Miután a holland Daan Roosegaarde 7 méteres, 1400 W-tal működő levegőtisztító tornya sikerrel megkezdte működését Rotterdamban (Hollandia), tervezték, hogy néhány nagyvárosba, köztük a világ egyik legszennyezettebb városába, Pekingbe is elszállítják a tornyot - ami tavaly ősszel be is következett. Kínában a statisztikák szerint naponta 4000-en halnak meg a légszennyezés okozta megbetegedésekben. Roosegaarde elmondta, hogy önmagában a rendszer nem elég hatékony, pusztán tisztább levegőt csinál, de nem tisztát. Óránként kevesebb porszemcsét tud összegyűjteni, mint amennyi só elfér egy emberesen megrakott kanálban.
















A Roosegaarde Stúdió szerint a teszt kb. másfél hónapnyi ideje alatt 30 millió köbméter levegőt tisztított meg és fújt ki a rendszer, ami kb. 10x megtöltené a Pekingi Nemzeti Stadiont. A zöldenergiával működő találmány jelentősége, hogy míg a hagyományos légtisztítók nem, addig ez a 2,5 μm-es por egy részét is megfogja, ami nagyon nehezen tud kiürülni a tüdőből, azaz a legtöbbjük felhalmozódik (akkumulálódik) bennünk. A torony körül köbméterenként 89 μg volt a 2,5 μm-es porszemcsék koncentrációja, míg 100 m-rel odébb 109 μg értéket mutatott. (A WHO jelentései alapján ebből a méretű szemcsékből az egészséges koncentráció legfeljebb 25 μg naponta.)

A rendszer elektródokat használ. A pozitív töltésű anódok pozitív ionokat bocsátanak ki a levegőbe, melyek rátapadnak az ott található finom porszemcsékre, így az aeroszol részecskéi aggregálódnak (összetapadnak), és pozitívvá válnak. Közben egy negatív ionokat kibocsátó katód magához vonzza az immár porszemcsékhez tapadt pozitív ionokat, így a por, ami bennünk rakódna le, a toronyban raktározódik. (A katód-anód tisztázásért köszönet KémiaKapitánynak - a szerk.)
Kína egyelőre megtartja a tornyot tanulmányozás céljából.

Az így összegyűjtött kosz egy részét (a porban levő szént) ékszerek készítéséhez használják.