2010. január 6-án, Yamaguchi Tsutomu (Jamagucsi Cutomu) 93 éves korában gyomorrák következtében elhunyt. Ő volt az a férfi, aki a II. világháború végén túlélte a két atombomba pusztító hatását.
1945. augusztus 6-án üzleti úton volt Hiroshimában, ahol a robbanás során súlyosan megsérült. Az orvosok azt tanácsolták, hogy térjen vissza szülővárosába, Nagasakiba, hogy el tudják látni. Szerencsétlenségére 3 nap múlva azt a várost is atomtámadás érte.
A férfi 2006-ban egy dokumentumfilmben (a Niju Hibaku (Kettős sugárzás))- amelyben több, hozzá hasonlóan mindkét bombát túlélő embereket szólaltattak meg - azt mondta, gyűlöli a nukleáris fegyvereket, mert azok szerinte az emberek méltóságát pusztítják el.
![Kép helye]()
A filmben Yamaguchi elmesélte, hogy éppen leszállt a villamosról, amikor a bomba felrobbant Hiroshima fölött, tőle körülbelül három kilométerre. Átmenetileg megvakult, fél fülére süket lett, felső testén súlyos égési sérülések keletkeztek. Nagasakiban éppen szörnyű tapasztalatait ecsetelte feletteseinek, amikor az amerikaiak ledobták a második bombát.
A férfinek kihullott az összes haja, sugárfertőzést kapott, aminek következtében egész életében egészségügyi problémákkal küzdött. Végül gyomorrákba halt bele. Yamaguchi majdnem hat évvel élte túl azt az amerikai pilótát, aki azt a B-29-es bombázót vezette, amelyről ledobták az atombombát Nagasakira.
"Egy drága mesélőt vesztettünk" - kommentálta halála hírét Nagasaki polgármestere. Yamaguchi élete utolsó éveiben előadássorozatokon mesélte el élményeit és tapasztalatait. "Hivatalos rekord, hogy két atomcsapást is túléltem. A fiatalabb generációk még halálom után is megismerhetik rajtam keresztül a támadások borzalmas történetét" - nyilatkozta egykor a Mainichi című japán napilapnak.
Hiroshimában 140 ezer, Nagasakiban körülbelül 80 ezer ember halt meg az atomtámadásokban. Japán hat nappal a második bomba ledobása után kapitulált. Az atomtámadások évtizedekre nézve határozta meg a japán nép gondolkodását, mentalitását, s határozza meg ma is.
Forrás: origo.hu, index.hu
1945. augusztus 6-án üzleti úton volt Hiroshimában, ahol a robbanás során súlyosan megsérült. Az orvosok azt tanácsolták, hogy térjen vissza szülővárosába, Nagasakiba, hogy el tudják látni. Szerencsétlenségére 3 nap múlva azt a várost is atomtámadás érte.
A férfi 2006-ban egy dokumentumfilmben (a Niju Hibaku (Kettős sugárzás))- amelyben több, hozzá hasonlóan mindkét bombát túlélő embereket szólaltattak meg - azt mondta, gyűlöli a nukleáris fegyvereket, mert azok szerinte az emberek méltóságát pusztítják el.
Hiroshima a pusztítás után
A férfinek kihullott az összes haja, sugárfertőzést kapott, aminek következtében egész életében egészségügyi problémákkal küzdött. Végül gyomorrákba halt bele. Yamaguchi majdnem hat évvel élte túl azt az amerikai pilótát, aki azt a B-29-es bombázót vezette, amelyről ledobták az atombombát Nagasakira.
"Egy drága mesélőt vesztettünk" - kommentálta halála hírét Nagasaki polgármestere. Yamaguchi élete utolsó éveiben előadássorozatokon mesélte el élményeit és tapasztalatait. "Hivatalos rekord, hogy két atomcsapást is túléltem. A fiatalabb generációk még halálom után is megismerhetik rajtam keresztül a támadások borzalmas történetét" - nyilatkozta egykor a Mainichi című japán napilapnak.
Hiroshimában 140 ezer, Nagasakiban körülbelül 80 ezer ember halt meg az atomtámadásokban. Japán hat nappal a második bomba ledobása után kapitulált. Az atomtámadások évtizedekre nézve határozta meg a japán nép gondolkodását, mentalitását, s határozza meg ma is.
