Untold Histories (fórum RPG)

A.W. | 2012-09-25 09:43
Untold Histories
Elválasztó

Úgy gondolom, hogy talán ez lenne a legértelmesebb téma a játék részlegben. Ha netán mégis felesleges, akkor ez van. Minden esetre megpróbáltam.
A cím lehet megtévesztő, de jobb ötletem nem volt. Mindössze egy RPG-hez hasonló játékot kell itt játszani, csak ez egyfajta lebutított/könnyített változat lesz. Aki játszik valamilyen RPG-t annak szerintem érthető lesz a téma.

Az elméleti rész:

Van egy mesélő (azaz most én leszek) aki kitalálja a történetet, vannak játékosok akik kitalálnak maguknak szereplőket, majd eme szereplők bőrébe bújnak. Körülbelül ez egy nyitott könyv, ahol te döntöd el, hogy az egyik szereplő miként cselekedjen egy adott szituációban.

Az első történet hangulata/témája:

Misztikum, különleges képességek, árulás, hatalom, harc, fantasy, esetleg horror. Ez alapján tessék a karaktereket összeállítani

Amit kérek:

× A karakter neve
× Kor
× Kinézete
× Személyisége
× Neme (csak azért ha valaki nőnek/férfinek öltöző karaktert talál ki)

× Előtörténet:
Néhány soros történet melyben leírod:

  • Honnan jött
  • ki ő
  • mi a célja

- Speciális képesség: Csak 1 képessége lehet, azon belül úgymond ész szerű! (Például képes az élettelen tárgyakat feléleszteni, vagy olyan átkot tud szórni az ellenségre, amitől 1 napig nem fog megmozdulni) Az "egy csettintésre minden élő meghal körülötte" és az ehhez hasonló képességek nem elfogadhatóak.

- Felszerelés: Egyszerű felszerelésre kell itt gondolni mint pl: Kristálygömb, kard. Atombomba, meg egyéb nyalánkságok nem elfogadottak.

Elválasztó

Mivel ez viszonylag aktív fórum, és ha lesznek is jelentkezők, akkor a játék menete heti tempóval fog haladni. Így legalább minden játékosnak lesz bőven ideje megírni a posztját.

Ezen kívül ha 1 héten belül nem lesz minimum 3 jelentkező, akkor értelemszerűen nincs érdeklődő, ez pedig azzal egyenlő, hogy senkit nem érdekel. Ebben az esetben kerülhet a lakat a témára.

Miután a kellő mennyiségű ember megvan, elkezdem a történetet, majd azután pedig minden játékos leírja, mit kíván cselekedni. Ha mindenki leírta cselekedetét, akkor mondjuk vasárnap megírom az újabb folytatást, és így tovább.

A történetnek lesz vége, mivel úgy gondolom, ha felkapott lenne a téma, akkor jönnének újabb emberek játszani.

Fontos dolgok:
× Egyelőre maximum 10 ember részvételénél vállalom a történet írását, mivel nincs annyi időm, hogy ennél több játékost vezetgessek!
× Az írásaid terjedelmesek legyenek, ne csak egy, vagy két sorból álljanak!
× Csak 1 karakterrel játszhatsz!

Kiszálláskor:

Itt kétfajta lehetőség van. Először is jelzed, hogy mindenki tisztában legyen, te már nem leszel, utána pedig megírod a leköszönős történetedet. Ez akár lehet egy halál, vagy valamiféle eltűnés. Illetve ha vissza akarsz majd térni, ezt is jelezd, és ha újra kedvet kaptál, akkor írj nekem privát üzenetet! Visszatérés esetén ne legyen halál!

A másik lehetőség hogy a megírt történeted után jelzed a kiszállási szándékodat. Ekkor a mesélő fogja kezelésbe venni a karakteredet, majd eltünteti Itt is tessék jelezni hogy vissza akarsz jönni vagy sem. Ha nem akarsz visszajönni, értelemszerűen több rá az esély, hogy a mesélő megöli a karaktered.

Karakterváltás esetén:

Elküldöd ide az új karaktered adatlapját, majd pedig akkor játszhatsz vele, ha a korábbi karaktered meghal, vagy eltűnik valahogy végleg.

Az adatlapot tessék ide ebbe a topikba írni!

[ Módosítva: 2012.09.25 11:36 ]
MaRtiN | 2012-09-25 10:10
Az ötlet tetszetős, de a topic címe megtévesztő, mert nem az AA történelméről szól a dolog (mint ahogy a címből erre következtetni lehet), hanem "pen and paper" jellegű online szerepjátékról, szóval ennek fényében találj ki valami más címet, és én átnevezem neked a topicot.
A.W. | 2012-09-25 10:24
Jelenleg semmi kreatív cím nem jut az eszembe. Legyen akkor: The history of the characters
[ Módosítva: 2012.09.25 10:24 ]
MaRtiN | 2012-09-25 10:36
És az "Untold Histories (online forum RPG)" címhez mit szólsz?
[ Módosítva: 2012.09.25 10:36 ]
A.W. | 2012-09-25 10:44
Kicsit lassan válaszolgatok, mert egy ici-picit kiegészítem a posztot. Akkor legyen ez a címe.

kieg:
Posztolóknak, akik adatlapot akarnak beküldeni:
Ha nem tudod hogy kell játszani, de szeretnél, hamarosan írok egy példa játékmenetet, amit a nyitó posztban lehet majd olvasni. Addig is nyugodtan elküldheted az adatlapodat.
[ Módosítva: 2012.09.25 11:27 ]
Cross_Kamui | 2012-09-25 11:35
Név: Jaehaerys Crow (ismerősök közt: Fehér Holló - mivel még senki sem látott szőkében hollót)

Kor: 27

Kinézet: 175cm magas, szőke haj lófarokba kötve, izmos de nem széles testalkat. Szürke szemek. Rövid állszakáll.

Nem: férfi

Képesség: berzerker (megnövekedett gyorsaság, rugalmasság és tűrőképesség).

Felszerelés: két katana az övön, és egy egyenes, kétélű kard a hátra erősítve (0,8m) hosszú

Előtörténet: Egy távoli országból jöttem. Miután meghalt a király, számos trónkövetelő jelent meg és belső harcok dúltak éveken keresztül. A harcok során elveszítettem mindenemet, a házamat, a családomat, a vagyonomat, a rangomat, egyedül a felszerelésem maradt meg és némi pénz. A volt király testőreként nem volt maradásom az országban. Így, barátok nélkül indultam útnak, hátizsákomban egy kenyérrel és az új haza reményével.
A.W. | 2012-09-25 14:47
Adatlap elfogadva. Üdve itt! : )
hassan | 2012-09-25 14:58
Név: Harlan (felvett név, eredeti név ismeretlen)

Kor: 23-24 (okát lásd a történetben)

Nem: férfi

Kinézet: Barna, kissé rendezetlen, rosszabb napokon szembe lógó haj, rikítóan zöld szemek, normál testalkat és 170 cm-es magasság.

Jellem:
Csendes, ám másokhoz könnyen alkalmazkodó, a csendesség néha lányokkal való flörtölésbe szabadul. A lányok felé mutatott kissé túlzó figyelem és a nők védelme már nem egyszer bajt okozott.

Képesség: gyógyítás (képes vagyok bármilyen nem halálos sebet azonnal meggyógyítani, ha nem túl régi, eddigi korlát maximum 2 nap, használat: naponta egyszer)

Felszerelés: Egykezes hosszúkard és 1 méter hosszú pajzs, mindkettő háton, valamint két rövidkard két oldalt az övön. Egy zöld utazóköpeny alatt barna bőrpáncél, étel, egy kisebb összeg pénz hogy elég legyen a következő faluban/városban szállásra, valamint egy normál szem számára láthatatlan erszény az új felszerelésre gyűjtött pénzzel.

Történet: Nem tudom, honnan származom, első emlékem gyermekkoromból (körülbelül 7-8 éves lehettem) az, hogy egyedül egy erdőben levő kis házban vagyok. Egyedül vágtam neki a nagyvilágnak, célom, hogy felderítsem, miért nincsenek emlékeim a múltból. Kezdetben árvaként nevelkedtem, majd később felfedezett képességeim miatt (nagyjából 10-11 éves koromban) az egyház vett magához. Itt sikerült megtudnom, hogy talán nem véletlen kerültem ide, lehet, hogy köze van az elvesztett emlékeimhez. Titokban beálltam egy kardforgató céhhez is, majd elszöktem az egyháztól (16-17 évesen), akik azóta is próbálnak megtalálni. Településről településre vándorolva pénzért vállalok el kisebb - nagyobb feladatokat, de sosem maradok egy helyen túl sokáig.
[ Módosítva: 2012.09.26 13:52 ]
S/M Minion | 2012-09-25 16:48
Név: Merilin (a valódi nevemet nem tudom)

Kor: 17

Nem:

Kinézet: Jelenleg hosszú aranyszőke haj, azúrkék szemekkel, de sűrűn változtatom az alapvető külső jegyeimet, ahogy a frizurámat is

Képesség: Tűzgyújtás

Felszerelés: Mérgek, füvek, illatosítók, hormonok, gyógyszerek, egy kés.

Történet: 6 éves koromig egy tanyán éltem elvágva a külvilágtól a szörnyű nevelő szüleimmel, mikor megjelent egy illető, aki megvett. Később kiderült ő a bátyám, de nem árulta el a származásom és a valódi nevét illetve külsejét se fedte fel. Mint kiderült ő boszorkánymester és boszorkányt faragott belőlem. Megtanultam a füvek és minden egyéb használatát, egy kis alkímiát is tanított. Majd egy nap mikor a bátyám(Lexus) a fővárosba igyekezett, eltűnt. Ennek már egy hónapja. Most a nyomába eredtem, de eddig nem jutottam semmire se. Mivel nincs pénzem, így illat aromákkal és hormonokkal manipulálom az embereket, hogy könnyebben fogadjanak be és lássanak el, csak az a bökkenő ha magukhoz térnek, mindig a nyomomba erednek és ezért sokat üldöznek. Pont ezért változtatok mindig a külső jegyeimen, hogy ne legyen felismerhető. Fizikai erő híján mérgekkel védekezem, most kérdezhetnétek miért nem a tűzgyújtásommal... Hát azért, mert nem tudom irányítani és elég ritka mikor előtudom hozni .
Serena | 2012-09-25 17:49
Név:
Cid'zhag (Cidzág-nak ejtik egy elf adta neki, aki felnevelte jelentése tündéül Sebzett Bagoly)

Kor:
x + 279 (nem öregszem nem tudom miért)

Nem:
Ismeretlen

Kinézet:
Mindig Fekete köpenyt hordok arcom és testem sebekkel tarkított, és vak vagyok. Kinézetem és nemem ismeretlen még társaim előtt is. Hangom mély és rekedtes a torkomat ért egyik seb okán.


Felszerelés:
Bal karom vékony mithril láncon (5.5m) egy apró és éles penge(5cm)(fullánk mérgezett). Fekete köpenyt viselek még akkor is, ha alszom. Erős anyagból készült kötés a bal karomon. Köpeny alatt egyszerű elsónemű. Cipőm sincs!, tünde bénítóméreg

Képesség:
Hetedik érzék(Passive) (Mivel vak vagyok minden más érzékem felerősödött ezáltal képes vagyok a környezetem érzéseit irányomba és csapattársaim felé megérezni azt, is ha hazudnak vagy illúziók csapdájába estek társaim és segítségükre siethetek)

Történet/Személyi jegyek:


Tolirdlen a tünde talált rán vértől csatakosan a patak mellett. Testemet felszínes sérülések borították amik ugyan nem halálosak , de rettentő fájdalmasak. Miután látta, hogy sebeim semmit sem gyógyultak, de lelkemet sem vagyok képes kilehelni ezért elvitt 1 nagy tünde gyógyítóhoz, aki megállapítota, hogy engem elátkozott fegyverrel kínoztak halálra, hogy örökké szenvedjek, de valamiért nem halok bele. A tündék végtelen kínjaim láttán megsajnáltak és egy tiltott fekete mágiájuk használták rajtam a bal karomra átkozott kötést helyeztek könyéktől lefele ezért lebénult/elhalt, de amíg a kötést viselem a meglévő átkozott sebeimtől nem érzem a fájdalmat.
Sajnos a látásom ez sem adta vissza. Mikor magamhoz tértem az átkozott kötés felhelyezése után két héttel semmire sem emlékeztem előző életemből a sokk miatt amit végtelen fájdalom okozott. Mindent újratanultam a járást, a beszédet, a történelmet és szokásokat a tündék között. Később kiderült a "10 éves fiatal testem" nem öregszik, ("Aki megsebzett nagyon gyűlhetett téged korod ellenére Cid'zhag!" -mondta egyszer Tolirdlen.) ezért korom ismeretlen ezt nem tudni mi okozta az átok vagy velem szuületett adottságom. "10 éves fiatal testem": termetem akkora, mint egy 10 éves tündéé ezért gondolták ők, hogy 10 éves lehetetk talán. 200 évet éltem a tündékkel míg a szemem láttára ki nem halt a falu. Azóta a múltam töredékei után kutatok és egy célt keresek amiért "számomra értéktelen" életem feláldozhatom! Külvilágban a termetem miatt lenéznek, de kiválóan menekülök el veszélyes helyzetekből és megőrzöm a hidegvérem a legveszélyesebb szitúációkban is és próbálom a lehető legjobb döntést hozni, ami a csapat érdekét szolgálja. A csapatom segítem kiemelkedő érzékelő képeségeimmel, de ha rámtámadnak menekülök, mert láncom védekezésre távoltartásra szolgál a füllánk pedig enyhe idegméregbe van áztatva, ami minimális lassulást gyengébb elenfelekre esetleg bénulást okozhat. A többség érdekét mindig a sajátom és másoké elé helyezem, ezért nem vagyok túl kedvelt, mert szemrebbenés nélkül feláldozom egy társaim vagy saját magam, ha többiek életét ezzel megmenthetem. Túl érzékeny vagyok éles hangokra ezért kerülöma zajos városkat inkább kint megvárom társaim. Beszédem lényegretörő, akkor szólalok csak meg , ha a mondandóm fontos, de ha nem értenek velem egyet vitába akkor sem bocsátkozom. Ruhám azért nincs a köpeny alatt, mert gátol az érzékelésben viszont rettentően sebezhető vagyok, de bízom érzékelő képességemben valamint apró termetemnek és fürgeségemnek hála nehezen elkapható célpont vagyok.
[ Módosítva: 2012.09.25 18:29 ]
Tenshichan | 2012-09-25 17:51
Név: Tenshi

Kor: 17

Nem: Nő

Jellem: Általában csendes, félénk lány de attól is függ épen kivel beszél. Akit utál, azzal nagyon gonosz a maga módján, aki nagyon imád azért az életét is feláldozná.

Kinézet: Hoszú barna haj ami általábna lófarokba kőt egy nagy massnival. Legtöbször egy fehér egybe ruhában van, de mivel nagyon fehér a bőre gyakran nézzik őt szellemnek.

Képesség: Szíréné változás(azaz hal farka nő és a vízben villám gyorsan halad.)

Felszerelés: Csak egy egyszerű konyhai kés, amivel cosntot is lehet vágni.


Történet: Valaha emberként élt szüleivel és iker öccsével egy átlagos kis faluban. Ám egy nap egy férfi agyon verte a lány szüleit, és csak a két gyerek maradt életben de nem volt rokonok akik örökbe fogadta volna, így árvaházban éltke gy ideig, mígy végül egy királyi család örökbe nem fogadta a két árvát. Az apa félig szírn, félig ember, így a két gyereknek szírén vért itattot hogy szírén képeségeik legyenek és szokásik( így például az emberhúst is szívesen megeszik). Így most ők nemesek, de nem nyugodhat, ezért keresi azt aki megölte az igazi szüleit és végezni akar vele.
[ Módosítva: 2012.09.25 17:53 ]
A.W. | 2012-09-25 19:36
Adatlapok elfogadva. Üdve nektek is. : )
Gilgamesh | 2012-09-25 19:44
Név: Nefri

Kor: 427 év

Nem: Férfi

Faj: Fél-elf

Külső: Emberi léptékben harmincas évei derekán járó férfi. Hosszú, derékig érő szürke haja van. Szemei szintén szürkék. Bőre az átlagnál világosabb fehér. Testalkata átlagos, 178cm magas, 68 kg. Rendszerint régi rendjének csuklyában végződő - eredetileg éjfekete, mostanra azonban kopottas - egyenruháját hordja, amit általában a szeme elé húzva visel, ellensúlyozandó a feltűnően megnyerő külsejéből származó figyelmet.

Képesség: Jelenleg nincsen

Felszerelés: Ruházatán kívül három kardot hord magánál, mindegyiket az oldalán. Övére akasztva egy apró zacskó kavics, melyek egyenként az általa bejárt világokból származnak. Ha teheti tart magánál körtét.

Személyiség: Alapvetően szótlan, magányos, visszahúzódó típus. Az elmúlt 400 év kiégette azt a kevés ki érzelmet is, amivel hajdan rendelkezett. Csak akkor hallani a szavát, ha életbevágóan fontos közölnivalója van, vagy ha kérdezik. Ilyenkor tiszta, dallamos hangon szól, melyet az emberek akkor is szívesen hallgatnának, ha nem értenék a jelentését. Azonban ekkor is csak halkan ejti a szavakat, amivel rákényszeríti környezetét az elcsendesedésre, amennyiben hallani akarják. A halandók élete semmit sem jelent a számára, célja eléréséért képes megalázkodni, szerepet játszani vagy gyilkolni.

Történet: Nefri már születésekor sem rendelkezett semmiféle érzelemmel, így nem zavarta, mikor 5 éves korában egy nagy hatalmú démon, az orra előtt mészárolta le szüleit, akik a császár testőrségében szolgáltak. A csata egyetlen túlélőjeként megkülönböztetett figyelemmel kezelték és hamar felfedezték, hogy igen tehetséges a mágia használatban, és számtalan különleges képességgel rendelkezik. A Szövetség összetartásáért felelő szervezet gondjaira bízták, ahol megkezdődött kiképzése. 13-éves korában ismerték fel, hogy valójában az általa megölt vagy a közelében meghaló személyek képességeinek kerül a birtokába, így gyakorlatilag bármire képes lehet. Sokáig tőle remélték a Szövetség démonokkal folytatott háborújának eldöntését, azonban 27 éves korában, részben az ő hibájából, a világa megsemmisült. Kénytelen volt továbbállni és vándorolni a dimenziók között. Már 27 éves korában is, egy átlag halandó szemében az istenekhez fogható képességekkel és korlátlan varázserővel rendelkezett, azonban az idő szövetét nem volt képes felhasítani. Sokáig kutatott, az idő múlásának befolyásolására képes személyt, hogy megölje és segítségével kiigazítsa a hibáját, amitől az eredeti otthona megsemmisült, de lassan minden síkot bejárt és még csak hasonlóval sem találkozott. Vándorlásai során folyamatosan gyarapította tudását és egyre gyakrabban avatkozott a helyi népek sorsába. Egy faj kiirtását követően azonban összetűzésbe keveredett, a kiirtott nép Isteneivel. Sikerült meglógnia előlük, azonban sok világban nem kívánatos személlyé vált. Miután pedig minden elérhető világot bejárt, ahol más Istenek uralkodtak, de továbbra sem talált semmit, úgy döntött megpróbálja kiirtani a vele nem rokonszenvező Isten családot is. Terve sikerrel járt, a halandó szolgáikat megölte, a halhatatlanok lelkeit pedig kitépte és bebörtönözte. Azonban az Istenek palotájában talált egy mágikus átjárót, ami egy teljesen ismeretlen világba vezetett. Átérve pedig azt tapasztalta, hogy itt nem működik, semmilyen képessége, sőt még egy gyertyaláng elővarázsolásához is akkora erőfeszítéseket kell tennie, ami korábban kisebb világok romba döntéséhez is elegendő lett volna. Teste rövid idő alatt öregedett 400-évet mivel eddig mágiával fenntartott 20 év körüli külső is elérhetetlenné vált. 4-éve van ebben a világban és még mindig nem sikerült teljesen megszoknia az új testet és hogy elvesztette hatalmát, az érvényesüléshez pedig kénytelen felidézni a fiatal korában belé sulykolt kard leckéket...
Amarillis | 2012-09-25 20:38
Név: Aika

Kor: 20

Nem: Nő

Jellem: Művelt, határozott véleménye van a dolgokról és ki is áll mellettük, gyakran szarkasztikus megjegyzésekkel kommentálja a dolgokat. A barátja mindennél fontosabb számára, céljaiért pedig szívesen folyamodik cselhez, fondorlathoz.

Kinézet: Hosszú ében fekete haj, amit általában feltűzve visel. Mélykék szemek, vékony alkat. Szükség szerint ninja ruha vagy kimono, kis erszény.

Képesség: Ninja, aki a szavak, a bájitalok és a harcművészetek nagy mestere.

Felszerelés: tükör, papír, ecset, mérgek, bájitalok. Továbbá helyzettől függően íj, nyíl, senbon, shuriken vagy kunai.

Történet: Ninja család sarja, akik átlag emberek közé vegyülve éltek, titokban tanították ki lányukat a harcra valamint a különféle művészetekre és a versírásra. Amúgy iskolába járt és szeretett (volna) játszani. Legjobb barátja a szomszéd kisfiú, akivel együtt nőttek fel azonban a fiú súlyos betegségben szenved. Aika útnak indult, hogy gyógymódot találjon a betegségre. Jelenleg költőnőként városról városra utazik.

A.W.
spoiler Kinyit
Remélem jó így, ez az első, hogy ilyesmivel próbálkozom...
Möraja | 2012-09-25 23:32
Jövök én is, már égett a lelkem egy FRPG játékért

Név: Mia Möraja
Kor: 26 körül
Nem: (de igen) Nő
Faj: Felpurr

Külső kinézet: Sötétes rózsaszín, hosszú haj, ugyanilyen színű bozontos macskafarok, világosabb árnyalatú macskafülek (lásd ava, pl). Szemei aranyoszöldek (zöld, külsején aranyszínű körrel), pupillája mint egy igazi macskáé. Főleg fehér, rózsaszín szegélyű, hosszúujjú felső és nadrág van rajta, kendővel a derekán.

Jellemző: Elsőre mindig ellenszenves, harcias, de ha jobban megismeri az adott személyt és megszereti, akkor meglágyul, de igyekszik fenn tartani a keménység maszkját. Néha álmodozik, nosztalgiázik, elgyengül.

Képesség: Semmi különleges képessége nincs, a varázserő a medáljában rejlik, amivel meghatározott varázslatokat tud idézni, és megfelelő mennyiség esetén dimenziókaput nyitva tud világról világra ugrálni (dimenzióvándor, ez a játék idején inaktív lesz erőhiány vagy más ok miatt)

Felszerelés: A medálja (kerek aranymedál, sárkány-egyszarvú-macska-főnix karcokkal), gyógynövények, némi étel. Fegyvernek általában a karmait és fogait használja, karmain egyébként megtalálható még nyomokban az úgynevezett "Fekete Méreg" (ennek az ellenszere is mindig nála van).

Történet: Möraja az akrinai Emlékek Tornyában született, ami ma már elérhetetlen. Apja nem volt, anyja pedig dühében elküldte őt egy romos árvaházban, ahonnan megszökött és egy Deich nevű faluban nevelkedett. A falut évekkel később a Leptys nevű fekete főnix porig rombolta, csak Möra élte túl, akire Haku, a fehér farkasbőrbe bújt folyósárkány talált rá, elvezette egy öreg elfhez, és megtudták, hogy a lány egy dimenzióvándor-család leszármazottja.
Hakuval és még pár baráttal az oldalán járta a világokat, hogy megkerese Leptyst és bosszút álljon rajta, sikertelenül. Letelepedett Akrinában, feleségül ment régi barátjához és szerelméhez, Tomashoz, és megszülettek ikreik, Tori és Tora. Minden békés volt, amíg hírt nem kapott Leptysről, aki a környéken garázdálkodik.

Pár kép róla, elég régiek már:
Nagyon régi Nagyjából ez is Ez meg pláne, Tomassal

Úgye még nem késtem el?XD
[ Módosítva: 2012.09.25 23:34 ]
A.W. | 2012-09-26 07:21
Még 2 ember kell, és megvan a 10 játékos. Adatlapokat átnéztem, elfogadva mindegyik. Üdve itt.
TakagiYasushi | 2012-09-26 10:19
Név: Mammon

Kor: Nincs pontos adat

Faj: Démon

Jellem:Harcias, kedves, hirtelen haragú

Képessége: Repülés a démoni alakjában, alakváltás

Felszerelés: Puszta keze, illetve egy kard melyet apja fegyver tárából lopott.

Történet: Valamikor az Ókori Rómában két ifjú fiatal az éj közepén találkozót beszélt meg a város főterén. De a kapcsolatukat nem nézte jól szemmel egyik család sem mivel a fiú az ördög fia volt, míg a lány egy angyal.Így a találkozóra titokban mind két fél harcosai arkangyalok és démonok követék a két fiatalt. Mikor odaérnek a megbeszélt helyre, és a két fiatal megpillantja egymást, a démonok támadásba lendülnek. Hogy megakadályozzák a szerelmük beteljesedését, az ördög parancsára leszúrják az angyalt, majd ahogy felbukkantak, úgy el is tűnnek. Az angyalok látván a történést felgyorsítják a repülésük tempóját és sebesen közelednek a helyszínre. Mammon látva kedvese vérben úszó testét oda siet hozzá, letérdel mellé, és gyengéden a karjaiba fonja a lányt. Az még az utolsó erejével meg simogatja a fiú arcát, közelebb húzza azt és a fülébe súg valamit, majd meghal. Mammon-ból ezután keserves üvöltés tőr ki, az angyalok már csak pár méterre vannak tőlük, kezükben a fegyvereik lesújtásra készen, ám mielőtt megölhetnék a démont, Mammon fel emelkedik, ölébe veszi halott kedvesét, majd egy szempillantás alatt eltűnnek. Később betör apja fegyver tárába, el lopja annak kardját és ismét elmenekül. Azóta az emberek világában év, és évszázadokon át, bujkál. de képtelen végleg elrejteni jelenlétét mert időről időre az utána küldött démonok akár csak az angyalok,megtalálják őt.


spoiler Kinyit
Remélem eme kis szösszenet minden kritériumnak megfelel, mivel ez a történet egyik éjjel még álmomban bontakozott ki a nevet ki kellett találnom mert azt nem sikerült megálmodni. Ha mégsem felelne meg, akkor módosítok majd.
[ Módosítva: 2012.09.26 10:23 ]
A.W. | 2012-09-26 12:32
Megfelelő lesz. A lényeg annyi, hogy senki se legyen nagy hatalmú gyilkológép, se atyaúristen.

Még 1 kiadó hely van!
behringer | 2012-09-26 12:44
Név: Remien

Kor/nem: 26 év/férfi

Külső: sunyi tekintetű, 180 cm magas, izmos testalkatú (de nem a kétajtós szekrény típus)
Egyik szeme barna, a másik kék. Rövidebb, fekete haja van.
Testén könnyített bőrvértet visel, aminek alapszíne vörös, fekete szegélyekkel.
Mindig kesztyűt hord.

Faj: ember

Jellem: kaotikus gonosz: nem tisztelem sem az életet, sem a törvényt, csakis a saját érdekeim vezérelnek. Bár szeretek emberek között lenni, főleg abban lelem szórakozásom, hogy látom ahogy szenvednek/küzdenek (ha épp nem, akkor pedig gondoskodok róla). Ha jó kedvem van, akkor inkább csak gunyoros, szarkasztikus megjegyzésekkel illetem az embereket, hogy bosszantsam őket.
Szeretem a sütit, és aki ad nekem, az békénhagyom.... egy ideig...

Képessége: Kétkezes harc, jártas az alapszintű Slan-pszi használatában(lásd MAGUS szerepjátékrendszer)
spoiler Kinyit

A Pszi
A pszi az elme uralmának képessége, annak erőősfoorásainak feltérképezése, és használatának tökéletessé csiszolása, a tudat és a test teljes uralma alá vétele. Persze ez az erőforrás nem kiapathatatlan, túlzott használata az elme károsodásához vezet.
Úgy kell elképzelni, mint egy teli poharat: ha iszunk belőle, az egyre fogy, és ha kiapad, akkor nem tudjuk tovább használni.
Persze mint egy pohár ez, is újratölthető: az elme pihentetésével, ami min. 8 óra zavartalan alvást jelent, ez a "pohár" újra megtelik.

A pszi használók különböző diszciplinákat nyernek a sokévi tanulással és meditációval:
Emlékfelidézés:
-használata (érték/szükséges koncentrálciós idő): 1 pont/12 mp
-leírás: Két használata lehet:
1. egy frissen szerzett emlék vagy látott két eltárolása, elméjébe való beleégetése. Ez utánna a használó 3 évig bármikor (pszi használat nélkül) képes tökéletesen felidézni. Ezel lehetnek: helyszínek, szövegek, képek, események, párbeszédek.
2. egy régebbi, de nem tárolt emlék felidézése. Ekkor ugyanúgy jelenik meg az emlékkép, mint az ezőző használatnál, de csak 1 percig, utánna újból semmissé válik, és előhívásához újabb pszi pontok szükségesek.
Ébredés
-használata: nem kerül pszi pontba
-leírás: A hazsnáló önszuggesszióval beprogramozhatja magát, hogy mikor kelljen fel. Vagy bizonyos külső jelre (pl. kürtszó) vagy időtartamra lehet a felkelést időzíteni.
Nem űködik, ha a használó ájult, mentális támadásra kapcsolt ki a tudata, vagy nem természetes álomban van (pl. méreg hatása alatt.)
Érzékélesítés
-használat: érzékszervenként 2 pont/12 mp
-leírás: A pszi segítségével a használó képes bármely érzékszervének hatását megkétszerezni.
Ez 6 másodpercig tart. Értelemszerűen érzékszerveként 4 pontért kétszeres időtartam érhető el.
Fájdalomcsillapítás
-használat: 2 pont/6 mp
-leírás: Segítségével az agy fájdalomközpontjára gyakorolhatunk hatást.
1. Csillapítás: Segítségével kikapcsolható az agy fájdalomközpontja. Csak az fájdalom érzését szünteti meg, a sebeket nem gyógyítja.
Hatodik érzék
-használat: 5 pont/6 mp
-leírás: Kétfajta használata van.
1. Általánosságban érezhetem, hogy a hatás ideje alatt, ami 10 perc, bekövetkező cselekmények bennem vagy Rossz Előérzetet keltenek-e. (azaz nem tudom előre a cselekményeket, viszont azok rá vonatkozó hatásait igen pl. van egy barlang amibe be szeretnék menni, de ha bemegyek, akkor rámtámad a medve (amiről én nem tudok). De ha elnyomom a hatodik érzéket a barlang előtt, akkor Rossz előérzetem lehet, ami alapján dönthetek úgy, hogy nem megyek be.)
2. Egy tervezett cselekvésről érezhetem, hogy az azt kiváltó cselekmény rám Jó vagy Rossz hatással lenne-e. (pl. egy kocsmában kekeckedek a "helyi verőlegénnyel", akkor annak kedvező, vagy káros hatásai lennének-e.

Mindkét hazsnálat esetén a KM dönti el a képesség használatának eredményét, és válaszol a "rossz előérzet" vagy a "jó leőérzet" valamelyikével. Ha semleges, vagy nem lehet eldönteni, akkor "Nem érzel semmi különöset." a válasz.

Telekinézis
-használat: 1 kg tömeg egy másodpercig való mozgatása 2p
-leírás: Látótávolságon belüli kisebb tárgyak mozgatása az elménk segítségével. Koncentrációt nem igényel, pusztán szemkontaktusban kell lennünk a tárggyal. Ha ez egy pillanatra is megszakad, a tárgy mozgása megszűnik, és leesik (ha a levegőben volt). Csak lassú mozgatásra alkalmas, sebezni nem lehet vele (pl. tör gyors repítése).

Testhőmérséklet növelés
-használat: 5 fokonként 1 pont /30 mp
-leírás: használója képes saját testhőmérsékletét növelni vagy csökkenteni egy óra időtartamra (persze előtte megszűntethető).
Ezzel használója képes ha hidegben kabát nélkül túlélni, vagy az égő házból sértetlenül kikerülni.

Belső idő
-használat: 10 pont/azonnali
-leírás: A Slan pszi használatának tökélyre vitele.
Segítségével a használó a belső idejét olyan szinten képes lelassítani, hogy minden, a valóságban 1 mp-nek megfelelő időt, 10 mp-nek érzékel. Ezáltal képes az események jobban érzékelje, és e szerint cselekedjen. Ennek köszönhetően nem csak az elme, de a test is felgyorsul, kívülálló szemének emberfeletti gyorsaságra tehet szert a használó.
Rettentően megerőltető diszciplína. Hazsnálat után az alkalmazó annyiszor 10 percet kell pihennie, amennyit mp-et a hatás alatt töltött. (1mp -> 10 pont -> 10 perc pihenő, 2mp -> 20 pont -> 20 perc pihenő)

Érzékelhetetlenség
-használat: 8 pont/ 6 mp
-leírás: 6mp-ig a használó mozdulatlanná dermedve képes érzékelhetetlenné válni. Még a legélesebb érzékek sem képesek felfedni. Ebben az állapotban semmiylen cselekvés nem végezhető.

Jelentéktelenség
-használat: 6 pont/ azonnal
-leírás: 6mp-ig a használó nem tűnik föl a legéberebb őrnek, vagy a vegélesebb szemű szemlélőnek sem. Tekintet lesiklik róla, jelenléte senkit sem érdekel. Csakis tudatos érzékeléssel (azaz specifikusan a használó személyét keresve) fedhető fel, vagy mágikus érzékeléssel.
Ebben az állapotban nem kezdeményezhető párbeszéd/harc, ezek azonnali lebukással járnak.
Valamint olyan környezetben nem alkalmazható, ahol tud a használó elvegyülni (pl. puszta közepén/ ork táborban stb.)


A karakternek 36 pontja van. Egy-egy képesség használatakor mindig bemásolom a képesség leírását, a pont költséget, időtartamot, valamint minden posztnál jelzem a jelenlegi pszi pontjaimat.

Felszerelés: Két Slan-kard (a katanához hasonló, de kissé rövidebb és vastagabb pengéjű kard), utazófelszerelés, ló, sé mindig van nálam egy jó üveg bor (pontosabban kulacs bor)

Történet: Már kiskorom óta egy haci rend tagja voltam, árva vagyok, szüleimet sosem ismertem. A rend tanítói neveltek fel spártai körülmények között, kiképeztek harcra, és az elmém irányítására, a rendre és fegyelemre. Persze lázadó természetem miatt, gyakran alkalmaztak felém "keményebb módszereket" a megnevelésem céljából... És az maga volt a pokol... De senki nem mentett meg... Így hát lassacskán megszületett bennem az érzés: "Ha a világ ennyire nem törődik velem, én miért törődjek a világgal..."
Bár utáltam az egész bagázst, tudtam, hogy nem harcolhatok ellenük, inkább tanultam... És mikor már mesterien elsajátítottam minden tudásuk (furcsa mód, nagyon gyors tanuló voltam a harc terén), egy éjjel megléptem... de gondoskodtam róla, hogy örökre emlékezzenek rám... Uyganis kinyírtam az örséget, és rájuk gyújtottam az egész kuplerájt... Nem tudom hányan vesztek oda végül, de nem is nagyon érdekel... És azóta a világot járom, néha elvállalok egy egy vaskosabb megbízást, hogy legyen pénzem, és a magam szórakozására élem az életem.
[ Módosítva: 2012.09.26 17:42 ]
Serena | 2012-09-26 12:46
A csúcsragadozót majd a csapat fekteti meg vagy bukik el ellene Mi haverokkal szoktunk ilyet összeülünk és játszunk van, hogy 2-3 napos storyt ír mesélő. Legjobb móka ^^ (Kiváncsi vagyok fórumon, hogy működik! ) Befutott az utsó tag is
[ Módosítva: 2012.09.26 12:46 ]
A.W. | 2012-09-26 12:51
Húú. Egy gonosz személyiség, melynek a hátterében dráma áll. yayyy. Adatlap elfogadva!
Elválasztó
A jelentkezés ezennel lezárva!
Vasárnapra megírom a mesélést, de lehet előbb elküldöm. ^^ Eleinte rövidebb monológokat írok, később már hosszabbakat (akár 3 oldalasakat vagy még többet)
[ Módosítva: 2012.09.26 12:52 ]
Serena | 2012-09-26 13:14
Most beszéltem unokatesómmal szeretne jönni ő is, de látom lezártad
Beférne még 1 11.? A Prím számok rajok
[ Módosítva: 2012.09.26 13:14 ]
A.W. | 2012-09-26 13:15
Jól van, jöhet ő is. De aztán tényleg több embert nem vállalok be. ^-^;
Serena | 2012-09-26 13:16
Arigatou!
Kenshi | 2012-09-26 13:19
Köszönöm a lehetőséget! A karakter storyt, csak este tudom megírni(órám lesz), mert most szólt Serena, legkésőbb hétre itt leszek a storyval!
Cross_Kamui | 2012-09-26 13:21
Én szeretném kiegészíteni az adatlapomat pár hiányzó részlettel, kevés módosítással:

Név: Jaehaerys Crow (ismerősök közt: Fehér Holló - mivel még senki sem látott szőkében hollót)

Kor: 25

Nem: Férfi

Kinézet: Karcsú, izmos, 172cm magas férfi vagyok. Szemeim szürkék, mint az ezüst. Szőke, vállig érő hajamat lófarokba kötöm, államat rövid állszakáll díszíti. Laza bőrnadrágot, testhez feszülő bőrzekét viselek. Karjaimat és a bal vállamat tüskés sárkánypáncél védi. A fattyúkardomat a hátamra erősített, megerősített bőrhüvelyében hordom. Két borotvaéles katanámat az övemre akasztva viselem, jobb oldalamon egy utastáska függ.

Felszerelés: Egy 80cm hosszú két élű fattyúkard és két katana.

Képesség: Berzerker mód. Az én esetemben, a megszokottól eltérően ez nem megnövekedett fizikai erőt jelent. Alap használata esetén megnövekedik a fájdalomküszöböm. Testem sokkal rugalmasabbá válik. Ha az alapnál jobban elönt a harci düh, képessé válok nagyobb távolságok átszökellésére, ellenállóbb vagyok a komolyabb zúzódásokkal szemben. Végső fázisban a legtöbb embernél jóval sebesebben mozgok sebességgel mozgok, ezt azonban csak rövidebb ideig tudom megtartani (1 óránál kevesebb). A képességemet 3-4 óra hosszáig tudom gyakorolni, azonban ha átlépem a határt, a következmények súlyosak lehetnek (mély önkívület akár napokig és láz).

Személyiség: Makacs, lobbanékony típus vagyok. Sokak véleménye szerint jég szívem van. A múltam miatt nehezen bízok meg bárkiben is, igyekszem óvatosan közeledni mások felé. Próbálok mindenkihez kedves, barátságos lenni és jóakaratomat kifejezni. Kivételt képeznek azok, akik startból ellenszenvesek.

Előtörténet: Egy távoli országból jöttem. Nemesi család sarja vagyok. Miután meghalt a király, számos trónkövetelő jelent meg és belső harcok dúltak éveken keresztül. A harcok során elveszítettem mindenemet, a házamat, a családomat, a vagyonomat, a rangomat, egyedül a felszerelésem maradt meg és némi pénz. A volt király testőreként nem volt maradásom az országban. Így, barátok nélkül indultam útnak, hátizsákomban egy kenyérrel és az új haza reményével.
A.W. | 2012-09-26 13:26
Kenshi: Okés. Egyébként még szerintem ráér, így nem kell sietned vele. : )
Cross: Átnéztem, rendben van ^^
Serena | 2012-09-26 13:53
(Már órán megírja azt mondta )
spoiler Kinyit
Csináltam neki normális avat...
Tied is elég pixeles A.W.
[ Módosítva: 2012.09.26 13:53 ]
hassan | 2012-09-26 13:58
Kicsit kiegészítettem én is a karakterem, de nem illesztem ide, ha nem baj.

És egy kérdés:
spoiler Kinyit
Bocs, ha hülyeség lesz, őszintén szólva még nem játszottam ilyet (csak szerettem volna): a karakterekhez külön lesz történet, vagy egy közös szálra kerül mindenki?
Serena | 2012-09-26 14:00
Mesélő függő, hogy vezeti össze történet szálakat.
Indulhat közös találkozással estleg a történet során futunk össze sőt lehet, hogy ellenségek leszünk mint 2 frakció esetleg 3. Nagyon szeretem az ilyesmit, de nem gondoltam, hogy fórumon is lehet ^^
[ Módosítva: 2012.09.26 14:02 ]
Cross_Kamui | 2012-09-26 14:15
Én már alig várom hogy elkezdődjön ^^
A.W. | 2012-09-26 15:04
Bocs, ha hülyeség lesz, őszintén szólva még nem játszottam ilyet (csak szerettem volna): a karakterekhez külön lesz történet, vagy egy közös szálra kerül mindenki?

