Kelet-Ázsia bizonyos részein nagy gasztronómiai élvezetnek örvend a kutya húsa, ezért elég szép számban vonták be őket a hústenyésztésbe. A közelmúltig a legnagyobb piacuk Szongnamban (성남시) volt, ám a 2018-as téli olimpia közeledtével bezáratták a helyet. A morani piac évente nagyjából 80.000 ebet bocsátott áruba, ami a harmada az éves kutyahúskeresletnek Dél-Koreában.
Február 27-én kezdték felszámolni az élő állatokat fogva tartó ketreceket és a különféle hentesfelszereléseket. Az intézkedések azután történtek, hogy állatjóléti aktivisták nagy visszhangot adtak az ottani borzasztó viszonyoknak. (A 2002-es foci vb idején is nagy volt a tiltakozás ez ellen, de akkor nem lett sok foganatja.) Nemzetközi szinten rendkívül negatív a kutyahúspiac megítélése, ami marketing szempontból nem előnyös egy olimpiát rendező ország esetében. Ráadásul az állatok leölése sem zajlott fájdalommentesen (már amennyire lehet persze), hiszen az áram mellett volt hogy felkötötték vagy épp agyonverték őket. A közelben lakók szintén sokat panaszkodtak a sokszor elviselhetetlen szag és zaj miatt.
Az eladók oldaláról szintén nagy visszhangot váltott ki az intézkedés, de ők értelemszerűen az elégedetlenségüket fejezték ki: a vásárlóik 80%-a a friss kutyahús miatt járt a boltjaikba, így azok megszűnésével a kenyérkeresetüktől estek el. A kereskedelmi tevékenységük egyébként évtizedekig ún. jogi szürke zónába tartozott, mert az állathigiéniai és az eladási törvények nem vonatkoztak ebekre, ezáltal nehezítve a hatósági munkát. Az aktivisták azonban rámutattak arra, hogy bár a törvény nem emeli ki a kutyákat, de állatok esetén kategorikusan tilt mindenféle kegyetlen leölési módszert (jogszabály van rá, hogy mik tartoznak ide), és a szabadtéri leölést is.
A kereskedők támogatói hangoztatják, hogy a kutyahús javíthatja a férfiasságot, a harctéri idegsokkban szenvedők mentális gondjait, és egyéb betegségek ellen is hatásos lehet - különösen a forró nyári hőségben. (Na, ilyen zöldségeket semmilyen tudományos kutatás nem támasztott még alá. Annyira igaz, mint hogy a tigris fogától majd jobban teljesít a férfi az ágyban. Ellenben arra bőven van kutatási eredmény, hogy a trichinellózis terjedését a kutyahúsfogyasztás is nagyban elősegíti.)
Bár a rendszeres kutyahúsfogyasztás csak egy nagyon kis részét érinti Dél-Korea népességének, éttermek és bioboltok ezrei árulják őket főként levesbe, raguhoz, sőt gyógynövényekkel is összefőzik, mert a hiedelmek szerint jót tesz az egészségnek.
A megoldás a város szerinte az lenne, ha anyagilag támogatnák a kereskedőket, hogy felújíthassák a helységeiket, hogy új üzleteket nyithassanak a szabadtéri piacon - immár kutyahúsmentesen.
Néhány eltökélt aktivista odáig is elment, hogy online petíciót indítottak, amiben bojkottra hívják fel az embereket az olimpia ellen, amennyiben a kormány nem tiltja be a kutyahúsfogyasztást az országban.
