Téma: Hogyan ismerted meg az animéket és honnan ered a neved?^^
|
|
Karin95: Élvezem is, ne félj. Csak hirtelenjében volt furcsa, persze nem bántásnak szántam, magamnak sem meg másnak sem. Jó, hogy van valami, amiben bármelyik korosztály egyetért. És igen, én sem szeretem, amikor a tudatlan népek (például egyik nagybátyám) leminősítik, hogy ezekből már ki kéne nőnöm, mert gyerekeknek valók, illetve még azoknak sem, mert az anime egyenlő a borzadállyal, amit ő betiltana. Csak azokat ismeri, amik idehaza mentek, azokra még én is azt mondom, nem a legjobbak, bár szeretem azokat is, de... én sem azokat mutatnám be az érdeklődőknek.
SPOILER! A valláshoz meg: én mondjuk olyan vagyok, hogy hiszek is, meg nem is. Konkrétan nem gyakorlok egyetlen vallást sem (bár római katolikus volnék, mert hát csecsemőként nem volt beleszólásom XD), családom se igazán, deee... ettől függetlenül minden vallásban van valami, ami tetszik, amit elhiszek... bizonyos szinten mind egyforma nekem. Mondjuk azt szoktam mondani, hogy én a vivizmusban (a nevemből ered XD) és a yaoizmusban hiszek. XD Az mondjuk biztos, hogy a Sátán többet dolgozik, mint a másik. XD Bár én megfogadtam, hogy mindkettővel lesz egy kis elbeszélgetni valóm... mondjuk... a yaoista fantáziám egy mangát is eltervezett velük főszerepben... Tyrael: Megnyugodtam, hogy akkor nem vagyok túl öreg. XD SPOILER! Amúgy tetszik a bannereden lévő karakter. Szabad tudnom a nevét és az anime címét? Az avatarodon is ő szerepel? Na jó, OFF vége, és bocsika a sok locsogásért. XD Hajlamos vagyok túlzásba esni. XD |
|
2014.08.13 21:49 / utoljára módosítva: 2014.08.13 21:53 00 / | |
Offline
|
|
Még kiskoromban láttam olyanokat mint Pokémon, Kaleido Star, Vadmacska kommandó, Tsubasa kapitány és egyik nagy kedvencem volt a DICE a mentőcsapat, pedig így visszanézve elég béna anime lehetett mégis imádtam. Persze akkor még nem tudtam hogy ezek animék.
Aztán a jetix elkezdte adni a Narutot és emlékszem mindig elkapcsoltam mikor az ment mert hülyeségnek gondoltam de egyszer valamiért megnéztem egy részt és nagyon megszerettem :'D Aztán már csak folyton néhány részt ismételtek majd a jetix is megszűnt. Aztán 2011-ben gondoltam egyet és megnéztem az első részét neten majd már azt vettem észre hogy a Shippuudent is végig néztem. Itt már tudtam hogy mi az az anime és egyre többet megnéztem és azóta nincs megállás. A nevem ha jól emlékszem a Tari Tari c. animéből van amit igazság szerint utáltam de megtetszett ez a név. |
|
2014.08.13 21:52 / utoljára módosítva: 2014.08.13 21:54 00 / | |
|
|
Animék:
Kiskoromban volt a szobámban egy kis TV, rajta a Minimaxal, és az meg 8 óra után átváltott A+-ra. És itt ment ha jól emlékszem 21.30 körül a Yu Yu Hakusho, amibe teljesen beleszerettem. Fogalmam sincs hány éves lehettem, talán 6-7? De a lényeg, hogy mindig szóltam a szüleimnek, hogy emlékeztessenek rá. És annyira jó volt elaludni az endingre, olyan nosztalgikus visszagondolni rá :3 Aztán 2012 nyarán a semmiből eszembe jutott, hogy régen mennyire szerettem, meg minden, szóval Gyakorikérdésekre fel is tettem egy kérdést, hogy mi lehet a címe ennek az animének(valamiért tudtam, hogy anime), kaptam is rá választ, majd újranéztem. És innentől nem volt megállás :3 Nevem: Ez igazából már az animés pályafutásom előtt "megszületett". 2010-11(kb. 5-6.-os lehettem) körül a sulinkban nagy divat volt a Farmerama nevű online gazdálkodós játék, és az egyik osztálytársamnak ez volt a neve ott. Nekem már akkor is tetszett ez a név, ezért amikor regisztráltam az animés oldalakra nem volt kérdés, hogy mi legyen a nevem Szóval ezt loptam |
|
2014.08.13 21:53 / utoljára módosítva: 2014.08.14 0:53 00 / | |
Offline
|
|
Az animékről csak annyit, hogy a rendszerváltás évében születtem. Aki hasonló korú, az tudhatja, mit jelent ez (látom, azért vagyunk egy páran ), el voltunk kényeztetve, habár sokunknak fogalma sem volt arról, hogy épp animét nézünk. Szóval a Barbapapával és a Kalánka nénivel kezdődött, folytatódott a Maja, a méhecskével, majd jött a nagy "áttörés": a Sailor Moon és a Dragon Ball. Az osztályból mindenki nézte, és szinte mindenkinek volt valamilyen animés ruhadarabja. Valamikor megérkezett Sandybell, Candy és Mila. Az iskolában németet tanultam, ezért gondoltam, megnézek egy német csatornát is, konkrétan az RTL 2-t (az ég kék, a fű zöld, az RTL zwei német), ahol animéket adtak. Közben valamikor elkezdték sugározni a Digimont, majd a Pokémont (vagy fordítva?). Beyblade, Inuyasha, AXN a Sakura Wars-szal és Samurai 7-nel, majd A+, jöttek sorban. Közben lett betárcsázós internet, és ha az ember el tudta viselni a borzalmas hanghatásokat, egyre több animés honlapot találhatott, és pl. jó fanficeket olvashatott.
