Cheer Danshi!!
típus: anime | év: 2016-2016 | részek: 12
"Egy szurkoló mindenkit támogat, inspirál, mosolyt csal az arcokra..."
Történetünk egy dzsúdóbajnokság közepén kezdődik, ahol főszereplőnk, Bandou Haruki (Haru) hangosan szurkol nővérének, Harukónak, aki sikerrel is jár, és megnyeri a meccset. Haru válla régebben... [ tovább ]
Téma: Cheer Boys!!
|
|
Ismertető engedélyezve: 2016.03.26.
|
|
2016.03.26 17:03 00 / | |
|
|
A rövid ismertetővel ellentétben, ez egy vegyes egyetem. Az, hogy a sztori milyen, majd kiderül.
|
|
2016.07.13 12:49 00 / | |
|
|
Az az igazság, hogy nehezen tudtam eldönteni, hányadán is állok ezzel az animével. A sorozat témája, a szurkolófiúk, nagyon egyedi volt, egyetemi környezetben, valós alapokon nyugodva, ráadásul jól ki is aknázta ezt. Tehát valóban arról szólt, amit megígért kezdetben, mégpedig, hogy egy csak férfiakból álló pompom csapat hogy kezd bele a közös munkába, hogy győzik le a saját hibáikat, gyengeségeiket, félelmeiket, a csapaton belüli feszültségeket, és a külvilág előítéleteit. Frissítő volt benne, hogy a fiúk reális karakterek lettek, és bár sokan voltak, de mindenféle egyéniség helyett kapott, pont ahogy egy rendes csapatban is. És pont ezért voltak súrlódások, hiszen ennyi különböző egyéniséget ennyi különböző ambícióval összehangolni nehéz feladat. Láttuk, hogy tanulják meg a szurkolás művészetét, a kemény edzéseket, és a magánéletükbe is bepillantást nyerhettük. A családi helyzetük, a problémáik mind életszerűek voltak. Szóval ezt a részét nagyon is jól teljesítette. Sakut külön kiemelném, a kis pink balerina imádnivalóan édes volt, Mizoguchi meg a Rei-chan féle dork, amit eszméletlenül szeretek.
Másrészről valami mégsem klappolt vele. Nem tudom megmagyarázni, de végtelenül hiányzott belőle valami apróság, amitől igazán megszeretem. Ott volt Haru és Kazu barátsága. Igaz barátság volt, ami egyértelműen nem több, mint tesóság, de annak szuper. Mert hát támogatták egymást, részt vettek egymás életében, tényleg olyan férfibarátság, amin általában könnyekig hatódok, itt valahogy mégsem sikerült. Pedig Haru fejlődőképes főhős volt, aki nem ült a babérjain, Kazu fejlődőképes csapatkapitány volt, aki tényleg összetartotta a csapatot, és együtt mégsem funkcionáltak számomra. Aztán, ha már a csapat, nézzük őket. Jó volt a fejlődési ív, amit produkáltak, értettem a közös útjukat, mégsem volt meg az érzés. Ez hiányzott a legjobban belőle, a szív, a hangulat és valami kis apróság, amitől több lesz, mint pusztán jó. Igazából, ha végiggondolom, akkor megérdemli a 7 pontot, de közben meg szomorú vagyok, hogy egy ilyen jó alapokon álló sorozatból valahogy mégis kimaradt valami, ami igazán szerethetővé teszi. Minden esetre Yonai Yuukinak gratula, mert nagyon jó volt élete első főszerepében, úgyhogy várom a továbbiakat. |
