Téma: Könyvek: Mit olvasol/olvastál legutóbb? Véleményed róla?
|
|
Andro írta: Robert Holdstock: LavondyssAki egy igazán jó, nem sablonos fantasyt akar olvasni, az olvassa el előbb a Mitágó-erdőt, majd a Lavondyss-t. Nem fogja megbánni! Ritkán olvasok manapság már fantasyt, de most hogy utánanéztem a könyveknek, amikről írtál, szerintem ezzel a regényciklussal meg fogok próbálkozni (már le is töltöttem a sorozat megjelent hat kötetét). A neten talált ismertető alapján látom, hogy az író rengeteget merített a kelta mitológiából illetve a jungi pszichológia elméletéből a kollektív tudatalattiban található archetípusokkal kapcsolatosan, mindkettő olyan téma ami különböző okokból kedves nekem. Ajánlom a figyelmedbe a nyáron megjelent Hellblade: Senua's Sacrifice nevű játékot, mivel az is hasonló módon mitológiai és pszichológiai alapokra építi fel a történetét, írtam is róla néhány hete egy rövid ismertetőt egy másik topikban. De hogy ennek a topiknak a témájához visszakanyarodjak, a legutóbbi könyv, amit befejeztem az Sarah Waterstől a Tipping the Velvet volt (magyarul fogalmam nincs milyen címen adták ki), ami lényegében egy késő viktoriánus korban játszódó erotikus pikareszk regény leszbikus főszereplővel. Ajánlom azok figyelmébe, akik hozzám hasonlóan kedvelik a yuri/shoujo ai sorozatokat, viszont sokszor kevésnek és komolytalannak találják azt, amit az animék ebben a műfajban nyújtani tudnak. |
|
2017.09.22 13:35 / utoljára módosítva: 2017.09.22 13:39 00 / | |
Offline
|
|
Nem játszom számítőgépes játékokkal, mert a gépem nem bír el ilyeneket. Meg amúgy sem vagyok egy gamer típus.
Akkor a hat kötet közül még csak kettő jelent meg magyarul, azok is tavaly. Még a Moly.hu szerint is. |
|
2017.09.22 16:12 00 / | |
|
|
Én sem vagyok “egy gamer típus”, de a játékokkal is úgy vagyok, mint az animékkel: időnként akad olyan, amiért érdemes áldozni a szabadidőmből. A Senuan kívül idén csak egy másik akadt, amivel így voltam és a Cyberpunk 2077 2019-es megjelenéséig egyelőre nem is tervezek mással játszani.
Ha azt mondod, hogy tavaly óta nem fordították le a maradék négy kötetet, akkor tartok tőle, hogy itthon nem voltak annyira sikeresek üzleti szempontból, hogy megérje a többit is magyarul kiadni. |
|
2017.09.22 17:02 / utoljára módosítva: 2017.09.22 17:04 00 / | |
Offline
|
|
0AmaNita0 írta: Ha valaki olvassa még a topicot, akkor szeretnék ajánlást kérni jó krimiregényre. Köszönöm.Hát lehet már késő, de ha még érdekel a skandináv krimik fénykorukat élik. Jo Nesbo- A hóember (film is készül belőle), Camilla Läckerbeck- A hableány ezeket olvastam és nagyon tetszettek. Andro írta: Éppen most olvasom L.M. Montgomerytől az "Anne otthonra talál" c. kötetet. Már szinte az összes adaptációt láttam, és a könyv is nagyon tetszik. Kissé viharvert, könyvtári példányt olvasok, de nem baj. A történet bájos, élettel teli, néhol picit gyerekes, de nagyon élvezem.Az adaptációkat én is szeretem, de a könyv nem tetszett. Amit legutóbb olvastam az Josh Malermantól a HÁz a tó mélyén című könyve volt. Elég kis rövid, de nagyon megtetszett a történet leírás ennek ellenére csalódás volt. Nem erre számítottam , a leírás alapján egy misztikus-horroros történetet vártam, helyette egy szimbolikus "felnőtté válás" bontakozott ki. Annak örülök, hogy végül nem vettem meg, hanem csak könyvtárból kölcsönöztem ki. |
|
2017.09.24 17:13 00 / | |
Offline
|
|
0AmaNita0 írta: Ha valaki olvassa még a topicot, akkor szeretnék ajánlást kérni jó krimiregényre. Köszönöm.Nagyon ajánlom a skandináv krimiket. Pl. Jo Nesbo regényeit. Kissé darkosak, kissé véresek, de mostanában igen közkedveltek. Vagy ott vannak az Agatha Cristie könyvek (Poirot, Miss Marple), esetleg a klasszikus Sherlock Holmes regényeket is tudom ajánlani. |
|
2017.09.24 20:41 00 / | |
|
|
Én jelenleg az Éjangyal Trilógia 1. részét az Árnyak Útjánt olvasom és eddig valami eszméletlenül jó. Olyan mint az Assassins Creed megfejelve egy nagy adag Leon a Profival és egy kis adag Witcherrel.
