Évek óta tartó növekedés ért véget
A japán Teikoku Databank pénzügyi kutatócég augusztus 8-án tette közzé azt a jelentést, melyben 300 anime gyártással foglalkozó japán cég pénzügyi és piaci helyzetét vizsgálta meg a 2020-as évre (januártól-decemberig tartó időszakra) vonatkozóan. A beszámoló szerint 2020-ban az anime ipar piaci mérete (bevételek alapján) 251,081 milliárd jen volt, mely 1.8%-kal kevesebb a 2019-ben elért rekordnál vagyis 255,7 milliárd jennél. Ez pedig véget vetett a 2011 óta tartó növekedésnek. Mindez részben a koronavírus járványnak köszönhető, mely csúszást okozott a gyártási ütemtervekben, megnövelve a gyártási költségeket profit kiesése mellett.
Bár a jelentés nem tesz erről említést, viszont érdemes megjegyezni, hogy a japán gazdaság egészét komolyan érintette a pandémia, ugyanis az 4,8%-kal esett vissza az előző évhez képest. Ilyen gyenge teljesítményt pedig legutoljára a 2008-2009-es gazdasági világválság időszakában produkált az ország.
A vizsgált 300 cég közül 109 jelentette azt, hogy 100 millió jennél kevesebb volt a bevétele. Továbbá 73 vállalatnak 300 milliónál kevesebb, 31-nek 500 milliónál kevesebb és 42-nek 1 milliárd jennél kevesebb volt a bevétele. Csak 45 cég jelezte azt, hogy ők 1 milliárd jennél többet kerestek.
Egy vállalat átlagos bevétele tavaly 831 millió jen volt, ami megtörte a 2017-óta tartó növekedést az előző évhez képest. Az értékesítési tendenciákat nézve a vállalatok 31,6%-a megnövekedett, míg 48,6%-a csökkentett bevételekkel rendelkezett.
Bár a jelentés nem tesz erről említést, viszont érdemes megjegyezni, hogy a japán gazdaság egészét komolyan érintette a pandémia, ugyanis az 4,8%-kal esett vissza az előző évhez képest. Ilyen gyenge teljesítményt pedig legutoljára a 2008-2009-es gazdasági világválság időszakában produkált az ország.
Az évezredben még nem látott mértékre nőtt a veszteséget elkönyvelők aránya
A vizsgált 300 cég közül 109 jelentette azt, hogy 100 millió jennél kevesebb volt a bevétele. Továbbá 73 vállalatnak 300 milliónál kevesebb, 31-nek 500 milliónál kevesebb és 42-nek 1 milliárd jennél kevesebb volt a bevétele. Csak 45 cég jelezte azt, hogy ők 1 milliárd jennél többet kerestek.
Egy vállalat átlagos bevétele tavaly 831 millió jen volt, ami megtörte a 2017-óta tartó növekedést az előző évhez képest. Az értékesítési tendenciákat nézve a vállalatok 31,6%-a megnövekedett, míg 48,6%-a csökkentett bevételekkel rendelkezett.
A fő- és köztes vállalkozók átlagos keresete 4. éve tovább növekedett, így elérte az 1,695 milliárd jent. Igaz a növekedés mértéké jóval kisebb volt a korábbi évekhez képest, mindössze csak 20 millió jen. Ez annak köszönhető, hogy ezen vállalatok a gyártási hierarchia csúcsán állnak így egyrészt képesek közvetlenül szerződni a befektetőkkel, másrészt képesek saját tartalom előállítására, aminek licenszei biztos bevételi forrásnak számítanak. Továbbá rendelkeznek kellő munkaerővel egy megbízás elvégzéséhez kiszervezés nélkül.
Azonban a gyártási hierarchia alsóbb rétegeiben elhelyezkedő produkciós cégek (kik egy-egy területre specializálódtak) már nem voltak ilyen szerencsések, ugyanis mintegy 70%-ukat érintette negatívan a járvány. Az ő átlagos bevételük csak 308 millió jen volt, ami 6 millió jennel kevesebb volt az előző évhez képest. Ennek oka, hogy ezen stúdiók nem rendelkeznek saját tartalommal, így csak megbízásokat tudnak teljesíteni, amiket a járvány miatt vagy elhalasztottak vagy teljesen visszamondtak. Emellett aktívan fektettek be eszközeik korszerűsítésébe, hogy például alkalmazottaik képesek legyenek a távmunka végzésére.
