Téma: Versek és Történetek
|
|
úti gondolatok
csak az élők nyugvóra térő architektúráját nézem, ahogy a leveleiket vedlő fák, csupasz karmaikkal kapnak az ég monokróm fehérébe mint megannyi elfeketedett véna, hálózzák sík felületté, kompozícióvá az elterülő néma szférát csak a motor zúg fémes éneket elmélyülésem tengerébe. Míg a szántóföldek hullámaiba veszem, és a horizont holt csíkját kémlelem, mint holmi hajós az ismeretlenben... pedig emlékeim kísértik e tájat, véget érnek egy sóhajtásban. ahogy suhanok a semmiben s a tér síkká merevedik, képpé az üveg csaló játékává |
|
2017.11.17 12:24 00 / | |
|
|
A háború árnya, avagy a filozófia mi szerint jó rossznak lenni
Teljesen tanácstalan voltam vele kapcsolatban, hogy ezt, hova tegyem, ha egyáltalán van helye itt. Ez egy általam íródó mű az isekai LN-ek által ihletődött. Ahogy felnyíltak a szemeim, annak látványa és érzete fogadott, hogy egy ismeretlen helyen lebegek. Olyan volt, mint egy fekete űr melyet távoli csillagok fénye világít meg csupán. Mi a...? Hangzott el számból, zavarodottságomnak jelet adva, amikor észrevettem, hogy másik három fickó is itt van velem. Még csak látásból sem voltak ismerős egyikük sem. Ők is ebben a különös űrben lebegtek, mint én, bár láthatóan egyenlőre csak én voltam eszméletemnél. Az utolsó emlékem az, hogy egy teljesen átalagos nap után lefeküdtem aludni. Másnap dolgoznom kelet volna, úgyhogy időben lefeküdtem. Nem jut eszembe semmi rendkívüli. Au! Fájdalmat okozott az ahogy megcsíptem magam, szóval elméletileg ez nem lehet egy álom. Ha nem álom, akkor viszont mi lehet ez? Természetesen ekkor végigszaladtak rajtam a szokásos elméletek, ami egy ilyen szituációban előjöhetnek. Mélyebben nem gondolkodtam el a dolgon. Fölösleges, ha minden igaz hamarosan úgy is megtudom a választ. Addig is lehunytam a szemem és kiürítettem az elmémet. Hamarosan egy fontos találkozásban lesz részem, nem szabad engednem, hogy kóbor gondolatok vagy érzelmek hibás döntésre vigyenek. Némi idő elteltével hallottam, hogy a másik három személy is felébredt. Gyakorlatilag egyik a másikat ébresztette fel, ahogy a zavarodottság diszkomfortá, majd félelemmé alakult bennük. A félelem arra késztette őket, hogy keressék egymás társaságát. Vágytak rá, hogy konfortot leljenek egymásban. Vágytak valami ismerősre, ami elfeledtetti a félelmet az ismeretlentől. Őszintén szólva engemet az ismeretlen csak izgatottsággal töltött el. Így volt ez egész életemben. Érdekeltek mindig az újdonságok, az olyan dolgok, amiket csak kevesen tudnak. Gondolom, így érthető, hogy miért tetszett ennyire a szituáció. Annyi kérdés és semmire sincs válasz. Kérdések melyekre a választ nekem kell meglelni. Ez maga a paradicsom számomra. Természetesen számukra úgy tűnt, hogy még mindig szendergek, amire bevallom rá is játszottam picit. Egy ideig megpróbáltak felkelteni, majd ráuntak és folytatták az érdektelen beszélgetéseiket. Ezt nem csak azért tettem, mert nem volt kedvem velük beszélni, hanem azért is, mert belegondoltam, valamibe, amibe ők nem. Ha ez egy vérre menő "játék" előszobája, akkor könnyen megeshet, hogy mi egymás ellenségei vagyunk. Ebben az esetben, pedig annál jobb, minél kevesebbet tud rólad az ellenség. Természetesen figyelmesen hallgattam a beszélgetésüket. Az okom remélem egyértelmű, ha ellenségek leszünk nagy hasznomra lehet bármilyen kis információ morzsa. A következőket tudtam meg róluk: 1. Nekik is az az első emlékük, hogy lefeküdtek. 2. Mindhárman "nagy" gamerek. 3. Az egyikük olvas fantasy könyveket is. 4. Ugyan az a fickónak van fogalma is róla rajtam kívül, hogy mik azok a isekai művek. 5. Egyikük egyetemista, az egyik dolgozik, mint én, a harmadik meg végzős középsuliban. 6. Az egyiknek van barátnője. 7. Mindannyian roppant örülnek annak ami várhat rájuk. 8. Mindhárman csak szivárványos, kellemes power fantasy szintjén látják a közeljövőt. 9. Mindhárman sokat fecsegnek fölöslegesen hülyeségeket. 