A jomon-jidai, avagy a Jomon-korszak alatt a japán őskor i.e 14000 és i.e. 400 közé eső idejét szokás érteni. A "jomon" szó annyit jelent, hogy "fonalmintás", vagy "kötélmintás", ami a kerámiák mintájára enged utalni, mely az évezredek során sokat változott forma- és mintavilágát tekintve, de a rátétes agyag díszítéseiket végig megőrizték. Az egész korszakot 4 részre szokás tagolni: kezdeti (i.e. 14-7,5 ezer év), korai (i.e. 7,5-4 ezer év), közép (i.e. 4-2 ezer év), és kései (i.e. 2000- i.e. 400). A legfrissebb lelet a kezdeti szakaszból származik, s annak fazekasságának egy nagyobb darabkája.

A régészeti bizonyítékokra támaszkodva, a Jomon-korszak embere volt az első a világon, amelyik a fazekasságot mesterségként űzte, ahogy az első mezőgazdasági kőeszközök készítését és használatát is. Ezen fazekasedények korának meghatározhatósága csak a II. világháború után volt kivitelezhető radiokarbonos kormeghatározással.

Junko Habu régész állítása szerint "a japán tudósok legjava úgy hitte, és ma is úgy hiszi, hogy a kerámiaedények gyártása az ázsiai kontinensen alakult ki, aztán került a Japán-szigetvilágba. Az Amúr-folyó medencéjében végzett régészeti feltárások 1980 és 1990 közt bebizonyították, hogy az ottani kerámiák lehetnek egy idősek, mint Fukui-barlang edényei, ha nem öregebbek". Vagyis lehetséges, hogy éppen ellenkezőleg, a japán-szigetvilágról terjedt az ázsiai kontinens felé a fazekasművészet. A korabeli cserépedényeket jomon dokinak is szokás hívni. Gyakran ebből ettek, vagy tárolták az ételeiket. A jomon-kori ember nem csak edényeket, hanem ún. Vénusz-szobrocskákat is készített.

A Shiga prefektúrabeli Higashiomi területe is ásatások színtere. Több ezer éves veremházak maradványaira és alapjaira bukkantak, amelyekhez egy nem várt lelet is tartozott: az első művészeti emlék, egy jomon-kori vénusz-szobrocska darabja. Az eredetileg egy nő alakot ábrázoló szobornak csak a torzóját találták meg - adta hírül az NHK állami televízió. A korai gyűjtögető közösségek korszakának végéről származó szobrot kultikus céllal készítették, szimbolizálva a termékenységet és a megújhodást, az új élet születését, ami viszont a korai földművelés ismereteivel és azok gyakorlati kivitelezésének megkezdéséhez kapcsolódik.

Az Aidanikumahara nevű régészeti lelőhely igen csak gazdagnak mondható az ilyen leletekben. A prefektúra Örökségvédelmi Hivatalának kutatói korábban öt, a Jomon-kor elejéről származó, 5-8 méter átmérőjű és 0,6-1 méter mélységű veremház nyomaira bukkantak. Ezek feltárásakor több agyagedény törmelékével, darabjaival, valamint kőeszközökkel együtt került elő a vénusz-szobor, amelyet a japán történelmi szaknyelv doguként ismer. A Kyoto Egyetem egyik professzora szerint a mellek és a csípő kihangsúlyozása igazolja a termékenységi szimbolikát.

Mérete igen csak kicsi: magassága 3,1 cm, legszélesebb pontján 2,7 cm, a tömege pedig mindössze 14,6 gramm. A torzó nyakrésze 3 mm átmérőjű, benne egy körülbelül 2 cm mély lyuk található. Az NHK által leadott hírből kiderül, hogy a hozzávetőleges korát sikerült meghatározni a közelében felfedezett faszén nyomokból. A kora meglepte a kutatókat: 13000 éves időszámításunk előttről. Így vált ez az apró kis lelet Japán legrégebbi, művészi kialakítású szobrává és fazekasmunkájává.

forrás:
oriens.hu [cikk]
YouTube [videó]
A Jomon-korszakról bővebben