Profil Képtár

Az nem lesz fent itt, az biztos. Az illetőnek komolyabb tervei voltak - én csak kihúztam -, úgyhogy nem tudom, egyáltalán netre felrakja-e eredeti nyelven.

Profil Képtár

Csak szólok ha még valaki nem vette volna észre hogy a mangánk olvasható az oldalon.

http://animeaddicts.hu/forum.php?viewtopic.40.24320.1

Profil Képtár

Sziasztok
Pár tanácsot szeretnék kérni a tapasztaltaktól, mert a nyáron szeretnék nekiállni egy manga elkészítésének.
Egyelőre a rajzot gyakorlom,és az lenne a kérdésem, hogy melyik program a legalkalmasabb erre ?(egyelőre csak papíron próbálgattam)
És a történet kapcsán meg azt kérdezném, hogy hogy lehet érdekessé tenni, hogy az olvasó már az első oldal után érezze, hogy kíváncsi a történetre? ( egy shuojo-t szeretnék készíteni magamról).

Profil Képtár

"melyik program a legalkalmasabb erre ?"
Erre nem lehet egyértelműen válaszolni. Sok közül lehet választani. Igazából a legtöbb ugyan azokkal a funkciókkal rendelkezik. Habár vannak olyanok, amelyek a többinél jobban elvannak látva plusz funkciókkal, ezeknek a 90%-ra úgy sem lesz szükséged. Tehát a számodra fontosabb eszközök bármelyik komolyabb programban megtalálhatóak. Igazából a legnagyobb különbség ezek között az a kezelhetőség. Ugyan azt az eredményt más és más úton tudod elérni. Érdemes azt választani, amelyik használata a számodra a legegyszerűbb, legpraktikusabb. Ez viszont ízlés dolga, ezért sem lehet egyértelmű választ adni a kérdésedre. Próbálj ki többet is, és amelyik a legjobban beválik, válaszd azt. Az sem gond, ha különböző lépéseknél más és más programot használsz. Én pl színezésre más programot használok, mint a vonalak megrajzolására.

Választhatod bármelyik programot, a végeredményt leginkább az fogja meghatározni, hogy az adott programot mennyire használod szakszerűen. Egyszer neki kell ülni, és a legalapvetőbb dolgokat is át kell nézni, meg kell tanulni.

A másik, hogy egérrel nem lehetetlen, de nehéz utánozni a kézzel húzott vonalakat. Ezért ha komolyan gondolod a rajzolást, majd szükséged lesz egy digitális rajzpadra. Amíg az nincs, addig ezeket a programokat leginkább csak az utómunkákra tudod majd használni. Vagy az is egy lehetőség, ha meg sem próbálod utánozni a kézzel húzott vonalakat. Ez a fajta stílus is elég elterjedt. Van akinek bejön, van akinek nem. De azt érdemes szem előtt tartani, hogy addig amíg nem megy jól a papírra rajzolás, addig fölösleges beruházni a több tízezres rajzpadra. Attól senki sem lesz jobb rajzoló.

Összegezve:
Gyakorold a kézzel rajzolást, és közben kezdj el különböző programokat kipróbálni. Válaszd azt, vagy azokat, amelyek használata a számodra a legkényelmesebb. Ha megvan a program, vagy a programok, akkor azokat tanulmányozd alaposan. Nézz oktatóanyagokat, meg hasonlók. Ha már megy a szabad kezes rajzolás, meg a programot is ismered kellően, akkor elkezdheted a kettőt ötvözni. Az igazából rajtad áll, hogy a kézi rajzba mennyire nyúlsz bele a programmal. Újra is rajzolhatod az egészet, de lehet hogy az is elég lesz, ha csak csinosítasz rajta. Attól is függ, hogy mennyire kidolgozott a kézi rajzod. Majd ha már egyszer úgy érzed, hogy komolyabban is foglalkozni akarsz a dologgal, és nem csak hirtelen fellángolás az egész, akkor érdemes beruházni egy rajzpadra.

Programok: Photoshop, GIMP, PaintTool SAI, Manga Studio, stb.

"hogy lehet érdekessé tenni, hogy az olvasó már az első oldal után érezze, hogy kíváncsi a történetre?"
A kérdésben benne van a válasz. Legyen érdekes a történet, és az olvasót érdekelni fogja a folytatás. Erre viszont megint csak nincs egyértelmű recept. Egy történet sok mindentől lehet érdekes. Az alaphelyzettől, a karakterektől, a helyszíntől, stb.