Pluszot jelentett, hogy a számítógépem mindig finoman szólva gyenge volt (enyhe képzavar). Áthidaló megoldásként SNES és Gameboy játékokat játszottam emulátorral. Chrono Trigger, Final Fantasy, Pokémon, stb. Szóval ez is erősítette a rajongást. Gyerekkoromban nagyon vagánynak tartottam, ahogy Zorro mindenhová odavési a nevét (vandál hajlamaim voltak). Utánozni akartam, csak adódott egy bibi: Zorro pasi volt, jól nevelt kislányként mégse véshettem egy vadidegen férfi nevét fűbe-fába (leginkább tolltartóra és tálcasarokra). Rájöttem, hogy ha Z helyett N-et írok, az szintén könnyen formálható, ráadásul lányosabb (vagy nem...de akkor nagyon büszke voltam eme felfedezésre). |
|
2014.08.13 23:11 00 / | |
|
|
Amúgy is szeretnék kicsit visszaszokni az írásra, így miért is ne itt meséljek? ^^
Animék:
A rendszerváltás után két nappal láttam meg a napvilágot. Hűvösen fényes nappal volt, tele anyai szeretettel és számtalan mesével, amik később is elkísértek. 5-6 évesen, egy álmatlan hajnalon - csakhogy ne keltsem fel a család többi tagját -, nagyanyám módszerét vetettem be: bekapcsoltam a tévét és nagyon halkra állítottam. Már nem tudom melyik adón ezidő tájban vetítették a Sailor Moon-t. Egy ügyetlen fruskát láttam, ki korántsem hasonlított az eddig látott és hallott hősökre, mégis őt választották ki a világ megmentésére... mi van? A hirtelen felébredő abszurditás és eddig jól felépített kis világom totális kifacsarása olyan szinten megfogott, hogy ezután mindennap igyekeztem korán kelni, hogy lássam mit hoznak ki a történetből és ez a kétballábas bőgőmasina miként fog Hőssé válni. Aztán egy napon műsorváltozásra ébredtem. Nem a Sailor Moon, hanem kigyúrt és harcra éhes férfiak küzdelmébe csöppentem, ahol még a halkra vett hangsáv is leüvöltötte a fejem. Szerelem volt első látásra. Erős Hősök, kik nem tartották magukat annak, de megküzdöttek egymásért és egymás ellen, csakhogy a céljukat valóra váltsák. Fel sem fogtam, hogy végig UFO-kat nézek, az sem érdekelt, hogy két liter vér került az arcomba minden nagy bölcselkedés és büszke ígéret előtt. Igen, ez volt a Dragon Ball. Totális ellentéte a rózsaszín Holdprizmának, amit az osztálytársaim annyira szerettek. Ez a fiúk kedvence volt. Hirtelen értelmet nyert a szünetekben hallott KAMEHAME és én roppant büszke voltam, hogy Sherlock Holmes-t meghazudtoló ügyességgel raktam össze a kirakós darabjait (na jó, gőzöm sem volt ki az a Sherlock és mit csinált). Aztán olyan események sorozata jött, amik a realitás talajára taszítottak. Gyermeki lelkem ráébredt, hogy nincsenek hősök, senki sem jön majd megvédeni, ha rossz dolog történik... ugyanakkor furcsa módon megmaradtak bennem az animékben látottak. Márpedig ha az a kis hisztizsák (értsd Bunny) fel tudott állni és küzdeni, akkor nekem is menni fog! Érthetetlen okokból akkoriban ez adott erőt, hogy kibírjam a folytonos változást, habár évekig nem jutottam több rajzfilmhez. Ez az időszak a könyveké, a fantasy-é volt. Ezt követően valamikor a 13. évem derekán ismét búcsúztam az iskolától, ahová beirattak. Rövid ott tartózkodásom ideje alatt, sikeresen összeismerkedtem pár fiúval, akikkel együtt bandáztunk és akiknek hála erre az időre végképp elfelejtettem, hogy eredetileg lány vagyok. Nos, az egyiküktől