Japán az elmúlt időszakban azért bocsátott ki kötvényeket, hogy az ország infrastruktúráját fejlessze, egy gigantikus ösztönzőcsomaggal próbálva kilendíteni a gazdaságot az évtizedes stagnálásból és deflációból.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és az IMF arra szólította fel Japánt, hogy csökkentse a nemzeti össztermékhez képest államadóssága arányát. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója elmondta: strukturális reformokra van szükség, „hogy az ország magasabb sebességfokozatba tudjon kapcsolni″.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és az IMF arra szólította fel Japánt, hogy csökkentse a nemzeti össztermékhez képest államadóssága arányát. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója elmondta: strukturális reformokra van szükség, „hogy az ország magasabb sebességfokozatba tudjon kapcsolni″.
Téma: [2013.08.19] Japán államadósság
Offline
|
|
Nem vagyok szakember, de azért valahol érdemes elgondolkodni. Nemcsak Japán érdekes, ha államadósságról van szó.
A kérdésem: Ki finanszírozza az államadósságokat? A kérdés megértéséhez egy érdekes adalék: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2186rank.html 155 ország van a listában, és mindnek van adóssága, 214.30% (Japán) és 2.60% (Libéria) között, GDP arányosan. Honnan jön az a pénz, amit az államadósság finanszírozására fordítanak? Egy másik adalék: https://www.dropbox.com/s/5shw6m40qn2xz7r/Kiyosaki_idezet.jpg A fenti idézet a "Fejleszd a pénzügyi IQ-dat" c. könyvből származik, ami 2008-ban íródott. Ennél édekesebb ennek a könyvnek az összevetése a szerző egy korábbi könyvével: Gazdag papa próféciája. Ez utóbbi könyv 2004-ben íródott, és gazdasági válságot pronosztizált 2008-2012 közé. Ez azt hiszem, bejött. Viszont ami számomra aggasztóbb, 2016 környékére meg egy nagyobbfajta összeomlást jósol, ugyanebben a 2004-es könyvében: "1. A törvény kötelez a pénzkivonásra. Ez a hiba jelentős gondokat fog okozni 2016 körül. Addigra ugyanis a becslések szerint 2 282 887 ember éri el a hetvenéves kort Amerikában. 2017-ben ez a szám már 2 928 818-ra nő. A növekedést az okozza, hogy a népességrobbanás nemzedékének első hulláma betölti a hetvenedik életévét. Ezzel csaknem 700 000-rel több ember lépi át a hetvenéves kort, mint az előző évben, és ettől kezdve a szám egyre nő. Egy évben majdnem 30 százalékos a növekedés. Ebből sejthetjük, milyen hatással lesz a népességrobbanás nemzedéke az MH nyugdíjtervekre és a tőzsdére. Mint említettem, nehéz a piacnak emelkedni, ha a törvény arra kötelezi az embereket, hogy adják el, amijük van. Olyan ez, mintha meg akarnánk tölteni egy fürdőkádat vízzel, melyen egyre több lesz a lyuk. Az emberek csakhamar feladják, hogy megtöltsék a kádat. Ha azt kérdezik, miért kötelező a pénzkivonás, a válasz egyszerű. Az adók miatt van így. Úgy tűnik, hogy amikor ezt a törvényt hozták, az Adóhivatal tudni akarta, mikor kap pénzt. Minthogy az MH nyugdíjtervben elhelyezett pénz adómentes és adómentesen is növekszik, felmerült a kérdés, mikor kapja meg a kormány a részesedését, mikor adóztatják meg a pénzt. A kormány meg is adta a választ: amikor az emberek elérik a hetven és feledik évüket." Ezek után persze felvetődik bennem a kérdés, hogy ha ez tényleg várható, és bejön a lufi kipukkadása, akkor onnantól mi lesz a sorsa az államadósságoknak? Nem hasonló lesz-ea helyzet nagyban, mint ami ithon volt kicsiben? Arra gondolok, hogy a fidesz még ellenzékben arra ösztönözte a polgármestereit, hogy vegyenek fel devizahitelt, és majd az állam hatalomrakerülésük esetén átvállalja azokat - amit a végén az adófizetők fizetnek ki. Ehhez hasonló, hogy az államok a hiányok pótlására hiteleket vesznek fel az IMF-től, illetve kötvényeket bocsátanak ki, kamatokat ígérve. Az ezzel kapcsolatos kérdések: Az IMF-nek honnan van a pénz, illetve a kötvények kibocsátása nem-e piramisjáték végső soron? (Kibocsátok, mondjuk 1.000.000 Ft értékű kötvényt, 5% kamatra, 1 évre. Egy év után, mivel a kötségvetésben hiány van, az 1.050.000 Ft kifizetéséhez újabb kötvényt kell kibocsátani, de már magasabb étékben, mint az előzőt. És ez így halmozódik, halmozódik, haaaaaalmozódik.) Egy másik kérdés: Ha nem következik be az, ami 2016 környékére lett jósolva, akkor honnan kerül be még több pénz az államadósságok finanszírozására? Meddig lehet a jelenlegi világgazdaságot finanszírozni, pénzelni? És még mindig: Honnan jön a pénz? Mi áll mögötte? Ez azért is érdekel, mert a CIA listán a 29. helyet foglaljuk el a 155 listázott ország közül, és tartok tőle, ha a rosszabbik forgatókönyv jön, akkor onnan hatalmasat tudnk puffanni. Ahogy, természetesen, Japán is, bár nekik azért van némi előnyük velünk szemben a hatalmas adósság mellett is. |
|
2013.08.21 10:00 / utoljára módosítva: 2013.08.21 10:08 00 / | |
|
|
a témában rengeteg anyag van, elég you tube-on rákeresni a témára.
22:46-tól |
|
2013.08.22 1:09 00 / |