Forrás: origo.hu, index.hu
Téma: [2010.01.20] Elhunyt az atomtámadások túlélője
|
Offline
|
|
Hát minden esetre nagyon nagy szerencse kellet mind a 2 atomtámadást tulélni de hogy ijen pehhes legyen valaki hogy kétszer is atomot dobjanak rea az már igen.
Amugy szép életkort megélt 
|
|
2010.01.22 13:50
0 0 / 
|
|
|
Offline
|
|
|
Senki nem mondta, hogy a háború önmagában nem bűn, de háborúban is van különbség tettek és tettek, vagy fegyver és fegyver között. Nem mindegy például, hogy valaki csak a sajátjait védi, vagy ész nélkül mészárol, aztán meg azzal védekezik, hogy "Hááát, háború volt!".
Egy katonára lőnek, ő meg visszalő, ez van. De ezt a katonát össze sem lehet hasonlítani azokkal, akik részt vettek a két város lebombázásában, és maga a két atombomba ledobása sem hasonlítható egy átlagos bombázáshoz - hozzáteszem, hogy az is borzalmas pusztítást okoz, de nem így, és nincsenek ilyen súlyos utóhatásai. Világbéke nem is lesz soha, mert az ember túl ütődött ahhoz, hogy tanuljon a hibáiból. Mindig talál ürügyet a harcra, mert képtelen megérteni, hogy együttműködéssel többre menne, mint erővel. Amíg két fél közül az egyik így gondolkodik, addig a másiknak sem marad sok választása. Az ókorban is voltak ronda háborúk, de azért meg lehet nézni, hogy milyen eszközökkel harcoltak akkor, és milyen fegyvereket használnak most - igen nagy a különbség! Persze már akkor is voltak érdekes újítások, amikkel többet és hatékonyabban lehetett hentelni, ha arra került a sor, de - szerintem - ez a mai "fejlett" fegyverekhez nem hasonlítható. Amikor meghallom azt, hogy fegyverfejlesztés, egyből felmegy a vérnyomásom. Miért agyalunk folyton azon, hogy hogyan tudunk hamarabb végezni egymással? (Persze, az emberi természet...) |
|
|
2010.01.22 18:34
00 /
|
|
|
Offline
|
|
|
gyalogbagoly írta: Senki nem mondta, hogy a háború önmagában nem bűn, de háborúban is van különbség tettek és tettek, vagy fegyver és fegyver között. Nem mindegy például, hogy valaki csak a sajátjait védi, vagy ész nélkül mészárol, aztán meg azzal védekezik, hogy "Hááát, háború volt!".Egy katonára lőnek, ő meg visszalő, ez van. De ezt a katonát össze sem lehet hasonlítani azokkal, akik részt vettek a két város lebombázásában, és maga a két atombomba ledobása sem hasonlítható egy átlagos bombázáshoz - hozzáteszem, hogy az is borzalmas pusztítást okoz, de nem így, és nincsenek ilyen súlyos utóhatásai. Világbéke nem is lesz soha, mert az ember túl ütődött ahhoz, hogy tanuljon a hibáiból. Mindig talál ürügyet a harcra, mert képtelen megérteni, hogy együttműködéssel többre menne, mint erővel. Amíg két fél közül az egyik így gondolkodik, addig a másiknak sem marad sok választása. Az ókorban is voltak ronda háborúk, de azért meg lehet nézni, hogy milyen eszközökkel harcoltak akkor, és milyen fegyvereket használnak most - igen nagy a különbség! Persze már akkor is voltak érdekes újítások, amikkel többet és hatékonyabban lehetett hentelni, ha arra került a sor, de - szerintem - ez a mai "fejlett" fegyverekhez nem hasonlítható. Amikor meghallom azt, hogy fegyverfejlesztés, egyből felmegy a vérnyomásom. Miért agyalunk folyton azon, hogy hogyan tudunk hamarabb végezni egymással? (Persze, az emberi természet...) Nem a gyalogság a bűnös ők csak bábok eszközök. a fejesek a bűnösök egy katonának a parancsot végre kell hajtani. Nekik ez a dolguk ők hisznek abba h szent célért harcolnak mert a saját országukért harcolnak. Ez a rám lőnek visszalő elv nem így van.Kapnak egy parancsot foglalják el ezt a várost. Az ellenség védi.(és nem azért mert ott pl a civileket védik hanem mert ez egy igen fontos pont hadászati szempontból pl) És hogy lehet megfutamítani az ellenséget?