A klorofill segítségével képesek a magasabb rendű növények a fennmaradásukhoz szükséges szerves anyagokat előállítani, megléte tehát létfontosságú. Azonban a természet mindenre tud kivételt. Ilyenek az élősködő növényfajok is. Japánban, a szubtrópusi éghajlatú Ishigaki-szigeten nemrégiben felfedezett új növényfajnak hiányzik a klorofill színanyaga, melynek segítségével a fotoszintézis folyamata végbemehetne. Ez a családon belül (Triuridaceae) nem egyedi eset, mert egyetlen ide sorolt faj sem képes fotoszintetizálni - család szinten hiányzik a zöld színanyag. Leveleik ennél fogva rendkívül kicsik és nem zöldek. A család élősködő, azaz parazita növényfajokat tartalmaz, és szimbiózisban élnek bizonyos gombafélékkel.
A világ fejlett részein új fajokat találni igazi kihívás, mert elég jól dokumentált élőviláguk van. Azonban a mikoheteotrófok kivételek ez alól (a gombákkal szövetkező növények, mint pl. bizonyos orchideák, vagy épp ez az újonnan felfedezett/leírt növényfaj).
Nishioka Tatsuki az Omoto-hegyen fedezte fel a növényt. Utána Suetsugu Kejni professzorhoz került, aki a morfológiai jellemzőket vizsgálta. A fajt végül Sugimoto Takaomiról nevezték el, mert fontos részt vállalt a határozásban azáltal, hogy ő gyűjtötte be a megfelelő egyedeket. A lila színű növény virágai rendkívül aprók (2 mm átmérőjűek). Erdei ökoszisztémákban található és talajon nő a gomba segítségével. Suetsugu egyébként azt vizsgálja, miért és hogyan veszítették el az élősködő növények a fotoszintetizáló képességüket. Nem ez az első új faj, melynek leírásához/felfedezéséhez élete során hozzájárult: az elmúlt 10 évben 5 új élősködő fajhoz köthető a neve, melyből 2 orchidea. Kutatása során feltárja azokat a rejtélyeket, melynek segítségével sötét helyen (a lomb árnyékol) is képesek bizonyos növények élni, ezáltal növelni az ökoszisztéma biodiverzitását (biológiai sokféleséget).
Nálunk is élnek olyan növények, melyeknek hiányzik a klorofill anyaguk, ezért máshogy oldják meg az életben maradást. Ilyen például az üde lomberdőkben növő vicsorgó (Lathraea squamaria), az égerligetekben, patakparti magaskórósokban élő martilapu-vajvirág (Orobanche flava), vagy épp a borostyánon élősködő borostyán-vajvirág (Orobanche hederae).
Források:
Britannica
Kobe Egyetem
Phys
A világ fejlett részein új fajokat találni igazi kihívás, mert elég jól dokumentált élőviláguk van. Azonban a mikoheteotrófok kivételek ez alól (a gombákkal szövetkező növények, mint pl. bizonyos orchideák, vagy épp ez az újonnan felfedezett/leírt növényfaj).
Nishioka Tatsuki az Omoto-hegyen fedezte fel a növényt. Utána Suetsugu Kejni professzorhoz került, aki a morfológiai jellemzőket vizsgálta. A fajt végül Sugimoto Takaomiról nevezték el, mert fontos részt vállalt a határozásban azáltal, hogy ő gyűjtötte be a megfelelő egyedeket. A lila színű növény virágai rendkívül aprók (2 mm átmérőjűek). Erdei ökoszisztémákban található és talajon nő a gomba segítségével. Suetsugu egyébként azt vizsgálja, miért és hogyan veszítették el az élősködő növények a fotoszintetizáló képességüket. Nem ez az első új faj, melynek leírásához/felfedezéséhez élete során hozzájárult: az elmúlt 10 évben 5 új élősködő fajhoz köthető a neve, melyből 2 orchidea. Kutatása során feltárja azokat a rejtélyeket, melynek segítségével sötét helyen (a lomb árnyékol) is képesek bizonyos növények élni, ezáltal növelni az ökoszisztéma biodiverzitását (biológiai sokféleséget).
