Az elmúlt napok híreiben gyakran lehetett a mindenkori japán építőipar újabb és újabb rekordjairól hallani. Közülük a legfrissebbeket és legérdekesebbeket szedtem össze. Míg ugye megy a láz a Burdzs Dubai körül, amely 97 kilométerről is látszik, nehéz fellelni más építőipari rekordokról szóló híreket, főleg az ázsiai szigetországból.
Ha időrendben kellene haladnunk, akkor a Japán első felhőkarcolójának is felfogható építményt a 11. századi fővárosban építették, ez a Hosshou-ji kilenc emeletes pagodája. Ennek a maradványait a kiotói állatkert területén találták meg egy felmérő ásatás alkalmával, amely decembertől februárig tartott. A több, mint 900 évvel ezelőtt épült pagodának nyolcszögletű alapja volt, és kilenc szintes. A régészek mai adatai alapján 27 dzsó (丈 - jō), vagyis közel 81,8 méter magas lehetett. Az építmény körül nyolc árkot ástak, amely feltehetően a magasságnövelésében játszott szerepet. A nyolcszöget alkotó árokrészek egy-egy oldala 12,5 méteres volt.
A Heian-kor végén uralkodó Shirakawa tennó (1053-1129) kiotói palotájának közelében felépült Hosshou templomegyüttest 1077-ben építették fel, amelyhez a pagoda is tartozott. A krizantém trón birtokosának védelmét élvező építmény a Rokushou-ji néven ismert 11-12. századi buddhista szentélyek első tagja, ám a pagoda sajnos csak közel egy évszázad erejére állt.
A történettudomány jelenlegi ismeretei szerint a 14. századig biztosan az ország legmagasabb építménye lehetett volna. Először 1208-ban pusztult el, amikor egy éjjel villámcsapás érte a tetejét, és a fatorony teljes egészében leégett. Újjáépítésére sokáig nem került sor, majd amikor mégis belekezdtek volna az 1466-1477 közt zajló Onin-háború második évében egy támadás során a teljes templomegyüttes a lángok martaléka lett. Később a templomegyüttes főépületeit újraépítették, ám a pagoda sosem nyerte vissza eredeti formáját. Magassági rekordját csak az 1399-ben épült ugyancsak kiotói buddhista torony, a Shokoku templom 109,1 méter magas pagodája döntötte meg. Napjainkban a város legmagasabb építménye a 131 méteres Kiotó-torony.
Ám napjainkra jobban jellemző a felhőkarcolók emelése. Egészen március 30.-ig a szigetország legmagasabb építménye a turistalátványosságként is funkcionáló tévétornya. Több olyan animében és mangában is viszont láthattuk ezt a 338 méter magas tornyot. Ilyenek voltak például a Nana, vagy a Ga-Rei Zero. Ám a most épülő új tévétorony már most 5 méterrel meghaladta ezt a rekordot.
A Kyodo Hírügynökség forrásai alapján a jelenleg épülő "Égi Fa" teteje eléri majd a 634 métert, s ezzel nemcsak Japán legmagasabb építményévé válik, hanem a világ legmagasabb fémtornyává is válik. A japán számnevek egyik olvasatának köszönhetően a MuSaShi becenéven (mu - 6, sa - 3, shi - 4) is emlegetett szerkezet a tervek szerint 2011-re készül el. A hírközlés mellett a turizmusban is jelentős szerepe lesz. A Tokyo Sky Tree megnyitása után Sumida kerület látogatóit két (350 illetve 450 méteres magasságokban épített) új kilátó várja majd.
A régi Tokyo-torony, melyet fennállása során több mint 160 millió ember keresett fel, 52 éven át volt a Felkelő Nap országának magassági rekordere. A város jelképének is tartott Minato kerületben álló 333 méter magas fémszerkezet az üzemeltetést végző Nippon Television City társaság közleménye szerint a helyén marad és továbbra is működni fog.
"Nincs más út, csak felfelé." - az egyre jobban égető helyhiány és a növekvő lakosságszám miatt az emberiség rákényszerült, hogy minél magasabb és magasabb épületeket hozzon létre, vagy új területeket hódítson meg. A 21. századra több építészetbeli magasságrekordot is számon tarthatunk majd, így koránt sem olyan biztos, hogy hamarosan nem lesz megint egy újabb építmény, amely mindezeken túltesz majd magasságban.
forrás: oriens.hu (1. cikk), oriens.hu (2. cikk)
A pagoda makettje
A Heian-kor végén uralkodó Shirakawa tennó (1053-1129) kiotói palotájának közelében felépült Hosshou templomegyüttest 1077-ben építették fel, amelyhez a pagoda is tartozott. A krizantém trón birtokosának védelmét élvező építmény a Rokushou-ji néven ismert 11-12. századi buddhista szentélyek első tagja, ám a pagoda sajnos csak közel egy évszázad erejére állt.
A történettudomány jelenlegi ismeretei szerint a 14. századig biztosan az ország legmagasabb építménye lehetett volna. Először 1208-ban pusztult el, amikor egy éjjel villámcsapás érte a tetejét, és a fatorony teljes egészében leégett. Újjáépítésére sokáig nem került sor, majd amikor mégis belekezdtek volna az 1466-1477 közt zajló Onin-háború második évében egy támadás során a teljes templomegyüttes a lángok martaléka lett. Később a templomegyüttes főépületeit újraépítették, ám a pagoda sosem nyerte vissza eredeti formáját. Magassági rekordját csak az 1399-ben épült ugyancsak kiotói buddhista torony, a Shokoku templom 109,1 méter magas pagodája döntötte meg. Napjainkban a város legmagasabb építménye a 131 méteres Kiotó-torony.