Az animék egyre növekvő nemzetközi népszerűségének révén a japán vállalatok egyre több külföldi vállalattal szerződnek le. Tavaly 68 vállalat szervezte ki a munkát Japánon kívülre, ami a teljes költség 20%-t tette ki. 36 cég kínaival, 15 dél-koreaival és 14 az államokbeli vállalattal kötött tranzakciókat.
Eközben pedig a külföldi streaming szolgáltatók, mint például a Netflix vagy a Bilibili egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a japán animációs produkciós cégek iránt.
Azonban a gyártási hierarchia alsóbb rétegeiben elhelyezkedő produkciós cégek (kik egy-egy területre specializálódtak) már nem voltak ilyen szerencsések, ugyanis mintegy 70%-ukat érintette negatívan a járvány. Az ő átlagos bevételük csak 308 millió jen volt, ami 6 millió jennel kevesebb volt az előző évhez képest. Ennek oka, hogy ezen stúdiók nem rendelkeznek saját tartalommal, így csak megbízásokat tudnak teljesíteni, amiket a járvány miatt vagy elhalasztottak vagy teljesen visszamondtak. Emellett aktívan fektettek be eszközeik korszerűsítésébe, hogy például alkalmazottaik képesek legyenek a távmunka végzésére.
Az országon kívülre kiszervezett munkák száma növekszik
Az animék egyre növekvő nemzetközi népszerűségének révén a japán vállalatok egyre több külföldi vállalattal szerződnek le. Tavaly 68 vállalat szervezte ki a munkát Japánon kívülre, ami a teljes költség 20%-t tette ki. 36 cég kínaival, 15 dél-koreaival és 14 az államokbeli vállalattal kötött tranzakciókat.
Eközben pedig a külföldi streaming szolgáltatók, mint például a Netflix vagy a Bilibili egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a japán animációs produkciós cégek iránt.
A legtöbb anime gyártással foglalkozó vállalatnál kevesebb, mint 20 ember dolgozik
A jelentésben szereplő vállalatok 90%-a azaz 270 Tokió prefektúrában található. A 300 cég közül 96 számolt be arról, hogy 5 vagy annál kevesebb alkalmazottja van. Továbbá 94-nek 20-nál kevesebb, 60-nak 50-nél kevesebb, 28-nak 100-nál kevesebb és csak 22 vállalatnak van 100-nál több alkalmazottja. Nem változott az a tendencia, hogy a 20-nál kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalatok a teljes létszám 60%-t teszik ki.
2000-es évek óta gyors ütemben alakulnak az anime gyártással foglalkozó cégek. Az ezredforduló után létrejött cégek az iparban résztevők több, mint 60%-t teszik ki. A 2000-es években 88-at, míg a 2010-es években 102-t alapítottak.
Anime Trendek
A tavalyi évben a Demon Slayer Movie: InfinityTrain című film tovább népszerűsítette az anime mozifilmeket, lévén Japánban kasszát robbantott a maga 40 milliárd jenes bevételével. Persze más anime filmek (pl: Violet Evergarden: The Movie) is becsalták a nézőket a filmszínházakba, még ha azok a Demon Slayer filmhez képest szerényebben teljesítettek a kasszáknál.
Ami a TV anime sorozatokat illeti igazán népszerű volt az újak közül a Love Live! Nijigasaki Gakuen School Idol Doukoukai zenés vígjáték és a Jujutsu Kaisen shounen széria. Régebbi címek közül a Yuru Camp hódított az emberek között és meghozta sokak számára a kedvet a szabadtéri tevékenységek iránt a pandémia időszaka alatt.
a jelentésben szereplő animációs céges száma
2020 tíz legtöbb bevételét hozó anime filmje Japánban
Rang
Cím
Össz bevétel
1.
40 milliárd jen
2.
3,35 milliárd jen
3.
3 milliárd jen
4.
2,3 milliárd jen
5.
2,14 milliárd jen
6.
2 milliárd jen
7.
1,7 milliárd jen
8.
1,2 milliárd jen
9.
880 millió jen
10.
