A kopár hegyoldalakon nincs semmilyen biológiai gátja annak, hogy a lezúduló esőt érdemben felfogja valami, ezért viszi magával a talaj felső rétegét (termőréteg) a völgybe. Minél kevesebb levél, bokor, gyökér, ág, holtfa, stb. fogja (és szívja) fel a vizet, annál jobban érvényesül a víz ereje.
Kínában is tudják, hogy az erdősítéssel megelőzhető a hegy- illetve domboldalak lemosódása, elkopása, az alsó területek elöntése, ezért óriási projektbe fogtak a '88-as Jangce-folyó pusztító erejű áradása után: több, mint 100 milliárd dollárt fektettek abba, hogy újra bezöldítsék a kopár területeket. Ennek a tervnek hála kb. 400 000 km²-rel nőtt a fás területek nagysága, és egyúttal Kína telepíti a legtöbb fát a világon minden egyes évben.
Kutatók egy csoportja megvizsgálta, hogy pontosan mit is takarnak a számadatok, méghozzá az "erdő" különböző definícióit véve alapul (van belőle vagy 800). A FAO erdőre vonatkozó definíciója szerint valóban 434 000 km²-rel nőtt Kína erdőterülete 2000 és 2010 között. Ez nagyobb, mint Németország és a Benelux államok együttvéve. Azonban ebbe beletartoznak azok a fás területek is, amikben sorban állnak a fák, ráadásul egykorúak, nincsen cserjeszint, és egyetlen fafajt tartalmaznak. Ezek általában gazdasági hasznosításúak, őket hívják faültetvényeknek.
Újraszámolták az adatokat az erdő fogalmát szigorúbban vevő definíció alapján, és arra jutottak, hogy ennek a kritériumnak már csak 33 000 km² (kb. Belgium nagysága) felel meg az egészből... (Mindezzel együtt Kína 6 erdővédelmi programja hozzájárult ahhoz, hogy a védelmük hatásosabb legyen.)
Hogy ez miért lényeges?
Mert az erdő egy sokkal összetettebb, diverzebb társulás, változatos korúak a fák, így stabilabb az ökoszisztémája (nem pusztul el az egész erdő, mert csak x fajt szívogató rovar bejutott, hiszen van ott más faj is, plusz remélhetőleg a természetes ellensége is).
Az erdő nem ültetvény, az ültetvény nem erdő.
A kettőt másképp kezeljük.
Például: Nem szabad kivinni egy erdőből a holt fát, mert annak fennmaradásához, az egészséges működéséhez létfontosságú. Ez egy ültetvényben másképp van, mert a munkagépeknek könnyebb úgy mozogni, ha nem kell folyton a 60 éves kidőlt fát kerülgetni - már persze ha nem termelik le korábban. Az ültetvény sokkal sérülékenyebb az erdőnél, akár betegségekről, akár viharokról van szó és fajszegényebb is. A fákat letermelik, máshol hasznosítják, emiatt nem tud pótlódni a tápanyag a talajban (hiszen elvitték, amiből bomlás útján lehetne), így trágyázni kell.
A vizsgálat kitér arra is, hogy az utóbbi 10 000 évben a világ erdősültsége a felére csökkent (a szigorúbb definíciót alapul véve). Hasonló adatok olvashatóak Kína esetében 2-3 millió km²-nyi erdőt termelt le (kb. a fél ország). A szegényebb országok átlag 25 000 km²-nyi fás területet veszítenek évente, illetve egyes országok igyekeznek megvédeni a fennmaradt erdőterületeiket.
Források:
eredeti publikáció
Phys
Kínában is tudják, hogy az erdősítéssel megelőzhető a hegy- illetve domboldalak lemosódása, elkopása, az alsó területek elöntése, ezért óriási projektbe fogtak a '88-as Jangce-folyó pusztító erejű áradása után: több, mint 100 milliárd dollárt fektettek abba, hogy újra bezöldítsék a kopár területeket. Ennek a tervnek hála kb. 400 000 km²-rel nőtt a fás területek nagysága, és egyúttal Kína telepíti a legtöbb fát a világon minden egyes évben.
