A jomon-jidai, avagy a Jomon-korszak alatt a japán őskor i.e 14000 és i.e. 400 közé eső idejét szokás érteni. A "jomon" szó annyit jelent, hogy "fonalmintás", vagy "kötélmintás", ami a kerámiák mintájára enged utalni, mely az évezredek során sokat változott forma- és mintavilágát tekintve, de a rátétes agyag díszítéseiket végig megőrizték. Az egész korszakot 4 részre szokás tagolni: kezdeti (i.e. 14-7,5 ezer év), korai (i.e. 7,5-4 ezer év), közép (i.e. 4-2 ezer év), és kései (i.e. 2000- i.e. 400). A legfrissebb lelet a kezdeti szakaszból származik, s annak fazekasságának egy nagyobb darabkája.
A régészeti bizonyítékokra támaszkodva, a Jomon-korszak embere volt az első a világon, amelyik a fazekasságot mesterségként űzte, ahogy az első mezőgazdasági kőeszközök készítését és használatát is. Ezen fazekasedények korának meghatározhatósága csak a II. világháború után volt kivitelezhető radiokarbonos kormeghatározással.
Junko Habu régész állítása szerint "a japán tudósok legjava úgy hitte, és ma is úgy hiszi, hogy a kerámiaedények gyártása az ázsiai kontinensen alakult ki, aztán került a Japán-szigetvilágba. Az Amúr-folyó medencéjében végzett régészeti feltárások 1980 és 1990 közt bebizonyították, hogy az ottani kerámiák lehetnek egy idősek, mint Fukui-barlang edényei, ha nem öregebbek". Vagyis lehetséges, hogy éppen ellenkezőleg, a japán-szigetvilágról terjedt az ázsiai kontinens felé a fazekasművészet. A korabeli cserépedényeket jomon dokinak is szokás hívni. Gyakran ebből ettek, vagy tárolták az ételeiket. A jomon-kori ember nem csak edényeket, hanem ún. Vénusz-szobrocskákat is készített.
A Shiga prefektúrabeli Higashiomi területe is ásatások színtere. Több ezer éves veremházak maradványaira és alapjaira bukkantak, amelyekhez egy nem várt lelet is tartozott: az első művészeti emlék, egy jomon-kori vénusz-szobrocska darabja. Az eredetileg egy nő alakot ábrázoló szobornak csak a torzóját találták meg - adta hírül az NHK állami televízió. A korai gyűjtögető közösségek korszakának végéről származó szobrot kultikus céllal készítették, szimbolizálva a termékenységet és a megújhodást, az új élet születését, ami viszont a korai földművelés ismereteivel és azok gyakorlati kivitelezésének megkezdéséhez kapcsolódik.
Az Aidanikumahara nevű régészeti lelőhely igen csak gazdagnak mondható az ilyen leletekben. A prefektúra Örökségvédelmi Hivatalának kutatói korábban öt, a Jomon-kor elejéről származó, 5-8 méter átmérőjű és 0,6-1 méter mélységű veremház nyomaira bukkantak. Ezek feltárásakor több agyagedény törmelékével, darabjaival, valamint kőeszközökkel együtt került elő a vénusz-szobor, amelyet a japán történelmi szaknyelv doguként ismer. A Kyoto Egyetem egyik professzora szerint a mellek és a csípő kihangsúlyozása igazolja a termékenységi szimbolikát.
Mérete igen csak kicsi: magassága 3,1 cm, legszélesebb pontján 2,7 cm, a tömege pedig mindössze 14,6 gramm. A torzó nyakrésze 3 mm átmérőjű, benne egy körülbelül 2 cm mély lyuk található. Az NHK által leadott hírből kiderül, hogy a hozzávetőleges korát sikerült meghatározni a közelében felfedezett faszén nyomokból. A kora meglepte a kutatókat: 13000 éves időszámításunk előttről. Így vált ez az apró kis lelet Japán legrégebbi, művészi kialakítású szobrává és fazekasmunkájává.
forrás:
oriens.hu [cikk]
YouTube [videó]
A Jomon-korszakról bővebben
Az ásatás képe
Junko Habu régész állítása szerint "a japán tudósok legjava úgy hitte, és ma is úgy hiszi, hogy a kerámiaedények gyártása az ázsiai kontinensen alakult ki, aztán került a Japán-szigetvilágba. Az Amúr-folyó medencéjében végzett régészeti feltárások 1980 és 1990 közt bebizonyították, hogy az ottani kerámiák lehetnek egy idősek, mint Fukui-barlang edényei, ha nem öregebbek". Vagyis lehetséges, hogy éppen ellenkezőleg, a japán-szigetvilágról terjedt az ázsiai kontinens felé a fazekasművészet. A korabeli cserépedényeket jomon dokinak is szokás hívni. Gyakran ebből ettek, vagy tárolták az ételeiket. A jomon-kori ember nem csak edényeket, hanem ún. Vénusz-szobrocskákat is készített.
