A világ levegőszennyezőinek dobogós helyezettje, Kína (főleg a keleti rész), és ez elég egy nyomós érv amellett, hogy a kormány nagy erőket fektessen a zöldenergia beruházásokba. Ennek érdekében nagyüzemben zöldülnek a technológiák, hiszen arrafelé teljesen "természetesek" a szmogriadók, több százezerre tehető a légszennyezések által okozott éves halálozások száma, és nem ott élnek a legtovább az emberek a világon - azaz nem ott a legélhetőbb a környezet.



Kína most éppen a tibeti fennsíkon építi a világ legnagyobb, 27 négyzetkilométeres napelemparkját, amely 850 MW beépített teljesítményével közel 200 ezer háztartás elektromos energiáját fogja megtermelni. Ám ez a teljesítmény csak töredéke a jövőben ide tervezett 4000 MW-os további két új napelemparknak. Kína ezen beruházása is azt tükrözi, hogy az elkövetkező években a „klímakrampusz” szerepéből kitörve egy zöld szuperhatalommá kíván avanzsálni.
„A megújuló energiaforrások fejlesztése fontos feltétele annak, hogy tarthassuk magunkat a párizsi klímacsúcson vállaltakhoz.” – nyilatkozta Xie Xiaoping, a projektet megvalósító állami energiavállalat elnöke. Xiaoping azt is kifejtette, hogy valós és komoly veszélynek tartja az éghajlatváltozást, amely ellen a sürgős intézkedések elmaradása súlyosan megbosszulja magát. Ennek érdekében Kína a következő 3 évben 110 000 MW napelem és 210 000 MW szélturbina kapacitást épít be - az EU-ban most van kb. ekkora össz beépített kapacitás - amire megközelítőleg 360 milliárd jüant (15 300 milliárd forintot) kívánnak fordítani. Ezek az ambiciózus rövid távú tervek is szükségesek ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a 20%-os nem fosszilis forrásokból származó energia részarányt.


Peking azért is hajtott végre ilyen jelentős pálfordulást energiapolitikájában, mert a népharag egyre inkább fokozódik a szűnni nem akaró mérgező szmogtenger miatt, amely döntően a szénerőművek miatt sújtja a lakosságot. Ugyanakkor a környezetvédelmi intézkedések mögött leginkább gazdasági érdekek állnak, ami a realizálható profiton kívül 13 millió új munkahelyet is eredményez a kínai gazdaság számára.
Nem mellesleg a kínai vezetés a hosszú távú gazdasági terveiben kiemelkedő szerepet szán a tiszta technológiák exportjának, például az elektromos autóiparnak, a magas sebességű vasútfejlesztéseknek és a megújuló energiaszektornak. Különösen a fejlődő országokat céloznák meg ezekkel a technológiákkal és az azokhoz kapcsolódó nagyberuházások finanszírozásával, mert úgy gondolják, hogy a fejlődő országok nem járhatják be ugyanazt a gazdasági pályát, mint a gazdaságilag fejlett országok, mivel a szennyező ipari technológiák kibocsátás-növekedésébe a világ „belepusztulna”. Kína ezért számtalan megújulós befektetést valósít meg például Brazíliában, Egyiptomban, Indonéziában, Pakisztánban vagy Vietnamban, ezáltal uralva a világ megújuló energia befektetéseit.