Téma: Könyvek: Mit olvasol/olvastál legutóbb? Véleményed róla?
Offline
|
|
Pureblue írta: *Dobpergés*Lassan a párválasztó 3. kötetét is végigolvasom, így gondoltam írok róla valami kis szösszenetet. Szerintem az első két kötet jóval izgalmasabb volt, de hát na, még nem értem a végére. Igazából nem tudom eldönteni szimpatikus-e a főszereplő, vagy nem. Valahogy a kettő között megrekedt. Az önzetlenség nagyon ritka kincs, de néha már idegesítő volt. Illetve ez a döntésképtelenség. Ha egyszer Aspennel 2 évig együtt volt, tervezték az esküvőt estébé, hajbakaptak (nagycucc), akkor is elég gyorsan továbblépett a dolgon. Na mindegy, Aspen majd jó lesz nekem. 1. Annyiszor szerepel benne az impozáns szó, hogy már az 50. alkalommal gondolkodtam rajta, hogy kiállok vonyítok egyet teliholdnál. 2. Nem ismerem az írót, de az fix, hogy valami 30-as, 40-es nő lehet. Melyik tini használja a "csacsiság" szót? Annyira érezni, amikor az idősebbek próbálják magukat tini szerepbe tuszkolni. Illetve nem tudom, hogy a könyvvel mi a helyzet, de én a 3. kötetet nár pdf-be töltöttem le, és az tele van helyesírási hibával. Szóval vagy a fordító esett neki a szövegnek egy kis vörösboros cola után, vagy nekem sikerült ilyet kifogni. 3. Megéri elolvasni? Meg, bár nem egy George R. R. Martin, de az első két kötetét én nagyon élveztem. Talán a Bábelhez, vagy a Szent Johanna Gimihez tudnám hasonlítani. SPOILER! Pont ma kezdtem a harmadik kötetet! Mondjuk még csak öt fejezetet olvastam belőle, de tetszik, habár az első kötet volt a legjobb. Én könyvtárból hoztam ki a kötetet, szerintem tedd te is azt legközelebb. Habár itt is van egy-két, szerintem nyomdahiba, de nem vészes. |
|
2018.11.25 16:15 00 / | |
|
|
Pont ma fejeztem be Jodi Picoult könyvét a Gyere haza! -t. A történet egy Zoé nevű nőről szól, aki zeneterapeutaként dolgozik és gyermeket vár. A férjével kilenc év próbálkozás és két vetélés után úgy néz ki most már tényleg szülői örömök elé néznek, azonban sajnos 28 hetes terhes korában a kisfia meghal. A gyermek halála után Zoé újra próbálkozni szeretne még akkor is, ha az orvosok szerint belehalhat, ám a férje Max azt mondja elég volt, nem bírja tovább és mivel Zoét nem lehet lebeszélni, elválnak. A válás után ismerkedik meg Zoé egy Vanessa nevű, iskolai tanácsadóval, akivel egymásba szeretnek, összeházasodnak és úgy döntenek, hogy Zoé mesterséges megtermékenyítésből megmaradt három embrióját Vanessába ültetik, hogy szülők lehessenek. Csakhogy Max, aki időközben hívő ember lett és leszámolt az alkoholizmusával, nem szeretné, ha a gyeremekét vagy gyermekeit egy leszbikus pár nevelné fel és inkább a bátyjának és a sogórnőjének adná őket, akik hozzájuk hasonlóan termékenységi problémákkal küzdenek. Így kezdetét veszi egy csúnya per a babákért.