Én úgy gondoltam hogy külön lesz minden karakternek a történet, aztán ha minden jól megy, belejön mindenki, akkor valószínű összeugrasztom a társaságot valahogy. ^^

fórumon is lehet ^^

Ez az úgy nevezet fórum RPG. Olyan mint a különböző animés szerepjátékok, vagy mint a trillian, csak itt egy topikot kell használni, és nem ide-oda ugrálni egyik fórumrészről a másikra egy-egy cselekmény miatt.
Tenshichan | 2012-09-26 15:11
spoiler Kinyit
elnézést, hogy én is be írok D: Csak plusz infot akarok még írni a karaktermehez(Tenshi).
Annyi hogy a lány jelenleg arra eljegyzésre vár. mármint hogy egy férfi (akár nemes, akár nem) megkérje a kis hercegnő kezét
[ Módosítva: 2012.09.26 15:12 ]
ZolikaUchiha | 2012-09-26 15:14
A.W. lesz még egy hely holnap? :'D
(Mai napon nem leszek otthon nem sokára megyek el, ezért írtam a holnapot... )
[ Módosítva: 2012.09.26 15:27 ]
A.W. | 2012-09-26 15:21
Tensichan: okés, okés. Figyelembe véve ez is.

A.W. lesz még egy hely holnap?

Tök jókor jössz *taps* Akkor igyekezz most összehozni az adatlapod! Nincs holnap! x'D

Még +3 embert bevállalok, de többet aztán tényleg nem! Szóval aki még akar jönni az most jöjjön!
Remélem nem vágom nagy fába a fejszét .__.

Ezzel együtt ma elkezdem megírogatni az indulásokat.
[ Módosítva: 2012.09.26 15:23 ]
hassan | 2012-09-26 15:23
A.W. írta:
Tök jókor jössz *taps*

Sorry, lehet én beszéltem rá. Bár remélem nem olyan troll karaktert akar csinálni, amiket felsorolt nekem. xD
A.W. | 2012-09-26 15:26
Tőlem lehet troll, vagy akármi, de az atyaúristenek, vagyis semmiféle vérpisti nem elfogadott.
Serena | 2012-09-26 15:31
Hm, én team alapúra genaráltam a hősöm, de sabaj majd kiderül, hogy teljesít egyedül ^^
hassan | 2012-09-26 15:36
Még egy kérdés: ha a karakterek találkoznak, megengedett a külön interakció a következő nagyobb történésig? Pl. kommunikáció vagy egymás közti harc, amit elvileg 2 vagy 3 karakter végez, vagy ezeknek a kimenetelével is meg kell várni majd téged A.W.? Mert az ilyen dolgok is befolyásolhatják a történet alakulását, csak ezért vagyok rá kíváncsi.
Serena | 2012-09-26 15:38
A systemet szerintem induláskor ismerteti várd meg!
Möraja | 2012-09-26 15:41
Egyébként építő jellegű feltevés, de erről modokkal is kéne beszélni:
Lehetne az, hogy ez lenne a csevegő részleg, egy külön topic meg a játék. Én veterán FRPG-snek számítok, és tapasztalat, hogy ha így egybe van a kettő, az zavaró és kizökkentő hatással van az emberre. Plusz ha esetleg vita alakul ki két játékos között, akkor azt a csevegőben is lehet rendezni, nem kell a játékot szétoffolni vele (PÜ meg szintén alternatíva, de ugye pillanat hevében úgysem gondol rá az ember folyton )
Magyarán, kellene ennek is egy külön offtopic, csak ezzel kapcsolatban. Mikor én szerveztem játékot, akkor is mindig nyitottam külön offot, külön karilaposat és külön a játékot legalább, karilapoknál megoldható, hogy a legelső hsz-be betűzzük és a változásokat oda menti a főnök A.W.-sama
behringer | 2012-09-26 15:46
A.W. írta:
Tőlem lehet troll, vagy akármi, de az atyaúristenek, vagyis semmiféle vérpisti nem elfogadott.
Ejj, akkor azt hiszem mégsem lesz Slan-pszi képességem ^^"
A.W., karilapomhoz generáltam Pszi leírást, lesd meg, és ha már így túl táp (soknak tűnik, de am nagyon alap dolgok), akkor kiveszem, és találok egy egyszerűbbet.


Am észrevettétek, hogy kissé közelharci a parti? xD
[ Módosítva: 2012.09.26 15:46 ]
Cross_Kamui | 2012-09-26 15:53
behringer írta:

Am észrevettétek, hogy kissé közelharci a parti? xD

Okés, akkor majd menetközben átugrok a jövőbe egy 50 kaliberes "muskétáért"

Öhm, díjazom Möraja észrevételeit

Arra meg kíváncsi leszek hogy AW sama hogy fog megbírkózni még 3 emberrel
A.W. | 2012-09-26 15:57
Még egy kérdés: ha a karakterek találkoznak, megengedett a külön interakció a következő nagyobb történésig? Pl. kommunikáció vagy egymás közti harc, amit elvileg 2 vagy 3 karakter végez, vagy ezeknek a kimenetelével is meg kell várni majd téged A.W.? Mert az ilyen dolgok is befolyásolhatják a történet alakulását, csak ezért vagyok rá kíváncsi.

Huh. Ebbe őszintén, nem gondoltam bele, hogy lehet megoldani egyetlen egy darab topikban. Valószínű ez megoldható, csak nehogy ebből zavar legyen.

Esetleg alkalmazható lenne a számozási módszer, hogy a posztotok elejébe beillesztitek hogy "x hét" így szerintem mindenki át tudja látni, melyik héten járunk. A harcokba nagyon nem szólnék bele, mind addig, míg nem tör ki némi túlzás (Pl: túlfejlődések, vérpistizés/trollkodás, stb...). Természetesen belemesélek meg minden, de hagyni fogom hogy szabadon gyilkoljátok egymást ^^

Möraja: Nem hinném hogy egy ilyen RPG-nek külön részt nyitnának, mivel ez egy Animés/mangás/VN-es fórum, és nem FRPG ^^

Arra meg kíváncsi leszek hogy AW sama hogy fog megbírkózni még 3 emberrel

Erre jómagam is kíváncsi vagyok n_n De hát jött még plusz 2 ember, akkor had legyek igazságos, és akkor legyen 15 ember. De ha megvan, akkor tényleg nincs jelentkezés az első fordulóba!
[ Módosítva: 2012.09.26 16:02 ]
Möraja | 2012-09-26 16:02
A.W. írta:

Möraja: Nem hinném hogy egy ilyen RPG-nek külön részt nyitnának, mivel ez egy Animés/mangás/VN-es fórum, és nem FRPG ^^
Pont ezért mondtam, hogy egy moddal is beszélni kéne Egyébként sem kötelező a külön rész, csak ajánlott még egy topic, ugyanezzel a névvel, csak a végén hogy OFF vagy Csevegő vagy Beszélde a játékról, akármi. Már csak azért is, mert biztos lesznek majd olyanok is, akik csak olvasnak, és néha beszólnak, hogy "Jók vagytok vazze" vagy "XY, hülye vagy, helyedben ezt csináltam vóna:".
Kezdeti időkben mi is így csináltuk: mindenféle történet zajlott különböző topikokban, és volt egy csevegő ömlesztésnek a véleményeknek, ötleteknek

xy hét jelzéssel amúgy én is egyetértek, jó ötlet, nagyon is. Olyan "kár hogy nem nekem jutott eszembe"XD
[ Módosítva: 2012.09.26 16:06 ]
Cross_Kamui | 2012-09-26 16:04
A.W. írta:
Esetleg alkalmazható lenne a számozási módszer, hogy a posztotok elejébe beillesztitek hogy "x hét" így szerintem mindenki át tudja látni, melyik héten járunk.

Ez tetszik. Kiegészítésképpen megemlíteném, hogy már találkoztam ilyennel, nem tudom melyik játékban (talán Elder Scrolls), a következő formában:

XYkirály éve. Az xyhónapjának k. napja

ahol:

xykirály - az éppen uralkodó dinasztia neve (és persze hogy hányadik éve uralkodnak)

xyhónap - pl. Az Aratás, Fagyhullás (s még lehet kitalálni) hónapjának.

k - pl. 15. napja..
hassan | 2012-09-26 16:06
A.W. írta:
Esetleg alkalmazható lenne a számozási módszer, hogy a posztotok elejébe beillesztitek hogy "x hét" így szerintem mindenki át tudja látni, melyik héten járunk.

Ez mondjuk jó ötlet, csak kérdés, ha 2-3 ember kommunikál a 15-ből folyamatosan (mondjuk szimplán beszélgetnek vagy éppen egymással harcolnak és így írják a történést), az mennyire lesz zavaró mondjuk a maradéknak a dolgok átláthatóságában, meg neked a történet folytatásában.
Cross_Kamui | 2012-09-26 16:09
hassan írta:
Ez mondjuk jó ötlet, csak kérdés, ha 2-3 ember kommunikál a 15-ből folyamatosan (mondjuk szimplán beszélgetnek vagy éppen egymással harcolnak és így írják a történést), az mennyire lesz zavaró mondjuk a maradéknak a dolgok átláthatóságában, meg neked a történet folytatásában.

Igaz ehhez nem értek annyira. De nem szokták lekorlátozni, hogy hány post lehet két mesélés között? Az elvileg megoldaná..
A.W. | 2012-09-26 16:21
Na jó. Szerintem hagyjuk az ilyen kommunikálós dolgokat, mert úgy őszintén, ha két ember írná a történetet, egy idő után zavar lenne. Ez nem egytopikos megoldás, így szerintem egyezzünk ki annyiban, hogy maradunk annál a módszernél, hogy mindenki külön lesz, külön harcol a mesélő által felkínált ellenféllel. ^^
[ Módosítva: 2012.09.26 16:23 ]
Möraja | 2012-09-26 16:29
De valami karik közti interakció biztos lesz. Csapatos harc, nyomozás, akármi. Én igazából csak reménykedem, hogy mivel van Mesélő, ez a játék nem fog lefulladni, mint az eddigiek, amiket láttam - mondjuk sikerekről hallottam viszont, szal jöhet a hidra XD
A.W. | 2012-09-26 16:33
Nyugi, összehozom a csapatot. : ) Ismerkedtek, meg legyőztök együtt valakit ^^
Cross_Kamui | 2012-09-26 16:35
Apropó... amit mi írunk azt hogy írjuk? Naplóként, külső szemlélőként?...
hassan | 2012-09-26 16:36
Valami összefonódás muszáj lesz egy idő után, mert hétről hétre 15 történetet kitalálni kicsit sok meló, meg úgy a jellemek is jobban kibontódhatnának egymással szemben is. Max bekorlátozod, hogy ki mennyit interakciózhat egy héten a többiekkel(gondolok itt másik karakterrel való harc/beszélgetés és hasonlók).
Möraja | 2012-09-26 16:38
Kiiirály. Na, Möra, pattanjá', vénasszony, munka van!
*takaró alól mormogás:* Még öt perc... majd szólj, ha elkezdjük....zzzZZzZzZz

Cross: A.W.-é az utolsó szó, de amúgy embere válogatja, hogy ír. Van, aki E/1-ben, van, aki E/3-ban alkot, és eddig nem okozott gondot, ha valaki így, valaki úgy írt (Én E/3 leszek)
A.W. | 2012-09-26 16:56
Én elmesélek egy történést, és azt kell folytatni. Te cselekedsz. Például megírom az emberek problémáit, meg hogy kell e valami eszköz vagy akármi, te pedig eldöntheted, mit kezdesz vele.

Íme egy példa ahol játszottak efféle játékot: Click (Jó, lehet hogy kissé átláthatatlan lesz így első ránézésre, de viszonylag kivehető, hogy játszottak itt)
[ Módosítva: 2012.09.26 16:57 ]
Serena | 2012-09-26 17:14
Értem mostmár A linked sokat segített én eléggé el voltam tájolva ^^
Heyes | 2012-09-26 17:24
Név: Xagat A'craft
Kor: 25 (emberi léptékkel)
Nem: Férfi
Faj:Sev-Avete
Jellem: Barátságos kissé bolondos természetű.
Kinézet: Általános test felépítésű rövid hátrafésült sötétszürke színű haja van. A fején 2 szarv díszeleg. Hosszú barna színű kabátot és kalapot visel .

Képesség:
Ősi tudás: Ismeri a letűnt korok civilizációinak mondáit, nyelvét.
Alapszintű fegyvermágia: Egyszerűbb varázslatok melyeket a fegyverét használva hajt végre.

Felszerelés:
- Mágikus-Pisztoly: Ezt használja a varázslatok elsütéséhez.
- 2 Vándor kulcs (vad, és örök) egy tör kinézetű eszköz amit arra használ, hogy utazón a világok között.
Vad Vándor kulcs: Véletlenszerűen lehet utazni világok közt.
Örök Vándor kulcs: Egyszer használatos a saját világába viszi vissza.
- Táska könyvekkel és tekercsekkel és egyéb eszközök a kutató munkához.

Előtörténet:
Egy olyan világon született ahol a technika és a mágia egymás mellet harmóniában fejlődött. A gyerek korát a központi városoktól mesze egy farmon töltötte. Azonban mindig úgy éresze hogy ez az élet nem kielégítő számára. Amikor elég idős lett megkezdte tanulmányait a központi városban. Itt sajátította el tudását az ősi civilizációkról és tanulta meg a fegyver mágia alapjait. Kifejezetten tehetségesnek bizonyult hamar végzett tanulmányaival. Ezután a kutatók közé jelentkezett terep munkára. Ami azt foglalja magába, hogy különböző világokra utazik ott ősi romokat tár fel, elfeledett tudást után kutatva.
spoiler Kinyit
Remélem hogy nem késtem még el velle, bele férek a három helybe
wehrmann | 2012-09-26 17:25
Úgy látom, hogy van még1 hely, ezért lecsapok rá. Már írom is az adatlapot
spoiler Kinyit
bakker :S majd legközelebb
[ Módosítva: 2012.09.26 17:25 ]
A.W. | 2012-09-26 17:28
wehrman: Beleférsz ^^

Heyes: Elfogadva a történet!

Innentől már tényleg zárolom a jelentkezéseket! Így is sok ember gyűlt össze! Zolika, illetve serena unokatestvére meg küldje be az adatlapját! Szombatig kapnak határidőt!
[ Módosítva: 2012.09.26 17:30 ]
wehrmann | 2012-09-26 18:25
A.W. írta:
wehrman: Beleférsz ^^
Köszi, írom is akkor:

× A karakter neve: Mushmir al Kirjalabad
× Kor: 37 év
× Kinézete: Tipikus arab felépítés - Erős testalkat, körülbelül 90 kiló. Ápolatlan, sötét haja és kiállása egy katonáéra emlékeztet legjobban. Barna szemeit kihangsúlyozza erős szemöldöke.
× Személyisége: Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor gépies (bővebben a történetben)

× Előtörténet:
Mushmir egy földműves családba született az akkori Palesztina területén. Az izraeli megszállás elől a szüleik külföldre menekítették a gyermekeiket (Mushmirnak volt 1 báttya, 1 huga és 1 öccse is). Mushmir testvérei eljutottak az USA-ba, de ő távol került tőlük, Franciaországba. Állampolgárság hiányában kénytelen volt bevonulni a Francia Idegenlégióba ahol különböző speciális kiképzéseken vett rész. Az első missziójának célpontja pont a szülőföldje volt: Izrael támadást intézett Egyiptom ellen. Mushmir és a raja végigvonult Gáza utcáin, az egyiptomi határig, ahol viszont Mushmir az ott látottak miatt lemészárolta a raját: 11 ember volt ott - 3 bengázi, 2 török, 3 afgán, a többi francia elítélt. Ezek után gázában élt és a Hamas-szal hajtott végre különféle akciókat, kizárólag katonai célpontok ellen. Társaival ellentétben ellenezte a civilek támadását, sőt, több akciót meg is hiúsított fennkölt érveléseivel. Ottléte alatt családot alapított és felkereste szüleit is. Úgymond békében él(ne, ha nem került volna be a csórikám ebbe a játékba), tudva, hogy bármikor betörhetnek hozzá az ellenség katonái, hogy őt elhurcolják, családját pedig megszégyenítsék.
Mushmir álma egy szebb, békés világ, ahol nem kell senkinek sem háborúznia. Ő az, aki azért harcol, hogy a gyermekeinek, unokáinak ne kelljen. Tudja ugyan, hogy kicsit ez abszurdnak hangzik, viszont a cél mindig a szeme előtt lebeg.
spoiler Kinyit
Tudom, hogy nem teljesen illik egy szerepjáték világába egy ilyen karakter, de szerintem ez teheti őt épp érdekessé. Kitűnik a többi karakter közül.

× Speciális képesség: Nincs, hacsak éles látását nem vesszük annak - kiszúrt, egy 800m távolságban fekvő mesterlövészt anno egy domb tövében, teljes álcaruhában.

× Felszerelés: Teljes katonai szerkó - taktikai mellény, katonai ruházat, egy FN-FAL gépkarabély 9 tárral, 4db kézigránát, 2db füstgránát, gyalogsági ásó, álcás rohambili, kötszer és egy Smith&Wesson kés.
spoiler Kinyit
Ha túl OP a cumója, akkor elvehetsz akár mindent, a késen és a takmellényen kívül. DE a mellény marad, a késsel meg akár egy erődöt is el lehet foglalni
Ha nem felel meg a karakter, akkor ebből a körből ki is maradhatok és max megfigyelem, hogy hogyan is kellett volna ezt. Tök először RPG-zek, szűz vagyok ilyen téren.
Am a sztori igaz történet, azzal a különbséggel, hogy az illető nem maradt Gázában, hanem ma is, Magyarországon él
Serena | 2012-09-26 18:57
Lesz egy elit zsoldosunk
Különleges képesség a
Kiemelkedő taktikai tudása esetleg tüzszerészeti tapasztalat vagy, ha túrbózni akarod akkor

"Sasszem módban felfedi a rejtőzködő ellenfeleket"
[ Módosítva: 2012.09.26 18:57 ]
hassan | 2012-09-26 19:07
Nem lesz kicsit OP egy fantasy világba a gépfegyver? Az ellen aztán kardos banditáknak esélye is van, vagy bármilyen szörnynek. xD
Serena | 2012-09-26 19:18
enchantolt fegyverek és páncélok tudod felruházó mágiák a tápak tudnak lenni a játékokban. Enchanterek meg értenek a szakmájukhoz ^^
Értsd az egyszerű fizikai sebzéseket képesek eltompítani vagy ignorálni!

PL:
Szóval 1 bűvoló tünde képes 5 kmerről egy a célpont hajával kombinált nyilvesszüt elvarázsolni h átüsse a páncélját és megsebezze stb...

Esetleg a varázslók meteoresője felér 1 géppuska sortűzzel
[ Módosítva: 2012.09.26 19:19 ]
MaRtiN | 2012-09-26 20:10
Az offok legegyszerűbb elkülönítésére javaslatom, hogy amit te mondasz, játékos
(=Out Of Character/=OOC) azt jelezzétek két (( vagy két // jellel a mondat előtt(&után), és vagy különítsétek el eltérő színnel.
Amit a maga az általad megszemélyesített karakter mond (=In Character/=IC) az legyen normál vagy dőlt betűvel írva.
Álljon alább egy szemléltető példa:

Mesélő:
Több fegyverállvány, és számos kisebb láda volt a barlangban, őr pedig annál kevesebb, ami egy kezdő kalandornak maga a Kánaán, de egy jól edzett veterán számára túlontúl is gyanús volt.
(( Mit teszek? Átvizsgáljátok a ládákat/ fegyverállványt, vagy visszafordultok?

A Játékos (Karaktere: Jarzyr):
((Átvizsgálom a terepet kellő óvatossággal.
C játékos (Karaktere: Elktyrr)
(( Ha Jarzyr nem talál semmit belekezdek a csapdák kinyitásába.

((rendben, értem
[...]Jarzyr hátrapillantott az éppen ekkor érkező zsoldosra, aki egy rövid idő után ugyan erre a következtetésre jutott, majd leguggolt és araszról araszra járva igyekezett felderíteni csapda után a területet.
Majd mikor megbizonyosodott, hogy a ládák csapdáin kívül – ami szinte elvárható követelmény volt már szinte egy ilyen helyzetben – nem talált egyebet intett a másik kettőnek, hogy beljebb léphetnek, ő maga pedig intett Elktyrrnek, hogy belefoghat a ládák csapdáinak a hatástalanításába.

Mesélő:
(( Divzaer, a varázslód a barlangban áll távolabb Jarzyrtól és Elktyrrtől is, ahogy bejutottál. Mit szándékozol tenni, közelebb lépsz, hogy megnézd mit csinálnak vagy maradsz ahol vagy?
B játékos (Karaktere: Divzaer)
(( Nem, maradok és őrködöm.
(( rendben.
Divzaer nem lépett beljebb, megállt a bejáratnál, mint aki arra számít, hogy bármelyik pillanatban újabb csapat drider támadhat rájuk, egy ezüst szín varázspálcával a kezében a barlang bejáratát kémlelte.
Mesélő:
((Jarzyr Divzaer és Eltyrr között áll félúton, merre tovább? A varázslóhoz lépsz, vagy megnézed mit csinál Elktyrr a ládáknál?
((Óvatosan közelebb lopakodom Elktyrrhez és meglesem mit szöszmötöl annyit a ládáknál.

(( ok
Jarzyr bár tudta, hogy megbízhat társában, (már amennyire egy drow megbízhat a másikban) hiszen régóta ismerte már a képességeit, azonban mégis óvatos léptekkel lépdelt közelebb, hiszen ez volt az az óvatosság ami megóvta őt a kellemetlen szituációktól.
(( Elktyrr épp végzel a zárfeltöréssel amikor meghallod, hogy Jarzyr mögéd lép, mit teszel, felnyitod a ládát, vagy hagyod, hogy ő nyissa ki, esetleg nem nyúlsz hozzá, hanem egy újabb ládával próbálkozol?
(( Ne szórakozz, még jó, hogy kinyitom, ha már ennyit szívtam a zárfeltöréssel
((Rendben, legyen így... *ördögi mosoly jelenik meg az arcán, amelyre csak a kalandmesterek képesek*
Közben hatástalanul kattant az első csapda Elktyrr szakképzett kezei alatt, majd a következő pillanatban olyan dolog történt amelyre egyikőjük sem volt felkészülve...! A láda teteje felpattant és az előtte guggoló Elktyrr-t kezdte magába szívni megállíthatatlanul, és mire Jarzyr bármit tehetett volna a mágia ellen ő is hasonló sorsra jutott akár a zsoldos. Kellemetlen érzés volt, akár a teleportálás, testük nyúlt és zsugorodott, majd a következő pillanatban már egy egészen más helyen voltak, egy meglehetősen szűkös térben. [...]

Na én valahogy így képzelem a dolgot nagyon leegyszerüsítve. Ettől a példától természetesen el lehet térni, de ötletindítónak talán jó lesz
[ Módosítva: 2012.09.26 20:23 ]
Kenshi | 2012-09-26 20:27
A karakter neve: Eltheisen Zasyr

Kor: 13 (több dinasztiára visszamenő tudással rendelkezik)

Kinézete: Vékony emberszabású, 155 cm, de már nem lesz magasabb. Namariondrah törzs tagja, melyek tündérek osztályába tartoznak, mégis emberszabásúak (remélem nem baj, hogy saját fajt találtam ki) Ezüst színű haja és ibolya szeme , hegyes elf szerű fülei vannak.
Kezein mindig kesztyűt hord, még álmában is. Testén hamuszínű köpenyt és bordó palástot visel, aranyos szövésű inggel. Fején egy korona szerű fejfedő van, ami a főpapságát szimbolizálja.

Személyisége: Csendes, békepárti, de kiáll az igazáért és mindig próbál az egyensúlyra törekedni. Könnyen kijön az emberekkel, mert fejlett empátiával rendelkezik

Neme: Férfi

Előtörténet: Még sosem hagyta el népe erdejét, de tudás mégis nagyobb, mint a bölcseké, mivel ő népének a főpapja. A Namariondrah nép főpapjai egy tudáson osztoznak, amikor egy főpap váltás következik, akkor a fiatal gyermek megkapja az öreg tudását, mely minden egyes főpap életének tapasztalataival gyarapszik. A főpap élete során bőrét nem érintheti meg se élő, se holt, ha ez bekövetkezik, akkor a főpapnak át kell adnia a tudását a következő jelöltnek, mert már nem lesz képes uralkodni rajta.

Zasyr miután betöltötte 13. életévét úgy döntött, hogy elindul kalandozni. Nagy hatással volt rá az a sok emlék melyet az előző főpapoktól kapott és ő is szeretne átadni valamit a következő generáció főpapjainak, mind emellett hasonló izgalmas kalandokat és szép tájakat szeretne átérezni, látni, mint elődei. Közelharcba tilos mennie így a főpap varázspálcáját, mely mágikus sugarakat lő, de hosszútávon kimerítő használni. (1 nap 7et tud lőni) Kalandjain hátasa Mumuri a törpe gryffe kíséri, akit hátasként is megtud ülni, de hosszabb távot nem tud repülni Zasyrral a hátán, egy huzamba max 30km-t. A célja, hogy új tapasztalattal bővítse a meglévő tudást és népe büszke lehessen rá.

Képesség: Bűvölés, képes elbűvölni ellenfeleit fáradtság érzet, szédítés és felerősíteni társait akár a természeti erőkkel(pl:tüzes kard), akár felgyorsítani, eltüntetni a kimerültséget.
[ Módosítva: 2012.09.26 20:33 ]
Tenshichan | 2012-09-26 20:31
Öhm....Bocis, hogy én szólok, de sajna nincs már jelentkezés. Több embert nem vesznek be a történetbe. Bocsi
Kenshi | 2012-09-26 20:32
Én vagyok a 11. :3
Tenshichan | 2012-09-26 20:34
JAh><


Bocs D:....Amiota legutobb írtam ide azota nem néztme előtte. de ellőte se utána>< Bocsánat D:
Kenshi | 2012-09-26 20:35
Ugyan, ezért ne kérj bocsánatot, megesik...
Serena | 2012-09-26 20:36
Cuki lett, ő még jöhet kapott engedélyt ^^
Tenshichan | 2012-09-26 20:37
Heh XP...Nekem nehéz volt döntnei mert vna néhány ms karakterem. De ők Tenshinekv agy rokonai vagy valamelyik barátja.
Möraja | 2012-09-26 20:48
Tenshi:
Nekem van kb.: száznál is több karakterem, akit alkottam játékok vagy történetírás során, ebből általában egyszerre 6-10 szokott aktív lenni (thát aki járkál a fejemben és új ötletekkel halmoz el). Én is ne tudd meg, mennyit összegondolkoztam itt, mire döntöttem XD
Serena | 2012-09-26 20:49
Én saját kis regényem egyik hősét ültettem be ide
A.W. | 2012-09-26 20:50
Modeszka: Bezzeg ez a színkiemelés eszembe juthatott volna. >_<

Wehrman: Elfogadva. Nem baj ha Arab. ^^ Elé sok fegyver van a táradban, de nem veszem el. ^^
Enshi: Úgy szintén accepted!

Írogatni kezdtem a reag löketeket. Cross-é már megvan.
Serena | 2012-09-26 21:01
Én rózsaszín leszek, mert az sexi
spoiler Kinyit
Érezd az iróniát...
[ Módosítva: 2012.09.26 21:02 ]
behringer | 2012-09-26 21:14
Naaa, azért kezdenek gyűlni a varázshasználók is
Már csak egy semmire se jó bárd, és egy atomklisé tünde/elf íjász kell, és akkor teljes egy igazi RPG-s csapat... xD

Am én nem tudom miért pont ezt a karimat választottam, pedig jöhettem volna a mágus/sárkányok gyermeke kasztú piromán észkombány karimmal is, aki két darab tűzlabda pálcával úgy osztott, mintha Rambo lenne... "-Mit csináljunk? -Gyújtsuk fel!!!"

Ez meg egy MAGUS-os karimról lett mintázva, csak a háttértörténet más, mert láttam, hogy senki nem jön gonosz karival... és egy partiba MINDIG kell egy gonosz kari
[ Módosítva: 2012.09.26 21:15 ]
Serena | 2012-09-26 21:17
Sok az amnéziás itt sosem tudhatod
A.W. | 2012-09-26 21:38
Modeszka: Nah igen. A színkiemelés jó ötlet. Bezzeg sose jut eszembe ilyesmi, mivel épp írom a kezdő löketeket.

Adatlapok meg elfogadva.
wehrmann | 2012-09-26 22:19
Mushmir nevében kikérem magamnak, ő nem zsoldos, nem is terrorista, hanem szabadságharcos. Az meg már csak bónusz, hogy arab!
Én lehetek zöld, ha már Hamas? ^^
[ Módosítva: 2012.09.26 22:20 ]
Möraja | 2012-09-26 22:33
Ha már színfoglalás van, a rózsaszínemet meg elhappolták, én lestoppolnám a barnátXD. Ha már elvileg én vagyok a Barna Főnix Zenét hallgat
Amarillis | 2012-09-26 22:40
Szeretnék én lenni a piros, ha már szerelmi költőnő.
Tenshichan | 2012-09-26 22:57
Akkor én is foglalnék szín Én szeretnék lenni a
kék
[ Módosítva: 2012.09.26 23:43 ]
Serena | 2012-09-26 23:57
Én már csak 1 kávét kérek
behringer | 2012-09-27 00:24
Kérd meg Merilint (aka. Barbara-chant), hogy főzzön le egyet neked ingame.
Biztos ért hozzá, haa füvek nagy szakértője.
Bár én nem biztos hogy innék belőle...

Apropó, narancs
[ Módosítva: 2012.09.27 0:29 ]
Cross_Kamui | 2012-09-27 00:38
Ez a szín dolog.. lemaradtam valamiről és álmos is vagyok xD Ráadásul a 16 millió színből egy sem jut eszembe az előbbieken kívül.

Jó akkor találomra legyen a #622680-as szín mert könnyű megjegyezni
Jaehaerys Crow


@ A.W. Ááá micsoda megtiszteltetés, hogy megvan az én részem.

Amúgy ez a (( - jel nem tetszik (a szín viszont jó ötlet). Használhatnánk a @ jelet is. Pl.:

@ J.Crow
Megyek lefekszem, amíg az Úr megteremti sorstársaim végzeteit is.


Jóéjt. ^^
[ Módosítva: 2012.09.27 0:41 ]
hassan | 2012-09-27 00:50
Ez a sötét megteszi, kicsit lemaradtam a szín témában, bár nembaj X)
Serena | 2012-09-27 09:11
Enyém lett a legférfiasabb whahha
Kenshi | 2012-09-27 12:27
Én ezt a színt szeretném...

Módosítottam, nem akarok senkit harassolni a színemmel!
[ Módosítva: 2012.09.27 18:26 ]
MaRtiN | 2012-09-27 12:42
... a színeken felül pedig még egy ötlet (aztán már tényleg befejezem az ötletelést ) a történet offtól való markáns elválasztása a különféle
Elválasztó
disclamer-ek használata,
Elválasztó
spoiler Kinyit
és az OOC szöveg spoilertagekkel való elkülönítése.
Cross_Kamui | 2012-09-27 13:18
Én örömmel fogadok minden ötletet csak azt nem értem, hogy a spoiler tag-es ötlet miért nem jutott eszünkbe eddig Egyszerű, és mégis nagyon hatékony

Off: csak szerintem nehezen olvasható Kenshi halvány zöldje? xD (persze ettől még maradhat ^^ )

És elnézést kérek a tegnap esti baromkodásomért xD fáradt agy - rosszul hat.

Ganbare AW sama ^^
Möraja | 2012-09-27 13:35
Cross: Nekem valahol a kettő közt, kis szemfájdalommal olvasható, de egyébként erre van egy nagyon jó ötlet, ha esetleg majd hosszú szöveget ír a színnel: kijelölöd Ez a trükk egyébként akkor is jó, mikor már fáradt szemű az ember.
Disclaimereket eddig észre sem vettem, nem tudtam, mások hogy rakják be. Dönörűű.

Elválasztó
Serena | 2012-09-27 15:29
Nekem ez tetszik ^^
Elválasztó

Kijelölés jó ötlet én is szoktam csinálni
[ Módosítva: 2012.09.27 15:30 ]
Cross_Kamui | 2012-09-27 15:31
Nincs gond Majd készítek egy "könyvet". Szépen összemásolom a postokat megformázva

U.I. Valóban szépek Nekem is tetsznek. Viszont szerintem elegánsabb lenne ha a spoiler tageket használnánk És a fejezetek elválasztásánál az elválasztókat Habár ez csak az én véleményem, és alávetem magam a többség akaratánk =)
[ Módosítva: 2012.09.27 15:36 ]
Gilgamesh | 2012-09-27 16:16
Ha szineket lehet foglalni, én leszek a: SÖTÉTSÉG.

A.W. ha lesz egy kis időd kérlek írj egy leírást a kalandoknak otthont adó világról, hogy mégis kb képben legyünk, hogy mihez tartsuk magunkat. Azaz milyen népek élnek itt, milyen birodalmak vannak, milyen a politikai helyzet, van-e valami domináns konfliktusa a világnak, van-e mágia használat, mely Isten/ek fennhatósága alá esik, vagy egyáltalán elfogadott-e az Isten/ek létezése stb. Ha macerás, akkor akár már létező világokba is bepakolhatsz minket, amiről van már vmi dokumentáció, aminek utána olvashatunk. Pl: valóság Kr.e. 27 Római birodalom, Yinev 6. zászlóháború, Ergo Proxy az anime lezárását követő 4. év stb...

Előre is köszönet!
[ Módosítva: 2012.09.27 16:17 ]
Serena | 2012-09-27 16:41
A.W. nagy fába vágtad a fejszét ^^
Már várom a hétvégét
Heyes | 2012-09-27 21:55
Gilgamesh írta:
A.W. ha lesz egy kis időd kérlek írj egy leírást a kalandoknak otthont adó világról, hogy mégis kb képben legyünk, hogy mihez tartsuk magunkat. Azaz milyen népek élnek itt, milyen birodalmak vannak, milyen a politikai helyzet, van-e valami domináns konfliktusa a világnak, van-e mágia használat, mely Isten/ek fennhatósága alá esik, vagy egyáltalán elfogadott-e az Isten/ek létezése stb. Ha macerás, akkor akár már létező világokba is bepakolhatsz minket, amiről van már vmi dokumentáció, aminek utána olvashatunk. Pl: valóság Kr.e. 27 Római birodalom, Yinev 6. zászlóháború, Ergo Proxy az anime lezárását követő 4. év stb.

Ehhez hasonlókat nem a karakter készítés előtt lett volna érdemes kérdezni ?
Bár gondolom most már a karakterekhez lesz igazítva világ a többi pedig, majd folyamatában derül ki.
Serena | 2012-09-27 22:12
Az első történet hangulata/témája:

Misztikum, különleges képességek, árulás, hatalom, harc, fantasy, esetleg horror. Ez alapján tessék a karaktereket összeállítani
Meg lett adva...
Más dolog, hogy nem lett elolvasva lehet ^^
Megjelölések alapkán kialakul 1 kép a világról
Árulás hatalom- >háború
harc, fantasy Mítikus lények csapják szét valszeg a fejed nem 1 kézigránát ^^
stb...
[ Módosítva: 2012.09.27 22:13 ]
Gilgamesh | 2012-09-27 22:19
Heyes írta:
Gilgamesh írta:
A.W. ha lesz egy kis időd kérlek írj egy leírást a kalandoknak otthont adó világról, hogy mégis kb képben legyünk, hogy mihez tartsuk magunkat. Azaz milyen népek élnek itt, milyen birodalmak vannak, milyen a politikai helyzet, van-e valami domináns konfliktusa a világnak, van-e mágia használat, mely Isten/ek fennhatósága alá esik, vagy egyáltalán elfogadott-e az Isten/ek létezése stb. Ha macerás, akkor akár már létező világokba is bepakolhatsz minket, amiről van már vmi dokumentáció, aminek utána olvashatunk. Pl: valóság Kr.e. 27 Római birodalom, Yinev 6. zászlóháború, Ergo Proxy az anime lezárását követő 4. év stb.

Ehhez hasonlókat nem a karakter készítés előtt lett volna érdemes kérdezni ?
Bár gondolom most már a karakterekhez lesz igazítva világ a többi pedig, majd folyamatában derül ki.

Ha ezt letisztázzuk a karakter készítés előtt úgy lett volna a legjobb, de még azt sem lehetett tudni lesz-e a elég jelentkező. Valószínűleg menet közben is fog formálódni a dolog és elég nehezen várható el, hogy minden részletre kiterjedő világ legyen kidolgozva már a játék kezdete előtt. Viszont attól a ponttól kezdve, hogy a valóságból arab elit osztagos és mese világokból dimenzió utazó és mindenféle fajú lények vesznek részt a cselekményben nem árt tisztázni, hogy hol is játszódik majd a történet, különben a játék folyamán is elég nehezen lehet helyes döntéseket hozni.
Továbbá egyenként meg kell majd tárgyalni, hogy nem dimenzió utazó és nem helyben született karakterek, miként jutnak el ide pl: Fate/Zero stílusban a helyiek megidézik őket, hogy felhasználják a céljaikra, esetleg vmi mágikus baleset, vagy a mesélő által kitalált NPC karakter ténykedése nyomán kötnek ki a helyszínen, lehetőség van bőven.
Möraja | 2012-09-27 22:55
Én pont ezért választottam Mörát, dimenzióvándor lévén nemegyszer megesett már vele, hogy rosszul nyitott kaput (bénabéla) és úgy kellett rögtönöznie, hisz rögtön utána nem tud újat nyitni. Itt meg talán még bajba is sodrom, annak függvényében, amit elfelejtettem megkérdezni, miszerint lehetnek-e a karaktereknek familiárisai? Mert alapjáraton neki az utazáshoz Hakura, a farkasára is szüksége van, de ezt átformálhatom XD
DA-s Turris Arcis játékban is hasonló volt a felállásom vele, csak onnan sajnos első kör után ki kellett lépnem, mert jöttek a szakvizsgák.
Egyébként szerintem majd a játék elején a Mesélő ezzel fogja kezdeni a leírást
Serena | 2012-09-28 06:30
Holnap "mindenki derül"
spoiler Kinyit
vagy minden kiderül? ^^
A.W. | 2012-09-28 07:43
Előre le kellett volna írnom, hogy mi a fenéről fog szólni az egész történet. Viszont azt nem gondoltam, hogy ennyire népszerű lesz a téma, így ahogy jöttek a karakterek adatlapjai, az alapján próbáltam valamit összeállítani. Íme röviden:

A jelenben fog játszódni, azaz a mi időnkben. Mindössze két város lesz a központban Sillya, és Genova. A történet elején máris egy gonosztevő fog feltűnni Sillya városában aki garázdálkodik, és kegyetlenséggel szeleteli az embereket. Ezen kívül már a történet elején feltűnik egy titokzatos idegen, aki Nefrivel valamit csinál (Nem mondom el ki az, mi az Gonosz e vagy sem. Egy idő után lehullik róla a lepel). A csapat egyik fele Sillyában lesz, a másik Genovában. Az átlag emberek félnek azoktól, akiknek képességeik vannak, illetve a nem emberi lénynek kinézőket nem tűrik el, mivel értelemszerűen félnek tőlük. Különösebb politikai erők nem uralkodnak, viszont terjed egy olyan pletyka, hogy egy könyv teljesít minden kívánságot, ha beleírják vérrel az óhajt-sóhajt.

Viszont a könyv létezéséről nincs semmiféle bizonyíték, senki se tudja hogy valóban van ilyen. Az átlagemberek nem keresik, mivel nem nagyon hisznek ebben, illetve semmiféle dokumentum nem található róla.

A célotok tulajdonképpen a könyv létezésének kiderítése, annak megszerzése, mivel ha tényleg létezik, akárki beleírhat akármit. Ami fontos megjegyzendő dolog: A könyv mindent teljesít! Vagyis akár a világ is elpusztulhat, ha valaki ezt kívánja.

Mágiák használata természetesen lehetséges, meg mindenféle varázslat, vagy átok. Persze itt nem arra kell gondolni, hogy mindenki túlfejlett isteni erővel rendelkezik, ami mindent elpusztít, és legyőz, mivel ilyen nincs, és nem lehet.

Nagyjából ennyi lenne a rövidke leírás. ^^

Tudom, olyan egyszerű, meg minden, de én is most kezdem a pályám ^-^;
[ Módosítva: 2012.09.28 7:45 ]
Serena | 2012-09-28 07:47
A.W. írta:
Előre le kellett volna írnom, hogy mi a fenéről fog szólni az egész történet. Viszont azt nem gondoltam, hogy ennyire népszerű lesz a téma, így ahogy jöttek a karakterek adatlapjai, az alapján próbáltam valamit összeállítani. Íme röviden:

A jelenben fog játszódni, azaz a mi időnkben. Mindössze két város lesz a központban Sillya, és Genova. A történet elején máris egy gonosztevő fog feltűnni Sillya városában aki garázdálkodik, és kegyetlenséggel szeleteli az embereket. Ezen kívül már a történet elején feltűnik egy titokzatos idegen, aki Nefrivel valamit csinál (Nem mondom el ki az, mi az Gonosz e vagy sem. Egy idő után lehullik róla a lepel). A csapat egyik fele Sillyában lesz, a másik Genovában. Az átlag emberek félnek azoktól, akiknek képességeik vannak, illetve a nem emberi lénynek kinézőket nem tűrik el, mivel értelemszerűen félnek tőlük. Különösebb politikai erők nem uralkodnak, viszont terjed egy olyan pletyka, hogy egy könyv teljesít minden kívánságot, ha beleírják vérrel az óhajt-sóhajt.

