Téma: Versek és Történetek
Offline
|
|
Versek és Történetek: A cím szerintem magáért beszél, de azért szögezzünk le pár dolgot!
-A történetek alatt nem azt várjuk, hogy elmeséld egy Szombat délutánodat, vagy bármiféle „se füle, se farka” történeteket, hanem egy szép mesét, novellát, verset, esetleg egy jól megírt, rövid paródiát várunk, és még lehetne sorolni, hogy mi mindent. -A topic nem profi költőknek készült, ezért mindenki, aki kedvet érez, hát írjon bátran! Néhány szabály: 1 – Saját készítésű költeményeket várunk (Vers, novella, stb.). Más történetét/versét, (bármennyire is jó) ne írd ide be! (Kivéve, ha például a barátod írta, aki engedélyt is adott rá neked a közzétételre, de akkor az eredeti szerzőt jól tüntessd fel!) Linkelés helyett, meg inkább másold be a műve(i)det ide, ha már meg van valahol… 2 – A verseknek, vagy történeteknek semmilyen animéhez, vagy mangához ne legyen köze! (Arra ott a Fanfiction topic!) /Ha saját készítésű rajzhoz vagy filmhez kötődik, akkor az talán kivétel!/ 3 – Adj CÍMET a műveidnek! 4 – A verseknél egyáltalán nem kell figyelned, és bár a történeteknél sem szabunk határt, de azért vigyázz, hogy ne legyen regény hosszúságú, amit ide írsz! (Ezt mindenkinek a józan ítélőképességére bízzuk, hogy valójában mi számít túl soknak és mi nem.) 5 – Ha nagyon tetszik egy mű, és meg szeretnéd dicsérni a szerzőt, arra két(+1) mód van: Írj neki PÜ-t és gratulálj neki, ahogy tetszik, vagy a másik esetben a „Versek és történetek értékelése” című topicban (Lásd itt: –link-) megteheted. Ide, (ebbe a topic-ba) csak egyetlen esetben írhatsz véleményt: Ha a véleményed után egy saját verset/történetet is beírsz ide.(Anélkül nem!) Ez csak arra szolgál, hogy elkerüljük, hogy a topic elszemetesedjen, mert ahogy én is, sokan mások is nem azt akarjuk olvasni, hogy: „jujj, de jó!” vagy: „dolgozz még rajta…” stb.-t, hanem alkotásokat! U.I.: Remélem sokan fognak írni ide és élmény dús topic lesz. ------------------------------------------------------------------------------------------------- ------------------- Akkor én egy saját rövid (4 soros) verssel kezdenék, csak példának, hogy lássátok ilyen amatőr verseket is lehet írni! (Majd holnap bemásolok egy paródiát is.) Nem nevetni! A pillanat lángja Sötétből bukkant elő a tűz. Szemében bénító bűvölet ült. S, hogy tekintetünk egymás felé fordult, Az éj lepelként ránk borult. |
|
2008.04.16 21:11 / utoljára módosítva: 2008.04.17 0:05 00 / | |
Offline
|
|
Mégsem írom be a paródiát. Nem ma. Szeretnék szép verseket látni előbb.
Ennél nem igaz, hogy nem tud valaki szebbet alkotni. Próbálja meg valaki! itt egy következő: Mese a Gésáról Finom mozdulat, szeme csak villan, Arany legyezőn a fény meg csillan. Bűbájos arca újra eltűnik Pillanatra csak, de már hiányzik. Kénytelen vagyok beérni azzal, Amíg ő fordul kegyetlen lassan, Hogy mind a lépést, amit addig jár, Kövesse e szem, s számolja a szám. A gyengéd lépést, melyet végtelen Csodálnék én még örök, szüntelen. De valóság jő és szememben: könny. Hisz a tánc vége, zárul a függöny. |
|
2008.04.17 21:51 00 / | |
|
|
Huh... hát enyhén zavarban vagyok, eddig még csak pár ember látta a "költeményeim" de ha már nyilt egy ilyen topic használjuk ki az alkalmat
Sólyom Repül a sólyom az égen Szárnya meg meg rebben Csillogva árnyékot vet a fényben S a tiszta égen át reppen Szállnék vele én is tova Elszöknék innen messzire De félek én, én ostoba Szívem még vár valakire Vár és remél, mert nem érti Hogy szavait meg sose kapja Ábrándjait féltve őrzi De jobb, ha az egészet feladja Feladná, de nem teheti Mert érzem megszakadna Hisz nincs más dolga csak szeretni Akkor is, ha a másik nem akarja Elrepült már a sólyom Én itt maradtam egyedül El kellett volna vele szállnom Repülni messze féktelenül |
|
2008.04.18 1:35 / utoljára módosítva: 2008.04.18 1:35 00 / | |
Offline
|
|
Kitycat-Sólyom: Valami fantasztikus! Különösen a második bekezdése tetszett, de együtt!... Még, még ilyet!
