DA:O egy nagyon jól sikerült játék, bár egy kicsit kemény tud lenni az új játékosokkal szemben, egy kis git gud megoldja (nightmare fokozat pedig még jobbá teszi). DA2 az a bizonyos fekete bárány: jó játék, de nem jó Dragon Age (annak ellenére, hogy élveztem). DA:I hiába tért nagyjából vissza a taktikázáshoz, a rengeteg céltalan mászkálás, és a játék könnyűsége csalódást okozott nekem.

Mass Effect meg hát a mai napig talán a kedvencem. Mindhárom játéknak megvannak a maga erősségei és gyengeségei, habár az utóbbi az első részen jobban kimutatkoznak. Sokan azt hiszik, hogy az a Szent Grál (közben pedig a ME2 az), de ha az ember elégszer végigviszi, eléggé szembetűnnek a negatívumok. Ilyen pl a csapnivaló csapattársi AI, legnehezebb fokozaton a játék elején megölhetetlen ellenfelek, biotics használók ellen harcolás áttétes rákot okoz, fedezékrendszer, stb...
ME2 úgy jó, ahogy van, nincs mit változtatni rajta.
ME3 talán annyiból rosszabb, hogy elődjéhez viszonyítva könnyebb lett (főleg import mentéssel). Valóban akció orientáltabb lett, de "n+1"-nek nevezni eléggé lealacsonyító. Érdekes fegyverek nem földhözragadt koncepcióval, képességek kombója (biotics+tech), használható közelharc, még jobb fedezékharc, és még sorolhatnám. Már a harcok garantálni tudják a többszöri újrajátszást, és e mellé még ott a sztori is, ami teljesen jól lezárja a trilógiát.

Andromédáról no comment, nincs erőművem. Nem olvastam róla sok jót, bár tekintve, hogy Bioware dolgozóit lecserélték...