2010. március 10.-én a kamakurai Tsurugaoka Hachiman szentélyben kidőlt az óriás ginkgo fa maradványai. Az oka egy igen erős viharos szél volt. Kilenc nappal később egy különleges sintó ceremónia keretében visszaültették, s az újjáéledéséért imádkoztak. De miért is dőlt ki egy olyan fa, amelynek elvileg ilyen kor után is biztosan kellene állnia a földben? Sajnos a fa már régen korhadásnak indult, s a belsejében egy 1 méter átmérőjű üreg tátongott. A sajnálathoz tartozik az is, hogy ezeket a jeleket kívülről nem lehet észrevenni.

A japánul csak Ōichō (大銀杏) néven emlegetett fát a Kamakura-sógunátus (1200-1300-as évek környéke) idején ültették a város főszentélyébe. Akkoriban Kamakura volt a szigetország politikai központja. A japán történelem során megszokott, hogy a fővárosok jöttek és mentek, s egyre keletebbre költöztek (később Kiotó majd végül Tokió lett a főváros). Az idők folyamán agg kora miatt a fa jelképpé vált. A főépülethez vezető lépcsősor bal oldalán turisták milliói csodálták terebélyes koronáját, melyen minden ősszel aranysárga színűre váltotta addig zöld leveleit. Törzsének kerülete 6,8 méter volt, legnagyobb magassága pedig elérte a 30 métert.

A kidőlése után a szakértők megvizsgálták a matuzsálemet. Akkor úgy látták, hogy a katasztrofális helyzete és állapota ellenére van még esély a regenerálódásra. A földben és a csonkon egyaránt épségben maradtak a gyökerek, s ez sokat segített. Igen, a fa kiheverte ezt a traumát, s újra hajtásokat hozott. Ehhez sajnos a törzs nagy részét le kellett vágni, a gyökérzetéből kinőtt 3,6 méteres darabját hagyták csupán meg. A visszaültetésére 16.-án került sor, az eredeti helyétől 7 méterre. A 19.-i ceremónián 80 shinto pap és 1000 fős nézősereg vett részt. Az egészet az állami televízió is közvetítette. [YOUTUBE VIDEÓ]

A szívósságát hamar sikerült bizonyítania: nem egészen egy hónappal a visszaültetés és a ceremónia után új hajtásokat és leveleket hozott. De az öröm sajnos még nem lehet teljes... a szakértők ugyanis nem tudják, hogy milyen állapotban vannak a gyökerek. Ez jelentősen befolyásolja, hogy vajon túléli-e a következő éveket. Az új hajtások mégis a Kamakura fesztivál egyik elemét képezték. A felvonulással, szépségversennyel és lovas íjászattal gazdagított ünnepségen a legnagyobb érdeklődést a 3,6 méteres törzsből kinőtt több oldalszár (ひこばえ - hikobae) és a csonktetején megjelent jellegzetes zöld ginkgo levélhajtások váltották ki.

Hogy miért is olyan nagy dolog ez? A Ginkgo biloba (páfrányfenyő) egy igazi élő kövület, amely több mint 250 millió éve létezik a Földön. Szívósságát tekintve az egyik leghosszabb életű fafaj. A több száz évestől az ezer évnél is idősebbig világszerte találkozhatunk matuzsálemi korú egyedeivel. A levelét gyógyászati célokra alkalmazzák, rengeteg bajra orvosság. Agyi vérellátás zavarra, szédülésre, fülzúgásra, visszértágulatra, aranyérre, lábfekélyre egyaránt alkalmazható teaként. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió kezelésére, impotencia és Alzheimer-kór ellen. Emellett jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. A kivonat javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák. Hazánkban hivatalos drognak számít.

Ők a velünk élő történelem és hagyomány. Ha ezek a fák mesélni tudnának, gyakran át kéne írni a történelem és néprajzi könyveinket.

forrás:
a Mainichi Shinbun alapján az oriens.hu [1] [2]
A Ginkgo biloba levélteájának hatásáról pedig a Wikipédia cikke szolgált alapul.