10. Mindhárman mocsok ingerlőek és távol állnak attól, hogy barátkozzak velük. Szerencsémre a beszélgetésüket, ami meglehetősen érdektelenbe és információ szegénybe csapott át megszakította egy új hang, mely köszöntött minket. Ennek hallatán végre ledobhattam magamról alvást színlelő álcámat anélkül, hogy magamra vontam volna a figyelmet. Ekkor egy Lovecraft-i Nyarlathotep szerű figurát pillantottam meg, mely bárminemű bemutatkozás nélkül folytatta mondandóját. Hangja határozott volt és volt benne valami határozottan földöntúli. Senki sem mert a szavába vágni, ahogy végigmondta az alapvető tudnivalókat teljesen higgadt és kimért módon. A következő információkat tudtuk meg tőle: 1. Mindannyian szívrohamban haltunk meg álmunkban, amit ők okoztak. 2. Bizonyos paraméterek szerint random lettünk kiválasztva. 3. Mind egy játék részesei leszünk, ami az ők szórakozását fogja szolgálni. 4. Egy új testet fog a tudatunk kapni a világban ahova érkezünk. 5. A világ amibe érkezni fogunk egy fantasy világ a mi definicióink szerint. 6. Mind négyen "avatárként" fogunk megérkezni három "apostolal" egyetemben akiket, mi választhatunk ki. 7. A célja a játéknak, hogy a másik frakció avatárjait elintézzük. 8. Mindannyian kérdezhetünk tőle négyet. 9. Miután ez megtörtént levezeti a választásokat, melyeket meg kell hoznunk, mielőtt az új világba kerülnénk. 10. A győztest félt roppant mód meg fogják jutalmazni. Legelőször felém fordult várva a négy kérdésemet. Természetesen ezzel rám irányítva a másik három tekintetét. Én nem törődve ezzel jelentéktelennek tünhetető, ám mégis fontos kérdést vetettem fel sorban. -Ez a hely már annak a világnak a része, ahova kerülni fogunk? -Ti beleavatkozhattok a játék menetébe? -Amikor megérkezünk az új világba csak a saját ismereteink állnak majd rendelkezésünkre? -Biztonságos helyre fogunk érkezni? Igen. Nem. Igen. Igen. Válaszolt roppant velősen, majd fordult a következő felé. Aki, pont úgy, mint a többiek egy két szavas válaszokat kaptak. Nem túl sok plusz infóhoz jutottam általuk. Én viszont sok információval lettem gazdagabb. Az első kérdésemre adott válasz által szinte biztos lehetek benne, hogy nem valami gagyi RPG világba fogunk csöppenni. Hiszen ha úgy lenne, már elő tudtam volna szedni valami státusz jelzőt vagy hasonlót. Ennek nagyon örülök, utálnák egy olyan egyszerű, buta és unfair világba csöppenni. A második kérdés rávilágított, hogy fölösleges erőltetnem magam, hogy a kegyükbe járjak és ez által akár előnyre tegyek szert. Ez szintén örömmel töltött el, mert így kevésbé éreztem magam cirkuszi majomnak. A harmadik válasz szomorú hír, mert nem fogja egyszerűvé tenni az életemet a legelején. Másrészről több újdonság vár rám, amit vegyünk plusz oldalnak a dologgal kapcsolatban. Végül az utolsó kérdésre a válasz a legnagyszerűbb. Roppant megnyugtató, hogy ahogy megérkezek nem három lándzsával a seggemben vár majd valami ellenség. Miután mindenki letudta a kérdéseket újabb magyarázás következett. Most a következőket tudhattuk meg: 1. A vállig amibe kerülni fogunk két különböző világ szülöttei által lakott. 2. Egy valaki közölünk az egyik, a másik három a másik oldal avatárjai lesznek. 3. Mindenki máshova fog érkezni. 4. Az számít győzelemnek, ha az egyedüli védelmező avatárt megöli valamelyik a három hódító avatár közül vagy a védelmező mindhárom hódított. 5. A hódítok nem csak avatárok, hanem terület és lélekszám szempontjában is fölényben vannak viszont kevésbé egységesek. 6. A védők több faja a kihalás szélén áll vagy a hódítok rabszolgája. 7. A védők célja, hogy kiirtsák a hódítókat mindegy szálig. 8. Amint a védő avatár ki lesz választva ő el lesz különítve a többiektől. 9. Az Avatárság nem jelent mást, mint hogy egy általuk választott isten megtestesüléseiként reinkarnálodunk majd. 10. Ettől függetlenül ugyanolyan halandóak leszünk, mint bárki más. Láthatóan a meg kell ölni valakit rész feszéjezte a többieket. Engem egyáltalán nem, egy új világ, egy új erkölcs, arról nem is beszélve, hogy a hallottak alapján egyik oldal sem áll erkölcsileg a másik felett. Egyébként is nem áll tőlem olyan távol… Ekkor a játékmesterünk felém fordult ismét elsőnek és felszólított, hogy válasszak oldalt. A válaszom reflexszerű volt és határozott. -A védő oldal avatárja leszek! Folytatás várható... Post áthelyezve. Ez a topic való az ilyen hosszabb hangvételű szösszenetekhez (is). /mod/ |
|
2018.01.18 16:32 / utoljára módosítva: 2018.01.18 16:32 00 / | |
|
|