Forrás:
The Guardian
Február 27-én kezdték felszámolni az élő állatokat fogva tartó ketreceket és a különféle hentesfelszereléseket. Az intézkedések azután történtek, hogy állatjóléti aktivisták nagy visszhangot adtak az ottani borzasztó viszonyoknak. (A 2002-es foci vb idején is nagy volt a tiltakozás ez ellen, de akkor nem lett sok foganatja.) Nemzetközi szinten rendkívül negatív a kutyahúspiac megítélése, ami marketing szempontból nem előnyös egy olimpiát rendező ország esetében. Ráadásul az állatok leölése sem zajlott fájdalommentesen (már amennyire lehet persze), hiszen az áram mellett volt hogy felkötötték vagy épp agyonverték őket. A közelben lakók szintén sokat panaszkodtak a sokszor elviselhetetlen szag és zaj miatt.
Az eladók oldaláról szintén nagy visszhangot váltott ki az intézkedés, de ők értelemszerűen az elégedetlenségüket fejezték ki: a vásárlóik 80%-a a friss kutyahús miatt járt a boltjaikba, így azok megszűnésével a kenyérkeresetüktől estek el. A kereskedelmi tevékenységük egyébként évtizedekig ún. jogi szürke zónába tartozott, mert az állathigiéniai és az eladási törvények nem vonatkoztak ebekre, ezáltal nehezítve a hatósági munkát. Az aktivisták azonban rámutattak arra, hogy bár a törvény nem emeli ki a kutyákat, de állatok esetén kategorikusan tilt mindenféle kegyetlen leölési módszert (jogszabály van rá, hogy mik tartoznak ide), és a szabadtéri leölést is.
A kereskedők támogatói hangoztatják, hogy a kutyahús javíthatja a férfiasságot, a harctéri idegsokkban szenvedők mentális gondjait, és egyéb betegségek ellen is hatásos lehet - különösen a forró nyári hőségben. (Na, ilyen zöldségeket semmilyen tudományos kutatás nem támasztott még alá. Annyira igaz, mint hogy a tigris fogától majd jobban teljesít a férfi az ágyban. Ellenben arra bőven van kutatási eredmény, hogy a trichinellózis terjedését a kutyahúsfogyasztás is nagyban elősegíti.)
Bár a rendszeres kutyahúsfogyasztás csak egy nagyon kis részét érinti Dél-Korea népességének, éttermek és bioboltok ezrei árulják őket főként levesbe, raguhoz, sőt gyógynövényekkel is összefőzik, mert a hiedelmek szerint jót tesz az egészségnek.
A megoldás a város szerinte az lenne, ha anyagilag támogatnák a kereskedőket, hogy felújíthassák a helységeiket, hogy új üzleteket nyithassanak a szabadtéri piacon - immár kutyahúsmentesen.
Néhány eltökélt aktivista odáig is elment, hogy online petíciót indítottak, amiben bojkottra hívják fel az embereket az olimpia ellen, amennyiben a kormány nem tiltja be a kutyahúsfogyasztást az országban.
The Guardian
Téma: [2017.03.04] Bezárattak egy kutyahúspiacot
|
|
Holdsarkany írta: Borzasztó... amúgy mi ugyanezt csináljuk a csirkékkel.. az mitől rosszabb mint ez? Mert csak annyit mond csip csip, és nem nyüszít és ugat? Hm?A szárnyasokat meg általában arra tenyésztik hogy, utána levágják. De mondjuk neked mondhatom mivel amit előadtál most viselkedést az nem vall állatbarát emberre. |
|
2017.03.04 18:36 00 / | |
|
|
