Bár Kínában minden a pandáról szól, azért élnek ott más védelemre szoruló fajok, élőhelyek is.
Nagyjából 100 évvel ezelőtt (az éhezést elkerülendő) a Dávid-szarvas (Elaphurus davidianus, más néven: milu) utolsó példányait is megették a katonák azon a területen, ahol most vígan szökdécselhet kb. 30 borjú a tehenek mellett. Lépésről lépésre, hosszú-hosszú évek alatt sikerült a populáció számát több ezerre növelni. Guo Geng, a Dávid-szarvas Ökológiai Kutatóközpont igazgatóhelyettese kijelentette, hogy számukra a szarvas megmentése nem csak természetvédelmi, de kulturális szempontból is fontos, hiszen már ősi kínai versekben, írásokban is megjelenik. Muszáj megőrizniük, mert ha kihal, a következő generáció max. képekről nézegetheti azt a fajt, amit mi még élőben láthatunk. (Magyarországon is tartanak példányokat a Miskolci Állatkertben, illetve néhány vadasparkban.)
Jelenleg nagyjából 5500 szarvas él fogságban, illetve 600 körülire teszik azon példányok számát, melyek Hubei és Hunan tartományokban élnek a Jangce-folyó mentén.
Az, hogy a szarvas nem jutott számos másik állatfaj sorsára, főként egy francia misszionáriusnak, egy angol hercegnek és egy szlovák születésű, amerikai zoológusnak köszönhető.
A faj egykor Kína alacsony fekvésű gyepein, nádasaiban élt, de az élőhelyek degradálódása, elpusztítása lehetetlenné tette fennmaradásukat, nem beszélve az emberek éhezéséről. Az vitás kérdés, hogy mikor halt ki vadon, de a kb. 200 km²-es császári vadászterületen több, mint 1000 évig éltek elzárva a külvilágtól. (Természetesen fallal volt körülvéve. xD ) A XIX. század közepén egy Pere Armand David nevű francia szerzetes segítségével kerültek a szarvasok európai állatkertekbe. A boxerlázadás idején kihalt a faj utolsó egyede is, és ekkor a természetvédelem iránt érdeklődő politikus, Herbrand Russell, Bedford 11. hercege úgy döntött, hogy birtokai egy részén megpróbálja megőrizni a fajt - mindössze 18 egyedet tudtak megmenteni, de tenyésztésbe vonni már csak 1 bikát és 5 tehenet sikerült.
Az összes ma élő Dávid-szarvas ezektől, a külvilágtól elzárt császári vadászterületről Európába szállított 6 példánytól származik. A XX. század közepére már 300 példány élt belőlük, melyeket elosztottak a különféle állatkertek között, és Kína is nem keveset kapott belőlük, melyek egy részét igyekeztek visszatelepíteni a már említett szlovák születésű, amerikai zoológus, Maria Maarova Boyd segítségével. A kutatónő könyvet írt a visszatelepítésről, melyet társa fejezett be, és reméli, hogy idén nyáron kiadhatják Kínában. Remélte, hogy 2008-as nyári olimpiai játékok kabalája ez a nehezen megmentett szarvas lesz. Boyd tavaly elhunyt, de még élete végén is remélte, hogy majd a 2022-es téli olimpiai játékokon valóra válhat ez az álma is.
Szerencsére a palacknyak hatáson túljutott a faj, és úgy tűnik, nem szenved a beltenyésztés okozta káros genetikai hatásoktól.
Nagyjából 100 évvel ezelőtt (az éhezést elkerülendő) a Dávid-szarvas (Elaphurus davidianus, más néven: milu) utolsó példányait is megették a katonák azon a területen, ahol most vígan szökdécselhet kb. 30 borjú a tehenek mellett. Lépésről lépésre, hosszú-hosszú évek alatt sikerült a populáció számát több ezerre növelni. Guo Geng, a Dávid-szarvas Ökológiai Kutatóközpont igazgatóhelyettese kijelentette, hogy számukra a szarvas megmentése nem csak természetvédelmi, de kulturális szempontból is fontos, hiszen már ősi kínai versekben, írásokban is megjelenik. Muszáj megőrizniük, mert ha kihal, a következő generáció max. képekről nézegetheti azt a fajt, amit mi még élőben láthatunk. (Magyarországon is tartanak példányokat a Miskolci Állatkertben, illetve néhány vadasparkban.)
