A legnagyobb valószínűséggel az Okinawa-szigetcsoporthoz tartozó Ishigaki egyik barlangjából előkerült leletek lesznek a Japán legrégebbi leletei, ami az emberi maradványokat illeti. A feltárásokat végző Ryūkyū Egyetem és Tōkyō Egyetem kutatói szerint az előzetes radiokarbon (C-14-es) mérések alapján 15-20 ezer évvel ezelőttiek, vagyis körülbelül 6 ezer évvel öregebbek, mint az eddigi legrégebbi leletek. (1962-ben találták a Shizouka prefektúrabeli Hamakitában a közel 14 ezer éves csontokat)
Az őskőkorszak (paleolitikum) azon időszakából származnak a csontdarabok, amikor a legutóbbi jégkorszak a végéhez közeledett. A fagyos szárazföldi területek déli határvonala Honshu közepén, Ishigaki-szigettől, mintegy 2000 kilométerre északabbra húzódott. A feltételezések szerint akkor még egybefüggő földnyelv kötötte össze a kontinenst és Kyūshūt. Az enyhe klíma miatt egy nagyobb létszámú ősembercsoport telepedhetett meg itt.
Mindössze 9 csontdarab került elő a pattintott kőkorszaknak is nevezett időszakból, amelyek közül 3 rendkívül jó állapotban van. Egy 8x11 centis falcsont (koponya) a kormeghatározás szerint egy huszonéves férfihez tartozhatott 20 ezer éve (akkoriban ez olyan kor volt, mint ma a 40-50 év közti korosztály, a halandóság arányaiban figyelve). A kb. 7 centiméteres lábfejcsont egy ismeretlen nemű, 18 ezer éve élt emberé, és egy 15 ezer éves szárkapocscsont pedig egy felnőtt férfié lehetett.
A japán régészet számára ezek igen értékes és mindenek előtt nagyon ritka leletek. A "japán őslakókról" ugyanis eddig azt feltételezték, hogy velük indult meg a Jōmon-korszak (i.e. 14000 és i.e 400 közt). Ennek kezdődátuma a tömeges megjelenést jelenti, ám valószínűleg ezt módosítani kell a jövőben. A '60-as években ugyanis is találtak már fosszíliákat , amelyeket 18-32 ezer évvel ezelőttre datáltak, ám ezeket nem radiometrikus módszerrel végezték.
A szigeten az Új-Ishigaki repülőtér építésének kezdete (2007) óta folytattak leletmentést, de a munkálatok korábban jelentősebb felfedezés nélkül zajlottak. Az Shirahosanetabaru-barlangban felfedezett koponya és lábcsont darabok azonban új fejezetet nyithatnak a szigetország és különösen Ryūkyū-szigetek őstörténeti tanulmányaiban.
források:
47news
oriens.hu
Az őskőkorszak (paleolitikum) azon időszakából származnak a csontdarabok, amikor a legutóbbi jégkorszak a végéhez közeledett. A fagyos szárazföldi területek déli határvonala Honshu közepén, Ishigaki-szigettől, mintegy 2000 kilométerre északabbra húzódott. A feltételezések szerint akkor még egybefüggő földnyelv kötötte össze a kontinenst és Kyūshūt. Az enyhe klíma miatt egy nagyobb létszámú ősembercsoport telepedhetett meg itt.
Mindössze 9 csontdarab került elő a pattintott kőkorszaknak is nevezett időszakból, amelyek közül 3 rendkívül jó állapotban van. Egy 8x11 centis falcsont (koponya) a kormeghatározás szerint egy huszonéves férfihez tartozhatott 20 ezer éve (akkoriban ez olyan kor volt, mint ma a 40-50 év közti korosztály, a halandóság arányaiban figyelve). A kb. 7 centiméteres lábfejcsont egy ismeretlen nemű, 18 ezer éve élt emberé, és egy 15 ezer éves szárkapocscsont pedig egy felnőtt férfié lehetett.
A japán régészet számára ezek igen értékes és mindenek előtt nagyon ritka leletek. A "japán őslakókról" ugyanis eddig azt feltételezték, hogy velük indult meg a Jōmon-korszak (i.e. 14000 és i.e 400 közt). Ennek kezdődátuma a tömeges megjelenést jelenti, ám valószínűleg ezt módosítani kell a jövőben. A '60-as években ugyanis is találtak már fosszíliákat , amelyeket 18-32 ezer évvel ezelőttre datáltak, ám ezeket nem radiometrikus módszerrel végezték.