egy DB Z-es kártyát kaptam ajándékba. A felismerés, hogy ismerem azokat, akik rajta vannak, villámként csapott belém. A srác aranyos volt, ennyit fűzött hozzá a megdöbbenésem némasága alatt: "Pont olyan vagy, mint Trunk... csak te lány vagy... ezért úgy gondoltam örülnél neki." Gondolom nem kell kifejteni miért fakadtam sírva és miért nevettem fel egyszerre. Ezután minden felgyorsult. Az új iskolában sznobizmus uralkodott, az "animék a dedósoknak való" jeligére senki se merte felvállalni, hogy ismeri és szereti őket. Én sem. Még a létezüket is letagadtam. Már nem számított, hogy azok a karakterek miket csináltak abban a rajzfilmben, nem akartam arra gondolni, hogy gyerekként még róluk ábrándoztam. Mikor hozzánk is eljutott a tárcsázós internet varázsa (emlékszem apámtól tudtam meg először, hogy a Google annyi 'O' betűt jelenít meg, amennyi oldalt talált xD), az utolsó mentsváram is összetört. Anyám egy délután odahívott a géphez és mutatott egy képet. Hirtelen nem tudtam honnan van, de nagyon megtetszett. "Pont olyan, mint az egyik karakterünk, nem gondolod?" A kérdés tarkón vágott. Felismertem, hogy ez egy animekarakter, csak egy fanart, amiben nem szögteles az orr, hanem emberszerű. A lovag a Record of Lodoss War hőse volt... ami egy anime. A folytonos költözések miatt anyámmal még régebben egy közös történetet kezdtünk el írni és mesélni egymásnak, hogy ne süllyedjek depresszióba. Ez volt a mentsváram, ami aznap darabokra hullott, de nem sívó pusztaság, hanem egy ajtó nyílt a helyén. Üdv az Animék Világában, nemes vándor! Innentől nem volt menekvés. A TV-ben sorra jelentek meg az animék, én meg visszatértem oda, ahol kb. 8 évesen abbahagytam. Nem, azóta sem lettem Japán fanatikus, habár azt elismerem, hogy a kultúrája mái napig megfog és nem ereszt, de inkább az animék azok, amik ténylegesen érdekelnek. És így, 25 éves fejjel már nem számít mások véleménye. Kiélvezem, hogy akkor és úgy ostromlom magam az animék nyújtotta érzelmekkel, problémákkal, hihetetlen helyzetekkel és multikultúrával, amikor és ahogyan én szeretném. ^^ Nos, kb. így lettem visszatérő, mégis két-szívű, hiszen a magyar ill. európai fantasy-t sem tudtam kitörölni magamból. A nevem:
Öhm... ennek nincs epikus története. Az Agatha egy ragadványnevem, még abból a korszakomból, amikor krimiket írtam és publikáltam más oldalakon. Az Arashy-t pedig az X/1999-ben felfedezett Sorata Arashi ihlette. Kb. ez volt az első japán szó, aminek annak idején tudtam a jelentését, ezért felvettem, de mivel nem akartam lopni így "okosan" módosítottam rajta. Végül mikor regisztráltam az AA-ra és úgy alakult, hogy hosszabb ideig maradok, úgy gondoltam miért ne ez a nevem legyen az első regisztrált helyett? Ebből aligha van másik.
|
|
2014.08.14 0:43 00 / | |
Offline
|
|
AZt hiszem a história ott kezdődik, hogy kb 6éves koromban voltam először japánban azóta van nálam HAJRÁ JAPÁN. Aztán általánosban életreszóló szerelmet kötöttem a filmekkel, ezért elkezdtem ázsia filmek után kutatni (származásom miatt) és az első potenciális jelöltek között volt természetesen a japán filmművészet. Pár Kurosawa film után azonnal az arcomba kaptam egy Miyazaki alkotást (azt hiszem a Howl's Moving Castle volt), ami elég csúnya módon megcsapot. Tökéletes volt.