Jelenleg nagyjából 5500 szarvas él fogságban, illetve 600 körülire teszik azon példányok számát, melyek Hubei és Hunan tartományokban élnek a Jangce-folyó mentén.
Az, hogy a szarvas nem jutott számos másik állatfaj sorsára, főként egy francia misszionáriusnak, egy angol hercegnek és egy szlovák születésű, amerikai zoológusnak köszönhető.
A faj egykor Kína alacsony fekvésű gyepein, nádasaiban élt, de az élőhelyek degradálódása, elpusztítása lehetetlenné tette fennmaradásukat, nem beszélve az emberek éhezéséről. Az vitás kérdés, hogy mikor halt ki vadon, de a kb. 200 km²-es császári vadászterületen több, mint 1000 évig éltek elzárva a külvilágtól. (Természetesen fallal volt körülvéve. xD ) A XIX. század közepén egy Pere Armand David nevű francia szerzetes segítségével kerültek a szarvasok európai állatkertekbe. A boxerlázadás idején kihalt a faj utolsó egyede is, és ekkor a természetvédelem iránt érdeklődő politikus, Herbrand Russell, Bedford 11. hercege úgy döntött, hogy birtokai egy részén megpróbálja megőrizni a fajt - mindössze 18 egyedet tudtak megmenteni, de tenyésztésbe vonni már csak 1 bikát és 5 tehenet sikerült.
Az összes ma élő Dávid-szarvas ezektől, a külvilágtól elzárt császári vadászterületről Európába szállított 6 példánytól származik. A XX. század közepére már 300 példány élt belőlük, melyeket elosztottak a különféle állatkertek között, és Kína is nem keveset kapott belőlük, melyek egy részét igyekeztek visszatelepíteni a már említett szlovák születésű, amerikai zoológus, Maria Maarova Boyd segítségével. A kutatónő könyvet írt a visszatelepítésről, melyet társa fejezett be, és reméli, hogy idén nyáron kiadhatják Kínában. Remélte, hogy 2008-as nyári olimpiai játékok kabalája ez a nehezen megmentett szarvas lesz. Boyd tavaly elhunyt, de még élete végén is remélte, hogy majd a 2022-es téli olimpiai játékokon valóra válhat ez az álma is.
Szerencsére a palacknyak hatáson túljutott a faj, és úgy tűnik, nem szenved a beltenyésztés okozta káros genetikai hatásoktól.
Érdekesség: Ha valaki ránéz a Dávid-szarvasra (vagy milura), egyből látja, hogy a "szokásos" szarvasokhoz képest furcsa formája van. Ezt anno az ősi Kínában is így gondolták, ezért különféle népmeséket találtak ki a szarvas kinézetére. Általánosságban véve úgy tartják, hogy a feje egy tevéé/lóé, de mégsem teve/ló; az agancsa egy szarvasé, de mégsem szarvas, a patája egy marháé, de mégsem marha, a farka pedig egy szamáré, de mégsem szamár.
Egyúttal a jószerencse jelképe is, ami nem túl biztató jel fajok esetében.
Egyúttal a jószerencse jelképe is, ami nem túl biztató jel fajok esetében.
Téma: [2017.06.11] Könyv készül a Dávid-szarvas megmentéséről
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.06.11. 18:13
|
|
2017.06.11 18:13 00 / | |
Offline
|
|
Jó dolog ilyenekről olvasni, főleg ha azt nézzük, milyen irányba halad a világ.
|
|
2017.06.11 18:49 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Graviel írta: Jó dolog ilyenekről olvasni, főleg ha azt nézzük, milyen irányba halad a világ. |
|
2017.06.11 18:56 00 / | |
|
|
Köszi Reki!