RedRaionChan írta: Holdsarkany írta: Borzasztó... amúgy mi ugyanezt csináljuk a csirkékkel.. az mitől rosszabb mint ez? Mert csak annyit mond csip csip, és nem nyüszít és ugat? Hm?A szárnyasokat meg általában arra tenyésztik hogy, utána levágják. De mondjuk neked mondhatom mivel amit előadtál most viselkedést az nem vall állatbarát emberre. Szerinted a kacsa meg liba telepeken mit csinálnak? Szállításkor bezsúfolják őket egy kicsi ketrecbe. Tök mindegy mennyit, amennyi épp befér. Egymást tapossák össze-vissza. Tudom, rengetegszer jártam szállításra gyerekkoromban. Nem éppen állatbarát módon dobálják be őket, van amelyiknek bizony a szárnya is eltörik közben. Vagy a tömés.. Mikor szó szerint beléjük tuszkolják a tápot, hogy minél nagyobb legyen a mája, amit jó áron el lehet adni. Mert szerinted a kacsa meg csirke ezek közben nem szenvednek ám... Aztán ott a leölésük. Vagy a tojó telepen bezsúfolva egy kis helyre. Minden lélegző élőlénynek vannak érzései. Édes mindegy, hogy az vagy csirke, kacsa, ló, kutya vagy más. Mind tud szenvedni. Hiába vannak ezek az új unió-s előírású ólak, nem azt segíti elő hogy a haszonállat ne szenvedjen annyit, amíg a vágóhídra kerül. |
|
2017.03.04 18:55 / utoljára módosítva: 2017.03.04 18:57 00 / | |
Online
|
|
RedRaionChan írta: Holdsarkany írta: Borzasztó... amúgy mi ugyanezt csináljuk a csirkékkel.. az mitől rosszabb mint ez? Mert csak annyit mond csip csip, és nem nyüszít és ugat? Hm?A szárnyasokat meg általában arra tenyésztik hogy, utána levágják. De mondjuk neked mondhatom mivel amit előadtál most viselkedést az nem vall állatbarát emberre. Elég önkényesen teszel köztük különbseget. Egyreszt azokat az ebeket valószínűleg ugyanugy vàgoallatnak tenyesztik, mint mi a csirkeket, masreszt pedig honnan veszed, hogy egy csirkenek nincsenek erzesei, erzelmei? Nekünk minden evben vannak csirkeink, pulykaink, kacsaink es tapasztalatból mondhatom, hogy elég értelmesek es széles erzelmi skalat tudnak mutatni, na meg tavolrol sem butàk...sőt sajnos meglepően okosak tudnak lenni bizonyos dolgokban, van velük gond. |
|
2017.03.04 18:56 / utoljára módosítva: 2017.03.04 19:04 00 / | |
|
|
Sinesol írta: RedRaionChan írta: Holdsarkany írta: Borzasztó... amúgy mi ugyanezt csináljuk a csirkékkel.. az mitől rosszabb mint ez? Mert csak annyit mond csip csip, és nem nyüszít és ugat? Hm?A szárnyasokat meg általában arra tenyésztik hogy, utána levágják. De mondjuk neked mondhatom mivel amit előadtál most viselkedést az nem vall állatbarát emberre. Elég önkényesen teszel köztük különbseget. Egyreszt azokat az ebeket valószínűleg ugyanugy vàgoallatnak tenyesztik, mint mi a csirkeket, masreszt pedig honnan veszed, hogy egy csirkenek nincsenek erzesei, erzelmei? Nekünk minden evben vannak csirkeink es tapadztalatból mondhatom, hogy elég értelmesek es széles erzelmi skalat tudnak mutatni, na meg tavolrol sem butàk...sőt sajnos meglepően okosak tudnak lenni bizonyos dolgokban, van velük gond. Igen. Nekem volt egy tyúkom, ami ha bementem őket etetni, mindig jött utánam, annyira ragaszkodott hozzám és engedte magát megsimogatni. nem volt szívem leölni, magától halálozott el. Megkímélt tyúk volt, megesett rajta a szívem. |
|
2017.03.04 18:59 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
A hír sem az eredetiben, sem itt nem arról szól, hogy tiltott dolog kutyát enni (max. az aktivisták egy része gondolja így), hanem arról, hogy azért záratták be, mert kulturális eltérések ide vagy oda, ott sem legális, pláne nem humánus dolog felhúzni egy állatot, vagy agyonverni. És a bili azért borult ki, mert a nyílt utcán folyt a vérük, ott vágták le őket mindenki szeme láttára. Egy állattelepen hiába csinálják így, azt max. a két dolgozó látja, aki végzi, nem teszik a kirakatba. Tök mindegy, hogy disznó, kecske, macska, pulyka, ló, béka csiga vagy