A nagy meztelencsigával (Limax maximus) szerintem már sokan találkozhattatok. Előszeretettel tanyázik pincékben, vízóraaknákban, szóval nyirkos, hűvös helyeken. Ez a tarajos házatlancsigák (Limacidae) családjába tartozó faj Európában és Kis-Ázsiában őshonosnak számít, de az Antarktiszon kívül mindenhol megtalálható, hiszen az ember akarva-akaratlan is hozzájárul a fajok terjedéséhez. Főként kerti, üvegházi növényeket dézsmál éjjelente, nappal pedig jól elbújik a kíváncsi szemek, a cipőtalpak és az éhes szájak elől. Táplálkozása és magas egyedszáma miatt általában mezőgazdasági, kertészeti kártevőként tartják számon.
2006-ban írták le először a nagy meztelencsigát Japánban (akkor még csak Ibaraki prefektúrában élt hivatalosan). Az országban hamar elterjedt, mert a környezet számára megfelelő, sok a táplálék és kevés az ellenség. Yuta Morii és Takafumi Nakano a lakók segítségével Hokkaidón felmérték a populáció elterjedését. 29 jelentés érkezett be hozzájuk fényképes bizonyítékkal, illetve az időpont és a helyszín pontos megadásával. Végül 16 populációt sikerült elkülöníteni, melyből idáig csak 2 létezéséről tudtak. Közben egy érdekes esetre bukkantak: az egyik őshonos piócafajuk (Orobdella kawakatsuorum) egy csiga testnedvét (vérnyirok) igyekezett kiszívni. Maga a jelenség egyébként nem ritka, vannak kifejezetten csigákra, puhatestűekre specializálódott piócafajok (mint nálunk a csigapióca - Glossiphonia complanata), de ha valóban fontos táplálékforrása lesz Japánban a piócának ez az idegenhonos csigafaj, akkor legalább azon területeken csökkenhet az egyedszámuk, ahol ez a piócafaj él - ha elég sok van belőlük persze.
Forrás: Phys
2006-ban írták le először a nagy meztelencsigát Japánban (akkor még csak Ibaraki prefektúrában élt hivatalosan). Az országban hamar elterjedt, mert a környezet számára megfelelő, sok a táplálék és kevés az ellenség. Yuta Morii és Takafumi Nakano a lakók segítségével Hokkaidón felmérték a populáció elterjedését. 29 jelentés érkezett be hozzájuk fényképes bizonyítékkal, illetve az időpont és a helyszín pontos megadásával. Végül 16 populációt sikerült elkülöníteni, melyből idáig csak 2 létezéséről tudtak. Közben egy érdekes esetre bukkantak: az egyik őshonos piócafajuk (Orobdella kawakatsuorum) egy csiga testnedvét (vérnyirok) igyekezett kiszívni. Maga a jelenség egyébként nem ritka, vannak kifejezetten csigákra, puhatestűekre specializálódott piócafajok (mint nálunk a csigapióca - Glossiphonia complanata), de ha valóban fontos táplálékforrása lesz Japánban a piócának ez az idegenhonos csigafaj, akkor legalább azon területeken csökkenhet az egyedszámuk, ahol ez a piócafaj él - ha elég sok van belőlük persze.
Téma: [2017.08.07] Csigaevő pióca
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.08.07. 11:30
|
|
2017.08.07 11:30 00 / | |
Offline
|
|
Köszi a hírt!:)
|
|
2017.08.07 12:00 00 / | |
Offline
|
|
Köszi!
|
|
2017.08.07 12:26 00 / | |
|
|
"A természet utat tőrt!"
|
|
2017.08.07 13:07 / utoljára módosítva: 2017.08.07 13:07 00 / | |
|
|
Ide is kellene valami hasonló ezekre a spanyol vörös csigákra, bár az idén viszonylag keveset láttam belőlük.
Köszi a hírt! |
|
2017.08.07 13:39 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Szívesen!
