Doraemon Kawasaki hivatalos állampolgára lett

Sokak számára bizonyára ismerős a léggömbfejű kék macska, Japán egyik első gyerekműsorának névadó főszereplője, Doraemon. Szeptember 3-án Kawasaki város vezetősége a robotmacskát, 100 évvel születése előtt a város polgárává avatta. A gyermekanime története szerint 2112-ben "születik" (jobban mondva, készül el a gyártósoron) a hibás emberi segédrobot, akit gazdája visszaküld sokadik ükapjához, hogy csináljon belőle embert, mert a szerencsétlenség Nobi Nobita óta végigkíséri a család leszármazottait.

Az anime nagyon népszerű a távol-keleti államokban, milliós követőtábora van. Az 1969-ben indult TV-sorozata 1797 részt élt meg, majd a mangaka halálát követően indították a New Doraemon sorozatot 2005-ben. Emellett számos film és speciál készült hozzá, köztök a 2000-es Recollections of a Grandmother című rövid mozifilm Mainichi Animációs Nagydíjat is nyert.



2100-ra felére csökkenhet Tokió lakossága

Az eddigi társadalmi kutatói becslések szerint 7,13 millióra fog csökkenni a ma 13,16 millió fős lakosú főváros (2010-es adat). Ezzel együtt várhatóan a 65 éves vagy annál idősebb lakosok számának aránya a mai 20% körüli értékről nagyjából 46%-ra emelkedhet. A népességfogyást 2020-tól prognosztizálják folyamatosnak. Várhatóan a 2050-es években lesz a legtöbb idős polgár, míg a fiatalok és a gyerekkorúak száma változatlanul csökkenni fog. Ezt a drasztikus fogyást Matsutani Akihiko professzor azzal magyarázza, hogy amennyiben a fejlődő országok gazdasága tovább erősödik, úgy fog csökkenni Tokió nemzetközi versenyképessége.


Az Abeno Haruka lesz Japán legmagasabb felhőkarcolója

A jelenleg is építés alatt álló az osakai Abeno körzetében Abena Haruka toronyház augusztus 30-án elérte a 300 méteres magasságot, ezzel megelőzve a yokohamai 296 méter magas Landmark Towert, az eddig csúcstartót a szigetországban. Az épületet várhatóan 2014 tavaszán adják majd át, ami magába fog foglalni egy kereskedelmi komplexumot, hotelt, egy áruházat. Összesen 60 emelet magas lesz, tovább 5 szinttel a föld alatt, közvetlenül összekapcsolva az osakai Abenobashi állomással, amit a Kinketsu tart fent.


"Japán nem tört meg."

A 4 éve kirobbant gazdasági válsággal minden ország, kivétel nélkül küzd. A japán kormány okulva más országok hibáiból a gazdaságát szinten képes tartani - legalább is így tűnik elsőre azon hírek hallatán, hogy a szigetország cégeinek európai kirendeltségeit mentette meg, valamint a legutóbbi eurómentésből is jócskán kivette a részét. Ennek ellenére sokan szkeptikusok még mindig az országgal szemben, hiszen az államadósságuk az éves GDP-hez mérten még mindig 230%-kal több, s ezzel sereghajtók a világ vezető országainak gazdasági listáján, mivel jelenleg is Japán a világ főhitelező országa 3,19 trillió amerikai dollárnyi külföldi tőkével. Bár Kína gazdasága megelőzi Japánét, azonban az egy főre eső GDP Kínában a japáni aránynak mindössze 12%-a. Ugyanakkor Japán még képes kordában tartani az államadósságát és pénzügyi helyzetét, míg ezzel szemben az amerikaiak az egyre jobban irányíthatatlanná váló államadósságukkal küzdenek - még a kampány idején is.


Harc a Senkaku-szigetekért

Akik ismerik a távol-keleti politikai viszonyokat, azok tudják, hogy számos területi vita van az országok közül. Körülbelül három hete robbant ki a jelenleg japán fennhatóságú Senkaku-szigetek felett az ellentét újra Kína és Japán közt. A japán kormány azzal akarta megkerülni a problémát, hogy a jelenleg magánkézben található szigeteket 26 millió dollárért megvenné, s ezt az egyoldalú diplomáciai mozdulatot a kínaiak sérelmezték. Tokió kormányzója, az erős nacionalista érzelmű Shintaro Ishihara mintegy 19 millió dollárral növelte meg a magánadományok összegét erre a célra. Most szeptember 10-én a kormányzat meg is vette a szigeteket, amivel a kínaiakat felhergelték.

A szigetek hovatartozásának vitája évszázados kérdés, azonban a II. világháború után az amerikai ellenőrzés alatt lévő szigeteket visszaadták Japán kormányzósága alá, így a területi viták a '60-as évek óta folytonosak. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a Kínai Népköztársaság mellett a Kínai Köztársaság (ismertebb nevén: Tajvan) is magáénak vallja a szigeteket. Fontosságát mi sem bizonyítja, hogy halban gazdag hely, valamint potenciális földgáz- és kőolajraktárak lehetnek a tengerfenék alatt.




Visszatérhettek a fukushimai diákok korábbi iskoláikba

A Fukushima prefektúrabeli Hironóban egy általános és egy középiskola nyitotta meg újra ajtajait augusztus 27-én. A tanítás már ezekben az épületekben fog zajlani. Az épületeket előzőleg fertőtlenítették, s némiképp fel is újították. Az iskolák a kiürítés és az erőműbaleset óta a szomszédos Iwakiban üzemeltek tovább egészen a mostani nyári szünetig. Az általános iskola igazgatója így nyilatkozott: "Örülünk, hogy visszatérhettünk Hironóba." Így indult 92 diáknak - 63 általános és 29 középiskolás számára - a második tanítási félév. Az iskola és átmeneti szükségszállásaik közt buszok fogják vinni és hozni őket.




Kitöréssel fenyeget a Fuji?

A Fuji magmakamrájában hatalmas nyomás alakult ki a tavalyi 9,0-ás erősségű tohokui, s a néhány napja a közép-japán térségben kipattant 6,4-es erősségű földrengéseket követően. A két földrengést követő tektonikai mozgás a magmakamrára 1,6 megapascalnyi (légköri nyomás 16-szorosa) nyomást gyakorolt 15 kilométeres mélységben.

"Noha külsőleg a Tokiótól 100 km-re nyugatra fekvő hegy nem mutatja a kitörés jeleit, nem a hatalmas nyomás az egyetlen tényező, ami kitörést okozhat." - jelentette ki a Nemzeti Földtudományi és Katasztrófamegelőzési Kutatási Intézet.

A Fuji utoljára 1707-ben tört ki, amikor is egy földrengés okozta magmakamrás nyomás miatt lövellt lávát a hegy. 2004-ben a kormányzat felmérette egy esetleges kitörés okozta gazdasági károkat, ami az elkészült jelentés szerint mint egy 2,5 trillió jent tehet majd ki. A kitörés nem az egyetlen, amitől mostanság tartanak a japánok: egy óriási Nankai-törésvonalmenti 9,1-es erősségű rengéstől is tartanak, ami előzetes becslések szerint is 323 ezer ember halálát okozhatja.