Profil Képtár

Szerintem nagyon vicces a simpson család meg a south park de a seto no hanayome és detroit metal city sokkal viccesebb például

Profil Képtár

Én már sok anime-t láttam és azok alapján nekem úgy tűnik, hogy pont a japánok azok, akik sokkal visszafogottabb, szégyenlősebbek. Ez most azonban lényegtelen.
Én nem szeretem ha egy sorozatban csak és kizárólag az ecchi-t veszik a poénok alapjának. Nem gond ha 1-2 olyan jellegű jelenet van benne, de ne tömegesen forduljon elő, ne az legyen a középpontban.
Nálam az abszolút favorit anime vígjáték terén a Full Metal Panic Fumoffu és a School Rumble!
Ezt a kettőt természetesen nem japánul, hanem az előbbit magyarul míg a másikat németül néztem végig és ennél a kettőnél szinte sírtam a nevetéstől.
Szerintem sokkal jobb úgy a a poén ha egy olyan anime-be tesszük bele, aminek egy picit komolyabb a fő sztorija, nem az ecchi-n van a hangsúly.
Itt például ilyen művekre gondolok, hogy InuYasha, One Piece (a Bleach-be is voltak röhögős részek).

Profil Képtár

az familiguy meg a simpson család szerintem egyenes visszamehetne oda ahonnan jött.
a south park néha vicces, de az télleg inkább egy társadalomkép paródia.
ami a japán humort illeti nekik is vannak jó dobásaik, de egy idő után unalmassá válik, hogy mindig előre kiszámítható abszurd poénokat raknak be. bár mindig megmosolyogtat de nevetni nem nagyon tudok rajtuk

és ami a legérdekesebb... az amerikaiak a családot, a társadalmat, az egyént parodizálják, míg a japánok az egyének közötti kapcsolattartást és a viselkedést favorizálják. mind2-t lehet szeretni. de utálni is.
személy szerint a gyaloggalopp melett szavazok

Profil Képtár

Szerintem nincs igaza a topic nyitónak, én rengeteg jó animét láttam, amin könnyesre röhögtem magam, sőt a legjobban azt bírom az animékben, hogy sokszor abszolút nem törődnek a műfaji korlátokkal és olyan alkotásokban is vannak poénos jelenetek, ahol a nyugati művek már nem engedik meg maguknak. Viszont az tény, hogy a japán humor elég speciális és a női test eléggé a középpontban mozog, de azért nem minden esetben, fentebb volt is pár ellenpélda. Bár az igaz, hogy nem hasonlítanak a poénok egy Simson családban, vagy egy South Parkban hallottakhoz/ látottakhoz, de ez csak az eltérő kultúra miatt van. Hogy aztán ki miben találja meg a számításait, az ugye mindenkinek a saját ügye, de én például ugyanúgy, sőt talán még jobban is élvezem az animék humorát, mint a nyugati társaikét.

Profil Képtár

Sztem rohatt jók az anime vígjátékok.
pl.:Ichigo 100%

Nagyon fasza!

Profil Képtár

Nem piszkálásképpen, de az pont hogy gyengére sikerült

Profil Képtár

Szerintem igenis vannak jó japán vígjátékok, amik nem a női test körül forognak. Erre jó példa a Tower of Druaga, legfőképp az első része, amin többszöri végignézés után is tudok még nevetni és persze a többi része is tartja a színvonalat. Ezen kívül nemrég fejeztem be a Baccano!-t, ami az eddigi legviccesebb látott animéim közé tartozik. A humora szerintem elég beteg volt, de nekem nagyon tetszett. És, ha már Baccano!, akkor mondhatnám a Durarara!!-át, aminek ugyanaz az ember a szerzője és szintén tele van jobbnál jobb részekkel, poénokkal.

Profil Képtár

Lehetetlen megállapítani, hogy a japánok vagy a nyugat erősebb vígjáték terén. Észrevételeim alapján a japánok nem saját poénok gyártásában, hanem parodizálás terén ütősek, mások említették korábban nagy kedvencemet, a Gintamát. Az aztán tényleg mindenbe belemászik, magánszférától kezdve, a történelmen át a politikáig, a legkényesebb témákat vakarja elő, tényleg poénos köntösbe öltöztetve, de nem a nemzet megszégyenítésig megy (pl. Ayame szado-mazo mániája, Shinsengumi). Részemről ez az egyetlen olyan anime, amit konkrétan vígjátékként tudok kezelni, ill. a Sayounara Zetsobu Sensei, de az egészen más tészta. Haruhi melankóliája vagy a Lucky Star erőteljes tapéta szaggatásra ösztönöz, mert ezek aztán mindent nyújtanak, csak igazán ütős röhögést nem. huskydog írta, hogy a poénok úgy ütősebbek, ha nem konkrétan vígjátékot nézel. Támogatom, szeretem a helyzetkomikumot, és ezt nem a tényleges vígjáték kategória alatt futú művek nyújtják, bár(!) a poénok elcsépeltek és műveken keresztül ismétlődök lehetnek, vagyis unalmasak.

