Profil Képtár

Pitbull, látom, te megértetted, hová próbáltam kilyukadni. Ha egy gyerekből elkorcsosult felnőtt válik, abból akkor is az válhat, ha szigorúan nevelik, vagy ha éppen burokban nő fel, ezt előre nem lehet látni, úgyis az lesz, amit ő akar, nem lehet mit tenni ellene. Csak imádkozhat mindenki, hogy megtett minden tőle telhetőt, és talán normális felnőtt lesz a gyerekből. És ez a másik, amire célozgattam, hogy ha a széltől is óvják, felnőttként a legalapvetőbb dolgokra sem lesz képes, mert annyira megszokja, hogy mami és papi majd segítik. Vagy ha ne adj isten, sokkal rosszabb történne, mert tegyük fel, még fiatalon veszíti el a szüleit, akkor meg pláne el lesz veszve egy életre... Nem lehet mindent elkerülni. Ha otthon nem nézi a tiltott filmeket, megnézi máshol. Ezért is mondom, jobb, ha otthon van neki engedve, ahol ott van kéznél szülő is, ha bármi gond lenne, mintha máshol, szülői felügyelet nélkül találkozna dolgokkal.

Különben, a borítékot megcímezni sem képes felnőttről eszembe jutott az én szín jeles tanuló unokabátyám, aki elvégezte már az orvosit is, és azóta a kórházban dolgozik már, hogy míg koleszban volt már egyetemistaként, inkább nem evett, mert nem volt képes felszelni a sonkát, amit a szüleitől egészben kapott, hogy vigye el magával. Én meg röhögtem, hogy engem idehaza bátyám piszkál, milyen ferdén szelem a kenyeret, meg hogy félek az olajtól, és vicces dolgokat produkálok sütés-főzés közben ebből kifolyólag, DE! Legalább nem halnék éhen egyedül, mert azért, ha bénán is, de megcsinálom! Amikor megpróbáltam hagymás rostélyost csinálni, abba se halt bele a család, és nem kellett a kukában landolnia sem, mert olyan rossz lett volna.

Profil Képtár

na akkor így a végére zárásnak.
Aucifer ahogy észrevettem mi hasonlóképp vélekedünk a témáról, de 1 ponton mindketten félreértettük egymást. nem tudom te hogy vagy vele de én élveztem ezt a kis eszmecserét.

ahhoz képest szépen iderittyentettél egy majd 2 oldalas fogalmazást XD

Pitbull had ne írjam le újra. a mi véleményünk se tér el sokban, bár te kissé radikálisabb vagy. mondjuk én egy 14 évessel biztos nem nézetnék elfen lied et vagy deadman wonderlandet.

na jó ez azért durva, remélem csak túloztál. ugye a drogokról nem kell mondanom semmit, az egy felnőtt számára is vészes,(persze fajtától is függ, hivatalosan a koffein is drog) a másik meg 14?! én 18 voltam mikor elvesztettem a szüzességem.

Profil Képtár

Jero, akkor örülök, hogy sikerült tisztázni a félreértéseket. Általában szeretek vitatkozni különböző témákról, de csak addig, amíg nem megy át a másik sértegetésébe, sárdobálásba. Az csak természetes, ha két ember véleménye időnként eltér egymásétól, nincs két egyforma ember, de amíg szépen meg tudják vitatni, és elfogadni a másik érveit is, nincs gond, én mindig azt mondom.

(Igen, a kisregények nagyon mennek nekem, ha belelendülök egy témába. XD Meg is kaptam itt a fórumon 'A Regényíró' becenevet. XD)