Barátom engedélyével beírtam ide ezt a rövid kis paródiát, ami két magyar és egy matekórán keresztül készült, úgy 3 évvel ezelőtt, de még nem volt soha közszemlére téve. (Lehet jobb is.) Gyűrűk Ura paródia: A Ketrec Ura Írta: K&Z A ketrec szövetsége Élt egyszer, valahol, nem is olyan régen, egy varázsló. A tanya szélén lakott egy kis lebujban. A neve Szakács Ubul Róbert Nándor volt, de mindenki csak Szauron-nak rövidítette. A bácsit egyébként a Nagy Szemnek is hívták a 18 dioptriás szemüvege miatt. Szakács úr tisztességes ember volt és a sokaság szerint minden héten feladta a maga Lottó szelvényét. Ám szegényt a szerencse elkerülte. Bánatában majdnem elitta az összes pénzét, de ekkor megtalálta a néhai nagyapja varázsnoteszát. Talált benne egy leírást a varázsketrecről, amit ha nekidobnak valakinek, az nyomban a ketrec foglyává válik. Mivel értett a barkácsoláshoz, mér is ne, nekilátott az elkészítésének és pár nap alatt át is kovácsolta a régi csirke ólat varázsketreccé. Féltve őrizte a kész ketrecet, hogy majd eladja a maffiának, mint új csodafegyver, de az éjszaka lopás történt. Eltűnt a ketrec! A tolvaj egy szerencséden kisegér volt, aki éjszaka ráesett a ketrecre és az bekebelezte. A rágcsáló félholtan vánszorgott messze a háztól. Reggel Szauron rettenetes haragjával… bejelentette a lopást. Eközben az egeret megtalálta egy kistermetű szőröslábú állatkereskedő. A neve Frigó volt. Gondolta hogy sok pénzt kaphat érte, ezért kitette a boltja kirakatába. Az alkalmazott, aki mellékállásban hentes, kíváncsi volt a ketrecre és odaszólt Frigóhoz, hogy dobja oda neki, hadd nézze meg. Vesztére. Frigó így is tett, de mikor a Hentes elkapta azonnal rács mögé került. Frigó lezsibbadt ijedtében, de a hentes unszolására segítségére sietett. Szintén vesztére, mert őt is magába zárta a ketrec. A cella szorosnak bizonyult és a helyzetet nehezítette, hogy Frigó homoszexuális volt és a hentes ezt tudta… Így még egy ok a hentesnek, hogy kijusson, de minél hamarabb, Frigó nagy bánatára. Telefonon hívtak két kovácsot, hogy szedjék le róluk a ketrecet. De a ketrec Őket is beszippantotta. Nincs más lehetőség. Hívni kell Csiri-bát a nagy kékszakállú varázslót. Csiri-bá épp aludt, de hallván az esetet és a háttérben lévő kiáltásokat, elment és kiszabadította nagy varázs-baseballütőjével őket. Csiri-bá tudta, hogy a ketrec nem maradhat a faluban. A ketrecet bele kell vetni Maris néni kútjába, ami a téesztől még 3km-re található tanyán volt. A ketrec mindenkinek nagy gondot okozott, ezért mindenki segít elpusztítani. Így alakult meg a ketrec szövetsége. Frigó-t nevezték ki a ketrechordozónak. Elindultak, de az út nem volt akadálytalan: A dombon volt egy csapat óriási ürge, azaz hegyi troll, Maris néni csirkéi, egy szamár, egy ló, verebek, akik vitték a hírt a nagyinak, és a legrosszabbak: a disznók… mert azok mindenevők!!! A kék torony A fejezet a nevét, a faluban új, barokk stílusban épülő kápolnáról kapta, amit tévedésből kékre festettek. De hagyjuk a kápolnát! Szóval Frigóék már közel jártak a hegyhez, a hegyre viszont a két perccel előbb esett ónos eső miatt nem tudták felmászni. -Nem gond!