Miután ezt kimondtam, azonnal egy másik ugyanolyan ”szobába” kerültem, mint az előző. A különbséggel, hogy nem volt semmilyen társaságom. Élveztem ezt csöndet és kihasználtam, hogy ismét lecsendesítsem az elmémet. Most felvetülhet bennetek, hogy miért a védőket választottam. Talán azért, mert úgy gondoltam, biztos fair play van szóval a balanc-olás értelmében OP leszek? Nem vagyok ilyen naiv, ez valószínűleg nem így lesz. Ellenben a hard mód, esetünkben úgy tűnik sokkal inkább Helish vagy Lunatic igen csak vonzz. Szeretem a kihívásokat azt, ha a dolgok nem egyszerűek és a hibáimért csúnyán megbüntetnek. Hogy miért? Természetesen azért, mert így jobban képes fejlődni az ember, nekem pedig célom volt mindig is jobbá válni, amiben csak tudok. Nem mellesleges szempont az is, hogy nem akartam közösködni egyikükkel sem a teremben első benyomás alapján. Nem vagyok antiszociális vagy ilyesmi, de szeretem jól megválogatni azt, hogy kikhez van közöm. Mikor már teljesen megtisztítottam elmém minden zavaró tényezőtől egy hang köszöntött. Egy kedves lágy fiatal női hang, melyből valósággal áradt anyai szeretett. -Üdvözöllek legújabb gyermekem. Hangzott miközben testemet kellemes melegség töltötte el, mint egy ölelés és kinyitottam szemeim. Egy átlátszó kristályba zárt szépség képe fogadott, egy éppen érő leány, mint sem nő alakjával. Nem ember volt és ezt bárki megmondta volna első ránézésre. Bőre örvénylő szín kavalkád volt, mely folyton változott és igen csak vonzotta a tekintetett. ”Földig” érő haja egzotikus és ismeretlen növények és hosszú tollak sokaságából állt. Kilenc szeme volt melyek félkörívben helyezkedtek el arcán és mely mind csukva volt. Ajkain bárkit megnyugtató anyai mosoly tükröződött. Leheletnyi kebleit és szeméremét semmi sem takarta, ezzel is növelve ártatlan és természetesnek ható szépségét. Válaszul köszöntésére, mélyen meghajoltam szememet levéve róla. -Üdvözletem teremtőanyám. Majd kiegyenesedve szemeimmel tovább csodáltam különleges szépségét, ezen kisé elkuncogta magát. -A nevem Tzenera, benned kit tisztelhetek? -Egyelőre valakit kinek nincs neve, lévén még meg sem születtem, de meg tisztelnél vele, ha adnál nekem egyet. A kristályba zárt mozdulatlan leányzó ismét elkuncogta magát, mely érthetetlen boldogsággal töltötte meg egész lényemet. -Örömmel adok, neked nevet, ha ez a kívánságod, viszont mielőtt ez megtörténne lenne pár választás, melyet meg kéne hoznod. -Örömmel. Válaszoltam Tzenerának, aki ez követően mesélt az istené váló gyermekeiről, kik közül választhattam, hogy kinek az avatárja legyek. A következő lehetőségek álnak elötem és a következőket tudtam meg róluk. 1. A fehér istenség, Einz a csontok és békesség istene: -Az ő gyermekei a csontlények és élőholtak. -Csontokat használnak mindenhez, a kovácsolástól az építészetig. -Nem kell aludniuk, sem enniük. -Roppant öreg egyének is vannak közöttük. -Jelentős részük mély álomban van jelenleg. -Ő leginkább egy kedves nagyapó alak, aki szívesen ajándékozza meg gyermekeit. -Mind képesek varázsolni. 2. A vörös istenség Arisus, a vér és élet istene: -Az ő gyermekei a vérlények és az azáltal megváltozottak. -Ők elsősorban szimbióta életformák. -Kizárólag vérrel táplálkoznak. -Jelentősen megfogyatkoztak az elmúlt időben. -Ő valami szigorú, ám igazságos nagybácsi figura. 3. A zöld istenség Diania, a növények és ételek istennője: -Az ő gyermekei mind növényi élőlények. -Ők szolgáltatják a táplálékát az itteni népek nagyjának. -Többségük szimbióta. -Ők aktívak a legtöbben jelenleg. -Ő valami mindenkinek segítőkész nagynéninek figura. 4. Az arany istenség Judao, a csodák és ajándékozás istene: -Nincsenek gyermekei. -Nem volt soha még avatárja. -Ő valami jó fej nagybácsi figura, akit mindenki szeret. 5. A barna istenség Minara, a fémek és tudás istennője: -Az ő gyermekei a nem szerves életformák. -Ők a legütösebb mágusok és legnagyobb tudású bölcsek. -Roppant sokan odavesztek közülük. -Ő egyszerre a tudomány és mágia imádata maga, egy különc nővérke típus. 