Így látják a japánok: A Hős hatos jobb, mint bármelyik korábbi, japánokat bemutató hollywoodi film

December helyett január 8-án kezdték el vetítetni itthon a legfrissebb Disney-művet, a Hős hatost. A csúsztatott premier oka, hogy így szankcionál minket a Disney, amiért mozis felvételeken közkinccsé tettük filmjeit. Pedig a legutóbbi 3D filmjét igazi szeretet-dózisnak szánták a karácsonyi ünnepekre, így például Japánban már december 20-tól láthatták a nézők. De hogy miért emlegetem pont a japánokat? Mert a Hős hatos nemcsak az első japán Disney főszereplőt teremtette meg, de egyúttal felvetett egy érdekes kérdést is: Jobb lesz-e attól egy animációs film, hogy japánok vannak benne?

A Hős hatos negyedik hete vezeti a japán mozik bevételi listáit, pedig a premier hetén második helyen nyitott a Nintendo szerepjátékból készült anime, a Yo-Kai Watch the Movie: The Secret Is Created, Nyan! után. Ám azóta a japán kritikáknak és az Oscar-jelölés hírének köszönhetően 54,2 milliót termelt a film eddig a szigetországban – és úgy tűnik, cseppet sem lankad az érdeklődés iránta, sőt, inkább fokozódik. 2014 egyébként is a Disney éve volt Japánban, mert hosszú idő óta először sikerült meghódítania a moziba járó japánokat. Az áttörést a 16 hétig a toplisták első helyén álló Jégvarázs (Frozen) hozta meg, aminek sikerét a multikulturális Hős hatos folytatja. Vajon miért szerethetik ezt az új animációs filmet ennyire a japánok?

Japánok szerint #1: A geek japán fiú, aki most tényleg megmenti világot

"A Hős hatos végre nem leírja a geek japán tiniket, hanem szuperhőssé teszi őket, ráadásul cuki szuperhőssé" - írja Shoji Kaori a Japan Times újságírója. Mitöbb, a Baymax jobban megragadja Japánt, mint bármilyen más hollywoodi produkció korábban, hiszen nem sztereotip módon mutatja be a japán embert, aki az amerikai filmekben általában szemüveges, kicsi és akcentussal bajlódik - folytatja az író cikkében. Állítása szerint még Az egy gésa emlékiratainál is japánabb ez a Disney mese. Ez elragadtatott túlzás lenne az újságíró részéről, vagy tényleg lehet alapja? Nézzük a tényeket:

A Hős hatos két főszereplője egy árva testvérpár, a 14 éves Hiro és bátyja Tadashi. A fiúk igazi technológia megszállottak. Amíg Hiro titokban robot-viadalokon vesz részt pénzért, addig Tadashi a világ jobbá tételén fáradozik. Ám egy nap Tadashi meghal. Hirot igazi csapásként éri e veszteség, de gyászát bátyja találmánya, az ölelgetni való és ápolói szolgálatra tervezett Baymax oldja. A terjedelmes méretekkel bíró robot ügyetlen, mindent szó szerint vesz, és olyan, mint egy mézédes habcsók, amit egy hóemberrel kereszteztek.

Japánok szerint #2: Ember és robot meghitt kapcsolata szép

Ami a japánoknak igazán tetszett mindebből, az a filmben ábrázolt viszony ember és robot között. A nyugati filmek többnyire ellenségként ábrázolják a technológiát – gondoljunk csak olyan címekre, mint Az én, a robot, a Transzcendens, vagy akár Mátrix. A japánok a technológiát azonban mindig is az ember barátjaként jellemzik, nem véletlenül költenek milliókat a fejlesztésekre, vagy készítenek olyan robotokat, amik a beteg időseket „segítik”. (E mögött nemcsak a tipikus keleti mentalitás áll, hanem az egyre öregedő japán társadalom nyomása is.)
Így is reklámozták a Hős hatost Japánban:


Ezt a robot és ember közötti „szeretetet” a film debütálásánál ki is hangsúlyozták a japán közönségnek, így inkább a szívmelengető történetre helyezi az előzetes a hangsúlyt, ami aranyos humorral és sok-sok meghitt pillanattal egészül ki. Baymax figurája egyébként egy tipikus japán mascot is lehetne, az arcát például a suzu nevű shinto csengőről mintázták. Az előzetes keltette benyomások után néhány japán meglepetéssel távozott a mozikból, mert kevesen számítottak egy látványos akciófilmre. Hiszen a Baymax inkább akciófilm, mint tinédzser dráma. Főleg azért, mert egy 1988-ban indult Marvel szuperhős képregényt adaptál nyomokban.

Japánok szerint #3: A látványvilág, amiben Miyazaki és a Ghost in the Shell veszett el

Ám a harmadik és talán legerősebb japán embert vonzó komponens a filmben: a látványvilág. A Hős hatos producere, Roy Conli nyilatkozta azt, hogy Miyazaki Hayao alkotásai nyújtották a legnagyobb inspirációt a munkálatokhoz. Főhőseink ugyanis egy képzeletbeli városban, San Fransokyo-ban élnek, ami San Francisco és Tokió egyvelegéből épült fel. A kis utcaképek olyanok, mintha Miyazaki Ponyojában vagy Kiki, a boszorkányfutárjában járnánk. E mellett a régies és keleties atmoszféra mellett maga a metropolisz negyede a modern Tokió felhőkarcolóit juttathatja eszünkben, sőt, kifejezetten a Ghost in the Shell neonfényektől villogó városképe ugorhat be.

Conli egyébként pont azt a gyengédséget akarta Baymaxban viszontlátni, ami a japán kultúra sajátja. Így emlékeztethet szerinte Baymax Miyazaki Totorojára, vagy egy istenségre a Chihiro szellemországban című animéből, de lehetne akár egy szumó birkózóhoz is hasonlítani. Colin úgy gondolja, a Hős hatos egy tisztelgés a japán kultúra előtt, és egyúttal egy szerelmes levél a Pacific Rimhez (2013). A Tűzgyűrűvel ugyanis Guillermo del Toro megmutatta, hogyan lehet a japán robotokat grandiózus munka mellett vászonra varázsolni hitelesen és szórakoztatóan. Nem véletlen hát az sem, hogy Hiro szobájában Gundam, Applessed és Voltron figurákat rejtettek el az alkotók, amit a japán rajongóknak igazi élvezetet nyújthat kiszúrni.