A 2011-es katasztrófa után a nemzetgazdasági terv része lett, hogy 2040-ig az 54 nukleáris reaktort megújuló energiával váltsák ki. A giga-szélparkot a nukleáris katasztrófa helyszínén akarják megvalósítani 2020-ig Fukusimában, a Daiichi atomreaktor mellett.
A tervek szerint a 140 szélturbinából álló Greater Gabbard (540 MW) angol tengeri szélparkot is felülmúlná, mely jelen pillanatban a legnagyobb szélpark beruházás a világon. A most épülő, de tavaszra üzembe álló 630 megawattos London Array szélpark, mely teljesítményben felül fogja múlni a Greater Gabbard-t, a tervek szerint még ezt is meghaladná a japán projekt.
A fukusimai prefektúra nem csak szélparkot akar építeni, de az ország legnagyobb napenergia parkja is itt lesz. Tíz kilométerre a sérült rektortól, Minamisomatban épül fel a giga napenergia park, ahol már sugárzásmentes a talaj.
Már 2012 augusztusában aláírták a szerződést és a Toshiba fogja felépíteni a napenergia parkot a prefektúrában. De az elmúlt hónapokban több nagyobb város és prefektúra jelezte, hogy napenergia park építésébe kezd (Hokkaido, Kyushu, Kiotóban és Gunma).
A szélfarm projekt vezetője, Takeshi Ishihara (University of Tokyo) elmondta, hogy a tervezéskor figyelembe vették a szeizmikus aktivitást és a tengeri kontinentális talpazaton egy speciális acél vázszerkezettel rögzítik majd 200 méter mélyen a turbinák talpazatait. Számítógépes szimulációkat készítettek és víztartályt-tesztet hajtottak végre, hogy ellenőrizzék a turbinák biztonságát. A teszteket és a modellezést nem csak földrengés vagy cunamira készítették el, hanem más szélsőséges körülményeket is modelleztek, mint például a tájfunok.
A tervek szerint a 140 szélturbinából álló Greater Gabbard (540 MW) angol tengeri szélparkot is felülmúlná, mely jelen pillanatban a legnagyobb szélpark beruházás a világon. A most épülő, de tavaszra üzembe álló 630 megawattos London Array szélpark, mely teljesítményben felül fogja múlni a Greater Gabbard-t, a tervek szerint még ezt is meghaladná a japán projekt.
A fukusimai prefektúra nem csak szélparkot akar építeni, de az ország legnagyobb napenergia parkja is itt lesz. Tíz kilométerre a sérült rektortól, Minamisomatban épül fel a giga napenergia park, ahol már sugárzásmentes a talaj.
Már 2012 augusztusában aláírták a szerződést és a Toshiba fogja felépíteni a napenergia parkot a prefektúrában. De az elmúlt hónapokban több nagyobb város és prefektúra jelezte, hogy napenergia park építésébe kezd (Hokkaido, Kyushu, Kiotóban és Gunma).
A szélfarm projekt vezetője, Takeshi Ishihara (University of Tokyo) elmondta, hogy a tervezéskor figyelembe vették a szeizmikus aktivitást és a tengeri kontinentális talpazaton egy speciális acél vázszerkezettel rögzítik majd 200 méter mélyen a turbinák talpazatait. Számítógépes szimulációkat készítettek és víztartályt-tesztet hajtottak végre, hogy ellenőrizzék a turbinák biztonságát. A teszteket és a modellezést nem csak földrengés vagy cunamira készítették el, hanem más szélsőséges körülményeket is modelleztek, mint például a tájfunok.
Téma: [2013.01.21] Japán és a szélerőművek
|
|
Japán államadóssága a GDP 200%-a, de ennek az adósságnak a 90%-a belső adósság (értsd a japán adófizetők-többnyire vállalatok felé), szóval ez nem akkora gond.
Ami a zöld energiaforrásokat illeti nagy centralizáció mellet nincs értelmük, decentralizálva mint kis farmok, családi hazáknál van. Mihelyt ezeket centralizálják az effektivitásuk lecsökken. Más részt a nagy centralizált energiaforrásoknak csak akkor van értelme amikor van a közelben nagy fogyasztó (ipar/város), mihelyt az elektromos energiát nagy távolságokra szállítjuk, ki kell építeni egy infrastruktúrát ami rendkívül sérülékeny pl. hurrikán, földrengés, CME a Napból stb. Még valami, a japán kormány bejelentette nagy fiskális stimulusokat fog csinálni, ezek szerint erre költik majd a pénzt. |
|
2013.01.21 10:24 00 / | |
|
|
Az a baj hogy nem az energia termelés a fő probléma hanem a tárolása. Ha ezt megoldanák seperc alatt gyökeresen átalakulna az emberi társadalom, hisz pl. mennyi energia is van egy villámban?!
