Anhuj tartományban Huajnan városa mellett átadták a világ legnagyobb úszó napelemparkját, mely 40 megawattos teljesítménnyel bír és 15 000 háztartást képes ellátni. Az erőmű 160 000 panelból áll. (Összehasonlításképp: Paks 2000 MW-ot termel, míg a világ legnagyobb áramtermelője, a Három-szurdok-gát 23 000 MW-ot - Kínában.)
Huajnan egyébként a széngazdagságáról volt híres, ám a bányamunkálatok során beszakadt a föld, és a sok esőnek köszönhetően lett egy 4-10 m-es mélységű tó a helyén - nem túl tiszta vízzel. A vezetés úgy döntött, meglovagolják a hullámokat, és tesznek rá egy napelemparkot a kínai Sungrow segítségével, mely a világ 2. legnagyobb invertergyártója a tavalyi eredmények alapján. (A Huaweit nem is könnyű megverni.) A nagy vízfelület előnye, hogy hűti a környezetet a napelemek körül, ezért hosszabb az élettartamuk, azaz tovább tudnak áramot termelni, mint szárazföldi társaik. A másik pozitívuma a projektnek, hogy az amúgy is helyszűkétől szenvedő országban nem a szárazföldtől veszi el a területet, ráadásul a víz a jelenlegi állapota miatt amúgy is használhatatlan. A sok víz hátránya a magas páratartalom, de ezt már tervezéskor megoldották, hogy ilyen környezetben is hatékonyan tudjanak működni.
Azonban nem csak Kína szeret rekordokat dönteni: számos országból, köztük Japánból, Vietnamból, Szingapúrból, Tajvanról is eljöttek, hogy tanulmányozzák a technológiát, a cég pedig már készíti a szerződéseket tengeren túli eladásokhoz.
Ez "csupán" egy apró példa Kína zöldülő gazdaságáról, mert korábban már bejelentették, hogy 2020-ig 361 milliárd dollárt fektetnek megújuló energiába, hogy 2022-re 320 GW energiát termelhessenek szél- és naperőművek segítségével, és "kicsivel" többet, 340 GW-ot vízenergiával. Jelenleg Kína energiatermelésének 11%-át megújuló forrásokból nyeri, de 2030-ig ezt a számot 20%-ra akarják növelni.
Források:
EcoWatch
Inhabitat
Smithsonian
Huajnan egyébként a széngazdagságáról volt híres, ám a bányamunkálatok során beszakadt a föld, és a sok esőnek köszönhetően lett egy 4-10 m-es mélységű tó a helyén - nem túl tiszta vízzel. A vezetés úgy döntött, meglovagolják a hullámokat, és tesznek rá egy napelemparkot a kínai Sungrow segítségével, mely a világ 2. legnagyobb invertergyártója a tavalyi eredmények alapján. (A Huaweit nem is könnyű megverni.) A nagy vízfelület előnye, hogy hűti a környezetet a napelemek körül, ezért hosszabb az élettartamuk, azaz tovább tudnak áramot termelni, mint szárazföldi társaik. A másik pozitívuma a projektnek, hogy az amúgy is helyszűkétől szenvedő országban nem a szárazföldtől veszi el a területet, ráadásul a víz a jelenlegi állapota miatt amúgy is használhatatlan. A sok víz hátránya a magas páratartalom, de ezt már tervezéskor megoldották, hogy ilyen környezetben is hatékonyan tudjanak működni.
Azonban nem csak Kína szeret rekordokat dönteni: számos országból, köztük Japánból, Vietnamból, Szingapúrból, Tajvanról is eljöttek, hogy tanulmányozzák a technológiát, a cég pedig már készíti a szerződéseket tengeren túli eladásokhoz.
Ez "csupán" egy apró példa Kína zöldülő gazdaságáról, mert korábban már bejelentették, hogy 2020-ig 361 milliárd dollárt fektetnek megújuló energiába, hogy 2022-re 320 GW energiát termelhessenek szél- és naperőművek segítségével, és "kicsivel" többet, 340 GW-ot vízenergiával. Jelenleg Kína energiatermelésének 11%-át megújuló forrásokból nyeri, de 2030-ig ezt a számot 20%-ra akarják növelni.
EcoWatch
Inhabitat
Smithsonian
Téma: [2017.07.05] Kínáé a legnagyobb úszó napelempark
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.07.05. 15:40
|
|
2017.07.05 15:40 00 / | |
Offline
|
|
Széép, köszi a hírt.
|
|
2017.07.05 15:52 00 / | |
|
|
Szép! Ráadásul ha tényleg olyan is a tó állapota, még hasznos is az a koszos víz.
Köszi Reki! |
|
2017.07.05 16:55 00 / | |
Offline
|
|
Köszönöm a hírt
|
|
2017.07.05 17:06 00 / | |
|
|
De jó ötlet volt, praktikus és hasznos is, valamint gyönyörű (a kép alapján).
|
|
2017.07.05 17:15 00 / | |
|
|
Végre nem csak rombolunk! Szép próbálkozás, köcc a hírt.
|
|
2017.07.05 17:49 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Szívesen. Azért kíváncsi vagyok a vízminőségre, milyen vegyianyagok, élőlények lehetnek benne.
|
|
2017.07.05 19:40 / utoljára módosítva: 2017.07.05 19:41 00 / | |
|
|
Szép teljesítmény. De vajon Kína környezetvédő próbálkozásai milyen hatással lehetnek más országokra? Kicsit azért mások is jobban ráhangolódnak a témára? Jó lenne, ha nem csak egy ország próbálkozna ennyire.
|
|
2017.07.05 21:29 00 / | |
|
|
Köszönöm a hírt!
Számolgattam egy kicsit, remélem nem számít politizálásnak Ha egy ilyen szolár-panel a standard 1,6 m²-es (egyik forrás sem említi, a képen meg kb. olyan), akkor a paksi teljesítmény kb. 13 km²-en férne el a Balaton összfelülete a Wiki szerint 594 km², magyarul nemhogy Paks, de a komplett magyar villamosenergia-ellátás simán elférne rajta. Persze tároló-erőművek kellenének, érdekes lenne egy megvalósíthatósági, és egy költség-hatékonysági tanulmány különösen Paks 2-vel összehasonlítva... |
|
2017.07.05 23:14 / utoljára módosítva: 2017.07.06 0:18 00 / | |
|
|
és ha egy bálna / delfin, akármi épp ott akar feljönni a víz felszínére, ahol ezek vannak?
|
|
2017.07.06 8:37 00 / |