Ugyan sok japán ember az animeiparban szerzett állást álommunkának tekinti, ám azok, akik "szerencsések" ahhoz, hogy állást találjanak ezen a területen, hamar szembetalálják magukat a kegyetlen valósággal. Mára már az ipar vezető figurái is arról beszélnek, hogy a helyzet tarthatatlan és egyre nehezebb tartós munkaerőt találni köszönhetően az alacsony fizetéseknek és hosszú munkaidőnek.

A japán NHK televízióadó Close-Up Gendai+ műsorának június 6-án sugárzott epizódja az animeipar árnyékos oldalát mutatta be, ahol a műsorvezetők Irie Yasuhiro rendezővel(Fullmetal Alchemist: Brotherhood, Code:Breaker), és a Toray Corporate Business Research megbízottjával, Atsumi Naokival beszélgettek. Szóba kerültek többek között az anime stúdiók pénzügyi problémái és bemutatták az animátorok átlag alatti munkakörülményeit is.

Az animés piac jelenleg egy közel 2 billió jenes (körülbelül 5 billió forintos) üzletág, de az anime stúdiók, és maguk az animátorok ennek csak a töredékéből részesülnek. A profit nagy része az úgynevezett production committee-hez (gyártásért felelős bizottság) vándorol.

A piros oszlopok jelképezik az animeipar éves profitjának változását, míg a kis sárga oszlopok az anime stúdiók részesedését ebből a haszonból. Ez a különbség a production committee jellegéből származik, amely olyan vállalkozások csoportja, amelyek egy anime finanszírozására állnak össze. (pl.: light novel/manga/VN kiadók, külföldi/hazai anime kiadók és forgalmazók, zenei stúdiók, gyerekjáték gyártók, stb.) Teszik ezt többek között azért is, hogy megosztva a kockázatot, így minimalizálják a veszteségeiket, ha az adott anime nem lesz sikeres. Mivel a bizottság tagjai birtokolják a szellemi tulajdonjogokat, valamint az értékesítési és terjesztési jogokat, az animékből származó nyereség nem ér el igazán a stúdiókhoz. Az pedig ritka, hogy egy animációs stúdió bizottsági tag legyen. Legtöbbször a stúdiót csak megbízzák az anime gyártásával anélkül, hogy bármi beleszólása lenne a sorozatba.

A műsor szintén beszélt az animátorok, azon belül is a köztes kulcskocka animátorok munkakörülményeiről. Kulcskockát (keyframe) akkor használnak, ha valami nagy változás következik be az animációban két kép között, ami lehet akár irány-, szín-, sebesség vagy látványváltozás is. Tehát a kulcskockák úgymond mérföldkövei az animációnak, és minden animációnál az egyik legfontosabb dolog a kulcskockák helyének helyes megválasztása. A köztes kulcskocka animátorok feladata pedig az ezen kulcskockát közötti képek megrajzolása, hogy megteremtsék a mozgás illúzióját.

Egy harmincperces munkához több, mint 3000 illusztráció szükséges. A köztes kulcskocka animátorok pedig körülbelül 200 jent (~500 Ft) kapnak képenként és nagyjából 20 ilyen illusztrációt képesek elkészíteni naponta. Ez pedig azt jelenti, hogy csak körülbelül 100.000 jenes (250.000 Ft) fizetésre számíthatnak.

A másik probléma a munkaórák száma. A Japan Animation Creators Association (JAniCA) 2015-ös jelentése szerint az animátorok átlagosan napi 11 órát dolgoznak, és egy hónapra csak négy szabadnapot kapnak.

A műsorban mutattak egy gyártási folyamatok előrehaladásáért felelős embert, aki fél évvel a munkába lépése után kilépett munkahelyi depresszió miatt az állásából. Ő egy naplóban vezette munkavégzésük idejét. A feljegyzései szerint több mint 100 órát dogoztak túlórában egy hónapban.

Két problémára is felhívták a figyelmet, ami komolyan érinti a stúdiókat: az egyik, hogy a dolgozók csupán 15%-a a teljes munkaidőben foglalkoztatott, a másik pedig, hogy hiány van azokból az "üzlethez értő" emberekből, akik segíthetnének abban, hogy jobban tudják monetizálni a dolgokat.

A műsor azért pozitív példákkal is előállt. Kiemelték például a Polygon Pictures-t (Knights of Sidonia, BLAME!), mint jobban működő stúdiót. A CGI animácókra fókuszáló cég költséghatékony üzleti modellje mellett arra biztatja a dolgozóit is, hogy este 10 után már ne maradjanak bent.