Japán ezzel egy kritikus sebezhetőséget küszöbölne ki az ország védelmében. A második világháborúban Japán rengeteg repülőgép-hordozót épített, így rossz emlékeik vannak erről a hajótípusról. Mivel a hajótípus általában az expanzív, területhódító külpolitika szimbóluma, az új hajótípust, hiába hordoz repülőgépeket, nem is repülőgép-hordozónak nevezik, hanem "többcélú operatív anyahajónak".



A világháború után Japán pacifista ország lett. Úgy tartották, hogy a háborúk a politika eszközei. Több támadó fegyvertípust és csapattestet tokkal-vonóval betiltottak, beleértve a bombázókat, a haditengerészetet és a repülőgép-hordozókat. 73 év után azonban a kormányzó Liberális Párt úgy döntött, hogy visszahozzák a repülőgép-hordozókat (bocs, anyahajókat), hogy így védjék meg a Japán légteret a Kínával folytatott területi vitákban.

Igen, vannak ilyenek. Japán és Kína egyaránt jogot formál a Kelet-Kínai tenger egy kicsi, lakatlan szigetcsoportjára. A Kínában Diaoyu-szigetnek, Japánban Senkaku-szigetnek hívott szigetcsoport önmagában teljesen értéktelen, de rengeteg kiaknázatlan nyersanyagon, egész pontosan olajon és földgázon fekszenek – és akié a vitatott terület, azé lesz a nyersanyag is.



A japán légierő – bár nekik van az Egyesült Államok után a legtöbb F-15 Eagle vadászgépük – ezen a területen hátrányt szenved el, mivel a Ryukyu-szigetcsoporthoz legközelebb fekvő légibázis Okinawán található. Egy repülőgép-hordozó áthidaló megoldás lenne erre a helyzetre.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy már tárgyalások folynak róla, hogy a japán F-35-ösöket norvég gyártmányú Joint Strike Missile rakétákkal szerelnék föl, amivel akár az észak-koreai interkontinentális nukleáris rakéták is kilőhetők lennének.



Az Asahi Simbun napilap szerint a kormánypárt és Sinzó Abe miniszterelnök azt tervezik, hogy úgy alakítanak át legalább egy, Izumo osztályú helikopterszállítót, hogy azok a japán F-35-ök indítására és fogadására is alkalmasak legyenek. Az Izumo hajókat, ahogy írtuk, többcélú operatív anyahajónak szánják: használnák őket földrengések után, szállítmányokat kísérő konvojként, vagy tengeralattjárók elleni védekezésnél. És persze vadászgépeket indító platformként is bevethetők.


A régi hajók átalakítása évekig is eltarthat. Az Izumo és a Kaga továbbfejlesztéséhez a kiszolgáló létesítményeket is bővíteni kell, hogy tárolhassák a szükséges fegyvereket, lőszereket és üzemanyagot, és akkor a haditengerészeti ALIS logisztikai rendszer alkalmazásáról még nem is beszéltünk. A szakértők szerint 2025-re, a második világháború lezárásának 80. évfordulójára készülhet el az első japán anyahajó.