|
2016.09.27 18:28 / utoljára módosítva: 2016.09.27 19:22 00 / | |
Offline
|
|
Nagyon tetszett, imádtam hétről hétre, legalább is addig a pár percig, ameddig néztem, megvolt a hangulata, de utána ez valahogy elmúlt. Igazából a befejezés nem lett a legjobb szerintem, sőt, néhány dráma csak random oda volt rakva a sztoriba, hogy legyen, és meg is lett oldva sokkal gyorsabban, mint amennyi időt húztak vele előtte, emiatt feleslegesnek éreztem egy kicsit, hogy egyáltalán volt. Persze, kellett valami. Nekem tetszett az a füzetes cucc, szép jellemfejlődést hozott ki a végére, mármint nem maga a füzet, de láthatóvá vált, főleg Harunál és Kazunál, de egyébként mindenkinél. Egyébként is a karakterek kedvelhetőek voltak, mindenkin lehetett nevetni, vagy volt benne valami szeretető, ezzel se volt gond. Bemutatták, hogy lehet így is csinálni a szurkolást, csak fiúkkal, persze, engem nem is kellett sokat győzködni, tudtam, mi lesz a végeredmény. De igen, küzdöttek érte, nem csak egy ilyen hopp és minden klappol féle történet volt, valami miatt mégse marad emlékezetes, azt érzem, mivel igen, valami valóban hiányzik. Minden megvan benne, mégis valami fontos nincs. Na, ez nem egy jó opening (ami egyébként annyira nem is lenne fontos) de hálás vagyok a Lucky Life féle openingért, még a Bungou Stray Dogsban megszerettem a zenéjüket, és most se okoztak csalódást. Az endingnek különösen jó volt a hangulata, de hát ilyenre tervezték. Adok rá egy "bátorító" (szeretnék második évadot, de tudom, hogy egy kis ember szavazatát nem veszik figyelembe, nem is ezért bátorító, hanem azért, mert szeretném, ha minél többen megnéznék, és véleményeznék, ez a bátorító része, ami szerintem illik egy szurkolós animéhez. XD) 8 pontot adni rá. A későbbiekben mi lesz, majd meglátjuk. Én még néztem volna egy darabig.
|
|
2016.09.27 19:19 00 / | |
Offline
|
|
8/10. Azt sajnálom, hogy ennyire nyálas lett és a macsóbb srácok is átmentek pityergősbe, jobb lett volna, hogyha a srácok valós, inkább humoros oldalát mutatják meg ebben, és nem lesz ennyire, tinis romantikázós a hangulat. De ez van, ezt kell szeretni. Ami még negatívumként róható fel, hogy nem derült fény arra, ki lett a győztes a versenyen, illetve a többi említésre méltatott csapatból csak képeket mutattak, voltaképpen a teljes végső produkció hiánya eléggé érezhető a végén.
A szereplőkkel, zenével, mozdulatsorokkal, sztori menetével meg voltam elégedve. A közönség azon rétegénél, amelynek szánták ezt az animét, szerintem teljesen helytállt. |
|
2016.09.28 18:15 00 / | |
|
|
Igen-igen, valami hiányzott belőle, de én se tudom megmagyarázni, hogy mi.