- szóltak a kovácsok és előkapták szerszámukat (kalapács) és feltörték a jeget. A hegytetőn már várta őket a három ürge. Nagy csata volt. El is vesztek volna, ha nincs a hentes és a lélekjelenléte, mert a hős nagy bátorsággal nekifutásból lecsapta az ürgéket egy ásóval. -Sérülés? -kérdezte a szőrös lábú. -Igen! Csiri-bát megharapta az egyik ürge! -kiáltotta a Kovács. Aggódtak de, Csiri-bá tudta hogy a trolloknak gyógyereje van döglötten. Krémet főztek belőlük és bekenték a sebet naponta 3X. ( A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezzék meg Csiri-bát!) A lábadozásban észre sem vették, hogy 3 lépés van a hegytetőig. Felmentek. Szörnyű látvány tárult eléjük. A távolban lehetett látni amint Maris néni éppen kerekeket szerel a kútra. Ott voltak a Lovak, a Kutyák, a készenléti Info verebek, a csibék, és az az iszonyatos, rettentő, rémisztő, nagy-nagy KERÍTÉS!!! Frigóék hosszas tanakodás után úgy döntöttek, hogy megvárják az estét. A csapat az éj leple alatt lopózott közel a kerítéshez, amiben, mint utólag kiderült áram volt, mert Csiri-bá aurája világított. Szerencséjükre a nagyi pirítóst vacsorázott és a kenyérsütő kivágta a biztosítékot. Az alkalmat kihasználva, hogy nincs áram a kerítésben, és hogy a nyanya nem lát a sötétben, átmásztak a kerítésen. (A hentes később megtalálta az ajtót is!) -Mindenki hallgasson! Elmondom a tervet! -szólt Frigó- A Hentes cukorral eteti a lovat, míg készen nem vagyunk! Kovács egyes szervál egy macskát és elcsalogatja vele a kutyát! Kovács kettes meg kitekeri a csirkék nyakát… -Fúj de szadista vadbarom vagy Te Frigó! -szólt a Kovács. -A mamám mutatta - mondta Frigó - így vágta le a csirkéket… OK! Rendben van! -Frigó folytatta: -Csiri-bá altatót énekel a nyanyának, én pedig leküldöm a süllyesztőbe ezt a szart. -és a ketrecre mutatott. Az akciót elkezdték volna, de várni kellett, míg a hentes elszalad a közeli éjjel-nappali boltba kockacukorért. (Macska volt Frigónál.) Mikor a Hentes visszaért szomorúan látták hogy nem volt a boltban kockacukor, ezért édesítőszert hozott. -Sebaj! -Mondta Frigó. -Mire hármat számolok, elkezdődik az akció. -Ok! -Feszült csend… Frigó meredten nézett maga elé majd hirtelen mozdulattal kikapott a zsebéből egy számológépet és elszámolt háromig. - Action! -Kiáltotta Frigó, és ugrálva szurkolt a hentesnek, hogy célba érjen az édesítővel. A hentes csak rohant és rohant, majd a Lóhoz érve