Az épülő Tokyo Sky Tower
A Kyodo Hírügynökség forrásai alapján a jelenleg épülő "Égi Fa" teteje eléri majd a 634 métert, s ezzel nemcsak Japán legmagasabb építményévé válik, hanem a világ legmagasabb fémtornyává is válik. A japán számnevek egyik olvasatának köszönhetően a MuSaShi becenéven (mu - 6, sa - 3, shi - 4) is emlegetett szerkezet a tervek szerint 2011-re készül el. A hírközlés mellett a turizmusban is jelentős szerepe lesz. A Tokyo Sky Tree megnyitása után Sumida kerület látogatóit két (350 illetve 450 méteres magasságokban épített) új kilátó várja majd.
A régi Tokyo-torony, melyet fennállása során több mint 160 millió ember keresett fel, 52 éven át volt a Felkelő Nap országának magassági rekordere. A város jelképének is tartott Minato kerületben álló 333 méter magas fémszerkezet az üzemeltetést végző Nippon Television City társaság közleménye szerint a helyén marad és továbbra is működni fog.
"Nincs más út, csak felfelé." - az egyre jobban égető helyhiány és a növekvő lakosságszám miatt az emberiség rákényszerült, hogy minél magasabb és magasabb épületeket hozzon létre, vagy új területeket hódítson meg. A 21. századra több építészetbeli magasságrekordot is számon tarthatunk majd, így koránt sem olyan biztos, hogy hamarosan nem lesz megint egy újabb építmény, amely mindezeken túltesz majd magasságban.
forrás: oriens.hu (1. cikk), oriens.hu (2. cikk)
Téma: [2010.04.19] Japán legmagasabb épületei
|
|
Hír dátuma: 2010.04.19. 20:42
|
|
2010.04.19 20:42 00 / | |
|
|
hír írta: "Nincs más út, csak felfelé."Amúgy az a 81,8 méteres pagoda az nagyon durva. Az majdnem egy 30 emeletes háznak felel meg... szép kis teljesítmény, főleg fából és kőből, óriásdaru nélkül, kézi erővel. |
|
2010.04.19 21:05 00 / | |
Offline
|
|
aldereon írta: Miért lefelé mi van?aldereon írta: Amúgy az a 81,8 méteres pagoda az nagyon durva. Az majdnem egy 30 emeletes háznak felel meg... |
|
2010.04.19 21:29 00 / | |
|
|
nekem a felhőkarcolókról, s erről a "föl az égbe" dologról ez jutott eszembe:
"Föl, föl az égbe, vagy rúgjalak fenékbe!" (Őslények országa) |
|
2010.04.19 23:09 00 / | |
|
|
Ez elég érdekes. Meglepő a japánok már akkor is tudtak vmit , az azért vicce hogy Magyarország legmagasabb épülete 100 méter magas méghozzá a Szent Adalbert főszékesegyház XD
|
|
2010.04.20 2:11 00 / | |
Offline
|
|
aldereon írta: Szerintem logikusabb lenne hegyekbe vágni városokat, megnéznék egy igazi Khazad-dum ot.A magas épületeknél épp fordított a helyzet: süvít a szél, és a vizet is neked kell felhozni. Nem csoda, ha inkább csak vallási célokra, és/vagy dicsekvésből építettek (ma már inkább utóbbi) ilyeneket. Lakni bennük nem lehetett. |
|
2010.04.20 13:57 00 / | |
Offline
|
|
Palidy írta: Ez elég érdekes. Meglepő a japánok már akkor is tudtak vmit , az azért vicce hogy Magyarország legmagasabb épülete 100 méter magas méghozzá a Szent Adalbert főszékesegyház XDJó de azért mégis h nézne ki ha el kezdenének építeni ilyen rohadt magas épületeket a többi "kicsi" mellé"? Meg van tervezve h melyik városba milyen magas épületeket lehet építeni h a kinézetét ne rondítsák el, a panoráma képét+csak olyan helyekre lehet építeni magas épületeket ahol bírja a talaj. |
|
2010.04.20 18:30 00 / | |
|
|
Hmmm... JApánban érthető, ha felfelé törekszenek. Egy vulkanikusan ennyire aktív szigeten az ásás komy gondot okozhat, mert ha belenyúlnak valamibe, akkor onnan vagy forró víz, vagy magma is kijöhet akár.Szóvalha Khazad dumot akartok, ne Japánban kezdjetek neki ásni
|
|
2010.04.21 16:02 00 / | |
Offline
|
|
Khazad dumot értelemszerüen a Himalájánl, alpoknál tán még az Andoknál lehetne. én már egy igazi tenger alatti várost szeretnék látni hogy megcsinállják.
|
|
2010.04.22 20:17 00 / | |
Offline
|
|
Jirou-san írta: Khazad dumot értelemszerüen a Himalájánl, alpoknál tán még az Andoknál lehetne. én már egy igazi tenger alatti várost szeretnék látni hogy megcsinállják.Aztén is szívesen megnézném, szólj ha rátaláltál! |
|
2010.04.23 9:13 00 / |