Téma: Japán nyelv!
|
|
Joseph írta: A kirei szó igazából nem kireina? (pl.: kireina fuku) Vagyis akkor egyértelmű na melléknév lenne.A "na" amúgy egy állandó vonzatú partikula jelzős szerkezet esetén. pl. 好きな女 suki na onna -> szeretett nő Joseph írta: Az ao és hasonló szavakat én mindig szimplán főnévként kezelem, ez az álmelléknév kicsit bonyolult szerintem.De akkor szerinted al alábbiak között nincs különbség? 青島 青な島 青信号 青な信号 |
|
2018.01.21 1:32 00 / | |
|
|
Az 青 az a főnév, lehet hogy kicsit furcsán hangzik de a japánban így értik őket pl.: 青kék 赤piros 白fehér, ha い van utána akkor melléknév lesz belőle (vannak olyan szavak a japánban amelyek kizárólag csak főnevek lehetnek, de a fiatalok szlengjében pl. い-t raknak utána így melléknév lesz belőle, hasonló képpen mint a szó végére kapcsolt る igésíti a szavat) a 青いkék színű(kék színe van) 赤いpiros színű(piros színe van) 白いfehér színű(fehér színe van). い nélkül magára a színre utalnak, ha pedig van akkor pedig arra hogy olyan színű. A különbség:https://www.weblio.jp/content/青
https://www.weblio.jp/content/青い Ha alapszinten tudsz japánul akkor szerintem el tudod olvasni. A な pedig nem rakható az 青 és társai után mert az nyelvtanilag helytelen, még soha nem találkoztam ilyennel, rákerestem japánul is de semmi eredményt nem kaptam. A な partikula azért nincs néha a szó után, mert ha csak magát a szavat mondjuk akkor elhagyható (főleg egyszerű formánál ha mondjuk baráttal vagy közeli ismerősel beszélsz, de az udvarias beszédnél odarakják, mert hát így mégis udvariasabb pl. 綺麗(きれい)素敵(すてき)& #12289;馬鹿(ばか)), de ha utána van egy szó akkor már szükséges a な használata, egyszóval olyan nincs hogy 綺麗人(きれいひと) hanem 綺麗な人 vagy 馬鹿な人. A な az a partikula amelyet a だ a か és talán még 1-2 másik partikula leválthat mondatban (van még több hasonló viselkedésű partikula is). És végül hogy elkerüljük a félreértéseket a 馬鹿(ばか) szóval, ezt is önmagában főnévként értik, ilyenkor konkrétan a személyre utalva értik hogy hülye, ostoba, a な hozzáadásával ugyanúgy melléknév lesz belőle mint hülye valami, ostoba valami pl. 馬鹿な考え方(ばかなかん 2364;がえがた) ostoba gondolkodásmód. |
|
2018.01.21 8:00 / utoljára módosítva: 2018.01.21 8:09 00 / | |
|
|
Ezt a két könyvet ismeri valaki?
Ez gondolom N5-N4 szint lehet :S Ez viszont elvileg "csak" nyelvtant tartalmaz, így talán benne van az N3-as nyelvtan is a 220 oldalba :S Dekiru 1-2 és az elo megvan (N4 szint elvileg, amit ha 2-3 hét alatt átismételnék akkor talán menne isD), autodidakta módon meg tudom fejleszteni a kanji és a szókincsemet, de a nyelvtannal elakadtam. |
|
2018.01.25 12:11 00 / | |
Offline
|
|
Megint én!
Most az igék ragozására lennék kíváncsi. Most konkrétan arra a bizonyos 3 csoportra gondolok, hogy egy ige milyen feltétellel tartozik abba a bizonyos csoportba. De főleg a harmadik csoportra vagyok kíváncsi, mert azt kevésbé értem. Hogy legyen némi példa is (az う forma és た forma, csak így random ezeket választottam): 1) かいます -> かう かきます ->かいた 2) たべます -> たべる たべます -> たべた 3) きます -> くる 2288; きます -> きた します -> する 2288; します -> した うんてんします -> うんてんする 2379;んたくします ->せんたくした Úgy igazából véve az első kettőt értem, de azért oda írtam, mert hátha kapok még rá valami plusz magyarázatot, amit nem tudok (vagy egy olyan magyarázatot, hogy megbizonyosodjak afelől, hogy tisztában vagyok velük). Szóval a harmadik csoportra vagyok végképp kíváncsi, hogy egy ige milyen feltétel kell oda tartozzon. Remélem érthető voltam... Szerk.: Na jó, időközben rájöttem, hogy mi is ez a harmadik csoport (hála a figyelmetlenségemnek, hogy mi miatt nem tudtam) Szóval, ha jól értem, akkor a harmadik csoportba, a Kuru/Iku és a Suru tartozik és ezeknek az alternatív változatai. |
|
2018.01.25 22:36 / utoljára módosítva: 2018.01.25 23:55 00 / | |
|
|
alapvetően 3 csoportjuk van, az U és RU igék, meg a kivételek, amik sehova sem tartoznak, de ebből csak kettő van, az általad írt suru meg kuru, semmi más. az U meg RU meg értelemszerűen adódik, ha vmelyik igének a szótári (aka rövid) alakja u-ra végződik (legyen az ku, gu, bu, stb), akkor ide tartozik, viszont van egy-két csalóka is, ami ugyan ru-ra végződik, de ragozás szerint U igének számít
|
|
2018.01.26 9:21 00 / | |
|
|
A -ta forma a múlt idő formája a közvetlenebb alakban, a második sor nem is jó mert a másik alakja a -mashita.
Az -u, -ru formában azért több is van mint egy-kettő ami csalóka, ichidan és godan ige is lehet -ru végű mégsem mindegyik számít annak, van amelyik -u (godan) végűnek számít és úgy is kell ragozni. A kau pedig nem is tartozik ide az simán godan. Irregular, kivételes ige is van több de a legjelenetősebb a kuru és a suru (az iku másért az) Az unten-shimasu is suru ige csak "összevont" főnévi ige forma és ugyan úgy kell ragozni mint ha suru lenne. |
|
2018.01.26 15:00 00 / | |
|
|
2018.02.22 16:18 00 / | |
|
|
Bridget írta: Sziasztok!Megint kérnék egy kis segítséget ezekhez a címekhez: KÉP Előre is köszönöm szépen! 35. eset Meleg otthon 36. eset Rávezető kérdés 37. eset Az állattá váló JK (Ebben mondjuk, megerősítést kérek mástól^^) 38. eset Yui titka |
|
2018.02.22 16:38 / utoljára módosítva: 2018.02.22 16:40 00 / | |
|
|
_Kiira_ írta: Bridget írta: Sziasztok!Megint kérnék egy kis segítséget ezekhez a címekhez: KÉP Előre is köszönöm szépen! 35. eset Meleg otthon 36. eset Rávezető kérdés 37. eset Az állattá váló JK (Ebben mondjuk, megerősítést kérek mástól^^) 38. eset Yui titka |
|
2018.02.23 16:20 00 / | |
Offline
|
|
Sziasztok megint!
Egy igen egyszerű (talán nevetséges) kérdésem lenne. Japánul hogy van az órarend? Ha a neten keresgélek, majd felcsapom a szótárt mindig menetidőbe meg ilyen hülyeségebe ütközöm. |
|
2018.03.17 21:39 00 / |