Profil Képtár

Ismertető engedélyezve: 2018.09.11.

Profil Képtár

Nem mondanám rossznak.Ha nem olvastam volna a mangát imádnám de igy...Ha jó ha nem elvesztette azt a tipikus manga beli varázsát.Chika rajzolása is tul stiff a szemeket se éppen csinálták meg ugy ahogy a mangában ami részemről nagy hiba mivel sokat ad a feelinghez.Hát remélem kihoznak belőle valamit de az tuti h a mangához képest fele olyan jó se lesz...

Profil Képtár

Így, hogy vége a szezonnak, gondoltam gyorsan átfutom az esélyes a dobásra címeim. Ahogy az előre sejthető volt, én ettől most megválok.

A félidőnél egy jóindulatú négyesre értékeltem, és annál a pontnál nem sok kedvem volt tovább erőltetni a dolgot. Mint kiderült, jól is tettem. Az azt követő részek tökéletesen prezentálták, hogyan kell még szánalmasabbá tenni valamit, ami egyébként is erősen a vicc kategóriába sorolható.

Összegzésben nem sok mindent tudnék elmondani erről a sorozatról. Kezdő animéseknek és alacsony, felszínes ingerekre reflektáló egyéneknek mindenképpen érdemes megnézni. Máskülönben csak egy kliséktől szabadulni képtelen, íztelen semmi. Mert, hogy ezt a történetet, pontosan ugyan így, ugyanilyen karakterekkel, ugyanilyen konfliktusokkal, már jó párszor láthattuk.

Egyetlen kreatív "pillanata", az maga a koncepcióban felhasznált hangszer, mellyel igazából nagyon szegényes módon foglalkozik. Inkább csak a sorozat elején felhasznált eszközként működik, a továbbiakban pedig inkább a klisés zsebkonfliktusok, és a tucat interakciók felelnek az "előadásért".

Egy szó, mint száz. A szezon legrosszabb darabjai között van. De nem is céloz meg ennél magasabb távlatokat.


3.3

Dobva.

Profil Képtár

Én is végigültem, de kicsit sajnálom a rá áldozott időt. Legalább ingyen néztem, az is valami

Nem sokkal a Chihaya-maraton (mármint az én Chihaya elmaradásom-pótlásom ) után kezdődött ez, és ezért végig ahhoz hasonlítottam. Mindig azt hittem, hogy belőlem nem lesz 'régen minden jobb volt' felnőtt, de egyre többször érzem úgy, hogy az új filmek-sorozatok-könyvek-játékok-minden évről évre felszínesebbek lesznek.

Volt egy érdekes központi elemük, voltak jó karaktereik, voltak érdekes motivációk, és erre sikerült az egészet úgy lezavarni 13 részben, hogy arra még DandD is büszke lett volna egy GoT S8 után is. Persze sablon minden, meg láttuk már ezerszer, de attól még lehet jó, kidolgozott, izgalmas, drámai történetet csinálni, és még ha nem is lepődök meg minden 5 percben, akkor is élvezem, és együtt sírok-nevetek a szereplőkkel.

Ezzel szemben itt meg pl. a harmadik részben jön egy új szereplő, akiről a rész végére ki is derül, hogy szarkavaró, DE a következő rész közepére már meg is oldódik minden, a rész végén meg már ő a leglelkesebb tag a klubban, és 180 fokos fordulatot vett a viselkedése az előző nem is tudom 5-10? évhez képest. Oké..... És az összes többi történet szál ilyen tempóban haladt.

Szóval nekem ez jóindulattal volt 6/10, mert átlagosnak tényleg átlagos volt. És sajnálom, mert ebból valami marha jót is ki lehetett volna hozni, ahogy pl. a karutából sikerült a Chihaya-nak.

Profil Képtár

Hát igen, ez az a kellemetlen eset, amikor igazából nincs nagyon semmi pozitívum, amit felhozhatnék mellette, de mérföldekre van attól, hogy a porig lehessen alázni. Mert igazából egy baja van: klisés és unalmas.

