Időtartamban és távolságban is hosszú útra indul Japán legnagyobb helikopter-hordozó rombolója: a JS Izumo-nak júliusban az Indiai-óceánon lesz dolga egy amerikai-indiai-japán hadgyakorlat apropóján, ám úgy tűnik Tokió Kína felé is üzenni kíván azáltal, hogy hadihajója huzamosabb, több forrás szerint is mintegy 3 hónapot időt tölt majd a Dél-Kínai-tengeren. Ennek részeként pedig felkeres több olyan nemzet is, melyeknek komoly területi vitái vannak Kínával. Azaz lényegében az Izumo osztály hosszú bevetési idejű képességeinek tesztelése van összekötve némi diplomáciai odaszúrással.
A 2 évvel ezelőtt, 2015. márciusában hadrendbe állított JS Izumo Japán legnagyobb hadihajója a 2. világháború óta, mely tényt Peking igyekezett maximálisan kihasználni, leplezett repülőgép-hordozó építéssel vádolva Tokiót. 2017. március 22-én áll hadrendbe a hajóosztály második tagja, a Kaga. Ami egy korábbi, a Pearl Harbor elleni támadásban is részt vett repülőgép-hordozójuk neve volt egyébként.
A Reuters értesülései szerint a szóban forgó hadihajó a Kínával területi vitákkal bíró nemzetek közül kikötőlátogatást tesz majd a Fülöp-szigeteken és Indonéziában. Ezen felül benéz majd Szingapúrba és ha már úgyis az Indiai-óceán a végső cél, akkor Srí Lankára is, mely szintén Kína figyelmét élvezi. A Dél-Kínai-tengeren természetesen Japán és Kína között nincs területi ellentét – nekik a Kelet-kínai-tengeren vannak rendezetlen ügyeik, Tokiónak szimplán nem tetszik Kína agresszív területi követelése a régióban.
A Dél-kínai-tenger után az Izumo áthajózik az Indiai-óceánra, ahol Júniusban Japánt képviseli majd az évente megrendezett, Malabar nevet viselő hadgyakorlaton. Ez egy amerikai-indiai hadgyakorlatból nőtte ki magát 3 szereplőssé, melyben Japán korábban időszakosan vett részt, ám 2015 óta már állandó résztvevő.
Az elérhető információk szerint az Izumo Augusztus folyamán érkezhet majd vissza honi kikötőjéként szolgáló Yokosukaba.
Forrás: HTKA
A JS Izumo egy Nimitz osztályú repülőgép-hordozóval kötelékben 2017 elején. Az egyáltalán nem romboló méretekkel bíró Izumo-osztály két tagját Japán hivatalosan helikopter-hordozó rombolóként tartja nyilván. Az ismert történelmi okokból még napjainkban is igyekeznek kerülni, hogy repülőgép-hordozó besorolású hadihajóik legyenek.
A 2 évvel ezelőtt, 2015. márciusában hadrendbe állított JS Izumo Japán legnagyobb hadihajója a 2. világháború óta, mely tényt Peking igyekezett maximálisan kihasználni, leplezett repülőgép-hordozó építéssel vádolva Tokiót. 2017. március 22-én áll hadrendbe a hajóosztály második tagja, a Kaga. Ami egy korábbi, a Pearl Harbor elleni támadásban is részt vett repülőgép-hordozójuk neve volt egyébként.
Az Izumo osztály 2 tagja, az Izumo és a Kaga ugyan akár alkalmas lehetne az F-35B üzemeltetésére, de csak erős megkötésekkel, szóval valóban inkább helikopter-hordozóról van szó.
A Reuters értesülései szerint a szóban forgó hadihajó a Kínával területi vitákkal bíró nemzetek közül kikötőlátogatást tesz majd a Fülöp-szigeteken és Indonéziában. Ezen felül benéz majd Szingapúrba és ha már úgyis az Indiai-óceán a végső cél, akkor Srí Lankára is, mely szintén Kína figyelmét élvezi. A Dél-Kínai-tengeren természetesen Japán és Kína között nincs területi ellentét – nekik a Kelet-kínai-tengeren vannak rendezetlen ügyeik, Tokiónak szimplán nem tetszik Kína agresszív területi követelése a régióban.
A Dél-kínai-tenger után az Izumo áthajózik az Indiai-óceánra, ahol Júniusban Japánt képviseli majd az évente megrendezett, Malabar nevet viselő hadgyakorlaton. Ez egy amerikai-indiai hadgyakorlatból nőtte ki magát 3 szereplőssé, melyben Japán korábban időszakosan vett részt, ám 2015 óta már állandó résztvevő.
Az elérhető információk szerint az Izumo Augusztus folyamán érkezhet majd vissza honi kikötőjéként szolgáló Yokosukaba.