Viszont a könyv létezéséről nincs semmiféle bizonyíték, senki se tudja hogy valóban van ilyen. Az átlagemberek nem keresik, mivel nem nagyon hisznek ebben, illetve semmiféle dokumentum nem található róla.

A célotok tulajdonképpen a könyv létezésének kiderítése, annak megszerzése, mivel ha tényleg létezik, akárki beleírhat akármit. Ami fontos megjegyzendő dolog: A könyv mindent teljesít! Vagyis akár a világ is elpusztulhat, ha valaki ezt kívánja.

Mágiák használata természetesen lehetséges, meg mindenféle varázslat, vagy átok. Persze itt nem arra kell gondolni, hogy mindenki túlfejlett isteni erővel rendelkezik, ami mindent elpusztít, és legyőz, mivel ilyen nincs, és nem lehet.

Nagyjából ennyi lenne a rövidke leírás. ^^

Tudom, olyan egyszerű, meg minden, de én is most kezdem a pályám ^-^;
Bőven jó
Cross_Kamui | 2012-09-28 08:30
Gilgamesh írta:
Továbbá egyenként meg kell majd tárgyalni, hogy nem dimenzió utazó és nem helyben született karakterek, miként jutnak el ide pl: Fate/Zero stílusban a helyiek megidézik őket, hogy felhasználják a céljaikra, esetleg vmi mágikus baleset, vagy a mesélő által kitalált NPC karakter ténykedése nyomán kötnek ki a helyszínen, lehetőség van bőven.

Hááá lool Nekem is tisztára Fate/Stay Night feelingem volt a dologtól. Mintha mi idéztük volna meg a saját karaktereinket. Viszont köszönt AW-nek a felvilágosításért ^^ Tetszik az alaphelyzet, emlékeztet egy bizonyos másik kedvenc animémre

Kíváncsi vagyok, hogy én hogy kerülhettem a jelenbe Viszont jó tudni, hogy vadásznak rám (vagy ránk). Elég hülyén nézhetnek rám az emberek Mammonról meg ne is beszéljünk

*izgul* *izgul* *izgul* *izgul* *és türelmetlenül várja a hétvégét*
Serena | 2012-09-28 08:51
Majd ijesztgetem kisgyerekeket külsőmmel, ha beszólnak
A.W. | 2012-09-28 09:02
Premier Mindjárt!

Már mindenki kezdőlökete meg van írva. Mondjuk az utolsó két játékosé nagyon rövid lett. Ők lehet hogy beszélgetni fognak egymással. Ez csak rajtuk fog múlni. ^^ Egész éjjel ezt írogattam, de nem folyamatosan (Tudom, őrült vagyok, de nem tudtam aludni, mert tegnap sikeresen aludtam 14 órát @_@)
[ Módosítva: 2012.09.28 9:02 ]
Serena | 2012-09-28 09:04
Ajjaj erősen verem frissítést
Cross_Kamui | 2012-09-28 09:07
A.W. írta:
Premier Mindjárt!

Már mindenki kezdőlökete meg van írva. Mondjuk az utolsó két játékosé nagyon rövid lett. Ők lehet hogy beszélgetni fognak egymással. Ez csak rajtuk fog múlni. ^^ Egész éjjel ezt írogattam, de nem folyamatosan (Tudom, őrült vagyok, de nem tudtam aludni, mert tegnap sikeresen aludtam 14 órát @_@)


Kyaaaaaaaaaaaaaaaaa *.*


Amugy ismerem az ilyen alvás dilemmákat Esetleg tudnál (vagy tudna valaki) pár szót ejteni arról, hogy hogyan történik a beszélgetés? Azaz.. egymondatos posztok lesznek, vagy mi a fene? o.O
Serena | 2012-09-28 09:10
-Nimmá ott egy őzike!
*Megnézzük, hogy őrzik-e?

Na nem így
A.W. | 2012-09-28 09:10
2012 09. hónap: 1. hét

Elég lightosan indul a játék. Rövid, egyszerű történéseket, küldetéseket találtam ki. Egy idő után pedig lesz egy úgymond meglepetés szereplő. Egyelőre nem árulom el ki, és mit fog tenni. Most vesztettem el a mesélői szüzességem, szóval lehet nem a legjobb, de egyelőre ennyi telik ki belőlem. x.x Ha valakit kihagytam, jelezze!

Cross_Kamui (Jaehaerys Crow)

Egy nagy cseresznyefa alatt ébredsz fel. Hátizsákodból előveszed az enni, és innivalót, ami egy kenyér, illetve egy üveg szaké. Miközben kellemesen fogyasztod a kenyeret, arra jár egy hajléktalan, aki eléggé rémülten ordítozik. Nem tudod hova tenni az ordítást, ezért felkelsz a földről, majd megállítod őt. A hajléktalan nagyon megijed tőled, egyszerűen reszket, közben el próbálja gagyogni, mi is a problémája:

- Ssssunyii!, fffélekkkk, rrám nézzett éééssss ésss nnevetett. fféllekk a vvárosbann ott vann ellmennt odaaa.

Elkezded nyugtatgatni, próbálod megkínálni egy kis szakéval, de nem sikerül. Hirtelen a hajléktalan elkezdi megint ordibálni hogy "Segítség!".

Miután kiordította magát, azonnal elájul. Próbálod felébreszteni, de valami miatt nem megy. Észreveszed, hogy kisebb karcolások vannak hátul a nyakán, de elképzelésed sincs mi, vagy ki tehette.

Hirtelen egyre több ember tűnik fel, és mindegyik rémült tekintettel menekül. Vannak akik ordítva, illetve előfordul olyan személy, aki rémülten, de látszik rajta, hogy beszédképes még. Valószínű hogy a közeli Sillya városából futnak el.

Nos, mi teszel? Utánajársz az ügynek? Megkérdezel pár embert, hátha több információt megtudsz erről a személyről? Vagy pedig nem érdekel az ügy, inkább csak elmész Sillya városába egy csésze forró teára?

hassan (Harlan)

Genova városában vagy, azon belül egy cégér készítő műhely előtt állsz! Bámulod, bámulod, és csak bámulod a műhely alkotásait. Egyszer csak észreveszel egy plakátot, melyen az áll, hogy köröznek egy Daichi nevű személyt, mégpedig azért, mert három fontos embert kegyetlenül lemészárolt, és a fejüket kiakasztotta Sillya város temetőjének a főbejáratára. Sajnos rendes kép nincs róla, mivel az arca elvolt takarva, és fekete köpenyt viselt.

Utánajársz ennek az ügynek?
Szeretnéd megmenteni a várost ettől a személytől?
Vagy inkább tovább kalandozol Genova városában?

Barbara-chan (Merilin)

Épp Genova városában sétálsz az utcán, majd egy idő után arra leszel figyelmes, hogy az emberek bámulnak rád. Elkezdesz sietne, majd egyre gyorsabban futni, míg el nem érsz a város egyik főteréhez. Megállsz, majd a közeli szökőkútból mintha hangokat hallanál. Közelebb mész, majd suttogó hangon ezt hallod:

- Ne gyere közelebb hozzám! Meg vagyok átkozva!

Amint meghallod a hangot, megkérdezed a kúttól, miért ne menj közel hozzá, illetve ki átkozta meg. Sajnos válasz nem érkezik, és folyamatosan csak a figyelmeztetést hallod. Pár perc múlva a szemed sarkából egy nagyon erős csillogó fényt észlelsz a közeli templom ablakából. Amint odafordulsz, a fény eltűnik.

Vajon köze lehet a fénynek a hallottakhoz?
Meg szeretnéd nézni, hogy vajon ki bújhat meg a templom ablaka előtt?
Vgy pedig inkább elsétálsz onnan, és nézegelődsz a városban?

Serenaxd (Cid'zhag)

Genova városához közeli erdőben vagy. Leülsz egy kőre, majd elkezdesz azon gondolkodni, vajon lesz e olyasvalaki aki elfogad téged, illetve számít a segítségedre. Lesznek e barátaid, akik támogatnak, és akiknek elmondhatod problémáidat. Pár perc múlva újra útnak indulsz, majd kimész az erdőből, és rögtön Genova városába kerülsz. Még csak a városszélén vagy, máris két tizenéves kölyök kövekkel kezd el dobálni, és eközben kiabálják rád:

- Törpilla, törpilla. Ronda kis törpe! Ronda hülye troll! Sebzett arcú!

Elzavarod valahogy a kölyköket, rájuk ordítasz, és továbbmész a belvárosba?
Vagy csak egyszerűen ignorálod őket, majd tovább indulsz?
Esetleg inkább visszamész az erdőbe, mert nem bírod a zajokat?

Tenshichan (Tenshi)

Épp a Sillyai tengerparton napozgatsz egy szikla mögött, nehogy az emberek meglássanak téged, mivel épp vízben vagy, és a halfarkad látszik. Egyszer csak arra leszel figyelmes, hogy sűrű futásra hasonlító hangokat hallasz ordítás kíséretében. Mivel nagyon sok ember lehet, ezért nem szívesen mennél ki a partra, hátha eltipornak, meg maga a zaj is idegesít.

Egyszer csak egy nagy robbanáshoz hasonló hangot hallasz.

Megnézed, mi és ki csinálta ezt a robbanáshoz hasonlító hangot?
Vagy egyszerűen elúszol onnan, majd egy másik helyen távol a várostól elhagyod a partot?

Gilgamesh (Nefri)

Épp Sillya városába tartasz, mivel azt hallottad, valaki napokig garázdálkodik ott. Nagyon kíváncsi vagy rá, vajon ki lehet az, és miért teszi. Ahogy haladsz előre, valaki suttogó hangon megszólít téged:

- Nefri, Nefri. Csatlakozol hozzám? Csatlakozz a sötét oldalhoz!

Nem figyelsz rá, inkább továbbmész. Amikor a külvárosba érsz, hirtelen furcsa érzés vesz körül. Mintha valami zónába beléptél volna. Haladsz, haladsz, és haladsz, egyszer csak alattad megjelenik egy nagy nagyon sötétlila sátánista jel. Elkezdesz kicsit lebénulni, majd megint hallod a hangot, ami az egyik sikátor mögül jön:

- Csatlakozol hozzám? Tudom hogy benned nincsenek érzelmek. Én megmutatom neked mi az, ami igazán érdekelhet téged! A sötétség, mely oly csodás, magához ölelne téged! Tudom hogy nincs képességed, de segíthetek abban hogy legyen. Csak csatlakozz hozzám!

Egy idő után úgy érzed, gyengül eme dimenziószerűség ereje. Mit teszel?

Elfutsz onnan, majd megnézed, ki lehet az aki garázdálkodik?
Esetleg úgy gondolod, a suttogó hangot adó személy lehet az, és követed a hangot?
Vagy pedig egyszerűen továbbmész, és járod a várost?

Amarillis (Aika)

A Genovai kastély udvarában ülsz egy szépen megterített asztalnál, és épp a legjobb barátoddal beszélgetsz. Sajnos egyre jobban gyengélkedik a barátod. Egyszer csak az egyik cseléd megszólal:

- Hallottam egy bizonyos kívánságok könyvéről, melybe ha beleírod a kívánságodat, az teljesülni fog!

Erre felkapod a fejed, majd rákérdezel:

- És hogy néz ki? Merre van?

A cseléd válaszol:

- Sajnos nem tudom merre van, illetve senki se tudja. Lehet, hogy csak egy értelmetlen pletyka az egész. Néhány hete erről beszélt mindenki a városban.

Nagyon felcsillan a szemed, és ha csak egy pletyka volt, te ezt elhiszed. Zargatod a cselédnőt, de sajnos ennél többet nem tud. Elbúcsúzol a barátodtól, majd elhagyod a kastély területét. Eközben eszedbe jut, hogy el kell menned a cégér készítő műhelybe, mert megígérted, hogy elvállalod, hogy kiviszed a megrendeléseket.

Elmész a műhelybe kivinni a megrendeléseket?
Vagy pedig inkább körbekérdezgeted az embereket, tudnak e valamit?

Möraja (Mia Möraja)

Épp Sillya városában vagy, és nagyon vágysz egy finom halas szendvicsre. Persze ez nem könnyű meló, hiszen emberek közt vagy, és eléggé furcsán néznének rád. Igyekszel mindenedet eltakarni, hogy véletlenül se tűnj ki a tömegből, de végül sikerül valahogy. Bemész egy közeli uzsonnás boltba, de mielőtt megvennéd a halas szendvicset, felfigyelsz egy plakátra, ahol köröznek egy Daichi nevű személyt. A plakáton található képről nem tudod megállapítani rendesen a kinézetét, illetve már valaki összefirkálta. Az eladónak feltűnt hogy bámulod, majd megszólal:

- Ez az ember nagyon gonosz. Többször is áskálódik a városban. Embereket gyilkol, és ráadásul darabokra szeleteli. Egy hete itt is járt, és a szemem láttára darabolta fel a város három legfontosabb emberét. A fejüket elvitte, és állítólag a temető bejárata elé karókra akasztotta.

Ekkor hirtelen pánik kezd kitörni a bolt közelében. Emberek futnak, egyre több kocsi hajt el gyors tempóval. Mit teszel?

Megveszed a halas szendvicset, majd békésen elfogyasztod valahol?
Eseteleg annyira kíváncsi vagy, ki ez az ember, hogy megnézed, honnan menekül ez a sok ember?

TakagiYasushi (Mammon)

Több démon üldöz téged. Csak menekülsz, de már kezdesz kicsit fáradni. Megpillantasz egy erdőt a magasból, majd leszállsz oda, és megpróbálsz elrejtőzni a fák közé. Miután leszállsz, körbenézel, majd megpillantasz egy kisebb rést a földben, amit kövek rejtenek el. Elmész a lyuk felé, majd valahogy belepróbálod préselni magad, aztán reménykedsz benne, hogy nem találnak meg. Mivel te is hallottad a könyves pletykákat, sőt a démonok, és az angyalok is keresik, ezért mindenképp te is keresed, hogy ha tényleg létezik, akkor a tiéd legyen, majd ennek segítségével visszahozd kedvesed az életbe.
Egy idő után a sok démon keresgél az erdőben, te pedig már nem nagyon tudsz elrejtőzni előlük. Mivel a démonok általában nem mennek az emberek közelébe, mert egyszerűen undorodnak tőlük, és nem is érdekli őket, ezért ha nem szeretnél menekülni tovább, el kéne vegyülnöd valahogy az emberek között. Az erdőhöz legközelebbi város Genova, így oda eltudnál menekülni. Vajon megteszed, vagy inkább tovább menekülsz? Esetleg harcba szállnál azzal a sok démonnal egyes egyedül?

behringer (Remien)

Lassan 1 egész hete Sillya városában vagy. Miközben az emberekkel jól kicseszel, meg minden, egyszer csak arra leszel figyelmes, hogy több száz ember futni kezd. Megnézed, vajon mi lehet ennek az oka, és lám, egy őrült emberszerűség szabdalja darabokra katanával az embereket, közben őrülten nevetgél. Mivel téged ez nem nagyon érdekel, ezért tovább állsz. Elmész egy sikátor felé, ahol síri csend van, majd elkezdesz suttogó hangokat hallani:

- Csatlakozz hozzám! Csatlakozz!

Persze ez téged nem érdekel, figyelembe se veszed, csak mész tovább, mind addig, míg valaki hátba nem vág valamivel. Hirtelen hátrafordulsz, de a földön csak egy szép mintás legyezőt találsz, melyre ráírtak valamilyen szöveget. Közelebbről is megnézed, és ezt olvasod rajta:
"Keress meg! Keresd a Darknesst Észak-nyugatra a szentélyben!"

Elmész a szentélybe, és megnézed, ki lehet ez az illető, vagy tovább vándorolsz?

Heyes (Xagat A'craft)

Épp Genova városába tartasz, hogy beülj egy étterembe, ahol megebédelj. Mielőtt a városba érnél, a földön egy írást látsz, amin ez áll:
"Lány a kútban."
Nem tudod hova tenni ezt a szöveget, így figyelmen kívül hagyod, és továbblépsz. Beérkeztél a városba, és amint átmentél a város egyik kapuján, egy nagyon hűvös fuvallat megy át rajtad. Kicsit elgondolkodtat hogy ez vajon az időjárás vicces kedve, vagy tényleg valami történt. Mész tovább, majd meglátsz egy Szakés pultot, ahol még enni való is van. Mivel ez olcsóbb, így rendelsz egy nagy tál Rament, illetve egy üveg szakét. Szépen elfogyasztod az ételt, beszélgetsz a pultossal, és egyszer csak megemlít neked egy bizonyos könyvet, melybe ha beleírod a kívánságodat, az teljesülni fog. A pult tulajdonosa aztán csak beszél, és beszél:

- Nem létezik, nincs ilyen, és biztos valami elmebeteg részeges talált ki ilyen hülyeséget.

Vajon utánajársz, mi lehet ez a könyv, és valóban létezik e?
Esetleg inkább további városfelfedező útra mész inkább, és nem törődsz azzal, ami csak pletyka?

wehrmann (Mushmir al Kirjalabad)

Sillya városában vagy. A származásod miatt félnek tőled az emberek, valami gyilkológépnek néznek. A helyi rendőrök többször megállítanak téged, kikérdeznek, és kísérgetnek. Mivel ebből már nagyon kezd eleged lenni, ezért kivonulsz a városból. Miután kivonulsz a városból, meglátsz egy hegyes fülű szőke hajú tündérszerűséget. A kezein kesztyűk vannak, hamuszínű köpenyt visel, a fején meg egy koronaszerűséget.

Odamész hozzá, és megszólítod, vagy tovább vándorolsz minél messzebb a várostól?

Kenshi (Eltheisen Zasyr)

Álldogálsz Sillya városa előtt, és csak nézegelődsz körbe-körbe. Később megpillantasz egy fura alakot, de elfordulsz, mert ijesztőnek találod. Szerencsére nem vette észre, hogy megbámultad, így megnyugodtál.

Ha odamegy hozzád a fura fickó, beszélgetsz vele?
Esetleg ha megszólít, akkor elmenekülsz előle?

Elválasztó

A párbeszédek menete:

Ha egy párbeszéd történik, a beszélgetések között a mesélő belebújik egyfajta kommentátor szerepbe, de közben akár változtathat egy-két dolgot. Vegyünk egy példát:

Pistike írta:

Odamegyek Mariskához, majd megszólítom, és felteszek pár kérdést neki.
- Kedves Mariska. Szeretsz engem?
Elkezdek gondolkodni, aztán egy újabb kérdést felteszek:
- Hozzám jössz?

Mesélő írta:

Miután pistike feltette Mariskának a kérdést, elpirul, majd izgatottan várja a választ. Eközben Mariska a kérdés hallatán meglepődik:

Mariska írta:

Nagyon elpirultam, és a fülemnek se hittem. Egyszerűen azt hittem félrehallok, de mégse.
Elpirult arccal közlöm vele:

- Igen pistike! Hozzád megyek!

Miután kimondtam, olyan öröm mámor vett körül, hogy az hihetetlen!

Mesélő írta:

A két személy, egyszer csak egymásra talált, majd csókolózni kezdtek, örömködtek, kezüket megfogták, és beszélgettek, miközben a napsugár a fejük tetejére sütött.

A legfontosabb

Legkésőbb Jövő hét péntek estére írja meg mindenki a monológját! Lehetőleg ne az utolsó pillanatra hagyja mindenki, mert így akár késhet a következő premier, akár napokat is, mert kitudja mi jön közbe! Ismét elmondom: Jövő héttől Vasárnaponként teszem ki az újabb meséket!
[ Módosítva: 2012.09.28 9:49 ]
Serena | 2012-09-28 09:20
Mivel az élelmemet a erdőben is be tudom szerezni és hozzászoktam az ottani élethez, ezért visszatérek oda. Csak körül akartam nézni városban, mert különös pletykákat hallottam felőle, de ez az atrocitás azt a kevés érdeklődésem is elsöpörte. Kerülöm a konfliktusokat ignorálom a kölyköket és visszasétálok az erdőbe ^^
Elválasztó
[ Módosítva: 2012.09.28 9:21 ]
Kenshi | 2012-09-28 09:46
Ismét a fura alakra pillantottam nem-e tesz valami hirtelen mozdulatot, de éppen engem nézett és találkozott a tekintetünk, zavaromban biccentettem egyet köszönés gyanánt, majd ismét elfordultam. Megnyugodtam, mert a tekintetében nem volt semmi ártó szándék.
[ Módosítva: 2012.09.28 16:26 ]
hassan | 2012-09-28 11:45
Sosem voltam odáig a hős szerepért, ez csak a nők esetében változik. Inkább megkímélem magam a felesleges stressztől, hátha az egyház is nyomoz a rejtélyes alak után, velük pedig semmi kedvem összefutni. A hasonló kaliberű ügyek nélkül is megvoltam és nélkülem is mindig megoldották. Inkább tovább járom az utcákat, és köpenyem csuklyája alól próbálom az emberek közül kiszűrni a legszebb és legkülönlegesebbnek tűnő hölgyet, hátha meg tudom hívni egy italra.
Heyes | 2012-09-28 12:46
Már két hete vagyok ezen a világon, de még semmi érdekest nem találtam itt. Ma reggel is egy a hegyekben lévő romokat kutattam át. Azonban teljes kudarc volt, nem találtam ott semmi használhatót sem. Mivel kezdtem megéhezni úgy gondoltam a közeli város Genova fele veszem az irányt majd ott eszek valamit. Útközben azon gondolkodtam, hogy ha hamarosan nem találok valami értékelhetőt tovább álok egy másik világba. Itt amúgy sem igazán kedvelik a más fajbelieket. A szerencsémre a szarvaimtól eltekintve nem sokban különbözöm az itteniektől (azokat pedig elrejti a kalapom). Munkát sem nagyon kapok és már kezdek kifogyni az itteni pénzből. Ahogy ezen gondolkodtam lassan megérkeztem a városszéléhez. A földön egy írást látok "Lány a kútban". Előszór arra gondolok félre olvastam valamit. Újra megnézem, de még ezután sem értem mire utalhat, ezért tovább állok. A várost hatalmas kőfal veszi körül a bejárást pedig csak a kijelölt kapukon keresztül lehetséges. Amint átlépek az egyik ilyen kapun egy hideg érzés fut keresztül a testemen. Az egyik kezemet a kalapomra helyezem, majd felnézek az égre.
~ Vajon az időjárás szórakozik velem, vagy esetleg... - gondolom magamban, amikor a gyomrom korogni kezd és félbeszakítja az előző gondolat menetem.
- Jobb lesz, ha keresek valami éttermet. - jegyzem meg hangosan majd elindulok keresni egy helyet ahol ehetek. Ahogy járom a várost látok egy szakés pultot és mivel még enni valót is árulnak ráadásul elég olcsón. Gyorsan le is ültem, rajtam kívül csak a pultos meg egy másik vendég volt ott. Rendelek egy tál rament és egy üveg szakét. Miután megkaptam nekikezdek elfogyasztani, közben beszélgetésbe elegyedek a pultossal. Megkérem meséljen kicsit a helyi mondákról, hátha lesz köztük valami érdekes. Bele is kezd a mondókájába. Sorra hallgatom a történeteket, azonban ezek nem többek puszta városi legendáknál már sok helyen halottam ehhez hasonlókat. Kissé unottan folytatom az evést, amikor valami érdekesről kezd el beszélni. A történet egy könyvet említ amely, ha bele írnak akkor teljesíti a kívánságokat. Amikor ezt meghallom a szemem felcsillan.
~ Végre valami érdekes, ha ilyen tárgy tényleg létezik meg kell szereznem és vissza vinni a világomra. Ekkora kincs megszerzése nagy dicsőséget jelentene nekem. - futott át rajtam a gondolat. Mivel ez érdekesnek tűnt gondoltam felteszek pár kérdést és kifaggatom a erről a pultost, azonban, amikor megszólaltam volna a mellemet ülő másik vendég hirtelen a szavába vágott.
- Nem létezik, nincs ilyen, és biztos valami elmebeteg részeges talált ki ilyen hülyeséget. Ne tömje tele a fejét ilyen marhaságokkal. - förmedt rá a pultosra A pultos csak szabadkozott és abba hagyta a beszédet. Mivel nem akartam neki több gondot okozni fizettem, majd távoztam.
~ Jobb lesz, ha máshol nézek utána ennek a dolognak. - gondoltam, majd belevettetem magam a város forgatagába, hogy keresek egy helyet ahol utána járhatók a könyvnek.




spoiler Kinyit
"-" ez azt jelzi ha valamit hangosan mondok
"~"ez azt jelzi ha valamit gondolok
Lehet hogy kicsit önző módon értelmeztem a feladatott, ezért elnézést kérek.
Ha valami nem jó benne akkor szóljatok és ki javítom (A helyes írási hibákkal nem tudok mit kezdeni ennél kevesebbel nem megy remélem ettől még élvezőző) Szinek az aranyat választottam úgy láttam ilyen még nincs (CD7F32).
Ha bármi nem jól csináltam szóljatok.
[ Módosítva: 2012.09.28 12:57 ]
behringer | 2012-09-28 13:00
Miután jól megjegyeztem annak a szerencsétlennek az arcát, aki szabdalja a népet, azt gondolom magamban:
"Ez az idióta nem tudja, hogy így nagyon gyorsan elkapják? Pff, szerencsétlen lúzer... De ha ennyire szeret ölni, talán még később hasznát vehetem, ha látom... "
Gyanítom, hogy a rejtélyes hang volt az, aki hozzámvágta a legyezőt, válaszul arra, hogy le se szartam.
Ezért elég feldúltan elindulok a legyezővel a kezemben az észak-nyugatra lévő szentély felé.
Megérkezve leülök a szentélyen belül egy félreeső helyre, és várok fél órát.
Ha akar, annyi idő alatt megtalál ez a bizonyos "Darkness"... De nem fogja megköszönni, hogy megtalált...
[CSELEKVÉS]: Amennyiben megjelenik előttem egy személy, és bemutatkozik, hogy ő Darkness, vagy bármilyen módon bizonyosságot nyer, hogy őt kellett keresnem (pl.: odalép hozzám és annyit mond: Már vártunk rád", használom a Belső idő képességem 10 pont értékben (azaz 1 mp idejéig én 10 mp időértékben cselekedhetek)
spoiler Kinyit

Belső idő
-használat: 10 pont/azonnali
-leírás: A Slan pszi használatának tökélyre vitele.
Segítségével a használó a belső idejét olyan szinten képes lelassítani, hogy minden, a valóságban 1 mp-nek megfelelő időt, 10 mp-nek érzékel. Ezáltal képes az események jobban érzékelje, és e szerint cselekedjen. Ennek köszönhetően nem csak az elme, de a test is felgyorsul, kívülálló szemének emberfeletti gyorsaságra tehet szert a használó.
Rettentően megerőltető diszciplína. Hazsnálat után az alkalmazó annyiszor 10 percet kell pihennie, amennyit mp-et a hatás alatt töltött. (1mp -> 10 pont -> 10 perc pihenő, 2mp -> 20 pont -> 20 perc pihenő)
és belenyomom a legyezőt a szájába, és annyit mondok: "Csak visszahoztam a legyezőtjét, amit elvesztett az utcán..."
Ezután lelépek, és megnézem, hogy elkapták-e már az őrültet.

Ha a fél óra alatt nem jelenik meg senki, akkor lelépek, és megnézem, hogy elkapták-e már az őrültet.

spoiler Kinyit

Belső idő - 10 pont
Használat utáni Pszi pontok: 26
[ Módosítva: 2012.09.28 13:02 ]
Möraja | 2012-09-28 13:54
"Ha még egyszer ehhez hasonló hülyeség történik velem, esküszöm fogok egy kalapácsot és szétverem ezt a mocskos sz*rt!"
Dühös vagyok, de annyira, amilyen már rég voltam. Nehéz súlynak érzem a kis aranymedált a bagyuban, pedig nem valami Gyűrű, hogy saját akarata legyen. Oh, és el ne felejtsem Torát megnyúzni, amint hazajutok.
Fogalmam sincs, hol vagyok, milyen vidékre vagy milyen bolygóra kerültem. A fiam mostanában elkezdett a holmijaim közt turkálni, hiába szóltam rá, hogy hagyja abba, és csak azt láttam, ahogy rágcsálja a medált, amit már évek óta a fiók alján hagytam porosodni. Kikaptam a kezéből és dühömben felpofoztam volna a kis engedetlent, mikor egy csillanás, és a hátsó felemre esve egy sötét sikátorban találtam magam.
A medál persze megint kiégett és használhatatlan. Príma. Lehetne ennél jobb napom?
Először azt hittem, Akrinában járok, de gyanús volt a sok ember és az árnymacskák hiánya. Akrina egy kihalt város, itt viszont pezseg az élet. Oh, Uram az égben, ha legalább Haku itt lehetne... Vagy bárki, akit ismerek.
Mindegy-mindegy. Most inkább ennék valamit. Ha már úgyis ide vetett a Sors és várnom kell megint ki tudja, meddig, legalább a hasam legyen tele. A reggeli halas szendvicsemre már úgysem volt idő odahaza, de hátha itt is találok egyet.
A bolt előtt viszont nem is tudom, miért, de muszáj volt megállnom egy kicsit. A plakáton levő ember kicsit sem volt ismerős, firkával vagy anélkül - de miért is csodálkozom ezen? Most vagyok itt először. Mindenesetre jobb, ha megjegyzem a nevét, hisz sosem lehet tudni, és úgyis nagy kedvem van alaposan szétverni valaki pofáját. Daichi.
Nagy bánatomra meg is szólal az eladó. Unottan végighallgatom a mondandóját, elátkozva őt, hogy mégis ki a fenének képzeli magát, és én sem nézek ki pletykákat szívesen hallgató öregasszonynak.
-Jó, és Ön szerint ez engem olyan nagyon érdekel? -vágok vissza, még csak meg sem próbálok udvarias lenni. Minek? A kedvem vacak, rejtegetnem kell magam, és még én álljak neki jópofizni? Majd ha puszta kézzel tekerhetem kis Leptys nyakát! Habár a szeletelés említése egy kicsit megfacsarja a szívemet...
Nagyon jól tudom, milyen érzés ilyesmit végignézni.
Gyorsan megrázom a fejem, még mielőtt túlságosan elkezdenék lelkizni. Nem illik hozzám, és most amúgy sem kéne elgyengülnöm.
Már épp rákérdeznék egy szendvicsre, mikor kitör a pánik. Fogalmam sincs, mi történhetett, egyszerűen csak fellöknek és mindenki fut, mint a veszedelem. Mégis mi a...?
Hirtelen olyan érzésem van, hogy menekülnöm kéne. "Fuss, fuss, rohanj!" De mi elől?
A szendvics teljesen kimegy a fejemből, az elmémben üvöltő hangot pedig szokás szerint kizárom, amennyire csak tudom. Új helyen vagyok, itt az ideje megismerkednem az itteni dolgokkal, ha már úgyis várnom kell, amíg hazajutok. Elindulok az ellenkező irányba, ahonnan menekülnek az emberek, óvatosan a fal mellé lapulva és fülelve, hogy ha baj van, idejében választhassam én is inkább a rohanást.


spoiler Kinyit
/Ahhoz képest, hogy először mesélsz, elég profin kezdted
Hu, én elnézést, ha eleinte majd kicsit bénázni fogok. Eredetileg E/3-ban vagyok "profi", de mivel mindenki E/1-ben kezdte el, nem fogok különcködni. Majd belejövök YaY, de kicsit jó érzés megint picit Möra bőrébe bújni. Vajon mennyit változott.../
Tenshichan | 2012-09-28 14:02
Mind nevelő apám, mind az igazi apám azt mondta ami nem tartozik rám ne foglalkozzak azzal, de nem érdekel most. Tudni akarom mi történt ott. Aggódom persze, netalán meglátnak és levadásznak de jobban érdekel a többi ember. ráadásul...Sajna vérszagát is érzem a levegőben és ilyenkor a szírén énem erősebb lesz. Netalán némi finom húsi is vár rám. Viszont remélem valami rossz fiúk azok nem ártatlan emberke mert nem akarok olyan húst enni. El indultam a zaj irányába. Gyorsan ki mászok egy sziklára és vissza változik a halfarkam emberi lábakká remélve nem látott meg senki. Végül meglátok pár ember akik elbújtak egy közeli barlangba:

- Mi történt? Megsérült valaki?

Eleinte nem néznek rám, mert ismernek hisz apám egy nemes, de különleges sztorik keringenek róla. hisz ő is szírén tehát ő sem bírja magát néha vissza fogni, hogy ne egyen egy kis ember húst. Amúgy valakik biztos megsérültek, mert érzem a vérszagot, de csak olyan emberek húsát eszem akit utálok. Újra megsérült-e valaki de még mindig nem válaszolnak. Vajon az én családom csinált valami? Vajon a bátyáim csináltak valami? Vagy történt velük valami?
wehrmann | 2012-09-28 19:18
Mivan? Hol vagyok? Az előbb, még az északi határvidéken járőröztem... Mi ez a hely? Miért néz rám így mindenki? Nem tűnnek arabnak... Huh Rendőrök Biztos, hogy nem Palesztinában vagyok! Száz százalék. Hálisten' (vagy hálallah xD) még a cumóm megvan, de valamit kezdenem kell a rendőrökkel.
- Jónapot uram! Mi ez a felszerelés magán?
Gyorsan, Mushmir, valamit rögtönözz! Áhh!
- ööö... Tudja biztosúr airsoft. A srácokkal van egy csapatunk és éppen a pályára tartok, hozzájuk, de eltévedtem. Nem tudná megmutatni merre van a város határa.
Remélem beveszik... Ha hátratolják a hüvelykivetőt és meglátják a 7.62-es lőszer csillogását, akkor nagy bajban leszek! Vagy lehet, hogy inkább ők... Tulajdonképpen mindannyian... Nem akarok ilyen embereket ölni. Nincs bennük ártó szándék.
- OOO! Az unokatestvérem is airsoftozik, tudom merre van a pálya! Mennyen jobbra, aztán egészen a bevásárlóközpontig haladjon egyenesen, ott újra jobbra és 200m a városhatárig.
Ez közel volt... Végül is, ezzel is életeket mentettem meg. Ők sem azért lettek rendőrök, hogy megöljenek és én sem ellenük harcolok. Ők jó emberek, örülök ennek.
- Köszönöm biztosurak, úgy teszek.

Amíg kiértem a városból legalább tíz ember mért végig. Ez is haladás, mert legalább száz mellett mentem el. A rendőrök voltak olyan kedvesek és adtak egy táskát, amibe beletehettem a fegyveremet, de a mellény miatt még így is túl feltűnő voltam. Próbáltam mosolyogni és biccenteni pár embernek, mintha helyi lennék, így beolvadva a környezetembe. A város szélén megláttam valakit... Egy kisgyerek volt talán, vagy egy angyal Egy domb tetején állt, egyből kiszúrtam. Nagyjából 400 méterre lehet, csak ott áll és néz ki a fejéből. Jó katonához illően körülnéztem, hogy nincs-e ellenség a környéken, majd pár másodperc elteltével újra a fiúra néztem, aki mintha takargatná, hogy bámult. Elindulok felé, majd biccent és elfordul. Ez jó jel, nem tűnik ellenségesnek. Elé értem, jobb kezemet magam előtt tartom, bal kezemet pedig a hátam mögött, meghajolok, majd köszöntöm jó arabhoz illően.
-Salem Alejkum! Hello! A nevem Mushmir al Kirjalabad, a barátaimnak Mushmir. Te döntöd el hogyan szólítasz!
Kinyújtom a jobb kezemet, hogy megrázzam a kezét, a balt hátul tartom, katonásan.
Egy halk, fémes kattanás hallatszik, szinte észrevehetetlen. Olyan, mintha egy csavar esne a földre, sőt, inkább halkabb. A gyerek félénknek tűnik. Biztatom kicsit.
-Ne félj, nincs ártó szándékom!

spoiler Kinyit
A fegyveremben táraiban csak 20 lőszer van. 200 méteren is legjobb esetben is csak 2/3 a találati arányom, 300-on 2/5, 400-on pedig 1/7. Nem a távolság miatt választottam ezt a karabélyt, sokkal inkább a rombolóerő, a megbízhatóság és az eszenciája miatt! (Right arm of the FREE world ^^)
A.W. | 2012-09-28 20:27
Kenshi, és wehrmann karakterével lefolytatok egy rövidke párbeszédet, miután megvan mindenki posztja. Így legalább nem lesz zavarodottság. Ha esetleg nem érkezne meg minden post mondjuk Keddre, akkor elkezdem. Talán nem lesz ebből zavar.
S/M Minion | 2012-09-28 21:23
- Megint egy unalmas nap... semmi hír a bátyámról...
Amint sétálgattam, hirtelen felfigyeltem rá, hogy minden ember tekintete rám szegeződik.
Ahogy haladtam tovább egyre jobban kezdtem úgy érezni, hogy már megint elfelejthettem, hogy valakit kiraboltam, és most köröz a rendőrség.
- Gyorsan egy biztonságos helyre kell mennem ahol külsőt válthatok! De mégis merre lehet egy ilyen hely? Egyáltalán hol vagyok??
Ahogy idegesen próbáltam kigondolni a menekülési tervemet, egy hangra lettem figyelmes:
"Ne gyere közelebb hozzám! Meg vagyok átkozva!"
- Mi volt ez a hang? Bátyám...?
A hangot hallva hirtelen nyugtalanító érzés vett körül.
"Ne gyere közelebb hozzám! Meg vagyok átkozva!"
- Arról jön!
A hang irányába indultam, ahogy közeledtem a rossz érzésem egyre csak erősödött.
Mikor odaértem láttam meg, hogy egy kút a különös hang forrása.
- Ne gyere közelebb hozzám! Meg vagyok átkozva!
Hirtelen megálltam egy kicsivel távolabb tőle, és megkérdeztem tőle, hogy :
- Miért ne menjek közel hozzád?
A kút csak tovább ismételgette önmagát:
- Ne gyere közelebb hozzám! Meg vagyok átkozva!
Egyre nyomasztóbbnak kezdtem érezni a levegőt, és újra kérdeztem:
- Mégis ki átkozott meg?
- Ne gyere közelebb hozzám! Meg vagyok átkozva!
A válasza ismét ugyanaz volt. Elkezdtem közelebb lépni hozzá, mikor hirtelen valami elvakított a templom irányából.
- Hé!! -- kiáltottam fel hangosan, és a fény felé fordultam.
Amint odafordultam a fény kialudt, és megpillantottam egy alakot a toronyban.
Hirtelen felindulásból megfeledkezve a kútról utána eredtem bele sem gondolva abba, hogy talán ő az átok okozója...

[ Módosítva: 2012.09.28 21:24 ]
Gilgamesh | 2012-09-29 19:55
Így felelek a suttogó hangnak:

- Bárki is légy, te vagy az első ebben a világban, aki korlátolt hatalmam és halandó megjelenésem ellenére felfedezte a bennem szunnyadó ősi erőt. Elismerem, hogy rendelkezel némi hatalommal, melyet ebben a dimenzióban "természet felettinek" neveznek.

− Maga a sötét oldal semmit sem jelent a számomra. Fény vagy sötétség, mindenki maga dönti el, milyennek látja az utat, amelyen végig halad.

− Mikor ide érkeztem, csak egy alsórendű világot láttam, rengeteg gyenge és használhatatlan humanoiddal. Egyedül az tette különlegessé, hogy én is elvesztettem az erőmet, mely által különlegesnek tekinthettem magamat. Utoljára ifjú koromban éreztem hasonló nyugtalanságot, amit mások félelem, izgatottság, kíváncsiság és az ismeretlenben rejtőző kihívás iránti vágy keverékeként definiálnának. Az Istenként tisztelt lények legyőzéséhez elegendő varázserőm sokáig lehetetlenné tette, hogy bármire is kihívásként tekintsek. Ez a világ ismét képes volt valós megmérettetések elé állítani és újra felvetette bennem a kérdést, ami népek kiirtásakor és világok elpusztításakor fogalmazódott meg bennem: "Milyen jogon rendelkezem mások sorsa fölött? Csak azért érzem magam felsőbbrendűnek, mert véletlen szerencse folytán számtalan különleges erő birtokában születtem a világra? Ha átlag halandóként érkezem, akkor is képes lennék felülkerekedni a gyengeségeimen, kezembe venni saját és számtalan idegen világ sorsát?".

− Az itt eltöltött négy évet arra szenteltem, hogy megleljem erre a választ. Most már biztosan tudom, hogy ha van halandó ebben a világban, aki képes az uralma alá hajtani és fenekestül felforgatni a rendjét az én vagyok.

− Úgy terveztem, mostantól azon leszek, hogy megtaláljam a módját miként hagyhatom el ezt a világot és folytatom az idő mágia utáni kutatásomat. Itt, vmi különleges erő lehetetlenné teszi a képességeim használatát és a mágiám is nevetséges szintre gyengült, nem tudok kaput nyitni más világokba. Ha sikerülne átjutnom, valószínűleg a hatalmam is visszatérne. Nincs több dolgom ezzel a világgal és az idő is kezd sürgetni. Hanyatlófélben vannak az itteni nagy birodalmak és könnyen lehet, hogy belekeveredem egy háborúba. Az emberek fegyverei közelébe se érnek a mágiában rejlő lehetőségekhez, de ilyen szánalmas formában elegendőek az elpusztításomhoz, ráadásul itt nem tudom meggátolni az öregedésemet, ami 3-400 év múlva szintén végzetes lehet.