Egyrészt végtelen szomorú vagyok, hogy míg a gay srácoknak olyan förmedvények jutnak, mint a Szólíts a neveden, egy leszbikus pár ilyen remek könyvet kapott. Másrészt nagyon örülök, hogy ilyen remek könyvet kapnak, mert tényleg élmény volt olvasni. Ami nagyon tetszett, hogy mind a három főszereplő kapott saját részeket, így érthető lett, mit és miért tettek. Azt gondolhatnánk, Max az ősellenség a sztoriban, holott nem. Az ő részeiből kiderül, hogy a házasságuk megromlása mind a kettejük hibája volt, nem csak az egyik vagy másik fél tett rosszul dolgokat. Ugyanis Zoé tényleg megszállottja volt a babának, és nem vette észre Max igényeit. A végére a férfi tényleg úgy érezte, hogy ő csak addig kell ebbe a házasságba, míg leadja a spermáit a laborba. És a már eleve megroppant kapcsolat végérvényesen összeomlott a gyász súlya alatt. A későbbi tetteit sem lehet fekete-fehéren rossznak minősíteni, ugyanis bár nem mindig élt a jó eszközökkel, de az ő szándéka, szemben mondjuk más szereplőkkel, a legtöbb esetben tiszta volt. Nagyon jól volt ábrázolva a két nő kapcsolata, érezhetően szerették egymást és amit Max nem tudott megadni Zoénak, azt Vanessa megtudta. Ő úgy tudott ott lenni az asszony mellett, ahogy annak szüksége volt és viszont is igaz volt. Szóval ez a része egyáltalán nem kifogásolható. Azért kicsit szomorú vagyok, hogy pont az egyház lett megint a főellenség, és nagyon rosszul éreztem néha magam, hogy a szerzőnő ilyen begyöpösödött embereknek fest le minket, de egyrészt nem tudom tagadni, hogy nem voltak ismerősek a szövegek, és azzal is tisztában vagyok, hogy a lelkész és a későbbi ügyvéd pont mindent megtestesítettek, amitől én magam is elhatárolódnék keresztyénként. Abszolút nem arról tettek tanúbizonyságot, amiről egy hívő embernek kellett. Illetve kicsit rosszul érintett, hogy Lucy szálát egyáltalán nem zárták le. De ezeket leszámítva én örültem, hogy sikerült elolvasni. |
|
2018.12.08 13:09 01 / | |
|
|
serenity21 írta: Courtney Milan: A hercegné háborújaBár a Moly.hu-n alacsonyabb értékelést kapott, én mégis megpróbálkozom vele. Szeretem a történelmi romantikust, maximum a karakterekkel lehet engem elriasztani. A végére értem. Nekem nagyon tetszett. Fordulatos volt, jó történettel. A főhősnő Minnie egyáltalán nem volt idegesítő. Egy nagyon talpraesett, határozott nő, súlyos titokkal a háta mögött. Aminek tudatában teljesen érthetőek a cselekedetei. De akit a leginkább kedveltem, az a férfi főszereplő Robert. Hát az ő háttér története sem volt egyszerű. Egy lelkileg kicsit megtört férfi, aki sok-sok évig csak arra vágyott, hogy legyen egy családja és az anyja szeresse, ne pedig keresztül nézzen rajta. Egészen Minnie feltűnéséig a támaszt a féltestvére jelentette neki, akiért a tűzbe tette volna kezét. Nagyon jó élményt nyújtott. A közepétől pedig olvastatta magát, annyi minden történt. Én ezt bátran ajánlom. Következő kicsit más irány: Christelle Dabos: A tél jegyesei |
|
2018.12.09 20:38 00 / | |
|
|
Nem tudom ti hogy vagytok vele de mindig amikor kedvem támad ide írni zavarba jövök, mert rá döbbenek hogy bibliofil vagyok és legszívesebben az elmúlt időszak összes könyvéről írnék persze csak a regényekről...
Na mindegy viszont a topic címében foglaltaknak megfelelően a legutóbbiról írok egy rövid összegzést: Robert Merle: Állati Elmék (amit szisztematikusan Állati Emléknek akarok olvasni mindig szerencsére ez nem egyedi tulajdonságom) Az az igazság, hogy régóta akartam Merlét olvasni, de sosem tudtam mit olvassak tőle először. Általában két könyvet favorizálnak tőle: A mesterségem a halált és a Védett Férfiakat. De mivel nem volt kedvem sem a holokauszt témához sem pedig a nők által uralt disztópiához, bármennyire is jól kidolgozott könyvekről beszélünk. Így egy könnyebbnek ítélt témához nyúltam, a delfinekhez. Az az igazság hogy egy kicsit kotványul szerkesztett példányhoz jutottam hozzá, de ezen kívül is meg kell szokni Merle stílusát, amely egyszerre intelektuális és köznyelvi. Mindenkinek jó szívvel ajánlom Merle egy olyan író aki nem csak elmélkedik témákról és lehetőségekről hanem alapos és korrekt kutatásokat végez a témáiban, hogy minél valósághűbb ábrázolásokat és víziókat tárjon elénk. Például ebben a könyvében hát nem titok, hogy a fő kérdés az állat és ember kapcsolata, pontosabban meddig állat az állat és mikortól kezdve válik az emberrel egyenrangú lénnyé továbbá egy ilyen lény vagy faj miként viszonyulhat az emberi társadalomhoz vagy a könyv szempontjából fontosabb kérdés, az emberiség miként viszonyulna egy másik intelligens fajhoz a bolygónkon. Ezt a témát körül járni úgy hogy hozzá kapcsolódva, megjelennek a 70-es évek irodalmára annyira jellemző 3.-világháború és nukleáris genocídiumok rémképei, egy egészen egyedi tárgyalási módot ad ennek a témának. Persze nyilván nem ez Merle legjobb könyve, a szereplők magánéleti és karakterbeli szálai szörnyen disszonánsak a könyv többi részével és ez rendkívül irritáló. Ámbár ettől függetlenül első Merle könyvnek tökéletes volt. Kedvet csinált ahhoz hogy olvassak még tőle. Mondjuk a Malevilt ,amely a Nukleáris apokaliszisről szól. |
|
2018.12.12 12:59 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Muhaha, A széthullott birodalmat megrendeltem (köszi Yuu), viszont még mindig szomjazom könyvre.