Kutatók egy csoportja megvizsgálta, hogy pontosan mit is takarnak a számadatok, méghozzá az "erdő" különböző definícióit véve alapul (van belőle vagy 800). A FAO erdőre vonatkozó definíciója szerint valóban 434 000 km²-rel nőtt Kína erdőterülete 2000 és 2010 között. Ez nagyobb, mint Németország és a Benelux államok együttvéve. Azonban ebbe beletartoznak azok a fás területek is, amikben sorban állnak a fák, ráadásul egykorúak, nincsen cserjeszint, és egyetlen fafajt tartalmaznak. Ezek általában gazdasági hasznosításúak, őket hívják faültetvényeknek.
Újraszámolták az adatokat az erdő fogalmát szigorúbban vevő definíció alapján, és arra jutottak, hogy ennek a kritériumnak már csak 33 000 km² (kb. Belgium nagysága) felel meg az egészből... (Mindezzel együtt Kína 6 erdővédelmi programja hozzájárult ahhoz, hogy a védelmük hatásosabb legyen.)
Hogy ez miért lényeges?
Mert az erdő egy sokkal összetettebb, diverzebb társulás, változatos korúak a fák, így stabilabb az ökoszisztémája (nem pusztul el az egész erdő, mert csak x fajt szívogató rovar bejutott, hiszen van ott más faj is, plusz remélhetőleg a természetes ellensége is).
Például: Nem szabad kivinni egy erdőből a holt fát, mert annak fennmaradásához, az egészséges működéséhez létfontosságú. Ez egy ültetvényben másképp van, mert a munkagépeknek könnyebb úgy mozogni, ha nem kell folyton a 60 éves kidőlt fát kerülgetni - már persze ha nem termelik le korábban. Az ültetvény sokkal sérülékenyebb az erdőnél, akár betegségekről, akár viharokról van szó és fajszegényebb is. A fákat letermelik, máshol hasznosítják, emiatt nem tud pótlódni a tápanyag a talajban (hiszen elvitték, amiből bomlás útján lehetne), így trágyázni kell.
A vizsgálat kitér arra is, hogy az utóbbi 10 000 évben a világ erdősültsége a felére csökkent (a szigorúbb definíciót alapul véve). Hasonló adatok olvashatóak Kína esetében 2-3 millió km²-nyi erdőt termelt le (kb. a fél ország). A szegényebb országok átlag 25 000 km²-nyi fás területet veszítenek évente, illetve egyes országok igyekeznek megvédeni a fennmaradt erdőterületeiket.
eredeti publikáció
Phys
Téma: [2017.05.21] Az erdő nem ültetvény, az ültetvény nem erdő
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.05.21. 10:40
|
|
2017.05.21 10:40 00 / | |
|
|
Szerencsére nálunk már figyelnek ezekre; legalább is a túrázós tapasztalataim ezt mutatják.
|
|
2017.05.21 10:53 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Bandinka97 írta: Szerencsére nálunk már figyelnek ezekre; legalább is a túrázós tapasztalataim ezt mutatják. |
|
2017.05.21 11:11 / utoljára módosítva: 2017.05.21 11:12 00 / | |
Offline
|
|
Szerintem akár természetes erdő, vagy ültetvény, azok a fák akkor is ott vannak, plusz zöldtömeget jelentenek, port fognak meg, párásitanak, tisztitjak a levegőt. Persze jobb ha természetes erdő van jelen, de egy ültetvény is igencsak sokat jelent a pusztasággal szemben.