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
Téma: [2017.03.28] Japán hordozó a Dél-Kínai-tengeren
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.03.28. 14:14
|
|
2017.03.28 14:14 00 / | |
|
|
Csak szólok hogy a hír forrásán videókat is lehet nézni a hajóról!
|
|
2017.03.28 17:01 / utoljára módosítva: 2017.03.28 17:01 00 / | |
|
|
Jó lenne, ha a Dél-Kínai tengeren zajló konfliktus végére pontot lehetne tenni, egyszer s mindenkorra. Reméljük, hogy Japán megfelelő diplomáciai érzékkel rendelkezik ahhoz, hogy ne súlyosbítson a helyzeten - mindenesetre én mindenképpen örömmel veszem az igyekezeteit. Várom az ügy folytatását (és az eredményt).
|
|
2017.03.29 16:33 00 / | |
|
|
A Kína és Japán között feszülő ellentét egyik fő forrását a Kelet-kínai tengeren található, kínaiul Diaoju-nak, japánul Szenkaku-szigeteknek nevezett egység vitatott hovatartozása képezi. A terület összesen nyolc szigetet foglal magába, melyek közül három csupán lakatlan szikla. Státuszukat tekintve jelenleg a japán okinavai igazgatási körzetébe tartoznak. Az állam évente megújított bérleti szerződésben foglaltak alapján gyakorolja fennhatóságát az eredetileg egy japán család magántulajdonában levő szigetek felett. A területnek szimbolikus jelentése van a két ország kapcsolatában. Ha hovatartozása szóba kerül, akkor Kína minden esetben felemlegeti azt, hogy a 2. világháború során „az imperialista Japán kifosztotta és megerőszakolta Kínát”. A szigetvita felszakítja az amúgy sem fényes bilaterális kapcsolat múltbéli sebeit, emlékeztet a lezáratlan történelmi konfliktusokra, valamint a japán megszállás emlékére.
FORRÁS: http://diplomaci.blog.hu/2014/02/05/szenkaku_kis_szigetcsoport_nagy_konfliktus |
|
2017.03.29 18:27 00 / | |
Offline
|
|
Nem unnak bele már meg egymáés piszkálásába, Észak-Koreával nincs elég baj azon a vidéken? Amerika meg csak tovább fokozza az odatervezett hadgyakorlataival a helyzetet. Erre most japán tesz egy jókora szarkupacot a már meglévő trágyadombra. Miközben az indiai hadgyakorlatra tart. Már várom az elkövetkezendő hónapok eseményeit. Már látom hogy ebből hónapokig tartó piszkálás lessz.
|
|
2017.03.29 18:46 00 / | |
Offline
|
|
A cikk érdekessége kicsit túlmutat a szokásos Japán-Kína-Korea ellentéten. Elég kevesen vannak igazán tisztában azzal, hogy mit is csinál-csinálhat a japán hadsereg, ami valójában nem is nevezhető hadseregnek a szó igazi formájában. Ezért is "Önvédelmi Erők".
Mint széles körben ismert, a japán védelempolitika legfőbb meghatározója az 1947. évi alkotmány második fejezetének 9. cikkelye, amely a közbeszédben a „békecikkely” elnevezést kapta. Ennek értelmében a japán állam – a második világháború tapasztalatai birtokában és nem mellesleg a győztes Amerikai Egyesült Államok biztonság- és hatalmi-politikai igényeitől szorítva – lemondott a hadviselés szuverén jogáról, illetve a katonai erővel való fenyegetés lehetőségéről. (The Constitution of Japan. Prime Minister of Japan and His Cabinet, 1946. 11. 03.) Azt a részét is érdemes "jól" értelmezni, hogy mit is jelent a japán "helicopter" hordozó tekintettel: A második világháború kitörésekor a birodalmi Japán 10 repülőgép-hordozóval rendelkezett, szám szerint többel, mint az Amerikai Egyesült Államok. Nem meglepő, hogy az ország fegyverkezésével kapcsolatos, alapvetően washingtoni elképzelésektől áthatott korlátozások e hajótípusok rendszerben tartását is tiltják. Mellesleg ennyire "helicopter": Ezt az opciót erősítik azok a vélekedések is, melyek szerint a szigetország által beszerezni szándékozott 42 darab F–35-ös vadászrepülőgép egy részét idővel a helikopterhordozókra telepítenék. Valószínűsítem, hogy ez a hadgyakorlat is előkészítése az alkotmány kilencedik cikkelyének felülvizsgálatára és a japán katonai autonómia helyreállítására. Adatok forrása: Nemzet és biztonság Jut eszembe utólag: Mellesleg a japán "helicopter" hordozó 15m-rel hosszabb, mint a közös amerikai-indiai-japán hadgyakorlaton részt vevő indiai közepes-anyahajó! |
|
2017.03.30 11:24 / utoljára módosítva: 2017.03.30 11:29 00 / |
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7