Idén ősszel ismét reflektorfénybe kerül a haiku: a tavalyi évhez hasonlóan két japán irodalmár beszél e világszerte népszerű műfaj különböző aspektusairól. Hori Takeaki – a Nemzetközi Pen Club alelnöke, író és gazdaságantropológiai szakember – már visszatérő vendégnek számít Budapesten, hiszen idén harmadszor látogat hozzánk a japán irodalmat népszerűsíteni. „Haiku és az élővilág” c. előadásának középpontjában a haiku hagyományában kötelező attribútummá vált évszakszavak (kigo), köztük is az élővilág apró lényei állnak; valamint említést tesz arról, hogyan itatja át a verseket a természet dicsérete.
Előadásunk másik felében a hazájában méltán népszerű, s nemzetközileg is egyre ismertebb japán író, költő, Ikezava Nacuki tart prezentációt „Miért ilyen rövid a haiku?” címmel. A japán versírás történetét az ókortól nyomon követve, példákon keresztül mutatja be a folyamatot, melynek eredményeként létrejött e csupán 17 szótag rövidségű versforma.
Ikezava Nacuki: Miért ilyen rövid a haiku?
A haiku rövid. Felmerül tehát a kérdés, ugyan mit is mondhatna számunkra egy ismeretlen csupán 17 szótagban?
Ikezava a japán versírás történetét végigkísérve, példákon át követi nyomon, hogyan alakult ki e nyúlfarknyi hossz. Japán első fennmaradt verseskötetében, a Manjósúban hosszú versek is szerepeltek; az ezek végéhez csapott tanka önállósodásából lett a 31 szótagos vaka. Népszerű játéknak számított, hogy a vaka első és második felét ketten, külön írják. Így jött létre a renga, melynek első része önállósodott, s ebből született meg a haiku.
Ikezava Nacuki író, költő
1945-ben Hokkaidón született, de kisiskolás korától kezdve Tokióban nevelkedett. Felnőttként sokat utazott, 3 évet élt Görögországban, később tíz évet Okinaván, ötöt Franciaországban töltött, míg végül visszatért Hokkaidóra, s most Szapporóban él.
1987-ben Still Lives c. regénye elnyerte az Akutagava-díjat, s később olyan művek születtek tollából, mint a Macias Guili no sikkajku, a Hana ó hakobu imóto, és a Sizukana daicsi. Legújabb regénye, a Kitora Box jelenleg még csak japánul olvasható.
Haiku és az élővilág
Napjainkra világszerte ismert műfajjá vált a haiku, melynek egyik jellemzője, hogy szinte mindig találhatunk bennük az évszakra utaló szavakat. Hori a béka, szitakötő, kabóca példáin keresztül mutatja be az évszakszók (kigo) hordozta sokszínűséget, illetve hogy e szavak az országhatárokat és korosztályokat átívelve teszik lehetővé a haikuban rejlő természet univerzális olvasását. Boncolgatja továbbá a haiku, mint környezetre reflektáló irodalom jövőbeli lehetőségeit is.
Hori Takeaki a Japán Pen Club ügyvezető igazgatója, író, gazdaságantropológus.
1940-ben született Kanagava prefektúrában, majd a Keió Egyetemen szerzett doktori diplomát. 1997-től az egykori cseh miniszterelnök, Václav Havel által alapított Forum 2000 alapítvány igazgatója, 2002-től a Nemzetközi Pen Club első japán igazgatója. 2016. szeptembertől alelnök. Főbb művei: Hanmen kjósi Amerika, Tóó no kaitai csúó no szaiszei, Szekai maguro maszacu!, Minami-taiheijó no hibi.
Időpont:
2018. október 3. 18:00
Helyszín:
Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem
(1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
Az előadás japán nyelven, magyar tolmácsolással zajlik.
Az előadáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni ezen az oldalon található ív kitöltésével lehet.
Előadásunk másik felében a hazájában méltán népszerű, s nemzetközileg is egyre ismertebb japán író, költő, Ikezava Nacuki tart prezentációt „Miért ilyen rövid a haiku?” címmel. A japán versírás történetét az ókortól nyomon követve, példákon keresztül mutatja be a folyamatot, melynek eredményeként létrejött e csupán 17 szótag rövidségű versforma.
Ikezava Nacuki
A haiku rövid. Felmerül tehát a kérdés, ugyan mit is mondhatna számunkra egy ismeretlen csupán 17 szótagban?
Ikezava a japán versírás történetét végigkísérve, példákon át követi nyomon, hogyan alakult ki e nyúlfarknyi hossz. Japán első fennmaradt verseskötetében, a Manjósúban hosszú versek is szerepeltek; az ezek végéhez csapott tanka önállósodásából lett a 31 szótagos vaka. Népszerű játéknak számított, hogy a vaka első és második felét ketten, külön írják. Így jött létre a renga, melynek első része önállósodott, s ebből született meg a haiku.
Ikezava Nacuki író, költő
1945-ben Hokkaidón született, de kisiskolás korától kezdve Tokióban nevelkedett. Felnőttként sokat utazott, 3 évet élt Görögországban, később tíz évet Okinaván, ötöt Franciaországban töltött, míg végül visszatért Hokkaidóra, s most Szapporóban él.
1987-ben Still Lives c. regénye elnyerte az Akutagava-díjat, s később olyan művek születtek tollából, mint a Macias Guili no sikkajku, a Hana ó hakobu imóto, és a Sizukana daicsi. Legújabb regénye, a Kitora Box jelenleg még csak japánul olvasható.
Hori Takeaki
Napjainkra világszerte ismert műfajjá vált a haiku, melynek egyik jellemzője, hogy szinte mindig találhatunk bennük az évszakra utaló szavakat. Hori a béka, szitakötő, kabóca példáin keresztül mutatja be az évszakszók (kigo) hordozta sokszínűséget, illetve hogy e szavak az országhatárokat és korosztályokat átívelve teszik lehetővé a haikuban rejlő természet univerzális olvasását. Boncolgatja továbbá a haiku, mint környezetre reflektáló irodalom jövőbeli lehetőségeit is.
Hori Takeaki a Japán Pen Club ügyvezető igazgatója, író, gazdaságantropológus.
1940-ben született Kanagava prefektúrában, majd a Keió Egyetemen szerzett doktori diplomát. 1997-től az egykori cseh miniszterelnök, Václav Havel által alapított Forum 2000 alapítvány igazgatója, 2002-től a Nemzetközi Pen Club első japán igazgatója. 2016. szeptembertől alelnök. Főbb művei: Hanmen kjósi Amerika, Tóó no kaitai csúó no szaiszei, Szekai maguro maszacu!, Minami-taiheijó no hibi.
2018. október 3. 18:00
Helyszín:
Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem
(1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
Az előadás japán nyelven, magyar tolmácsolással zajlik.
Az előadáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni ezen az oldalon található ív kitöltésével lehet.
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
Téma: [2018.09.27] Haikuelméleti előadás
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2018.09.27. 18:44
|
|
2018.09.27 18:44 00 / | |
|
|
Elvileg ez az előadás 3-án 14 órától lesz a Károli Gáspár Református Egyetemen, és nem a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Jelentkeztem rá, és a válaszlevélben is írták, hogy 14h-tól lesz a Károlin, szóval lehet, hogy időközben időpontváltozás történt. Vagy lehet, hogy csak többször is lesz aznap, és a Károlin hamarabb lesz.
|
|
2018.09.30 21:05 / utoljára módosítva: 2018.09.30 21:05 00 / |
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7