A 2000 évvel ezelőtti időjárási adatok vizsgálatával a régészek előtt megnyílhat az út több, eddig még nem bizonyított történelmi tétel tudományos alátámasztására. Japán archeológusok és geokémikusok nemrégiben a fák évgyűrűinek vizsgálatával próbáltak magyarázatot találni egy III. századi kínai krónikában szereplő eseményre. A dendrokronológiai elemzés után úgy tűnik a II. század közepén jelentős klímaváltozás ment végbe a szigetország időjárásában, ami okot adhatott a kínai leírásokban említett hosszan tartó háborús időszakra - derül ki a Yomiuri Shinbun híréből.
A japán főszigetek nyugati területein körülbelül az i.e. II. században alakulhatott ki az úgynevezett Wa országa (倭国 - Wagoku), ami az első olyan japán államszervezet, amelynek létezésére írott forrásokban is utalást találunk. A Wa a japán ejtése a korabeli kínai névre, amit i.sz. 57-ben használtak a szigetországra; a Na állama Wa-nak (倭奴國, Wa rabszolgaállama). Ez egy aranypecsétre van írva, amelyet a kései Han-dinasztia császára küldött Japánba. Az erre való feljegyzés a Kései Han Könyvben (Hou-Han Shu) található. A pecsétet Észak-Kyushuban találták meg a XVIII. században. Wa-t ugyanakkor 257-ben is említi a Wei zhi (Wei feljegyzései), a San Guo Zhi egyik fejezete.
A korai kínai történészek Wa-t úgy írták le, mint szétszóródott törzsek százainak földje, egy 700 éves hagyománnyal rendelkező, nem egységes állam. Ezt a 660-ban írt Nihongi, egy részben mitikus, részben történelmi dokumentum, is megerősíti. A régészeti bizonyítékok alapján is feltételezhető, hogy a különböző települések állandó harcban voltak egymással. Sok feltárt település dombtetőre épült, vizesárokkal körbe vett volt. Fejetlen temetett emberi csontokat találtak a Yoshinogari ásatáson. A Seto-beltenger partvidékén kőből faragott nyílhegyeket is találtak, amelyek sokszor a temetkezési halmokból kerültek elő. A III. századi kínai források arról tájékoztatnak, hogy Wa emberei nyers halon, zöldségeken és bambusz- vagy fatálcákon felszolgált rizsen éltek, összeütik a tenyerüket a szertartásokon, s földből emelt temetkezési sírokat emelnek. Ugyanakkor meg van a földesúr-hűbéres viszony, begyűjtött adó, raktárak és piacok, nyilvános gyász.
Ezen belül valamikor a III. század közepén jött létre az első valódi állam, Yamato országa (邪馬台国 - Yamataikoku; ezzel játszattunk az Age of Empires első részének Yamato kampányában), amit egyetlen uralkodó irányítása alatt álló törzsek szövetsége alkotott. Híres uralkodónője, a sok forrásban csak sámánkirálynőként emlegetett Himiko, aki azzal, hogy követeket küldött a Kínai Birodalom császárához, hivatalosan is a japán őstörténet dokumentált figurájává vált.
Nakatsuka Takeshi, a Nagoya Egyetem geokémia tanszékének professzora kutatócsoportjával nemrégiben jelentős felfedezést tett, amely támpontot adhat a régészek számára: a II. századtól a III. század első feléig tartó időszakban a japán főszigetek időjárását a hosszú szárazság és a hosszan tartó heves esőzések váltakozó periódusai jellemezték. A professzor és társai először a Nagano prefektúrában folytatott ásatások során talált faanyagokat vizsgálták meg alaposabban. Ezt követően az évgyűrűk analizálásával sikerült összeállítaniuk az i.e. I. századtól az i.sz. III. századig terjedő időszak éves csapadékmennyiség-változásának adatait. Ezekből kiderül, hogy 130 és 140 között jelentős változás állt be a térség időjárásában: míg korábban a csapadékos és száraz idő rövid periódusokban váltotta egymást, addig a II. század közepétől (tehát még Himiko hatalomra jutása előtt) egy-egy periódus több évtizednyire is megnyúlt. A gabonatermesztésre alapozott gazdaságnak ez a változás komoly károkat okozhatott. Az i.e. V. században egyes régiókban már elterjedt a rizstermesztés, a vizsgált időszakban pedig már igazoltan is a legtöbb területen ez a növény jelentette a népesség fő táplálékforrását. Mivel a túl sok eső (különösen a hosszan tartó heves esőzés) tönkreteheti a termést, valószínűsíthető, hogy egyes területeken éhínség pusztított.
