Sziasztok!
Köszönöm, hogy újra itt lehetek!
Utoljára két éve adtam hírt regényemről az Animeaddicts oldalán. Kevéssel az ezredforduló után kezdtem megismerkedni a mangák és animék világával, hamarosan pedig megérett bennem a vágy, hogy én is alkotóvá váljak.
Szerettem volna írni egy regényt, amely sokat merít az animékből, legyen szó a történetvezetésről vagy éppen a karakterekről. Szerencsémre az olvasók örömmel fogadtak, így lehetőségem nyílt folytatni a kalandot!
![Kép helye]()
![Kép helye]()
Miről szól az Eastern?
Nem csak az Eastern, de a Titkok Útvesztőjének első fejezete is online olvasható:
A Titkok Útvesztője a november 30-i héten érkezik az ország nagyobb könyvesboltjaiba, valamint megrendelhető közvetlenül a Twister kiadó honlapján is.
1. kötet ára: 2.932 Ft, méretei: 140 x 200 x 30 mm, oldalszáma: 400 oldal
2. kötet ára: 3.352 Ft, méretei: 140 x 220 x 40 mm, oldalszáma: 352 oldal
Az első könyvről már számos kritika elérhető:
https://moly.hu/konyvek/martin-kay-eastern
A szerző alkotói oldala: https://www.facebook.com/martinkaywrites/
Instagram: https://www.instagram.com/martin_kay_writes/
Eastern ismertető
Szerző AA-s adatlapja
Köszönöm, hogy újra itt lehetek!
Utoljára két éve adtam hírt regényemről az Animeaddicts oldalán. Kevéssel az ezredforduló után kezdtem megismerkedni a mangák és animék világával, hamarosan pedig megérett bennem a vágy, hogy én is alkotóvá váljak.
Szerettem volna írni egy regényt, amely sokat merít az animékből, legyen szó a történetvezetésről vagy éppen a karakterekről. Szerencsémre az olvasók örömmel fogadtak, így lehetőségem nyílt folytatni a kalandot!
Miről szól az Eastern?
„- Elégtételt veszek, ha beledöglöm is! - morogta orra alá Yuko, azzal hátat fordított a világnak, hogy beváltsa ígéretét.
Egy nagyszájú útonálló lány, aki véres pengéjét a vállán nyugtatja és egy fásult kalandor, aki új reményt lát a váratlan találkozásban kalandos útra kelnek a jövő felperzselt tájain, hogy revansot vegyenek régi ellenségeiken.”
Regényem, az Eastern két magányos törvényen kívüli egymásra találásáról mesél. Vajk és Yuko kényszerű szövetséget kötnek, hogy kézre kerítsék a hírhedt zsoldosvezért, azonban a rájuk leselkedő veszélyek mellett saját démonaikkal is meg kell küzdeniük. Vajon a lány szárba szökő érzelmei elégnek bizonyulnak, hogy letérítsék őt a bosszú útjáról
Egy nagyszájú útonálló lány, aki véres pengéjét a vállán nyugtatja és egy fásult kalandor, aki új reményt lát a váratlan találkozásban kalandos útra kelnek a jövő felperzselt tájain, hogy revansot vegyenek régi ellenségeiken.”
Regényem, az Eastern két magányos törvényen kívüli egymásra találásáról mesél. Vajk és Yuko kényszerű szövetséget kötnek, hogy kézre kerítsék a hírhedt zsoldosvezért, azonban a rájuk leselkedő veszélyek mellett saját démonaikkal is meg kell küzdeniük. Vajon a lány szárba szökő érzelmei elégnek bizonyulnak, hogy letérítsék őt a bosszú útjáról
A Titkok Útvesztője a november 30-i héten érkezik az ország nagyobb könyvesboltjaiba, valamint megrendelhető közvetlenül a Twister kiadó honlapján is.