880 millió jen
Kína egyre jobban felzárkózik animék terén
Végül a beszámoló felhívja a figyelmet, hogyha a japán anime iparban nem eszközölnek jelentősebb változtatásokat, akkor a 2007-es anime buborék kipukkanásához hasonló helyzet fog előállni. Anno a korszak népszerű animéinek (mint például a Pokémon) világméretű sikerén felbuzdulva, rengeteg vállalat és pénzintézet szált be az animék gyártásába a nagy profit reményében. Csakhogy sokszor előfordult, hogy vakon finanszíroztak egy-egy projektet, továbbá nem a minőségre hanem a marketingre fektették a hangsúlyt. Ennek eredményeként 2006 végére az anime piac fenntarthatatlanul telítetté vált és sok projektből pénznyelő lett. Azaz nem kevés vállalkozás húzhatta le a rolót a veszteségek miatt. Ebből a krízisből pedig évekig tartott az iparnak míg talpra állt.
Most azonban a japán vállalatokra nem a telített piac, hanem a feltörekvő külföldi versenytársak, legfőképpen a kínaiak jelentenek veszélyt. Ugyanis a kínaik egyre jobban felzárkóznak a japánokhoz, mind kiváló animátorok, mind technológia tekintetében. Sőt már vannak olyan teljes egészében Kínában gyártott animék, amiket Japánban is vetíttettek és nagy népszerűségnek örvendtek, mint például a The Legend of Hei. Így tehát ahhoz, hogy a japánok továbbra is versenyképesek maradjanak azonnal be kell fektetniük az új technológiákba, tehetségekbe és a termelési képesség javításába.
Téma: [2021.09.02] Anime ipar tavalyi állapota számokban
|
|
Sztem annyival több szabadidejük vagy éppen fizetésük nincs a kínai animátoroknak, hacsak abból indulok ki h ott is azért elég gyakoriak 8 óránál több munkanapok. Bár már lehet olvasni olyanról h japán animátorok kínaiaknál dolgoznak, szal azért lehet náluk vmivel jobb.
Konteo, de inkább az lehet, hogy a kínaiak minőségben felzárkóztak és a bevált receptet alkalmazzák, vagyis belépnek egy piacra egyre jobb minőséggel nyomott áron és miután a konkurencia nem képes az ő áraikkal versenyre kelni, azok kiesnek, s csak utána emel árat a kínai. Nem tudom h a kínai cenzúra vonatkozik-e esetleg olyan termékre, amit Kínán belül nem hoznak forgalomba azaz csak külföldre szánnak. Mert ebben az esetben már nem játszana az sem, h a japánok a felnőtt tartalomra cuppannának rá. Na most az alul fizetett japán animátoroknak pláne a köztes képkocka készítőknek az lehetne a gyors megoldás, ha ők home office-ból dolgozó szabadúszók lennének. Vagy ha a a cég kiköltözne Tokióból, ahol az iroda bérlése sem kis költség és akkor mindenkinek csökkenne a lakbére/rezsije. De mélyrehatóbb megoldás az lenne ha nem sok vállalaton keresztül zajlana a gyártás lépcsőzetesen, ahol az egyik cég mindig kiszervezi a munka egy részét a másiknak, aki megint csak vmennyit kiszervez és aztán megint csak és így tovább. Hanem max 2-3 szintes lenne a dolog, így a legalsóknak is több pénz jutna és képesek lehetnének a fizu emelésre. Mert ha a jelenlegi struktúra mellett kezdenek el fizut emelni, akkor mindenkinek többet kellene fizetni és a végén ott lennék, h egy 6 részes anime gyártása annyiba kerülne mint most egy 12 részesé. Persze azt se tartom elképzelhetetlennek, hogy olyan technológiát fejlesztenek ki ami kiváltja a köztes képkocka animátorokat. |
|
2021.09.02 20:27 01 / | |
Offline
|
|
ZeroProcess írta: Persze azt se tartom elképzelhetetlennek, hogy olyan technológiát fejlesztenek ki ami kiváltja a köztes képkocka animátorokat. |
|
2021.09.02 20:59 00 / | |
Offline
|
|
"Nem tudom h a kínai cenzúra vonatkozik-e esetleg olyan termékre, amit Kínán belül nem hoznak forgalomba azaz csak külföldre szánnak. "
Azt tudom hogy a kínai azur lane című mobiljáték kínán belül cenzurázott, azon kívül nem, illetve még a honkai impactnak vannak olyan dolgai amik kínán kívül cenzurázatlanabbak voltak mint azon belül. |
|
2021.09.21 10:56 01 / |