A tavalyi év sajnos ugyanúgy nem tartogatott sok jót a szigetország számára. Az első 3 hónap híreinek javát még a fukushimai baleset okozta szennyezés és annak következményei tették ki, majd pár viszonylag nyugodtabban telő hónap után nemzetközi visszhangra talált a Senkaku-szigetek feletti területi vita, amit Japán egyoldalúan rendezett: a magánkézben lévő vitatott földterületeket megvásárolta az állam (amihez Shintaro Ishihara, Tokió főpolgármestere is hozzájárult anyagiakban). A Kínai Népköztársaságban élők erre válaszul tüntetések sokaságát szervezték, s a part menti városokban letelepedett japán cégek helyi kirendeltségei és üzemei elleni vandalizmus is egyre nagyobb méreteket kezdett ölteni. A téma hónapokig uralta a sajtót (októberben kezdtek csillapodni a kedélyek, de a láng még nem aludt ki). Most pedig a szigetország diplomáciája újfent dolgozhat, ezúttal Korea okán. Ugyan Észak-Korea beleegyezett, hogy a feltárt II. világháborús tömegsírokban eltemetett japánok maradványait méltóképp eltemethessék, azonban a rakétakísérletek ugyanolyan aggasztóak. Dél-Korea részéről se jobb a helyzet, egy másik területi vita mellett most kulturális értelemben is marják egymást.

Az elmúlt 60 napban a csendes-óceáni "Tűzgyűrű" nyugati oldalán megszaporodott a szeizmikus aktivitások száma. Az év elején 12 darab, a Richter-skála szerinti 4.0 és 5.0 közti tartományban mozgó rengés mozgatta meg a szigetországot. A tavalyi év elején ugyanilyenkor 3 nap alatt 5 rengést mértek, amelyek közül az egyik 7.0-ás erősségű volt.

A megemelkedett aktivitás miatt a japán hatóságok újra leellenőrizték a nukleáris létesítmények biztonságát. Márciusban ugyanis nyilvánosságra került egy teória, miszerint az évtizedben várható egy, az 1923-as Nagy Kanto-rengéshez hasonló erejű pusztító katasztrófa, aminek előjelének tartják az 1995-ös kobei és a 2011-es tohokui rengéseket is. A szakértők összeállítottak egy térképet arról, hogy hol várható a legközelebb hasonlóan nagy rengés. A jelenleg legvalószínűbbnek tartott pontok: Shizuoka, Chiba, Yokohama, Saitama és Tokió.


December 2-án 9 halálos áldozatot követelt egy alagút 150 leomló vasbetoneleme Tokiótól nem messze. A baleset felhívta a hatóságok és a politika figyelmét arra, hogy Japán infrastruktúrája elöregedett, azonban pénz nincs a renoválásra. A beomlott alagutat 1977-ben adták át és a fővárost köti össze Közép-Japánnal.

A közlekedési minisztérium 58 másik autópályát és alagutat vizsgáltatott meg szerte az országban, amelyeket hasonló eljárással építettek a hegyvidékes területeken. Az aggály nem véletlen: a felújításra szánt pénzek forrásai mellett az alapvető karbantartásra szánt összegek is évek óta egyre kevesebb és kevesebb - és most sincs elegendő forrás a költségvetésben rá.

A december 12-re elkészült jelentésben 15 vizsgált alagútról tesznek említést, amelyek közül 12-ben találtak valamilyen hibát.



Érdekesség szintjén érdemes megemlíteni, hogy az öröklési sorban harmadik herceg, Hisahito (jelenleg 6 éves) a tokiói Ochanomizu Egyetem egyik általános iskolájába fog járni áprilistól kezdve. Ezzel ő lesz az első olyan császári családtag a II. világháború óta, aki nem a Gakushuin Általános Iskolában kezdi meg tanulmányait.



A szigetország december 21-én jelentette be, hogy békefenntartóit hazahívja a közel-keleti Golán-fennsíkról (jelenleg izraeli fennhatóság alatt álló szír terület; 1974 óta tűzszüneti megállapodás van érvényben felette) a környéken egyre erősödő mozgolódások kapcsán. Fujimura Osamu bejelentése szerint egy hónapon belül hazahozzák az 50 fős kontingensüket, mivel Japán úgy érzi, a mozgolódások elsősorban a területet felügyelő ENSZ-békefenntartók ellen irányulnak.


Az elmúlt 6 évben immár a 7. miniszterelnök lett a frissen megválasztott Shinzo Abe (LDP), aki igen rögös útnak néz elébe: a gazdaság romokban, pénzügyi vészhelyzet van, az államadósság kirívóan hatalmas. Ez lett a világ egyik legnagyobb hitelezőországából.

December 1-jén a jen további esésbe kezdett, felélénkítve ezzel a tokiói tőzsdét. A csökkenő tendenciát az eurózóna krízishelyzete okozza, mivel a legutóbbi eurós mentőcsomagba Japán is rengeteg pénzt fektetett be(ahogy eddig is). A Capital Economics elemzője, John Higgins akkor azt nyilatkozta a kutatásában, hogy további esést nem vár, viszont az erősödéstől tartani kell, mert visszaüthet.

Shinzo Abe éppen ezért kijelentette, hogy Japánnak vissza kell nyernie az erős gazdaságát, különben az országnak nincs jövője. Kabinetjének tagjait is a krízishelyzet orvoslására való tekintettel válogatta meg, hogy megakadályozzák a gazdasági hanyatlást, ugyanakkor kiállt az USA-val való szövetség mellett, mivel a tavalyi évben a diplomáciát a területi viták erőteljesen megtépázták.

Az idei év első intézkedései közé tartozik az ipar megmentésének kísérlete, hogy nemzeti többséget próbál szerezni az üzemekban, gyárakban, cégeknél. Hirtelen lépés volt annak a bejelentése, hogy felvásárolja az adófizetők pénzén a gépparkokat. Erre mint egy egy trillió jent áldozna a kormányfő, ugyanakkor kijelentette, hogy feléleszti a japán nukleáris ipart azzal, hogy új generációs reaktorokat telepíttet, amelyek teljesen mások lesznek a Fukushima Daiichihez képest.

Az újabb stimulus csomag az elemzők szerint nem sokat fog érni, noha a csomag összege eléri a 10 trillió jent, s ebből 5 trillió illeti majd a közszférát.



Jelen állás szerint a földünk legöregebb embere egy 115 éves japán férfi, Jiroemon Kimura, aki még akkor született, mikor Viktória királynő ült Anglia trónján. Ezzel a korral együtt bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a történelem legidősebb embere.

Az öregúr 1897-ben született április 19-én, a Meiji-kor 30. évében. 115 éves és 253 napos korával december 29-én megdöntötte a korábbi rekordhosszúságú életet élő kaliforniai Christian Mortensent (elhunyt 115 éve és 252 napos korában, 1998-ban). Csak érdekességként megemlítem, hogy a legidősebb nő a francia Jeanne Calment volt, aki 1997-ben hunyt el 122 éves korában.

Kimura egyike azon 22 japánnak, akik rajta szerepelnek a világ 64 legidősebb emberének listáján, amit egy Los Angeles-i kutatócsoport vezet. Az öregúrnak 5 gyermeke, 14 unokája, 25 dédunokája, valamint 13 ükunokája van, akik közül a legfiatalabb a 11 hónapos Shoichi Okada.