1. kötet ára: 2.932 Ft, méretei: 140 x 200 x 30 mm, oldalszáma: 400 oldal
2. kötet ára: 3.352 Ft, méretei: 140 x 220 x 40 mm, oldalszáma: 352 oldal
Az első könyvről már számos kritika elérhető:
https://moly.hu/konyvek/martin-kay-eastern
Instagram: https://www.instagram.com/martin_kay_writes/
Eastern ismertető
Szerző AA-s adatlapja
Téma: [2020.12.01] Megjelent a Titkok Útvesztője!
|
Online
|
|
gman írta: Martin Kay írta: Köszönöm szépen! Ahogy megfogalmaztad, miként képezhet hidat egy alkotás a rajongók és leendő anime rajongók között, elgondolkoztatott. Én ezt a kérdést jellemzően a másik irányból vizsgáltam, mivel már leszoktam a térítésről. Azt vettem észre, hogy magyarázhatok bármit, az emberek tudni vélik, amit akarnak, és slussz: Soha nem fogják megnézni az EVA-t, hiába állítom, hogy jobb bárminél, amit eddig sorozatként láttak. Amikor 16 éve megírtam a regény első verzióját, nagyon animés volt. A sztori jelenetről jelenetre ugyanez, mint most, de még nem volt jó a dramaturgia, és ami volt, egy az egyben a sorozatokból jött. Rá kellett ébrednem, hogy ez így könyvként nem működhet. Más közlési forma. Amikor eldöntöttem, hogy újradolgozom a regényt, egy olyan művet akartam létrehozni, amely továbbra is megvalósít egy anime történetet, azonban ez csak azoknak észrevehető és nyilvánvaló, akik tájékozottak a témában. Akik nem, azoknak egy kaland, szokatlan, de jól átélhető megoldásokkal. Az elsődleges célom az volt, hogy többen olvassanak azzal, hogy szélesebb körnek mesélek. Ez sikerült is. Hogy sikerült-e bevonzani valakit az animék világába? Szívet melengető érzés lenne! Talán ahhoz hasonló, mint amikor több anyuka is megírta nekem, hogy a gyermeke az Eastern hatására szokott rá az olvasásra. (A kötelező olvasmányok árnyékában talán nem is akkora csoda) Én is köszönöm válaszod. Rajongókét számomra is jól esik ha tudom, hogy amit írok véleményt az eljut akihez kell. Tetszik a megfogalmazásod a híd képzésről mivel ezt tartom magam is fontosnak. Bár a "megtérítés" szó nekem nem tetszik olyan értelemben, hogy szerintem ez az ami a problémát képezi nem csak ezen a területen, de nem akarok más irányba elkanyarodni. Azt vettem észre egy elég széles rétegnél, hogy annyira erőltetnék azoknak akiket hidegen hagy ez a világ, hogy nem veszik észre, hogy ezzel pont az ellenkezőjét érik el. És tévedés ne essek nem akarok magas lóról beszélni mivel én is volt, hogy így viselkedtem, de csak utólag láttam, hogy ez nem jó. Illetve rám is próbáltak rám erőltetni történeteket amit lehet, hogy meg is néztem voltam, de annyira elvette ezzel a kedvemet. De ezzel a viselkedéssel nincs is baj amíg meg tudjuk tartani a mértéket mivel teljesen másképpen kell ajánlani valamit egy szkeptikusnak, egy olyan embernek aki esetleg érdeklődik vagy csak nyitna a subkultúra felé. Az elmondottak alapján szerintem nagyon jó döntést hoztál amikor a történet átdolgozása mellett döntöttél mivel ahogy én látom a történeted itthon főként az anime és manga rajongók között terjedt akiket (köztük engem is) zavar a klisék jelenléte, bár ha azok jól vannak tálalva akkor szerintem nincs vele probléma. És valóban sikerült is egy nagyobb réteg számára élvezhető történetet készítened. Amiben természetesen fellelhetők klisére hajazó események (személy szerint én most az első könyv végi csavarra