6. A rózsaszín istenség Puckam, az illúziók és élvezetek istene/istennője: -Az ő gyermekei leginkább manóknak és tündéreknek értelmezhető számunkra. -Ők vannak legnagyobb számban jele jelenleg. -Roppant sokan rabszolgák jelenleg. -A többségük harcban nem túl jól bevethető. -Neme meghatározhatatlan, de igen hedonistának tűnik, egy különc kisöcsi/hugi. 7. A lila istenség Pyraha, a mérgek és kegyesség istennője: -Az ő gyermekei a gomba lények és rovar lények. -Mindannyian rendelkeznek valamilyen méreggel. -Jelentősen irtották őket, de még mindig sokan vannak. -Ő egy gyászoló anya figura, amire van is oka. 8. A kék istenség Márick, a víz és ékkővek istene: -Az ő gyermekei a gyíkfélék és vízi lények. -Ők is jelentős számban vannak még jelen. -Ők ennek a világnak a legütőképesebb lényei. -Márick jelenleg mély álomban pihen. -Ő a bosszú álló apuci típus. 9.A fekete istenség Ala’Rita, az árnyak és rémálmok istennője: -Az ő gyermekei az árnylények. - Roppant kevesen vannak jelenünkben. -Soha se voltak túl sokan. -Ő a legfiatalabb a többiekhez képest és igen magának való, egy különc kishugika típus. 10. A szürke istenség Sabara, a vadak és szabadok istennője: -Az állatok és állatiassághoz közel álló lények az ő gyermekei. -Sokan meghaltak, egy részük rabszolga. -Jelentős számban fellelhetőek. -Ő valami szabadgondolkodású nővérke benyomását kelti. Tzenera roppant röviden, de örömmel mesélt gyermekeiről, szavaival egy népes családot leírva, melynek mindenki tagja. -Sajnos nincs sok időnk, úgyhogy csak ennyit tudtam mondani mindenkiről, pedig szívesen mondanék el mindent neked. Mondta csalódottsággal hangjában. -Ha csak erre van időnk, nem tehetünk ellene semmit se, pedig bevallom magam is szívesen hallgatnám, ahogy többet mesélsz gyermekeidről. -Ezt örömmel hallom. Mondta erős örömmel hangjában a kristályba zárt gyönyörű leányanya. -Szerencsére ennyi alapján is döntésre tudtam jutni, hogy kinek az apostola szeretnék lenni. -Ez csodás! Ki lett a választottad? -Nem más, mint Ala’Rita. Válaszoltam magam is örülve örömének. Post áthelyezve. /mod/ |
|
2018.01.18 16:32 / utoljára módosítva: 2018.01.18 16:32 00 / | |
|
|
-Óh! A kristályba zárt szépséges istennő hangján hallatszott ekkor némi meglepődés. -Megkérdezhetem esetleg azt, miért döntöttél így? Őszinte kíváncsiság hallatszott gyönyörű lágy hangjában, melynek senki se tudott volna nemet mondani. -Természetesen Tzenera. -Tudod, őszintén szólva Minara és Ala’Rita között vacilláltam csak. -A tudást nagyra tartom, így Minara igen csak esélyes volt, de őszintén szólva a szintetikus test kissé taszított. -Mindegy, hogy kő, fém vagy akármi más lenne, nem igazán az én ízlésvilágom lenne, viszont egy árnylényt, már közel érzek magamhoz, egy árny testben kényelmesen érezném magam azt hiszem. -Nem mellesleg az árnyak és rémálmok istennőjének avatárjaként, olyan dolgok birtoklására számítok, ami által egyébként is képesek leszek tudás szerzésére könnyedén. -Úgy tűnik jól átgondoltad az egészet. Hangzott ismét a csodálatos istennő vidám hangja. -Szívesen megtudnám most azonnal, hogy mire is gondoltál az alatt, hogy egy árnylényt közel érzel magadhoz, de sajnos nincs rá időnk… Csalódott szünetet követve ismét vidáman folytatta. -…viszont remélem, majd megtudom, miközben újjászületésedet követően figyellek téged. -Pedig neked akár szívesen elmondanám most is, de ha nincs rá időnk, hát nem tudunk ellene semmit sem tenni. Válaszoltam teljes őszinteséggel, ami fura lévén utáltam mindig is magamról beszélni bárkinek, de valamiért minden sejtem arra biztatott, hogy öntsem ki a lelkem Tzenerának. Ez fura, nagyon fura magamat ismerve, nem jellemző rám ez a gyermeteg imádat és rajongás, mely fel-fel lángol mikor megszólal. Megeshet, hogy ez isteni mivoltából fakad? -Ebben az esetben rá is térhetünk az apostolaidra. -Ők gyakorlatilag három különleges személy lesz, akik téged segítenek majd új életedben. -Bárkit választhatsz az előző életedből apostolodnak, aki hasonlókép fog ide kerülni, mint te. -Ők nem lesznek úgy felvilágosítva, mint te, rögtön újjászületni fognak veled, illetve te választhatod meg azt is miként szülessenek újjá. -Ha van valaki, akit apostolodnak szeretnél csak gondolj rá és elmondom, hogy milyen lehetőségek közül választhatsz esetében. -Ajánlom, hogy olyan embereket válassza, akikben nagyon megbízol, végül is ők lesznek azok, akik végig segíteni fognak