A szigeten az Új-Ishigaki repülőtér építésének kezdete (2007) óta folytattak leletmentést, de a munkálatok korábban jelentősebb felfedezés nélkül zajlottak. Az Shirahosanetabaru-barlangban felfedezett koponya és lábcsont darabok azonban új fejezetet nyithatnak a szigetország és különösen Ryūkyū-szigetek őstörténeti tanulmányaiban.
források:
47news
oriens.hu
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
Téma: [2010.03.23] A 20 ezer éves okinawai leletek
|
|
Hír dátuma: 2010.03.23. 09:25
|
|
2010.03.23 9:25 00 / | |
Offline
|
|
s ott van pénz hosszas leletmentésre, idehaza nem (jó esetben is egy hónap után húzzák rá az aszfaltot a területre). Pl. a százhalombattai MOL finomító alatt van Magyarország legnagyobb népvándorláskori temetője, több mint ezer sír, s ebből közel 30-at (!) tudtak kimenteni még a '60-as évek elején...
|
|
2010.03.23 9:41 00 / | |
|
|
Kiskunhalason a katolikus temető mellett avar kori sírokat találtak, épp bicikli utat építettek... na most volt hogy a leletek fóliával letakarva ott voltak hagyva ázni, mert épp 1 hétig esett az eső.. minden nap eljártam mellettük^^sőt olyan jól végezték a dolgukat, hogy a mai napig lehet látni csigolyákat az egyik közlei fánál... ami gyanítom nem avar kori lelet, hanem az egyik sírból való amit kiaástak az út építéséhez. Na ez a különbség kicsi hazánk és Japán között...
|
|
2010.03.23 19:34 00 / | |
Offline
|
|
kitudja, itt semmi sem kizárt. Az abszurditások országa vagyunk.
Ha érdekel még ilyesmi, egy autópálya-építés során Somogy megyében komplett bronzkori falvat találtak. Nem is akármilyet, mert ilyen gazdag leletforrásból jó ha 10 (!) van az egész Kárpát-medencében, s átírhatta vagy pontosíthatta volna a régió történelmét. 1 hónap alatt kellett a régészeknek mindent, ami menthető megmenteniük. S nem ez az egyetlen ilyen lelet van idehaza. Ősbuda városa a Pilis hegyeiben csak példának okáért, ahova állítólag az igazi sírjai vannak a Turul-dinasztiának (Árpád-ház). Na mindegy, ennyit az "itthonról". Valamint hoztam egy másik japáni régészeti érdekességet: A Felkelő Nap Országa weblap Történelem -> Őskor cikke írta: A japán őskorszaki kutatás nem újkeletű dolognak számít: az első kőkorszaki lelőlhelyet nem sokkal a II. világháború befejezése után tárták fel. Azon korábbi feltételezés, miszerint emberek a Jomon-korszak előtt nem éltek Japánban, megdőlni látszott. Ugyanis az ásatások gyakran a Jomon-korszak kezdeténél (i.e. 14000) leálltak, s nem kutattak tovább. Ennek ellenére az első őskorszaki lelőhely után továbi ötezer paleolitikus lelőhelyet tártak fel, a legjavában már folyó Jomon-kori ásatások voltak.A japán kőkor tanulmányozása manapságis nagyfokú stratégiai fontosságú információval bír, hiszen gondoljunk csak a szigetvilág vulkanikus természetére, amikor is a vulkánok gyakran törtek ki, s a a szigeteket hamuval lepte be. 2000-ben a japán őskori kutatásokat egy botrány rázta meg: a Mainichi Shinbun (Napi Újság) cikkezett egy amatőr régészről, bizonyos Shinichi Fujimuráról, aki elásott a Kamitakamori-ásatáson néhány hamisítványt, amelyet másnap kiásott, s eljátszotta, hogy talált valamit. A csalást eismerte egy újságinterjúban. A Japán Régészeti Társaság (Japanese Archeological Association) kizárta Fujimurát a tagjai közül. A megtévesztés óta, mindössze néhány ásatási hely képes hozzávetőlegesen i.e. 50 és 40 ezer közé helyezni az első leleteket, és még mindig széleskörben elterjedt, hogy az ember megjelenése a szigetvilágban kb. i.e. 35 ezer év köré datálható. De mint látható, hogy foglalkoztat minden szinten a történelem... na igen, ez van ha az ember ELTE Történelem tanszékre pályázik, mert úgy gondolja, hogy odavaló... |
|
2010.03.23 19:49 00 / | |
Offline
|
|
egy újabb japán régészeti felfedezés
Egy Edo-kori játékműhely feltárása |
|
2010.03.27 0:14 00 / | |
|
|
Ehhehe, szintén halasi? Hát azért Bács-kiskun megye még Magyarországon belül is külön kategória. Halas meg pláne.
|
|
2010.03.28 13:02 00 / |
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7