gondolok, ami jó volt és váratlan, de nem sokkolt mivel 10 év alatt már sokat találkoztam ilyesmivel), de ezek nem zavaróak. Ez a szerintem kedves történet a mondandód végén bizonyítéka a te dicsőségednek. Mivel az ilyen dolgok azok amik miatt megéri bármilyen szinten is az alkotói pályán mozogni. Nem kell a világot megváltani vagy bestsellert írni. Már az ilyen kis dolgok is sokat jelentenek. Lehet hogyha nekem is lesz valamikor gyerekem akkor remélem, hogy neki is lesz valami ami hasonló hatással lesz rá. Főleg hogy én se voltam nagy rajongója a kötelezőeknek. UI.: Remélem, hogy egyszer lesz lehetőségem egy személyes találkozásra mivel az élmény kiteljesítéséhez még a 2 könyvet dedikáltanom kell. De ami késik nem múlik. Ami azt illeti, személyes találkozóra lesz lehetőség. Amint feloldják a korlátozásokat, olvasótalálkozót hirdetek. Érdemes követni a facebookos alkotói oldalamat infókért! A könyvvégi csavar egy olyan téma, ahol nem lehet mindenkinek kedvezni, ellenben lehet jó és kevésbé helyes mesélői koncepcióval megközelíteni a kérdést. Vannak ezek a régi detektívtörténetek, amelyeket mostanában is előszeretettel olvasnak. Én nem szeretem őket. Ugyan, miért megyek szembe a közvélekedéssel? Azért, mert abszolút nem fair, amit ezek a művek az olvasókkal művelnek! Szegény Wattson bóklászik a tett helyszínén, mint béna szamár a ködben, végül kegyelemdöfésként megérkezik Sherlock, és végleg zárójelbe teszi segédje ügyködéseit. Felfedi a titkot, elsorolja a tényeket... Olyan tényeket, amelyekről addig fogalma sem lehetett az olvasónak! Így aztán könnyű okosnak tűnni!  Én arra esküszöm, hogy az olvasót hagyni kell együtt dolgozni a detektívvel. Éppen annyi jelet kell dobálni, hogy az olvasó maga is megfejthesse a rejtélyt, vagy ennek hiányában utólag átlássa a rejtély mechanizmusát. - itt pedig megjegyzem, hogy az ötletem nem teljesen vált be, hiszen azok az olvasók, akiket váratlanul ért a végső csavar, soha nem tettek felém olyan megjegyzést, hogy utólag értelmet nyertek Yuko elejtett megjegyzései. A tanulság, hogy az olvasók nagy része ha nem ért elsőre valamit, az egyszerűen kiesik a memóriájából, ahelyett, hogy egy kérdőjeles cetliként ott maradna kapcsolódást keresve. Összegezve: Úgy írtam meg az eseményeket, hogy erre logikus bizonyítékot lehessen találni már Yuko utolsó mondata előtt is, azonban mivel az olvasók eleve nem sejtették, hogy rejtélyt kell kutatni, gyakorta nem figyeltek a jelekre. Az eredmény: Volt, akit meglepetésként ért a csavar, de szép számmal voltak, akik kitalálták. Az olvasó meg már csak úgy működik, hogy büszke magára, amiért átlátott a szitán, és a beszámolójában már úgy ír róla, hogy kilométerekről látta a megoldást (vagy csak érezte)  A lényeg, hogy ez valójában egy egyensúlyozó játék. Az ember ezerszer átrágja, hogy egy-egy mondattal milyen tippet dobjon a közönsége felé. Mi az, ami már túl egyértelmű megfogalmazás, mi az, amelyet legfeljebb én értek. Gyakran egy-egy szó kérdése az egész. Érdemes újraolvasni a könyvet a titok tudtának birtokában. Mindjárt máshogy veszi ki magát pár jelenet! És bocs a hosszú szövegért, nem kérte senki, csak jó volt leírni. |
|
2020.12.04 21:45
0 0 / 
|
|
|
Online
|
|
|