- A csapadékmennyiség hirtelen hosszú időszakonként váltakozott. Több évtizedes vízben bő periódusok után közel akkora hosszúságú szárazság következett. - mondta Nakatsuka professzor.
A mezőgazdaság akkor már évszázadok óta a gabonatermesztésre rendezkedett be. A rizsföldek nagyon fejlettek voltak (csatornákkal, gátakkal szabályozták a termőföld vízellátását). A gyakori esőzések periódusában azonban a korábbinál több csapadék tönkretehette a vetést, eláraszthatta a földeket. Ez veszélyt jelentett a földműves társadalom stabilitására.
A Japán-Alpok középső vidékein talált ősi hamisciprus fák (Kiso Hinoki) vizsgálatával a kutatók pontos információkat kaphattak - akár évezredekre visszamenőleg - a térséget jellemző időjárásáról. Több, egymáshoz közeli területen álló és ugyanahhoz a fajtához tartozó fát elemezve az évgyűrűkben fellelhető oxigénizotópok segítségével ugyanis visszamenőlegesen is megállapítható az éves csapadékmennyiség. Az oxigénben könnyű és nehéz izotópok is találhatók. Az évgyűrűkből megállapítható az év, a gyűrűk oxigénizotóp-összetételét pedig túlnyomórészben a hőmérséklet és a csapadék határozza meg, tehát vizsgálatukkal kiderülhet az adott év időjárása. A nagy melegben elsősorban a könnyű izotópok alkotta molekulák tűnnek el (elpárolognak), így a szárazság idején az évgyűrűben több nehéz oxigénizotópnak kell lennie. Csapadékosabb időszakban ennek az ellenkezője igaz, az évgyűrűk leginkább könnyű oxigénizotópokat tartalmaznak.
Mivel korabeli feljegyzések nem léteznek, ez az első alkalom, hogy hozzávetőlegesen pontos adatokat ismerhetünk meg az elmúlt korok csapadékmennyiség-változásáról.
- Egy adott területre jellemző klimatikus hatások kutatásával olyan adatbázist állíthatunk össze, ami komoly alapot jelent az alá nem támasztott archeológiai elgondolások megerősítéséhez. Ez a kutatási módszer nagy áttörést jelent a tudományágban - nyilatkozta Matsugi Takehiko régész, az Okayama Egyetem adjunktusa.
A Yayoi-kor végétől a II. század második feléig tartó törzsi háborús időszakot a japán történelem "Wakoku lázadás" (倭国大乱 - Wakoku Tairan) néven említi. Ez az első feljegyzett háború az ország őstörténetében. Leírását a San Guo Zhi (A Három Királyság Története) című kínai krónika Gishi Wajin-den (魏志倭人伝) című fejezete tartalmazza, amely egyike a japán civilizáció őstörténetéhez kapcsolódó legkorábbi feljegyzéseknek. A mű szerint a 3. században a kínai Wei Királyság uralkodója a Wa ország királynőjévé nevezte ki Himikot, aki leverte a lázongó törzseket és központosított hatalmi rendszerű államot hozott létre.
oriens.hu
A cikket Hegyi Attila írta.