utadon. Nem kellet sokat gondolkoznom, ha nem három apostolom lehetett volna, hanem több, akkor bajban lettem volna egy kicsit, de pont volt három ember, aki tökéletes megfelelt a dologra. Miután kiválasztottam őket már csak egyetlen egy dolog volt hátra újjászületésem előtt. -Örülök, hogy nem okozott nagy fejtörést az apostolaid megválasztása, a legtöbbeknek igen csak sok problémát szokott okozni és a legtöbb hibát ilyenkor szokták véteni, de te nem hiszem, hogy megbánnád bármelyik választásodat. Mondta büszkeséggel hangjában istenanyám, mely igen csak jól eset. -Az utolsó dolog, amit meg kell választanod egy-egy ajándék típus mindannyiótoknak, mellyel új életeteket kezditek. -Természetesen mindannyiótok konkrét ajándéka az adott személyhez fog illeni teljesen. -A következők közül lehet választani: A tudás ajándéka, a védelem ajándéka, vagy a pusztítás ajándéka. -Esetemben, mint azt sejthetted Tzenera a tudás ajándékát választom. -Így igaz, nem is vártam mást bölcs gyermekem. Mondta szívet melengető vidám hangján istenanyám. -Az első apostolomnak a védelem, a másodiknak a pusztítás, a harmadiknak szintén a tudás ajándékát kérem. Válaszoltam vidáman és határozottan. -Ebben az esetben már csak az maradt hátra, hogy nevet adjak neked. -Hmmm… -Gondolkodott el mélyen a gyönyörű, kristálybazárt istenanya, majd vidáman tudtomra adta új nevemet. -A az új neved Ma’Rita, a háború árnya lesz. -Tetszik a csengése és még inkább a jelentése. -Esetleg megkérhetnélek, hogy az apostolaimnak és adj nevet? -Persze. Válaszolt vidáman, majd elmondta az apostolaim új neveit is. -Lehet még egy utolsó önző kérésem anyám, mielőtt újjászületek? Ő erre a legkisebb hezitálás nélkül válaszolt vidám anyai szeretettel hangjában. -Természetesen gyermekem. -Átölelhetlek? Erre ugyanúgy válaszolt, mint az előbb, mire én átöleltem őt. Mikor ezt tettem, olyan érzésem támadt, mintha valami átölelte volna gyengéden és szeretetteljesen egész lényemet, nem csak a testemet, az egész lelkemet és tudatómat. -A legjobbakat kívánom neked gyermekem. Post áthelyezve. /mod/ |
|
2018.01.18 16:33 / utoljára módosítva: 2018.01.18 16:33 00 / | |
|
|
Mikor felébredtem, egy kellemes kis félhomályos szobában találtam magam, ami teljesen üres volt leszámítva engem és három apostolomat, akik előttem feküdtek a földön. Mindhárman gyakorlatilag teljesen meztelenek voltak, ám szemeimmel mégsem az általam ide választott lányokat vizslattam, hanem magamat. Lepillantottam a ”lábaimra”. Olyan érzésem volt, mióta felkeltem, mintha lebegtem volna. Az érzés teljes mértékben helyes volt. Lebegtem, nem is tehetem volna mást lábak nélkül. Eme meglepő tény realizálást követően végig vizslattam új testemet. Az egész testem fekete volt, mint az éj és egyáltalán nem érződött szilárdnak, olyan volt mintha egy gomolygó köd lett volna, olyan könnyed és alaktalan. Mármint egész pontosan volt egy konkrét humanoid formám, de az alakom nem volt állandó. Érdekes és tetszetős volt az új testem. Kíváncsi vagyok, hogy hogyan is működik, miből áll és miként lebegek. Még csak most keltem új életem hajnalára, de máris feltámadt bennem az olthatatlan éhínség a tudás iránt. Ekkor észrevettem valamit, ami a látóterembe volt már akkor is mikor nem létező lábaimra tekintettem le, ám nem létük elvonta a figyelmemet róla. Ez a dolog nem más volt, mint egy régi megviselt könyv, ami csukva a földön hevert. Mielőtt jobban szemügyre vehettem volna a könyvet halottam, ahogy apostolaim ébredezni kezdtek. Szinte másodpercre pontosan ültek fel egyszerre, hogy aztán zavarodottan nézhessenek körbe, mely zavarodottság mindenkinél másba váltott. Az első apostol, aki a női nem tagja volt reflex szerűen takargatni kezdte nemiségét, miközben új testét szemrevételezte, még mindig üldögélve. A második aki szintén a ”gyengébbik nem” tagja volt felállva tett hasonlókép, mint lánytársa. A harmadik személy pedig a férfi nem tagjaként büszkén állt a lányok mellett olykor-olykor, pillantásokat vetve a lányokra. Mielőtt viszont bárki megszólalt volna szemeik mind megtaláltak engem és tekintetükben kérdőjelek tömkelege tükröződött. Természetesen nem akartam kétségek között hagyni őket. -Üdvözöllek titeket az új életetek első