A fiúk nagyon aranyosak voltak (Shou a borzalmas ruhakölteményeivel a kis kedvencem!), a fejlődésük és a csapat összeverődése szépen be lett mutatva és Kazu meg Haru barátsága is szívet melengető. Valami mégsem volt teljesen a helyén. Így belegondolva, szerintem kétszer ennyi epizódszám kellett volna neki, úgy mindenre több idő jutott volna. Mindent egy picit elsietettnek éreztem vagy néha túl nagyokat ugrottunk. Pl. az egyik részben a fiúk még messze vannak az áhított 16 főtől, de a következő részben már mindenki megvan. Ugyanez az eset Shouval, akinek a problémáját nagyon gyorsan lerendezték. Na, szóval volt bőven hiányérzetem, mert úgy vélem bőven lehetett volna itt a dolgokat jobban kifejteni, mert így minden picit száraz lett. Szintén nem nagy pozitívum, hogy picit becsapva érzem magam. Az előzetes bámulatos mutatványokat ígért, ehhez képest sunyi módon spóroltak mindenhol. Sajna ez az anime is beleesett abba a problémába, hogy az animáció meg a grafika minősége idővel romlott, emellett az előadásokat és gyakorlatokat sem láthattuk annyiszor, mint reméltük, amit meg igen, nagy valószínűséggel az opening-ből szedték. Már csak azért is lett volna jó egy hosszabb sorozat, mert akkor mondjuk több versenyre eljutnak a fiúk és talán úgy érezhettük volna, hogy több előadást láttunk tőlük. De az alapötlet nagyon jó volt. Eddig még sose láttunk szurkolófiúkról szóló animét. És gáz, nem gáz, de én tökre meghatódtam az utolsó előadásukon. Nagyrészt filozofálgattak arról a főszereplők, hogy honnan hova jutottak, de mégis olyan szép volt. Úgyhogy mindent összevetve egy gyengécske 7/10-et ez megér, csak tényleg picit sótlan lett. |
|
2016.10.01 15:58 00 / | |
|
|
Én is arra jutottam az anime végére, hogy igazából magát a cheerleadinget hiányoltam belőle: sokkal többet kellett volna a látványba feccölni, mert anélkül pontosan olyan volt, mint bármelyik más a-fiatal-megtalálja-a-helyét-a-világban sorozat (és erre a gondolatra szerintem alapvetően elég sok anime fut ki).
Sokalltam a szereplőket, keveselltem a bemutatásukat, és a változatos karakterdizájn alapján sokkal érdekesebb személyiségekre számítottam. Sokszor valóban el volt kapkodva a cselekményvezetés, elveszett a lényeg, és apró-cseprő, de annál idegesítőbb problémákon lovagoltak a fiúk. Kicsit olyasminek érzem, mint annak idején a Shounen Hollywoodot, hogy valahogy nem arról szólt, amiről szerettem volna. Voltak aranyos momentumai a sorozatnak, de kb. ennyi. A max, amit tudok mondani az animére, hogy aranyos. Ennél kicsit többre számítottam ebben a témában. Mert az amúgy tényleg újdonság. Az ending egyébként nagyon hangulatos volt, és a srácok chibi verziói is nagyon cukik voltak, tetszettek. 6/10. |
|
2016.10.02 14:05 00 / | |
munkatárs
|
|
Ahogy már felettem többen is leírták, kisebb és jobban kidolgozott szereplőgárda, meg több cheerleading kellett volna a sorozatba. Azt egyenesen övön alulinak éreztem, amikor a fiúk első versenyét egyszerűen átugrottuk, és csak az eredménnyel szembesültünk.
Erre én nem tudok 6/10-nél többet adni. |
|
2016.10.02 18:59 00 / | |
|
|
Gyenge volt.
Nagyon nagyon kevés volt a látvány a dologban. Pedig ahogy többen is írták a téma eléggé egyedi volt, nem volt még hasonló, lehetőség rengeteg volt benne. A karakterek reálisak voltak, nem pillanatok alatt lettek cheerleaderek. Én úgy érzem kicsit túl sokat időztünk el a karakterek kidolgozásán és a cselekmény nagyon elment a főbb karakterek drámájára. SPOILER! - kazuma tragédiája - kazuma nagyija - haru vacakolássa a növévrével - haru vacakolása a judoval - haru félelme a magasságtól - haru állandó önmaracngolása - shou vacakolása a múlttal - shou vacakolása a flyerével - shou riválisai mentorai visszaköszönnek - hisashi szenvedése a komoyltalanságon . hisashi szenvedése a többieken - hisashi szenvedése a hobby csapaton (ami így 12 rész alatt tényleg nagyon hobbynak csapódott le mert nem járok edzésre ha épp más dolgom van. Nem ha sportoló vagy nincs más dolgod >.>) és így tovább... 10/6 jóindulattal. |
|
2017.01.14 19:22 00 / | |
|
|
Az ismertető megírásra került, kiengedélyezésének napja: 2017.02.24.
A korábbi változat csak adatos ismertető volt. |
|
2017.02.24 18:24 00 / |