egyenletesen pumpálva kezdte a lóba tölteni a majd l liter édesítőszert. Kovács2-nél már csak úgy ropogtak a csirkenyakak. De Kovács1-es bénázott és megbotlott egy kupac tehénszarban. Elejtette a macskát és az nagyot nyekkent, nekiment a kutyaólnak, nagyot koppant, azután elhallgatott (örökre). Mivel a macska már nem mozgott, hát a kovácsnak kellett riszálni a macskát a kutyus előtt. A kovácsnak tetszett a dolog és jót kergetőztek a pincsivel, nagy hangzavart csapva. A hangzavarra a nagyi felébredt és egy hatalmas sodrófával fejbeküldte a kovácsot, és nagyot ordított: -Amíg én itt élek, rend lesz és nem dobnak semmi vashulladékot a kutamba! -ekkor Rémisztő ábrázattal futni kezdett Frigó felé, aki ijedtében becsukta a szemét, hogy ne is lássa a dolgot (struccpolitika). Már majdnem elérte Frigót mikor megbotlott járókájában és esés közben nekivágódott Frigónak, kiverte a kezéből a ketrecet és vele együtt beleesett a kútba. Frigó néma csendben állt. Rádöbbentek hogy nyertek. De milyen áron?! Megölték a nagyit. -Éljen! -kiáltott Csiri-bá és visszahívta a hentest, aki még mindig nagy bőszen töltötte a lóba az édesítőszert. Mindenki örömujjongásba csapott. -De hol van kovács2-es?-kérdezte Frigó. -Meghalt. -mondta Csiri-bá. Kovács egyes örült egyedül a halálesetnek, mert eltűnt a konkurenciája. Kivirradt. A nagyira ráomlasztották a kutat Kovács2-est pedig, eltemették a falu melletti temetőbe. (Azóta is hősként tisztelik.) Frigó hazatér Frigóék másnap reggel érkeztek haza. Senki se tudta, hol a fenében jártak. De a 8-órás hírekben mindenki elszörnyedve látta, hogy Maris nénire ráomlott a kút. De Frigóék szerencséjére, ufó támadásnak titulálták az esetet. Mindenki visszatért lakására és megfogyva bár, de törve nem, éltek tovább békében. Ja! És Frigó megnősült! |
|
2008.04.18 14:30 / utoljára módosítva: 2008.04.18 14:32 00 / | |
|
|
Hát most megdolgoztattál Nimiel a videókért, de elkészültem vele,
nem vagyok nagy vers író ezt is számíts bele... Az elf festő Ni! Ki ez? Csak nem egy holdsugár? Nimiel ő az elf leány, A conra könnyűlépteivel eljutá hattyútoll pennával képeket rajzolá. Örjöngő teknőst, zseniális tudású kisleányt minden nemű, fajtájú teremtményt ki a színpadra kiállt és közönség egyszerre örjöng és kiált hiszen a rajzolt, színes anime szereplő élővé vált! A képek őrizője Nimiel hazért és lembast majszol már ma de megpillanthatod őket csak egy vers az ára! |
|
2008.04.21 13:27 / utoljára módosítva: 2008.04.21 14:18 00 / | |
Offline
|
|
ÁÁÁÁáááá! Nem hiszem, hogy a Conon látottak után egyetlen egy Exhibicionista jófej ember sincs itt, fent ezen az oldalon! Nem-nem. Ezt nem hiszem. Viszont, hogy egyikőtök sem értékeli annyira (ezt?! ) a "Művészetet" (), hogy hozzáadna valamit a saját erejéből, munkájából, hajj-jajjj...