− Ha változtatni akarsz ezen a világon és megtudod fizetni az árát, megtaláltad a megfelelő személyt. Cserébe, hogy kijuttatsz innen, állok mindenben a rendelkezésedre, ha kell pusztulásba taszítom ezt a világot, vagy örök paradicsommá teszem, ahogy kívános. Képességek nélkül, szánalmas mágia mellett is birtokában vagyok a tudásnak, melyet számtalan dimenzióból 400-év alatt szipolyoztam ki. Fedd fel magad és tárgyalhatunk a részletekről!

Lelkemben elégedett megnyugvás érzek, mivel közelebb kerültem a szabaduláshoz és talán még részem lehet egy epicus kalandban, melyhez foghatót ifjúságomban tapasztaltam és aminek következtében azzá váltam, aki most is vagyok. Hátra vetem csuklyámat és magabiztos léptekkel megindulok a hang nyomában...




A többi játékos figyelmébe ajánlom:
spoiler Kinyit
Akik idegen világokból vagy országból származnak vegyék figyelembe a nyelvi problémákat. Genova Olaszországban van tehát olasz vagy angol nyelvtudás szükséges a kommunikációhoz. Sillya fogalmam sincs hol lehet, de valószínűleg ott is vmi helyi emberi nyelven + angolul lehet társalogni.

Továbbá akiknek átlag embertől eltérő a megjelenése, ne csináljanak úgy, mintha mindenki tisztában lenne vele, hogy ők nem emberek (Ebben az esetben vmi olyasmi lenne a reakció mint az ET nevezetű Wald Disney filmben rosszabb esetben mint Gantzban). Teljesen egyértelmű, hogy mindenki úgy véli, hogy csupán cosplayerekről van szó, tehát a városiak is ennek megfelelően fognak viselkedni.
[ Módosítva: 2012.09.30 15:32 ]
Cross_Kamui | 2012-09-30 12:48
Az őrülten kiabáló hajléktalan kellemetlen érzést keltett bennem. Ráadásul az sem volt kedvemre, hogy étkezés közben megzavartak. Az ájulása nyilvánvalóan a sokkos állapotnak köszönhető, biztosan valami szörnyűt láthatott. A nyakán látható karcolások elég furák és nem úgy tűnik, mintha átlagos módon szerezte volna őket. Kérdések tömkelege ébred fel bennem: „Hogyan szerezhette ezeket a sebeket? Mit láthatott, hogy ennyire megrémült?

Miközben a kérdéseimen töprengek, arra leszek figyelmes, hogy egyre több ember rohan felém a közeli városból. Egy pillanatra hátrahőkölök, megragadom fattyúkardom markolatát, készen arra, hogy a következő pillanatban kirántsam és kettészeljek bármilyen szörnyűséget. Szemeim gyorsan átpásztázzák az emberek tömegét.

Amint megállapítottam, hogy nem üldözi őket semmilyen fenevad, leveszem a kezem a kardomról. „Jobb nem jobban megijeszteni őket, amíg még beszédképesek. Ha sikerülne megállítanom valakit, biztosan többet megtudhatnék a riadalom okáról.

Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük és nem úgy tűnik, mintha maguk meg tudnák oldani a problémát. Talán még a tarisznyámat is feltölthetném friss ennivalóval, erszényemet pár arannyal. Itt az alkalom, hogy…” És ebben a pillanatban a tőlem pár lépésre elrohanó, középkorú férfi után vetettem magam. Fél perc múlva már a gallérját fogtam. A férfi azonban tovább üvöltött, láthatóan féltette az életét tőlem.

Már igazán kezdett elegem lenni a rémüldözésből. Mindkét kezemmel megragadtam a fejét, és a sajátom felé fordítottam. Az férfi minden ízében remegett. Én pedig határozottan ijedt szemeibe néztem:

- NEEEM bántalak! SEGÍÍÍÍTENI akarok! – szemmel láthatóan meglepődött és talán kicsit meg is nyugodott.

Biztosan azon gondolkozik, hogy megbízzon-e bennem. Talán most már elmondja, mi történik körülöttem? Hogy miért menekül mindenki? Talán még azt is tudja, hogy mik azok a karcolások a hajléktalan nyakán? Ha mégsem, akkor kár a gőzért, és egyenesen a közeli város felé veszem az irányt – amúgy sem hagyják az embert nyugodtan elfogyasztani szegényes ebédjét.


spoiler Kinyit
Természetesen az idézőjelek a saját gondolataimat, a vonalkák a párbeszédet jelölik. Gomen, hogy ilyen későn írok, a héten rengeteg munkám volt. ^^
[ Módosítva: 2012.09.30 12:49 ]
Amarillis | 2012-09-30 14:37
A cégér készítő műhely felé veszem az utam, mert arra gondolok, hogy a megrendelések kiszállítása remek alkalom a kérdezősködésre, mégis csak jobb mint összevissza odarohangálni random emberekhez. "De ha létezik az a könyv, én biztosan megtalálom! Végre segíthetnék Keinek!" Közben odaérek a műhelyhez, előtte a jól ismert plakát. Egy kócos barna fickó nézegeti éppen.
"Na tessék megint egy kalandvágyó ifjú" gondoltam miközben futó pillantást vetettem rá. Belépek a helységbe:

- Szerbusz kedvesem már vártalak! - köszönt rám a tulajdonos.
- Jó napot Tiziano! Miben lehetek szolgálatodra?
- Ott vannak becsomagolva az elkészült cégérek, tessék leírtam neked a címeket. - mondta és átnyújtotta a papírt.
- Ó, ma csak három helyre kell mennem, hamar megleszek vele. - feleltem mosolyogva.
- Tessék a fizetséged. - nyújtotta át a bugyellárist.
- Nem lesz ez egy kicsit sok? - mondom, miközben átveszem.
- Ugyan, ugyan vedd csak el, tudom hogy szükséged van rá.
- Köszönöm, viszlát! - hónom alá kaptam a pakkot és az ajtóhoz léptem.
- Ég áldjon, kedveském! - búcsúzott az öreg.

Elindultam az első cím felé. Az utcán megláttam azt a barna kócos alakot, akit korábban is. Az a fickó a kámzsája alól stírölte a lányokat, jót mosolyogtam magamban.
TakagiYasushi | 2012-10-01 01:07
A.W. írta:
2012 09. hónap: 1. hét



TakagiYasushi (Mammon)

Több démon üldöz téged. Csak menekülsz, de már kezdesz kicsit fáradni. Megpillantasz egy erdőt a magasból, majd leszállsz oda, és megpróbálsz elrejtőzni a fák közé. Miután leszállsz, körbenézel, majd megpillantasz egy kisebb rést a földben, amit kövek rejtenek el. Elmész a lyuk felé, majd valahogy belepróbálod préselni magad, aztán reménykedsz benne, hogy nem találnak meg. Mivel te is hallottad a könyves pletykákat, sőt a démonok, és az angyalok is keresik, ezért mindenképp te is keresed, hogy ha tényleg létezik, akkor a tiéd legyen, majd ennek segítségével visszahozd kedvesed az életbe.
Egy idő után a sok démon keresgél az erdőben, te pedig már nem nagyon tudsz elrejtőzni előlük. Mivel a démonok általában nem mennek az emberek közelébe, mert egyszerűen undorodnak tőlük, és nem is érdekli őket, ezért ha nem szeretnél menekülni tovább, el kéne vegyülnöd valahogy az emberek között. Az erdőhöz legközelebbi város Genova, így oda eltudnál menekülni. Vajon megteszed, vagy inkább tovább menekülsz? Esetleg harcba szállnál azzal a sok démonnal egyes egyedül?

Lassan már három napja bujkál Memmon az erőben, rejtekhelyről, rejtekhelyre az üldözői elől, mit sem törődve az őt kínzó éhséggel,fáradsággal. Ő maga is tisztában van vele hogy, ébernek és kitartónak kell lennie, máskülönben pillanatok alatt levadászhatják őt. A démonok, árulásért, az Ark Angyalok gyilkosság ért. Bár az angyalok nem tudták az igazságot, Memmon-t valahogy egyáltalán nem érdekelte, hogy bizonyítsa feléjük ártatlanságát, csak szerette volna békében gyászolni szerelmét, akit apja utasítására öltek meg, és aki ellen bosszút esküdött.Már ötödik napja menekül az erdő közepe felé étlen, s a szomjúságát is csak az erdőben folydogáló patakból tudta csak csillapítani, de annak is már vagy egy napja, mikor úgy tűnik kezdi lerázni az üldözőit, akik olykor olykor, mikor keresztezik egymás útját harcba keverednek egymással, ezzel is lassítva saját magukat és egyre nagyobb előnyt adni Memmon-nak. Mikor már úgy tűnik végleg sikerült leráznia üldözőit, egy elhagyatott faházat vesz észre jó mélyen az erdő közepén. Jó helynek tűnik hogy megpihenjen egy kis időre.

spoiler Kinyit
Bocs hogy eddig tartott, de kicsit át kellet gondolnom mit hogyan akarok.
Serena | 2012-10-04 02:32
Nagyon elcsöndesedett a topic várunk valakire még?
wehrmann | 2012-10-04 07:27
Elvileg nekem kellene párbeszélnem a kis elfsráccal, de nem akar válaszolni... Hogy valaki ennyire félénk legyen, az már túlzás ^^
A.W. | 2012-10-04 07:56
wehrmann és Kenshi párbeszéde
Nos, ezt kéne Vasárnap estére lezavarni kettőtök közt. Kezdhetitek, közben

írányítok, kommentátor szerepet öltök, és a környezetet is megírom.

Kenshi (Eltheisen Zasyr)

A fura alak közeledik feléd, sőt meg is szólít. Bemutatkozik, a kezét nyújtja
neked. Eközben megérkezik a vihar, és egyre jobban fúj a szél. Kéne menedéket

is keresned.

Szeretnél társalogni vele, kérdéseidet feltenni, majd után együtt, vagy egyes

egyedül menedék mögé bújni? (Ha igen, a kérdéseidet tedd fel)
Vagy inkáb elviharzol onnan, és menedéket keresel egyes egyedül?

wehrmann (Mushmir al Kirjalabad)

Reménykedsz benne hogy Eltheisen Zasyr nem fog elviharzani. Közeledik a rossz idő, de egy rövidke beszélgetés belefér. Hátha megtudsz egyéb információkat, esetleg szerzel egy barátot, akivel együtt keresel menedéket.

Itt mindössze a kérdésekre kell válaszolnod, illetve kérdéseket feltenned. Először Kenshinek kell posztolnia, majd utána neked.

Elválasztó

A játék menete:

Kenshi, wehrmann ír, utána kommentálok. Ha folytatódik a beszéd, akkor ugyanez a lánc megy tovább mindaddig, míg el nem döntitek, együtt maradtok e vagy sem! Ha Kenshi nem jön, kénytelen vagyok kitalálni azt hogy wehrmann meggondolja magát, aztán tovább áll.
[ Módosítva: 2012.10.04 7:59 ]
Kenshi | 2012-10-06 23:01
*kicsit tétován, de kezet fog az idegennel*
Örvendek Eltheisen Zasyr a nevem, de szólítson csak Zasyrnak.

[ Módosítva: 2012.10.06 23:19 ]
wehrmann | 2012-10-07 10:31
Huhh... Sóhajtottam egyet. Erre már nem lesz szükség. Óvatosan visszahelyezem a gránát biztosító szegét, reméltem, hogy nem kellesz használnom. Nehéz egyszerre több ideálnak megfelelni... Jó katona, jó arab, jó apa, jó férj, jó hazafi...

-Te elég kis félénk gyerkőc vagy, nemde? Merre vannak a szüleid? Mit keresel erre, Zasyr?
Mondjuk ha ő ezt kérdezné tőlem, biztos nem tudnék rá válaszolni... Gőzöm sincs hol vagyok, de a fiú nem tűnik helyinek. Van egy olyan érzésem, hogy ő valamit sejt a dologról

[ Módosítva: 2012.10.07 10:33 ]
Kenshi | 2012-10-08 01:57
~Túl sokat és személyeseket kérdez... még nem bízok meg benne annyira, hogy minden kérdésére teljes választ adjak...

-Az az igazság, hogy nem rég érkeztem csak ide és majd szállást kell keresnem az éjszakára. Egyébként meg kalandozok és tapasztalatot gyűjtök és nem vagyok félénk, csak meg kellett bizonyosodnom arról, hogy semmi ártó szándékod nincs a szüleim meg nincsenek itt...

*egy kis időre elbambul, majd felkapja a fejét.

-És te mi járatban vagy erre? Te sem tűnsz idevalósinak. Esetleg tudsz ajánlani valami olcsó, de nem túl lepukkant fogadót? Ma éjjel nincs kedvem sátorban aludni...
A.W. | 2012-10-08 02:03
2012 10. hónap: 2. hét

A párbeszédek megoldása: Mivel nem tudnék mindenkit egy bizonyos időpontba idecsalni, így hetente fog haladni a társalgás, a beszélgetéseket rövidre fogom, és rögtön a lényegre térek. Megpróbálok valamiféle megoldást találni a párbeszédek lezavarására.

Serenaxd (Cid'zhag)

Elkezdesz az erdő felé menni. Hirtelen a vihar lecsap, a szél erősen viharosra vált. Mivel nincs sok ennivalód, ezért gyorsan szerezned kell valamit, illetve éjszakára menedéket keresned. Nem lesz könnyű dolgod, mivel az erdőben nincs sok gomba az eső hiánya miatt, ezért be kell érned különféle bogyókkal. Miközben járkálsz az erdőben, eyszer csak a távolban érzékelsz valakit, vagy valamit. A fák között mászkál, és egyik fáról a másikra megy. Úgy gondolod hogy biztos a szél szórakozik veled, de egyre erősebben észred, hogy ez nem egy átlagos valami. Ahogy tellik az idő, egyre inkább úgy érzed, egy problémás jelenség lehet.

Megkeresed az illetőt, és hacbaszállsz vele?
Vagy inkább nem foglalkozol vele, és keresel némi élelmet, illetve menedéket mielőtt az eső elkezd esni?

hassan (Harlan)

Mész tovább a városban, körülnézel, és egyszercsak beborul az ég, a szél viharossá fordul. Valószínű, lesz itt eső. Meglátsz egy kávézót, majd leülsz egy asztalra. Az étlapon sokféle sütemény, és kávéfajta van, illetve tea. Mielőtt kiérkezne a pincér, választanod kell az étlapról. Miközben az étlapot lapozgatod, meglátsz egy gyönyörű szőke Gothloli kinézetű hölgyeményt.

Odamész a hölgyhöz, és kommunikálsz vele, közben meghívod valamire?
Vagy pedig csak egyszerűen választasz valamitaz étlapról, miután teleraktad a hasad, keresel egy szállást éjszakára?


Heyes (Xagat A'craft)

Miután elhagytad a pultot, és elindultál a városba, elkezd az idő rosszra fordulni. Kéne valamilyen menedéket keresned, ha esik az eső, nehogy elázz. Ahogy haladsz előre, meglátod a város könyvtárát.

Bemész a könyvtárba, és esetleg utánajársz, mi ez a pletyka?
Vagy inkább bojongsz, és keresel valami szállást?

behringer (Remien)

- Elég szép hely ez a templom, ugye?

Megszólelt egy hang a templom nyitott ajtaja előtt, de senki se volt ott. Valószínű a sötétség miatt nem látni, ki bújik ott.

- És minek köszönhetem a látogatásodat? Ha kell, megtarthatod azt a csodaszép legyezőt. Van nekem több darab.

Egyszercsak feltűnik mögötted egy alak. Rövid fekete haj, napszemüveg, és fehér kabátszerűség, mely a térdéig ér.

- Kyon. Támadj!

A rejtélyes hang megszólal, ki a templom mögött van. A rejtélyes alak előveszi kardját, majd felét fut.

Feladatok:

Elkezdesz harcolni az alakkal.
Az alakot ignorálod, és egyenesen megpróbálod kideríteni, ki a fene bújkál a templomban.
Szimplán legyőzöd az alakot, aztán elmész onnan, hiszen gondolod, úgyis csak szórakoznak veled.

Möraja (Mia Möraja)

Mész a baj felé, és csak mész. Mikor odaérsz, romokat, meggyilkolt embereket látsz, de a tettest nem. Valószínű megunta már a gyilkolást, és odébb állt! Kezd az idő nagyon rosszra fordulni. Valószínű ebből eső lesz, és zivatar. Ideje lenne valami menedéket keresned.


Feladat
Ideje szállást keresned éjszakára. Ez lehet akár egy panzió, kuka, vagy akármi.

Tenshichan (Tenshi)

Elmész a tettely helyszínére, majd látod a sok holt testet. Körülnézel, majd megpillantasz valakit. Úgy gondolod, lehet ő a tettes.

Odamész hozzá, megszólítod?
Vagy keresel valami szállást éjszakára?

Barbara-chan (Merilin)

Elindultál a torony felé, de mikor odaértél, senki se volt ott. A földön megpillantasz egy borítékot, amit kibontasz. A levélben ez áll:
"Ki kúthoz hozzászól, átok súlyt. Ha gyógyítást vársz, menj a fő szentélyhez Észak-nyugatra. Eme szentély nem itt, hanem máshol van. Csak gondolj erre. Sillya."
Egszer csak a levél elkezd fényleni, majd eltűnik. Ezután fájdalmat érzel a testedben, mintha megszúrkálnának. Szép lassan kimész a toronyból.
Állítólag a városban valahol létezik egy gyógyító pap. Persze ki tudja, hogy tényleg az. Lehet, hogy egy csaló.

Feladatok:

Megkeresed a szentélyt, mégha az egy csapda:
Vagy várod, hogy valaki segítsen rajtad?

Gilgamesh (Nefri)

A hang így felel:

- Hmm. Nem azért szólítottalak meg, mert erős vagy, s nem azért, mert korlátolt a hatalmad. A sötétség csodálatos eszköz a zavarodottság megteremtéséhez.
Nem kell a világotfelforgatni, se uralkodnod. Elég ha csak egy bizonyos könyvet megtalálsz. Mily gyenge lélek lettél eme világban. Korlátaidat megszűntetheted, ha beleírod a kívánságod eme könyvbe amit meg kell keresni.

- Természetesen kapsz némi hatalmat ha követed utasításaimat, majd elmész egy bizonyos szentélybe. Felfedni nem tudom magam, mivel nem vagyok itt. Csupán a képzeletedben jelenek meg, de csak hang. Nos, mit szólsz ehhez?

- Nem fizetek senkinek se. A pénz csak egy eszköz amit az emberek használnak, hogy kapjanak valamit. Nem kell pénz ahhoz, hogy élni tudj, magkapj mindent ami kell. Csupán annyit kell tenned, hogy a kezeddel elviszed, megcsinálod azt amire szükséged van.

- Ha szabad kérdeznem, miért kell fizetni neked? És mégis miben várod fizettséged? Csak nem szeretnéd visszakapni a hatalmad? Ha valamit vissza akarsz kapni amire vágysz, keresd meg a könyvet, melyben ha belekerül a kívánságod, az teljesítésre kerül.

Miután megtudtad a válaszokat, egyszercsak egy legyező esik eléd, amire rá van írva: "Te döntesz! Eme legyezővel tudsz használni egy képességet. Persze csak akkor, ha eljössz hozzám"

Nos, elmész a szentélyhez, ami Sillya városában van?
Vagy inkább bolyongsz tovább, és saját magad keresed meg a könyvet, amivel állítólag a kívánságod teljesülhet?

Cross_Kamui (Jaehaerys Crow)

Mivel az emberek csak rohangálnak, meg vannak veszve, és a hajléktalan se akar felébredni, ezért a város felé veszed az irányt. Elég ronda felhők vannak az égen, és a szél is viharosra fordult. Ideje lenne egy szállást keresned éjszakára, mert hamarosan itt az este, és elázni sincs kedved. Ahogy haladsz, megpillantasz egy szentélyt a távolból.

Odamész a szentélyhez, hátha tudnak új szállást adni?
Vagy keresel valami szállást magadnak?

Amarillis (Aika)

Megérkeztél az első címhez, mégpedig egy öreg házaspárhoz, akik gyógyítással foglalkoznak. Kedvesen köszönnek need, majd fizetnek, te meg átadod nekik amit rendeltek. Ezután szép lassan elhagyod a házat, de egyszercsak utánad kiabál az öreglány:

- Állj meg egy kicsit! Gyere me egy csésze teára!

Mit teszel?
- Bemész teázni, hátha mondanak valami hasznosat.
- Megmondod nekik, hogy nem érsz rá. El kell vinned a többi árut?

TakagiYasushi (Mammon)

Bemész a házba, és szerencsére üres. Viszont semmi ennivaló nincs ott. Lassan közeledik az este, és az idő is viharossá fordul. Aludnod kéne egyet, hogy másnap újra erőd telljébe legyél.

Mit szeretnél holnap csinálni? :

- Bemész a városba körülnézni, majd ott eszel valamit.
- Az erdőben élelmet keresel.

wehrmann, kenshi

Ahogy az idő tellik, a vihar jön. Kéne szállást is keresnetek. Miután kezet fogtatok egymásnak, beszélgettek tovább.

Feladataitok: Ismerkedjetek meg, beszélgessetek, aztán döntsétek el, mit tesztek.

Elválasztó

No igen. Kicsit késtem, és nem nagyon volt ihletem, ráadásul az utolsó pillanatban írtam meg n_n Megkövezhettek nyugodtan.
hassan | 2012-10-08 03:04
A lányokhoz való túlzó ragaszkodásom és a védelmezési kényszerem egy emlékhez fűződik. Amikor az egyház magához vett, az erőszakos tanítás eredménytelen első éve után egy lányra bíztak, aki annak ellenére, hogy nálam fiatalabb volt, hihetetlenül nagy erejű gyógyító képességgel rendelkezett. Ő volt a tanárom, megtanította, hogy hogyan használjam a gyógyításom. Ő segített a szökésben is évekkel később, azt mondta, ne aggódjak miatta, ha elszökne velem, engem biztos megölnének, ráadásul ő csak lelassítana és itt él már születése óta. Állítólag az egyik főpapot ő tartotta életben halálos betegségéből, hetente járt hozzá gyógyító erejével.

7 év telt el azóta, nem tudok róla semmit. Ő volt az én őrangyalom, amikor vele voltam, sosem mertek bántani. Hogy néz már ki, hogy egy nő véd meg egy férfit? "Nevetséges" - suttogom.

Ekkor veszem észre, az emlékeimből felocsúdva a nem mindennapi viseletben levő szőke lányt. Csodálkozva nézek rá, elindulok felé, de mikor kinyitom a szám, jut eszembe, hogy valami másért jöttem a városba...a cégér készítő, fenébe, annyira belemerültem a nők szemrevételezésébe, hogy el is felejtettem megvárni az oda érkező lányt. Nem hiába, a sok kapcsolatom révén, amit még a kardforgató szervezetnek köszönhetek, információt kaptam, hogy abba a cégér készítő műhelybe be fog menni egy lány, akinek tudomása van egy olyan tárgyról, ami talán segíthet a múltam felderítésében. Miért nem voltam egy kicsit türelmesebb, talán még nem késő...

-Üdvözlöm, Hölgyem! - köszönök rá a szőke lányra, ha már egyszer odamentem hozzá, ne nézzek ki teljesen hülyének.
-Szerettem volna beszélni Önnel, hiszen olyan különleges és egyedi viseletben van, mellette nagyon szép is, de ha nem bánja, majd legközelebb, remélem még összefutunk. - meghajolok előtte és kirohanok a kávézóból vissza a cégér készítőbe megkérdezni, hogy volt-e itt egy lány, aki a rendelésekbe segít, és ha igen, merre indult.


spoiler Kinyit
Bocs, kicsit hosszúra sikeredett, múlt hét óta kicsit sok dolog jutott eszembe. A felszerelést meg ha nem gond, mivel középkor feelingbe terveztem eredetileg, és az én karakterem evilági, kicsit változtatnám annyiban, hogy a 2 rövidkard mellett van 1 desert eagle pisztoly is, a pajzs/kard pedig felejtős, csak hogy modernek legyünk. X)
behringer | 2012-10-08 03:12
- Ez aztán a szívélyes fogadtatás mondhatom! Egy finom teának és egy kis sütinek jobban örültem volna! - kiálottam a sötétség felé, majd szembefordultam a támadómmal. Két kardom szemvillanás alatt csusszant ki a tokjából, miközben próbáltam visszafolytani a nevetésem támadóm láttán.
- Mivan kutyuli, játszani akarsz Remélem nem vagy harapós fajta. Gyere csak, megvakarom a buksidat... a KARDOMMAL!
Pont jókor jött ez a balek, épp kezdtem berozsdásodni. Bár ahogy elnézem, nem túl nagy falat... Nem baj, eljátszadozom vele, de nem ölöm meg, hátha a gazdi előjön... Kezd érdekelni, hogy ki lehet. És majd akkor szépen elmesél mindent, mert most már tudni akarom mi ez a komédia.

*harc, nem támadok, csak kitérek a mozdulatai elől, majd miután kiismertem, lefegyverzem, térdre
kényszerítem, és mögé kerülve torkához szorítom a kardom*


- Erre szokták mondani, hogy ugatós kutya nem harap. - mondtam neki, majd leemeltem a fejéről a napszemüveget, és feltettem magamnak.
Ezután visszafordultam az ajtó irányába, és gunyorosan odakiáltottam:
- Hé, akkor teázunk? Egész megszomjaztam ebben a kis ugrabugrában! De jöhetne valami süti is. Bár ha elég cukorfalat vagy, akkor lehetsz te is a desszert...

[ Módosítva: 2012.10.08 3:13 ]
A.W. | 2012-10-08 05:52
Júj. Kifelejtettem a szereplő adatlapját >_< Tudtam én hogy valamit elfelejtek >_> No, de legalább még nem ölted meg. Ez egyfajta mellék karakter, amit én fogok irányítani. Rajta kívül még lesz kettő. A mostani, és egy másik karakter csak néha-néha fog feltűnni, de a harmadik személy gyakrabban. Eme titokzatos személynek 2 segítője lesz. Az egyik most lepleződik le:

Elválasztó

Név: Kyon
Kor: 25 körüli
Kinézet: 185 körüli, fekete rövid haj, egy hosszú fekete kabát, és mindig napszemüveget hord.
Nem: férfi
Képesség: időmegállítás.
Megtudja állítani az időt egy dimenzióban, de rajta kívül még 1 embernek bent kell lennie eme dimenzióban. Képességét nem tudja alkalmazni azoknál, akik hasonlóan megtudják állítani az időt. Ezt a képességét csak akkor használhatja, ha harcra kerül sor, illetve addig tart a képessége, míg ő maga, vagy az ellenfele nem veszít.

Felszerelés: Egy egyszerű katana, melynek pengéje erősebb bármi másnál.
Személyiség: Csendes, ritkán beszél, de mikor harcol, többet cseveg, és egyben néha provokálja az ellenséget.

Története: Csak annyit lehet róla tudni, hogy egy bizonyos személy szolgája.

Elválasztó

Az a jó, ha sokat írtok : ) És elnézést, hogy kicsit szarok lettek a történetek, de csak arra tudok hivatkozni, hogy gyorsan írnom kellett valamit, meg ötletem se volt. Kiidegelt a programozás, és elvette minden ihletem.
[ Módosítva: 2012.10.08 5:55 ]
Möraja | 2012-10-08 11:51
Ahogy közeledem a helyszínhez, és lesznek egyre ritkábbak a menekülő emberek, úgy lesz úrrá rajtam egyre jobban az izgalom és a késztetés, hogy rohanjak, amennyire csak tudok, el, minél messzebbre. Nyugtat a gondolat, hogy elég sokmindent láttam már életemben ahhoz, hogy akármi is elrettentsen.
Tévedtem. Ha van valami, ami mindig is az iszonyt fogja belőlem kiváltani, akkor az ez.
Mikor meglátom az első hullát, elkezdi az orromat facsarni az égett fa ilata. Tudom, hogy nem valódi az illat, de nem tehetek róla - emlékszem rá, és ez az emlék sosem fog eltűnni. Csípős füst, korom, az égett testek és belek orrfacsaró szaga...
A látvány, ahogy Taku végtagjai lassan eltávolodnak egymástól...
Behunyom a szemem, a kezeimet az arcom elé teszem és igyekszem úrrá lenni magamon. Koncentrálok, hogy ne érezzek semmi mást, csak az eső illatát és a víz kicsit megnyugtassa az idegeimet. Mire sikerül, már valóságos zivatar kerekedett, én pedig rájövök, hogy ha valamit utálok (sok minden más mellett), akkor az az eső... igazán sokat segített az imént, de most már elegem van belőle.
Visszafordulok, amerre menekültek az emberek és némi töprengés után úgy döntök, nem követem az akrinai szokásomat és török be egy üres házba - míg ott szinte csak azt találni, itt inkább nem kockáztatok, hogy betörőnek nézzenek. Azt viszont kétlem, hogy errefelé elfogadnák az akrinai pénzt, a semi-t. Némi töprengés után úgy döntök, nem kockáztatok. Keresek egy nagyobb ereszt egy elrejtett beugróban és olyan kicsire húzom össze magam, amennyire csak tudom.
Bár hazajuthatnék már...

Így utólag elgondolkodva a halas szendvicset vajon miből akartam kifizetni? Talán jól is jártam, hogy lemaradtam róla...


Elválasztó
spoiler Kinyit
Szerintem nem sz*rok, én legalábbis élvezem. Jobb így játszani, hogy nem tudom, mi fog fogadni a következő sarkon, mondjuk az enyém egyenlőre még elég nyugisXD
Heyes | 2012-10-08 14:45
Ahogy elhagytam pultot azon gondolkoztam hol lelhetnék bármi információra a könyvről.
~ Ha információról van szó akkor két helyen érdemes keresni, az egyik a könyvtár, a másik a kocsma. - gondolom magamba majd az erszényemhez nyulak ahol a pénzt tartom és kicsit megütögetem.
- Ez kevés a kocsmázáshoz azt hiszem irány a könyvtár. - ahogy kimondtam elkezdet rosszra fordulni az idő. Sötét fellegek kezdtek gyülekezni, a szél is feltámadt, hamarosan az eső is elkezdet szemerkélni.
~ Jobb lesz, ha gyorsan menedéket keresek. - gondoltam, majd a könyvtár felé vettem az irányt. Éppen hogy oda értem az eső zuhogni kezdett, szerencsémre én még időben bementem az ajtón. Az épület elég kihaltnak látszott. Egyedül csak a pultnál ült az öreg könyvtáros, de már ö is eléggé félálomba volt. Amikor közelebb léptem a pulthoz hogy megkérdezem merre találok a témával kapcsolatos könyveket, hirtelen felriadt. Miután elmúlt az ijedtsége útba igazítót merre találom azokat a könyveket amik segíthetnek. Ezután hamar vissza ült és mit sem törődve velem szunyálni kezdett.
~ Úgy tűnik az eltüntetés medál remekül működik, nem igazán vesz rólam tudomást az öreg. - gondoltam magamba majd összeszedtem a könyveket leültem az egyik sarokba. Azért hogy eltudjam olvasni őket, szemem elé helyeztem a nyakamban lógó Bábel kulcsot lencséjét és elkezdtem tanulmányozni a könyvek tartamát. Pár óra múlva mikor már a vihar javában tombolt kint még a könyvkupac harmadág sem jutottam arra lettem figyelmes, hogy az öreg könyvtáros mozgolódni kezdett. Teljesen lekapcsolta a villanyt bezárta az ajtókat ö maga pedig felment az emeleti lakásába. Engem figyelmen kívül hagyva.
~ Tényleg jól működik az eltüntetés medál az öreg teljesen megfelejtkezett rólam. - bosszankodva jegyeztem meg magamban majd felkapcsoltam az asztali lámpát és tovább kutattam reggelig.



spoiler Kinyit

A történet alatt használt tárgyak. :
- Bábel kulcsa: Egy nagyító alakú (egy vastagabb fogó rész, amin egy lencse van) mágikus tárgy, amit nyakláncon hordanak. Univerzális fordító ként működik (öntanító funkcióval) , amíg valaki nyakában van, addig mások beszédét megérti és mások is a saját nyelvükön hallják amit az illető mond. Némi időbe beletelik mire megtanul egy nyelvet (pár óra aktív beszéd hallgatás) ha elég jól elsajátít egy nyelvet a lencséjén keresztül nézve az írásokat is olvashatóvá teszi.
- Eltüntetés medál: Egy mágikus tárgy (apró gombszerű kitűző) amit ha a ruhára tesznek illúzió mágiát használva csöngeti a rá irányuló figyelmet, senkit sem érdekel hogy nem vagyok odavaló. Harcban használhatatlan.
Amarillis | 2012-10-08 15:21
Ebben a pillanatban hatalmas villám cikázott keresztül a szemem előtt s szinte azonnal dördült utána az ég. "Csudába, észre sem vettem, hogy beborult. Na persze, hogy is vettem volna észre mikor csak mechanikusan haladtam a megadott cím felé, a gondolataim egyre csak a könyv körül forogtak... meg kell találnom! Ezzel a meghívással talán két legyet ütök egycsapásra, nem kell menedéket keresnem a hamarosan kezdődő zápor elől ráadásul az idős emberektől sok mindent tudhat meg az ember... Azzal a maradék két címmel sec perc alatt végzek, ha elállt az eső."
- Köszönöm a kedvességét Netti néni. Örömmel elfogadom a meghívást.
- Azt jól teszed kedvesem, meg látod pár perc és bőrig áztál volna. - mondta, s már terelgetett is a nappali felé.
Szerettem ezt a helyet, kiskorom óta nagyon sokszor segített már rajtam ez a kedves házaspár. Ők azon kevesek közé tartoztak, akik tudták az állandó sérüléseim okát, mégse kérdeztek többet a kelleténél. Annak ellenére, hogy alaposan eljárt már fölöttük az idő, fogalmam sincs hogy csinálják, de a legkevésbé se hagyják el magukat. Most is, alig foglaltam helyet máris a kezemben gőzölgött a forró csipkebogyó tea, három cukorral, ahogy szeretem. "El sem hiszem, még erre is emlékezett, pedig nem tegnap jártam itt utoljára. Ha létezik ez a bizonyos könyv, akkor nekik tudniuk kell valamit."
- Netti néni, hallottatok valamit a Kívánságok Könyvéről, ami képes valóra váltani azt, amit beleírnak?
Tenshichan | 2012-10-08 18:30
A vérszag kezd megüríteni, szóval minél hamarabb el kell tűnnöm onnan. Letépek ruhámból egy darabot, és bekötöm vele az arcom, hogy annyira ne érezzem a szagot. El indulok az alak felé

-Héj! - oda kiáltok de az alak rám nézz és el tűnik- A fenébe...

Sajna nem tudok mit tenni. Körbenézek és némi húst össze gyűjtök és vissza rohanok a városba, persze el bújva. Végre haza értem

-Nővérem!- az öcsém hívott- Újabb levelek érkeztek.
- mjad később. Ma fáradt vagyok ehhez.- is föl futottam a szobámba a hússal. Amennyi éppen jól eset ettem belőle, a maradékot ki dobtam az ablakon. Utálom, hogy nem bírok magamat néha vissza fogni. Amúgy meg...Azok a levelek, mind azért van, hátha férjet választok már magamnak. Most tényleg ez hiányzik nekem a legjobban. Jó lenne tudni, pontosan mi is történt ott a parton. Remélem újra találkozom azzal az alakkal. Tudni akarom, tud-e bármit is az esetről.
Serena | 2012-10-09 15:58
A gyerekek kámzsám ellenére kiszúrtak. Ez van már csak ilyenek minden új dolgot tüzetesen megvizsgálnak, ami a látóterükbe kerül. Saját hibám, hogy figyelmetlen voltam és nem a szokásos módon éjszaka osontam be a városba egy mellékúton a legfontosabb dolgaim elintézni, hogy hajnalhasadtára újra az erdőben érjenek a felkelő nap első sugarai. Miközben ezen rágódtam (még midnig megvisel az emberek vislekedése, bár már megszoktam mennyire élvezik ezt), minimásil zajokat véltem hallanani, a környező növényzet zörgése eltért a megszokottól és állatok és elhalkultak a környezetemben.
"Valaki követ" - gondoltam
A fák furcsán recsegtek a közelemben
Hála kiemelkedő érzékelésemnek észrevettem, egy egyszerű ember ez nem venné észre úgy mozog az illető a faágakon, mintha azok lennének a természetes harctelülete.

Jól kiképézhették a sürű bozotósban és erdőségek lombjában való harcra,
Esetleg egy shinobi?
Nem, nem valószínű nem hiszem, hogy vadásznának rám...
Akkor csak kiképezték rá, esetleg betévedtem egy benszülött törzs területére és a felderítőjük figyeli a mozgásom, akkor figyelnem kell a csapdákra és a szent helyeikre nehogy meggyalázzam őket és magamra haragítsam őket.

Hála tündéknél töltött éveknek az erdőben a fürgeségem vetekszik az ő leggyorsabb felderítőikkel és vadászaikkal, és megtanultam egybe olvadni a környezetemmel.
A legjobb megismerni az ellenfelemet gondolom és egyből összeáll a fejembena terv:
A vihar közeledte miatt sietnem kell, mert most még szilárd a talaj a keményebb részeken szökellek ügyelve, hogy ne tapossam le a növényzetet és ne lépjek porózusabb talajra amiben még könnyü testemmel is esetleg nyomot hagynék, de a környező bozótos ágaihoz sem érhetek nehogy megtörjek egy faágat vagy felzögessek egy alvó állatot és zajt csapjon.

Mikor úgy érzem elegendő előnyre tettem szert az üldözőmmel szemben megpillantok egy középmagas öreg tölgyet a tetején a törzsében közel 70cmes elég mély korhadt lyuk.
"Pont a méretem" - emosolyodom
"Néha megéri aprónak lenni." - gondolom irónikusan...

Befészkelem magam lyukba eléggé szűkösen, de pont elrejt.
Ahogy azt tanultam a képzésen elzárom az érzésem kirekesztem a fejemből a feles gondolatokat, mint a korgó gyomrom. Lelassítom az életritmusom teljesem semlegessé válok a környezetem felé csak az érzékelésre fókuszálok, minden más lényegtelen.

Csak én vagyok és a prédám/üldözőm várom, hogy besétáljon az érzékelési zónámba és felmérhessem mennyire veszélyes. Amíg nincs informácíóm nem cselekszem elhamarkodottan.
Gilgamesh | 2012-10-11 13:58
A hang ismét szólalt, s szavaira így felelek:

hang írta:

- Hmm. Nem azért szólítottalak meg, mert erős vagy, s nem azért, mert korlátolt a hatalmad.

- Nos, hát akkor mi végett szólítottál meg pont engem és hoztad szóba a hatalmamat?

hang írta:

A sötétség csodálatos eszköz a zavarodottság megteremtéséhez.

- Miért van szükség zavarodottságra és mit értesz a sötétség alatt? Fizikai, szellemi, személyiségbeli, vagy a jó és rossz harcánál emlegetett esetleg egyéb vonatkozásbeli sötétségre célzol?

hang írta:

- Csatlakozol hozzám?
Nem kell a világotfelforgatni, se uralkodnod.

- Ha mindez semmit sem jelent a számodra, milyen szolgálatot vársz tőlem viszonzásul? Bizonyára nem a sötétség jó tündére vagy, aki hobbiból random személyeket szúr ki, hogy megsegítse őket. Én pedig, mindig megfizetem az adósságomat, legyen szó bármiről. Viszont nem fogadok el semmiféle támogatást anélkül, hogy tisztáznánk az árat, amit megkövetelsz érte. Mondd el, mi a célod és megfontolom a veled való szövetséget.

hang írta:

Elég ha csak egy bizonyos könyvet megtalálsz. Korlátaidat megszűntetheted, ha beleírod a kívánságod eme könyvbe amit meg kell keresni.

- Nos ez érdekes információ. Azonban miért árulod el ezt nekem? Valójában arra vágysz, hogy megszerezzem a számodra? Vagy neked nincsen semmiféle kívánságod és a színtiszta önzetlen jóindulat vezérel? Ha meg van rá a hatalmad, számomra elegendő, ha kijuttatsz ebből a világból, nem szükséges egy ilyen kívánságot elpazarolni rá. Persze, ha valóban bármely kívánságot teljesíti, véget vethetne 400-éves kutatásomnak az időmágia nyomában, azonban nem árt óvatosnak lenni. Volt már dolgom ilyen holmikkal, és rendszerint korlátozott volt a varázserejük. Ha például az Istenné válási szándékát írja bele valaki, utána lehetősége lenne végtelen mennyiségű ilyen könyv előállítására, az összes világ átformálására, kiirtására vagy újjáteremtésére. Ezek mind olyan cselekedetek, melyeket a jelenlegi Istenek nem hagynak szó nélkül. Bizonyára tudnak a könyv létezéséről és nem tartják fenyegetésnek, különben nem hagynák itt heverni, egy ilyen alsórendű világban.

hang írta:

- Természetesen kapsz némi hatalmat ha követed utasításaimat, majd elmész egy bizonyos szentélybe. Nos, mit szólsz ehhez?