Különben, bármilyen durvának is hangzik, bizony, van ilyen, hogy valaki már 14, vagy fiatalabb korban elkezdi "élvezni" az életet, számomra ez már nem is olyan meglepő. A cigi is megy már náluk, simán befigyelhet akár egy füves cigi is, bár az még a jobbik eset, mert könnyű drog, de azt sem kéne... Bulikba is simán eljárnak már ilyen fiatalon, sokan vannak, akik idősebb haverjaikkal mennek, akiktől simán kaphatnak egy kis ekit, meg ilyeneket, szóval... elképzelhető simán, hogy Pitbull egyáltalán nem túlzott. Volt egy osztálytársnőm általánosban, róla már akkor is az volt a véleményem, hogy az osztály... khm... sűrűn használt elvtársnője, simán kinéztem belőle, hogy már több kolbászt látott akkoriban, mint én összesen az elmúlt 26 évemben... Ráadásul olyannyira nem volt szívbajos, hogy informatika órán is, miközben a tanár a háta mögött ült, lazán pornó oldalakat nézegetett, 8. osztály végén meg a táborban, mikor ment az ivászat (engedékeny ofőnk volt, de azért figyelt arra, hogy ne lépjük át a határt, és ne legyen baj, mielőtt megköveznétek szegényt. XD), ez a csaj panaszkodott az ofőnek, hogy olyan rosszul érzi magát, pedig nem is ivott annyit, erre kiderült, hogy ja, a kreténje szívgyógyszert szedett, és arra ivott rá. Le is cseszte elég rendesen az ofőnk, hogy ennyi esze volt, és ne csodálkozzon, hogy szarul van, még jó, hogy nem történt nagy baj. Tulajdonképpen, akkor voltunk mi is 14 évesek. Fiatalon lett amúgy anya is, bár állítólag (?) felnőtt korára egészen megjavult, egyszer, mikor találkoztunk, mesélte, hogy már nem nagyon jár el bulizni, ideje sincs nagyon a gyerek mellett, meg valahogy már nem is hiányzik neki, elég volt már neki. Viszont a kisfián úgy látszott, tényleg rendesen neveli, bár nem tudhatom, így van-e, csak remélni tudom.
Én is már csak pár hétre voltam a 18. szülinapomtól, mikor elveszítettem az ártatlanságomat. XD Igazából még akkor sem terveztem, akkor úgy voltam vele, bántam is kicsit, meg nem is, csak sodródtam az árral. Bár, akkor sem adtam magam túl könnyen, már csak a szégyenlősségem miatt sem. XD És az illetővel jártam is, tehát nem csak úgy odadobtam magam valakinek.
Mellesleg, olyat is lehetett már hallani, hogy 13 éves embert ölt, tehát még mindig jobb, ha csak a szexet meg a drogot hajtja a gyerek, de inkább ne tegye ezeket sem.

Profil Képtár

Sose állítottam, hogy találkoztam volna értelmes gyerekkel, lebecsülni meg nem szoktam általában senkit. A probléma ezzel a gyerek nyújt támaszt a felnőttnek dologgal kezdődik, mert ennek pont fordítva kellene, hogy történjen. Egy gyereknek alapból semmi köze a felnőttek problémájához, bele sem szabad vonni őt, hiszen a mai társadalomban így is elég nagy nyomás nehezedik egy gyerekre, hát még ha anyu meg apu vele osztja meg a lelki bajait.

Profil Képtár

Amagiri nem mondom, hogy be kell vonni a gyereket a felnőttek problémájába, és sokszor nem is feltétlenül vonják be, egyszerűen a gyerek veszi észre sokszor, hogy valami gáz van. És nem biztos, hogy mindig el lehet intézni azzal, hogy nincs semmi gond, mert ha a gyerek kicsit is élelmesebb, egyre jobban zavarni kezdi a dolog, hogy valami sántít, egyre többször rákérdezhet, és akkor csak ideig-óráig tudják eloszlatni a kétségeit. Mi is azonnal kiszúrtuk, ha anyuval vagy apuval volt valami gond, és zavart is, ha nem tudhattuk meg, mi a probléma, még ha nem is értettük, akkor is mindig próbáltuk őket valahogy jobb kedvre deríteni, meg kérdeztük, mit segíthetünk. Aláírom, valóban fordítva kéne, hogy történjen, de az élet produkál érdekes dolgokat, nem mindig történnek úgy a dolgok, ahogyan kellene. Nem mi alakítjuk az életünket, valójában pont fordítva, legalábbis, nekem ez a meglátásom. Maga az élet formál minden embert, mi pedig pusztán csak próbálunk alkalmazkodni, hogy ezáltal is jobb legyen, akár csak egy kicsit is.

Profil Képtár

Éppen most nézem az Anohana-t, és amúgy én megnézetném a gyerekemmel mert szerintem nagyon aranyos. A maximum ami történhetne a gyerekkel az az, hogy picit elpityeredeik, de szerintem tanulna belőle. Ha mást nem is akkor azt, hogy megbecsülje a barátait és élvezze a velük töltött pillanatokat mert az idő szalad és ápolni kell azokat a kapcsolatokat mert a barátok eltávolodhatnak egymástól.

A másik meg az, hogy 1-2 rajzfilm például a Gravity Falls felér egy animével, mert abban is néha annyira összetett a cselekmény, és nem az van hogy egyik részben ez van, a másikban meg már az. Rendesen fel van építve hogy mi miért van. Ja és persze egyik másik rész egy kicsit ijesztő. A multkori részben Slenderman is benne volt. Meg teli van az egész zombikkal, mutánsokkal, szörnyekkel stb.-vel és ezzel az erővel ha már sokan azt mondják, hogy ne nézzenek ilyen meg olyan animéket, akkor gondaljanak bele a Gravity Falls-ba mert az sem a cukker plüss mackókról szól.

Profil Képtár

Szarkaztikusan, de ez a véleményem. Tanulságos hallgassátok meg.

Profil Képtár

Hát ez eléggé beteg.
De tetszett ^-^