bármi más. Arról nem is beszélve, hogy a tartási és a szállítási körülmények milyenek, de ami az embert leginkább érinti, az a higiénia teljes hiánya... Évi 80.000 állatot adtak ott el, és szó szerint a vásárlók lába előtt csordogált a vérük, a zsigerelést is képzelem, hogy oldják meg. Ez azért nagyon gáz, mert a fertőzések így terjednek a legkönnyebben... Mit gondoltok, miért Kínában, a másik nagy kutyaevő országban van a legnagyobb veszélye a trchinellózisnak, vagy miért kell külön beöltözni, megmosakodni még egy sajtkészítő házban is, holott kemény 20 méterrel és 5 perccel korábban még ganézott az ipse? A trágya miatt, igen. És ez "csak" trágya, nem vér... A vérben sokkal "szebb" dolgok tudnak lenni, és mivel frissiben kapja a vásárló, elég nagy a túlélési esélye az összes kórokozónak... Nem csak úgy lehet elkapni valamit, ha megeszi az ember, hanem úgy is, hogy belélegzi, hazaviszi szépen a cipőjén, ahogy a piacon végigslattyogott vele, megtaperol több tucat húst, mindegyikbe beleszagol, és már repült is a borsóka az orrába!
Ez azért nem gáz máshol, mert nincs ennyi állat egy helyen, ahol ellenőrizetlenül össze-vissza adnák át úgy a fertőzéseket egymásnak a jószágok, hogy még csak nem is érintkeznek a másikkal, és hangsúlyozom, máshol nem mindenki szeme láttára ölik le a jószágokat, hanem zárt ajtók mögött a telepen vagy az üzemben. A korábban említett Csányi Vilmos professzor egy nemzetközi hírű tudósunk, aki kutyákkal is sokáig foglalkozott, és a világ egyik legrangosabb tudományos magazinjában (Science), ahová rohadt nehéz cikket beküldeni, jelent meg a diákjainak az a kutatása, mely bizonyítja, hogy a kutya mennyire hasonlít egy kb. 2 éves, beszélni még nem tudó kisgyermekhez. Még egy sor agyi aktivitás vizsgálatot is végeztek, végeznek most is, mely azt bizonyítja, hogy hasonlóan dolgozzák fel még a beszédhangsúlyt is, mint az ember. Ezért ő lett az ember legjobb barátja, mert könnyebben és jobban kommunikálunk egymással, mint a tyúkkal, vagy a disznóval meg a tudom is én még mikkel, bármilyen okos is. Ugyanis attól, hogy okos egy állat (az ember is az...), még nem fogunk vele egy hullámhosszra kerülni. Megjegyzem, mindenféle állatfajt tartanak már a világon házi kedvencként. Pusztán az eltérő kulturális háttértől függ, hogy egy nemzet a kutyán akad-e ki vagy máson. De nagyon kíváncsi lennék rá, hogy ha a kutyához hasonlóan évezredeken át magunkhoz növesztünk egy fajt, akkor lesz-e a tyúkból, a disznóból, bármi másból olyan értelemmel bíró állat, mint a kutya? Lónál és macskánál nem tudom, hogy végeztek-e ilyen vizsgálatot bárhol a világon. Itt a cikk lényege magyarul, a linket pedig keresem a cikkhez. SPOILER! Egy cikket jegyzett Topál József, az MTA Kognitív Neurofiziológiai és Pszichológiai Intézetének kutatója. Ő egy nagyon érdekes különbséget és hasonlóságot mutatott ki egy másfél-kétéves, még nem beszélő gyerek, a kutya és a farkas között. A kísérlet lényege, hogy a gyermek ül az édesanyja ölében, vele szemben egy asztal, a kutató, és az asztalon két felfordított virágcserép és egy labda található. A kutató eldugja a jobb oldali cserépbe a labdát, beszél a gyerekhez, majd pár perc múlva megkérdezi, hol a labda, és a kisgyerek megmutatja. Ez három-négyszer megismétlődik, majd a kutató a bal oldali cserép alá dugja el a labdát, és újra megkérdezi, hol a labda. Ekkor a gyerekek 80%-a az eredeti, jobb oldali cserépre