napján. -Óh! A hangom a régi… ez nagyszerű! -Realizáltam a szerencsés tényt. -Ebben az esetben, már mindenkinek lehet róla fogalma, hogy ki is vagyok. Mosolyodtam el, bár nem tudtam, hogy tényleg így történt-e, de azt szándékoztam. -Kérlek titeket hallgassatok végig, mindent el fogok magyarázni, ne pazaroljuk egymás idejét fölösleges kérdésekkel. Láthatóan mindenki szívesen kérdezett volna vagy mondott volna valamit, de mind visszatartották magukban. -Mindenek előtt meg kell kérjelek titeket, hogy felejtsétek el a régi nevemet ez egy új élet egy új testtel és névvel. -A nevem, amin szólítsatok ez után Ma’Rita, a háború árnya, de ti szólíthattok Ma-nak is nyugodtan, végül is az apostolaim vagytok. -Tudom ez most kissé érthetetlen lehet így elsőre, de mindjárt mindent szépen elmagyarázok. Ezt követően pedig elmondtam nekik minden unalmas kis körítést és részletet, amit ébredésem előtt megtudtam. Természetesen mindent elmondtam nekik Tzeneráról is, leszámítva az általa adott neveiket és az utolsó kérésemet istenanyámmal szemben. Miután végeztem az unalmas részletekkel, melyek fontosak voltak, hogy megértsék helyzetüket rátértem az igazán lényeges dolgokra. -Most pedig elárulom azt, hogy kit miért is választottam, illetve azt is, hogy miért választottalak olyanná amilyenek lettetek, nem mellesleg pedig az új neveteket is elárulom. -Megkérnék mindenkit, hogy a kérdéseit és egyebeit tartsa meg magának, mindaddig, amíg mindenki sorra nem kerül. -Kezdjük is azzal, akinek a legtöbb emésztgetni valója lesz a mondandóm után. Ekkor az első választottam felé fordultam és annak szemet gyönyörkötettő teste irányába. Testét halvány rózsaszín bőr fedte, melyen néhol zöld kis pontok díszelegtek. Eme kültakaró teljesen szőrtelen volt és enyhén nedves, talán egy békához tudnám hasonlítani, de nem volt nyálkás jellege. Alap testfelépítése humanoid volt, ám gerincoszlopa egy hosszú farkincában végződött, mely hasonlatos volt egy axolotléhoz, ám annál kecsesebb. Szemei, mint két vízben csillogó élénkzöld smaragd vetültek rám és mikor pislantott szemhéját a mozgásban egy hártya előzte meg a krokodilokhoz hasonlóan. Teste áramvonalas volt, kecses és hosszanti, amivel kitűnően lehet úszni. Az áramvonalat csak egy pár apró női emlősökre jellemző zsírtömeg törte meg, melyet egyik kezével rejtegetett a kíváncsi szemek elől. Természetesen másik kezével a másik intim szférát takarta el. -Mielőtt megérthetnétek azt, hogy miért választottam őt elsőként kicsit mesélnem kell az előző életéről, eme szemet gyönyörködtető új test birtokosának. -Előző létében az osztálytársamként ismerkedtem meg személyével. -Én mindig hátul ültem a legeldugottabb sarokban ő pedig tükör ellentétesen elöl, azon a helyen, ahol jól észrevehető, ám a tanár vak foltjában volt. -Tudni kell, hogy az osztályunk tele volt agyonfrusztrált emberekkel, akik vágytak rá, hogy valakit szekálhassanak. -A kis szégyellős, hallgatag és védtelen lány, aki meglehetősen kerek volt a zsírtól könnyű célpont volt és kaptak is rá. -Ezt fontos dolog tudni ahhoz, hogy megértsétek azt, hogy miért is választottam őt, mert ebből ered minden, ami ok volt személye mellett. -Az első dolog, ami miatt őt választottam, hogy roppant okos lány, ami részben annak is köszönhető, hogy a szociális kitaszítottság miatt a tanulásba temetkezett. -Gyakran láttam olvasni olyan dolgokat, aminek hasznát vehetjük majd. -Persze nem csak a lexikális tudása nagyszerű, a problémamegoldó képesség is az, ami még csodásabb. -Ha tudnátok, hogy miket kelett eltűrnie, ti magatok is magabiztosan állíthatnátok azt, hogy érzelmileg roppant stabil. -Ami szintén hatalmas erény a szerepet tekintve, amit szánok neki. -Mindemellett egy szűzies ártatlan lélek, aki tudja mi az a kín és nem törte meg az, ami szintén plusz pont. -Persze a legfontosabb dolog a lojalitás kérdése mindenkinél. -Ebben pedig kitűnően vizsgázol. -Nem csak azért, mert a még mindig pokol életedből emeltelek ki és adtam valamit, amire mindig is vágytál. -Hanem azt is adom hozzá, amit szerettél volna vele megszerezni, egy szerelmet. -Tudom jól, hogy mikor utoljára láttalak régóta szerelmes voltál belém, remélem ezek az érzelmek nem változtak most, hogy