Martin Kay írta: gman írta: Martin Kay írta: Köszönöm szépen! Ahogy megfogalmaztad, miként képezhet hidat egy alkotás a rajongók és leendő anime rajongók között, elgondolkoztatott. Én ezt a kérdést jellemzően a másik irányból vizsgáltam, mivel már leszoktam a térítésről. Azt vettem észre, hogy magyarázhatok bármit, az emberek tudni vélik, amit akarnak, és slussz: Soha nem fogják megnézni az EVA-t, hiába állítom, hogy jobb bárminél, amit eddig sorozatként láttak. Amikor 16 éve megírtam a regény első verzióját, nagyon animés volt. A sztori jelenetről jelenetre ugyanez, mint most, de még nem volt jó a dramaturgia, és ami volt, egy az egyben a sorozatokból jött. Rá kellett ébrednem, hogy ez így könyvként nem működhet. Más közlési forma. Amikor eldöntöttem, hogy újradolgozom a regényt, egy olyan művet akartam létrehozni, amely továbbra is megvalósít egy anime történetet, azonban ez csak azoknak észrevehető és nyilvánvaló, akik tájékozottak a témában. Akik nem, azoknak egy kaland, szokatlan, de jól átélhető megoldásokkal. Az elsődleges célom az volt, hogy többen olvassanak azzal, hogy szélesebb körnek mesélek. Ez sikerült is. Hogy sikerült-e bevonzani valakit az animék világába? Szívet melengető érzés lenne! Talán ahhoz hasonló, mint amikor több anyuka is megírta nekem, hogy a gyermeke az Eastern hatására szokott rá az olvasásra. (A kötelező olvasmányok árnyékában talán nem is akkora csoda) Én is köszönöm válaszod. Rajongókét számomra is jól esik ha tudom, hogy amit írok véleményt az eljut akihez kell. Tetszik a megfogalmazásod a híd képzésről mivel ezt tartom magam is fontosnak. Bár a "megtérítés" szó nekem nem tetszik olyan értelemben, hogy szerintem ez az ami a problémát képezi nem csak ezen a területen, de nem akarok más irányba elkanyarodni. Azt vettem észre egy elég széles rétegnél, hogy annyira erőltetnék azoknak akiket hidegen hagy ez a világ, hogy nem veszik észre, hogy ezzel pont az ellenkezőjét érik el. És tévedés ne essek nem akarok magas lóról beszélni mivel én is volt, hogy így viselkedtem, de csak utólag láttam, hogy ez nem jó. Illetve rám is próbáltak rám erőltetni történeteket amit lehet, hogy meg is néztem voltam, de annyira elvette ezzel a kedvemet. De ezzel a viselkedéssel nincs is baj amíg meg tudjuk tartani a mértéket mivel teljesen másképpen kell ajánlani valamit egy szkeptikusnak, egy olyan embernek aki esetleg érdeklődik vagy csak nyitna a subkultúra felé. Az elmondottak alapján szerintem nagyon jó döntést hoztál amikor a történet átdolgozása mellett döntöttél mivel ahogy én látom a történeted itthon főként az anime és manga rajongók között terjedt akiket (köztük engem is) zavar a klisék jelenléte, bár ha azok jól vannak tálalva akkor szerintem nincs vele probléma. És valóban sikerült is egy nagyobb réteg számára élvezhető történetet készítened. Amiben természetesen fellelhetők klisére hajazó események (személy szerint én most az első könyv végi csavarra gondolok, ami jó volt és váratlan, de nem sokkolt mivel 10 év alatt már sokat találkoztam ilyesmivel), de ezek nem zavaróak. Ez a szerintem kedves történet a mondandód végén bizonyítéka a te dicsőségednek. Mivel az ilyen dolgok azok amik miatt megéri bármilyen szinten is az alkotói pályán mozogni. Nem kell a világot megváltani vagy bestsellert írni. Már az ilyen kis dolgok is sokat jelentenek. Lehet hogyha nekem is lesz valamikor gyerekem akkor remélem, hogy neki is lesz valami ami hasonló hatással lesz