Én nem tudom, mi a van a mangában, hogy arról annyian beszélnek szuperlatívuszokban, mert ha az animére lebutított, a mangában gyönyörűen kinéző art-ot leszámítjuk, elviekben minden másnak ugyanannak kell lennie. Persze azt is tudjuk, hogy csak mert képkockáról képkockára lemásoljuk az eredeti művet, még nem lesz automatikusan jó az adaptáció és ez itt is bizonyítást nyert. Ennek az animének nincs lelke. Ezt egy határidőre leadott munkának érzem, nem egy szórakoztatásra megalkotott művet, vagy hogy mondjam.
A szereplők említést se érdemelnek. Takezou annyira jelentéktelen, hogy legtöbbször észre se lehet venni. Chika háttérsztorija érdekes és megható, de amúgy maga a srác a tipikus hánytatott sorsú rosszfiú, aki változni akar és barátokat szerezni. Houzuki volt még a legnagyobb meglepetés, mert messze nem lett akkora bitch, mint számítottam, sőt sokszor kifejezetten menő és/vagy cuki tudott lenni (bár legtöbbször gusztustalan módon próbálták lenyomni a torkunkon, hogy ő "best girl" és volt egy konkrét epizód, mikor annyiszor pirult el, hogy már idegesített). Mindennek a legalja meg a másik négy klubtárs és a tanárjuk, aki mindent megtesz, hogy elvegye a kedvüket a zenéléstől... persze mindez a traumatikus gyerekkorának tudható be, gondolom. De amúgy Chika haverjai nulla személyiséggel bírnak, mert van a magas, a kövér meg az alacsony szőke és a végén próbáltak már végre saját karaktert növeszteni, még hosszú út áll előttük, a csaj meg... úristen, ekkora baromságot, mint amit kitaláltak neki indítéknak! XD
Mondjuk eleve majdnem minden szereplő nagyon hülye okból csatlakozott a koto klubhoz, csak Chikának és Houzukinak van valami tényleges kötődése a hangszerhez. Takezou csak megsajnálta anno a kókler felsőbb éveseket, akik semmit nem értettek a kotohoz és beállt, aztán mivel belezúgott az elnökbe, a ballagásuk után folytatta a klubbot (mekkora barom!). Chika haverjai szó szerint csak a kötelező létszám miatt kerültek be a sztoriba, a csaj "muhahaha, azért élek, hogy barátságokat verjek szét" mentalitása volt a sorozat egyik mélypontja.

Ja, hogy mi van magával a zenéléssel? Hát valami van, de jobban járunk, ha csak utólag meghallgatjuk a zenéket. Az animében annak ellenére, mennyit gyakorolnak, igazából semmi fílingje nincs. A daraboknak legtöbbször az első pár másodpercét halljuk, a teljes előadásokat meg mindenki végigpofázza. Pedig a Kuon meg a Hyakkafu egész tetszetősek voltak.
Ó, és persze a kötelező klisék és egyéb idióta technikai megoldások: flashback minden mennyiségben, még ha csak két perce is történt, amire visszaemlékeztek; utolsó epizódokban behozott érdemtelen karakterek omgdráma múltja; seggfej tanárok, akik pont a koto klubbal akarnak kicseszni; sérülés egy hiperszuper fontos fellépés előtt és még sorolhatnám. Az animáció pedig sose volt a legjobb, de még az is tudott gyengülni.

Igazából csak Uchida Yuuma miatt érdekelt az anime, mert most teljesen oda meg vissza vagyok a srácért, de sajnos semennyire se érte meg miatta megnézni, mert még ő se remekelt. Amit lehetett, kihozott a szerepből, de egy gyenge, unalmas karaktert még ő se tud ennél jobban élettel megtölteni. A többiek dettó. Legalább az ending kellemes és fülbemászó lett tőle, bár tettem is azért, hogy megszeressem, mert kötelezőszerűen meghallgattam minden rész végén XD
Szóval én kihagyom a második évadot, ebből 13 rész is sok volt. 5/10 mert ennél kevesebbet csak a csalódottságom miatt adnék. Engem spec jobban meg lehetett volna fogni vele, ha Chika és a nagyapja kapcsolatáról szólna, de nyilván azt a mangát jóval kevesebben vennék és anime se lenne belőle.

