Korábban már írtam egy hasonló régészeti szenzációról, amely megváltoztathatja Japán neolitikus (újkőkorszaki) népek betelepülésével kapcsolatok nézeteket. Aki úgy gondolta, hogy a szigetország legrégebbi leletei 20.000 évesek, azok nem gondoltak arra, hogy az már az újkőkori betelepülés ideje, s előtte még voltak (és ma is vannak elenyésző arányban) az őslakók. A paleolitikus népeknek (az őslakóknak, későbbi nevükön az ajnuknak) jóval korábbi leleteik kerülnek elő az ásatásokról. A jelenleg megtalált leletek a legnagyobb valószínűség szerint 127.000 évesek.
2009. szeptembere - A Yomiuri Shinbunban megjelenik a cikk, hogy a Doshisha Egyetem régészeinek újabb lelete megváltoztathatja a tudósok álláspontját Japán őskori történelméről. Shimane prefektúrában Sunabara romjainál végzett kutatások ugyanis több pattintott kőeszköz darabjait találták meg, körülbelül két méteres mélységben (ez régészeti szempontból 110-127 ezer éves rétegnek felelnek meg). A leletek közt van Japán kőkése is.
A legdélebbi fősziget, Kyushu, északnyugati részén fekvő Izumo városa körül könnyen elérhetőek ezek az ősi kőzetrétegek, aminek köszönhetően évek óta folynak a régészeti és geológiai kutatások a régióban. Az első kőeszköz lelete innét 2009 augusztusában került elő, Narusa Toshiro, a Hyogo Tanárképző Egyetem oktatója és fizikai földrajzkutató a szerencsének köszönhetően. A hónap végén pedig Matsufuji Kazuo professzorral közösen feltárási munkálatokat kezdtek meg.
Az előkerült leletek riolitból és kvarcból készültek. Formájuk alapján szilánkolással készültek, a középső őskőkör kései szakaszában, azaz 120.000 éve. Mindegyik lelet 1,5-5,2 cm hosszúság közti. Az eddigi legidősebb ilyen leletektől több tízezer évvel korábbiak. Az eddigi ismeretek szerint a legkorábbi emberi tevékenységnek a nyomai 80-90 ezer évesek, így új mérföldkövet jelentenek Japán történelemkutatásában.
2010. májusa - Még ugyan nem nyert hivatalos megerősítést a leletek kora. A 20 fellelt kőeszközről még folyik a vita, hogy valóban 120.000 évesek, vagy jóval fiatalabbak, mint azt hitték. Az ásatásnak egyetlen szépséghibája van: a talaj összetétele. Mivel a rétegek igen közel vannak egymáshoz, így az alapján nem lehet pontos kormeghatározást végezni. A jelenlegi álláspont szerint 127.000 évesek a leletek, de közvetlenül felettük egy 70.000 éves vulkáni hamuréteg húzódik.
A Japán Régészeti Társaság május 23.-i közgyűlésén módosították a korábbi kijelentést ennek fényében 70-127 ezer év közöttire, valamint álláspontjuk továbbra is az a bizonyosság megszerzéséig, hogy az Iwate prefektúrabeli, Kanedori romoknál talált kőeszközök a legrégebbiek (koruk 90 ezer év). Conrad Totman Japán története című könyve szerint "a korai gyűjtögető közösségek létezésének legkorábbi bizonyítékai"a paleolitikum hasonló időszakára, az időszámítás előtt a 128 ezer évvel ezelőtti időkre helyezhetőek.
forrás:
oriens.hu [1] - [2 + videó]
A kőeszközök néhány darabja
A legdélebbi fősziget, Kyushu, északnyugati részén fekvő Izumo városa körül könnyen elérhetőek ezek az ősi kőzetrétegek, aminek köszönhetően évek óta folynak a régészeti és geológiai kutatások a régióban. Az első kőeszköz lelete innét 2009 augusztusában került elő, Narusa Toshiro, a Hyogo Tanárképző Egyetem oktatója és fizikai földrajzkutató a szerencsének köszönhetően. A hónap végén pedig Matsufuji Kazuo professzorral közösen feltárási munkálatokat kezdtek meg.