rá. Főleg hogy én se voltam nagy rajongója a kötelezőeknek. UI.: Remélem, hogy egyszer lesz lehetőségem egy személyes találkozásra mivel az élmény kiteljesítéséhez még a 2 könyvet dedikáltanom kell. De ami késik nem múlik. Ami azt illeti, személyes találkozóra lesz lehetőség. Amint feloldják a korlátozásokat, olvasótalálkozót hirdetek. Érdemes követni a facebookos alkotói oldalamat infókért! A könyvvégi csavar egy olyan téma, ahol nem lehet mindenkinek kedvezni, ellenben lehet jó és kevésbé helyes mesélői koncepcióval megközelíteni a kérdést. Vannak ezek a régi detektívtörténetek, amelyeket mostanában is előszeretettel olvasnak. Én nem szeretem őket. Ugyan, miért megyek szembe a közvélekedéssel? Azért, mert abszolút nem fair, amit ezek a művek az olvasókkal művelnek! Szegény Wattson bóklászik a tett helyszínén, mint béna szamár a ködben, végül kegyelemdöfésként megérkezik Sherlock, és végleg zárójelbe teszi segédje ügyködéseit. Felfedi a titkot, elsorolja a tényeket... Olyan tényeket, amelyekről addig fogalma sem lehetett az olvasónak! Így aztán könnyű okosnak tűnni! Én arra esküszöm, hogy az olvasót hagyni kell együtt dolgozni a detektívvel. Éppen annyi jelet kell dobálni, hogy az olvasó maga is megfejthesse a rejtélyt, vagy ennek hiányában utólag átlássa a rejtély mechanizmusát. - itt pedig megjegyzem, hogy az ötletem nem teljesen vált be, hiszen azok az olvasók, akiket váratlanul ért a végső csavar, soha nem tettek felém olyan megjegyzést, hogy utólag értelmet nyertek Yuko elejtett megjegyzései. A tanulság, hogy az olvasók nagy része ha nem ért elsőre valamit, az egyszerűen kiesik a memóriájából, ahelyett, hogy egy kérdőjeles cetliként ott maradna kapcsolódást keresve. Összegezve: Úgy írtam meg az eseményeket, hogy erre logikus bizonyítékot lehessen találni már Yuko utolsó mondata előtt is, azonban mivel az olvasók eleve nem sejtették, hogy rejtélyt kell kutatni, gyakorta nem figyeltek a jelekre. Az eredmény: Volt, akit meglepetésként ért a csavar, de szép számmal voltak, akik kitalálták. Az olvasó meg már csak úgy működik, hogy büszke magára, amiért átlátott a szitán, és a beszámolójában már úgy ír róla, hogy kilométerekről látta a megoldást (vagy csak érezte) A lényeg, hogy ez valójában egy egyensúlyozó játék. Az ember ezerszer átrágja, hogy egy-egy mondattal milyen tippet dobjon a közönsége felé. Mi az, ami már túl egyértelmű megfogalmazás, mi az, amelyet legfeljebb én értek. Gyakran egy-egy szó kérdése az egész. Érdemes újraolvasni a könyvet a titok tudtának birtokában. Mindjárt máshogy veszi ki magát pár jelenet! És bocs a hosszú szövegért, nem kérte senki, csak jó volt leírni. Remélem minél hamarabb sikerül összehozni a közösségi találkozót. Vidékiként kicsit nehezebb lesz megoldani a felutazást, de nem lehetetlen. Természetesen ez egyértelmű hogy nem lehet mindenkinek megfelelni, de mivel ahogy írtad is a célod az volt, hogy egy mindenki számára élvezhető történetet írj és ez sikerült is ami bizonyítja, hogy a lehető legjobb döntést hoztad. A detektív regényekkel kapcsolatos véleményed is helytálló, azonban ha szigorúan a példádhoz ragaszkodva a Sherlock és hasonló regényeket vesszük alapú, akkor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az egy más éra és kultúra volt. Ha összességében a detektív műveket nézzük akkor viszont látható, hogy