Téma: Loli Dungeon
|
|
Jaj én vaj szívem csak a gondot hozzod rám este 8-ig még bárki jelentkezését várom, ha adigra összejön mégegy csapatra való akkor legfeljebb inditunk egy Loli Dungeon 2-őt és két csapatnak mesélek. Ezt azért gondoltam így mert tapasztalataim szerint a túl nagy csapatok nehezen kezelhetőek és nagyon elnyúlnak velük az egyszerü tevékenységek is. Ha viszont nem akkor mesélek egy nagy csapatnak nincs mit tenni.
Aztán a letisztázuk a kezdőálapotokat és a játékmenet hogyanját és indulhat is a móka. |
|
2014.11.20 11:37 00 / | |
|
|
Szerintem is 6. healer még belefér, de nem kellene túl nagyra bővíteni a csapat méretét, mert az ellenfelek erejét nehéz lesz skálázni és 1-2 játékos emiatt a háttérbe szorulna és nem élvezné (elunná a dolgot hamar).
|
|
2014.11.20 12:00 / utoljára módosítva: 2014.11.20 12:01 00 / | |
|
|
Én már tegnap szereztem egy embert, csak még nincs teljesen kész a karija, de hamarosan érkezik és szanaszét healel mindenkit.
|
|
2014.11.20 12:17 00 / | |
Offline
|
|
Rám gondolsz, has?
|
|
2014.11.20 12:19 00 / | |
|
|
Csak H.C. előbb jelezte igazságtalanság lenne vele szemben, de a mesélőre bízom a döntést ilyesmiben
|
|
2014.11.20 12:19 00 / | |
Offline
|
|
Serena, jeleztem én hajnalban félálomban a mesélőnek püben... (:
Bár amilyen lusta vagyok nem is biztos, hogy össze tudok hozni egy normális karit |
|
2014.11.20 12:20 / utoljára módosítva: 2014.11.20 12:21 00 / | |
|
|
Gyertek csak nyugodtan! Minden kicsi lolikám fölé nyújtom segítő kezem és szerető apai öleléssel fogadom.
|
|
2014.11.20 12:23 00 / | |
|
|
FRPG-kben nem árt az aktivitás meg, hogy átéld a karaktereddel a storyt
kitől írta: apai öleléssel fogadom.SPOILER! |
|
2014.11.20 12:23 / utoljára módosítva: 2014.11.20 12:27 00 / | |
|
|
Már írtam Marc-nak éjjel, szóval kétlem hogy előbb jelezte. Mizu, még azelőtt volt, mielőtt beszéltünk volna róla veled, de te is jöhetsz ha szeretnél.
|
|
2014.11.20 12:43 00 / | |
Offline
|
|
Név: Buffy, a vámpírok réme
Életkor: 9 (lassan 10~) Tolvaj/Útonálló Mivel a szüleimtől kapott nevem (Rutascorbin) nem túl tetszetős, ezért mindenki csak Ruu-nak szólít. 9 évesen nem lehet túl magas az ember, én csupán a 126 centimétert érem el. Sötét, nem túl hosszú hajam, és sárgás-zöldes szemem van. Utóbbi szépen rikít az éjszaka sötétjében, ezért is takarom el szemüveggel olykor. Mondjuk, hogy ez egy bűvös szemüveg és látok vele a sötétben (nem éjjellátó. BŰVÖS). A lentebb belinkelt képen láthatóak a további megjelenésemmel kapcsolatos dolgok~ Nos családi élet... Apám halála után édesanyám úgy döntött, hogy nem bír velem egyedül, így kiküldött az erdőbe makkot szedni. Nem örült, mikor visszatértem. Anyám kiküldött újra makkot szedni. Ennek sem örült. Anyám kiküldött az erdőbe epret szedni. Mikor megfordultam a nagy szedd magad akció közben láttam, hogy vár rám valaki. Egy favágó volt, ki azt állította, hogy most aztán fejemet veszi. Nem értettem miért kell neki hirtelen a fejem, aztán rájöttem, hogy az epret akarja, így hát neki adtam mind... Ki érti a tsunderéket~ A favágó ezáltal úgy meghatódott, hogy azt mondta: Menj utadra, lányom! Az erdő mélyén, a hídon túl, hol a kurta farkú malac túr, találsz egy pici házat, hol megleled a törpöket. Ők majd tovább vezetnek sorsod felé! Így hát elindultam a erdő mélyére, hol tényleg kúrtak túrtak a malacok, és tényleg ott állt egy híd, mely egy apró házikóhoz vezetett. Beléptem hát, mire 7 szakállas gyerekkel találtam magam szemben. Később felvilágosítottak, hogy csak kisnövésűek. Teltek-múltak a napok, hónapok, évek. Békésen éldegéltünk. Ugyan nem tudok főzni, de volt köztünk egy debella is, ki örömét lelte a sok házimunkában (de sajnos később a sok hajolgatástól megpúposodott...). Egy nap betért hozzánk egy idős, púpos hátú néni, akiről először azt hittem a házvezetőnőnk, de utóbbi éppen a kondért sikálta, így egyértelművé vált számomra, hogy nem egy és ugyanaz a személy. Egy almát nyomott kezembe az idős hölgy, majd mielőtt még távozott a fülembe súgta, hogy indul valami óriási contest a nők és a kislányok számára, így hát berohantam a házba, odaadtam az almát az óriásnőnek, majd rohantam is világgá. Utam során megtanultam minden kis praktikumát a tolvajkodásnak, mégis szívesebben alkalmaztam bonyolultabb -ám annál biztosabb- csapdákat. Nem vagyok egy türelmes típus, mégis teljes odaadásal tudom törni a fejemet a következő csínytevésemen. Nos nagyjából ennyi lenne. SPOILER! SZERK.: Ja még annyit, hogy az erdőben sikerült nagyon jó kapcsolatot kialakítanom az állatokkal~ |
|
2014.11.20 13:17 / utoljára módosítva: 2014.11.20 19:13 00 / |