Nyugati vígjáték teljesen kifújt, már a parodizálás sem megy, gondoljunk csak az elmúlt évek elcsépelt poénokkal teli filmjeire, újat nem nyújtottak. Angol humor tud nagyon száraz lenni, én pl. Fekete Viperát nagyon szeretem, de egy Benny Hilltől vagy Beantől falnak megyek. Ennél még az oroszok is viccesebbek, akik rulett közben azon röhögnek, hogy sikerül-e fejbe lőni magad...

Simpsons, Family Guy, South Park, Amerikai Fater, stb. egy teljesen másik világ, az ő szerepük a kritika, hogy az USA valójában milyen is - vulgáris formában. Ne várjuk el a japcsiktól, hogy hasonló minta alapján alkossanak valamit, nem fogják saját magukat ilyen szinten megszégyeníteni.

Amúgy én úgy tudtam, hogy a japánok számára tényleg fontos a női test, de a szex és az azzal kapcsolatos témák szóbahozása tabunak számít, nemhogy képernyőre pakolása (pl. bukkake kitalálása pornóiparban...).

Profil Képtár

Nem vagyok nagy animés, de pont hasonlón gondolkodtam. Vannak kivételek, és az itt említett jópár anime megnézése után lehet változni foga a véleményem, de az általam látott vígjáték animék humora sokszor sekélyesnek és klisének hat számomra. Két kivételt tudok mondani, az egyik a FMP:Fumoffu, a másik a Dokuro-Chan, amiken valamilyen okból nagyon jól tudok szórakozni.

Pontosan nem tudnám megmondani miért, pl az ecchivel semmi bajom, a női testes témából is elég jó dolgokat lehet kihozni, ha leszállnak a "véletlenül (vagy szándékosan) letapizom a csajt, és ezért akkorát kapok, hogy beszállok tőle a sarokba" vonalól, mert ez szerintem kb. a legnagyobb klisé, és morálisan sem ad szerintem korrek képet, ezáltal nem lesz a jelenet, és a karakterek életszerűek. Bár lehet, hogy a Japánok tényleg így gondolkodnak, de sokszor a karakter csak egy pillantásért a női testre is hasonló büntetést kap, ami elég furcsa, tekintve, hogy mennyi miniszoknyás lány van az animékben. Most akoor a bugyiját akarja mutogatni, vagy azt szeretné, ha minden fiú becsukott szemmel járna, esetleg csak szereti folyton megveri őket?

Egy másik probléma, amit felismertem, hogy nagyon sok animéban a főszereplő jelleme nagyon egysíkú, és emellett extrém, ami megint egy jó humorforrás lenne, ha nem minden 2. animéban ugyanaz a két karaktertípus jelenne meg:
A félénk, visszahúzódó, ügyetlen, belül nagy álmokkal, szerelemmel teli, akinek az akaratát gyakorlatilag bármilyen másik karakter el tudja nyomni, így soha nem éri el a céljait.
Vagy nagyszájú, magabiztos, tényleges tudása viszont közel sincs ahhoz, amilyen jónak hiszi magát, így valamilyen okból sose sikerül neki semmi.
Számomra midkét karaktertípus nagyon könnyen ellenszenvessé válhatugyanis mint fő karakter, a néző akaratlanul is azonosulni szeretne vele, és én személy szerint mindkét karaktertípus viselkedését roppant logikátlannak, mintha csak saját maguk ellen dolgoznának.

Harmadik dologként azt vettem észre, hogy a karakterek MINDENT indokolatlanul komolyan vesznek, kb midenre olyan kaliberű a reakciójuk, mintha épp akkor tudták volna meg, hogy besorozták katonának, és 2 nap múlva már a frontvonalba vezénylik. Valahogy nagyon sokszor úgy érzem, hogy az érzelmek túl vannak játszva. Hol a hűvösség, a játékkosság, az ignorancia? Egy vígjátékban sokkal nagyobb a mozgástér, ha a karakterek komolytalanul is tudnak egy szituációhoz hozzáállni.

Nah ennyit a Wall of Textről, ha van türelmetek elolvasni, várom a véleményeket, ellenvéleményeket, gondolatokat.

Profil Képtár

Ajánlom nektek a Workinget... a Hyakkot, a Lucky Start, a Minami-ke-t, Azumanga Daioh-t... és még van egy csomó vígjáték. Ezek nagy részét már sokan említették... és még van bőven...

Jelenleg nálam a Working tarol minden hasonló stílust, mert elképesztően ott van helyzetkomikumok terén.