John Kerry vasárnap Tokióban az alábbit nyilatkozta, és valószínű, a japán kormányfő erre reagált:
"Tárgyalni akarunk. Le akarunk ülni az asztalhoz, hogy megoldást találjunk a régió békéjére. És azt reméljük, hogy (Észak-Korea) is az asztalhoz ül, és felelősségteljes módon fog tárgyalni"

Kemény megfogalmazások, tudják, mit akarnak
A japán külügyminiszter, Kisida Fumio az amerikai külügyminiszterrel tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján markánsabb megfogalmazást használt John Kerry kollégájánál és az alábbiakat nevezte meg a párbeszéd feltételeként: Észak-Korea kommunista rezsim által az 1970-es és 1980-as években elrabolt japán állampolgárok ügyének rendezését, illetve az atom, és rakétaprogramjának leszerelését. A japán főváros aggodalmait még az is fokozta hogy Kerry a phenjani fenyegetések miatt a jelenleg is zajló amerikai-dél-koreai hadgyakorlatban résztvevő erők csökkentését is felvetette.

A nyilatkozatot "úgy is értelmezhetjük, az Amerikai Egyesült Államok meghátrált Észak-Korea fenyegetései miatt." - nyilatkozta a Kyodonak egy, az amerikai-japán viszonyára rálátó forrás, aki szerint ezen lépések "rossz precedenst" teremthetnek.
Aggódik a japán kormány, hogy Észak-Koreával való újratárgyalások esetén az elrabolt japánok ügye lekerül a napirendről, melyet Tokió, Phenjanhoz való közeledés feltételeként szabott meg!
2002-ben elismerte Észak-Korea, hogy a hideg háború idején elrabolt 13 japánt akiket arra kényszerített, hogy kiképzett kémek legyenek. 2008-ban Phenjan ígérte a kérdés kivizsgálását, de elállt a vállalásától, s ezért Tokió továbbra sem tartja lezárt ügynek.

Amerikai-kínai összeborulás?

Az elemzők véleménye szerint az Egyesült államok a békülékeny hozzáállásával akarja megakadályozni hogy a helyzet egy félreértés miatt elmérgesedjen, s erre utal az is, hogy Washington elhalasztotta az április 9-én tervezett interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet attól tartva, hogy ez még jobban felbőszítené Phenjant. Japán aggódik az Egyesült Államok miatt aki egyre inkább közel kerül az észak-koreai helyzet türelmetlen kulcsszereplőjéhez, Kínához a kérdés rendezésével kapcsolatban.
Ha Peking és Washington egymásra borul, Tokió érdekei lehet, nem fognak érvényesülni a többoldalú tárgyalások esetleges újraindításakor.

Egyes japán elemzők úgy gondolják, Tokió csak magára vethet: Eme vélemények szerint, az emberrablások előtérbe helyezése, amely észak-koreai leszerelésről folyt hatoldalú tárgyalások alatt is feszültséget keltett Japán és Amerika közt, ez külpolitikailag irracionális Japán részéről, mert a szigetország egy másodrendű ügy érdekében fontosabb stratégiai célokat sodor veszélybe. Mások szerint az emberrablási ügy kiváló ütőkártya a japán kormány kezében. Ezzel megszerezheti a közvélemény támogatását egyéb külpolitikai-védelmi céljai elérése érdekében.

Használt a feszültség?

A jelenlegi feszültségek kapcsán Japánnak nem feltétlenül áll érdekében a helyzet csillapítása. Ugyanis Tokióra nézve nincs semmiféle komoly kockázat egy észak-koreai támadásnak, addig japán kormányai az elmúlt években a kommunista rezsim fenyegetéseivel indokolták a szigetország hadseregének fejlesztéseit. A napokban Abe, japán kormányfője ismét kijátszotta az észak-koreai kártyát, miután a héten Phenjan fenyegetéseivel magyarázta az ország védelmi politikáját gúzsba kötő "békealkotmány" módosításának szükségességét.

"Japán döntéshozók az észak-koreai fenyegetést azon tény álcázására használják fel, hogy Tokió hadi beszerzései és az amerikai-japán szövetség megerősítésére irányuló lépései valójában nagyrészt a hosszabb távon egyre komolyabb veszélyt jelentő Kínával szembeni fellépést szolgálják" - fogalmazott Christopher Hughes, a brit Warwick Egyetem tanára egy korábbi cikkében.