- Ohoo, valóban? Miképpen adsz hatalmat és milyen mértékűre gondoltál? Ha az utasításaid során sok mészárlásra lenne szükség, szívesen visszanyerném a telekinézis, villámok vagy a sötétség és árnyak feletti hatalmamat. Bár a stílusomhoz jobban illik, ha inkább a háttérből mozgatom a szálakat, amihez pedig gondolatolvasás vagy emlékek manipulációja lenne a legideálisabb. Minden esetre, melyik Istennek a szentélyéről van szó és merre találom? Legfőbbképpen pedig, mik a hosszabb távú terveid?

hang írta:

Felfedni nem tudom magam, mivel nem vagyok itt. Csupán a képzeletedben jelenek meg, de csak hang.

- Ugyan kérlek, te is tudod, hogy tudom, hogy nem vagy itt és azt is tudod, hogy engem teljesen hidegen hagy a fizikai tested megnyilvánulása, ha egyáltalán rendelkezel ilyesmivel. Arra vagyok kíváncsi, hogy miként szólítsalak, miféle lény vagy, mik a céljaid, honnan származik és mekkora az erőd?

hang írta:

- Nem fizetek senkinek se. A pénz csak egy eszköz amit az emberek használnak, hogy kapjanak valamit. Nem kell pénz ahhoz, hogy élni tudj, magkapj mindent ami kell. Csupán annyit kell tenned, hogy a kezeddel elviszed, megcsinálod azt amire szükséged van.

- Ki beszél itt pénzről? Egy ilyen alsórendű világban semmit sem lehet venni rajta, ami értékes lehet a számomra, még csak nem is nemesfém hanem papír és elektronok formájában tárolják, ami más világokban teljességgel hasznavehetetlen, nem mintha valaha is szükségem lett volna fizető eszközre, hogy megszerezzem azt amire szükségem van. Arról beszélek, hogy képes vagy-e visszajuttatni engem az eredeti világomba, ha teljesítem a parancsaidat, vagy sem?

A.W. írta:

Miután megtudtad a válaszokat, egyszercsak egy legyező esik eléd, amire rá van írva: "Te döntesz! Eme legyezővel tudsz használni egy képességet. Persze csak akkor, ha eljössz hozzám"

- Hmm, fura ez a lény, hogy legyezőre írja az üzenetét, lehetséges, hogy nő nemű lenne? - gondolom magamban, de habozás nélkül magamhoz veszem a tárgyat. - Megvárom, amíg tisztázza, képes-e teljesíteni a kívánságomat, mit vár cserébe és mekkora hatalmat bocsát a rendelkezésemre. A válasz függvényében majd eldöntöm, szövetkezem-e vele és ha igen, milyen képességet választok magamnak. Addig is leülök egy padra, elővarázsolok egy körtét köpenyem számtalan belső zsebének egyikéből és jóízűen neki látok a módszeres elfogyasztásához.
wehrmann | 2012-10-11 22:36
A kifelé vezető úton láttam egy csehót. Nem tudom, hogy olcsó vagy sem, de nem tűnt valami luxushelynek... Szerintem meg felel majd neki.

-Én sem itt születtem. Szülőhazám Palesztina, a világ jelenlegi legviszontagságosabb helye... Láttam errefelé egy fogadót, ha gondolod odakísérhetlek.


Lassan haladunk a fogadó felé, de nem valami beszédes a srác... Én kezdeményezek folyamatosan, elég kis félénk típus. Nembaj, remélem megtudok tőle valamit arról, hogy mi a fene folyik itt.

-Van bármiféle ötleted arról, hogy merre vagyunk? Jó lenne legalább egy kicsit ismerni a helyet.

Ahogy haladunk tovább az úton az az érzésem támad, hogy valami követ minket. Nem törődök vele egyenlőre, megvárom amíg a fogadó elé érünk.
Cross_Kamui | 2012-10-12 12:00
“Láthatólag mindenki megőrült. Idegesítő ez a rohangáló népség. Kíváncsi vagyok, vajon hová rohannak?”

Miközben gondolataimba mélyedve, üresen bámultam az embereket, a szemem megakadt az előttem elterülő város fölé magasló dombon. A távolság ellenére is kivehetőek voltak egy szentély és a szentélyt körülölelő, fehér márványoszlopok körvonalai. Azonban az egészben a legfurcsább a szentély fölött gyülekező sötét felhők voltak. Perceken belül a sötét felhők ellepték az égboltot és a távolban egy dörrenés hangja visszhangzott.

„Úgy tűnik nagy zuhé lesz... Talán ha picit sietek, még menedéket is találok valahol.”

Elindultam a város felé, magam mögött hagyva az őrült tömeget. Húsz percnyi tempós gyaloglás után, megérkeztem a városba. A házak barátságtalanul sorakoztak egymás mellett, a negatív kisugárzásukat a közelgő vihar még inkább kihangsúlyozta. Olyan érzésem támadt, mintha minden ajtó mögött egy ellenség állna.

Eszembe juttatta az utolsó napot, melyet a régi királyságban töltöttem. Az utolsó véres nap... ~ Aznap is ilyen sötét felhők gyülekeztek az égen. Az eső és füstfelhők mindent elszürkítettek körülöttem. Délután volt, fejvesztve rohantam végig az utcákon. Csak nem rég tudtam meg, hogy az én családom is fekete listán van. Sajnos elkéstem. A házunk lángokban állt, amikor az egyik fal kidőlt, megtorpantam. A lángok közt egy emberinek már alig nevezhető alak állt, önmaga is lángokba borítva...~

Emlékeimből egy, az arcomon landoló kövér esőcsepp ragadott vissza a valóságba. Most döbbentem rá, hogy egy ideje már nem is figyelem a házakat. Akaratlanul is egy romos épület előtt álltam meg, a félig leégett tető éhesen tátongott az ég felé. Az udvaron bokorméretű gazfoltok éktelenkedtek, a félig kitárt ajtóba néha-néha belekapott a szél, megcsikorgatva azt sarkaiban.

„Nem sokkal jöbb mint a többi, itt viszont legalább nem kell fizetnem a szállásért. Egy éjszakára megteszi.”

Szerencsémre az épület épp annyira elhagyatott volt, mint amennyire látszott. Belépve méretes pókhálók fogadtak. Az előző lakó nem rég távozhatott, az egyik szekrényben még ott penészedett egy kenyér sarka pár paradicsom társaságában. Egy másik szekrényben foltos evőeszközöket találtam, egy harmadikban néhány sértetlen fémdoboz virított az oldalukra festett babbal és húsdarabokkal. Magamhoz vettem őket.

Miután megmásztam a tetőtérbe vezető, nyikorgó felépcsőket egy kopott, bőrborítású kanapén helyezkedtem el. Egyáltalán nem hasonlított egy 5 csillagos szállóhoz, de lagalább a kilátás remek volt, rálátást engedett a közeli templomra, az azt körülvevő térre és a dombtetőn álló szentélyre is. A látképet egyedül az egyre sűrűbben hulló esőcseppek torzították el. Úgy döntöttem, hogy átkutatom az emeletet is, még mielőtt teljesen besötétedne...
A.W. | 2012-10-14 10:53
2012 10. hónap: 3. hét

Hassan (Harlan)

Rohansz vissza a műhelybe, de a lány már elment kivinni az árukat. A műhely tulajdonosa ad egy listát, melyben azok a címek szerepelnek, ahová ki kell vinni az árukat. Felkeresed a listán található címeket, de mindegyiknél járt már a lány. Később elered az eső, dörög és villámlik. Az ég átfordul estére, majd odaérsz egy házhoz. Meglátsz egy öregasszonyt, aki épp az ajtó előtt van.

Mit teszel?

behringer (Remien)

Miután szegény szolgát hamar elintézted, bemész a szentélybe. Nem látsz semmit, mert olyan sötét van. A levegőben árad a cigarettafüst, s egyszercsak felkapcsolódnak a villanyok. Előtted egy asztal, rajt egy pipával ami simán ég. Az asztal mögött egy heverő, de senki se fekszik rajt. Visszanézel a kijárat felé, de a szolga, azaz Kyon már nincs ott. Közelebb mész az asztalhoz, majd észreveszed hogy bele van karcolva egy sátánista jel, mellette pedig egy boríték.

Mit teszel?
- Elmész onnan, mert senki sincs ott?
- Vagy kíváncsi vagy, mi fog történni, mi áll a levélben?

Möraja (Mia Möraja)

Találsz egy menedéket. Leülsz, mjad megpróbálsz pihenni. Egyszer csak feltűnik egy őszes hajú, napszemüveges alak fekete térdig érő fekete kabátban, és egyszercsak ad neked egy halas szendvicset.

- Üdvözletem drága teremtés.

Kedvesen szól hozzád, de egy mosoly sincs az arcán. Gyanús alaknak tűnik a fickó. A köszönés után még egy borítékot is át ad a kezedben, majd hirtelen eltűnik a sötétben.
Mit teszel?

Heyes (Xagat A'craft)

Sok-sok könyvet végignéztél, a reggel is eljött. Egyszercsak arra leszel figyelmes, hogy emberek, gyerekek nevetgélnek, s boldognak tűnnek. Kinézel az ablakban, majd látod, hogy mindenki be van öltözve valaminek. Valószínű ez valamilen karnevál lesz. Az eltűntetést feloldod magadról, kimész, mjad megkérdezel egy embert, mi történik itt.

- Sillya városába tartunk, mert kezdődik az ősznyitó fesztivál!

Az őszi fesztiválonnagyon sok árus van, a programok is változatossak lehetnek.
Elmész a fesztivára?

Amarillis (Aika)

Netti néni, hallottatok valamit a Kívánságok Könyvéről, ami képes valóra váltani azt, amit beleírnak?

- Sajnos nem tudjuk merre van az általad említett könyv, viszont annyit tudok, hogy valami völgy közepén van elrejtve egy nagy cseresznyefa törzsébe. Régen mikor fiatal voltam, én is kerestem, de aztán mikor a cseresznyefa tövéhez értem, nem történt semmi. Nem tudom hogy ez igaz. Én is csak a tanítómtól hallottam. Aztm ondta, ha megszerzem és beleírom a kívánságomat, az tejesül.

Eljött az este, és hamarosan reggel lesz. Az eső esik, dörög, villámlik. Az idős pár felajánlja hogy aludj náluk, mert az idő reggelig nem fog jobbra fordulni. Az idős úr felkísér a szobádba, a hölgy pedig kimegy az ajtón. Vajon mit akar ilyen esős időben?

Tenshichan (Tenshi)

Az ég átváltozik éjszakává, az eső elkezd esni, az ég dörögni. Elalszol, majd másnap felkelsz. Pár boríték még ott hever az asztalom. Meg kellene nézni, főleg azt amelyiken egy sátánista csillag van. Vajon ki küldhette?
Megnézed a levelet, és csak ez áll benne:

- Ősznyitó karnevál. Sillya

Pont a mai napon lesz ez a rendezvény. Sok árus lesz, étel, és ember. Kíváncsi vagy? lehet, találkozol pár emberrel akik a barátaid lehetnek.

Serenaxd (Cid'zhag)

Elalszol abban a kicsit lyukban. Reggel felkelsz, a nap süt, de az éjszaka folyamán kicsit megáztál. Kijössz a lukból, majd kifekszel egy kőre. Szépen megszárítod magad, aztán azt hallod hogy az emberek nevetgélnek, őrjöngenek, és boldogok. Vajon mi lehet ez? Hallottad hogy a mai napon Sillya városában valamilyen ünnepség lesz. Elmész a városba?

Gilgamesh (Nefri)

Nos, hát akkor mi végett szólítottál meg pont engem és hoztad szóba a hatalmamat?

- Úgy gondolom, ha van némi erőd, jobban érezhetnéd magad.

Miért van szükség zavarodottságra és mit értesz a sötétség alatt? Fizikai, szellemi, személyiségbeli, vagy a jó és rossz harcánál emlegetett esetleg egyéb vonatkozásbeli sötétségre célzol?

- Az éjszaka sötétje is lehet sötétség. Esetleg egy dimenzió, vagy új világ. Nem éreznéd jobban magad ha örökké éjszaka lenne?

Ha mindez semmit sem jelent a számodra, milyen szolgálatot vársz tőlem viszonzásul? Bizonyára nem a sötétség jó tündére vagy, aki hobbiból random személyeket szúr ki, hogy megsegítse őket. Én pedig, mindig megfizetem az adósságomat, legyen szó bármiről. Viszont nem fogadok el semmiféle támogatást anélkül, hogy tisztáznánk az árat, amit megkövetelsz érte. Mondd el, mi a célod és megfontolom a veled való szövetséget.

- A cél jelenleg annyi,hogy vegyél részt holnap a Sillyai őszi fesztiválon. Én is ott leszek.

Nos ez érdekes információ. Azonban miért árulod el ezt nekem? Valójában arra vágysz, hogy megszerezzem a számodra? Vagy neked nincsen semmiféle kívánságod és a színtiszta önzetlen jóindulat vezérel? Ha meg van rá a hatalmad, számomra elegendő, ha kijuttatsz ebből a világból, nem szükséges egy ilyen kívánságot elpazarolni rá. Persze, ha valóban bármely kívánságot teljesíti, véget vethetne 400-éves kutatásomnak az időmágia nyomában, azonban nem árt óvatosnak lenni. Volt már dolgom ilyen holmikkal, és rendszerint korlátozott volt a varázserejük. Ha például az Istenné válási szándékát írja bele valaki, utána lehetősége lenne végtelen mennyiségű ilyen könyv előállítására, az összes világ átformálására, kiirtására vagy újjáteremtésére. Ezek mind olyan cselekedetek, melyeket a jelenlegi Istenek nem hagynak szó nélkül. Bizonyára tudnak a könyv létezéséről és nem tartják fenyegetésnek, különben nem hagynák itt heverni, egy ilyen alsórendű világban.

- *nevet* A könyv tévedésből maradt itt. Egy Pap dugta el 50 évvel ezelőtt egy Cseresznyefa törzsébe. Viszont nem egyszerű kiszedni. Sajnos a sötét hatalomcsoporttal renelkezőket elítélték, megkínoozták, elzárták, és szolgaként bántak velük. A könyvhöz nem férhetek hozzá, mert szín tiszta sötét hatalom van bennem.

Ohoo, valóban? Miképpen adsz hatalmat és milyen mértékűre gondoltál? Ha az utasításaid során sok mészárlásra lenne szükség, szívesen visszanyerném a telekinézis, villámok vagy a sötétség és árnyak feletti hatalmamat. Bár a stílusomhoz jobban illik, ha inkább a háttérből mozgatom a szálakat, amihez pedig gondolatolvasás vagy emlékek manipulációja lenne a legideálisabb. Minden esetre, melyik Istennek a szentélyéről van szó és merre találom? Legfőbbképpen pedig, mik a hosszabb távú terveid?

- Mégse menj oda. Említettem a fesztivált. Oda menj holnap!

Ugyan kérlek, te is tudod, hogy tudom, hogy nem vagy itt és azt is tudod, hogy engem teljesen hidegen hagy a fizikai tested megnyilvánulása, ha egyáltalán rendelkezel ilyesmivel. Arra vagyok kíváncsi, hogy miként szólítsalak, miféle lény vagy, mik a céljaid, honnan származik és mekkora az erőd?

- Idővel minden kiderül. Még hosszú idő áll mindkettőnk előtt.

Ki beszél itt pénzről? Egy ilyen alsórendű világban semmit sem lehet venni rajta, ami értékes lehet a számomra, még csak nem is nemesfém hanem papír és elektronok formájában tárolják, ami más világokban teljességgel hasznavehetetlen, nem mintha valaha is szükségem lett volna fizető eszközre, hogy megszerezzem azt amire szükségem van. Arról beszélek, hogy képes vagy-e visszajuttatni engem az eredeti világomba, ha teljesítem a parancsaidat, vagy sem?

- Jobb ha tisztában vagy miden feltétellel. Volt aki pénzt kért tőlem, de persze nem tudtam adni neki. Ha szeretnél találkozni velem, megakarod szerezni a könyvet, és részletresebb információt tudni, menj el Sillyába a fesztiválra. Keress egy ősz hajú napszemüveges fekete térdig érő kabátban járkáló férfit.

Elválasztó

Ekkor a hang megszűnt, a sátánista jel eltűnt. Hiába kérdezgettél, nem válaszolt senki sem. Semmilyen energiát nem éreztél se körülötted, se távolabbról. Az ég beborult, az eső elkezdett esni. Dörög, és villámlik az ég. Ideje lesz szállást keresned vagy valami menedéket.

Feladatok/küldetések holnapra:

- Elmész holnap a fesztiválra, majd megkeresed az őszes hajú fickót.
- Vagy nem foglalkozol a hanggal, és magad nyomozol a könyv után a kapott kevéske információ segítségével.

wehrmann & Kenshi

Kiszemeltek együtt egy fogadót majd megszlltok ott. Mivel teltház van, és csak 1 szbad szoba van, így odamentek. Alszotok egye,t majd másnap felébredtek.
Sok ember nevetgélését halljátok. Valószínű az őszi fesztivál az oka. Körül kéne nézni, hátha van valami érdekesség ott.

Mit tesztek?

Cross Kamui

Kutakodsz az emeleten, de semmi ehetőt nem találsz. Meglátsz egy matracot, majd ráfekszel, mert már így is késő lesz hamarosan.

Másnap felkelsz, majd kimész az utcára. Mész egyre beljebb, és hallod az embereket ahogy boldogan nevetgélnek, illetve szép jelmezekbe öltöztek be. Valószínű hogy a Sillyai őszi fesztivál lenne az oka. körül kéne nézni, hátha van valami érdekesség.
Mit teszel?

Elválasztó

Takagi miután írt, neki megírom.
[ Módosítva: 2012.10.14 10:56 ]
Möraja | 2012-10-14 13:11
Szerencsémre le is tudok ülni valahol, ahol nem ázok-fázok halálra (annyira), és a gyomrom korgásától elhatárolódva igyekszem összeszedni a gondolataimat.
A Sors úgy rendelte, hogy idekerüljek.
Teljesen ismeretlen a hely, nem tudom a történelmét, a hozzáállását, a nevét, semmit.
És van itt valami őrült gyilkos vagy isten tudja, micsoda, ami szeret felfordulást kelteni.
Akaratlanul is Leptys jut eszembe. Minden őrá vall; elhurcol egy távoli helyre, egyedül, bedob egy sötét valamibe, és persze a szemem láttára tép mindent apró darabokra.
Hirtelen felkapom a fejem és még lélegzetet venni is elfelejtek. Lehet, hogy ez az egész tényleg Leptys műve? Azé az álnok, kígyónyelvű főnixé? Muszáj lesz kiderítenem...
Gondolataim közül a léptek zaja ragad ki hirtelen. Felém tart, és még az illata sem nevezhető barátságot keltőnek, szinte undorodom tőle. Gúnyosan elhúzom a szám, mikor nyilvánvalóvá válik, hogy engem keres, Megáll előttem, én pedig próbálom a késztetésem egy lelki doboz legmélyére süllyeszteni, hogy kinyúljak és kikaparjak a lábából egy darabot.
-Üdvözletem drága teremtés. -szólal meg, mire még csak meg sem próbálok kedves lenni.
-Harapja meg... Mi a rossebet akar?
Jóval csúnyábbat akarok mondani, de utolsó pillanatban inkább visszafogom magam. Ha nyomozni akarok ezek után, és egy ideig még itt kell maradnom, inkább érdemesebb kordában tartanom magam.
Valamit felém nyújt, én meg dühösen, nem törődve a csomag épségével, kikapom a kezéből. Hiába szeretném, odafigyelek, hogy még csak meg se karcoljam őt a karmaimmal... a Fekete Méreg percek alatt hat, és semmi kedvem rögtön az első utamba kerülőt ok nélkül megölni...
Erről az átkozott izéről is a kezemen Leptys tehet, és addig ott is marad, amíg le nem győzöm. Tehát minél előbb neki kell majd kezdenem a kutatásnak, hátha életem legnagyobb lehetőségét gurították elém.
Mire befejezem magamban a gondolatmenetet, az idegen már el is tűnik. Sebaj, annál jobb. Ekkor fogom fel, hogy egy szendvics van a kezemben, a gyomrom pedig boldogan kordul meg a hírre, hogy végre ehet valamit. De... talán jobb lenne óvatosabbnak lenni, hátha mérgezett. A szendvicset inkább az ölembe teszem, és a boritékot veszem jobban szemügyre. Némi szaglászás és forgatás után óvatosan kibontom, hogy mi lehet benne.
Cross_Kamui | 2012-10-14 13:58
spoiler Kinyit

Nem tudom, valakinek feltűnt-e valakinek, de Merilin kimaradt... és még ő sem válaszolt. Mushmir és Zasyr együtt válaszoltak?
Bocsi a spoilerért...
A.W. | 2012-10-14 16:23
Kihagytam azokat, akik a 2. hetihez nem szóltak hozzá.
hassan | 2012-10-14 20:26
Mire visszaérek a cégérkészítőhöz, már nagyon esőre áll az idő és kezd sötétedni. Sietnem kell, ha még ma meg akarom találni a lányt.
"Fenébe, miért ment ki a fejemből. De annak is örültem volna, ha egyszer végre nem csak információmorzsákat ad meg a céh. Az biztos, hogy most jót szórakoznak rajtam."

Ezekkel a gondolatokkal a fejemben állok neki az ott kapott címek körbejárásának. Semmi különleges nem történik, csak küldenek tovább egyik helyről a másikra. Mikor azonban minddel végzek, elered az eső és már éjszaka van. Az utolsó két címnél azt mondták, hogy még nem járt ott, ezért elindulok az ezek előtt levő cím felé vissza.

"Nem akarok megint az utcán aludni, főleg hogy most van elég pénzem." - gondolom magamban az esőben sétálva, majd meglátok egy nénit kint egy ház ajtaja előtt állva. Hirtelen megérzéstől vezérelve odamegyek hozzá és megszólítom, magam sem tudom, hogy miért.

-Jó estét asszonyom, elnézést, hogy zavarom, nem tudom, esetleg tudna-e nekem segíteni, ha gondolja, fizetek is a segítségéért, nagyon fontos lenne. Nem ismeri a városi cégérkészítőnek kisegítőként dolgozó lányt? Ha netán ismeri, nem látta a mai nap folyamán erre járni? Nagyon fontos lenne beszélnem vele.
behringer | 2012-10-15 01:34
-Ó HOGY AZ A *@%$#&@ #@#%%@@@ &##!% *ä@#!÷$&@, HOGY A *&@!#@$ KELL BÚJÓCSKÁZNI! NEM BÍRJÁTOK ELŐTOLNI A MOCSKOS POFÁTOKAT - ordítottam dühömben, mikor megláttam, hogy már megint palira vettek, és nincs itt senki. Kezd a hócipő tele lenni ezzel a bagázzsal. Küldözgetnek össze-vissza, mint valami kis zöldfülű, újonc futárt...
Miután kiordítottam magam, megcsapja az orromat egy édeskés-füstös szag.
Ez dohány?- és valóban, sejtésem beigazolódott, amint tüzetesebben szemrevételeztem az asztalt.
De asztalon lévő jelet meglátva egyből elfogott a tömény undor. Ezek valami szektások, vagy mi? Azt hiszik, hogy ha rejtélyesek, meg bele kriszkraszolnak pár "gonosz" motívumot a bútorba, akkor hű de sátániak? Túl sok ilyen bugrissal találkoztam már... Mindet csak a hatalom és a pénz utáni vágy hajtotta... Mocskos álszent banda... Vagyis inkább álgonosz...
Majd felkaptam a levelet, és idegesen bontogatni kezdtem... Olvasás közben azért mélyen az emlékezetembe vésem a szövegét, hogy bármikor vissza tudjam idézni, ha úgy tartja kedvem.
spoiler Kinyit
Emlékfelidézés: 1. egy frissen szerzett emlék vagy látott két eltárolása, elméjébe való beleégetése. Ez utánna a használó 3 évig bármikor (pszi használat nélkül) képes tökéletesen felidézni. Ezel lehetnek: helyszínek, szövegek, képek, események, párbeszédek.
Aztán, mint aki jól végezte dolgát, elégetem a levelet.
Azt hiszem ezek után szükségem lesz valami nyugtatóra... Talán lenézek egy kocsmába... Vagy várjunk, jobb ötletem van... Mi lenne ha felgyújtanám ezt a kócerájt? Megyek is, megnézem, van-e rá valamilyen mód...

[ Módosítva: 2012.10.15 1:36 ]
Kenshi | 2012-10-15 02:54
Off: Ezer millióbocsánat a lemaradásért,többé nem fordul elő, ígérem.

Lemaradás:Nem éreztem túl jól magam, ezért nem is voltam igazán beszédes hangulatban, de nem akartam durva lenni Mushmirral, ezért tömören, de válaszoltam a kérdéseire, majd amikor megérkeztünk a fogadóba szobát béreltünk.
Az éjszaka folyamán álmom volt, melyben a tengert láttam, ahogy vihar volt és egy hajó vergődött rajta magatehetetlenül.


Aktuális:Az ébredés nyugalommal töltött el, mert morajló álmomból keltem, a nap sütésre és egy kisebb hangzavarra, ami mégis nyugtató volt, mert emberek nevetésétől volt hangos a fogadó.

Mushmir ágya felé fordultam és halkan megkérdeztem.
-Mushmir ébren vagy?

[ Módosítva: 2012.10.15 2:55 ]
Serena | 2012-10-19 19:59
Semmi nyoma a követőmnek. Túlságosan beleéltem magam gondoltam és álomba szenderültem. Korán felébredtem még az első napsugarak épphogy símogatták az arcomat, de a hőmérséklet elkezdett emelkedni, a pára kicsapódott arcomon és a ruhámon ezért kissé eláztam. Épphogy megúsztam a tegnapi zuhit, de csak szárítkozhatok. Sok hűhó semmiért...

Komótosan kisétáltam egy közeli tisztásra, és kifeküdtem szárítkozni az egyre erősödő napsugarakban. Emberi morajlás elég hangosan beszűrödött a közeli főútrol, ami városba vezet.
Tegnap láttam egy plakátot a város határában amikor a suhancok zaklattak. Egy fesztivál lesz, ha jól emlékszem és pont ma. Úgyis imformárciót kell gyüjtenem, mert sok furcsa pletyka terjeng erről a városról. Ma nem hibázok hatázotam el magam és hozzáláttam füveket szedni. Az éjszakai rohanásom alatt felmértem terepet hamar megvoltak a hozzávalók. Ma jól kell eladnom magam gondoltam. Gyorsan elkészült a kence és eltűntek a hegek az arcomról. A torkomon direkt meghagytam és a vak szemeimel sem tudok mit kezdeni, de mindez mellékes. A város határában elcsentem egy nem túl feltünő ruhát egy szárítükötélről. Erintése alpjén 2 éve használatban lévő durva szövésű kezeslábas szerűség volt. Kellemes illata volt, elgondolkodtam miközben egy sikátorban huztam fel zsákmányom, honnan ismerhetem ezt az illatot, de végül rájöttem nem emlékszem semmire, mint áltlában ez kissé lelombozott, akár a gondolat, hogy emberek közé megyek.

Tervem a következő volt még a kövön fekve eszeltem ki.
Arcom hegek nélkül még az elfek szemében is vonzónak számított állításuk szerint. Emlékszem mikor először használtam a kencét senki sem ismert fel a falubam De szerencsére egyedi orgánomú mély hangom a toroksembnek hála eléggé komoly ismertető jegyem, bár már ezt is megtanultam simogatóan mélyen búgóra változtatni, ha szükség úgy hozná, de most nem erre volt szükség. Eljátszom az aranyos könnyesszemű eltévedt vak kisgyermeket, aki elvesztette a szüleit a forgatagban. Ki is néztem a sikátorból a jelölteket a szivdobogásuk és az árusokkal valamint a környezettükel folytatott interakcióük alapján. Amíg nyugtatgatnak rákérdezek a környékbeli friss történésekre, Miközben mesél " szépen lassan lenyugszom " , ha érdekes a story lehet vele maradok a nap folyamán és környezetét is kifagattom, ha nem visszuatérek a vadonba és alszom egy jót, mert az éjjel nem pihentem ki magam!

[ Módosítva: 2012.10.19 22:37 ]
Tenshichan | 2012-10-19 20:13
Bár nem vagyok túl nagy rajongója a vásároknak és az ilyeneknek, mégis úgy érzem ott a helyem. Igazából tényleg nem tudom mit vegyek fel egy ilyen vásárhoz, mivel eddig csak az ablakomból figyeltem ki az utcára. Fel vettem egy szélesebb szoknyájú egybe ruhámat ami ezüst és és fehér színű. A szobámban még pörgök - forgok benne egy párat. El köszönök a családomtól és elindulok ki a piacra. Sok ember van ott. Kedvesen mosolyog rájuk, azonban kezemben ott a levél és rajt a csillag de amennyire lehet el takarom. Nem akarom megijeszteni az embereket. Majd elérek piac közepére. Egy szökő kút van ott. Körbenézek, hátha innen látok azt az illetőt aki a levelet írta nekem , pedig még sosem láttam. Remélem itt lesz, kíváncsi vagyok mit szeretne ő tőlem.
[ Módosítva: 2012.10.20 16:36 ]
Amarillis | 2012-10-21 11:40
Nagyon rosszul érzem magam amiatt,hogy a két címre nem vittem ki a megrendelést, de vigasztalom magam, hogy holnap is lesz nap. Amúgy sem tenne jó benyomást az emberekre egy bőrig ázott futár. Ráadásul, ha valamire most nincs szükségem, az a megfázás. Betegen se nyomozni, se pénzt keresni nem lehet.
Épp beletörődnék abba, hogy akkor vetkőzés és irány az ágyikó, de hallom hogy a hatalmas vaskapu nyikorogva kinyílik. Óvatosan kipillantok az ablakon, látom hogy Netti néni a kapu előtt áll vele szemben pedig egy férfialak. Sajnos az ablakból nem tudom ki venni ki az, ezért jobbnak látom lemenni. "Még szerencse, hogy eddig nem vetkőztem félpucérra, jól néznék ki!" Miközben lefelé sietek a lépcsőn megfordul a fejemben, hogy valaki csak segítséget kér, de ha már elindultam, nézzük meg közelebbről azt a tagot. Az ajtó résén át megpillantom, hogy ez megint az a kócos alak, akit már kétszer láttam korábban. Hallom, hogy épp rólam kérdezni Netti nénit. Kilépek az anyó mellé a kapuba, s egy csábos pillantást meg egy mosolyt is megengedek a srác felé.
- Invitáld be nyugodtan Netti néni! Szívesen beszélek vele. Mivel itt vagyok, nem kell félnetek, hogy bármi bajt csinálna. Amúgy is pillanatok múlva kitör az égiháború. - mondom kedvesen, majd eszembe jut, hogy mégse rendelkezhetek mások portájával... picit belepirulok. - Kérlek Netti néni, persze, csak ha nemgond!


spoiler Kinyit
Bocsi, hogy az utolsó pillanatban...
Heyes | 2012-10-21 12:55
A körülöttem levő könyvkupacok között elkezd beszűrődni a reggeli nap fénye. Az egész éjszakát a könyvek olvasásával töltöttem, hogy találjak valamilyen információt a kívánságok könyvének hollétéről. Azonban semmi használhatott nem találtam. A fáradságtól az asztalra hajtanám a fejem amikor zsivajgást hallok az utca felől. Bágyadtan az ablakhoz balogok és kinézek, hogy mégis mi folyik odakint. A könyvtár előtt gyülekeznek az emberek mind valamilyen maskarába bújva. Felkelt az érdeklődésemet ezért én is lemegyek közéjük, hogy megkérdezem mégis mi folyik itt. Alik hogy le érek a lépcsőn egy állat jelmezbe bújt gyerek ütközik belém. Bocsánatot kér és szaladna is tovább , de én utánakiáltok:
- Mi ez az egész mi folyik itt ?
- Sillya városába tartunk, mert kezdődik az ősznyitó fesztivál! -válaszolja és el is tűnik a tömegben.
~ Én is szívesen velük tartanék jó volna kikapcsolódni egy kicsit , de azt hiszem ez most nem fog menni. Nincs is rá elég pénzem és amúgy is szinte semmit sem hallattam a kutatással. Ráadásul elég fáradt is vagyok jobb lesz, ha pihenek egyet, majd folytatom a kutatást. - gondoltam magamba, majd kerestem egy helyet ahol alhatok. Estéig fel sem keltem.
Gilgamesh | 2012-10-21 13:44
Elmegyek a fesztiválra és megpróbálom megkeresni az őszhajú fickót

spoiler Kinyit
Sajnos nem volt időm a héten rendesen írni, de majd még kifejtem szebben és részletesebben
Cross_Kamui | 2012-10-21 19:33
Az éjszaka szörnyű vihar volt, sűrűn mennydörgött az ég. Az eső tisztára mosta a porfödte várost. A reggelt madarak zajos civakodása jelezte, a verebek soha sem aludtak sokáig. A nap már régebb fölkelt, viszont még csak most jutott odáig, hogy szemeimet is sugaraival zaklassa.

Ásítva keltem fel. A tető túloldalán egy rozsdás kád állt, valaha fürdőszoba lehetett ottan. Odasétáltam, jól esett felfrissítenem a bőrömet, ismét üdének éreztem magam. Viszont ideje volt valami alkalmi munka utána nézni. Sok választásom nem volt, így elindultam már már céltalanul az utcán.

Egy órányi sétafikálás után utcai zenére lettem figyelmes. A dobok furulyák és vonós hangszerek dallama felé vettem az irányt, közben a levegőben terjengő sült hús illata is egyre inkább arra bíztatott, hogy kiderítsem mi folyik a küzelben. Az utca, amin épp sétáltam egy térre vezetett.

A tér árusok standjaival volt tele, egy sarokban zenészek húzták a nótát, valamivel arrébb mutatványosok adták elő lélegzetelállító tudományuk. Az olcsó – vagy netán ingyen – kaja és egy fél erszénnyi csillogó érme képével a fejemben, elhatároztam, hogy körülnézek a fesztiválon. Talán valaki tud segíteni szegényes helyezetemen.
A.W. | 2012-10-22 01:23
Nos, egyet-kettőt késni fogok az újabb történetekkel a nemrég lejárt kitiltásom miatt. Hétfőn, vagy kedden közzéteszem őket. Attól függ, mennyire leszek kreatív.

Ha nem lesz meg keddre, akkor valószínű megint kitiltást kaptam a SAO-ban írt kritika miatt. Persze attól függ, ki mennyire veszi a szívére, és válik flame war kezdeményezésnek. Addig is türelem.
[ Módosítva: 2012.10.22 1:24 ]
A.W. | 2012-10-24 17:07
2012 10. hónap: 4.hét

Möraja (Mia Möraja)

A boríték tartalma egy plakát, ami épp egy őszi fesztivált hirdet ami Sillya városában lesz. Érdekes hogy ezt tartalmazzaa boríték, mivel az utcán talán láthattál ilyesmi plakátot. Persze rá se hederítettél, de most már tudod hogy a holnapi napon lesz ez a rendezvény. Lesznek árusok, mutatványosok, táncosok, és még ingyen ennivaló is lesz egy-két árusnál.

Alszol egyet és elmész másnap a fesztiválra?
Vagy alvás utáb másmerre mész?

Hassan (Harlan)

- Jó estét fiatalember. Nem vagyunk szállásadók, nem működünk panzióként. Ismerünk egy ilyen lányt. Mit akar a lánytól?

Kérdezi az öreglány.

Közben felnézel az emeleti ablakba, és látod hogy valaki épp téged les. Később a lány lejön, majd megszólít.

behringer (Remien)

Hirtelen elsötétedik minden, lassan már semmit sem látsz, és egyszercsak valamki átölel hátulról. A vállaidra teszi két kezét és a füledbe suttogja:

- "Mondd, kíváncsi vagy milyen az igazi fájdalom?"

Hirtelen megfordulsz, a két kezét próbálod megfogni, de nem tudod, mivel hozzáérsz, el is tűnik. Sajnos semmit sem látsz a sötétben, cak tapogatózol mindenfelé. Egyszercsak megint megszólal a hang:

- Nem jössz el az őszi fesztiválra? Ha engem akarsz, keress meg ott!


Sillya városában megrendezésre kerül egy őszi rendezvény ahol lesznek árusok, táncosok, különféle bemutatók és még ingyen kóstolók is. Elmész a rendezvényre?


Kenshi & wehrmann

Ti most cseverésszetek egymással, majd döntéstek el, hogy elmentek e a fesztiválra vagy nem. Illetve azt hogy külön utakon fogtok járni vagy sem.

Serenaxd

Elindulsz utadra, mész a tömeg felé. Egyszercsak átmész a város kapuján, majd rögtön odaérsz a rendezvényre. Végigmész a kirakatokon, sok a választék. Vannak fegyverek, további használati tárgyak. Ereklyék, érdekes kövek, könyvek, illetve sokféle étel. Mit teszel?

Tenshichan

Várakozol a szökőkút mellett, de a levél írója nem ad magáról semmiféle jelet. Körbe-körbe nézegelődsz, majd az egyik színpadon táncoslányok jelennek meg. A színpadhoz közel van egy szék, és asztal. Valamiféle szabadtéri étterem lehet. Élvezed az előadásukat, vagy inkább rögtön körbenézel?

Amarillis

Mindössze meg kéne várnod hassan írományát, aztán arra reagálni. Szóval párbeszéd követekzik kettőtök között.

Heyes
Miután felébredtél, kinézel az ablakon, de az utca kissé csendes. Valószínű, mindenki a fesztiválra ment. Elkezdesz kilépni az utcára, majd jobban szemügyre veszed az életet. Egyszercsak a távolból egy sikítást hallasz. Vajon ki lehet az, és pontosan honnan jött?

Gilgamesh

Elmész a fesztiválra, odaérkezel. Rengetek árust találsz. Van ahol ingyen étel is van, de természetesen csak egyfajta ennivaló. Egy programplakátot veszel észre, majd észreveszed hogy az egyik program át van húzva. Sajnos nem lehet elolvasni, úgy átsatírozta valaki. Egy másik plakáthoz is odamész, ott úgyszint át van firkálva.
Ahogy haladsz előre, egy gyanús alakot megpilantasz az egyik ház tetején. Épp üldögél. Távolról nem nagyon látod az arcát. Később a gyanús alak egyszercsak hátraesik, majd eltűnik. Lehet hogy lezuhant, és valami hülegyermek lehetett. Megnézed ki lehet az?

Cross_Kamui

Az egyik kirakatnál megállsz, ahol ingyen kapsz pogácsát. Ilyen sincs minden nap. Közben arra leszel figyelmes hogy egy gyanús őszhajú napszemüveges pasas elmegy melletted, majd hirtelen eltűnik a tömegbe. Próbálsz utánamenni, de nem tudod elkapni. valószínű, valami itt készülőben van. Kicsit köbenézel, majd észreveszed hogy valaki leesik az egyik ház tetejéről. Nos, mit teszel?
hassan | 2012-10-24 17:49
- Elnézést asszonyom, nem akartam tolakodó lenni. – válaszolok a hölgynek, amikor feltűnik, hogy valaki néz az ablakból, majd elsiet onnan. Most veszem csak észre, hogy a csuklyát fel sem tettem, már csöpög a hajamról a víz, teljesen eltakarja a szemem. Ekkor kiér a lány a ház ajtajába, rápillantok, majd vissza az öregasszonyra, majd megint a lányra. Hátrasimítom a vizes hajam, és feltűnően bámulom a lányt, vizes ruhája arról árulkodik, hogy nemrég érkezhetett. Elkapom a pillantását és látom, hogy rám mosolyog, majd az öregasszonyt megkéri, hogy beszélhessek vele, de ekkor már ott vagyok előtte, elkapom a kezét és meghajolva kezet csókolok neki, majd felkapom a fejem.

- Remélem nem haragszol, de nem számítottam rá, hogy egy ilyen szépséggel fogok még a mai nap találkozni. – megeresztek egy mosolyt, majd az öregasszonyhoz fordulok.
- Ha nem bánja, nem akarok kellemetlenséget okozni, de feltétlenül beszélnem kell vele, ezért az ő nevében is viszlát!

Megfogom a lány kezét és kirohanok vele az esőbe a legközelebbi szálláshely felé, rohanás közben még beszélek hozzá:
– Bocs, de jobb szeretek kettesben beszélgetni, fizetem a szobát is. A bemutatkozás pedig ráér később.

Odaérünk a fogadóhoz, kiveszek egy kétágyas szobát, felmegyünk, becsukom az ajtót, majd felé fordulok.


Elválasztó

AW
spoiler Kinyit
Mennyire lesz baj, ha vasárnapig esetleg többször is kommunikálunk? Csak hogy 1 hét alatt ne 2 mondat menjen le. Ja és köszi, hogy megírtad a folytatást.