Az előkerült leletek riolitból és kvarcból készültek. Formájuk alapján szilánkolással készültek, a középső őskőkör kései szakaszában, azaz 120.000 éve. Mindegyik lelet 1,5-5,2 cm hosszúság közti. Az eddigi legidősebb ilyen leletektől több tízezer évvel korábbiak. Az eddigi ismeretek szerint a legkorábbi emberi tevékenységnek a nyomai 80-90 ezer évesek, így új mérföldkövet jelentenek Japán történelemkutatásában.
A kőkés és helye a rétegekben
A Japán Régészeti Társaság május 23.-i közgyűlésén módosították a korábbi kijelentést ennek fényében 70-127 ezer év közöttire, valamint álláspontjuk továbbra is az a bizonyosság megszerzéséig, hogy az Iwate prefektúrabeli, Kanedori romoknál talált kőeszközök a legrégebbiek (koruk 90 ezer év). Conrad Totman Japán története című könyve szerint "a korai gyűjtögető közösségek létezésének legkorábbi bizonyítékai"a paleolitikum hasonló időszakára, az időszámítás előtt a 128 ezer évvel ezelőtti időkre helyezhetőek.
forrás:
oriens.hu [1] - [2 + videó]
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
Téma: [2010.06.26] Régészeti viták Japán őskoráról
|
|
Hír dátuma: 2010.06.26. 15:23
|
|
2010.06.26 15:23 00 / | |
Offline
|
|
Ezt a részét nem szeretem a történelemnek...azt hiszed, úgy volt, aztán jön valaki, és megcáfolja. Lehet, pár nap múlva kiderül, hogy nem is eszközök ezek a leletek, hanem szimpla kövek (Mondjuk én alapból annak látom őket, de hát ezért nem mentem régésznek.). Mindezek ellenére nagyon érdekes. Minimum 70 ezer éves maradványok, huhh...emberi ésszel alig tudom felfogni, milyen hosszú idő.
|
|
2010.06.26 18:31 00 / | |
Offline
|
|
Norro írta: Lehet, pár nap múlva kiderül, hogy nem is eszközök ezek a leletek, hanem szimpla kövekSzerintem izgalmas, mert itt meg van a rizikója, hogy mint a dolgok, amolyan puzzle |
|
2010.06.26 18:58 / utoljára módosítva: 2010.06.26 18:58 00 / | |
|
|
tök jóó
|
|
2010.06.26 19:27 00 / | |
Offline
|
|
Ugyan, egy kövön nem lehet szénizotópos kormeghatározást végezni.
|
|
2010.06.27 17:58 00 / | |
Offline
|
|
Táltos írta: Ugyan, egy kövön nem lehet szénizotópos kormeghatározást végezni. |
|
2010.06.27 18:02 / utoljára módosítva: 2010.06.27 18:03 00 / | |
Offline
|
|
Nem kavart meg, jól tudtad, a C-14 kormeghatározás is radiometrikus, csak azt kőeszközök készítési idejének meghatározására nem lehet felhasználni. (Bár mondjuk kövekhez amúgysem, mert a C-14 felezési ideje ahhoz túl rövid.) Itt is csak a talajrétegek korából tudnak következtetni az időre.
|
|
2010.06.27 18:10 / utoljára módosítva: 2010.06.27 18:12 00 / | |
|
|
Wikipédia:
A radiokarbonos kormeghatározás olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló szén-14 izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására kb. 60 000[1] (más közlés szerint 50 000[2]) évre visszamenően. A radioaktív szén sugárzása a 37 000 évet meghaladó korú minta esetében már nehezen különíthető el a természetes háttérsugárzástól. Pontossága: A meghatározott dátum pontossága nagy mértékben függ a minta tömegétől. A megfelelő mérési pontosság eléréséhez vagy hosszú idejű mérés vagy nagy tömegű minta szükséges. A számított kor pontossága fordítottan arányos a radioaktív bomlással elbomlott szénatomok észlelt számának négyzetgyökével. 10 000 darab szénatom bomlásának kimutatása már 80 éves pontosságot jelenthet, ehhez 1-5 gramm tiszta szén kell. Ekkora szénmennyiséget viszont 0,025–1 kg szerves anyag tartalmaz. |
|
2010.06.28 14:32 00 / | |
Offline
|
|
Tömegspektrométerrel sokkal kisebb mintamennyiség is elegendő.
|
|
2010.06.29 11:50 / utoljára módosítva: 2010.06.29 11:56 00 / |
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7