Korallpolipok közelről
Így épül fel egy korall
A korallokat azért hívják virágállatoknak, mert olyan állatokból állnak, amik hasonlítanak egy virágra. Őket hívjuk korallpolipoknak, amiknek hasonló a felépítésük, mint a medúzáké, de kifejlett korukban sem nőnek nagyobbra kb. 2,5 cm-nél, és helyhez kötött életmódot folytatnak. Igazából szó szerint őket jelenti a korall, mert az elpusztult "testük" adja a korall mészvázát, és ezek tetejére "születnek" az újabb kis korallpolipok. Évente jó, ha egy centit nőnek, szóval el lehet képzelni, meddig tartott, mire kialakult egy-egy korallzátony.
Ezeket az apró élőlényeket fogyasztja a mérgező töviskoronás tengeri csillag (Acanthaster planci), amivel addig nincs is baj, míg a csökkenő egyedszámot ellensúlyozni tudja a koralltelep. Egyetlen egyed évente kb. 11 négyzetméternyi korallt képes elfogyasztani. Az egyedszámukat 4 és 12 millió közé becsülik.
A töviskoronás tengeri csillag (Acanthaster planci) elterjedési területe
A korall és a belőle táplálkozó töviskoronás tengeri csillag
Alul már fehéredő korallrészek
Hogy mitől tudtak túlzott mértékben elszaporodni, arra egyelőre csak elméletek vannak, hiszen létezik természetes gradáció, de az ember közvetve is előidézhette a problémát, pl.: a tengeri csillag kevés számú természetes ellenségének számát redukálja, illetve a szennyeződések is a kedvezhetnek a faj terjedésének.
Természetesen a természet kitalált rá egy megoldást: legfőbb ellensége a tritonkürt csiga (Charonia tritonis), de csak néhány egyedet tudnak megenni egy héten, és állományuk eléggé megritkult a gyűjtés (khm, bizonyos akvaristák), a szennyezések és az élőhelypusztítások következtében.
Íme egy videó a csiga lakmározásáról:
SPOILER!
A robot
Csak kesztyűben!
Japán és ausztrál kutatók egy új megoldással álltak elő. Megtalálták ugyanis azt a gént, ami a kommunikációjukért felelős. Innentől kezdve "csak" le kell gyártani megfelelő mennyiségben a feromokokat, kitenni a csapdát, és várni az eredményt. Megállapításuk szerint ez a módszer olcsóbb és természetkímélőbb az eddigi próbálkozásoknál, melyekkel nem tudtak nagyobb területeket lefedni. Ők az első kutatók a világon, akik dekódolták a töviskoronás tengeri csillag feromonjait.
Becsléseik szerint 3-5 évbe is beletelhet, mire felállíthatják a zátonynál a feromonos csapdát, de természetesen előtte akváriumi körülmények között tesztelik az elméletet. Ha beválik, nagyobb területeken tudnak védelmet nyújtani a zátonyoknak.
Remélik, hogy bizonyos, káros mértékben elszaporodott tengeri csigák ellen is sikeresen alkalmazható a módszer.
Források:
Nature
Scubadiving
The Conservation
The Guardian
Téma: [2017.05.09] Korallmentés feromonokkal
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.05.09. 16:59
|
|
2017.05.09 16:59 00 / | |
|
|
Magyarul, ha jól értelmezem, ugy akarnak megvèdeni egy fajt, hogy egy másikat meg kiírtanak?
Oké, a korall tényleg hasznosabb mint az a szerencsètlen csillag, de akkor is... nem értem. |
|
2017.05.09 19:45 00 / | |
|
|
Köszi Reki!