viszonzásra lelhetnek. Ennek hallatán döbbent szempárok szegeződtek rám a teljesen természetesen előadott mondandómat követően. Rövidesen a döbbenet örömkönnyeké lett a megfelelő szemekben, legalábbis remélem, hogy örömkönnyekké. Az érzelmeibe annyira belefeledkezett, hogy apró kebleit takaró kezével kezdte könnyeit törölgetni, észre se véve, hogy ezzel felfedi fakó mellbimbóit. Megsirattam egy lányt és teljes mértékben élvezem a dolgot. Nem tagadom igazi rohadék vagyok, egy büszke rohadék. -Természetesen a fajt melybe tartozol azért választottam, mert ők nagyjából eme világ vízi szukkubuszai. -Gondoltam örömmel fogadod a csodás belsőd mellé a csodás külsőt, sokkal jobban illik hozzád, mint a régi dagadt tested. -A neved pedig mostantól nem más, mint Alira, az álmok virága. Ezzel pontot téve a dolog végére a következő apostolom felé fordultam. A másik leányzó messze fölé magasodott mindannyiunknak masszív és strapabíró testével. Nálunk kétszer magasabb volt és teste duzzadt a vadállatias izmoktól. Testének nagy részét szőr borította, kivételt a nemi részei, a hasa és az azt összekötő rész képezte. Bőre kávébarna volt, szőre pár árnyalattal sötétebb annál. Szépíthetném a leírást ahogy akarom, de gyakorlatilag egy furry szerű életforma volt teljes mértékben. Mellékesen hozzá tenném, hogy a fantasy ”állatember” típus, mint sem a másik. Az állati vonások voltak egyértelműen a dominánsok külsőre, de két lábon állt és hatalmas ember szerű mellei voltak, melyeket hatalmas karmokban végződő kezeivel takart több kevesebb sikerrel. A lábai kezeivel ellentétben mancsokban végződtek. Amennyiben egy állathoz kellene hasonlítanom a mi világunkban őt farkast mondanák, de testfelépítése kissé medvésebb volt egy farkasnál. Miközben fém szürke szemeibe néztem elmosolyodtam látva, hogy már most is a könnyeivel küzd, ami csak bizonyította számomra, hogy mennyire jó döntés volt őt választanom. -Ő a munkahelyemen volt a feletessem. -Egy törtető, határozott és akaratos nő. -Szeretett sportolni és versenyezni, ezenfelül szervezni és irányítani, ami pedig a legfontosabb, hogy jó bennük. -Él benne az elemi akarat, ami kell ezekhez, az önmagát teremtő motiváció, mely előre hajtja. -Viszont, ami a legfontosabb számomra az az, hogy szabálykövető, mindig megtartja a szavát és megadja az adósságát. -Az pedig igen hatalmas, így a hűséged felől nem kételkedek. -Hullajtsd csak nyugodtan az öröm könnyeidet, van miért. -Számodra ki soha nem tudott a seggén maradni pokoliak lehettek az utóbbi hónapokban. -A magatehetetlenség és kétségbeesés érzése, amit jórészt lebénult tested fogságában éltél meg csonkolt testeddel a legszörnyűbb dolog volt, ami veled megtörténhetett. -Nyugodtan ejtsd meg utoljára a gyengeség, mielőtt megkezded új életed, mint Mirda, a szabad léptű. Természetesen a hála és megkönnyebbülés könnyei nem maradtak el, persze ezen nincs semmi csodálkozni való. Ezt követően harmadik áldozatom, akarom mondani apostolom felé fordultam. Alacsony volt, olyan 130 cm magas összesen és a testalkata is roppant csenevész első látásra. Bőrének színe hasonlatos volt a félhomályhoz, miben álltunk, így távolról szinte észrevehetetlen lett volna bárkinek. Nagy, mondhatni animés szemei voltak, melyek teljesen feketének tűntek. Denevérszerű fülekkel rendelkezett és hozzájuk hasonló orral. Felső végtagjai horgas karmokban végződtek, míg lábain nem láttam ennek nyomát. Egész testének kiállása arról tanúskodott, hogy jól érzi magát a bőrében. -Ő pedig egy személy, akivel soha nem találkoztam szemtől szemben, még is az egyetlen ember, akiben eddig igazán megbíztam. -Egy nagyszerű ember, akit az internet sztyepéin kötött csak össze minket a közös érdeklődés. -Mindig is oda voltál tolvaj és felderítő jellegű karakterekért és amennyire látom jól érzed magadat a testedben. -Üdv az új életedben egy új néven, ami nem más, mint Rarik, a halk vihar. Ekkor közelebb lebegtem, majd a kezemet nyújtottam. -Öröm végre szemtől szembe találkozni öreg barátom. -Így igaz. Fogott lágyan velem kezet egy meghatódott ”férfias” könnycsepp társaságában. Háromból három teli találat és könnyes kiütés. Büszke vagyok a döntéshozó képességemre. Bevallom mélyen legbelül én magam is könnyeztem, de ennek senki nem látta nyomát. |