https://moly.hu/konyvek/brent-weeks-az-arnyak-utjan " Durzo Blint számára az orgyilkosság művészet, és ő a város legelismertebb művésze. Azoth számára kétes a túlélés. Valami olyasmi, amit senki sem garantál. Utcagyerekként nő fel a nyomornegyedben, és megtanulja gyorsan felmérni az embereket. Ahogy megtanul vállalni bizonyos kockázatokat is. Olyan kockázatokat, mint Durzo Blint tanítványának állni. De hogy felfogadja őt, Azothnak hátat kell fordítania régi életének, és elfogadnia új személyiségét és nevét. Nem Azoth többé. Kylar Sternként meg kell tanulnia az orgyilkosok világának veszélyes politikáját és a különös varázslatokat – és kifejleszti a halálhoz való érzékét." |
|
2017.09.24 20:46 00 / | |
|
|
hát én néha eléggé nagy problémának érzem, hogy mire írok ebbe a topic-ba addigra már egy rakás könyvet kiolvastam és nem tudom melyikről írjak mert legszívesebben mindet ajánlanám de azért annyi hely nincs...
Ajánlok egy japán könyvet: Itojama Akiko: Balfék! Valójában ez csak az egyik kisregény címe amely a könyvben található az Európa Könyvkiadó modern könyvtár sorozatában jelent meg és valójában két egymástól független kisregényt tartalmaz a Balféket és A tengeri remetét. Viszont egy valamiben összefüggenek a történetek hogy mindkettő elég erősen Jób parafrázis. Tehát fel kell készülni hogy pokolian nyomasztó históriáknak nézünk elébe amelyek olyannyira emberiek hogy még a szürreális elemek sem teszik könnyebbé őket még is érdemes őket végig olvasni. nem igazi spoiler csak kicsit bővebben a történetekről SPOILER! ha meg akarom közelíteni ezeknek a történeteknek a közös vonalát én azt mondanám hogy a boldogság mibenlétét firtatják ám két különböző módon. A balfékben egy egyetemista srác lecsúszását (és felnőtté válását) követhetjük nyomon aki némileg öntudatlanul is de az idillt próbálja az életében megvalósítani ám folyamatosan elbaltázza minden esélyét és reményét a boldogságra amikor az csak egy karnyújtásnyira van. Reménytelen küzdelmében pedig a szívszorító, hogy tetteiért senki mást nem terhel a felelősség csak őt magát. Ám mégis a történet végén (legalább is bennem) felmerült a kérdés hogy az idill a boldog élet sémái valóban boldoggá tesznek? vagy a boldogság a révbe érés érzése és annak körülményei jóval többek mint ahogy azt ábrándjainkban előre vetítjük és az idill természete nem kötött formális tényezők együttese hanem egy olyan jelenség amelyet nem lehet felkutatni, megvalósítani hanem önmagától következik be amikor valóban minden megfelelővé válik hogy megéljük? A tengeri remete esetében némileg más a helyzet. Ez a történet egy felnőtt férfiről szól akinek minden lehetősége meglenne arra hogy "álom életet éljen" a társadalom mércéje szerint de ő maga mégis magányosan visszavonulva él minimális kapcsolatokkal a világgal. A történet feltárja ennek a visszavonultságnak a természetét, és a magányában rejlő kényszerítő tényezőket. Ez a férfi a történetben ismét nyit a boldogság felé (bár némileg visszafogottan) és nem talál végül mást csak veszteséget és kínt és végül újra a magányt. Ám még is a történet záró akkordja mutatja meg igazán, hogy ami pokolinak tűnik nem feltétlenül az is. Hasonló kérdéseket generálva maga után, mint az előző történet. + ebben megjelenik egy jópofa fantázia figura is találóan így is hívják Fantázia... mind a két írás eléggé szimbolikus a realista jelleg ellenére ajánlom ezt a könyvet de főleg akkor amikor nem tudod hogyan tovább... vagy éppen akkor amikor továbbléptél... |