Wa államának leírása: Ricz
"Wa és Na országának királya" - Aranypecsét lenyomat
A korai kínai történészek Wa-t úgy írták le, mint szétszóródott törzsek százainak földje, egy 700 éves hagyománnyal rendelkező, nem egységes állam. Ezt a 660-ban írt Nihongi, egy részben mitikus, részben történelmi dokumentum, is megerősíti. A régészeti bizonyítékok alapján is feltételezhető, hogy a különböző települések állandó harcban voltak egymással. Sok feltárt település dombtetőre épült, vizesárokkal körbe vett volt. Fejetlen temetett emberi csontokat találtak a Yoshinogari ásatáson. A Seto-beltenger partvidékén kőből faragott nyílhegyeket is találtak, amelyek sokszor a temetkezési halmokból kerültek elő. A III. századi kínai források arról tájékoztatnak, hogy Wa emberei nyers halon, zöldségeken és bambusz- vagy fatálcákon felszolgált rizsen éltek, összeütik a tenyerüket a szertartásokon, s földből emelt temetkezési sírokat emelnek. Ugyanakkor meg van a földesúr-hűbéres viszony, begyűjtött adó, raktárak és piacok, nyilvános gyász.
Ezen belül valamikor a III. század közepén jött létre az első valódi állam, Yamato országa (邪馬台国 - Yamataikoku; ezzel játszattunk az Age of Empires első részének Yamato kampányában), amit egyetlen uralkodó irányítása alatt álló törzsek szövetsége alkotott. Híres uralkodónője, a sok forrásban csak sámánkirálynőként emlegetett Himiko, aki azzal, hogy követeket küldött a Kínai Birodalom császárához, hivatalosan is a japán őstörténet dokumentált figurájává vált.
Az évgyűrű-vizsgálat eredménye
- A csapadékmennyiség hirtelen hosszú időszakonként váltakozott. Több évtizedes vízben bő periódusok után közel akkora hosszúságú szárazság következett. - mondta Nakatsuka professzor.
A mezőgazdaság akkor már évszázadok óta a gabonatermesztésre rendezkedett be. A rizsföldek nagyon fejlettek voltak (csatornákkal, gátakkal szabályozták a termőföld vízellátását). A gyakori esőzések periódusában azonban a korábbinál több csapadék tönkretehette a vetést, eláraszthatta a földeket. Ez veszélyt jelentett a földműves társadalom stabilitására.
A Gishi Wajin Den kínai krónika egy részlete
Mivel korabeli feljegyzések nem léteznek, ez az első alkalom, hogy hozzávetőlegesen pontos adatokat ismerhetünk meg az elmúlt korok csapadékmennyiség-változásáról.
- Egy adott területre jellemző klimatikus hatások kutatásával olyan adatbázist állíthatunk össze, ami komoly alapot jelent az alá nem támasztott archeológiai elgondolások megerősítéséhez. Ez a kutatási módszer nagy áttörést jelent a tudományágban - nyilatkozta Matsugi Takehiko régész, az Okayama Egyetem adjunktusa.
A Yayoi-kor végétől a II. század második feléig tartó törzsi háborús időszakot a japán történelem "Wakoku lázadás" (倭国大乱 - Wakoku Tairan) néven említi. Ez az első feljegyzett háború az ország őstörténetében. Leírását a San Guo Zhi (A Három Királyság Története) című kínai krónika Gishi Wajin-den (魏志倭人伝) című fejezete tartalmazza, amely egyike a japán civilizáció őstörténetéhez kapcsolódó legkorábbi feljegyzéseknek. A mű szerint a 3. században a kínai Wei Királyság uralkodója a Wa ország királynőjévé nevezte ki Himikot, aki leverte a lázongó törzseket és központosított hatalmi rendszerű államot hozott létre.
Forrás:
oriens.hu
A cikket Hegyi Attila írta.
Wa államának leírása: Ricz
Téma: [2010.09.11] Történelmi rejtély oldódhat meg?
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2010.09.11. 18:47
|
|
2010.09.11 18:47 00 / | |
munkatárs
|
|
ÖÖÖ nem akarok beleszoni , de a képek direkt vannak a szövg mögöt ??