Körülbelül ilyen lehetett annak idején a teljes szobor
Az Aidanikumahara nevű régészeti lelőhely igen csak gazdagnak mondható az ilyen leletekben. A prefektúra Örökségvédelmi Hivatalának kutatói korábban öt, a Jomon-kor elejéről származó, 5-8 méter átmérőjű és 0,6-1 méter mélységű veremház nyomaira bukkantak. Ezek feltárásakor több agyagedény törmelékével, darabjaival, valamint kőeszközökkel együtt került elő a vénusz-szobor, amelyet a japán történelmi szaknyelv doguként ismer. A Kyoto Egyetem egyik professzora szerint a mellek és a csípő kihangsúlyozása igazolja a termékenységi szimbolikát.
Mérete igen csak kicsi: magassága 3,1 cm, legszélesebb pontján 2,7 cm, a tömege pedig mindössze 14,6 gramm. A torzó nyakrésze 3 mm átmérőjű, benne egy körülbelül 2 cm mély lyuk található. Az NHK által leadott hírből kiderül, hogy a hozzávetőleges korát sikerült meghatározni a közelében felfedezett faszén nyomokból. A kora meglepte a kutatókat: 13000 éves időszámításunk előttről. Így vált ez az apró kis lelet Japán legrégebbi, művészi kialakítású szobrává és fazekasmunkájává.
forrás:
oriens.hu [cikk]
YouTube [videó]
A Jomon-korszakról bővebben
Téma: [2010.06.06] Az első művészeti emlék
Offline
|
|
kaldvi: nem vagyok szakértő, ez a téma "csak" a már említett tantárgyam része volt, viszont arra jó, hogy átlássak bizonyos dolgokat. Az őssejt megtermékenyített petesejtből keletkezik (mivel a már létrejött embrió része, és "csak" arra alkalmas, hogy elköteleződése előtt még akármilyen szövet váljon belőle - ezért olyan értékes -, de őssejtből egy komplett új embrió már nem lehet), de most arról van szó, hogy egyazon típusú ivarsejtekből keletkezhet-e új élőlény. Két petesejttel már sikerült végrehajtani ezt, hímivarsejtekkel még nem. Konklúzió: igaz, hogy emberi beavatkozással, de hím egyed nélkül már jött létre új élet (és még mindig ivarosan szaporodó élőlényekről, azon belül is emlősökről van szó, tehát nem osztódó baktériumokról stb. - bár gyakorlatilag a bacik is tudják "azt" csinálni, de ebbe most nem megyek bele XD), a nőstények viszont eddig nélkülözhetetlennek bizonyultak. Egyébként jó lehet az a kép, amit említettél, nem tudod megmutatni valahogy?