mutat, holott látták, hogy hová dugta el a labdát. Ezt a kísérlettípust a pszichológia régóta ismeri, az eredményeket a gyerek értetlenségével magyarázták. A kollégám azt mutatta ki, hogy ez egy téves magyarázat volt, mert ha a kísérletet úgy végzik, hogy nem beszélnek a gyerekhez, akkor a gyerekek az adott helyzetnek megfelelően mutatják a labda helyét. Tolpál szerint ennek magyarázata nem lehet az éretlenség, a gyerekek ezt egy pedagógiai helyzetnek fogják föl, úgy gondolják, a bácsi most megmutatja, hogy hol van a labda, és az mindig ott van, akkor is, ha nem, mert ott a helye. Úgy értelmezik, hogy az első demonstráció egy hosszabb időre szóló tanítás, ez egy embertulajdonság. Ugyanebben a kísérletben a farkasok mindig megmutatják a labda helyét akár beszélnek hozzájuk, akár nem, ők mindig jót mutatnak, számukra nincs tanítás. A kutya pedig legnagyobb meglepetésünkre ugyanúgy viselkedik, mint a kisgyerekek. Mikor beszélnek hozzá, a gazda kérdezi, ugyanúgy a labda eredeti helyére mutatnak. Mikor viszont nem a gazda ül ott, vagy nem beszélnek hozzá, pontosan megmutatja, hol a labda. Ez tisztán bizonyítja, hogy van egy különleges embertulajdonság, a taníthatóság, amely a kutyában megvan, az ősében, a farkasban viszont nincsen. Már kezdik komolyan venni azt, amit én mindig is gondoltam, hogy a kutya viselkedését legjobban úgy lehet magyarázni, ha azt tételezzük föl, hogy ott egy másfél-két éves, még nem beszélő, értelmes kisgyerek működik. De nyilván a kisgyerek nem kutya, nem ugat, szaporodik, nem egy ragadozó, nem üldözi a macskákat, rengeteg különbség van, szó sincs róla, hogy ezzel a hasonlattal a dolgot elintéztük volna. Ez csak annyit jelent, hogy a kutya már nem egy közönséges állat, hanem nagy lépést tett az emberi viselkedés elsajátítása felé, de ez nyilván nem a sörözésben és a filozofálásban. De a taníthatóságot, a figyelmet az emberre, a kérdezést, és a gondolkodást arról, hogyan vannak a dolgok az ő kis világában, mind emberszerűen teszi. Fontos, hogy az apró részleteit ennek a hasonlóságnak felderítsük. A kutyatulajdonosoknak rengeteg történetük van arról, hogy kutyájuk mennyire komplikált módon viselkedik, ezek egy része igaz, más része túlzás, mert a gazdák nem tudományos kritériumok szerint értékelik a megfigyeléseiket. De az emberek általában nagyon jól tudják, mire képes a kutya, sokkal jobban, mint korábban a tudomány. Szerk.: Azt is hangsúlyozom, hogy az állatvédők eléggé verik a falat az állattenyésztőknél is a mai napig, hogy hogyan kell szállítani, tartani, mennyit lehet egy helyre bezsúfolni, sőt még azt is, hogy ne szögletes, hanem íves legyen a kijáró útvonala, ahová kihajtják a sertéseket, hogy aztán a kocsira feltéve a vágóhídra menjenek. Ez kicsit sem vicc, mert a PSE meg a DFD húsok nagy része pont stressz miatt következik be, azaz az ilyen húst nem fogod a húspulton megkapni, max. szaláminak bedarálják, mert annyival rosszabb a minősége. Korábban hazánkban a nagyüzemi vágóhidas húsok kb. 60%-a mutatta valamelyik húsminőségi problémát pontosan azért, mert akkora stresszt okoztak az állatoknak. Már pusztán az, hogy mint az őrült hajtom fel a vagonba az állatot megnöveli a sertésben a tejsavszintet, és rohadtul büdös meg pocsék íze lesz a húsának. Olyat ki a fene akar megvenni? |
|
2017.03.04 19:15 / utoljára módosítva: 2017.03.04 19:35 00 / | |
|
|
Számomra teljes mértékben visszataszító...