Még nem láttam ilyen szarvast. Nem is tudtam, hogy létezik. Miskolcon még nem jártam. |
|
2017.06.11 20:17 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Szív!Nem muszáj Miskolcra menni érte, van pár vadasparkban is idehaza.De hogy hol...?Mindenki az állatkertet emlegeti...
|
|
2017.06.11 20:29 00 / | |
|
|
Reki írta: Szív!Nem muszáj Miskolcra menni érte, van pár vadasparkban is idehaza.De hogy hol...?Mindenki az állatkertet emlegeti...Olyan 12-13 éve voltam Pesten, de már nem emlékszem rá, hogy volt-e ott. Busszal jöttünk hazafelé is, így sok időnk nem volt. Majdhogynem átrohantunk az egész állatkerten, így sok idő nem volt nézelődni. |
|
2017.06.11 20:47 00 / | |
Offline
|
|
érdekes..
csak egy kicsit szerkesztem át: kitől írta: A Dávid-szarvas (Elaphurus davidianus) vadon kihalt fajnak számít, ám nemrég kijelentették, hogy a fogságban élő példányok száma meghaladja az 5500-at, míg kb. 600 élhet a Jangce-folyó mentén (emberi felügyelettel).Már csak mert a lényeg veszett el a "fülszövegben" és felszínes olvasással hülyén néz ki. Mellesleg, ha már "junior" osztályú (Alfa-magazin) a cikk leteheti az egyik kezét az az ember, aki tudja mikor volt a "boxer lázadás" és mi az a "palacknyak hatás".. a többi álljon a Kínai-Nagy-Fallhoz háttal és rágyújthat 1 utcsó cigire.. Mert ugye a "Hosszú menetelés" alatt Mao-ék megettek mindent, amit utolértek? |
|
2017.06.12 20:45 / utoljára módosítva: 2017.06.12 21:00 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
„Palacknyak-hatás”: Az egyébként megfelelő genetikai változatossággal rendelkező populáció létszáma valamilyen ritka külső hatásra átmenetileg erősen lecsökken (= palacknyak), ezalatt a géngyakoriság megváltozik, esetleg egyes allélok eltünnek. Természeti katasztrófák, szokatlan szelekciós hatások (pl. légszennyezés) következtében lép fel. Az allélvesztés mértéke annál nagyobb, minél több nemzedéken keresztül korlátozott a populáció létszáma.
A boxerlázadás is fent van a neten, de az a hír szempontjából nem lényeges, és nem írom ide. (Vagy csak azért, mert átcsapna a hozzászólások egy része történelmi vitába.) |
|
2017.06.12 21:50 00 / | |
Offline
|
|
érdekes, érdekes...
tehát most a lecsökkent genetikai variációs állomány negatív, vagy alkalmazkodó pozitív allűr? (utólag szerk: kicsit bibliai.. valá egy szavas és majd tucat szarvatlan az édentől-keletre) Tekintettel a "nagy kihalások" és ezen belül akár az "ember" fajspecifikus jellegére (palacknyak-hatást először itt ismertem meg ezért említem csak.. bár hozzáteszem, hogy utána természetesen a jelentősebbeket bepótoltam és a devon, triász-jura-kréta után a jégkorszakig utolértem magam.. bár a szilurhuz máig hülye vagyok... ), akkor most a szarvasok esetén egy túlélő vagy egy deviáns faj maradt? (tudom: rohadjak meg? ) |
|
2017.06.12 22:41 / utoljára módosítva: 2017.06.12 22:58 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Negatív, csak a Dávid-szarvas valahogy túltette magát rajta. Nem írják, hogyan, pedig jó lenne tudni, mert azért ez elég ritka... Én legalábbis nem tudok más, ezt a hatást túlélő fajról, ami persze nem jelenti azt, hogy nincs. Például a gepárdoknál odatett ugyanez a palacknyak-hatás (elsősorban nem ember miatt), és náluk totóznak a szakik ezerrel, hogy megmaradnak-e...
A 2. mondatoddal nem tudom, mit szerettél volna mondani, de muszáj átfogalmazni, mert így... szóval nem igazán logikus. Nem tudok arról, hogy lenne hiteles adat a faj 1000 évvel ezelőtti, azaz az elkerítést megelőző viselkedéséről, (pl., hogy akkor is ennyire vegyes csordák voltak-e a nemek tekintetében), tehát nem tudod az eredetihez hasonlítani, mert már a császári kertben élők is izoláltak voltak, ráadásul merek rá fogadni, hogy egyetlen csordát vittek csak a fal mögé, és annak az egyedi szaporodtak azóta. Hm... Lehet, hogy ez is segített nekik a palacknyakon túljutni... Fene tudja... Ez is csak totózás. |
|
2017.06.12 22:55 / utoljára módosítva: 2017.06.12 22:57 00 / |