A Gango-ji templom Zenshitsu csarnoka
A legújabb vizsgálatok szerint a világ egyik legrégibb faépítményeként emlegetett narai Horyu-ji helyett a szintén Nara városában álló Gango-ji zen meditációs csarnoka dicsekedhet a legöregebb fa építőanyaggal. Szakértői vizsgálatok szerint a Gango-templom (元興寺) Zenshitsu csarnokának tetőszerkezetében olyan japán hamisciprus (Chamaecyparis obtusa) gerendák találhatók, amelyek egyikét - a dendrokronológiai elemzés szerint - egy 582 körül kivágott fából ácsolták. A VII. és VIII. század között emelt Horyu-ji pagodájában álló központi oszlop anyagát ugyanezzel a módszerrel 594 körülire helyezik - olvasható az Asahi Shinbun augusztus 13-i hírében.
Mitsutani Takumi régész, a Japán Nemzeti Történelmi Múzeum vendég professzora szerint vizsgálatai egyelőre csak azt bizonyítják, hogy a szerkezethez használt faanyagot mikor vágták ki. Az építés időpontja valószínűleg nem tehető 100 évvel előbbre, de a korabeli írott forrásokat figyelembe véve feltételezhető, hogy a mostani tetőszerkezetet Japán első buddhista templomából, az egykori Asuka-dera alkotóelemeiből állították össze akkor, amikor a császári udvar 710-ben Narába helyezte át székhelyét. Ez cáfolja azt a korábbi szakvéleményt, miszerint a Gangō-ji valamikor 718 körül újonnan épült.
A császári hatalom megszilárdulásának kezdetén, az Asuka-kor (550-710) első felében készült Asuka-dera (más néven Hoko-ji) volt a államvallássá előlépett buddhizmus első szigetországi bástyája. Építésének ideje ismeretlen, de a Japán Krónikák (日本書紀 - Nihon Shoki) alapján a munkálatok kezdete Shotoku herceg régensi uralma alatt Soga no Umako utasítására kezdődtek, feltehetően 590 körül. A templom több alkalommal is elpusztult, de rendre újjáépítették. Miután a császári székhely Narába költözött, elbontották és használható darabjaiból Heijo-kyo közelében felépítették a Gango-ji épületét.
Igaz, hogy a Muromachi-kor (1336–1573) és az Edo-kor (1603-1868) alatt zajló háborús eseményekben a fontos vallási központ szerepét játszó templomcsoport nagyrészt leéget, de a Gango-ji Gokurakubo és a mellette álló Zenshitsu túlélte az idők viharát. Ez utóbbi 26,8 m hosszú és 12,8 m széles. Magassága 8,4 méter. Abban, hogy ma is használatban van, nagy jelentőséget kap az építéshez használt faanyag tartóssága.
A 40-es évek közepén felújítást végeztek a templomhoz tartozó zen meditációs terem (禅室 - Zenshitsu) tetőszerkezetén. Néhány gerenda darabját a mai napig megőrizték, így azok vizsgálata is lehetővé vált. Mitsutani professzor 2000-ben kezdte elemezni a megőrzött farészeket. Az egyiknél meglepődve tapasztalta, hogy az évgyűrűs kormeghatározás több mint 1400 évvel ezelőttre, 582 környékére helyezi a kivágás idejét. Ezt követően a jelenlegi tetőszerkezetet is alaposabban szemügyre vette, és rátalált arra a ma is beépített vízszintes kötőgerendára, amiből a vizsgált minta származik.
A mestergerenda
A császári hatalom megszilárdulásának kezdetén, az Asuka-kor (550-710) első felében készült Asuka-dera (más néven Hoko-ji) volt a államvallássá előlépett buddhizmus első szigetországi bástyája. Építésének ideje ismeretlen, de a Japán Krónikák (日本書紀 - Nihon Shoki) alapján a munkálatok kezdete Shotoku herceg régensi uralma alatt Soga no Umako utasítására kezdődtek, feltehetően 590 körül. A templom több alkalommal is elpusztult, de rendre újjáépítették. Miután a császári székhely Narába költözött, elbontották és használható darabjaiból Heijo-kyo közelében felépítették a Gango-ji épületét.
Igaz, hogy a Muromachi-kor (1336–1573) és az Edo-kor (1603-1868) alatt zajló háborús eseményekben a fontos vallási központ szerepét játszó templomcsoport nagyrészt leéget, de a Gango-ji Gokurakubo és a mellette álló Zenshitsu túlélte az idők viharát. Ez utóbbi 26,8 m hosszú és 12,8 m széles. Magassága 8,4 méter. Abban, hogy ma is használatban van, nagy jelentőséget kap az építéshez használt faanyag tartóssága.
A 40-es évek közepén felújítást végeztek a templomhoz tartozó zen meditációs terem (禅室 - Zenshitsu) tetőszerkezetén. Néhány gerenda darabját a mai napig megőrizték, így azok vizsgálata is lehetővé vált. Mitsutani professzor 2000-ben kezdte elemezni a megőrzött farészeket. Az egyiknél meglepődve tapasztalta, hogy az évgyűrűs kormeghatározás több mint 1400 évvel ezelőttre, 582 környékére helyezi a kivágás idejét. Ezt követően a jelenlegi tetőszerkezetet is alaposabban szemügyre vette, és rátalált arra a ma is beépített vízszintes kötőgerendára, amiből a vizsgált minta származik.
Forrás
oriens.hu
A cikket írta: Hegyi Attila
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
Téma: [2010.08.28] A legrégibb faépítmény?
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2010.08.28. 10:13
|
|
2010.08.28 10:13 00 / | |
|
|
Hát még mindig jó építő anyag a fa
|
|
2010.08.28 10:37 00 / | |
Offline
|
|
1400 év nem semmi
|
|
2010.08.28 10:53 00 / | |
|
|
Szeretem az ilyen híreket. Köszönöm, hogy megosztottátok velünk.
|
|
2010.08.28 11:03 00 / | |
Offline
|
|
Nagyon jó állapottban van a korához képest,gondolom egy párszor már restaurálták a templomot.
|
|
2010.08.28 12:14 00 / | |
|
|
Ezek a japánok már akkor is tudtak valamit...
|
|
2010.08.28 20:12 00 / | |
|
|
Szeretem a régi dolgokat, érdekes (:
|
|
2010.08.28 20:21 00 / | |
|
|
Jó ilyesmiről olvasni, köszönöm a hírt, jöhetnek hasonlók.
|
|
2010.08.29 11:27 00 / | |
|
|
Szakértelem...
Ennyit erről... Legyünk egymásra büszkék, végülis csak rokonok vagyunk (magyar-japán) vagy mi a szösz:D Mondjuk nekik jobban működik/jövedelmez a nacionalizmus mint nálunk de hát ez már csak történelem |
|
2010.08.30 5:30 00 / | |
|
|
Eddig minden részlet, amit a japánok kultúrájából megismertem lenyűgöző volt, én már meg sem lepődöm, mikor ilyesmik derülnek ki. Elképesztő egy nép, a hír pedig nagyon, klassz, szívesebben olvasok ilyesmint, minthogy a katasztrófákat nézzem a híradóban...
Köszke |
|
2010.08.30 20:39 00 / |
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7