Erre kéne a világon mindenütt a legkomolyabban ráfeküdni, csak hát ehhez olyan hozzáállásra lenne szükség ami nincs meg sem az állami, sem a céges vezetésekben. Persze az is könnyen meglehet hogy ezek a technológiák már megvannak, csak az ember olyan amilyen... |
|
2013.01.21 10:42 00 / | |
|
|
maxbacsi írta: Zöld energia, zöld energia...Szép és jó, a baj csak az hogyha az ember utánanéz, vagy akár csak utánagondol egy kicsit, nem is biztos, hogy olyan zöld. A technikai hátrányokon, "mellékágak" szennyezésén kívül még jó pár környezeti gondot tudnak okozni: árnyékolás, szelek elterelődése, mikroklíma-változások, zajszennyezés - no persze, ezek egy része nem közvetlenül emberi probléma (vagy csak még nem tudjuk róla) Komplikato, ez azért kíváncsivá tett. Pontosan hogyan okoz a szenet égető erőmű sugárterhelést? Illetőleg: ezek az értékek hol állnak az egészségügyi határértékekhez képest? Annál is inkább érdekel a dolog, mert ha jól tudom, egy hiba nélkül működő atomerőműé messze alatta marad. No persze, nem is ez a legnagyobb veszélye a technikának, hanem a balesetek. Mert akkor igenis nagy baj van. Az más kérdés, hogy a jelenlegi hiszti helyett inkább gondolkodni kéne. Ott van Japán: keskeny szigetország, sűrűn lakott, aktív tektonikus zóna (földrengések, stb.), szökőárak, tájfunok... Teljesen érthető, hogy aggódnak és lecserélnek. De kérdem én: mennyire valószínű egy efféle katasztrófa mondjuk Németországban, ahol még a japánoknál is hangosabban hisztiznek? Környezetei katasztrófák esélye szempontjából a két ország gyakorlatilag szöges ellentéte egymásnak (nota bene ez Magyarországról is elmondható), szóval hogy ők miért pánikolnak, az már érthetetlen számomra. mateos, a tóriumról nem sokat tudok, de ahogyan fentebb megjegyzték, annnak a fránya plutóniumnak a hiányán kívül is lehetnek azért nehézségek. Ha más nem hát az átállási költség. Alig hiszem, hogy Paks ilyetén átalakításától a plutóniumigény tartana vissza minket: a kiégett fűtőelemeket az erőmű mellett tárolják nem kis költséggel még úgy egy évtizedig, mielőtt Oroszországba kerülnének - pontosan azzal a céllal, hogy ne legyen lehetséges a maradékot fegyvergyártásra használni. Igazából az átállás nem lenne még olyan nagy probléma, egyszerűen csak annyi hogy ezt erőltetik. Illetve még kisebb gondok vannak a visszamaradt anyag kezelésével, ami ugye bár azért van mert nem foglalkoznak vele. A másik pedig hogy nem csak radioaktív sugárzás van. Igazából minden felfogható sugárzásként... De mivel egy szénerőműnek nagyon kicsi a hatékonysága, sok hő(sugárzás) elveszik, és fűtik a nagy magyar éjszakát, ami se nem gazdaságos se nem egészséges, gondolom nem kell ecsetelnem hogy miért. Illetve a szénben átlagosan 1.1%-ban megtalálható a 13-mas izotóp ami bizony káros, akárhogy nézzük. Másrészről a szénbányászat közben nemesgázok szabadulhatnak fel (szoktak is) például Ra (radon). Az Ra magában nem veszélyes hiszen nemes gáz, viszont a leányelemei fémek amik tapadnak a porhoz lerakódnak a tüdőben és ugyancsak radioaktívak. bob írta: Az a baj hogy nem az energia termelés a fő probléma hanem a tárolása. Ha ezt megoldanák seperc alatt gyökeresen átalakulna az emberi társadalom, hisz pl. mennyi energia is van egy villámban?!Erre kéne a világon mindenütt a legkomolyabban ráfeküdni, csak hát ehhez olyan hozzáállásra lenne szükség ami nincs meg sem az állami, sem a céges vezetésekben. Persze az is könnyen meglehet hogy ezek a technológiák már megvannak, csak az ember olyan amilyen... Még a tárolást is meg lehetne oldani, az igazi probléma a "ráfekvés". Amíg ilyen anyagias önző világban élünk addig nem nagyon jön el. Hiszen: "Minek adjak el neki zöld áramot, amikor a nem zöldet is megveszi? Miért érdekeljen hogy a környezet tönkremegy? Annyi pénzből én akkor is jól fogok élni..." Ilyen gondolatok hajtják a cégeket. Nem is a vezetőket, mert igazából ha leváltod a vezetőt jön egy másik. Maga a cég léte a probléma. Hiszen egy alkatrész nem tudhat semmit az egész szerkezet működéséről, legyen akármilyen kiemelt fontosságú. Először olyan tanár generációt kellene valahogy kinevelni aki belátja az ilyeneket és utána már minden menne a maga útján. |
|
2013.01.21 10:47 / utoljára módosítva: 2013.01.21 10:54 00 / | |
|
|
bob írta: Persze az is könnyen meglehet hogy ezek a technológiák már megvannak, csak az ember olyan amilyen... |
|
2013.01.21 10:48 00 / | |
|
|
Hát igen... Sajna az utóbbi évtizedekben nem nagyon fejlődtünk, inkább a meglévő technológiákat kicsinyítettük, finomítgattuk. Manapság nemigen jönnek elő átütő dolgokkal, vagy csak eltüntetik az emberkével együtt.