Másrészt meg szerintem nem ilyen éles a határvonal, mint ahogy be van állítva, az ültetvényekben is megjelenik később ugyanúgy az aljnövényzet és a fák is csak addig egykorúak, amig meg nem történik pár ritkítás, arról nem is beszélve, hogy manapság igencsak elterjedtek több fajt használó vegyes telepítések. |
|
2017.05.21 12:02 / utoljára módosítva: 2017.05.21 12:21 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Egyáltalán nem mindegy... Milyen port fog megtudni a jobb felső képen az út melletti fasor? Ha rendes bokros-erdős részt hagynának az út mellett, ami nem 10 méter széles, akkor volna érdemi jelentősége. (Már persze ha nem sivatag volt ott eleve.) Arról nem beszélve hogy ha a víz akadálytalanul zúdul le egy hegyoldalon, akkor fogja magát, és kimossa a talajból az erdőt, ezért egy vihar könnyebben leteperi az egészet. Ott a "gyönyörű" példája: Tátraszéplak. 100 éve beültették egyféle fenyővel az egészet (szépen sorban, ahogy dukál), semmi nem fogta a talajt, mosta az eső szabadon, tekerte a szél a lombot, kimozdította a a fákat a helyükről, és így letarolta az erdőt. Persze minek tanulni a múlt hibáiból, hiszen zöld tömeg, meg párásít, stb., és ugyanezzel a gondolkodással újra beültették tök ugyanúgy. Aztán az is ugyanúgy végezte, de abból sem tanultak, ezért megint ugyanúgy gazdálkodtak rajta, így ismét tarolt a vihar. De az ember minek tanuljon a hibáiból, szóval sokadik alkalomra is ugyanúgy ültették be...
Azt is el fogja vinni a vihar. Vagy a szú, mert most az érzi magát elemében. Ennyin múlik az egész, hogy egy fajból áll, egykorúak, sorba teszik őket, és egy szint van benne. Nem véletlen, hogy ha egy fertőző betegséget elkap az állattelepen az egyik jószág, olthatják az összeset... Tök ugyanez van a növényekkel is. A szúnak egy ilyen terített asztal: azt eszik és annyit, amennyit akar, hiszen minden pont az a kaja, amit szeret. Sőt őt ott semmi nem eszi, hiszen alig van természetes ellensége egy ilyen helyen, mert azoknak nem tud megfelelő élőhelyet biztosítani a faültetvény. Az erdőt nem tudja ilyen könnyen letarolni, mert több szinten fogja fel a szelet a több szintű lombkoronaszint, a holtfák pedig a víz romboló erejét fékezik - annyira, hogy ilyen vihart röhögve kibírnak akármilyen hegyoldalban. (Nem azt jelenti, hogy soha nem tarolta le őket, de nem ilyen sűrűn.) Hogy védje meg magát ilyen vihartól egy 10 éves bükkültetvény? Semmi nem védi... Szabadon tépi a szél, ahogy akarja, és nincs alatta semmi, ami fogná a talajt, vagy elszívná a sok vizet, hogy ne áztassa fel... Rengeteg kutatás létezik a világon, mely azt támasztja alá, hogy egy faültetvény sokkal sérülékenyebb az erdőnél. Teljesen mindegy, hogy időjárás vagy "kártevők" szempontjából nézzük. Drágább is fenntartani, de ugye a szálalás nem hoz rögtön nagy pénzt, mint mikor 20 ha-t egy az egyben le lehet termelni. Szerk.: Megjelenik az aljnövényzet, a cserjeszint, de hiába hagyják ott x évig, ha utána fogják, és ledarálják... Akkor megint ugyanott vagyunk, mint előtte. Telepítenek vegyes fajú erdőket, illetve segítik az őshonosak megújulását, előretörését az idegenhonosakkal, főként az invazívokkal szemben, de ezt zömmel csak a védett területeken csinálják.Egyszerűen az erdőgazdálkodásnak a jelenlegi rendszerrel az éri meg, ha több hektárt letermelhet egyszerre. |
|
2017.05.21 12:22 / utoljára módosítva: 2017.05.21 12:29 00 / | |
Offline
|
|
Erre lenne jó ha beszigorítanák az elrőgazdálkodást Kínában nem?