Mi lesz így az AA-sokkal? Sharen – Az Ezüst Hold Juhászkutyák bárányt tereltek, Juhászok rájuk nem ügyeltek. A percek náluk e kép teltek: Álmukban hajón vizet szeltek. De felhők jöttek fent az égen. Feketeség úszott a kéken. Sárga nyaláb, mint égi ostor Korbácsolt vizet is hajóstól. Ez a Sharen… S a csendes víz, viharba csapott… Az árboctól mind pofont kapott: Felriadva mind fel-fel intett. A látvány le félelmet hintett: Egy láthatatlan ajtó kinyílt, Az égen fent, s mint a kilőtt nyílt, Mit vadász enged útra lesben, Úgy száguldott egy fény sebesen. A Sharen… Átszelte az eget, hasított. Közben, mint hímfarkas vonított, Melyet az ösztön tép belülről, Ha a hold mosolyog felülről. S Mint látványos show: egy dob dörgött, A mutatványos ujja pörgött. Egykerekű tüzes szekéren, Gurult, mint golyó a tenyéren. Le a Sharen… Mint kincskereső, aki kutat, Mélyen szántva az égi utat, Elvetette tüzes magjait, Maga mögött hagyva sarjait. Mint láva folyam tört előre, Mely mélyből kapott új erőre. Tombolt és hangosan ordított, Érkezvén haraggal pusztított. A Sharen… A sok nép, a régi Nap alatt, Mikor felhúzták a sírfalat, Szomorú énekkel így dalolt: „Fényével lelkeket elrabolt. De, hát mégis ő volt Nagyurunk. Hiába is, duplán gyászolunk! Fohászunk, reményünk szétfoszlott. Egy csillag az égből lehullott.” Le a Sharen… Na ehhez a művészi tehetséghez kell igazán magamutogatási vágy. Ehhez... ehhez az... izéhez! |
|
2008.04.24 20:35 00 / | |
|
|
Szél
Végigsöpört a szél a tájon Fák között néhol meg-megállt Táncra penderítve a faleveleket Mindenhol otthagyta lépte nyomát Kecsesen suhant át az égen Bárányfelhőket kergetett Szétzargatva a fehér nyájat Az égre képeket festhetett Átfutott a tó tükrén Vizét lágyan fodrozva Szárnyalt bele a messzeségbe Gátlásait mind eldobta |
|
2008.05.01 5:55 00 / | |
|
|
Ti akartátok.....
Tragedy Elpusztult a kiscica, megette a nagykutya, elpusztult a nagykutya, romlott volt a kiscica... Áthelyezve az / Offtopics / Versek és történetek értékelése / topicból /mod/ |
|
2008.05.05 20:50 / utoljára módosítva: 2008.05.05 20:50 00 / | |
|
|
Sziasztok emberek!!! Tetszenek az eddigi versek, ftudtok valamit! Úgy gondoltam veszem a bátorságot és beírom egyik versemet ide. Sötétebb hangulatú, mint a tieitek, de remélem tetszik majd, vagy elgondolkodtat. Légyszi véleményezzétek majd!
Gondolatok Néha, mikor rámtelepszik a magány Mint egy nagy, gusztustalan patkány Elkeseredetten állok egy tükör elött Képmásom rámnevet és leköp Befordulok lelkem sötét sikátoraiba Ahol a Vágy és a Tett nem alkuszik soha Itt minden oly sötét és kusza Kihalt és romos itt már minden utca Néha fényt látok az alagút végén De Remény kezét fogja a Kétség Aki álnok és hazug, mint a kígyó Hangja eleinte csábít, nagyon bíztató Remény mögé oson, kezét vállára teszi Markában penge csillog, a torkát elmetszi Elmém csalfa barlangjaiban Amint előre haladok, óvatosan, lassan Minden léptem éveket ölel fel Lomhán haladva haladok, egyre öregszem Végül meglelem a kijáratot, már az orrom elött van Poros kilincs, bizarr kopogtatóval A kulcs a zsebemben van, kattan a zár Visszhangjától remeg a föld, a túloldal vár Átlépni félek, de vonz az ismeretlen Egyedül nem tudok dönteni, mit kéne tennem? Belépek végül, arcomra döbbenet ül ki Visszafordulnék, de már nincs hova menekülni Ott vagyok ismét ahonnan érkeztem Pedig a hosszú úton majdnem elvéreztem Belefáradtam a gondolatok útjainak koptatásába Elmém testemmel való örökös táplálásába Szemem kitisztul, a gondolatok szétszaladnak A jók a rosszak torkába harapnak A tükör milliónyi apró szilánkra robban A nyomasztó gondolatok csigolyája hatalmasat roppan Mosolyogva távozok a hétköznapokba Átlagos emberekhez, átlagos gondokkal |
|
2008.05.06 9:15 00 / | |
|
|
Most csak egy Haikut írnék cím nélkül:
Átsírt éjszaka gyűrött nedves rizspapír Meg nem írt levél. |
|
2008.05.06 17:16 00 / |