A küzdő felek:



Az ex-középsúlyú: Nobuhiro Ishida (27-10-2, 11 KO)

A 39 éves oszakai bunyós 2000-ben lépett először profiként a szorítóba. Karrierje jelentős részében nagyváltósúlyban vitézkedett több-kevesebb sikerrel. A Japán, az OPBF és a WBA-interim bajnoki övét birtokolta. A karrierjében a fordulópontot 2011. jelentette, mikor is lehetőséget kapott egy súlycsoporttal feljebb a jövő bajnokának kikiáltott, középsúlyú James Kirkland (32-1, 28 KO) ellen. Az egyik sarokban a keményöklű, veretlen amerikai, a másikban az áldozati báránynak hívott, papíröklű japán. Aztán szűk 3 perc alatt borult a papírforma és borult Kirkland is. Kis túlzással Ishida minden tisztább ütésétől padlót fogott, és Joe Cortez vezetőbíró a harmadik alkalom után beszüntette a küzdelmet, amivel megszületett az év meglepetése.


Ezután Ishida több lehetőséget is kapott a súlycsoport elitje ellen, amivel ugyan nem tudott élni, de egyáltalán nem vallott szégyent. Előbb a nyakigláb (és a súlycsoport nagyja által elkerült) amerikai Paul Williams (41-2, 27 KO), majd a feltörekvő orosz világbajnok, Dimitry Pirog (20-0, 15 KO) ellen próbálkozhatott, ám mindkét alkalommal pontozásos vereséget szenvedett.
Ezután következett a számunkra rossz emlékű monacoi gála, ahol a kazah szenzációval, Gennady Golovkinnal (32-0, 29 KO) küzdhetett meg annak világbajnoki címéért. Ishida ugyan bátran kezdett, ám a harmadik menetben egy kőkemény jobbhorogtól ájultan zuhant a kötelekre, ezzel elszenvedve karrierje első KO-s vereségét (megjegyzendő, hogy amióta Golovkin világbajnok, még egyetlen ellenfele se érte meg ellene a végső gongszót).


Ezután Ishida gondolt egy merészet és fellépett nehézsúlyba, ami kb. 20 kg pluszt jelentett az addigi súlyához képest. A japán szövetségnek ez nem volt az ínyére, és csak úgy adta meg neki az engedélyt, hogy előtte egy edzőmeccsen kellett bizonyítania egy másik japán nehézsúlyú, Yamato Fujinaka (5-3, 1 KO) ellen. Ishida teljesítménye meggyőzte a szövetséget, így megkapta az engedélyt a Kyotaro elleni meccsre.

Az ex-K1-es: Kyotaro Fujimoto (11-1, 6 KO)

A 28 éves tokiói versenyző a sportágváltás előtt a K1-ben próbálkozott. Musashi visszavonulása után ő volt a japánok nehézsúlyú K1 reménysége, de a jelentős hátszél ellenére sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyan a rekordjában szerepel a legyőzöttek között pár jónevű versenyző, kérdés azonban, hogy az agyonaszalt Aerts elleni sikerre vagy a pontozóbírók pofátlanságán kiakadó és a ringből kiviharzó LeBanner elleni "győzelemre" mennyire lehet büszke... Tehetséges versenyző volt, de túl erős volt neki a mezőny. A K1-ben így is sikerült megnyernie egy kisebb tornát és a (kis rosszindulattal úgy is mondhatnánk neki kreált) -100 kg-os bajnoki övet.
2011 szilveszterén debütált új sportágában. Az első öt meccsét viszonylag könnyedén megnyerte. A következő szilveszter ismét a szorítóban találta Kyotarot, aki aznap nem az alkoholtól fogott padlót: egy ausztrál veterán, bizonyos Solomon Haumono (21-2-2, 19 KO) az 5. menetben előbb egy jobbhoroggal padlóra küldte, majd a számolás után egy újabb jobbhoroggal kiütötte.


Kyotaro pár hónap pihenő után összeszedte magát, és egy felhozó meccs után megszerezte a nehézsúlyú japán bajnoki címet, amit sikeresen meg is védett. Ezután következett az Ishida elleni küzdelem.

Kyotaro vs Ishida

A nyolc menetre kiírt mérkőzés toronymagas esélyese Kyotaro volt, ám Ishida kishíján meglepetést okozott. A mérkőzés első fele pontos támadásainak köszönhetően Ishidáé volt, de utána vélhetően a fizikai különbségek miatt elfáradt és visszaesett a teljesítménye, míg Kyotaro végig konstansan ugyanazt a teljesítményt nyújtotta, amivel elvitte a meccs második felét. A mérkőzés összképe alapján Ishida érdemelte volna a győzelmet, ám a bokszban meneteket pontoznak. Nálam 4-4 menetet vittek mindketten, tehát az én semleges pontozásom szerint a döntetlen lett volna az igazságos végeredmény (76:76).



De a jelenlévő pontozók másként gondolták, és Kyotarot (vélhetően a magasabb marketingértéke miatt) kihozták győztesnek (77:75, 77:75, 77:76).


Esélylatolgatás

A mérkőzés visszavágóért kiáltott, amire jelen állás szerint e hónap utolsó napján sor kerül. A meccsük óta eltelt időben mindketten 2-2 győztes mérkőzést vívtak. Véleményem szerint a két döntő tényező az lesz, hogy ki tanult többet az első mérkőzésből, és hogy Ishidának sikerült-e javítania a kondiján. Ha ezúttal nem 4, hanem legalább 6-7 meneten át képes lesz tartani az általa diktált iramot, akkor ezúttal ő hagyja el győztesen a ringet. Ellenkező esetben ismét Kyotaro kezét emelik majd a magasba. A KO esélye szerintem kicsi; persze nehézsúlyról lévén szó egy ütés bármikor dönthet, de én legfeljebb kondi KO-t tudok elképzelni az utolsó két menetben.