Ama
spoiler Kinyit
Ugye nem gond, ha felpörgettem a találkozás eseményeit? Ha valami esetleg nem tetszik, nyugodtan megváltoztathatod. xD
Möraja | 2012-10-24 17:50
...
......
.........
~Hogyazajóédes...~
Megfordítom a plakátot, megnézem fejjel-lefelé, megpróbálom, hátha le lehet fejteni az egyik rétegét, nézek én ezen mindent, és mégsem értem, hogy mi akar lenni a dolog. Egyáltalán hol a tetves fenében van ez a Sillya, mert az biztos, hogy az életben még nem hallottam róla.
Hátradőlök a falnak és az égre nézek, a zuhogó esőt figyelve. Bár itt lenne Haku, ő biztos tudna mindent.
Érdekel engem egyáltalán ez a fesztivál? Fogalmam sincs, hol vagyok, merre induljak, mit keressek. Az agyam mélyén levő kis gyanú, hogy Leptys erre járhat, csak halovány, habár ez a titokzatosság továbbra is rá vall. Leptys mindig fél-nyomokat hagy, mint ez is, hogy kínozhasson, aztán támad.
Lehunyom a szemem és lecsillapítom az elmém. Az eső lágy hangja sokat segít, egy idő után érzem, ahogy megnyugszom, a szívem csillapodik. Ekkor újra előveszem a plakátot és elolvasom.
Sillya. Nem tudom, vajon ebben a városban vagyok-e vagy sem, de van rajta útmutatás, hova kell menni. Egyszerűen csak kell keresnem egy hasonló helyet, és ha itt nem találom, akkor megkérdezek valakit, merre induljak. Nem nagy kunszt, megoldható. Azt még meggondolom, egyek-e majd, hisz tekintve, milyen titokzatos módon invitálnak oda, meglehet, hogy mérgezett vagy ilyesmi. Ám ezt is megoldom valahogy. A dologból végülis jó is kisülhet: legalább megtudhatom, hol vagyok, és ha Leptys tényleg itt van, akkor talán végre alkalmam nyílhat alaposan szétkesze-kaszabolni a tollas-csőrös kis pofikáját...
Lehunyom a szemem, összehúzom magam jó kicsire a köpeny alatt és alszom, amennyit csak tudok. Szinte a nappal kelek, érzem, hogy régi kalandor-énem szokásai kezdenek életre kelni. Igyekszem minél jobban rendbeszedni magam, nem törődöm a gyomrom korgásával - egyenlőre -, ellenőrzöm a medálom - kapunyitásra még nem jó, de baj esetén már szolgálatot tehet (*) -, majd elindulok a plakáttal a kezemben, remélhetőleg jó irányba.


Elválasztó
spoiler Kinyit
*Amire a medál szolgálatot tehet szükség esetén:
-Kis gyógyítás: felületi sebek begyógyítása egy emberen, max másfélszer (egyszer teljes gyógyítás, majd utána már csak egy részlegesre futja, attól függően, mennyi dolga volt előzőleg), belső sérülésekre, törésre nem alkalmas.
-Cosimo: Cosimo, a tűzmacska megidézése. Kizárólag fizikai támadásai vannak (karom, harapás), a tüze nem éget sem ellenséget, sem barátot, méretre akkora, mint egy nagyobb póni, egy nagyobb csapás hatására eltűnik (emberi ököl még nem számít, de egy bunkó, fejsze, vagy ilyesmi már igen).

Ha a medál ma nem kerül használatra, akkor következő nap több varázslat hajtható vele végre (persze van korlát). Az erő használata a kapunyitási energiára nincs hatással, mivel az külön és lassabban töltődik. /Ha úgy vesszük, akkor a medálról alapvetően ennyi, a varázslatok listáját meg már elkezdtem összeszedni, szólj, ha adjam oda /
[ Módosítva: 2012.10.24 17:51 ]
A.W. | 2012-10-24 18:07
Mennyire lesz baj, ha vasárnapig esetleg többször is kommunikálunk? Csak hogy 1 hét alatt ne 2 mondat menjen le. Ja és köszi, hogy megírtad a folytatást

Csináljátok ezt. viszont döntsétek el majd hogy mentek e az őszi fesztiválra, vagy vissza a műhelybe. Esetleg meghívod e valami kávéra, stb.

Igen, megírtam mert késtem. Egyszer én is megtehetem. : p Egyébként szépen fogyunk, nem mondom. Ez csak nekem lesz jó.

Möraja: Ok. Küldd majd el.
[ Módosítva: 2012.10.24 18:09 ]
Amarillis | 2012-10-24 20:14
Na jó, kifejezetten szeretek az esőben sétálni, de ez az esti viharos rohanás nem hiányzott az életemből. Ahogy sejtettem, kissé bájgúnár a fickó, annak ellenére, hogy rendkívül udvariasan kezdte a dolgot, igen gyorsan felforgatta az estémet. Mindenképpen szereti a saját kezébe venni az irányítást, de valahogy úgy érzem hasznomra lehet. Most kell okosnak lennem, lássuk mit akar...

Ha meg a félreérthető környezet mellett a szándékai is megkérdőjelezhetőek három másodperc alatt mérgezett senbon szalad a nyaki ütőerébe és reggelig húzza majd a lóbőrt.
Persze, ha nem hagy más választást...
Na de ne szaladjunk így előre, eszemben sincs felfedni az álcámat, pláne amikor kezdenek alakulni a dolgok...

Bár minden idegszálam megfeszül, sikerül ismét a kedvesség álcája mögé bújnom. Óvatosan lesütöm szemem, és csak lopva figyelem a kócos, kissé csapzott és tagadhatatlanul sármos (persze ezzel ő is tisztában van -.-) idegent.

- Engedje meg, hogy bemutatkozzam Aika vagyok. Köszönöm a "kedves" meghívását, bizonyára már rájött, hogy én nem olyan lány vagyok. Mégis miben lehetek a segítségére?


Elválasztó

hassan
spoiler Kinyit
Semmi gond, sőt örülök hogy történt végre valami... még egy tea a néniéknél és a saját csészémbe csöpögtettem volna mérget! Kuncog
[ Módosítva: 2012.10.24 20:15 ]
Tenshichan | 2012-10-24 20:27
Igaz is...A hasam jó ideje korog már. Éhes vagyok. A "baleset" óta nem ettem semmit. Hát végül is... Körbenéztem, nehogy valaki helyét elfoglaljam. úgy tűnk nincs itt senki. Húh. Akkor le is ülök. Majd miután le ültem a kényelmes székbe, hirtelen egy pincér termet mellettem. Először meglepődtem, de aztán köszöntem neki
- Jó estét.
- Jó estét kisasszony. Döntött már?
- Öhm...Egy pillanat.- gyorsan fel kaptam az étlapot. Végig nézem az ételeket végül egy francia hagyma levest, sült halat főt zöldségekkel és a végére süteményt teával. A pincér el is tűnt. Fura.... De nem is akartam erre gondolni. Inkább néztem a tán showt. Nagyon ügyesek a lányok. Az előadás fel állva táncolt nekik a közönség. Ekkor látok meg egy kis családot. Apuka,anyuka, kis gyerekek. Mint az én régi családom. Apám festő volt, anyám igaz nemesi családból származott de egyszerű énekes nő volt. Eszembe jutott sok minden. Egyszerű élet is megfelelne, találkozni egy fiúval, szerelmesnek lenni. De úgy , hogy viszonozzák a szerelmemet. Ah! Mulatni jöttem! Nem bánkódni! A pincér megjelent az étellel és enni kezdtem. Hmmm~ De finom~ Miközben az ételt falatoztam és élveztem a műsorokat. Majd fizetek de mondtam, hogy az asztalnál maradnék. Tovább figyeltem. Reméltem hátha a levél írója megjelenik, de inkább föl adtam. Ki tudja ki lehet, de ha meghív ám nem jelenik meg eléggé bunkóság... Nézelődtem. A nevelő anyám azt mondta jó alkalom ez a vásár. Talán megtalálom azt a férfit akire várok.
[ Módosítva: 2012.10.24 20:28 ]
hassan | 2012-10-24 21:00
- Az én nevem Harlan, hagyjuk el ezt a távolságtartó beszédstílust és maradjunk a tegezésnél. - megeresztek egy mosolyt. - És jó szemem van a nőkhöz, ezért természetesen egyértelmű volt, hogy nem vagy olyan, nem is ez volt az oka az invitációmnak.

- Remélem nem bánod, hogy iderángattalak, a lényegre térek, utánna pedig javaslom a gyors öltözést, mielőtt megfázol. Szomorű lennék, ha egy lány miattam lenne beteg. - mondom még mindig mosolyogva, majd töretlenül folytatom, hirtelen komolyra váltó arccal.

- Az okom egyszerű, rendesnek tűnsz, ezért bízom benne, hogy segítesz, ha másban nem is, legalább az információban, amire szükségem van. Tudom, hogy valaki említést tett neked egy tárgyról, ami elég nagy hatalommal bír. Arra lennék kíváncsi, hogy mi ez és miféle hatalom az olyan, ami akár a múltat is megváltoztathatja? Ha kell, szívesen fizetek is az információért, vagy kérhetsz akármit, a módomban áll, megteszem. - a komolyság ismét mosolyba csap át, rákacsintok, leülök az ágyra és a hajamba túrok, ami sikeresen megint a szemem elég kerül, de még azon keresztül is csak a lány szemeit nézem mosolyogva.


Elválasztó

Ama
spoiler Kinyit
Mivel AW szabad kezet adott, gondoltam akkor töltsük ki, ne csak 1 kérdés legyen, hanem valamiféle beszélgetés. És amint folytatod és még van miről beszélni, szerintem nyugodtan mehet, majd valahol lezárjuk, ha valamiféle döntésre jutottunk.
Amarillis | 2012-10-25 21:29
- Ejnye de gyorsan terjednek a hírek. Áruld el, miért van szükséged arra a tárgyra? A válaszodtól teszem függővé a továbbiakat... - tekintete áthatóan fürkész, mintha a szememből akarná kiolvasni a válaszokat, de nem adják azt olyan könnyen. A légkör teljesen nyugodt, nem érzem, hogy ártó szándékai lenének. Alaposan megtanultam olvasni a szavakat kísérő gesztusokból, mimikából és minden rezdülésből. Kíváncsi lettem a történetére, ha megbízik bennem, ez kölcsönössé válhat. De neki kell megtenni az első lépést.

Elválasztó

hassan
spoiler Kinyit
Persze, élvezzük ki a játékot!!!
[ Módosítva: 2012.10.25 21:30 ]
hassan | 2012-10-25 23:56
-Ha tudnád, hogy milyen gyorsan terjednek a hírek. - csóválom a fejem mosolyogva. - Nagyjából egy hete kaptam meg az információt, hogy ebben a városban a cégérkészítőben kisegítő lány a mai nap fog híreket szerezni egy bizonyos tárgyról. Mielőtt bármi kérdést is feltennél - ledobom a köpenyem és felhúzom a bal karomon a ruhát, a vállamon láthatóvá válik egy égetett kereszt alakú seb - látod ezt? Az egyház tulajdonai kapják ezt a jelzést. - szégyennek számít, de én még mindig csak mosolygok.

- És most nézd meg ezt. - felhúzom jobb csuklómon a ruhát, egy kettétört félhold tetoválás van rajta - Ez pedig egy céh jele, aminek még mindig a tagja vagyok, nekik köszönhetem, hogy ma élek. Ja és mellesleg az információ is tőlük származik, az már mellékes, hogy szeretik az emberhez a bonyolultabb úton eljuttatni az infókat. Remélem ezzel az egyik kérdésedre sikerült választ adnom. - itt lehervad a mosoly az arcomról - A miértre majd akkor adok választ, ha elmondod mi az a tárgy és hogy neked pontosan mit mondtak róla, mit lehet vele elérni és hogyan, valamint hogy neked miért van rá szükséged? Így megfelel? - félrekotrom a hajam és mind a két szememmel egyszerre kérdően és bizakodva nézek rá, így is elég sokat felfedtem magamról, remélem lesz eredménye.
Amarillis | 2012-10-26 14:17
- Kedvemre való a válaszod, elmondom amit tudni akarsz. Bár az informátoraid kissé pontatlanok, mert igaz, hogy elvállalok alkalmi munkákat, valójában költő vagyok. Csak tudod manapság az a művészet, ha valaki ebből akar megélni... - mondom, miközben most először leplezetlenül a szemébe nézek. Tekintetem a lelkébe fúródik, mégis rezzenéstelenül állja. Tényleg sok mindenen ment már keresztül és erősebb jellem attól is, mint gondoltam. Akaratlanul egy elismerő mosollyal nyugtázom a dolgot.

- A tárgy nem más, mint a Kívánságok Könyve, melybe ha beleírod a kívánságodat, az teljesülni fog! Amit eddig tudok, hogy a könyv biztos létezik, ezt nem csak azért merem kijelenteni, mert olyan erősítette meg akinek adok a szavára, hanem azért is mert gyanúsan nagy a mozgolódás errefelé mostanság, ami jelzi, nem csak nekünk fáj a fogunk erre a felbecsülhetetlen kincsre. Nekem egyetlen okból van rá szükségem, hogy meggyógyítsak egy számomra fontos személyt, akinek nincs más esélye. Tudod Kei a legjobb barátom, együtt nőttünk fel, olyan mintha a bátyám lenne. - majdnem könnybe lábad a szemem, de erőt veszek magamon, hisz uralkodnom kell az érzéseimen, így ismét mosoly mögé rejtőzöm, bár elég haloványra sikeredik.

- Ezen kívül nekem nincs szükségem rá, és nem is kívánom a birtoklásával járó felelősséget hordozni. Úgy érzem benned sincs ártó szándék, bár egy ilyen esetben nincs garancia. Azonban, ha rossz kezekbe kerül az hatalmas tragédiákhoz vezetne. Ezért, ha meg van amit akarunk, talán érdemes lenne elpusztítani, te mit gondolsz erről? - ismét mélyen a szemébe nézek, de csupán egyetlen pillanatra. Remélem viszonoztam a bizalmát, kíváncsi vagyok mennyire hasonlít a felfogásunk... eddig úgy érzem együtt tudnánk működni, de várjuk ki a végét...
hassan | 2012-10-26 14:46
Érdeklődve hallgatom minden szavát, majd egy pár pillanat szünet után megszólalok. - Költő vagy? Ez meglepett, inkább egy magát jól álcázni tudó harcosnak tűnsz. - mosolygok - Ez a könyv azonban nagyon érdekesen hangzik, bármilyen kívánság...és egy barát megmentése. Igazság szerint nekem csak a múltam miatt kell, valami történt velem, amire nem emlékszem...miért lettem árva? Mi történt a családommal? Honnan származom? Talán a sors kegyetlen játéka lenne, hogy az ezekre a kérdésekre keresem a választ, mióta csak az eszemet tudom? - idegesen csóválom a fejem, a Hold fénye épp csak egy pillanatra süt be az ablakon, élénk zöld szemem szikrákat szór, ha csak egy másodpercig tart is...ezután pár másodpercig csak az eső zuhogása visszhangzik, ismét leülök az ágyra.

- Ne haragudj, kicsit elragadtattam magam. Nekem is volt egy fontos barátom, lehet, hogy már nem is él, de ha így is van, hagyom békében nyugodni. Jobb, ha nem tudja mi lett belőlem, mióta elszöktem az egyház karmai közül. - mosolyogva csóválom a fejem ismét, remélem nem érti félre amit mondok.

- Visszatérve a könyvre, mit lenne, ha együtt keresnénk meg? Ha majd megvan, eldöntjük, hogy mi legyen vele. - vállvonogatva teszem a javaslatot, az én indokom a könyvre úgyis önzően hangzik. - Igaz régen dolgoztam csapatban, de a nők általában biztonságban érzik magukat mellettem. - rákacsintok kajánul vigyorogva és a kezemet nyújtom - Mit szólsz hozzá? - azért jobb, ha a gyógyító erőmet nem fedem fel egyenlőre, annyira azért nem bízok meg senkiben ilyen gyorsan, így is csak páran vannak vele tisztába. Mindent a maga idejében, egy kis titok nem árthat.
Amarillis | 2012-10-27 10:24
Nem tudom, hogy csak viccelt a harcossal, vagy tényleg ilyen jó szeme van a nőkhöz... de csak mosolygok szavain. Szükséghelyzetben úgyse lesz választásom, addig meg felesleges belemenni a dologba. Azt hiszem neki is bőven lesz még mit mesélni, de kezdetnek ennyi elég. Ha így folytatjuk több időt töltünk majd együtt. Egy pillanatra megváltozott a légkör a levegő szinte megfagyott, látom a fájdalmat és a haragot a srác szemében. De ő is elrejti az érzelmeit, ebben hasonlítunk, talán azért is veszem észre ilyen könnyen, máris mosolyog. De teljesen megértem, biztatóan bólogatok.

- Elfogadom az ajánlatod, kezet rá! Ketten úgyis többre megyünk, mintha külön-külön nyomozgatnánk. Holnap fesztivál lesz a városban, mi lenne ha elmennénk...? Persze taktikusnak kell lenni, nem lehet csak úgy odarohangálni emberekhez és kérdezősködni, de lehetőségnek jó. Szerinted? Csak előtte reggel el kell még szaladnom a maradék 2 címre... ó a csudába, Netti néniéknél hagytam a megrendelést!
behringer | 2012-10-27 12:47
- Áh, ez így nem vicces tovább... - morogtam az orrom alá, és kiábránudlt arccal kisétáltam az épületből.
Kedvtelenül lépkedtem vissza szállásomra, ahol elfogyasztottam egy adagot a kedvenc helyi specialitásomból, majd felvonultam a szobámba.
Az ágyamra vetettem magam, és a gondolataimab merülve bámultam a plafont. Az agyam a fesztivál és a rejtélyes nő között cikázott oda-vissza, szinte hallottam, ahogy zakatolnak a fogaskerekek az agyamban.
Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy mostantól nem törődök azzal a némberrel. Még ha kapcsolatba is lép velem, majd semminek nézem.
Viszont a fesztiválra lenézek majd. Még ha nem is lesz érdekes, régen dőzsöltem már egy jót. És ahogy hallottam, ez a vidék igazán kiváló borokkal büszkélkedhet...


spoiler Kinyit
A.W. : A levélben egyébként mi állt? Vagy az váltotta ki a "sötétséget"?
[ Módosítva: 2012.10.27 12:48 ]
hassan | 2012-10-27 13:41
- Egy fesztivál...igen, én is láttam róla plakátokat. Kezdetnek megteszi, de azt javaslom együtt menjünk a biztonság kedvéért. Ráadásul te jobban ismered a környéket nálam, egyedül még eltévednék. - ezt persze nem gondolom komolyan, sose tévedtem még el sehol.

Kinézek az ablakon a sötétségbe, az eső kopogásának hangja teljesen megszűnt, lassan visszafordítom a fejem a lány felé idióta mosollyal az arcomon. - Csak úgy mellékesen, mikor szándékozol levenni azt a vizes ruhát? Már majd két órája, mióta ideértünk rajtad van, tényleg meg fogsz fázni. Ha együtt fogunk utazni, az ilyen dolog természetes! - az idióta mosolyt bólogatás kíséri. - A megrendelésekért pedig ha annyira fontos, majd elmegyünk reggel, de most...! - elkezdem levenni a vizes ruháim és közben magamban nevetek. Valami sosem változik, bármiken is mentem keresztül.
A.W. | 2012-10-27 14:12
A.W. : A levélben egyébként mi állt? Vagy az váltotta ki a "sötétséget"?

Egy meghívó az őszi fesztiválra. De mivel elégetted, így nem tudhatod.
behringer | 2012-10-27 14:34
spoiler Kinyit
A.W. írta:
A.W. : A levélben egyébként mi állt? Vagy az váltotta ki a "sötétséget"?

Egy meghívó az őszi fesztiválra. De mivel elégetted, így nem tudhatod.

De elolvastam Még memorizáltam is
behringer írta:
Majd felkaptam a levelet, és idegesen bontogatni kezdtem... Olvasás közben azért mélyen az emlékezetembe vésem a szövegét, hogy bármikor vissza tudjam idézni, ha úgy tartja kedvem.

De akkor ezek szerint semmi lényeges xD
[ Módosítva: 2012.10.27 14:41 ]
Serena | 2012-10-27 18:49
Mint már mondtam utálom a tömeget és a fesztivál meg főleg csak púp a hátamra, ezért kimegyek a sikátorból és megpróbálkozom a trükömmel.
spoiler Kinyit
lásd korábban
[ Módosítva: 2012.10.27 18:51 ]
Heyes | 2012-10-27 19:33
Már javában alkonyodott mikor felébredtem. A sötétség kezdte belepni az utcákat. Kintről már nem lehetett hallani a korábbi nyüzsgést. Felkeltem az ágyból és a szoba ablakhoz sétáltam, majd kinéztem rajta. Az utcák csendek voltak.
~ Valószínűleg már mindenki elment a fesztiválra. - gondoltam magamban. - Ideje indulni. - magamra öltöttem a ruhámat és elhagytam az épületet. Az utcákon alig volt mozgás, néhol egy-egy kóbor állatott látni. A boltok már mind bezártak a kocsmákból sem szűrődött ki a szokásos lárma.
- Ideje folytatnom a könyv utáni nyomozásom azt hiszem most... - ekkor egy sikoly szakította meg a gondolatmenetemet. - Mi történhetett? Jobb ha utána nézek majd a hang irányába indultam.
wehrmann | 2012-10-28 02:36
-Már elég régóta ébren vagyok. Nincs szükségem 10 óra alvásra, már nem vagyok gyerek.
Bökök oda kicsit gúnyosan Kenshinek.
-...de nem félreérteni. Csinálok reggelit, te addig öltözz fel.

*Mushmir kimegy a szobából valami harapnivalóért.*
Hát jó, csak kérdeztem...
*Amint, Mushmir elhagyta a szobát, Zasyr magára öltötte gúnyáját*
Szilvásbukta. Minenki szereti a szilvásbuktát. Biztos Kensi is benyom egyet belőle. Viszek kettőt, meg két kolbászos szendvicset. A fogadós ellátott engem infóval: Egy Sillya nevű városkában vagyunk, ahol épp most folyik egy fesztivál. Hablatyolt valami könyvről is, de gőzöm nincs mit takar ez a dolog. Még szerencse, hogy a dugidollárjaimat elfogadta a fogadós... Kicsit kellemetlen lett volna reggel csak kiosonni és nem fizetni. A reggeli és a kétágyas szoba volt 12 dolcsi... nem valami sok, maradt még bőven.
*Mushmir visszamegy a szobába*
-Jóreggelt mégegyszer. Az én gyerkőceim sose keltek fel elsőre, látom te nem ilyen gyerek vagy.
-Szilvásbukta vagy kolbászos szendvics?
Nyújtom oda a két zacsit benne a reggelivel.

Jó reggelt! A szilvásbuktát szeretném, köszi. Amúgy Mushmir...Mi ez a nagy hangzavar? Nem kéne kicsit körül nézni a városban? Vagy merre tartasz? Bocsi, hogy most hirtelen lerohantalak ennyi kérdéssel, de tegnap nem éreztem valami jól magam és ezért nem voltam túl beszédes kedvemben és te is kérdezhetsz bátran.
*Zasyr elveszi Mushmirtól a szilvás buktát.*
Jó étvágyat!
*Zasyr elkezdi falatozni az ételt.*
-Beszéltem a fogadóssal, valami fesztiválról motyogott nem volt túl jó az angolja. Azt hiszem Olaszországban lehetünk, de szinte biztos, hogy Európa. Ja és éppen most folyik az őszváró fesztivál. Sok turista járkál erre ebben az időszakban. Pletykálják még, hogy rengeteg gyilkosság történt az elmúlt időben errefelé. A rendőrség nem ad ki információkat, de azt pletykálják, hogy nemtudják ki a tettes, sőt, még nyomuk sem nagyon van. Az öregek szerint egy démon...
~Persze... démon... Bahh... hülyeség az egész. Valami idióta kaszabolja halomra az ártatlanokat.
-Mesélt még a fogadós valami minden kívánságot teljesítő könyvről. Kár, hogy ilyen varázslatos dolgok nem léteznek... Annyi mindent lehetne vele kezdeni...

*Musmir előkészíti a reggeli imájához a szőnyegét*
-Remélem nem zavar, ha imádkozom, miközben eszel. Ha igen, csak szólj.
*Mushmir többször meghajolva, Mekka felé fordulva elkezd imádkozni*
Csak nyugodtan imádkozz. Amúgy nem feltétlen őrültség, amiről az öregek beszélnek... És én is hallottam már arról a könyvről, több ezer éve terjeng a legendája tehát valami valóság alapja csak lehet, ha mostanáig fent maradt a legenda.
*Mushmir végez az imádkozással, összepakol*
-Ha ez tényleg igaz, akkor meg kell szereznem azt a könyvet. Békét és igazságosságot hozhatnék erre a világra. Azt mondtad, hogy valami kalandot keresel, igaz? Van kedved velem tartani?

~Olyan 14 lehet csak, mégis többet tud rólam ezekről a dolgokról... Szerintem tud valamit, amit én nem. Utána járok a dolognak
Mushmir megbízható embernek tűnik és jó társaság
Rendben, veled tartok, de nem tudom, hogy hol kéne elkezdeni a könyv keresést, viszont megnézhetnénk ezt a fesztivált.
Akkor hát legyen úgy. Egy kis időt azért még kérnék, mert nem igazán szeretik az ilyen forma embereket errefelé. Egy kicsit "európaibb" kinézetűvé varázsolom magam, 10 perc az egész.
*Mushmir egy ollóval és egy borotvával bemegy a fürdőszobába, ott kicsit megnyiratkozik, megborotválkozik, rendbe szedi magát. Mostmár a haja is "divatos" és a szakálla is borostává redukálódott.*
Lenne még egy kérdésem. Láttam hogy láttad... Valami csörtetve követett minket az ideúton, majd lefekvés előtt eltűntél egy kis időre. Nem akartam bunkó lenni, de ha társak leszünk, akkor meg kell, hogy kérdezzem. Ki követett minket? Ismered?
Néztem kérdően Zasyrra. Tudnia kell a dologról, láttam rajta, hogy észre vette, hogy követnek, mégsem tűnt úgy, mintha zavarná.

Ó tehát észrevetted.
*Zasyr az ablakhoz lép és füttyent egyet, kis idő múlva egy törpe törpe gryff lebeg az ablak előtt.*
Kérlek had mutassam be utazótársamat, Mumurit ő egy törpe gryff, eddigi utazásaim során nagy hasznát vettem, mert ha valami elől menelülnöm kellett, akkor mindig általa jutottam el a biztonságos helyekre. Addig nem mutattam be eddig, mert általában megriadnak tőle az idegenek, pedig nagyon barátságos.
Bakkkkkeeeeerrrrrr miafene ez Griff Azthittem azok csak a mesékben vannak... Fene... Így akár a varázslatok meg az a könyv is igaz lehet.
-Lehet ez hülye kérdés, de... Ilyen alapon a könyv is igaz lehet... Te tudsz varázsolni?...

Igen, tudok, de nincs hatalmas pusztító erőm, csak bűbájokat ismerek. A démonok, amiket az öregektől hallottál is valósak lehetnek, tehát nem árt óvatosnak lennünk, ha több áldozat is volt a városban.
Elkezdem kicsomagolni a cumómat.
-Ezek itt gránátok. Van egy késem és egy FN-FAL gépkarabélyom egy jópár póttárral. Nincs semmilyen speciális képességem, varázsolni nem tudok. Azt hiszem ennyivel tartozok, mielőtt tényleg társamként tekinthetek rád. Kicsit hihetetlen nekem ez a varázslós dolog, ezért mutatnál valamit? Valami olyat, ami nem fárasztó.

Rendben.
*Elvesz egy töltényt Mushmirólt, a tenyerébe helyezei, majd kékes lángra lobban utána hírtelen elalszik és a tölténynek halvány kékes színe marad.*
Tessék, ez a töltény most a tűzereje mellett jég alapú varázs sebzéssel bír.
-Hehh... Olyan, mintha valami showban lennék vagy nemtudom... Láttam már ilyet az Al Jazeerán, de élőben látni és tudni, hogy a dolog nem kamu... hát hogyan is mondjam, lenyűgöző. Akkor ez a könyv sem kizárt, hogy létezik. Szerintem induljunk a fesztiválra, jó? Megutdhatunk ott jópár dolgot.
Rendben, de szerintem ne kérdezősködjünk túl sokat, lehet bolondnak néznének az emberek, inkább csak legyünk figyelmesek, hátha történni fog valami.
*Mushmir és Zasyr ezután együtt elmennek a fesztiválra. Gyalog.*

spoiler Kinyit
Úgy gondoltuk, hogy ha Skypon zavarjuk le a dolgot, akkor kicsit kiterjedtebb lehet a párbeszéd és nem kavarodunk bele a dolgokba annyira. Igaz, így A.W.-nak nincs lehetősége belemesélni, tudom... Ha nem felel meg, akkor mondjátok és legközelebb máshogy csináljuk.
spoiler Kinyit
Bocsi, hogy a múlthéten nem tudtam írni, de összegyűltek a dolgok itthon és kiment a fejemből a dolog. Remélem nem okoztam túl sok problémát.
[ Módosítva: 2012.10.28 2:47 ]
A.W. | 2012-10-28 02:52
Oké, ez megfelelő. Úgy fogom legközelebb csinálni hogy ne kelljen belemesélnem. Hassanéknál is ez a megoldás lett alkalmazva. Mindössze megadom hogy hová lehet menni, aztán eldöntitek hogy mit tesztek, közben körülírtok mindent, tevékenykedtek, satöbbi.
Gilgamesh | 2012-10-28 12:43
A.W. írta:
Elmész a fesztiválra, odaérkezel. Rengetek árust találsz. Van ahol ingyen étel is van, de természetesen csak egyfajta ennivaló. Egy programplakátot veszel észre, majd észreveszed hogy az egyik program át van húzva. Sajnos nem lehet elolvasni, úgy átsatírozta valaki. Egy másik plakáthoz is odamész, ott úgyszint át van firkálva.
Ahogy haladsz előre, egy gyanús alakot megpilantasz az egyik ház tetején. Épp üldögél. Távolról nem nagyon látod az arcát. Később a gyanús alak egyszercsak hátraesik, majd eltűnik. Lehet hogy lezuhant, és valami hülegyermek lehetett. Megnézed ki lehet az?

Elsétálok a fesztiválra, hogy megtaláljam a hang által emlegetett "ősz hajú" férfit. Magamban azon filozofálok, hogy miért ilyen semmitmondó leírást adott a fickóról a hang. Az emberi faj egyedei már fiatalon, 50-éves koruk körül őszülni kezdenek, így a tömegben minden 5. ember ősz vagy őszülő félben van, ráadásul csomóan mesterségesen megváltoztatják a hajuk színét, ami még macerásabbá teszi a keresést. Igyekszem a lelkek fürkészésével leszűkíteni a kört, elsősorban az idős lelkeket keresem és az olyanokat, akiknél valami szembetűnő elváltozás figyelhető meg a többi egyedhez képest. Bízom benne, hogy a hang nem egy teljesen átlagos öreg úr felkutatásával bízott meg, különben, hacsak nem ő vesz észre és jelentkezik nálam, semmi esélyem a megtalálására.
Időközben elballagok néhány asztal mellett, ahol igen nagy a tolongás. - Ingyen táplálék osztás - jegyzem meg magamban. - Vajon tudják a tolakodva nyomulók, hogy a kondérban kavargó szósznak 70%-ban a patkányhús az alapja? Bizonyára finom lehet és ez a kedvencük - állapítom meg. Mivel még én sem próbáltam, az ízeket pedig a körtét leszámítva nem érzem, magam is beállok a sorba és jókora adagot szerzek magamnak. Sorban állás közben, több nőnemű egyed is felfigyel a külsőmre és fotózni meg kamerázni kezdenek, de már hozzá vagyok szokva, így tudomást sem véve róluk türelmesen végig várom a soromat. - A táplálék állaga kellemes, a hőmérséklete enyhén forró. Pár pillanat alatt elfogyasztom, az energiában gazdag eledelt, majd tovább indulok a célszemély felkutatására.
Megpillantok egy plakátot, ahol az egyik program felismerhetetlenségig át van satírozva. Nem mintha érdekelne bármiféle program, amit itt előadnak, feltűnik, hogy a következő plakáton is hasonló a helyzet. Oda szólok egy árusnak, aki már kora reggel óta a helyszínen van, hogy megérdeklődjem, milyen program kerül kihúzásra és miért ilyen brutális firkálós módszerrel, ahelyett, hogy egy elegáns toll vonással szimbolikusan utalnának rá, hogy a program elmarad. Eddigi tapasztalataim alapján az emberi faj kellően intelligens, hogy képes legyen, akkor is a program elmaradására következtetni, ha csupán egy vonással át van húzva, de az előadás neve még továbbra is felismerhető, ráadásul, így elvész az információ, hogy mely program az, ami elmarad.
- Furák ezek az emberek - jegyzem meg magamban 3457. alkalommal is, mióta erre a síkra léptem, amikor, mint egy megerősítés képen egy újabb furcsaságra figyelek fel: Egy, negyvenhárom emeletes bankház tetején üldögél egy alak. - Tudtommal az emberek nem nagyon képesek ellenállni a gravitáció vonzásának és ilyen magasságból ritkán élik túl, ha esetleg lepottyannak. Épp ráfókuszálnék a látásommal, hogy alaposabban is szemügyre vegyem, mikor a fickó kapálódzva hátraesik. - Ehh micsoda szerencsétlenkedés, de legalább hátra esett és nem előre. Minden esetre vmi megmagyarázhatatlan okból aggaszt, hogy mi történt vele. Magam is csodálkozom az érzésen, mivel sem aggodalmat, sem sajnálatot nem érzek az emberek irányában. Mivel az őszhajú alak keresése ráér, úgy döntök ellenőrzöm mi történt a felhőkarcoló tetején. Tekintettel, hogy nem biztos, hogy beengednének és ha mégis, mire fellifteznék lehet már nem találom ott a fickót, fontolóra veszem, hogy felrohanjak az épület falán, de az pedig igen csak feltűnő lenne ekkora tömeg előtt és nem kívánom személyes attrakcióval helyettesíteni az elmaradó programot. Így félrehúzódom, egy kukás konténer takarásába, majd felteleportálok az épület tetejére. Nem érdekel ha páran látják, amint eltűnök, hamarosan úgy is csak tévedésnek fogják titulálni és megfeledkeznek róla. Szét nézek a tetőn, a fickó után, kb 10 másodperc telt el azóta, hogy hátra esett, így valahol itt kell lennie.
Amarillis | 2012-10-28 13:55
- Rendben, menjünk együtt! Ez mégis csak egy fesztivál, akár jól is érezhetjük magunkat. - nem vallom be, de kiskorom óta imádom az ilyesmit, ezeken az alkalmakon végre minden otthoni kötelességtől mentesen jól érezhettem magam. Azt meg végképp nem árulom el, hogy ez az első alkalom, hogy nem egyedül kell mennem...

- Látom mégsem véletlenül rángattál ide. - mondom mosolyogva. "Úgy tudtam, hegy egy nőcsábász!" - De igazad van, nem óhajtok megfázni.

Miközben kimondom felállok az ágy széléről, lehúzom a ruhám oldalán lévő cipzárt, egyetlen ügyes mozdulat és a ruha a földön van. Egy szál fehérneműben indulok felé, aki hasonlóan túlöltözött. Ő pedig csak mosolyog, látom a tekintetét ahogy végig mér... nézi a sebesülések nyomait, s az alakomat. Egészen közel megyek hozzá, s egy finom mozdulattal simítva tarkójára teszem a kezem. Az arcom egészen közel kerül az övéhez. Majd egy hirtelen mozdulattal szorítani kezd a tarkón lévő kéz, a tekintet gyilkosra a hangom pedig fagyosra vált.

- Most elmegyek zuhanyozni, ha a fürdőszoba közelébe jössz, halott vagy. - mondom, s a mosoly ami követi nyomatékosítja szavaim. Azon nyomban sarkon fordulok, hogy felfrissítsem magam.
hassan | 2012-10-28 15:47
Hohó, úgy nézem most is bevált az eső utáni közös szobás történet. Nem hazudtoltam meg önmagam, de ez így túl unalmas. - gondolom, miközben végigfuttatom a szemem a testén. A hirtelen szorítás közben is csak mosolygok idiótán, de a fenyegetést azért nem veszem félvállról.

Sosem voltam oda az olyan lányokért, akik könnyen adják magukat. Az izgalom és a kockázat mindent megér. - tovább mosolygok, miközben elindul a zuhanyba, egyértelmű, hogy még sok melóm lesz vele a későbbiekben, alig várom.

- Akkor ha nem bánod, én lefekszem aludni, az eső már úgyis lemosta az út porát, nem akarom, hogy véletlen valaki más is belémszeressen holnap, jobb ha koszos marad az arcom. - kuncogva szólok utánna, majd csendben lefekszem és a zuhany hangjára elnyom az álom, bármennyire is komoly volt a fenyegetés, biztos vagyok benne, hogy ok nélkül nem tenne semmi meggondolatlant. Álmomban furcsa mód a könyv és az érdekes történet helyett egy friss élmény, egy fehérneműben levő lány képe jelenik meg.


Elválasztó

AW
spoiler Kinyit
Remélem végigolvastad, de biztos ami biztos ide írom neked: együtt megyünk a fesztiválra Amával.
Amarillis | 2012-10-29 11:46
Picit várok, s mikor hallom, hogy tényleg alváshoz készülődik a zuhanyzóba lépek. Persze fülelek miközben élvezem, ahogy a forró víz egészen átmelegít. Egy ilyen zuhany szinte csodákra képes. Belebújok a kikészített pizsamába s visszamegyek a szobába. Ekkor tudatosul bennem, hogy újdonsült partnerem akkora zseni volt, hogy a sietségben egyágyas szobát kért (bár kinézem belőle, hogy nem véletlen). És persze hol máshol, mint az ágy közepén alussza édesded álmát. Na ennyit a pihenésről, kinézek, még mindig szakad az eső. Fogom a tartalékba kikészített pokrócot és bevackolom magam a sarokban lévő fotelbe, aludtam már rosszabb helyen is.

Elválasztó

spoiler Kinyit
Ezzel lezártnak tekintem a napunkat és a párbeszédet, ha nektek is megfelel.
A.W. | 2012-10-30 15:15
2012 10. hónap: 5.hét

Möraja

Követed a plakáton jelzett útvonalat, később egy nagy csoportot látsz beöltözve. Ahogy haladsz előre, egyszercsak megérkezel a rendezvényre. Előtted hosszú sorokban sokféle árust látsz. Leginkább egy ingyenes standot szúrsz ki magadnak. Persze csak korlátozott mennyiségben ingyenes az étel. Ahogy közeledsz, kiszúrsz egy fehér (őszes) rövid hajú alakot aki pont úgy nézhetett ki mint aki adta a borítékot. Pislogsz egyet, de hirtelen már nem látod ott. Vajon tényleg volt ott valaki?

Tenshichan

Körülnézel a vásár negyedben. Sok érdekes tárgyat látsz mint például egy Yuuko Ichiharas hamutartót, Nyanko-sensei párnát. A következő standon sokféle vázát látsz, illetve egyéb törékeny tárgyakat. Ahogy haladsz standról standra, kiszúrsz egy férfit és egy nőt. A férfinek rendezetlen szembelógó haja van, a nőnek hosszú fekete feltűzött haja. Odamész hozzájuk?

behringer

Eljött a másnap reggel, felébredsz majd kivonulsz a szentélyből. Elindulsz a fesztiválra, és mivel megjegyezted mi áll a papíron így könnyen odatalálsz. Az árus stndokatvégignézegeted, majd sunyiban elveszel az alkohol árustól egy nagy üveg Szakét. Rögtön el is rejted hogy észre ne vegye, majd szépen mint aki jól tette a dolgát, elmész onnan. Leülsz az egyik színpad elé majd két táncoslány akik Rio-i karneváli öltözetben vannak, odamennek hozzád. Az egyik még az öledbe is ül, majd elkezd beszélni:

- Mi van szépfiú? A nevem Milla.

Majd a másik is megszólal:

- Szia én macsó alfahímem. A nevem Maya.

Ezután együtt megkérdezik tőled: Miben segíthetünk?

Nos, mit teszel?

Serenaxd

Kivonulsz a sikátorból majd teljesen elhagyod a várost. Visszamész az erdőbe, s egyszercsak beleesel egy árokba. Elkezdesz segítségért kiáltani, hátha valaki kisegít, de eddig senki sem jött. Egyszercsak arra megy egy nő, majd mikor rád néz, és meghallja ahogy beszélsz, rögtön megijed tőled aztán sikítva elrohan. Nos, mihez kezdesz?


Heyes

A hang után mész, majd hirtelen összeütközöl a sikongató lánnyal. Megkérdezed mi baja, van, majd ezt válaszolja:

- Egy ronda szörnyeteget láttam egy gödörben kint a város szélén!

Rögtön elindulsz megnézni, vajon miféle szörny lehet a gödörben. Kiérsz a városból, majd egy ronda hangon szóló segítségkérést hallasz. A távolból látsz egy nagyobb gödröt. Valószínű hogy onnan jön. Megnézed ki, vagy mi lehet az?

wehrmann & Kenshi

Odaértek a fesztiválra, egy színpadhoz mentek ahol valamiféle Rio-i karnevál szerűségű előadás van. Leültök az asztalra, majd a távolból kiszúrtok egy alakot aki körül két lány mászkál, sőt az egyik az ölébe is ül. Kicsit vicces alaknak tűnhet, de egyben sunyinak és gyanúsnak. Esetleg valamelyikőtök odamegy hozzá, vagy mindkettőtök?

Gilgamesh

Senki sincs már a tetőn így lenézel, s egyszercsak egy fekete kabátos rövidhajú napszemüveges fickót látsz, kinek kezében egy kard van. Mivel gyanús alaknak tűni, ezért rögtön leugrasz a tetőről, s leérkezel a földre.
(Ilyenkor kell neki a kérdéseidet feltenni)

hassan & Amarillis

Elmentek a fesztiválra, megnézitek a kirakodóvásárokat. Egyszercsak arra lesztek figyelmesek hogy egy lány kinek nagy masni van a hosszú barna hajában, a bőre fehér mint a hóé, pont titeket figyel. Ránézésre 16 év körüli lehet. Vajon odamentek hozzá, és megszólítjátok?