|
2018.02.05 18:58 00 / | |
|
|
meditáció/ nem ezoterikus értelemben
Oly messzi a messziség hogy gondolkodásom megreked és tudatom mely ezen elmereng feloldódik a felfoghatatlanságában mely nyílt és zárt az állapot melyben nyugszom vagy nyúzom magam és egy pillanatnyi test fölötti élménytől könnyek nélkül görcsöl a garat de le is nyeltem, szívembe mart rád nézek és ködbe révedt tekintetem nézek, látok hazugságok elpezsegnek testeden és valahol másol járok bár ez is hasonlott mondat magamról mert mereven állok testem börtönéből távol ám még is benne, belőle látok álmot veled és mindennel amit másnak tekintünk ám te vagy az egész és én külön komponensek de egy rész morzsányi fele melyben megvannak a mindenek hogy archaikusan fejezzem ki magam mikor melletted benned tőled távol és előtted állok bár ez is hazugság így leírva csak fantáziálok vagy talán álmot látok esetleg halucinálok bár mind egy és mindegy hisz nem az érzékek hamissága miről szól e kaparmányom tapasztalatról mi túl van a határon |
|
2018.03.16 19:58 00 / | |
|
|
#dögevők {nem}szabad vers a szabadságtalanságról
látom mit látni kéne és azt is mit mások rejtettnek vélnek s akad ki undorodik tőlem míg más jószágként szán vagy keblére fogad menten. úgy hogy sóhajom szakad beléje könnytelen zokogással leszek látatlan vendéged bár csak én véllek látni illúzióim egébe szárazra szívva szám sorvadva ágyam menedékében csak ez és élve boncolás agyam bimbózó fájó tályogját, szívem szakasztotta sorvadó mását mesélem magamnak míg a borongósság esélyt ad a napnak te is én is eképpen vagyunk normálisnak érezzük magunk míg ágyékunk egyesül és forró gőzben alszik agyunk s mint vége fáj az élet egy boldog perc töredékében negyed földel el seperve gondban heverve haverrel ha úgy tetszik rappeld el... fújod míg magadra gondolsz súly a léted s nem ezt ígérték de hörpintesz és véred mérge oldott bódulat egy mocsoktól takart kőlépcsőn adózott hódolat nem? TM a verset kereskedelmi forgalomba hozni nem lehet... mert nem vers és nem érdemes |
|
2018.06.17 20:35 / utoljára módosítva: 2018.06.17 21:15 00 / | |
Offline
|
|
5 perces gondolatok, amolyan mai ember nyelvén
Félek attól, hogy te már nem leszel velem Húsz év esztendő- mi lesz majd velem? Vajon a porlepte kanapén fogok majd üldögélni? S ha így lesz, te mellém fogsz majd szenderülni? Vajon úgy nevetünk majd, ahogy húsz éve tettük volna? Vagy elmegyünk egymás mellett, mintha semmink se lett volna? Vajon húsz év múlva is így szorítod majd a kezem? S ugyanazt a tüzet látjuk majd egymás szemeiben? Vajon melyikünk fog előbb meghalni? S a másik fog-e sírjára virágot tenni? Vajon lesz-e még rólam fényképed? S azt a megsárgult, fakó, szürke képet majd könnyes szemeiddel nézed...? |
|
2018.09.01 10:58 00 / | |
Offline
|
|
baby shark do do do dodododo
|
|
2018.09.04 11:42 00 / | |
|
|
Lenne itt egy saját írású történet, ha valakit esetleg érdekel:
Rövid tartalom: Sertox Daemord egy viszonylag átlagos, tizenéves fiú, aki nem hisz semmilyen természetfeletti dologban. Ez egy csapásra megváltozik, amikor megjelenik nála a démonlány, Aena de Lux. Elmondja Sertoxnak, hogy a fiú egy ősi démonklán leszármazottja, és ő az egyetlen, aki képes felébreszteni magában az ősei erejét, ezzel pedig legyőzni a Sátán hatalomravágyó fiát, Belsebubot. Sertox eleinte nem hisz neki, majd semmi kedve az egészhez, de végül belemegy és elindulnak társakat keresni. Eközben Belsebub a hatalomátvételt tervezi szövetségesével, az egykori istennel, Hadessal.
Műfajok, témák: fantasy, kaland, mágia, természetfeletti, webnovel, alternatív világ, angyal, apokalipszis, árulás, árva, bajnokság/mérkőzés, csapat, csata/ütközet, démon-ember kapcsolat, démon/ördög, démonkirály(nő), erőszak(os), fiktív történet, génmanipuláció, halál, hárem, helyszín: európa, időbeli ugrás, időutazás, isten(ek), istennő(k), jelenkori fantasy, jóslat, kalandor(ok)/kalandozás, katasztrófa, különleges képesség/erő, küzdelem, magyar vonatkozás, mennyország, okkult, parapszichológia, pokol/alvilág, reinkarnáció, rituálé/szertartás, rivális, szerelmi sokszög, sziget, trágárság
|
|
2018.12.25 20:14 / utoljára módosítva: 2018.12.25 20:18 00 / |