Hopsz úgy látszik csak nálam volt valami difi Bocsi. |
|
2010.09.11 19:02 / utoljára módosítva: 2010.09.11 19:03 00 / | |
Offline
|
|
Szóval a klímaváltozás nem új keletű dolog, bármennyire is okoznak belőle tömeghisztériát...
|
|
2010.09.11 19:16 00 / | |
|
|
ezek szerint ez lehet egy ciklikus dolog
időnként ismétlődik, csak feljegyzések nem nagyon voltak róla. |
|
2010.09.11 19:27 00 / | |
|
|
riczsilver írta: Szóval a klímaváltozás nem új keletű dolog, bármennyire is okoznak belőle tömeghisztériát... |
|
2010.09.12 1:01 00 / | |
Offline
|
|
AidanPryde írta: Végül is akkor csak háború és éhínség kiváltásában játszott szerepet. Vajon most mi lesz? |
|
2010.09.12 1:08 00 / | |
|
|
Az emberi ketsegbeeses hatartalan. Valtozasok mindig is voltak foldunk felszinen a regiek hidegverrel fogadtak tortent ami manapsag mindennek tudomanyos magyarazatot keresnek es egbekialto tragediakkal fenyegetnek. Ha eddig eljutott a dolog miert kene most felni. Konyorgom annyira okosak es fejlettek a mai tarsadalmak, hogy sajat koteluket fonjak es akasztjak a nyakuk kore. Ahelyett, hogy bizonyos tudasokat a felismeres jegyeben integralnak a kollektiv agyukba es tovabbfejlodnenek leragadnak es sirankoznak. Enged el ne kapaszkodj hallgasd mit susugnak a levelek mindenre megkapod a valaszt...
|
|
2010.09.12 5:36 / utoljára módosítva: 2010.09.12 5:37 00 / | |
Offline
|
|
Dzsini írta: miert kene most felniPlusz hozzátenném, hogy manapság egy kicsivel több ember él a földön, aminek egy része rettentő pazarlóan bánik a vízzel, aztán majd ha úgy istenigazából megindulnak a sivatagos területről a szomjazók, majd akkor nevessünk. A magyarok is rém pazarlóak a vízzel, csak mert nekünk éppenséggel valamivel több jutott, de ez sem lesz mindig így, pláne ha így folytatjuk. És azt sem hiszem hogy a Yayoi korban mesterséges vegyszereket engedtek volna ki a szabadba. Úgy mindezt összevetve én azért nem mondanám, hogy ugyanaz a helyzet áll fenn. És igaz, hogy az éghajlat nem egy stabil állapot, az évszázadok során természetes hogy változik. DE! Nem tehetjük meg, hogy elhessegetjük a felelősséget, ugyanis a környezetvédelem egyik alapelve, hogy mivel a Föld, mint rendszer rendkívül bonyolult, nehezen látjuk át az összefüggéseket, azért az a legbiztonságosabb, ha minden szempontból a legnagyobb óvatossággal járunk el. Jópárszor volt már példa arra, hogy jobb lett volna, ha óvatosabbak azok, akiknek megvolt az esélye a döntésre; nem csak a környezetvédelemben. |
|
2010.09.12 12:39 00 / | |
|
|
Táltos írta: Jópárszor volt már példa arra, hogy jobb lett volna, ha óvatosabbak azok, akiknek megvolt az esélye a döntésre; nem csak a környezetvédelemben.Sajnálatos módon Al Gore után a környezetvédelem és az enviromentalizmus szavak káromkodásnak számítanak. |
|
2010.09.12 15:56 00 / | |
|
|
Táltos írta: Dzsini írta: miert kene most felniJópárszor volt már példa arra, hogy jobb lett volna, ha óvatosabbak azok, akiknek megvolt az esélye a döntésre; nem csak a környezetvédelemben. Egy vérbeli Green Peaces! |
|
2010.09.12 23:58 00 / |