A legfontosabb, hogy próbáld kerülni az unalmas kliséket. Azoknak akik már sok animét láttak, és sok mangát olvastak, már a könyökükön jönnek ki az elcsépelt személyiségek, fordulatok, poénok és egyéb alkotóelemek. Ha már az első tíz oldalon látja valaki, hogy a manga csupán agyonhasznált klisékből áll, kevés az esély arra, hogy tovább olvassa. Hiszen pár kattintással több száz profik által készített mangát talál a neten. Tehát próbálj egyedi karaktereket, és történetszálat kitalálni. Egy-egy műfajnak megvannak a sajátos stílusjegyei, de ha csak ezeket használod, akkor a végeredmény csak egy lesz a sok unalmas manga közül

Nem tudom, hogy mennyire jó ötlet saját magadról írni egy történetet. Ha a saját személyiségeddel ruházol fel egy kitalált szereplőt, és egy érdekes szituációba helyezed, az működhet. De ha csak a saját életedről akarsz egy mangát készíteni, akkor az már nem biztos, hogy sokakat érdekelne. Mármint nem ismerlek, így azt sem tudhatom, hogy mennyire érdekes az életed. De a nagy átlagot nézve, én pl meglehetősen kevés ember átlag életére volnék kíváncsi. Hiszen a legtöbb ember ugyan azokkal az unalmas problémákkal találkozik az életében.

Még egy fontos tanács. Olvass nagyon sok mangát. Sokan azért akarnak mangát rajzolni, mert szeretik az animéket, de azt túl bonyolult volna kivitelezni. Ezért maradnak inkább a mangánál. De amúgy meg alig olvasnak mangát.

Viszont a mangáknál is megvannak azok a dolgok, amiket meg kell érteni, el kell sajátítani. Ennek legegyszerűbb és legszórakoztatóbb módja, ha valaki sok mangát olvas. De ha valaki csak úgy hirtelen belevág a manga rajzolásba, mert látott egy nagyon jó animét, és megjött a kedve az alkotáshoz, akkor valószínűleg sem neki, sem másoknak nem fog tetszeni a végeredmény.

Profil Képtár

A rajzolónk (Dark Tales csapat) sajnos kórházba került.

Mint kiderült a múlt héten egy jó pár ezer embert megmozgató összejövetelen vett részt és valami olyasmit evett amit nagyon nem kellett volna.
Elég komoly ételmérgezést kapott, amit mi is mutatna jobban mint hogy kórházi kelésre szorul.

Szerencsére már egyre jobban javul az állapota és reméljük hogy hamarosan kiengedik. Persze ez kissé lelassítja a dolgokat de nem időre csináljuk és

Profil Képtár

Az első kérdésedre, nem tudok válaszolni mivel manuális ember vagyok... Bármilyen programot csak finomítás szempontjából szeretek használni. Mivel manga jelegü munkát akarsz készíteni, én reflexből azt mondanám, hogy rajzold meg kézzel és utána PS-ben vagy Ai-ban határozd meg a végleges formát...
Viszont a második kérdésed
Szóval egy történet érdekessége, a szerkezettől és a dinamikától függ. Minél dinamikusabb a történet annál jobban leköti az olvasót, továbbá a cselekménystruktúra is sarkalatos, fontosak a kapcsolódási pontok a karakterek között. Ettől eltekintve határozhatsz úgy is, hogy egy nagyon mély lírai hangvételű történetet kreálsz, akkor nyilván valóan a központi karakter változásai fogják fenntartani az érdeklődést és maga a téma aminek a fejtegetése jelen van a történetben. persze a kettőt lehet kombinálni is.
De ne feledjük, hogy képregény formáról beszélünk! tehát a történet mellett nem elhanyagolható a rajzi minőség a történetképzésben. (egy kis ajánlat írd meg a történetet, aztán redukáld vizuális és szöveges részekre.)
(amúgy az előttem szólóhoz csatlakozva, én is azon a véleményen vagyok, hogy ne használj kliséket sőt inkább csinálj valami nagyon egyedi és jellegzeteset, mivel a műfaj sajátossága, hogy viszonylag nagy mozgásteret enged, főként úgy hogy nyugati vagy és emiatt nem kell igazodnod a japán műfaji konvenciókhoz.)

Prof. William Jobbulást a rajzolótoknak!

Profil Képtár

@Gyú amit írsz azzal egyet tudok érteni, és mások akik kedvet éreznek a rajzolásra hasznát vehetik a tanácsodnak, de...

..de mivel egy másfél éves posztra válaszoltál, lehet hogy azóta már a kérdező shoujo mangája rég elkészült, felfedezte valaki, kiadták és befutott vele Japánban.
...bár ennél valószínűbb hogy megházasodott, gyereke született és rég elfelejtette hogy valaha egy mangát akart rajzolni saját magáról.