Mert lehet hogy az az x gazdaság megérezné,de ha sorra pusztul el az országuk,azt azért szerintem egy kicsit jobban beütne nekik. Kéket nem is nagyon látok a térképen,bezzeg pirosat igen. |
|
2017.05.21 12:59 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
A kék szín elég becsapós, mert zöldön nehezen látni. Nem tudom, miért azt választották... Én sem látok egy kék foltot sem, ami vagy azt jelenti, hogy ennyire kicsik a területek (az arányokból kifolyólag lehet, hogy így van), vagy amit az előbb írtam.
Van szálalás nevű módszer (nem ugyanaz, mint a szálalóvágás). A zöldek ennek örülnének jobban. Néhány erdőgazdaság átállt erre, de ez nem megy mindenhol könnyen. |
|
2017.05.21 13:07 00 / | |
Offline
|
|
Reki írta: Bandinka97 írta: Szerencsére nálunk már figyelnek ezekre; legalább is a túrázós tapasztalataim ezt mutatják.Pedig hazánk erdősültsége több, mint 20 %. Az erdőtörvényben az erdő definíciója elég egyértelműen meg van határozva. Meg van vagy ötezer erdődefiníció. Az, hogy mennyire természetes vagy mi a rendeltetése az adott erdőnek az más kérdés. A különbségek anno az akác hungarikummá nyilvánításának hacacáréjánál is eléggé el lettek mondva. Senkit sem érdekelt. Ráadásul most a hazai erdőtörvény módosításra kerül, ahol megint a gazdasági érdekek fognak előtérben mászkálni. Nekünk az jó nem? Köszi a cikket, jó vitaindítónak. De Kína aztán nem a természetvédelméről híres, az erdősítés ilyen nagy területen nyilvánvalóan monokultúrás telepítés, gazdasági okokból persze, mint pl. itthon anno az alföld fásítása, a dolomitos sziklagyepek fenyősítése blabla...,de legalább van erdő, ami persze rövidtávon jó, hosszútávon egy gomba betámadja aztán kész. ja és nem először a diverzebb erdőt fogják kitermelni.)) |
|
2017.05.21 14:19 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
20% hivatalosan, igen. De ami valóban erdő, az továbbra is 8%, és ebből a szempontból (arányok) jobban állunk mint Kína. Sok minden attól függ, hogy ki melyik definíciót veszi alapul. A "más kérdés" ebből kifolyólag nagyon is fontos, mert aszerint fogja hasznosítani. Teljesen mást tekint erdőnek a botanikus meg az erdész, és más-más kezelési/gazdálkodási terv is kell hozzájuk.
Azt az erdőt fogják előbb kitermelni, amelyik előbb hoz érdemi hasznot. Tökre mindegy nekik ebből a szempontból, hogy mennyire természetes. Ha kell, végig fognak menni a lehető legtermészetesebb erdőn is. A finneknél pár éve nagy botrányt kavart, hogy a legnagyobb papírgyár papírnak akarta letermelni a legtermészetesebb finn erdőt, miközben vannak "rendes" ültetvényeik is. Nem tudom, végül mi történt az erdővel. |
|
2017.05.21 14:31 / utoljára módosítva: 2017.05.21 14:37 00 / | |
|
|
Reki szavaihoz még azt tenném hozzá, hogy sokan vagy nincsenek tisztában vele, vagy egyszerűen nem érdekli őket, hogy egy fa több száz évig is nő, tehát ha kipusztítanak egy teljes erdőt, akkor azt elég nehéz egyik pillanatról a másikra pótolni. Mire rendesen megnő, megerősödik, rengeteg időt igényel, de ha közben jön egy kiadós esőzés, vihar, akkor a még nem megerősödött facsemetéket szépen elviszi, és megint bye-bye erdő... A többi okot meg, miért is nem jó teljes mértékben egy ültetvény, a cikkben is elvan mondva, és a kommentek között is ki lett fejtve.
Nem értek hozzá, de mégis Reki szavaival értek egyet. Egyszer talán rájönnek az emberek, csak addigra az már nem lesz jó nekünk... |
|
2017.05.21 15:32 00 / |