Nálunk is élnek olyan növények, melyeknek hiányzik a klorofill anyaguk, ezért máshogy oldják meg az életben maradást. Ilyen például az üde lomberdőkben növő vicsorgó (Lathraea squamaria), az égerligetekben, patakparti magaskórósokban élő martilapu-vajvirág (Orobanche flava), vagy épp a borostyánon élősködő borostyán-vajvirág (Orobanche hederae).
vicsorgó
martilapu-vajvirág
borostyán-vajvirág
Britannica
Kobe Egyetem
Phys
Téma: [2017.08.04] Új növényfajt fedeztek fel Japánban
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.08.04. 10:30
|
|
2017.08.04 10:30 00 / | |
Offline
|
|
Nagyon köszi a cikket. Kifogások:
Az írásodban nehezen lehet elkülöníteni a parazita, a mikoheterotróf, mikorrhiza fogalmakat. Utána kellett néznem, hogy pontosan mi micsoda. pl.: "Az új faj a mikoheterotrófokhoz tartozik: gyökéren élő gomba kell neki az életben maradáshoz." - szerintem ez így kevés. "A család élősködő, azaz parazita növényfajokat tartalmaz, és szimbiózisban élnek bizonyos gombafélékkel (mikorrhiza kapcsolat: például a növény tápanyagot kap, a gomba meg szénvegyületekhez jut általa)." ezt így konkrétan nem értettem... ökoszisztéma biodiverzitását (biológiai sokféleséget) - ez a kettő biztos ugyanazt jelenti? ennek most nem néztem utána, bocsi példának én pl. a gérbicset hoztam volna, az pont mikoheterotróf galambgombákkal Az Orobanche spp. fajok közül belenyúltál a ritkábbak közé, korábban vadásztam a martilapu-vajvirágot (elvileg évekkel ezelőtt talátak a Mecsekben), O. lutea-t írtam volna, gyakori, plusz még az arankákat, zsellérkét betettem volna. Bocsi ezekért. Egyébként így tovább, lehet én voltam értetlen. |
|
2017.08.04 11:31 / utoljára módosítva: 2017.08.04 11:40 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Áh, igen, de már így is elég hosszú lett a hír. Féltem, hogy bő lére eresztem, mint a pandásnál. A kevés azért kevés, mert így egyszerűbb a laikusnak megérteni. Ez nem egyetemi jegyzet és nem kérem számon az olvasóktól. Ennek az érdeklődést kell felkeltenie, nem a tananyagot visszaadnia. Aki szaki, az látja, hogy ez a hír nem szakmai cikk, hanem laikusok számára van emberi nyelven megfogalmazva - legalábbis remélem.
Mi az, amit nem értesz a mondaton? A zárójeleset? Az egy példa a m.r. kapcsolatra. Vagy a szimbiózis-élősködő ellentmondást? A szimbiózisnál a gombára és az élősködőre gondoltam, nem a gazdanövényre. Nem ugyanaz az ökoszisztéma biod. meg a sima biod. (biol. sokf.). Az előbbi inkább az élővilág kapcsolatrendszerét jelenti, pl. a táplálkozási lánc kuszaságát, míg utóbbi mindent, szóval előbbinek csak úgy van értelme, csak úgy létezhet, ha van az utóbbi is. De amúgy rengeteg fogalom van az ökoszisztémára, a kutatók csodálatos ellentmondásokat, kisebb-nagyobb átfedéseket produkálnak a definíciónál, szóval van miből válogatni annak, akit jobban érdekel. Szóval reméltem, hogy ha valaki nem is ismeri az ökosz. biod. fogalmát, de a másikat igen, és akkor így érteni fogja a mondatot. A borostyán volt a lényeg, az a gyakori, és nagyobb esélye van, hogy ha valaki legközelebb ilyet lát kinőni belőle, akkor innentől talán felismeri, hogy micsoda. A vicsorgót önző módon azért tettem be, mert a kedvenc élősködőm.Tök szép! A martilaput meg azért, mert azt felismertem. (Még úgy is kijönnek érdekes találatok guglin, hogy csak latinnal keresek. Szóval a tutira megyek. Nem vagyok botanikus, szóval örülök, ha a megtanult több, mint 700 növényből emlékszem 300-ra, mert nagyon más területen mozgok.) Még egy adalék: kerülöm az orchideákat, mert nem a kedvenc növényeim. Ha elárulom, hogy a sóvirág és a jegenyenyár a kedvencem, akkor talán lehet sejteni, hogy miket kedvelek. |
|
2017.08.04 12:14 / utoljára módosítva: 2017.08.04 12:15 00 / | |
|
|
Érdekes cikk, köszi Reki!
