Mivel nem lesz túl pozitív a véleményem, ezért pár szó rólam, hogy mi alapján hiszem azt hogy jogom van osztani az észt nektek...
Már iskolás korom óta nagy álmokat hajkurásztam, hogy én majd valami maradandót alkotok, majd egyszer leteszek valami mesterművet az asztalra, én ebből fogok megélni, stb. Ezzel alapvetően nincs is baj, kell hogy legyenek az embernek kitűzött céljai és az sem gond ha magasra teszi magának a mércét, hiszen úgy lehet igazán fejlődni, ha folyamatosan egyre nagyobb kihívásokat tűzünk ki célul. Azonban nagyon fontos, hogy ismerjük a korlátainkat. Már iskolás koromban is történeteket akartam elmesélni és ehhez a mai napig is tartom magamat. Máig az a célom, hogy a saját történeteimmel szórakoztassam az embereket.
Először azt hittem, hogy majd profi rajzoló leszek, de hiába vettem komoly felszerelést, hiába gyakoroltam rengeteget, rá kellet jönnöm, hogy hiányzik a kellő tehetség. Sajnos túlságosan naív voltam, túlságos fiatal és beképzelt, így idő kellett mire beismertem magamnak, hogy más irányba kellene próbálkozni.
Teltek az évek, majd főiskolás koromban megismerkedtem a 3D modellezéssel. A rajzolással ellentétben, ehhez megvolt a kellő tehetségem és türelmem, így egész vállalható dolgokat tudtam alkotni. Jött a megvilágosodás, majd akkor 3D animáció formájában fogok történeteket mesélni. Ekkor egy újabb fontos dolgot kellett megtanulnom az életben. Az ember nem képes mindenre egyedül. Munka mellett, a szabadidőben, úgy hogy az ember azért társasági életet is él és még egy bizonyos szintet szeretne is képviselni a művével, vagy lehetetlen vállalkozás, vagy olyan hosszútávú projekt, hogy valószínűleg soha sem fog befejeződni. A 3D modellezés egy hihetetlenül összetett folyamat ami rengeteg időt igényel, így be kellett ismernem magamnak, hogy egyedül nem fog menni munka mellett így ez is parkolópályára került.
Az élet úgy hozta, hogy a munkám során meg kellett ismerkednem a fotózással és a videózással. Elkezdtem egyre több időt belefektetni a dologba, egyre több felszerelést beszereztem, és az idő meghozta a gyümölcsét. Nem lettem profi, nem ebből élek és még kiemelkedőnek sem nevezném magam, teli van a világ nálam tehetségesebb emberekkel. De eljutottam arra a szintre, hogy már felkeresnek emberek és pénzt adnak a munkámért. Persze az is hozzátartozik, hogy nem minden munkámra vagyok büszke, van olyan, amit ha tehetném kitörölnék az életemből, de emellett ott vannak azok is, amiket büszkén vállalok. Végre elértem a régen kitűzött célt, a hobbimmal történeteket tudok elmesélni és úgy néz ki, hogy van rá igény.
Mi ennek a hosszú monológnak a lényege? Túlságosan lelkes és túlságosan naív voltam régen. Voltak akik kedvesen próbálgattak terelgetni a helyes irányba, de inkább azokra hallgattam, akik a munkám minőségétől függetlenül is dicsértek, a negatív hangokra meg kb. a jólbevált „csinálj jobbat ha tudsz” szlogennel reagáltam. Ha akkor jobban hallgattam volna az észérvekre, ma talán már főállású fotós és videós lennék.
Na és akkor térjünk át rátok. Én értékelem a projektbe fektetett energiátokat és lelkesedéseteket. Még azzal sincs gond, hogy nem profi munka, ahogy leírtam, nekem is hosszú évekre volt szükségem ahhoz, hogy megtalálja a számomra megfelelő és kivitelezhető utat. Az alapján a kevés infó alapján amit itt leírtatok és a próba munkátok alapján azonban úgy látom, hogy ti is túl nagy fába vágtátok a fejszéteket, mint ahogy régen én is. Kisebb, megvalósíthatóbb projektekkel sokkal több sikert érhetnétek el.
Már első próbálkozásnak egy túl nagy projektbe fogtatok bele, legyetek bármennyire lelkesek nem fog sikerülni. Legalább is stúdió minőségben nem. Miért?
- Túl sok része van a sorozatnak, ha minden héten kiadnátok egy részt, pihenő nélkül, akkor is 3 évig tartana, hogy a most futó részekhez, elérjetek. Az pedig lehetetlen, hogy amatőrként heti szinte vállalható minőségben hozzátok a részeket. Ha nem főállásban csináljátok, egyszerűen nem lesz rá elég időtök az életetek mellett.
- Már most gondot jelentett, hogy minden szereplő korrekt hangot kapjon, miközben az első részben a rendszeresen visszatérő szereplőkből szinte alig láttunk néhányat. Honnan fogtok még 100 másik korrekt szinkron hangot szerezni, ha már az első részben is volt megkérdőjelezhető szereplő.
- Az élet közbe fog szólni. A szinkronszínészeknek ott lesz az iskola, a házasság, a gyerek, a munka, esetleg külföldre költöznek egy jobb jövő reményében, stb. Hosszú éveken keresztül nem fogjátok tudni egyben tartani a csapatot, ha nem ebből éltek meg. Nem egy 4-5 fős baráti társaságról beszélünk, iszonyat sok szereplő tűnik fel a sorozatban.
- A leírtak alapján még egy másik projekten is dolgoztok. Ezzel sem lenne baj, ha nem lenne már az első projektetek is ekkora falat.
- Ha folytatjátok és néhány rész után abbahagyjátok, már rögtön az elején elvesztitek az emberek bizalmát. Minek bízzanak egy olyan csapatban, akik már az első projektjükbe belebuktak.
Nem fikázni akarlak titeket, hanem a szerintem helyesnek vélt irányba terelgetni titeket. Aztán vagy igazam van, vagy nincs. Tök jó, hogy belefogtatok, hogy vannak terveitek meg lelkesedés, meg minden. De nem álltok még készen egy ekkora feladatra a próbamunkátok alapján. Ez nem jelenti azt, hogy abba kellene hagyni a dolgot. Egyszerűen csak tűzzetek ki magatok elé egy megvalósítható célt. Fogjatok egy 12 részes animét és határozzátok el, hogy havonta egy részt legalább kiadtok, de azt fullos minőségben. Így egy év alatt, ami azért tartható menetrend, se nem túl rövid, se nem túl hosszú, ki fogtok tudni adni jó minőségben egy teljes művet. Ezután eldönthetitek egy évnyi tapasztalattal a hátatok mögött, hogy hogyan tovább. Érdemes olyan művet választani ami alapvetően néhány főszereplőt mozgat, néhány mellékszereplővel. Így ha van egy kellően kitartó 5-6 fős kemény magotok, akkor nem jelenthet gondot a projekt befejezése.
Amit írtam nem rosszindulatból írtam. Nem szükséges megfogadnotok, ha akarjátok gondoljatok rám úgy mint egy hülye troll-ra. De üljetek le egymással és beszéljétek át a dolgot, hogy tényleg készen álltok a jelenlegi tudásotokkal, tapasztalatotokkal és hátteretekkel egy ekkora projektre? Több mint száz rész, több tucat szereplő, ehhez hosszú évekre lesz szükség, hogyha komolyan gondoljátok a dolgot és egy korrekt minőséget akartok képviselni.