Név meg vezeték/keresztnevem első két-két betűje. üdv.:khan |
|
2014.08.15 19:31 00 / | |
|
|
Anime:
Belinkelték. Név: Kellett valami. |
|
2014.08.15 21:46 / utoljára módosítva: 2014.08.15 21:52 00 / | |
Offline
|
|
Anime:
Rajzos csoportban már sokat beszéltek nekem az animékről, de nem nagyon érdekelt a dolog, bár bajom sem volt velük. De pár nappal a 13. születésnapom után egyik este kapcsolgattam a tévében, de nem találtam semmit. Odakapcsoltam Animaxra, és pont akkor kezdődött egy anime, és megállapítottam hogy ez valami nyomozós anime, és mivel gondoltam úgysincs más, itt hagyom. Érdekesnek tűnt ezért csak néztem, néztem, míg egyszercsak hajnali 2 nem lett Másnap nem tudtam kiverni a fejemből, és rákerestem neten. És megtaláltam, hogy a Detective Conan első mozifilmjét láttam, és mivel ilyen jó volt, elkezdtem indavideón nézni a részeket, és amikor kifogytam a szinkronból már angol felirattal néztem tovább, emlékszem milyen furcsa volt japán beszédet hallani először (arról ne is beszéljünk hogy az angol felirat mennyire segített és motivált hogy kéttannyelvű suliba kerüljek, de az egy másik sztori) Aztán jött a manga, és a többi mozifilm. Majd Death Note, és a többi, és a többi...:) Név: Eredetileg Szandy98 volt mindenhol, de kértem névváltoztatást. Semmi különösebb története nincs, próbáltam valami random badass nevet kitalálni, és ez eszembe jutott |
|
2014.08.15 22:11 00 / | |
|
|
Animék:
Kisebb korom meghatározó animéje volt a Dragon Ball Z.Ez volt a legelső animém,nagyon szerettem,és nem nagyon riadtam vissza a vértől,ami benne volt. A kedvencem mégis a Vadmacska Kommandó volt,amit előszeretettel néztem.A Yu Yu Hakushoba is mindig belenéztünk bátyámmal,de mivel alig voltam 6-7 éves,ezért gyorsan ágyba kellett bújnom,így csak pár verekedős jelenetet csíptem el.Az elmémbe vésődött egy kép,ahol egy magas,s kissé alacsony fiúcska együtt vannak,ez volt talán,a Lovely Complex.Sok év telt el,majd jött az internet.Megint sok idő telt el,s az egyik nyáron bukkantam rá egy anime darabra,nevén szerint a School Rumble-ra.Igazán élveztem,és csak néztem a többit,mert annyira megszerettem. Nevem: Miután beléptem a net világába,csak a "Miruki" volt az a felhasználónév,ami igazán úgy tetszett.Miután az animékkel is megismerkedtem,hozzátettem a chan-t,így mikor AA-ra regisztáltam,ezt a nevet pötyögtem be,természetesen |
|
2014.08.16 20:13 00 / | |
Offline
|
|
Óóó ... Hát én is most néztem szét itt a fórumon:D
Aztán csak véletlenül bukkantam én is rá erre a topic-ra. Meg, ahogy olvasgattam itt a hozzászólásokat, még én tartottm magam fiatalnak :C xD Anime Konkrétan én is úgy kezdtem el, mint anno sokan mások, RTL stb.. DB és társai, de komolyabban úgy 3 éve folyhattam bele az animék világába. Ahogy láttam másnak is úgy jött az AA oldal, mint nekem, hogy ismerős mutatta....na nekem pont ugyan ez történt. Eleinte még csak keresgettem az animéket és csak képek alapján válogattam és csak szinkronosan néztem őket De mostanra már szinkronnal 1 animét se tudnék megnézni :'D valahogy a magyar szinkron saját véleményem szerint elrontja az egész animét XD Név A nevem még onnan jöt meg akkorról, mikor elkezdtem mmozni Lehet kockának tartotok, de ez van :'D : D És hát ez a név pedig megmaradt, mert abból a társaságból minenki így hívott, és ez mostanáig is így van : D Még az AAs ismerősök is ( akiket személyesen is ismerek és találkoztam velük ) ők is így hívnak, hiába tudják a valódi nevemet. |
|
2014.08.20 22:47 00 / |