|
|
2013.01.21 11:03 00 / | |
|
|
bob írta: Hát igen... Sajna az utóbbi évtizedekben nem nagyon fejlődtünk, inkább a meglévő technológiákat kicsinyítettük, finomítgattuk. Manapság nemigen jönnek elő átütő dolgokkal, vagy csak eltüntetik az emberkével együtt.SPOILER! Lásd Apple kontra a többiek. |
|
2013.01.21 11:07 00 / | |
|
|
http://www.youtube.com/watch?v=FgSRAQrLkJM (tesla)
16:55,és 17:10 közt hangzik el a lényeg. |
|
2013.01.21 11:07 00 / | |
|
|
Gakuen-Toshi
|
|
2013.01.21 11:24 00 / | |
|
|
A terv maga jól hangzik majd meglátjuk a kivitelezés során misül ki belőle.
Személy szerint üdvözítő dolog a Japán kormány részéről az ilyen irányú fejlesztés kár, hogy egy jókora atomkatasztrófa árnyéka kellett ahhoz, hogy ez létrejöjjön de hát ilyen az emberi természet... |
|
2013.01.21 11:32 00 / | |
|
|
maxbacsi írta: Zöld energia, zöld energia...Szép és jó, a baj csak az hogyha az ember utánanéz, vagy akár csak utánagondol egy kicsit, nem is biztos, hogy olyan zöld. A technikai hátrányokon, "mellékágak" szennyezésén kívül még jó pár környezeti gondot tudnak okozni: árnyékolás, szelek elterelődése, mikroklíma-változások, zajszennyezés - no persze, ezek egy része nem közvetlenül emberi probléma (vagy csak még nem tudjuk róla) Komplikato, ez azért kíváncsivá tett. Pontosan hogyan okoz a szenet égető erőmű sugárterhelést? Illetőleg: ezek az értékek hol állnak az egészségügyi határértékekhez képest? Annál is inkább érdekel a dolog, mert ha jól tudom, egy hiba nélkül működő atomerőműé messze alatta marad. No persze, nem is ez a legnagyobb veszélye a technikának, hanem a balesetek. Mert akkor igenis nagy baj van. Az más kérdés, hogy a jelenlegi hiszti helyett inkább gondolkodni kéne. Ott van Japán: keskeny szigetország, sűrűn lakott, aktív tektonikus zóna (földrengések, stb.), szökőárak, tájfunok... Teljesen érthető, hogy aggódnak és lecserélnek. De kérdem én: mennyire valószínű egy efféle katasztrófa mondjuk Németországban, ahol még a japánoknál is hangosabban hisztiznek? Környezetei katasztrófák esélye szempontjából a két ország gyakorlatilag szöges ellentéte egymásnak (nota bene ez Magyarországról is elmondható), szóval hogy ők miért pánikolnak, az már érthetetlen számomra. mateos, a tóriumról nem sokat tudok, de ahogyan fentebb megjegyzték, annnak a fránya plutóniumnak a hiányán kívül is lehetnek azért nehézségek. Ha más nem hát az átállási költség. Alig hiszem, hogy Paks ilyetén átalakításától a plutóniumigény tartana vissza minket: a kiégett fűtőelemeket az erőmű mellett tárolják nem kis költséggel még úgy egy évtizedig, mielőtt Oroszországba kerülnének - pontosan azzal a céllal, hogy ne legyen lehetséges a maradékot fegyvergyártásra használni. Az emberi tényező amíg iott van addig hibák mindig előfordulhatnak, enm kell ahhoz egy földrengés vagy szökőár, hogy vmi nagyobb katasztrófát idézzen elő egy-egy hiba. Ilyenkor én azt mérlegelném, melyik a nagyobb kockázat. Ami ilyen mértékű környezeti katasztrófát képes előidézni én azt nem nevezném biztonságos energiaforrásnak. Vannak biztonságosabb lehetőségek is. |
|
2013.01.21 14:09 00 / |