Elválasztó

Akivel Gilgamesh találkozik, vele behringel is összefutott. Újra bemásolom róla az információkat:
Név: Kyon
Kor: 25 körüli
Kinézet: 185 körüli, fekete rövid haj, egy hosszú fekete kabát, és mindig napszemüveget hord.
Nem: férfi
Képesség: időmegállítás.
Megtudja állítani az időt egy dimenzióban, de rajta kívül még 1 embernek bent kell lennie eme dimenzióban. Képességét nem tudja alkalmazni azoknál, akik hasonlóan megtudják állítani az időt. Ezt a képességét csak akkor használhatja, ha harcra kerül sor, illetve addig tart a képessége, míg ő maga, vagy az ellenfele nem veszít.

Felszerelés: Egy egyszerű katana, melynek pengéje erősebb bármi másnál.
Személyiség: Csendes, ritkán beszél, de mikor harcol, többet cseveg, és egyben néha provokálja az ellenséget.

Története: Csak annyit lehet róla tudni, hogy egy bizonyos személy szolgája.
[ Módosítva: 2012.10.30 15:17 ]
Möraja | 2012-10-30 16:52
Nos, legalább már biztosra vehetem, hogy a Sillya nevű városban vagyok. Valamelyik nap, amikor már vége mindennek, utána fogok keresni a bolygónak vagy akárminek, ahol megtalálható ez az egész, de most előbb a feladatra koncentráljunk.
Eddig jól tűrtem, de már nem bírok tovább az éhségemmel, én is halandó vagyok és muszáj valamit ennem. A köpennyel már nem törődök annyit, csak a füleimet és a farkamat igyekszem még takargatni, addig, amíg meg nem bizonyosodom róla, hogy nem-e esetleg valamelyik elmaradott világba kerültem-e, ahol még üldözik a fajtámat*. A hajam és a ruházatom viszont nem érdekel, ha kivillan, és pár furcsa pillantáson kívül még nem is okoztak semmi kellemetlenséget.
A beöltözött csoport látványa végre némi vidámsággal tölt el - nem kéne ilyen gyanakvónak lennem, hisz ez is ugyanolyan hely, mint a többi. Itt is élnek az emberek, néha szórakoznak a sok munka után, van családjuk, barátaik, és miegymás. Jó látni a vidék ezen oldalát is. Megnézem a plakátot, kicsit még gyönyörködöm a jelmezekben, majd továbbmegyek. Egyre csábítóbb az ingyen étel gondolata...
Mikor odaérek, nem bírok magammal és egyből megkeresem azt az ingyenes standot. Megérdeklődöm a kvótát, majd figyelve, hogy át ne lépjem, falatozom mindabból, amit én biztonságosnak ítélek és legalább picit ismerem.
A gyomrom legalább alaposan lenyugodott, férne még belém, de egy időre most elleszek. Az lenne a legjobb, ha találnék még egy ilyen ingyenes standot, bár arra is gondoltam, hogy valahogy megérdeklődöm a helyi valuta ismertetőit és szerzek némi pénzt, hogy ne érezzem magam ekkora tolvajnak folyton...
Ekkor veszem észre az ürgét. Egy pillanatra bevillan a tegnap esti, de alighogy eszmélnék, már el is tűnt. Illúzió? Leptys nem szokott illúziókkal dolgozni... kezd gyanús lenni a dolog. Odamegyek, ahol láttam, körbenézek, de sehol sem pillantom meg azt az ősz fejét újra.
Egy picit félreállok a tömegből és elgondolkodom. Most először kell teljesen egyedül dolgoznom, azt már tudom. Mit tegyek? Mihez kezdhetnék? Keressem meg azt a valakit, akit az előbb láttam? Vagy hagyjam a fenébe?
Még fiatalkoromban biztos, hogy magasról tojtam volna a dologra és mennék tovább kajakutatásra. Ám hány év telt el már azóta? Rég nem valami buta tini vagyok, hanem (remélhetőleg értelmes) felnőtt.
Döntök. Elindulok találomra, nézegetem a standokat, és közben nyitva tartom a szemem, hogy meglátom-e az ősz emberkét, vagy akárki mást, akinek köze lehet a dologhoz. Nem hagyom, hogy meglepjenek.


Elválasztó

Csak érdekesség róla:
spoiler Kinyit
Fajtájának üldözése: A dimenzióvándor-gén csak és kizárólag a felpurrok egy ágában található meg, ahova Möra is tartozik (NekomimiXD). A felpurr a félig macska, félig ember teremtmény. A gént a legenda szerint a Teremtő Aranyfőnix az egyik családnak adományozta, hogy távollétében ők őrizhessék az általa létrehozott világok békéjét. Hosszú ideig ez így is volt, amíg a vándorok és a faj maga nem vált önzővé és hataloméhessé. Erejüket gonosz dolgokra is használták, igazságtalanul. Az emberek és más lakók fellázadtak és kegyetlenül kivégeztek minden felpurrt, nem számított, a génnel rendelkező családból származik-e vagy sem. Möraja nagyanyja, Sheila állította meg a felkelést és hozott újra békét, de sajnos addigra alig maroknyi maradt csak a fajtájából, a vándorok közül pedig ő volt akkor az utolsó (lányában, Möra anyjában, Gipsyben nem ébredt fel a gén).
Viszont a mai napig vannak népcsoportosulások, világok, akik gyűlölik a vándorokat és/vagy felpurrokat.
Gilgamesh | 2012-10-30 18:44
A.W. írta:
Senki sincs már a tetőn így lenézel, s egyszercsak egy fekete kabátos rövidhajú napszemüveges fickót látsz, kinek kezében egy kard van. Mivel gyanús alaknak tűni, ezért rögtön leugrasz a tetőről, s leérkezel a földre.
(Ilyenkor kell neki a kérdéseidet feltenni)

- Üdv néked! - szólítom meg barátságosan. - Bocsáss meg, hogy feltartalak, nagyon hálás lennék, ha tudnál pár másodpercet áldozni rám az idődből.
- Először is feltűnt, hogy nagyjából 5 másodperc alatt lejutottál az épület tetejéről, miként voltál erre képes? Még nekem is zsibbad a talpam a becsapódástól, ahogy kapkodva utánad ugrottam, egy átlag halandó pedig nem is éli túl az ilyesmit, de te mégis sértetlennek látszol.
- Másfelől, miért kivont kardal járkálsz az utcán? 20 cm feletti vágóeszköz birtoklásáért konfliktusba kerülhetsz a hatóságokkal, jobb az ilyet elrejteni, valahogy így - megvillantok neki a köpenyem alatt viselt három kard közűl kettőt.
- A lényegre térve:
Elmesélem neki a furcsa hanggal való találkozásomat, leszámítva a legyezős részét, és érdeklődöm, hogy nem tud-e valamit a hang tulajdonosáról, a hang által emlegetett "öreg úrról" vagy a "kívánságos könyvről".
A beszélgetés alatt végig kedvesen mosolygok, igyekszem udvarias lenni, betartani az emberi etikett szabályait, lényegre törően fogalmazok, hogy tényleg ne tartsam fel sokáig.
1. Amennyiben barátságosan vagy legalább segítőkészen reagál érdeklődöm a kiléte felől is és meghívom valami kajára, amit ő választhat ki.
2. Amennyiben nem ér rá velem foglalkozni megkérdezem, hogy vele tarthatok-e. Ha igen akkor vele megyek és később teszem fel neki a kérdéseimet. Amennyiben nem, felhasználom a legyezőt, kiválasztom a "gondolatolvasás" képességét és egy pillanat alatt memorizálom a születésétől megszerzett minden emlékét anélkül, hogy észrevenné, majd simán csak elbúcsúzom. (Amennyiben a birtokomba került információk alapján más lépést tartok helyesnek, annak megfelelően cselekszem, azaz megölöm/megelőzőm és előbb érek az úti céljához/barátságába férkőzöm/stb)
3. Ha agresszívan viselkedik és harcra kényszerülök, úgy teszek mintha fegyverforgató lennék és védekezem, majd rajtaütés szerűen nyitok egy térkaput, aminek az egyik vége a tengerfenéken van, a másik oldala, pedig a fickó testében. Ennek megfelelően a fickó felrobban. A magas nyomás miatt nagy mennyiségben áttóduló víz, pedig lerombolja a városnak ezt a környékét, ami valószínűleg véget vet a fesztiválnak. Amennyiben a fickó rendelkezik vmi isteni képességgel és képes túlélni ezt a támadásomat, azzal kiérdemli az elismerésemet és már nem próbálom megölni, inkább megpróbálok összebarátkozni vele. Ha továbbra is agresszív, felhasználom a legyezőt, kiválasztom az "emlék manipuláció" képességet és annyival módosítom az emlékeit, hogy beképzelje, hogy ő az én alázatos rabszolgám. Ezt követően felteszem neki a kérdéseket, amikre kíváncsi vagyok, illetve megkérem, hogy tanítsa meg a módszert amivel képes volt túlélni a támadásomat. Végül az új információk ismeretében visszaállítom az emlékeit és útjára bocsájtom, vagy pedig megtartom rabszolgának.
Tenshichan | 2012-10-30 19:41
Meg látom a nőt és a férfit. Úgy látom mintha mindenki el kerülné őket...Nem bírom mikor valakit vagy valakiket így ki kerülnek. Majd el indulok feléjük, ekkor a nyakamban lévő medál "dobogni kezd" . A szüleimtől kaptam még, és lehet figyelmeztetni akarnak?...Talán gonoszoknak tűnnek, de sosem tudhatom. Majd oda érek

- J...Jó estét.- köszöntem nekik. De nem válaszolnak eleinte. Majd egy ideig csöndben nézzelödök majd újra megszólalok.

- N....Nagyon mozgalmas ez a vásár.

- A tavalyihoz képest ez semmi.- válaszolt a férfi.

- É...Értem.- válaszoltam.

- Újonc vagy?- kérdezte a nő

- nos...Már jó ideje a városban élek, de ez a legelső alkalmam itt a vásáron.- mondtam.

Közben a levelet szorítottam kezembe. Úgy látszik ez fel is tűnt nekik. A medálomat is erősen fogom mert egyre erősebben lüktet benne az energia.
hassan | 2012-10-30 19:46
Bocs, hogy offolok, de Tenshichan
spoiler Kinyit
az a nő meg az a férfi én és Amarillis vagyunk, így nem biztos, hogy ez lesz a reakció, hagyd meg nekünk azt a részt. Majd valamikor este vagy holnap feltesszük szerintem a részünket, esetleg PÜ-ben lekommunikálhatjuk valahogy, ha gondolod. X)
A.W. | 2012-10-31 09:35
Cross_Kamui múltheti történetét bemásolom, mivel még nem írta meg. Ha megírta, akkor megírom az eheti meséjét is:

Az egyik kirakatnál megállsz, ahol ingyen kapsz pogácsát. Ilyen sincs minden nap. Közben arra leszel figyelmes hogy egy gyanús őszhajú napszemüveges pasas elmegy melletted, majd hirtelen eltűnik a tömegbe. Próbálsz utánamenni, de nem tudod elkapni. valószínű, valami itt készülőben van. Kicsit körbenézel, majd észreveszed hogy valaki leesik az egyik ház tetejéről. Nos, mit teszel?

Elválasztó

Továbbá most már érdemes elolvasni a többieknek szánt meséket, mivel lassan minden karakter egy másikkal fog találkozni, s ezáltal társalgás is lesz belőle, illetve figyelmesen tessék elolvasni a történeteket, mivel akivel találkozni fogsz, nagyon valószínű, az egy másik játékos lesz.
[ Módosítva: 2012.10.31 9:36 ]
Tenshichan | 2012-10-31 12:05
spoiler Kinyit
Waaaaaaaaaaaaaaaah! Honteno gome! Nem figyeltme nagoyn oda a karakterek le írásánál és akkor lehet rá jöttem volna....Gome gomegome!... GuuuQ~Q Pü....Miben?...Kicsit segítesz ezt megértnei? XD
[ Módosítva: 2012.10.31 12:06 ]
hassan | 2012-10-31 13:24
Tenshichan
spoiler Kinyit
Amarillis ma vagy holnap felteszi majd kettőnk közös részét, aminek a vége akkor az lesz, hogy mit reagálunk arra, hogy odajöttél és megszólítottál. Ha visszanézed az előző hetet, láthatod, hogy mi hogyan kommunikáltunk a találkozásunkkor, valami olyasmit képzelj, kicsit sűrűbben kell majd nézni a topicot. Ha pedig véletlen úgy hozza a sors és együtt megyünk tovább, akkor privát üzenetben vagy valahogy lekommunikáljuk és úgy illesztjük be majd ide az egészet.
Serena | 2012-10-31 18:20
Kivonulsz a sikátorból majd teljesen elhagyod a várost. Visszamész az erdőbe, s egyszercsak beleesel egy árokba. Elkezdesz segítségért kiáltani, hátha valaki kisegít, de eddig senki sem jött. Egyszercsak arra megy egy nő, majd mikor rád néz, és meghallja ahogy beszélsz, rögtön megijed tőled aztán sikítva elrohan. Nos, mihez kezdesz?

Te tényleg nem olvasod el amit írok? Nem értme honnan jött ez, de mind1 múlt hetit se értettem ezt meg főleg nem...
[ Módosítva: 2012.10.31 18:21 ]
Amarillis | 2012-10-31 23:55
Reggel korán kelek arra, hogy fázom... nem meglepő, hisz a ruháim levettem száradni, a takarót meg lerúgtam, túl intenzív volt az álmom. Ekkor látom, hogy Aika a fotelban ébredezik, elég korán van még. Kinézek az ablakon, már nagyban rakodnak a vásárra és a mulatságra.

Hajnalodik, megszoktam a korán kelést már nyilik is a szemem, de azért egy kis ébredezést mindig megengedek magamnak. Látom, hogy újdonsült partnerem is felébredt és egy szál gatyában az ablak elől vigyorog rám.

-Szép jó reggelt, indulhatunk reggelizni és körülnézni? - mondom egy szál alsóban az ablak előtt derékratett kézzel és nagy mosollyal Aikára nézve.

- Várj a cégérek - szalad ki a számon. - Vagyis jó reggelt!

Lassan odahajolok az arca elé mosolyogva. - Nem felejtettem el, ne aggódj- suttogom közelről, majd visszahúzom a fejem és normál hangon folytatom -
-Csak gondoltam jó lenne egy kis ennivaló, mielőtt letudjuk a dolgot. Bár az öreg nénihez nem szívesen mennék vissza, elég ijesztő volt. - elkezdek öltözködni, fél perc alatt minden rajtam is van - lent megvárlak, addig fizetek, siess.


Szerencséje van. Megtanultam gyorsan elkészülni, ami másoknak órákba nekem 20 percbe se telt. Egy művésznek fontos a jó megjelenés és álca szempontjából sem utolsó. Persze így is megvárattam, remélem nem neheztel nagyon.

- Elnézést, amiért várnod kellett. Ne aggódj Netti néniék miatt, csak engem féltettek. Ha nem akarsz jönni nélküled is elmehetek... - mondom mosolyogva. - Persze nem mondok nemet a reggelire.


A kezemben levő zacskót nyújtom felé - A reggeli már meg is jött, pont most értem vissza, két csokis fánk remélem elég lesz, a reggeli kakaót, vagy teát pedig majd útközben megvesszük. - mosolygok, rég mosolyogtam ennyit, rég voltam társa bárkinek is, jó érzés, pedig még egy napja se tart. - Elmegyek veled, de kint megvárlak, ha nem tart sokáig, csak ne hagyd, hogy feltartsanak.
-A fesztiválra oda szeretnék érni, mielőtt belelendülnének. Addig még van esélyünk információt gyűjteni.


Remek választás volt, tényleg tudja, hogy kell a nők kedvében járni. De engem ennyivel nem puhít meg. Egy kávézóban elfogyasztottunk egy csésze teát és már mentünk is a csomagokért. Tényleg nem jött be velem, a sarkon várt. Tartottam a szavam, megmagyaráztam a néniéknek, hogy rendben leszek és elkértem a cégéreket. Egy-kettőre úton voltunk.

A cégérekkel alig fél óra alatt meglettünk, hála annak, hogy már csak két cím maradt, így egyikre én vittem ki a megrendelést, kicsit furcsán néztek, de végül nem lett belőle gond. A város szélén találkozunk és elindultunk Sillyába, a szomszédos városba a fesztiválra. Bő egy órás gyaloglás után oda is értünk, elég nagy volt a tömeg az úton, úgy látszik népszerű ez a fesztivál a környéken.

Sikeresen beértünk még a kezdés előtt, a standok már álltak - Nem vagyok oda a tömegért - suttogom Aika fülébe - Jobb lenne, ha együtt maradnánk. Hol kezdjük a kérdezősködést szerinted? - feltűnően közelebb húzódok hozzá, a szembejövő embertömeg miatt így is nehéz közlekedni. - Menjünk valami kevésbé zsúfolt helyre, ott az a kisebb utca, ott csak pár stand van, menjünk oda.


Kinézném belőle, hogy csak azért odamenni, hogy kicsit közelebb kerülhessen hozzám, az a nőcsábász. De ez tényleg jó ötlet, egy csendesebb helyen szóba lehet elegyedni az árusokkal, akik hajlamosak mesélni mindenféléről, könnyebb lesz kérdezősködni. Így az utca felé vesszük az irányt. Észreveszek egy furcsa fehér ruhás kislányt, persze nem csak én Harlan is figyeli.

- Mi az csak nem tetszik? - kérdezem enyhe gúnnyal a hangomban.


- Csak nem féltékeny valaki? - mosolygok Aikára - Én láttam a sok férfi tekintetet, ami rád szegeződött, mégsem tettem szóvá. - ekkor veszem észre Aika mögött az egyik stand előtt furán előrehajoló köpenyes lányt, akinek mintha egy farok lóg ki hirtelen a köpenye alól, majd eltűnik. Összehúzom a szemöldököm, ezt jobb, ha leellenőrzöm.
- Egy pillanat és újra a tied vagyok! - mondom oda gúnyosan Aikának, mielőtt válaszolhatna, majd odasétálok a stand előtt bámészkodó fura lány mögé, eközben a szemem sarkából látom, h aikát feltartja valaki, de most nem érek rá ezzel foglalkozni. Lehajolok, hogy belássak a köpenye alá...ez tényleg egy farok! Kinyújtom a kezem és egy picit megúzom, tényleg valódi-e.


- Várj én nem is... - mondanám, de már nem is hallja. Utána indulok, de az előbbi kislány ép előttem áll és nagy szemekkel néz rám. Kicsit meglepődök, az előbb még arrébb volt, nem is vettem észre, hogy elém került.

- Ne haragudj, de sietnem kell. - mondom a lánynak miközben tekintetem "drága" partnerem követi. Egy kedves mosollyal sietve kikerülöm a lányt és megszaporázom a lépteimet. Mikor odaérek, azt látom, hogy az a nőcsábász épp benyúl egy lány köpenye alá.


Elválasztó

Möra
spoiler Kinyit
Vigyázz, veszélyben a farkincád...
[ Módosítva: 2012.10.31 23:57 ]
hassan | 2012-11-01 00:38
Möra
spoiler Kinyit
AW-sama engedélyt adott a történet eme irányú változására, így rajtad a sor, beépülhetsz a végünkre folytatólagosan!
Tenshichan | 2012-11-01 02:54
Hmp! Micsoda alakok! csak úgy itt hagynak. A szüleim folyton azt mondják próbálj barátokat szerezni. Ha az olyan könnyű lenne. De nem adom fel! el indulok utánuk. Próbálom őket megtalálni, de a nagy tömegben eléggé nehéz ez. Ráadásul a ruhám miatt óvatosnak kell lennem. De nem is értem , hogy veszíthettem őket szem elől. Eléggé ki tűnnek a tömegből. Majd hosszas keresés után megtalálom a lányt akivel próbáltam beszélni és el indulok felé

- Elnézést! - szóltam utána, de úgy tűnt nem épp rám figyel.
Möraja | 2012-11-01 13:32
spoiler Kinyit
Akkor engedelemmel folytatom *jujujuj, imádom *

Elválasztó

Az egyik standnál megállok és egy kis időre engedélyezek magamnak némi pihenőt a keresgélés közben. Egy pillanatra ugyanis azt hittem, kiugrik a szivem a helyéről:
-Haku?
Egy aprócska sárkányszobor, hosszú teste körbetekeredve hever egy talpazaton, de csak első pillantásra tévesztettem össze a társammal. Hakunak nem pikkelyes a teste, és a szarvai sem agancsosak, mint ennek. Ez csak valami más világból, talán a helyiből származó lény, de a szivemet mégis megfacsarja egy rövid időre a farkasbőrbe bújt sárkányom hiánya.
Ekkor suhan végig valami a farkamtól indulva az egész testemen át és akaratlanul is nyávogok egy éleset. Valaki meghúzta a farkam, és kéremszépen, az FÁJ!
Mint a villám, pördülök meg, hogy szembekerülhessek ádáz támadómmal, aki csak valami nyomoronc suhanc. Nem az őszhajú, nem is valami komisz kisgyerek, csak valami hülye, aki a halálát kívánja, ezek szerint.
-TE MEG MÉGIS MI A FENÉT KÉPZELSZ MAGADRÓL -üvöltöm, farkam minden szála a köpeny alatt az égnek mered, füleimet hátracsapom és még fújok is, mint a macska. Valahol mélyen tudom, hogy ez nem volt jó ötlet, de perpillanat nemérdekel a dolog, a fülem úgyse lóg (még) ki...
Nem nyúlok hozzá, értelmetlen sebet inkább nem okozok senkinek egy idegen világban. De ha menekülni próbálna, azt lesheti, ha le is kell tépjem a ruháját, de választ fog adni, hogy:
-MI A FRÁSZKARIKÁT CSINÁLTÁL, TE VADBAROM, HE? HÁT MÉGIS HOGY MERÉSZELTED, TE UTOLSÓ SZEMÉT...?
hassan | 2012-11-01 17:58
Csak miután meghúztam a lány farkát jövök rá, hogy mennyire öntudatlanul is cselekedtem. De már késő, megfordul és rámordít. Idiótán pislogok kettőt, csak utána tudok válaszolni – Ne haragudj…én csak… - közben mutogatok a köpenyére, de azért összeszedem magam – az a farok ugye igazi? - kérdezem most már komolyan, de megpróbálom halkra venni, nehogy véletlenül valaki meghallja.

Épp a kiabálásra érek oda, s látom Harlan összevissza hebeg-habog. A lány szeme mondhatni szikrákat szór. Határozottan melléjük lépek, s tisztelettudóan meghajlok.
- Kissasszony, kérem bocsásson meg, amiért a társam kellemetlenséget okozott önnek. Higyje el nem rossz szándék vezette, ezt garantálom. - lassan felemelem a fejem, s belenézek a szemébe, miközben bizatóan mosolygok.

[ Módosítva: 2012.11.01 17:59 ]
Möraja | 2012-11-01 18:32
-Még hogy ne haragudjak, nem te mondod meg nekem, micsinájjak, köcsögkancsó! -dúlok-fúlok tovább, továbbra is a fejemre húzva a köpeny csuklyáját, a farkam már lelepleződött, nincs értelme takargatni. A kérdése hallatán a mérgem csak még jobban fokozódik, de ekkor megjelenik egy leányzó, meghajol és elkezd mentegetőzni. Óóó, hogy utálom... az ilyen nyomorék suhancok mellett folyton van egy jómodorú emberke is...
Erre a gondolatra megint elkezd hiányozni Haku. Te átkozott bolhafészek, miért nem jöttél te is...?
-Rossz szándék vagy sem, verd abba a bumszli fejébe léccives, hogy hölgyek farkát nem illik húzogatni! -mondom, a végén már nem kiabálva, azért nagyobb slamasztikába már nem akarok kerülni. Gyorsan körbenézek, hogy valahol nem ordítanak-e akármilyen csúfságot, ami azt jelezné, hogy ki akarnak dögleszteni engem, de egyenlőre semmi, csak pár meglepett arcocska. Kissé nyugodtabban fordulok megint a párocska felé. -És igen, igazi, de karodat letépem, ha még egyszer hozzá mersz nyúlni, vili
Hogy őszinte legyek, már épp megfordulnék és trappolnék el messzire, mikor eszembe ötlik valami. Eredetileg az őszhajú fickóról kérdezősködnék, de inkább nem keverném magam nagyobb gyanúba, amíg nem tudok meg többet a helyről, ezek ketten meg biztos nem másik világból érkeztek, mint én. Megköszörülöm a torkom, igyekszem úrrá lenni magamon, de a mosolygást meg a jópofizást, na, azt leshetik...
-Apropó, ti tudjátok, miféle-hoféle fesztivál ez?
hassan | 2012-11-01 19:35
Csak vakarom a fejem és csóválom, szegény lányba nem túl sok jómodor szorult. Ezt fokozván a homlokomra is csapok, még hogy a hölgyek farkát nem illik húzogatni…hiszen nincs is másnak rajta kívül!

- Engedd meg, hogy... - kezdeném a bemutatkozást, válaszadást, na meg épp jóvá akarom hagyni, h szükség esetén elagyabugyálhatja Harlant, mikor partnerem valami furcsát mond.

- A másik ilyen lány, akit nagyon rég láttam, nem volt ilyen agresszív. – fenébe, csak kimondtam hangosan. – Aika, egy pillanat és jövök, maradj itt! – választ és reakciót sem várva egyiküktől se, berántom a farkincás lányt a sikátorba és elejét véve minden azonnali támadásnak vagy heveskedésnek rögtön elkezdek magyarázni.

Még fel se fogom mit zagyvál egy hirtelen mozdulattal berángatja a lányt egy sikátorba.
"Azt mondja maradj itt... könyörgöm mi vagyok én, valami betanított pincsikutya Na azt lesheti!" S máris utánuk sietek, azonban olyasmit hallok, amire végképp nem számítottam...


– Már találkoztam hozzád hasonlóval ezelőtt, fogoly volt az egyház egyik templomának katakombáiban…néha az ő farkán szoktam aludni…ő volt a legjobb barátom, aki megmentett onnan. Sosem gondoltam volna, hogy találkozok valakivel, aki olyan, mint ő. – felé fordulok – Nem tudom, hogy ez mennyire érdekel téged és ne haragudj, de az emlékeim által vezérelve húztam meg a farkad. Csak tudatni szeretném veled, hogy az egyház mindenhol jelen van és nem nagyon tűrik meg a máshonnan érkezetteket…és…szeretnék megtudni rólad és tőled sok mindent, ezzel is tisztelegve a valaha volt legjobb barátom előtt…kérlek, gyere velem és mesélj a világodról! – Meghajolok előtte a hosszú monológ után, nem kevés érzelemmel és összeszorított foggal várom a választ. Még Aika egyértelmű hallgatózása sem zavar, legalább neki nem kell majd később elmondanom újra, hogy miért rángattam be egy idegen lányt a sikátorba... a nők és a féltékenység. Az pedig eszembe se jut, amit ez a lány akkor kérdezett, mielőtt iderángattam volna.
Tenshichan | 2012-11-01 19:52
Mikorra oda érek, hogy beszélhessek azzal a két alakkal egyszerűen el tűntek. Nézelődök köbe, hátha meglátom őket de semmi..

- A francba...- érzem a szemei könnyesek lesznek- Ne hogy már kis gyerek legyek...

Szuper, most itt bőgök mint egy 5 éves aki el szakadt a szüleitől nagy tömegben. nézelődök látok-e egy kicsit is ismerős arcot de semmi. nem tudom most mégis mit tegyek Csak így menjek haza?...Ah! Dehogy fogok! de...Akkor is...Nem szép, hogy csak úgy itt hagytak.
Möraja | 2012-11-01 20:29
-Miféle másik lá... -kezdenék bele, de már neki is állnak rángatni, a csuklyám is lecsúszik és kis híján orra bukom. Magamban már készülök, hogy nem érdekel, ezek után lekaparom a bőrt a képéről, de belekezd a mondókába. Hogy őszinte legyek, inkább csak fél füllel hallgatom, majd legyintek.
-Jó, oké, és nekem mi közöm ehhez, köcsögkancsó? Nem idevalósi vagyok, az meg, hogy azzal a másikkal mit műveltél, marhára nem érdekel. Amúgy is, ha lecsuknak, az a te hibád lesz, mert te voltál az, aki egyből rápattan mások farkára! Nélküled is nagyon jól tudom, milyen érzés, ha üldözik az embert...
Elgondolkodom egy pillanatra. Nem lenne jó ötlet véletlenül sem lecsukatni magam, hisz jól tudom, milyen borzalmas érzés szülők nélkül lenni. Igaz, Tyu ott maradna az ikrekkel, de ha esetleg vele is történne valami? Ha esetleg pont Leptys találna rájuk? Előbb azt az álnok madarat akarom megölni, aztán nem érdekel, mi lesz velem, csak ők legyenek biztonságban...
Kicsit lecsillapodva már az is elkezd érdekelni, ki lehetett ez a barát. Talán egy fajtársam, de lehet, hogy csak valami hasonló szerzet. Nagy levegőt veszek, megdörzsölöm a homlokom és igyekszem nyugalmat erőltetni magamra.
-Najó, bocs. Csak... jól látod, nem idevalósi vagyok, és még azt sem tudom, hogy a frászba és miért kerültem ide. Haza akarok menni, de az valószínűleg nem ezen a bolygón van...
Újabb gondolkodás, a falat nézem. Nem olyan repedezett, mint odaát Akrinában, a fővárosban, ami... hmm... mióta is lakatlan? A srác meg még mindig vár, olyan arckifejezéssel, hogy hihetetlen...
-Oké, kössünk alkut. Előbb ti meséltek, kérdések nem lesznek egyenlőre. Aztán én is mesélek, utána kérdezősködünk. Én haza akarok jutni, te nem értem pontosan, mit szeretnél, nem biztos, hogy egyáltalán kapcsolat van a barátod és köztem, de megpróbálhatjuk. Most pedig szerintem menjünk... -kukkantok ki a sikátorból, mert a sírás hangja egyszerűen széttépi a kíváncsiságom szálait. Ugye nem pont Tori...?
Amarillis | 2012-11-03 02:15
Nem lep meg a cicalány, a családi legendáink szólnak az üldözésükről, az őseim hajdan segítették az ide menekülő felpurrokat. Melléjük lépek és ismét udvariasan meghajlok.
- Engedd meg, hogy bemutatkozzak Aika vagyok, a meggondolatlan barátom pedig Harlan.


Csak erre kapom fel a fejem a meghajlásból, de amikor a nevemet mondja, ismét meghajolok.
- Üdv és még egyszer bocsáss meg az előbbiért, nem akartalak megsérteni. – intek Aikának, rá bízom a beszédet inkább.


- Keresünk valamit, ami neked is segítségedre lehet. Ha gondolod csatlakozhatsz hozzánk, még egyszer bocsánat a rossz első benyomásért, nem kell barátkozni se kedvelni minket, de a közös cél érdekében összedolgozhatnánk.
Az egyik panziós a közelben tartozik nekem egy szivességgel, ha gondoljátok odamehetnénk és megbeszélhetnénk a továbbiakat. Kaphatunk külön helységet, mert ez a lárma tényleg nem a legjobb környezet, valamint a bőséges lakoma sem utolsó szempont.
Ha pedig a srác megint piszkálni kezd, felőlem azt csinálsz vele, amit akarsz, már ne haragudj partner. - mondom, miközben rájuk mosolygok.


Csak a fejem csóválom az utolsó kijelentésre mosolyogva. Nem csalódtam benne. – Szerintem még túl korai a panzió, egyenlőre nézzünk körül, elvégre ünnep van, kaja és pia van bőven, használjuk ki.
- Közben is tudunk beszélgetni, legalábbis te tudsz neki mesélni az itteni környékről és szokásokról. – bíztatóan mosolyogva adom át Aikának eme nemes feladatot, legalább estig megúszom a felesleges beszédet. Ilyen zajban úgyis képtelen lennék komoly dolgokról beszélni.

[ Módosítva: 2012.11.03 2:17 ]
Serena | 2012-11-03 16:37
Kivonulsz a sikátorból majd teljesen elhagyod a várost. Visszamész az erdőbe, s egyszercsak beleesel egy árokba
Hiába akartam véghezvinni a tervem úgytűnik hipnózis vagy illúzió álldozata lettem és kimentem a városból vissza az erdőbe. Megtett utamból semmire sem emlékszem, mert csak visszarángattak az erdőbe ezen ördögi csellel. Útközben "szembe jött" egy árok az erdőben hát igen sok árok van manapság az erdőkben, ha már itt egy gondoltam beleesem, mert az úgy férfias.

spoiler Kinyit
Magánvélemény: Igen egy karakter, ami kiemelkedő érzékelési képességgel rendelkezik ez az egyetlen képessége biztos beborul minden árokba


Elkezdesz segítségért kiáltani, hátha valaki kisegít, de eddig senki sem jött. Egyszercsak arra megy egy nő, majd mikor rád néz, és meghallja ahogy beszélsz, rögtön megijed tőled aztán sikítva elrohan.

Gondoltam a legrondább és legijesztőbb hangomon elkezdek kiabálni, mert az erdő közepén úgyis nagy a forgalom.[/b]
spoiler Kinyit
az, hogy kimásszak meg sem fodult a fejmben, mert az túl egyszerű lett volna
Miután a legördögien ijesztőbb hangom is rekedre ordibáltam hátha előterem valaki az erdő közepén elővettem a köpenyem farzsebéből pár gombát amit tegnap gyüjtöttem és jól betéptem. Balszerencsémre pont ekkor lépett elő az erdő eme sötétt bugyrából egy szűzies hajadon, aki biztosan segített volna rajtam, HA nem szublimál el arcomról a gondosan felhelyezett álcázófesték és nem szólalok meg rekedtre ordibált riasztó hangomon amit, direkt az ilyen hajadonok elijesztésére fejlesztettem ki...

Nos, mihez kezdesz?

Miután ez a napom is eléggé elfuserált volt megeszem a maradék gombát, de pont az utolsó falat után észreveszem valami kemény szurkálja a faromat. Megfordulok 1 franciakulcs meg 2 rozsdamentes acél csavar és 2 anya. Mivel anyukán 13. unokatestvérének a bátyjának a fiának a hugának a felesége ismerte MacGyvert ezért én is rendelkezem a tehetségével gépészeti területen. Fogom ezt a rakat eszközt megépítem a Halálcsillagot és elrepülök a Chulakra és Bra'tac mester tanitványaként Jaffa képzésben részesülök!

spoiler Kinyit
Ha ezt nem lehet elmegyek a legközelebbi Tescoba 1 kiló palizerért meg 1 kis tejért.
Ha eztán tényleg normális anyagot kapok akkor szivesen folytatom amúgy én kilépnék. Megértéseteket köszönöm!
[ Módosítva: 2012.11.03 16:39 ]
Tenshichan | 2012-11-03 17:42
Össze szedtem magam , de már bele fáradtam hogy arra a két alakra várjak. El megy egy kicsit nyugisabb helyre ahol találtam egy üres padot. Valahogy el helyezkedem az óriási szoknyájú ruhám miatt persze kicsit nehéz de megoldom. Egy időre le ülök és át gondolnám a dolgot...Érdemes-e tényleg itt maradnom...Vagy jobb lenne ha haza mennék. Úgy érzem semmi keresni valóm sincs erre...
Möraja | 2012-11-03 18:22
-Aika, Harlan... -ismétlem, hogy alaposan megjegyezhessem, majd én is teszek egy enyhe meghajlást. -Én meg Möraja. Azt meg, hogy hova menjünk, döntsétek el ti. -legyintek, miközben átfurakodva köztük kilépek végre a nyomasztó körből, de mire ezt megteszem, a síró hang már sehol, és annak okozóját sem találom már. Nézem egy kis ideig a tömeget, de semmi. Talán félrehallottam, nem tudom, mindenesetre az az akárki már elment.
Visszafordulok új társaim felé és várok, hogy eldöntötték-e, hogy legyen, mi legyen, addig is legalább a füleimet meg a farkamat elrendezem, hogy a köpeny jól takarja őket a továbbiakban.


Elválasztó

spoiler Kinyit
Nyugi Sera
Heyes | 2012-11-05 07:40
Ahogy a sikoltás irányába szaladtam hogy megnézem mi történt. A sikátorokon keresztül a városból kifele haladok, amikor beleütközök valakibe. A sikítások forrásába egy lányba.
- Mi mi történt talán valami baj van? - kérdezem tőle.
- Egy ronda szörnyeteget láttam egy gödörben kint a város szélén!- válaszolja nekem ijedt remegő hangon.
- Ne aggódj miatta mindjárt utána nézek, - mondom és már el is indultam. Hamarosan ki is értem a városból. Alig tettem néhány lépést az erdő fele egy rekedtes ronda hang üti meg a fülemet. Valaki segítséget kér. Ahogy haladok a hang fele egy gödörre leszek figyelmes.
~ Úgy hallom inden jön a hang, - gondolom magamba, és közelebb megyek hogy megnézem mi is lehet a gödörben, Ahogy a hold fénye megvilágítja a helyet végre meg látom mi van a gödör fenekén .
- Ezen a világon már ennyitől szörnyek számít valaki? - kérdem tréfálkozva ahogy a gödör alját bámulom.

[ Módosítva: 2012.11.05 7:41 ]
Tenshichan | 2012-11-09 19:42
spoiler Kinyit
Nem akarok türelmetlen lenni...De most mi van ? O.o Nincs folytatás?
A.W. | 2012-11-09 19:45
Dehogynem. Mindjárt kirakom.

2012 11. hónap: 6.hét

Möraja, Amarillis, Hassan

Türelem. Mindjárt...

Tensichan

Üdögélsz a padlon, várakozol, közben már készülődnél hazafelé, de egyszercsak melléd ül valaki kinek hosszú fekete haja van, szájában egy pipa, kék kis kabátja, illetve a nadrágja kék koptatott farmer.

- Üdvözöllek. A nevem Akasha Dark. Beszélgetünk egyet?

Így ránézésre simán valaki lehet, de egy kicsit gyanús alaknak tűnhet.

Gilgamesh

Mivel cross Kamui nem jelentkezett (vagy nem vette észre hogy megírtam az övét is) így ezt kapod:


- Nem tudom ki vagy, és mi vagy. Tekintve arra a bizonyos piperecuccra, találkoztál az úrnőmmel. Nagy szerencséd vagy hogy kezedben van egy ilyen eszköz. Ezek szerint nem kéne bántanom, viszont szeretnék jót szórakozni rajtad.

Miután Kyon elmondta a monológját, szép lassan feléd megy, a napszemüvegét kicsit lejjebb csúsztatja, majd a kardja végét a nyakadhoz szegezi, és tovább beszél:

- Ajánlom hogy ne okozz csalódást, mert ha megteszed, elárulod az úrnőt, én aprítalak darabokra. Most pedig mondd el, ki lennél.

Heyes

Miközben nézel a gödörre, hirtelen valaki óvatosan megragadja a vállad hátulról. Megfordulsz, ránézel az illetőre aki egy rövid őszes hajú fiatalember napszemüvegben és fekete térdig érő habátban.

Mit teszel?

Cross Kamui múlt hetije

Az egyik kirakatnál megállsz, ahol ingyen kapsz pogácsát. Ilyen sincs minden nap. Közben arra leszel figyelmes hogy egy gyanús őszhajú napszemüveges pasas elmegy melletted, majd hirtelen eltűnik a tömegbe. Próbálsz utánamenni, de nem tudod elkapni. valószínű, valami itt készülőben van. Kicsit körbenézel, majd észreveszed hogy valaki leesik az egyik ház tetejéről. Nos, mit teszel?

Gilgamesh kicsit várjon. Mondjuk Vasárnapig, és ha nem jelentkezik Cross, akkor marad az amit írtam neked
[ Módosítva: 2012.11.10 1:50 ]
Tenshichan | 2012-11-10 00:02
Rá nézzek az illetőre. Úgy sejtem férfi de a mai világban ki tudja. Bólintok

- Nos...Jól jönne, ha valaki beszélgetne velem....Már jó ideje, senkivel sem beszéltem a családomon kívül.


Kedvesen mosolygok rá. Lehet gyanúsnak tűnik , de sajna örök hibám: eleinte mindenkiben megbízok.
Cross_Kamui | 2012-11-10 12:17

Az ingyen pogácsa igazán jól esett a gyomromnak. Tovább sétálok az utcán, bámulva a standokat és az embereket. Hirtelen, az egyik útkereszteződésnél, megakad a szemem egy őszes hajú férfin, aki egy kardot szorongat a kezében. A fegyverről egy olyan gyakorlott szem, mint az enyém, azonnal meg tudja állapítani, hogy nem hamisítvány.

Egy nyomasztó érzés fogott el. Ez az alak talán kapcsolatban áll a múltkori idegbeteg emberekkel. Látnom kell, hogy hová megy... és megállítani ha bármilyen zűrt is próbálna okozni. Sajnos a következő pillanatban szem elől tévesztettem az elvonuló jelmezeseknek köszönhetően.