Úgy h minél több veszteséget okozunk nekik. És ebbe a kevesebb létszám is nagy szerepet játszik. Hiába h nem ellenségek a szemben álló gyalogosok, hiába nem akarják már a háborút a parancs az parancs.Jó pl erre az első ww-be előfordult eset h a 2 szemben álló front katonái átmentek eggymáshoz eggyüt ünnepelni a karácsonyt. Akik ledobták a bombát és vezették a repülőt stb azok paracsnot hajtottak végre. Valójában a fejesek politikusok dobták le és vezették a gépet csak ők gyávák és képzetlenek a feladatra ezért bábok kellenek akikkel játszanak. (aki pl játszik a total warral vagy stratégiai játékkal ott is csak bábok a hadseregeink a szemünkbe,mert tudjuk h azok csak élettelen pontok, na ilyen a valódi háború is csak ott élesbe megy minden és élő organizmusok váltják az élettelen bábok szerepét.) Azért nem tekinthető egyik sem szörnyűbbnek a másiktól(nekem legalábbis) mert a pszichológiai szempontból ugyan az a cél.Elrettentés,megtörés,kimerítés.Mind2 helyzetbe arra készülnek h ezreket ölnek nagy valószínűséggel meg.Tehát nekem mind2 egyformán súlyos. A fejlődésbe nem nagyon van mit csodálkozni ahogy az életkörülményünk,a tudásunk is fejlődik úgy ezzel velejáró h a hadászait eszközeink is egyre pusztítóbbak. |
|
|
2010.01.22 22:55
00 /
|
|
|
Offline
|
|
|
Ha belegondolunk 3 km-re robbant az a bomba és megvakította/megsüketített és súlyos sérüléseket okozott neki (még úgy is hogy szerencséje volt), akkor az nagyon brutális erejű (és utána még ment vissza szülővárosába hogy mégegyszer átélje.. :S). Sokszázezer ember meghalt és millióknak keserítette meg a további életét.
Az aki kiadta a parancsot az nem lehetett ember, egy ember nem tesz ilyet, és miután látta hogy milyen jó móka kiadta a második bomba ledobásának parancsát is.. Ráadásul értelmetlenül mert ekkor már csak japán volt a háborúban és így is úgy is hetek kellett volna ahhoz hogy kapituláljon. (az mondják oroszok megfélemlítése miatt tették ezt.. elég nagy kegyetlenség ilyen piti kis ok miatt ilyet tenni) És akkor egy atomtámadás utóhatásairól nem is ejtettem szót (pl sugárzás) Később amcsik elintézték egy bocsánatkéréssel. |
|
|
2010.01.24 2:16
00 /
|
|
|
Offline
|
|
|
KoSa333 írta: Ráadásul értelmetlenül mert ekkor már csak japán volt a háborúban és így is úgy is hetek kellett volna ahhoz hogy kapituláljon. (az mondják oroszok megfélemlítése miatt tették ezt.. elég nagy kegyetlenség ilyen piti kis ok miatt ilyet tenni)És akkor egy atomtámadás utóhatásairól nem is ejtettem szót (pl sugárzás) Később amcsik elintézték egy bocsánatkéréssel. Henry S. Truman elég sokat tökölt, hogy megtegye vagy ne tegye, de mindaz, amit feljebb raptile666 összefoglalt úgy van. Nem akarták a kapitulációt Amerika elfogadni, mert akkor Japán szuverenitással fog rendelkezni. Ezért süllyesztették el azt a hajót. Csak nem számoltak azzal, hogy a sebtébe mozgósított és átdobott szovjet csapatok egy hét alatt beeszik magukat a mai Észak-Koreába és a Chishima-szigetekre (Kuril-szigetek). Amerika új elnöke hallgatott Churchillre, aki mindig is azt szajkózta, hogy a kommunistákkal vigyázni kell. Ha a Balkánon nyitottak volna frontot, akkor Nyugat-Európa szovjet kézre is kerülhetett volna, ami megengedhetetlen lett volna a nyugati szövetségeseknek. Ezért volt a D-Nap is. Vietnámban is fontolgatták a nukláris fegyvereket egy katlancsata esetében, amelyet aztán keservesen ugyan de sikerült megnyerniük. Igaz, feladták az állásokat utána közvetlenül. A sugárzás atombomba esetében 15 év szükséges a teljes lebomláshoz. Hiroshima és Nagasaki csak ez idő után (és kicsit alatt is) épült újjá teljesen. Így a sugárzás probléma csak a túlélőket érinti. |
|
|
2010.01.24 2:43
00 /
|
|
