Az Abe vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) 2012 decemberében koalíciós partnerével, az Új Komeitóval kétharmados többséget szerzett a parlament alsóházában. A hatalomba 2007 után visszatért Abe már a 2012-es elsöprő választási siker után azonnal több reformtervet jelentett be. Azt ígérte, az utóbbi hét évben többször is recesszióba süllyedt gazdaság talpra állítására összpontosít.

A reformok egy része azonban elmaradt, a bevezetett intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, és a gazdaság sem lendült fel jelentősen. Ellenkezőleg: az idei második és harmadik negyedévben alulteljesített, s ezzel Japán recesszióba süllyedt, 2007 óta immár negyedszer.

Nagy meglepetésre a harmadik negyedévben az előző háromhavi időszakhoz képest 1,5 %-kal csökkent a gazdasági növekedés, miközben az elemzők 2,2 %-os növekedésre számítottak. A vártnál rosszabb gazdasági helyzet késztette a kormányfőt az új választás kiírására, és a korábban meghirdetett második adókulcsnövelés időpontjának megváltoztatására. (Áprilisban már volt 3 %-os emelés, amelyet egy újabbnak kellett volna követnie, de ezt Abe 2017-re halasztotta.)

A világ harmadik gazdasági és ipari hatalmának számító Japánban a – húsz éve gyengélkedő – gazdaságot óriási összegű kormányzati élénkítőcsomagokkal sem sikerült megerősíteni az utóbbi két évben, miközben a költségvetés egyre nagyobb hányadát hitelből kell fedeznie a kormánynak. A bajokat csak tetézi, hogy az államadósság a legmagasabb a világon; GDP-arányosan csaknem 230 százalék, összegszerűen: mintegy 15 000 milliárd dollár.

Politikai elemzők szerint a gazdaság sorozatos botladozásai és egyéb okok miatt a népszerűségét vesztett Abe-kabinetnek mégis jók az esélyei a decemberi győzelemre. A 2012-es választáson elért látványos sikerüket azonban szinte bizonyosan nem tudják megismételni a kormánypártok.

Mindazonáltal a kormányfő arra számít, hogy ismét nyer, s így további négy évre biztosíthatja pozícióját a hatalmon, ami talán elég lehet számára és a pártjának is a tervezett reformok megvalósítására.