Profil Képtár

Ismertető engedélyezve: 2015.07.26.

Profil Képtár

Profil Képtár

Végül nem bírtam magammal és kijátszottam a második részt is. A végére éreztem már, hogy kezdek besokallni, mert már nem nagyon volt kedvem gondolkodni és keresni az ellentmondásokat, szóval a harmadik résszel talán tényleg várnom kéne pár hetet. De tudod néhány napon belül úgyis nekiülök, szal... XD

Amúgy ez is jó rész volt, csak nyilván elmúlt a meglepetés varázsa. Meg látom, miért tarthatják az első trilógia leggyengébb részének, bár még nem játszottam a harmadik résszel.
A tutorial-ban az amnéziás szál elég béna volt, de bemelegítésnek megtette. Az első igazi ügy már jó volt és tetszett, de amilyen agyafúrtnak és bonyolultnak próbálták megcsinálni, olyan könnyen ki lehetett találni mind a gyilkos kilétét, mind a módszerét és a nagy csavart is. Aztán jött a Turnabout Big Top, ami a fandom szerint az egyik, ha nem a legrosszabb ügy az egész franchise-ban. Annyira szerintem nem rossz, de a hibái ordítanak. A szereplőgárda borzasztó fárasztó (Ben és Trilo párosát spec kifejezetten rühelltem); a gyilkosságban rengeteg hülyeség és lehetetlen véletlen közrejátszott; a bizonyítékok prezentálásánál sokszor nem volt logikus, melyiket kell bedobni és még tovább nehezítették azzal, hogy totál idióta okokra hivatkozva pluszba megbüntettek. Érdekes ügy volt, de látom, mik vele a gondok.
Az utolsó ügyben viszont kissé csalódtam (annak fényében, mennyire dicsérik). Lehet közrejátszott az is, hogy a legnagyobb fordulatot véletlenül lelőttem magamnak, de ez végső soron a második tárgyalás előtt úgyis kiderül, szóval a végeredményen nem kéne változtatnia. A lényeg, hogy ez az ügy szerintem pontosan az volt, aminek Phoenix-ék szánták: időhúzás. Persze abszolút nem rossz ez az ügy. Már eleve a gyilkos kiléte és a gyilkosság menete egészen elüt az eddig megszokottaktól, csak miután Phoenix ezekkel mind idő előtt tisztában lesz, inkább vergődésbe csapott át. De értem, miért volt szükséges ezt így megcsinálni: Phoenix karakterfejlődése miatt. Ezt az részét nagyon szerettem ennek az ügynek. Érdekes volt látni, ahogy Phoenix megkérdőjelezi saját tetteit és a munkáját, majd végül megtalálja a választ, mit is jelent neki védőügyvédnek lenni. Plusz visszahozták Edgeworth-ot is és szépen párhuzamba került a kettejük fejlődése, ami szintén baromi erős pontja a Farewell, My Turnabout-nek.

A legnagyobb hátránya a második résznek (és innentől majdnem az összesnek) az Edgeworth hiánya. Helyette megkaptuk Franziska-t, aki nem lopta be magát a szívembe. Nagyon adom a női prosecutor-t, de a karaktere kb. a folytonos ostorozásból és a kicsinyes bosszújából állt, amúgy ugyanazt a kört futottuk le vele, mint az apjával és Edgeworth-tal. És nála sajnos kiütött az, hogy mások elmondása szerint egy 18 éves prodigy, miközben valahogy nem hittem el róla.
A másik új szereplő Pearl aranyos, de a cuki naiv loli nekem sok volt ide. Plusz elég idegesítő, mennyire nyomatta a Phoenix x Maya fantáziálgatásait, de lehet csak azért idegesített, mert akaratlanul is felszálltam a Narumitsu hajó fedélzetére. Szóval akárhányszor benyögött valami hülyeséget, átmentem ilyen "shut up bitch, your ship is trash!" rage üzemmódba.

Szóval egy fél fokkal gyengébben teljesített, de azért csak végigvittem rekord idő alatt (sajnos minden másnál nagyobb prioritással bírt, hogy esténként ezzel jtásszak XD). Max még annyi zavart benne, hogy a zenéket a tárgyalások alatt lecserélték és nagyon nem passzoltak a hangulathoz - pláne, ami a cross-examination alatt szólt. De továbbra is nagyon tetszik ez a játéksorozat. Nagyon kíváncsi vagyok, mit tartogat a harmadik rész.