Profil Képtár

Itt sem tudok sok újat hozzátenni a felettem szólókhoz. Mára már teljesen meghaladott és unalmas klisékből építkező anime. Kb. a 90-es évek shoujo-felhozatalában lenne a helye, amikor nagyon ment ez a bullying + még a tanárok is szemetek téma. A főszereplőként bemutatott Takezou jellegtelen, a három hülye kb. ugyanaz a karakter, mint a Kaichou wa Maid-sama három hülyéje, csak itt szerintem illene többet felmutatni, ha már ez egy klubtevékenységről szóló shounen anime, nem pedig egy shoujo románc; Hiro bomlasztása, majd jó útra térése meg már a kínosan erőltetett kategória. Chika és Houzuki karaktere még ahhoz képest viszonylag jól működött, róluk szívesen megtudtam volna akár többet is (vagy hát inkább Houzukiról, mert Chika háttérsztorija szerintem tulajdonképpen megvolt). De ez így nagyon egyenetlen. Én egy Chihayafuru-színvonalat vártam, de ez olyan messze volt attól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Kb. az egyetlen pozitívuma a sorozatnak a koto volt, csak ez meg majdhogynem csak jelzésszerűen volt ott. Sokkal több zenét elbírt volna a sorozat, sőt a sablonos drámázások helyett kifejezetten jót is tett volna neki. Pedig tényleg gyönyörű darab volt a Ryuuseigun és a Kuon is, kár, hogy ezeket is mindig végigmonologizálta valaki. A vizuál is maximum közepes.

Gyenge 5/10 nálam, az is csak a zenék miatt.

Profil Képtár

Úgy látszik, h egyedül leszek a véleményemmel, de nekem tetszett, és várom a folytatást is nagyon

Profil Képtár

Egy este alatt ledaráltam. Lehet, hogy mások azt mondják klisés, vagy nincs benne új ötlet, de engem arra a pár órára magával ragadott (az eredetit nem olvastam, nem volt összehasonlítási alapom). Tudtam azonosulni a szereplőkkel, lekötött a történet és elvarázsolt a kodo hangja. Érdekes, de hangulatilag a Little Busters! sorozat jut róla eszembe, a zenéhez, illetve a zene képi megjelenítéséhez kapcsolódóan meg a Shigatsu wa Kimi no Uso. Persze, ezek szubjektív dolgok

Profil Képtár

Profil Képtár

A két évadot két nap alatt végignéztem. Bevallom, jobban szeretek negatív kritikákat írni, mert azokat sokkal objektívebben tudom értékelni, viszont ha szeretek valamit, akkor ezek az objektív szempontok megszűnnek. És ezt az animét imádtam. Ment a kedvencek közé.

Többen írták előttem, hogy klisés. Talán igazuk is van, de akármilyen klisés animét is néztem eddig, egyikben sem volt a klisé ennyire helyén, hogy azt mondhassam: abszolút nem volt túltolva!

És itt az anime nagy előnye: a karakterek. Mindegyik full sablon karakter, de egyik sem szélsőséges! Nagyon sok hasonló animénél éreztem azt, hogy a karakterre húzott sablon már annyira erőltetett, hogy számomra volt kínos. A Konootonál viszont teljesen szinkronban voltak! Nagyon megkönnyebbültem például, hogy bizonyos mosolygósabb jeleneteknél nem a "bárgyú vicc karakter" erőlteti ki a poénokat.

Tudom, kb. én vagyok az egyetlen ilyen ember a Földön, de én szeretem a szépet, és ami számomra igazán szép az nem csak a szemnek, de a léleknek is gyönyörű. Ez az anime a legszebb emberi tulajdonságokat mutatja be és nekem ettől a legszebb.

10/10