ez a fajta történet vezetés ma már nem életképes és sokkal gyakoribbak az általad megfogalmazott detektív művek. Sőt a hozzád hasonlóan fél mondatos utalásokkal dolgozó történetek már más műfajban is előfordulnak. Például az azóta hatalmas franchise-zá duzzadt Metro széria első művében a 2033-ban is hasonlóan cselekedett. Az, hogy vannak olyanok akik "előre tudták a fordulatot" és hasonló ellenszenves hangok mindig is voltak és lesznek és tudom hogy ez kicsit elcsépelt, de igaz. És az hogy az ember az ilyeneket a helyén kezelje az mindig nehéz, de remélem neked nincs ilyen gondod. Igazolhatom amit mondtál én is elsiklottam az olyan utalások felett amik a könyv végére utalnak ezért is mondom, hogy meglepő volt és váratlan. Azonban így, hogy pár nap és remélhetőleg kézhez kapom a folytatást elolvasom az elsőt is. Ezt akkor is megtenném ha nem 2 éve olvastam volna utoljára hanem egy hónapja mivel szerintem így kerek egész a történet. És ez így lesz akkor is ha jön a folytatás. Amiben szinte biztos vagyok mivel az első könyv olyan nagy dolgokat vetített elő amiket egy könyvben lezárni elkapkodott lenne. A hosszú szöveg miatt pedig ne aggódj. Miután megírtam az előző hozzászólásomat neked egy mások oldalon egy kb 1000 szavas szöveget írtam le a kommentszekcióba az oldal szülinapja alkalmából és az oldal eddig számomra adott dolgai miatt és hogy én hogy látom az oldal jövőjét bőven kifejtve. Utána pedig még ez az üzenet. Nem is rossz szerintem így hogy kb 10 órája talpon vagyok. UI.: Ráadásul ezt a szöveget kétszer írtam le csak elsőre kicsit részletesebben csak véletlen kitöröltem. *Taps *Taps *Taps Magamnak |
|
|
2020.12.05 0:24
01 /
|
|
|
Online
|
|
|
Az első kötetet még Mondoconon vettem meg. Tetszett, de annyira azért nem fogott meg, hogy befizesseka második kötetre is. Nem rossz, mert ügyesen ötvözöd a műfajokat, de engem nem rántott be annyira.
|
|
|
2020.12.05 13:37
00 /
|
|
|
Online
|
|
|
Andro írta: Az első kötetet még Mondoconon vettem meg. Tetszett, de annyira azért nem fogott meg, hogy befizesseka második kötetre is. Nem rossz, mert ügyesen ötvözöd a műfajokat, de engem nem rántott be annyira. |
|
|
2020.12.05 15:58
00 /
|
|
|
Online
|
|
|
Martin Kay írta: Andro írta: Az első kötetet még Mondoconon vettem meg. Tetszett, de annyira azért nem fogott meg, hogy befizesseka második kötetre is. Nem rossz, mert ügyesen ötvözöd a műfajokat, de engem nem rántott be annyira.Ez van. Mondom, nem rossz a könyv, de nem az én műfajom, pedig szeretem a light-noveleket és a mangákat is. De az ilyen mechás cuccok sosem vonzottak annyira. Meg a western sem éppen kedvenc nálam. |
|
|
2020.12.05 20:49 / utoljára módosítva: 2020.12.05 20:49
00 /
|
|
|
Online
|
|
|
Andro írta: Martin Kay írta: Andro írta: Az első kötetet még Mondoconon vettem meg. Tetszett, de annyira azért nem fogott meg, hogy befizesseka második kötetre is. Nem rossz, mert ügyesen ötvözöd a műfajokat, de engem nem rántott be annyira.Ez van. Mondom, nem rossz a könyv, de nem az én műfajom, pedig szeretem a light-noveleket és a mangákat is. De az ilyen mechás cuccok sosem vonzottak annyira. Meg a western sem éppen kedvenc nálam. A folytatásban leginkább a szereplők érzelmei kerülnek a középpontba.
|
|
|
2020.12.05 21:52
00 /
|
|
|
Online
|
|
|
Kommentár nélkül:
|
|
|
2020.12.07 21:58
00 /
|
|