Profil Képtár

Húúú azta én az időn kívüli élet forma. véletlenül ide tévedtem és beszélgetést kezdeményezek a múlttal. Legközelebb válaszolok Aqvinói Szent Tamás leveleire is...
:)
De mindegy végül is ez egy fórum nem csak a kommunikációról, hanem az információ gyűjtésről is szól. Szóval ha ő nem is de lehet más hasznát veszi... Vagy nem... Emlékszem valaha én is akartam mangát rajzolni, rohadt egyszerű karaktereket rajzolgattam. szintén egyszerű történetekkel, és valahogy annyira lazák voltak, hogy már szinte irigylem a 14 éves Gyút. ( Na jó nem a srácnak sok baja volt.) de valahogy abban az egyszerűségében tökéletesen működött. Persze ma már jobban is rajzolok meg sajnos, nagyon sajnos bonyolultabb célokkal ülök neki bárminek. Nem azt mondom, hogy feszülten görcsösen működök, csak azt mondom, hogy az ember gyakran elfelejti, hogy értékelje azt a minimális sikert is ami egy kezdetleges dolog megalkotásával jár.
Olyan szinten, hogy még régen egy animációs haverommal belekezdtünk egy képregénybe én írtam a sztorit ő rajzolta, és végül félbe maradt az egész, 92 oldalnyi írott téboly befejezés nélkül, amiből két oldalnyi képregény és egy félkönyvnyi vázlat lett. Nem lett semmi nagy dolog, de egy csomó használható apróság maradt belőle. Egy történet aminek a vége hiányzik és egy raklap megrajzolt karakter.

Profil Képtár

Szerintem sokan vágnak bele, de nem baj, tök jó buli már tervezgetni is. Nekem rengeteg vázlatom, történetkezdeményem van, amiket imádok összeírogatni meg rendszerezni. A legdurvább az a nagytakarítás volt nemrég, ami során 2 ökölvastagságú iratgyűjtőt pakoltam át új helyére, amikbe a korábbi ötleteimet, rajzaimat meg miegymást gyűjtöttem össze, de évek óta nem nyúltam hozzájuk. Nem semmi volt visszanézni olyan történeteket, amiket még 2007-ben, rajzszakkörön találtam ki. :,D Sok igen bugyuta meg béna rajz is volt hozzá (amikre emlékeztem, csak az emlékeimben nyilván zseniálisnak tűntek, nem olyan kis nyamvadéknak, mint most megnézve xD), karakterlapok ezresével, mindenféle térképek, a világokról szóló részletes tervek... És valahogy azt se bánom, ha soha senki nem fogja látni őket. Már az jó érzés, hogy az ember alkotott magának pár kis világot, nem kell feltétlenül megjelennie kötet formájában. (Nyilván szuper lenne, és én is álmodozok róla, de az is elég, ha nekem megvannak.)

Én pl. rájöttem, hogy az alkotásnak ezt a részét szeretem a legjobban: a tervezést. Sokszor el se jutok a tényleges rajzolásig, vagy a kis regénykezdeményeimnél a tényleges írásig. Egyszerűen csak szeretem ontani magamból az ötleteket, világokat kreálni, beletuszkolni karaktereket, akiket minden gonoszságuk meg gyengeségük ellenére nagyon szeretek, és akiknek végig követhetem a szenvedését, majd később a felemelkedését (már akinek x,D). Nekem ez egyfajta önkifejezés. Már az is szuper érzés, mikor rájuk gondolok, és érzem azt az "érzést", amit a tervezgetéskor is éreztem. A fejemben pedig él a történet, szövi magát állandóan, és idővel olyan összefüggésekre "jövök rá", amikbe a szívem is beleremeg. :3 A karakterek velem együtt idősödnek, változnak, mire észbe kapok, már magukat formázzák. Néha úgy érzem egyébként, mintha nem is én írnám a történetet, hanem a karakterek súgnák meg, kik ők és mi fog történni velük. Sajnálom azért, hogy ritkán jutok el addig, hogy valamit ténylegesen befejezzek (bár ugye azért nehéz, mert a novellákat csak le tudja zárni az ember, de ezek a nagyobb volumenűnek szánt regény- meg mangakezdemények állandóan tovább fejlődnek a fejemben :,D). Sőt, kifejezetten nehéz átadni azt a képet és érzést, ami szerint én értelmezem a saját kis alkotásaimat. Na mindegy, azért próbálkozik az ember, én is találgatok ki új módszereket, lassan úgy fest, talán rájövök, hogy érdemes nekiállni egy-egy történet felépítésének úgy, hogy azért véget is érjenek, és maximum már csak a kezdet és vég közötti réseket foltozgassam :,D

Profil Képtár

JigoKuu: Abszolút értem amiről beszélsz ugyan ez van velem is. Gyakorlatilag az életem fele egy párhuzamos világ ami fiktív karakterek köré szőtt történetek halmaza, csak az a probléma, hogy képlékenyek és ami hónapokon keresztül alakul és formálódik több egész életnyi esemény, egyszer csak eltűnik mert jön valami új dolog ami megérinti a fantáziám és kezdődik elölről egy teljesen új dolog. Gyakran előfordul, ha nekiállok leírni, teljesen máshogy kezd el alakulni a történet, mondhatni önálló életre kelnek a karakterek, és másként reagálnak, az őket ért hatásokra.
Bár leírni az összes ilyen alternatív univerzumot gyakorlatilag lehetetlen, főként mert ezek a karakterek szerintem egy pillanatnyi érzelmi állapotokból jönnek létre ezért pusztulásra vannak ítélve. Ahogy azok az emberek is akik a múltban voltunk.
De néha azért jó rögzíteni őket ha normálisan sikerül.