Nekünk van 9 orcideánk. |
|
2017.08.04 12:21 00 / | |
|
|
Köszönöm a cikket, nekem nagyon tetszett, (és mindent értettem, pedig nem vagyok valami ész a biológia ezen szintjén)
|
|
2017.08.04 12:21 00 / | |
|
|
Érdekes cikk, köszi szépen!
|
|
2017.08.04 12:24 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Szívesen mindenkinek, aki szereti! (Akkor örülök, ha lehetett érteni.)
Sery, biztos lehetsz benne, hogy ha egyszer eltűnnek, nem én leszek a ludas. Amúgy amanita, ide süss! Ezt is meg akartam írni, de aztán felvetődött bennem egy csomó kérdés, és nem találtam rájuk választ, szóval végül töröltem a hírt, pedig nagyon érdekesen hangzik. |
|
2017.08.04 12:27 / utoljára módosítva: 2017.08.04 12:28 00 / | |
|
|
Reki írta: Szívesen mindenkinek, aki szereti! (Akkor örülök, ha lehetett érteni.)Sery, biztos lehetsz benne, hogy ha egyszer eltűnnek, nem én leszek a ludas. Amúgy amanita, ide süss! Ezt is meg akartam írni, de aztán felvetődött bennem egy csomó kérdés, és nem találtam rájuk választ, szóval végül töröltem a hírt, pedig nagyon érdekesen hangzik. Oké. Amúgy mindenki megcsodálja őket az utcánkban, amikor sikerül egyszerre virágozniuk. Pedig semmit nem csinálunk velük, azon kívül hogy locsoljuk. A nálunk élő növényekről a cikk végén pedig még nem is hallottam. |
|
2017.08.04 12:33 00 / | |
Offline
|
|
Köszi a cikket, érdekes volt
|
|
2017.08.04 12:55 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Sajnos alig visz ki valakit a tanára bioszórán legalább a városba, hogy tudja, mi az a tiszafa, bálványfa, balkáni gerle (az a szürke galamb, ami biztosan a ruhára tojik), dolmányos varjú. De sokan azt sem tudják, hogy őshonos-e a házi macska vagy sem... (nem az). A gombákról nem is szólva... Mindenki tudja, hogy néznek ki olyan fajok, ami még csak nem is élnek a kontinensen, de hogy a lába alatt a tyúkhúr, a csillagpázsit, az angol- vagy a franciaperje, a madárkeserűfű tömegével nő, azt még gimiben is kevesen tudják... (Én sem voltam kivétel, jött is a sok pislogás, hogy jé, ezt is láttam már!)
Mondjuk nem is kell mindet ismerniük laikusnak, hiszen nem lehet mindenki biológus, de legalább a nyárfát ismerjék... Nem kell fajra pontosan, ennyi elég, hogy nyárfa, tölgyfa, mogyoró, perje, rigó (jó, hát a feketerigó kifejlett hímjét azért illik felismerni). Mondjuk a gímet, a dámot, őzet, pitypangot, lóherét, farkast, stb. könnyen felismerik, mert elég jellegzetesek. Szóval, hiába van fajtanulás még egyetemen is, ha nincsen hozzá élő kép a diáknak, mert nem fogja megjegyezni. Ez még inkább így van középsuliban, mert ott 30-ből 25-öt diákot tutira nem érdekel. Csak befürdünk az ilyen tudással, mert sok invazív faj azért jön, mert felszámolja az akvarista az akváriumát, behoz a kertbe valami szép új növényt, amiről azt sem tudja micsoda, vagy városi szinten nyomatják a bálványfa ültetését, mert miért ne?Mellékes, hogy olyan agresszív faj, hogy ültetni sem kell, mert kinő a falból... Azzal sokat segítetek ám Sery a növényeknek, hogy nem pakolásszátok őket folyton. Eléggé helyhez kötött életmódot folytató jószágok.Meg úgy tanították, hogy az orchideák elég érzékenyek... |
|
2017.08.04 12:57 00 / |