Akkor hasonló a szitu mint a Tűzhal esetében. Betelepítették és mivel nincs természetes ellensége, túlszaporodott és most nem tudnak tőle szabadulni. |
|
2017.05.09 19:46 / utoljára módosítva: 2017.05.09 19:47 00 / | |
|
|
Ria írta: Magyarul, ha jól értelmezem, ugy akarnak megvèdeni egy fajt, hogy egy másikat meg kiírtanak?FacepalmOké, a korall tényleg hasznosabb mint az a szerencsètlen csillag, de akkor is... nem értem. Már ha a hódból több millió/milliárd van...és persze nem irtjuk ki a zösszeset. Én még arra lennék kíváncsi, hogy ezzel a sok tonnányi sünnel mi a fityfenét fognak kezdeni? Ledarálják őket, aztán vissza a természetbe? Köszönöm a hírt! |
|
2017.05.09 21:30 / utoljára módosítva: 2017.05.09 22:03 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Dehogy irtják ki őket! Jaj, nem! Nem, nem... Ha egy faj x területen őshonos, akkor sem szabad kiirtani, ha túlszaporodik,hanem megfelelő szintre kell csökkenteni az állományt (amit úgy is lehet, hogy befogod, és jó messze kiteszed). Ezt hívják populációszabályozásnak. Hogy mennyi az ideális létszám, az még egyetlen területen belül is simán változhat 20 év alatt, szóval mindig kellenek a friss kutatási eredmények, hogy tudják, kb. mennyire kell levinni a létszámot.
Az, hogy mi hasznos és mi kártékony, az csak és kizárólag az ember szemszögéhez van igazítva. A természetben ilyen nincs, mert ott mindennek helye van. Pontosan ugyanannyira fontos a "gaz" az út mellett, az összes betegséget okozó vírus, baktérium, vagy a kullancs a bőrünkben vagy épp a szúnyog, sőt a féreg is, mint a szarvas, a kócsag, a nyárfa, a galóca, stb. Ha nem hiszitek, akkor gondoljatok bele, hogy egyáltalán sejthártya is azért lett, mert kellett védekezni... Ha nem lettek volna egysejtűek, többsejtűek sem lennének, és mi sem filózhatnánk ezen.Csak úszkálnánk az őslevesben egy darab fehérjeként, és egy animét sem láthatnánk. Semmi nem káros, max. túlzott mértékben elszaporodik (nem a természetben megszokott gradációkról beszélek), mert közvetve vagy közvetlen módon mi idéztük elő. Szóval haszon és kár csak az ember szemszögéből van. Szerk.: Nem tudom, mi lesz velük... Párat biztos adnak majd múzeumoknak, iskoláknak, ha még nincsen ott sem elég. Lehet, hogy tritoncsiga-eledel lesz belőlük, mert az akvaristák szeretik. |
|
2017.05.09 22:15 / utoljára módosítva: 2017.05.09 22:23 00 / | |
|
|
Reki írta: Ha nem hiszitek, akkor gondoljatok bele, hogy egyáltalán sejthártya is azért lett, mert kellett védekezni... Ha nem lettek volna egysejtűek, többsejtűek sem lennének, és mi sem filózhatnánk ezen.Csak úszkálnánk az őslevesben egy darab fehérjeként, és egy animét sem láthatnánk. |
|
2017.05.09 22:25 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
A fehérje, a sejtek, az egyedek,s tb. szempontjából kedvezőtlen dolgokra gondoltam (mindenre, amire az ember azt mondja "káros"), de köszi hogy szóltál, mert valóban nem írtam le ezeket is mellé.
|
|
2017.05.09 22:33 / utoljára módosítva: 2017.05.09 22:34 00 / | |
|
|
Reki írta: A fehérje, a sejtek, az egyedek,s tb. szempontjából kedvezőtlen dolgokra gondoltam (mindenre, amire az ember azt mondja "káros"), de köszi hogy szóltál, mert valóban nem írtam le ezeket is mellé. |
|
2017.05.09 22:44 00 / | |
Offline
|
|
Köszi a cikket.
|
|
2017.05.10 14:38 00 / | |
|
|
Köszönöm a cikket! Sőt az összes eddigi tudományos/természet híreket is. Igaz nem nagyon kommentelek hozzájuk, helyette viszont szívesen olvasom őket.
|
|
2017.05.10 16:45 00 / |