|
2017.09.28 17:38 00 / | |
|
|
Ha a light novel számít, akkor most én is olvasok, mégpedig To aru Majutsu no Index-et eredeti nyelven. Egyenlőre még csak az elő fejezet felénél járok (marha hsszú egy fejezet, meg sok az imeretlen kanji meg szó ezért lassan haladok azon röpke szabadidőmben amikor előveszem), de eddig tetszik, mondjuk az is igaz, hogy ezt a részt az anime is totál követi így újdonság nem sok van
|
|
2017.09.28 17:45 00 / | |
|
|
xx18Rolandxx írta: Én jelenleg az Éjangyal Trilógia 1. részét az Árnyak Útjánt olvasom és eddig valami eszméletlenül jó. Olyan mint az Assassins Creed megfejelve egy nagy adag Leon a Profival és egy kis adag Witcherrel.https://moly.hu/konyvek/brent-weeks-az-arnyak-utjan " Durzo Blint számára az orgyilkosság művészet, és ő a város legelismertebb művésze. Azoth számára kétes a túlélés. Valami olyasmi, amit senki sem garantál. Utcagyerekként nő fel a nyomornegyedben, és megtanulja gyorsan felmérni az embereket. Ahogy megtanul vállalni bizonyos kockázatokat is. Olyan kockázatokat, mint Durzo Blint tanítványának állni. De hogy felfogadja őt, Azothnak hátat kell fordítania régi életének, és elfogadnia új személyiségét és nevét. Nem Azoth többé. Kylar Sternként meg kell tanulnia az orgyilkosok világának veszélyes politikáját és a különös varázslatokat – és kifejleszti a halálhoz való érzékét." Ez nekem is meg van, csak még nem kezdtem el olvasni. |
|
2017.09.28 21:19 00 / | |
|
|
serenity21 írta: xx18Rolandxx írta: Én jelenleg az Éjangyal Trilógia 1. részét az Árnyak Útjánt olvasom és eddig valami eszméletlenül jó. Olyan mint az Assassins Creed megfejelve egy nagy adag Leon a Profival és egy kis adag Witcherrel.https://moly.hu/konyvek/brent-weeks-az-arnyak-utjan " Durzo Blint számára az orgyilkosság művészet, és ő a város legelismertebb művésze. Azoth számára kétes a túlélés. Valami olyasmi, amit senki sem garantál. Utcagyerekként nő fel a nyomornegyedben, és megtanulja gyorsan felmérni az embereket. Ahogy megtanul vállalni bizonyos kockázatokat is. Olyan kockázatokat, mint Durzo Blint tanítványának állni. De hogy felfogadja őt, Azothnak hátat kell fordítania régi életének, és elfogadnia új személyiségét és nevét. Nem Azoth többé. Kylar Sternként meg kell tanulnia az orgyilkosok világának veszélyes politikáját és a különös varázslatokat – és kifejleszti a halálhoz való érzékét." Ez nekem is meg van, csak még nem kezdtem el olvasni. Akkor csak ajánlani tudom,hogy elkezd mert nagyon jó. Igaz lassan indul be és minden ami nem a két főszereplővel kapcsolatos elsőre feleslegesnek hathat de amikor összekapcsolódnak a szálak akkor minden értelmet nyer. |
|
2017.09.28 21:59 00 / |