Az invazív fajok ellen nemigen vagy "gyógymód". Lokálisan viszonylag jól kézben lehet tartani a dolgokat, de ők pont azért invazívok, mert ennyire jól alkalmazkodtak és alig van természetes ellenségük az új helyen - már ha egyáltalán van. Minél ügyesebben oldották meg ezt, annál több gondunk van velük. (Amúgy vannak sikerek is... A bálványfával egész jól el lehet bánni, a vaddohány is kezelhető, bár sokkal, de sokkal macerásabb. Minden egyes levelét egyenként le kell festeni.) Meg azért na... kb. 40 bejelentés (ebből majdnem 30 fotóval) alapján ennyi populáció... Olyan sokan nem mozdultak rá a dologra... A lényeget viszont megmutatták: több van belőle, mint amennyit gondoltak. Nem fognak tudni ellene semmit sem csinálni, mert minél szaporább és kisebb az egyed, annál nehezebb védekezni ellene. Igazából az, hogy egy piócánál megfigyelték, még nem bizonyító erejű az összes fajtársára nézve, mert ehhez rendes kutatás kell, hogy nem egyszeri alkalomról volt-e szó (pl.: nem volt már más kaja a környéken, a pióca meg nagyon éhes volt). |
|
2017.08.07 14:03 00 / | |
|
|
Akkor már adjanak nekünk is pár példányt belőle mert ezek a csigák a hernyókkal és a csimaszokkal együtt folyton lezabálják a növényeket a kertünkben. Arról nem is beszélve, hogy nem kicsit undi látvány ha az ember felnyitja a vízóraaknának az fedelét vagy a kukafedőt és ott virít 1 vagy 2 db ebből az állatból.
Az Amazonasban meg állítólag él egy faj ami bemászik a halak kopoltyújába és ott szívja a vérüket de viszont az ember nemesebbik szervébe is bemászik ha a vízbe ereszti a fáradt olajat. Mondjuk ki az a bátor ember aki ott akar fürdeni? |
|
2017.08.07 14:25 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Neeeeeeeeeeeeeem, az alapján nem szelektálunk, hogy undorító. Tény, hogy egy csibe szerintem is cukibb, mint egy meztelencsiga, de azért nem kell őket kiirtani, mert rondák (legalábbis a mi szemünknek). A kacsák állítólag szeretik őket, a tyúkok meg mindent szétkapnak. Azt tudom tanácsolni, hogy ahol látni szoktad őket nappal, össze kell szedni, aztán mehet eledelnek (légyszi, ne rakjátok ki a Napra őket, vagy sózzátok fel, mert az enyhén szólva kínzás). Mamáméknál régóta már alig van ilyen csiga, olyan szorgosan szedegették őket. (Persze, hogy nem az unokák. Mi nem mertük megfogni. xD Legalábbis a meztelent... A házasakat viszont gyűjtöttük és játszottunk velük, mert cukibbak. )
|
|
2017.08.07 14:37 / utoljára módosítva: 2017.08.07 14:39 00 / | |
|
|
McAce írta: Ide is kellene valami hasonló ezekre a spanyol vörös csigákra, bár az idén viszonylag keveset láttam belőlük.Köszi a hírt! |
|
2017.08.07 15:13 00 / | |
|
|
xx18Rolandxx írta: Akkor már adjanak nekünk is pár példányt belőle mert ezek a csigák a hernyókkal és a csimaszokkal együtt folyton lezabálják a növényeket a kertünkben.Ezzel csak az a baj, hogy az adott pióca esetleg nálunk meg éppen a ritka és védett csigákat kezdené el tizedelni a kártevők helyett vagy mellett... Szóval ez nem ilyen egyszerű. Minden ilyen betelepítést nagyon pontos megfigyeléses kísérleteknek kell megelőzniük, nehogy újabb kezelhetetlen ökológiai problémát idézzünk elő velük. A tetveket evő harlekinkaticával is megszívtuk például: Az előzetes és alapos ökológiai megfigyeléseket ugyanis nem végezték el. Az üvegházakból kiszabadult és meghonosodott. Kihalás szélére sodorja hazai katicafajokat (például hétpettyes, kétpettyes, stb.). Ráadásul, ha szárazság van vagy elfogynak a tetvek, nekiáll a gyümölcsöt is megrágni. + Nem a természetben, hanem a lakásokban imád ezrével télire behúzódni. Ja, és harap is. A "vaddohány" nevű szíriai selyemkórót pedig pár éve a méhészek terjesztették esztelenül a bálványfával (ecetfával) együtt, mivel jó és drága mézet ad. És két kézzel szórták a magjait ahová csak eljutottak az országban... Az, hogy a védett területek növényvilága kipusztul miattuk. Hogy a mentesítés milliárdokból sem megoldható. Hogy a méhek jelentős részének a lába beleszakad a speciális alakú virágjaikba... Az őket nem érdekelte. Szerintük jó ötlet volt, mert nekik még így is profitot termel és termelt. Kevesen tudják továbbá, hogy például a kevésbé kártékony házas éti csiga nagyban pusztítja a nagy meztelencsigát is, mivel ha megtalálja felfalja annak tojásait. |
|
2017.08.07 16:54 / utoljára módosítva: 2017.08.07 17:06 00 / |