Szerk.: ennek az egésznek az lehet az oka, hogy a petesejtnek és a hímivarsejtnek teljesen más a mérete, alakja, összetétele, és nyilván utóbbi önmagában kevéske, még ha kettő is van belőle. |
|
2010.06.07 16:10 / utoljára módosítva: 2010.06.07 16:20 00 / | |
|
|
SPOILER! Hmmm... csak azt nem értem h az őssejt bármilyen sejtté tud alakulni, akkor miért nem lehet arra stimulálni h embrióvá fejlődjön, mondjuk olyan környezetbe téve mintha a méhben lenne. Végülis nem sokban különbözik 1 megtermékenyített petesejttől, mindkettőben 1 teljes egyed génállománya van és még nem differenciálódtak. ------------------------ Ha mondjuk 2 hímivarsejtet olvasztanának össze egy sejtburokban(mint a natgeo cikkben a petesejteket) akkor az nem kezdene ugyanúgy osztódni? Volt már ilyen kísérlet? |
|
2010.06.07 16:44 00 / | |
Offline
|
|
O.o a japán vénusznak mennyivel kisebb mellei vannak mint a willendorfinak XD najó ez kellett XD minden esetre wow O.O
SPOILER! ami meg azt illeti sztem nem csak arról van szó, h a hím ivarsejtek "kevesek" de hiába olvasztják össze sejtburokban (legalábbis eddig nem volt pozitív eredmény ugye) és még ha osztódni is kezd... mesterséges méhbe teszik vagy majmokkal hordatod ki? a nőre szükség van, nem csak a petesejt miatt, de a méhében fejlődik ki, miután megszületett a nő szoptatja, neveli, vigyáz rá stb... persze ezek olyan dolgok h épp megoldható mesterséges tápanyag, meg férfi is tud rá vigyázni... de azért... |
|
2010.06.07 17:20 00 / | |
Offline
|
|
kaldvi írta: Hmmm... csak azt nem értem h az őssejt bármilyen sejtté tud alakulni, akkor miért nem lehet arra stimulálni h embrióvá fejlődjön, mondjuk olyan környezetbe téve mintha a méhben lenne. Végülis nem sokban különbözik 1 megtermékenyített petesejttől, mindkettőben 1 teljes egyed génállománya van és még nem differenciálódtak.Darkoscsaj írta: ami meg azt illeti sztem nem csak arról van szó, h a hím ivarsejtek "kevesek" de hiába olvasztják össze sejtburokban (legalábbis eddig nem volt pozitív eredmény ugye) és még ha osztódni is kezd... mesterséges méhbe teszik vagy majmokkal hordatod ki?Szerk.: nekem inkább azt mondja meg valaki, hogy melyik szobor melyik, mert ez és ez nagyon nem ugyanaz. |
|
2010.06.07 20:55 / utoljára módosítva: 2010.06.07 21:10 00 / | |
|
|
Ez egyszerűen... Melpi.
Aki nem hiszi járjon utána SPOILER! Kiváncsi vagyok ki emlékszik rá/tudja mi az |
|
2010.06.08 18:12 / utoljára módosítva: 2010.06.08 18:14 00 / | |
Offline
|
|
Yuriko-chan írta: Szerk.: nekem inkább azt mondja meg valaki, hogy melyik szobor melyik, mert ez és ez nagyon nem ugyanaz.Ennek egy oka van Yuriko-chan: csak korai Jomon-kori vénuszról találtam képet, kezdetiről még nagyon fogalom sincs, hogy milyen "adottságokkal" bír, nem hogy rekonstrukció lenne (és arról egy fotó). Kénytelen voltam egy részkort csúsztatni, hogy a teljes szoborról is legyen fogalmunk, miben másabb a japán, mint az európai. Egyébként: aki furcsállja, vagy érdekesnek tartja, hogy mitől van ez a jelenség szerte a világon, akkor az olvasson tovább. Az ember kezdetben a természeti vallásokat tisztelte, mint az animizmus, totemizmus és hasonlók. Hogy a termékenységet jelképező vénusz szobrok miért mindig nőt ábrázolnak. A szaporodás az oka, amit olyan jól megfigyeltek, csak a kapcsolatot nem látták a születés és a 9 hónappal korábbi szeretkezés közt. Ezért úgy látták a természet adja az utódot, a szellemek, istenek stb. innét jön a világon mindenhol, az "anyatermészet" kifejezés, amely biztosította a fajoknak mindig is az egyensúlyt egymás közt, valamint a táplálékot. Ennyi a nagy történet. A "vénusz" szépségideált jelent, noha az őskorban ilyenről még nem beszélhetünk |
|
2010.06.08 18:24 / utoljára módosítva: 2010.06.08 18:25 00 / | |
Offline
|
|
Tehát akkor a bögyös az új lelet. Köszi az infót.
|
|
2010.06.08 20:56 00 / | |
munkatárs
|
|
Létezik hogy akkoriban a nők elöl hordták a feneküket ? Vagy ilyen táskás combjuk volt XD
Azért mondjuk úgy nem semmi hogy ezek előtt nem készült semmi ilyesmi. ( vagy még nem találták meg őket ) Meg nőkre amúgy is szükség van, mert az ember társas lény , és valljuk be ( én legalább is) nem szívesen társaskodnék egy pasival Plusz ha nem lennének akkor max csak a fürge ujjak maradnának. Viszont ugyan ez igaz ránk is . Ha nem lennénk, a nőknek is ugyanez a helyzetük lenne. |
|
2010.06.10 7:14 / utoljára módosítva: 2010.06.10 7:27 00 / | |
|
|
Fürge ujjak
|
|
2010.06.10 18:03 00 / |