Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült így leszakadt a

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült így leszakadt a támadó róla és

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült így leszakadt a támadó róla és kiderült, én nyertem!

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült így leszakadt a támadó róla és kiderült, én nyertem! Teljesen meglepődtem, Ferike

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült így leszakadt a támadó róla és kiderült, én nyertem! Teljesen meglepődtem, Ferike elkezdett hörögve angolul

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült így leszakadt a támadó róla és kiderült, én nyertem! Teljesen meglepődtem, Ferike elkezdett hörögve angolul egy ősi átkot

Profil Képtár

Frappáns lezárás volt, mondta és becsukta a könyvét. Nyújtózott, majd felvette a papucsát, köpenyét és kiment az erkélyre rágyújtott egy cigire. Tudta nincs választása. Megfogta a korlátot és behunyta a szemét. El kell mesélnem neked az igazat: az nap reggeltől-estig részegen kóboroltam az utcán és megláttam egy repülő szőnyeget ami keresztül tépett a város felett, rajta ült egy gyönyörű leány, aki színes buborékokat ásított, azt hittem csak képzelődöm de tévedtem. Mikor meglátott fogta az övén lévő tőrt, majd egy erős dobással felém dobta. Felhasította arcom, majd azt mondta oda a modell szerü szépségednek. Vérző ajkamból szemfogam kivillant, ráfricskáztam a csikket. De nem találtam a ragadó légypapírt, amivel össze szoktam ragasztani a kezeimet, mert azt gondoltam, hogy azzal megállítom a szőnyeget. Sajnos ki lettem porolva, micsoda szégyen, hogy nem voltam poros, mert ha netán mégis. Kiújul az asztmám. De szerencsére nálam volt a fényképezőgépem amivel mindent lefotóztam, s így már bizonyítani tudom a vérem íze sós. Irrealizmus a levegőben. Jó illata van. Bár egy kicsit állot,de jó. A lány elrepült,én meg nem.De sóvárogva néztem tovább a Holdat, s eszembe jutott ajkainak édes csókja. Vajon fogom még később mézízét érezni? Meg kell találnom amilyen gyorsan csak lehet, hogyan találjam melyik úton indútjak? Ezért elkezdtem követni a lábszagát, amit nevezhetnék ibolyaillatnak is, mert az erkélyen táncolva egyszer már majdnem kizuhant egyszer, akkor azt hittem leesik, de kitárta fekete szárnyait és lassan felém repült. A rémülettől mozdulni sem tudtam addig, míg belém nem karolt és átölelt, a fülembe súgta gyűlöllek! De mégsem engedett el, ezért minden erőmet összeszedve beleharaptam az orrába és férfiasságon térdeltem, amitől mindketten igencsak tűzbe jöttünk, mert eléggé megharagudott, hogy nem hoztam tejet. Egy laza mozdulattal le kaptam a parókámat, álarcomat és elnevettem magam, mert április elsejei tréfa a legjobb dolog. Egymásnak öltözve sem hihettük egészen, hogy lesz köztünk valami, nem egymásnak születtünk. Csalódottan hívtam fel, hogy elmondjam mit álmodtam az éjjel egyedül az ágyamban. Erre azonnal sírva csapta rám telefonját. Jobb lesz, ha a mai napon nem iszom annyit -falhoz vágtam üvegem. Ismét sétálni indultam nehezen józanodtam a sokkból, amit a szárnyas tett velem, erre megint találkoztam vele, obszcén kézmozdulattal jeleztem, nem kívánok semmi mást egy szőnyegen szállingózó nőtől. Van fontosabb dolgom meg kell keresnem a fényképezőmet azon van a bizonyíték. Az alibim mindjárt megoldja a rejtélyt, aztán már nyugodtan visszamehetek modellkedni, nem kell a testemből élnem, pedig már majdnem elfogadtam e tényt. Felhívtam másnap azt aki a modellmunkát ajánlotta, és megbeszéltünk egy idő pontot mikor hirtelen közölte, jelenése van máshol. Egyre közeledett a határidő lejárta, féltem az arcomon lévő égési sérülés miatt. Mikor megérkeztem váratlan meglepetés fogadott. A párom a képeken csodálkozott, amik még várnak ránk, ettől jobban megijedtem. De nem tehettem, magam miatt megteszem. Szükségem van a - fájdalom hasított fejembe - a pénzre, hogy megvehessem végre az arany gyűrűt és ezüst nyakláncot amit régen bosszúból egy kentaurhoz vágtam hozzá. Milyen hülye vagyok... Azóta a szerencsém mintha elpártolt tőlem. Egyetlen esélyem, ha magam veszem kézbe a sorsom. Először a fényképezőgép aztán fogom és megkeresem a kentaurt, remélem nem találja ki, hogy szívességért jöttem. De kidolgoztam a tervet, amivel sárkányt lehet táncoltatni és betanítom a koreográfiámhoz. Ez majd annyira feltüzel mindenkit, öröm lesz nézni miközben elcsenem a fényképezőgépet, le akarom fotózni ezt a nagyszerű pillanatot és nevezni a legjobb fotós címért. Ha megnyerem, talán boldogságban úszom és híres leszek. Végre életemben először. Elérkezett az eredményhirdetés, szívem majd kiugrik az izgalomtól, ekkor megfagyott a levegő, mert hideg volt. Bekéne szerelni fűtést, mert múltkor véletlenül a frászt hozta rám a szerelő.Ezért kiráncigáltam a házamból mint egy kóbor macskát, majd neki állt feljebb. Visszatérve a versenyre, pillanatok választottak el, majd végre kimondták. A harmadik helyezett, nem én lettem.A szomszéd Bözsi akt képe lett. A második, Béla lett, aki lefotózta a húsvéti nyulat. És végül az elsőnek járó díjat Ferike az ördögűző szörnyű átokkal sújtotta mert nem ő nyerte meg, ezért jött a szarvasember és fojtogatni kezdett egy alvó zsűritagot, aki a meglepettségtől felpörögve lepörgőrúgta, mint Chuck Norris a babkonzervet, ami túlságosan is hevesre sikerült így leszakadt a támadó róla és kiderült, én nyertem! Teljesen meglepődtem, Ferike elkezdett hörögve angolul egy ősi átkot: EXOSZÁJZBÚÚK hörögte hangosan.