Tőlem aztán zabáljanak kutyát - mondjuk nem mintha nem lenne más amit ehetnének, egy ennyire gazdag országban -, de akkor szépen legyen egy olyan törvény ami minden ilyen embernek tiltja a kutyák háziállatként való tartását. Ha jól tudom van olyan ország, ahol törvény tiltja az állatkínzóknak az állattartást. Ide is hasonló kellene. Imádom Dél-Koreát, de az ilyen baromságaikkal nagyon ki tudnak készíteni. "hogy a kutyahús javíthatja a férfiasságot" - ez meg a röhej kategória, mint mindig |
|
2017.03.04 19:42 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Megvan a cikk!
Szerk.: Mikor nálunk járt Csányi, mondta, hogy bár ő tudta, hogy a kutya olyan, mint egy kisgyerek, de nem jött rá, hogyan tudná ezt bizonyítani, ezért meghagyta a diákjainak, hogy tegyék meg neki.Zsír, hogy sikerült. |
|
2017.03.04 19:51 / utoljára módosítva: 2017.03.04 19:53 00 / | |
|
|
Holdsarkannyal ertek eggyet mert csak nyugati gondolkodas miatt van eloitelete a kutya evesnek. es ha mas allattenyeszet lenne szo elsonek figyelmeztetnek hogy ne igy csinaljak.Utana is igy csinaljak akkor szoktak bezarni.En ugy tudom magyaroknal is van az a szokas allatot fel logatjak es megolik (el vereztetik) ezt ugy tudom disznotor (disznovagas). Akkor ez alapjan be lehetne tilta ezt egy szokas.Mert kutya eves is szokas ( hagyomany) es az allatok tenyeszt vannak akkor mi van .Nyuszit vagy özt se eszik mert cuki.Azsiaban van olyan esetek amikor azert eszik mert ez olcso hus nem tudnak mast meg venni.En vietnami vagyok ezert van kis tapasztalatom errol es en szemelyesen nem ettem
|
|
2017.03.04 19:54 / utoljára módosítva: 2017.03.04 20:01 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Ha így csinálják (tudom, hogy nem ritka), az állatkínzás, de nyilván nem fog a hatóság minden ház küszöbén ott állni, hogy na, mikor bukik le Jóska? Erre van speckó módszer, ami jelenlegi tudásunk szerint a leghumánosabb a sertés leölésére. De akárhogy ölik is le nálunk, azt max. a szomszéd látja, nem a fél város.
|
|
2017.03.04 19:56 / utoljára módosítva: 2017.03.04 19:57 00 / | |
|
|
Reki írta: Ha így csinálják (tudom, hogy nem ritka), az állatkínzás, de nyilván nem fog a hatóság minden ház küszöbén ott állni, hogy na, mikor bukik le Jóska? Erre van speckó módszer, ami jelenlegi tudásunk szerint a leghumánosabb a sertés leölésére. De akárhogy ölik is le nálunk, azt max. a szomszéd látja, nem a fél város.Manapság már egyre több helyen a kicsit "kíméletesebb" áramot használják. Azért nem szép éppen egy állat elvérzését végignézni, még ha csak te meg a szomszédot látjátok. Én legalábbis rosszul vagyok a látványától is. |
|
2017.03.04 20:07 00 / |