tudtok az alábbi feltételeknek megfelelő könyveket ajánlani? - női főszereplője legyen - kommunikáljon más nőkkel - ne pasikról beszéljenek folyton, vagy hogy ki kitől esett teherbe - semmi vámpír vagy zombi (a többi élőhalott jöhet, csak ezek valamiért baromira ellenszenvesek...) - nem horror - semmi nemi erőszak - a műfaj tök mindegy (sci-fi, töris, romantikus, fantasy, múlt, jelen, jövő, édes mindegy nekem) |
|
2019.01.16 13:08 00 / | |
|
|
A lányok csöndje Jennie Melamed-től. Nehéz könyv lelkileg, de jó és tanulságos szerintem.
|
|
2019.01.16 15:10 00 / | |
|
|
Reki írta: Muhaha, A széthullott birodalmat megrendeltem (köszi Yuu), viszont még mindig szomjazom könyvre.tudtok az alábbi feltételeknek megfelelő könyveket ajánlani? - női főszereplője legyen - kommunikáljon más nőkkel - ne pasikról beszéljenek folyton, vagy hogy ki kitől esett teherbe - semmi vámpír vagy zombi (a többi élőhalott jöhet, csak ezek valamiért baromira ellenszenvesek...) - nem horror - semmi nemi erőszak - a műfaj tök mindegy (sci-fi, töris, romantikus, fantasy, múlt, jelen, jövő, édes mindegy nekem) Én ezt nagyon merem ajánlani. |
|
2019.01.16 16:29 00 / | |
Offline
|
|
Gyú: pont most olvasom a Mesterségem a halált, nekem meg ez az első Merle-regényem. Szerintem méltán kapott jó értékeléseket a molyon. Nagyon szépen felépített könyv, teljesen hiteles a főszereplő jellemfejlődése, az, hogy miért lett olyan, amilyen, és bár a könyv kb. 2/3-ánál járok, egyelőre abszolút nem a haláltáborokon van a hangsúly (pont most kerül a képbe Auschwitz).
Majd írd meg kérlek, ha olvasol még valamit Merlétől, mert egyelőre nekem nagyon szimpatikus az író. |
|
2019.01.16 17:07 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Koszi lanyok meglesem oket.
|
|
2019.01.16 20:39 00 / | |
|
|
Én jelenleg két könyvet olvasok (túl csábító volt a könyvfesztiválos kedvezmény), az egyik Böszörményitől az Ambrózy-sorozat utolsó utáni kötete, a "Szer'usz világ!" (maga a sorozat a gyengém amúgy, mert a ""boldog"" békeidőkben játszódik és fele romantika, fele nyomozás és kusza sztoriszálak vannak benne, amik csak a legutolsó oldalakon bogozódnak ki <3 )
A másik regény....hú, hát azt nem tudom, kiolvasásnak számít-e, hogy átszaladtam rajta? "Ez a srác" a Sarina Bowen - Elle Kennedy kettőstől....aki ismeri, az szerintem érti, mire értettem a fenti mondatot. (na jó, olyan 80%-ban kiolvastam ) Aki meg nem olvasta még...nos, ez egy DURVÁN 18+-os LMBTQ regény, 2 meleg srácról szól, de persze nem ilyen egyszerű.....többször is úgy éreztem olvasás közben, hogy a következő pillanatban szénné ég a könyv....komolyan írtam, hogy 18+-os...szerintem SPOILER! még a Szürke 50-et is lekörözi a részletes szexjelenetekkel kapcsolatban. Na de, az tetszett, hogy a 2 írónő írta a 2 srác részeit, váltott szemszögből, ami jó volt, mert így mindkettejük gondolatait és érzéseit megtudhattuk. Másrészt az ilyen váltott szemszögnél mindig attól tartok, hogy visszaugrunk az adott jelenet elejére és más karakter szemszögéből újraéljük azt...hála az égnek, itt nem ez történt és gördülékenyen haladt előre a cselekmény. Oh, és jól láttam Moly-on a zárójelben azt, hogy (HIM 1.), a cím után? Eszerint Jamie és Wes története folytatódik! Már alig várom! <3 |
|
2019.06.01 22:50 00 / |