"Szemmel láthatóan igyekezett valahová, nem hagyhatom meglógni". - gondoltam, és a gondolattal együtt egy magas épület felé vettem az irányt. Pont azt a pillanatot sikerült elkapnom, amikor egy idegen leesik az épületről. Mivel az őszes hajú fickó is abba az irányba tűnt el, úgy határoztam, hogy elindulok az épület felé és ha találkozok a fickóval, beszédbe elegyedek vele, ha meg nem, akkor utánanézek a balesetnek (azaz az alaknak aki lezuhant).

spoiler Kinyit

Elnézést a hosszú kimaradásért. Különböző problémákkal kellett szembesülnöm az elmúlt hetekben (napi 9-10 óra munka stb. De most már itt vagyok, és igyekszek itt is maradni.

@A.W. Ha valami nincs rendben a hozzászólásommal, kérlek tudasd, és megteszem amit meg lehet tenni.
Möraja | 2012-11-12 21:05
spoiler Kinyit
Möraja, Amarillis, Hassan

Türelem. Mindjárt...

WTF? Pedig már láttam a feladványt.
A.W. | 2012-11-12 21:49
A már nem rejtett karakterek Adatlapjai

Kyon Adatlapja

Név: Kyon
Kor: 25 körüli
Kinézet: 185 centi magas, fekete rövid haj, egy hosszú fekete kabát, és mindig napszemüveget hord. Fekete nadrág, és bakancs van rajt.
Nem: férfi
Képesség: időmegállítás.

Megtudja állítani az időt egy dimenzióban, de rajta kívül még 1 embernek bent kell lennie eme dimenzióban. Képességét nem tudja alkalmazni azoknál, akik hasonlóan megtudják állítani az időt. Ezt a képességét csak akkor használhatja, ha harcra kerül sor, illetve addig tart a képessége, míg ő maga, vagy az ellenfele nem veszít.

Felszerelés: Egy egyszerű katana, melynek pengéje erősebb bármi másnál.
Személyiség: Csendes, ritkán beszél, de mikor harcol, többet cseveg, és egyben néha provokálja az ellenséget.

Története: Csak annyit lehet róla tudni, hogy Akasha Darkot szolgálja. Azt nem tudni miért.

Rozario Adatlapja

Név: Rozario (Valószínű álnév)
Kor: Körülbelül 25 éves
Nem: Férfi
Kinézet: Magas rövid fehér színű haja van. Fekete hosszú térdig érő kabátot hord, fekete nadrággal és bakancsal. Ő is napszemüveget hord.

Személyiség: Sosem mosolyog, mindig komolynak tűnik. Rövid mondatok ban beszél, és sosem mondja meg a lényeget. Általában ha cselekszik, többnyire csendben van. Nem nagyon szeret harcolni. Általában segítőkésznek tűnik, de a látszat néha csal.

Felszerelése: Egy nagy hosszú kard.

Képessége: Tud magáról másolatot készíteni, de csak a külsejéről. A képességét nem tudja lemásolni, és csak 1 másolatot tud létrehozni. Ha a másolatot megsebezi valaki, azonnal eltűnik.

Története: Róla se lehet tudni semit sem. Mindössze annyit hogy ő is Akasha Darkot szolgálja valami miatt.

Akasha Dark adatlapja:

Név: Akasha Dark (Valódi neve ismeretlen)
Kor: Ismeretlen
Nem:
Kinézet: A háta közepéig érő hosszú fekete haj. Általában sötétkék kabátban vn, illetve farmernadrágban. Fekete cipő.
Személyiség: Többnyire szórakozik mindenkivel. Néha megtéveszti, manipulálja az embereket. Beszéde nem mindig konkrét, szeret ködösíteni, rejtélyesen elmondani a dolgokat.

Felszerelése: Egy nagy legyező van nála, ami egyben a fegyvere. Ha meglegyinti erővel, akkor éles tűszerűségek jönnek ki belőle.

Képesség:
Dimenzió teremtés:

Egy olyan "világszerűséget" tud megidézni amiben semmi nincs, csak a vak sötétség. Ezen kívül van olyan képessége ami az ember alá egy 500 méter nagyságú sátánista jelet rajzol, ezáltal a benne lévő személy rövid ideig korlátozottan, és lassan tud mozogni.
------------------------------------
Tárgyakra való átok szórása:

Konkrétan különböző tárgyakra tud kisebb átkokat szórni mint például ha beleír valaki egy könyvbe, az illető nem tudja mozgatni a kezét 1 napig.

Története:
Semmit nem lehet tudni a múltjáról. Mindössze 2 segítője van.

Elválasztó

Még mindig 2012 11. hónap: 6.hét

Hassan, Möraja, Amarillis

Közeledik az este, és ideje szállást is keresnetek. Ahogy jön az este, egyre több gyanús alak járkál, és hirtelen megpillantotok mindketten a távolban egy fehér (ősz)hajú fekete kabátos napszemüveges pasast aki épp előrántja a kardját. Lehet, valami készülőben van. Továbbá Tenshichan is üldögél a padon egyes egyedül, unatkozik. De az is lehet hogy valakivel társaloghat, akár olyan emberrel aki rosszat akar.

Nos, mit tesztek? Esetleg szétváltok és beosszátok a teendőket?

Gilgamesh

- Nem tudom ki vagy, és mi vagy. Tekintve arra a bizonyos piperecuccra, találkoztál az úrnőmmel. Nagy szerencséd vagy hogy kezedben van egy ilyen eszköz. Ezek szerint nem kéne bántanom, viszont szeretnék jót szórakozni rajtad.

Miután Kyon elmondta a monológját, szép lassan feléd megy, a napszemüvegét kicsit lejjebb csúsztatja, majd a kardja végét a nyakadhoz szegezi, és tovább beszél:

- Ajánlom hogy ne okozz csalódást, mert ha megteszed, elárulod az úrnőt, én aprítalak darabokra. Most pedig mondd el, ki lennél.

Mit teszel ilyenkor? Válaszolsz az illető kérdéseire? Vagy pedig inkább nem foglalkozol vele és elköszönsz tőle?

Tenshichan

Elfelejtettem megemlíteni, hogy itt most velem találkozol. Én vagyok Akasha Dark, szóval nekünk itt csevegni kéne egy kicsit.

Heyes

A tiéd is marad, amit 2 napja írtam. Csak azért másolom be újra, ne legyen "zavarodottság" belőle. Ha megszólítod, akkor kommunikálnunk kell.

Miközben nézel a gödörre, hirtelen valaki óvatosan megragadja a vállad hátulról. Megfordulsz, ránézel az illetőre aki egy rövid őszes hajú fiatalember napszemüvegben és fekete térdig érő kabátban.

Mit teszel?

Cross_Kamui

Sajnos szem elől tévesztetted az illetőt, de még megtalálhatod. Járkálsz a környéken és egyszercsak megpillantasz a földön egy könyvet melyre rá van írva "Kívánságok könyve". Talán tényleg az igazi könyvbe botlottál bele. Akár lehet ez egy csapda is. Vigyázni kellene vele, de nagyon. Hamarosan az este is leszáll, így szállást is kellene keresni magadnak. Esetleg a könyvet magaddal viheted, hátha a tulajdonosa keresni fogja.
[ Módosítva: 2012.11.12 22:18 ]
Tenshichan | 2012-11-12 23:15
spoiler Kinyit
Meg látom mi tudok tenni XD Ha nem jó nyugodtan írj rám.

Kicsit köhintek
- Nos..Öhm...Ön most van itt a városban először?...Én..Már jó ideje itt lakom, de ez az első alkalmam ilyen...fesztiválon. Eddig csak az ablakomból néztem...Szerintem meg nem is jó ruhát váalsztottam..Alig tudok benne néha menni...- kissé zavarban vagyok. Innen azt se tudom, hogy nő vagy férfi...Az arca nőies, de a ruhája olyan férfias...Egek tényleg nagyon régi módinak tűnhetek.
[ Módosítva: 2012.11.12 23:17 ]
A.W. | 2012-11-12 23:59
- Nos..Öhm...Ön most van itt a városban először?...Én..Már jó ideje itt lakom, de ez az első alkalmam ilyen...fesztiválon. Eddig csak az ablakomból néztem...Szerintem meg nem is jó ruhát váalsztottam..Alig tudok benne néha menni...- kissé zavarban vagyok. Innen azt se tudom, hogy nő vagy férfi...Az arca nőies, de a ruhája olyan férfias...Egek tényleg nagyon régi módinak tűnhetek.

*Ránézek a lányra, és elgondolkodom azon, vajon csatlakozna e hozzám. Megkéne kérdeznem tőle, de előbb kicsit beszélgetek vele, s megpróbálom elérni hogy bízzon mennem*

--&gt; Oh, én már régóta itt tartózkodom. Egy saját szentélyem van észak-nyugatra. Általában ott töltöm a napjaimat, s a templom erkélykorlátján ülve nézegelődök, majd gondolkodok. Ez a fesztivál meg olyan mint a többi. Unalmas, semmi érdekesség nincs. Az este jött volna egy boszorkány, de végül lefújta az előadást.

*Előveszem a pipám majd rágyújtok, aztán a padon ülve nézegelődök, majd a füstöt erre a kislányra*
Tenshichan | 2012-11-13 00:18
Kicsit köhögök
- E-Elnézést...lehetne, hogy ne rám fújja?..Amúgy... Kíváncsi vagyok milyen lehet szentélyben élni. Én a gazdag, a nemesi réteghez tartozom...Ráadásul nem épp átlagos család tagja vagyok...Szírének vagyunk...Eredetileg embernek születtem, de egymás miatt én és az iker öcsém sziréneké váltunk.- körbenézzek én is a tömegen- Igaz...Tényleg semmi különleges nincs itt....- elő veszi a levelet amin ugye az ötágú csillag van- Bár valaki küldött nekem egy ilyen levelet...Eléggé kitűnt, a többi közül mert azok mint ilyen házassági ajánlatosok...
[ Módosítva: 2012.11.13 0:19 ]
A.W. | 2012-11-13 00:28
Kicsit köhögök
- E-Elnézést...lehetne, hogy ne rám fújja?..Amúgy... Kíváncsi vagyok milyen lehet szentélyben élni. Én a gazdag, a nemesi réteghez tartozom...Ráadásul nem épp átlagos család tagja vagyok...Szírének vagyunk...Eredetileg embernek születtem, de egymás miatt én és az iker öcsém sziréneké váltunk.- körbenézzek én is a tömegen- Igaz...Tényleg semmi különleges nincs itt....- elő veszi a levelet amin ugye az ötágú csillag van- Bár valaki küldött nekem egy ilyen levelet...Eléggé kitűnt, a többi közül mert azok mint ilyen házassági ajánlatosok...

*Jól tudtam hogy ez egy szirén. Remélem a csókja is olyan.*

Akármi is vagy, akármilyen családból, ez engem nem érdekel. Lehetsz nemes vagy hajléktalan. Én nem teszek különbséget.

*Eközben észreveszem hogy a borítékomat veszi elő. Valószínű Rozario adta neki.*

Oh ez a boríték olyan mint az enyém. Nahát... Nincs kedved eljönni velem a templomomba? Ot kapsz szép ruhát, és egy nagy szobát.

*Elkezdek gondolkodni hogy a későbbiek során mit tegyek ezzel a szirénnel. Amíg ki nem találom, addig elviszem magammal. Csak lesz valami haszna*
Tenshichan | 2012-11-13 00:35
El gondolkodom. Elhagyni az otthonomat? Csak úgy itt hagyni őket? a nevelő szüleim csodásak, a bátyáim is, ráadásul az öcsém...

-...Nos. Legyen. De...Nem kell nagy szoba. Csak mert nemesi család fogadott be még nem vagyok el kényeztetett.- válaszoltam neki, de közben gyűlöltem magam belül. Hogy vagyok képes itt hagyni a családom De úgy érzem...Valamiért vele kéne mennem.
A.W. | 2012-11-13 00:39
El gondolkodom. Elhagyni az otthonomat? Csak úgy itt hagyni őket? a nevelő szüleim csodásak, a bátyáim is, ráadásul az öcsém...

-...Nos. Legyen. De...Nem kell nagy szoba. Csak mert nemesi család fogadott be még nem vagyok el kényeztetett.- válaszoltam neki, de közben gyűlöltem magam belül. Hogy vagyok képes itt hagyni a családom De úgy érzem...Valamiért vele kéne mennem.

*Tudtam hogy elfog jönni. Ilyen ajánlatot senki sem hagyna ki.*

Akkor pattanjunk és induljunk!

*Felkelek a padról nagy nehezen, majd előveszem a szép gyönyörű legyezőmet és legyezgetem magam.*

spoiler Kinyit
Akkor a jövő héten pedig folytatjuk.
Tenshichan | 2012-11-13 00:49
spoiler Kinyit
Rendben^^ Már alig várom a folytatást~
Heyes | 2012-11-13 08:57
Egy pillanatra megtorpanok, meglep hogy valaki észrevétlenül a hátam mögé tudott settenkedni. Egyik kezemmel megfogom a kalapom és kicsit előre csúsztatom hogy a karimája pont takarja a szemem. A másik kezemet a fegyveremre helyezem felkészülve arra ha használnom kell. Az arcomon egy barátságos mosoly ki miközben a felteszem a kérdéseimet.
- Egy szörnynek kellene itt lennie nem láttad véletlenül? Mellesleg kit tisztelhetek benned ?
A.W. | 2012-11-13 09:10
Egy pillanatra megtorpanok, meglep hogy valaki észrevétlenül a hátam mögé tudott settenkedni. Egyik kezemmel megfogom a kalapom és kicsit előre csúsztatom hogy a karimája pont takarja a szemem. A másik kezemet a fegyveremre helyezem felkészülve arra ha használnom kell. Az arcomon egy barátságos mosoly ki miközben a felteszem a kérdéseimet.
- Egy szörnynek kellene itt lennie nem láttad véletlenül? Mellesleg kit tisztelhetek benned ?

Rozario:

*megpróbálom megfogni a fegyverét, közben a napszemüveget lejjebb csúsztatom hogy lássa valamennyire a szemem*

- Nincs szükséged a fegyverre. Nyugodtan leteheted. Nem szándékozom harcba keveredni veled, pláne egy olyan emberrel aki nagy tudással rendelkezik.
Heyes | 2012-11-13 11:36
Rozario írta:
*megpróbálom megfogni a fegyverét, közben a napszemüveget lejjebb csúsztatom hogy lássa valamennyire a szemem*

- Nincs szükséged a fegyverre. Nyugodtan leteheted. Nem szándékozom harcba keveredni veled, pláne egy olyan emberrel aki nagy tudással rendelkezik.

Lassan elemelem a kezem a fegyveremről, de csak annyira hogy baj esetén még használhassam.
- Ember hm? - jegyzem meg halkan. A kérdésemre még nem válaszoltál. Kit tisztelhetek benned? Mik a szándékaid?
A.W. | 2012-11-13 21:30
Lassan elemelem a kezem a fegyveremről, de csak annyira hogy baj esetén még használhassam.
- Ember hm? - jegyzem meg halkan. A kérdésemre még nem válaszoltál. Kit tisztelhetek benned? Mik a szándékaid?

Szóval a nevemet szeretnéd tudni? Úgy gondoltam te előbb bemutatkozol mint én, de akkor elárulom.

*átadok egy borítékot neki*

Ha kibontod a borítékot, megtudod, ki vagyok.

Elválasztó



Ha kibontod a borítékot:

spoiler Kinyit

Amellett hogy benne lesz a Rozario név, egyfajta vakító varázslat aktiválódik miután kinyitod a levelet. Ez a varázslat csak ideiglenesen vakít el téged. Körülbelül 5-10 másodpercig fog tartani az egész.
Miután a vakítás eltűnik, egy nagy szentély előtt találod magad.

Ezután pedig a történet folytatódik a jövő héten.
[ Módosítva: 2012.11.13 21:31 ]
Cross_Kamui | 2012-11-15 18:39

Amint célom felé haladtam, megcsúsztam egy puha dolgon. Hangosan elvágódtam a földön, majd a fejemen éktelenkedő dudort tappintgatva észrevettem a baleset okát... egy könyvet. Dühömben megragadtam és már már földhöz is vágtam, mikor szemeim megakadtak a rongyos fedélen.

Díszes betűkkel a következő volt ráhvésve: Kívánságok Könyve.

"Valaki biztosan egy ártatlan járókelő botlását kívánhata... és sikerült is neki!"

A meglepetés következtében dühöm alábbhagyott.Megfontolva a lehetőségeket elrejtettem tasakomban.

"Talán véletlenül meghallom, ahogy valaki a könyvet keresi, biztos értékes emlék. Nem ártana bellesnem, talán érdekes dolgokat tudhatok meg..."

spoiler Kinyit
@A.W. Lehetséges belenéznem?

Az apró kellemetlenséget letudva tovább indultam a magas épület felé, ahonnan az idegen alázuhant.

[ Módosítva: 2012.11.15 18:39 ]
Heyes | 2012-11-17 19:25
- Szerintem te, így is többet tudsz rólam mint kéne. - mondom közben elveszem a borítékot és elkezdem nyitogatni. A borítékban egy lap van amire egy név van írva.
- R-o-z-a-r-i-o. Ahogy hangosan felolvasom a betűk fel villannak mindent fehér fény borít be. Néhány másodpercig nem látok semmit, de ahogy kezd elmúlni a hatása egy nagy szentély előtt találod magm.
~ Ezzel sem nyerte el a bizamammat, legközeebb ovatosabbnak kell lennem vele. Gondolom magamba, majd eindulok a szentély fele.
A.W. | 2012-11-19 20:41
Tekintve a létszám csökkenésre, egyben a felvezetéseim minőségromlására, úgy gondolom hogy nem érdemes folytatni ezt a történetet.

Lehet nyugodtan megkövezni érte, de az utóbbi 1 hónapban halmozódtak a fontos dolgaim, amiket előbb-utóbb meg kell csinálni. Az utóbbi heti felvezetésekben volt inkább érezhető hogy nem tudtam vele eleget foglalkozni. Csak arra tudok hivatkozni hogy weboldalt kell fejlesztenem, tanulnom is kell mert jönnek a vizsgák, és maga a folytatásra se tudok eleget koncentrálni a programozgatások között (amik agyra leszívják az energiám), meg maga a világ, és a képességek se volt konkrétan lefixálva az elején. Egyfajta gyakorló játéknak lehet ezt felfogni így akik kezdők voltak, kicsi tapasztalatot kaptak, hogy lehet játszani fórumos szerepjátékot. (Egyben kipróbálhattam magam mint mesélő).

Esetleg ha valaki szívesen lenne mesélő, és egy új világot/játékmenetet elindítana, az nyugodtan vegye át tőlem a témakört.

Köszönöm mindenkinek akik beszálltak, és minden héten követték a témakört. (Meg azoknak is akik játszottak a végéig.)
Möraja | 2012-11-19 20:56
A.W. írta:
Tekintve a létszám csökkenésre, egyben a felvezetéseim minőségromlására, úgy gondolom hogy nem érdemes folytatni ezt a történetet.

Lehet nyugodtan megkövezni érte, de az utóbbi 1 hónapban halmozódtak a fontos dolgaim, amiket előbb-utóbb meg kell csinálni. Az utóbbi heti felvezetésekben volt inkább érezhető hogy nem tudtam vele eleget foglalkozni. Csak arra tudok hivatkozni hogy weboldalt kell fejlesztenem, tanulnom is kell mert jönnek a vizsgák, és maga a folytatásra se tudok eleget koncentrálni a programozgatások között (amik agyra leszívják az energiám), meg maga a világ, és a képességek se volt konkrétan lefixálva az elején. Egyfajta gyakorló játéknak lehet ezt felfogni így akik kezdők voltak, kicsi tapasztalatot kaptak, hogy lehet játszani fórumos szerepjátékot. (Egyben kipróbálhattam magam mint mesélő).

Esetleg ha valaki szívesen lenne mesélő, és egy új világot/játékmenetet elindítana, az nyugodtan vegye át tőlem a témakört.

Köszönöm mindenkinek akik beszálltak, és minden héten követték a témakört. (Meg azoknak is akik játszottak a végéig.)
Szerintem nem probléma, mármint senki sem ér rá sem játékosok közt, sem Mesélők közt egy egész játékot probléma nélkül végigvinni. Néha szünetet kell tartani, vagy némi cserét alkotni, Mesélő-helyettes, estébé Én is pl most kevésbé érek rá, családi esemény miatt, de igyekszünk.
Mindenre van megoldás, kivéve, amire nincs.
Tenshichan | 2012-11-19 20:58
Kár :'( Pedig szerintem ügyes voltál A.W.


Nos...Ha ezek szerint szabad mesélőnek jelentkezni, én szívesen alkotnék egy új "mesét".(Bocis a kifejezésért!)

De ha van bárki más aki jelentkezni akar erre a posztra induljon csak.
Heyes | 2012-11-21 19:04
Sajnálatos hogy véget ért jó szórakozás volt, tanuló játéknak nagyszerű. Köszi szépen a belefektetett energiát, remélem nem ez volt az utolsó ilyen próbálkozás.
ishida016 | 2012-11-26 18:39
Hát ja én is sajnálom (bár csak olvasó voltam). Am lehet tudni valamit a topik további sorsáról? Ha esetleg itt vége lenne valaki tudna ajánlani olyan oldalt ahol ilyesmivel foglalkoznak? (akár pm-ben is)
MaRtiN | 2012-11-26 18:52
ishida016 írta:
Hát ja én is sajnálom (bár csak olvasó voltam). Am lehet tudni valamit a topik további sorsáról? Ha esetleg itt vége lenne valaki tudna ajánlani olyan oldalt ahol ilyesmivel foglalkoznak? (akár pm-ben is)
Részemről folytatódhat a dolog másik szereplőkkel, és új kalandmesterrel. Nem terveztem a topic eliminálását, hacsak több éves por nem rakódik rá, de akkor is mindenképpen archiválásra kerül, mert szórakoztató volt szvsz. Szóval rajtatok áll, hogy folytatjátok e.
Tenshichan | 2012-11-26 18:59
Lehet kicsit butaság bár vane gy ötletem...Mi lenne ha mindenki akinek van valami ötlete a történetről ide le írná, és amelyik a legjobb az lenne az új történet....Tudom hülyeség, de most így eszembe jutott DX
MaRtiN | 2012-11-26 21:19
Tenshichan írta:
Lehet kicsit butaság bár vane gy ötletem...Mi lenne ha mindenki akinek van valami ötlete a történetről ide le írná, és amelyik a legjobb az lenne az új történet....Tudom hülyeség, de most így eszembe jutott DX
Ötletnek nem rossz, csak azt se felejtsétek el, hogy kell egy kalandmestert is kerítenetek a történethez, aki kordinál, és van ideje az egészet összefogni. (Ahogy A.W. tette eddig.)
Tenshichan | 2012-11-26 21:32
Nos én úgy gondoltam azok írjanak történetet akik tudják magukról, hogy lenne rá idejük.
Möraja | 2012-11-26 21:45
Tenshichan írta:
Nos én úgy gondoltam azok írjanak történetet akik tudják magukról, hogy lenne rá idejük.
Ez nem olyan egyszerű, mert bármikor közbejöhet valami (mint nekem). XD Olykor-olykor egyszerűen muszáj szünetet tartani, avagy, ahogy mondtam, egy mellék-mesélőt keríteni, akinek elmondja a mesélő a történetet, mit hogy tervez nagyjából, mit szeretne, estébé.
Möraja | 2013-04-24 19:36
Jó sok idő telt el, remélem, nem nyakazás-ok a duplapost, de így vagyok biztos abban, hogy ez felszínre kerül picit.

A játék vége óta picit utánaolvastam - amennyire netem engedte -, hogy manapság hogy is mennek ezek a dolgok, kötötten meg kötetlenül. Pár napja meg több megoldás is eszembe jutott annak érdekében, hogy ez a topik ne merüljön el a mocsárban - amennyiben ezt többen is meg szeretnék akadályozni.
Három lehetőség jutott végül eszembe, de ha van még valakinek ötlete, jöhet nyugodtan és dobja a közösbe *előszed egy kalapot* Persze minden csak akkorra érvényes, ha A.W. teljesen felhagyott azzal, hogy folytassuk.

-A.W. valakinek (pl nekem, én jelenleg a "ráérek" kategóriában vagyok) odaadja az anyagát, hogy a játékból mit akart kihozni végeredményül, esetleg fontosabb momentumokat megad, amiket szeretett volna megvalósítani, és folytatjuk.
-Szabad Játék - aka lenne egy helyszín (pl egy város, vagy csak egy r*hadt nagy ház), lennének a karakterek és mindenki azt csinál, amit akar. OT játék lenne, tehát mindenki akkor ír, amikor kedve és ideje engedi, nincsenek határidők, sem körök, sem semmi.
-Elkezdünk egy teljesen új, körökre osztott játékot, mint ami az előző volt, csak új történettel, új helyszínnel.
A.W. | 2013-04-25 03:05
Én legalábbis úgy gondolom hogy a jelenlegi történetet abba kéne hagyni, főleg amit az utóbbi pár hétben leprodukáltam. Összességében egy kis gyakorlásnak szántam, csak sajnos kevés kritériumot írtam. Lényeg a lényeg: Legyen egy új tiszta lappal induló történet, így legalább újabb embereknek lehetősége van játszani, vagy épp kipróbálni az efféle játékot.
Jelenleg nem tudnám bevállalni még mindig a történet írását. No, ha már jóformán nincsenek vizsgáim jelenleg, de még mindig nincs vége az évnek, illetve van pár munkám amit be kell fejeznem (weboldalak, egyéb projekt). Összecsapott történetlevezetést meg nem szeretnék produkálni.

A szabad játékkal meg csak annyi a probléma, hamar vagy később a topik konkrétan értelmetlen kuszasággal lesz teli, mivel 100 százalékban mindenki azt csinál amit akar. A körökre való osztás lenne egy jobb megoldás, csak ugye az emberekre kell várni, és előfordulhat hogy egy- egy ember szó nélkül távozik, s egy esetleges nagyobb fordulat közepén valami facepalm befejezést kell produkálni. A másik hátránya pedig hogy limitálni kell a részvételi számot. Nem hinném hogy 1 mesélő be tudna vállalni esetleg 15-20 embert.
Möraja | 2013-04-25 11:21
Azért gondoltam, hogy valamekkora szinten bejövök mint szervező/mesélő és elindítom a pályát. Én jelenleg ráérek, nincsenek kötöttségeim, ki tudok dolgozni valamit. A dolog akkor fog megváltozni, ha szerzek munkát, de teljesen szerintem akkor sem kell majd kilépnem, max lassabb leszek. A teáltalad bevezetett egy-hét/kör pedig szerintem ide tökéletes - elég tág intervallum az elfoglaltabb emberkéknek is, és nem is olyan döglassú. Ha valaki szó nélkül lelép, gondoltam, egy két-három kör várakozás után egyszerűen megölöm a karakterét - most csatlakoztam egy hasonló felépítésű FRPG-be, ahol szintén megöli az admin a hosszú ideje inaktív karaktereket. Ha előre szól, hogy mondjuk két-három hétig nem fog tudni jönni, akkor persze semmi gond.
15-20 ember tényleg sok, én 10 körülre gondoltam. De mivel előzőleg se volt sok jelentkező, szerintem menne. Ha meg még többen jönnének, keresek egy társmesélőt.
MaRtiN | 2013-04-25 13:34
Csak egy játéksegítő tipp: Használj(atok) fel már létező világot (esetleg világhoz tartozó kalandmodul könyveket) úgy mint pl. D&D vagy Forgotten Realms, ha fantasy, Camilla ha vámpíros stb., így arra már lesz gond, és akkor csak a történetmesélésre kell figyelni.
A.W. | 2013-04-25 22:39
Esetleg valamilyen anime világát. Azt legalább a többség ismerné, és kapcsolódik az oldal témájához. No, de Möraja, átadom a döntés kezét. ^-^
Möraja | 2013-04-25 23:17
Én viszont adom a többségnek

-Az ilyen asztali szerepjátékokat nem ismerem, ergo ha azok nyernek, akk nem leszek Mesélő (pont tervezek nekikezdeni a Kresz-nek mai elhatározással, szóval még egy világ-betanulás már nem fér be)
-Egy anime világa nem rossz ötlet, sőt, jó, tetszik, de SAO-ban nem vagyok benne XD (azt kezdtem el egy komolyabb oldalon. Alheim Online okés, ha azt szeretnétek)
-Vagy az eredeti ötletem: Akrina. Egész pontosan az egyik szigete, amit eredetileg sehogy sem lehet megközelíteni, sem elhagyni. Az istennő, Szatynka hozza ide a játékosokat, majd egy egyszerű, mégis bonyolult feladatot bíz rájuk a szabadulásért cserébe.

Na, akkor kedves leendő játékosok - meg bárki, lehet ötletelni meg persze dönteni.
hassan | 2013-04-25 23:45
Szerény személyen örülne, ha lenne ismét egy frpg. Az animés világban bennevagyok (kivétel ha SAO, akkor felejtsetek el xD). Az eredeti ötlet is jó, kérdés lenne-e elég jelentkező.
Amarillis | 2013-04-25 23:54
Akrina! *.* Ama menni akar!!! Pláne ha Ama nővéremet is kölcsönadnád... na persze vele, vagy nélküle... Akrinára vágyódik szívem!!! *.*
Möraja | 2013-04-26 12:12
Amarillis írta:
Akrina! *.* Ama menni akar!!! Pláne ha Ama nővéremet is kölcsönadnád... na persze vele, vagy nélküle... Akrinára vágyódik szívem!!! *.*
Amachrass eredetileg a szigeten kívül éldegél, de csak neked befűzhetem majd egy-két kör erejére valahogy
Pitbull | 2013-04-26 12:22
Mi ez az Akrina? Még google-el se találtam meg.
Möraja | 2013-04-26 15:14
Pitbull írta:
Mi ez az Akrina? Még google-el se találtam meg.
Akrina az én saját világom. Kis szedett-vetett térkép

Nem valami népes bolygó, egy-két info a linkben is le van írva. Ahol a játék játszódna, az a sziget ott a sárkányrajz fölött, az Emlékek Tornyával. Itt él az istennő, Szatynka, akinek az a hobbija, hogy a számára érdekes lelkeket a szigetére hozza és figyelhesse őket. Pont ezért a szigetet sem megközelíteni, sem elhagyni nem lehet, amíg ő másképp nem határoz (más térképeken fel sincs tüntetve a sziget).
hassan | 2013-06-22 00:38
Drága bajtársak! Lenne egy mesélő jelöltünk (nem én, csak nyugi xD), felmérném az esetleges igényeket, hátha valakinek van még kedve játszani. A stílus nagyban eltér az előző játéktól, ennek ellenére szeretettel várom az érdeklődőket.

Felvezető infók:

Történet címe: Re:Kasumi Play (FRPG)
Játék típusa: misztikum, horror, krimi
Stílusa: hidden object - lényege, hogy a mesélői posztokban kulcsszavak, mondatok lesznek elrejtve, amikre a későbbiek folyamán szükség lesz, azonban ezeket a játékosnak kell megtalálnia, kikövetkeztetnie. "Keresgélős" játék fórum alapon.
Játékosok száma: Min. 4, max. 10
Olyan "mezei" karakterek kellenek, akiknek semmiféle különleges képessége nincs (azokra a játék során tehetnek szert).
Helyszín: Rewland városa, ahol négy jelentősebb negyed van, ahonnan a karakterek elindulhatnak (a negyedek leírása később).
Kor: modern.

Kaptam egy rövid ki bevezetőt is a történetbe, ezt majd akkor, ha lesz elegendő vállalkozó. Visszajelzéseket várok egyenlőre, a részleteket majd utánna.

Möra esetleg ha te el szeretnéd kezdeni a sztorid mégis amit még áprilisban felvetettél, én annak is örülnék, szólj nyugodtan abban az esetben is.
Erodon | 2013-06-22 09:01
bár én még soha nem vettem részt ilyesmiben korábban, de szívesen kipróbálnám (bár remélem, hogy az nem lenne nagy probléma, hogy írói képességeim nem éppen fényesek )
danitig | 2013-06-22 09:24
Én is részt vennék és ki próbálnám bár még én sem csináltam ilyet .
Szalma | 2013-06-22 09:31
wooow *_*
én is kipróbálnám
hassan | 2013-06-22 10:29
Helyes, akkor már 4-en meg is vagyunk, még konzultálok a mesélőjelölttel a részletekről, addig még csak lesz pár érdeklődő, aki szívesen kipróbálná magát. Belerázódni meg bele lehet, az a fontos hogy mindenki jól érezze magát, szóval tapasztalat nem szükséges (nekem sincs, itt játszottam egyedül eddig ).
Möraja | 2013-06-22 11:33
Szerintem jövök én is

Az én sztorim még mindig bétában, meg úgyse a közeljövőben kezdeném, mert van már egy mesélésem egy másik játékban, plusz így is szeretnék sokat tanulni a vizsgámra, aminek még mindig nincs időpontja. Amíg legalább azon túl nem leszek, semmiképp nem kezdenék még egy mesélésbe, szóval részemről szabad a pálya
Serena | 2013-06-22 12:34
Jelen!
Amarillis | 2013-06-22 13:36
Ama is jönne...
Agatha Arashy | 2013-06-22 15:58
Üdv mindenkinek!

Látom Hassan ígéretéhez hűen beposztolta a kezdeti infókat a leendő játékról és örömmel látom, hogy akadt jelentkező. Igen, én volnék a mesélő, akiról beszélt.

Legkésőbb holnap (de előfordulhat, hogy még ma este) új topikot nyitok a "Re:Kasumi Play"-nek, hogy ne legyenek kavarodások.

Amit érdemes rólam tudni ebben a témában: kb. 10 éve szerepjátékozom, ebben 3-4 évig voltam hivatalos mesélő, így egyáltalán nem gond, ha rossz a helyesírásod, vagy még sosem csináltál ilyet. Igyekszem mindenki számára élvezetessé tenni a játékot, amiben valóban a krimi és "hidden object" féle hangulat fogja kapni a főbb szerepet.

Az instrukciókat, vázlatos világleírást természetesen rögtön az elején leírom, hogy ne legyenek gabalyodások, vagy hatalmas kérdőjelek.
Serena | 2013-06-22 16:01
Agatha Arashy írta:
Üdv mindenkinek!

Látom Hassan ígéretéhez hűen beposztolta a kezdeti infókat a leendő játékról és örömmel látom, hogy akadt jelentkező. Igen, én volnék a mesélő, akiról beszélt.

Legkésőbb holnap (de előfordulhat, hogy még ma este) új topikot nyitok a "Re:Kasumi Play"-nek, hogy ne legyenek kavarodások.

Amit érdemes rólam tudni ebben a témában: kb. 10 éve szerepjátékozom, ebben 3-4 évig voltam hivatalos mesélő, így egyáltalán nem gond, ha rossz a helyesírásod, vagy még sosem csináltál ilyet. Igyekszem mindenki számára élvezetessé tenni a játékot, amiben valóban a krimi és "hidden object" féle hangulat fogja kapni a főbb szerepet.

Az instrukciókat, vázlatos világleírást természetesen rögtön az elején leírom, hogy ne legyenek gabalyodások, vagy hatalmas kérdőjelek.
Na már várom akkor és kalappal
Agatha Arashy | 2013-06-22 16:07
Serenaxd írta:
Na már várom akkor és kalappal

Köszönöm, mindenképp igyekezni fogok. *már most nekiesett a részletes leírásoknak*
MaRtiN | 2013-06-22 17:49
Agatha Arashy írta:
új topikot nyitok a "Re:Kasumi Play"-nek, hogy ne legyenek kavarodások.
Ne nyiss új topicot! Ide - ahogy a korábbi, úgy ez is - bőven elfér. A történetet/mesét kiemelő színnel tökéletesen el tudod különíteni az egyéni megjegyzésektől. Köszöntem és jó játékot!
Agatha Arashy | 2013-06-22 18:12
MaRtiN írta:
Ne nyiss új topicot! Ide - ahogy a korábbi, úgy ez is - bőven elfér. A történetet/mesét kiemelő színnel tökéletesen el tudod különíteni az egyéni megjegyzésektől. Köszöntem és jó játékot!

Értettem, köszönöm!

----------------------------------------------------
Ennek fényében még a mai napon sikerült befejeznem és összeállítanom az új FRPG rendszerét. Remélem nem riasztok el vele senkit.

Re:Kasumi Play

Általános információk:

Történet címe: Re:Kasumi Play (FRPG)
Játék besorolása: misztikum, horror, krimi
Stílusa: hidden object - lényege, hogy a mesélői posztokban kulcsszavakat, mondatokat rejtek el, amikre a későbbiek folyamán szükség lesz, azonban ezeket a játékosnak kell megtalálnia, kikövetkeztetnie. "Keresgélős" játék fórum alapon.

Játékosok száma: Min. 4, max. 10
Max. 10 fő jelentkezhet, mielőtt megkezdődne a játék. 10. fő utáni jelentkezőkkel már nem tudok foglalkozni.

Játékkor: modern.

Helyszín: Rewland városa, ahol négy jelentősebb negyed van, ahonnan a karakterek elindulhatnak . Minden jelentősebb negyedet igyekeztek elválasztani egymástól, fallal, vagy csak szimplán kerítéssel.
Negyedek rövid leírása (jólét szerint listázva):
spoiler Kinyit
1) Touh - Ismertebb nevén a „Szegény Negyed”. Az itt élők javarészt munkások, nincstelenek. Egy idegen számára korántsem bizalomgerjesztő hely, de az itt élők jellegzetessége az erős összetartás. A legtöbb városi banda innen indult és mindenki büszkeségévé vált az a kevés fiatal, akik valamilyen úton kitört innen. Javarészt indokolatlanul ez a legrosszabb hírű negyed.
Egymásra épített, korántsem biztonságosnak ítélt panellakások, szlengben előfordulóan „nyúlketrecek” szolgálnak lakásul mindenki számára… hacsak valaki nem akar kint éjszakázni, bár vannak utcák, amiket a gyengébbek még ebben a negyedben is félve elkerülnek.

2) Matar - A Kereskedők Negyede. Közel van Touh-hoz, mindössze egy kerítés az, ami jelképesen elválasztja a kettőt. A rendfenntartás itt egy fokkal erősebb, műhelyek, boltok, raktárok helyszíne. Nem ritkák a kereskedők által felbérelt zsoldosok sem, akik egy-egy raktár, vagy bolt őrzéséért felelősek. Sok Touh-ban élő itt kap munkát, napi tíz órában szinte éhbérért.

3) Scylen - Technikai Negyed. Az itt élők és dolgozók elsősorban a műszaki dolgokra álltak rá. Itt találhatóak a nagyobb cégek raktárai is. A negyed csak félig nyitott, a nagyobb, értékesebb technikai fejlesztéssel foglalkozó műhelyek, úgy fest a Gazdag Negyedbe olvadnak. Fallal őrzik őket, amin a bejutás tisztességes úton még éppenhogy lehetséges, a beszökés szinte lehetetlen. A dolgozók javarésze a negyedben lakik, ritka, hogy Touh-ból, vagy Matarból felvegyenek valakit is. Ugyanitt kapott helyet a Városi Kórház is. Orvosok természetesen a többi negyedben is praktizálnak.

4) Renlar - a Gazdagok Negyede. Vállalkozók, jól menő ügyvédek, sikeres orvosok és családjaik laknak itt, akik képesek megfizetni az itteni árakat. Mondhatni, szinte születni kell erre a helyre, hogy valaki is bekerülhessen ide. A legnagyobb befolyással rendelkezők lakhelye, így az Ardor Corp. főhadiszállása is itt található.

A játék folyamán előforduló szavak:
spoiler Kinyit
- Flemia: újszerű energiaforrás, mely hasonlít a villanyáramhoz, de annál sokkal többre képes. Egyes pletykák szerint előgenerált napfényhez hasonlít.

- Ardor Corp. : A város egyik legnagyobb vállalkozása. Scylen-ben a legtöbb műhely az ő kezében van, a város legnagyobb bevételét ez a cég hozza. A vezetője nem ismeretlen a nép számára, de a legtöbben csak Mr. Ardornak szólítják.

- Mirrold: A „Mirror World” összemosása. Egy elterjedt program, amit rendszerint a várost behálózó kamerákhoz kapcsolnak, de a nép nyelvén már számtalan dologhoz felhasználták. A program lényege, hogy szinte bármit képes átszállítani, vagy kivetíteni a megadott célhoz, a másodperc töredéke alatt. Főként a rendőrség és a Renlarban élők használják posta helyett. Scylen-ben csak néhányan élnek vele, mert a beszerzésére és használatára hatósági engedélyre van szükség.

Sztori röviden:
Az Őszi Fesztivál színes kavalkádja nem csak a játékstandok, az italmérések és a koncertek színtere. Ezen a napon az Ardor Corp., Rewland egyik legnagyobb cégének elnöke hatalmas bejelentést tesz: a város nyitottá vált az újabb technikai fejlesztésekre, így az ünnepség esti programjában már ezzel az új energia-techinkával, az un. flemiával fogják megoldani a világítást és a koncertek fénytechnikáit.
Az este bekövetkeztével a flemia nem okoz csalódást: pont olyan hatást kelt, mintha a fény önállóéletet élne. Fényszerű lények jelennek meg a színpadok füstjében, mesterséges csillaghullás a semmiből... mint egy jól sikerült bűvésztrükk, mi nem utolsó sorban azzal is kecsegtet, hogy sokkal alacsonyabb lesz a villanyszámla, így a város megspórolt pénze a negyedek felújítására fordulhat. Mindössze idő kérdése, hogy ez a technika mikor hálózza át az egész várost és terjed el az egész országban.
Ám ebben a tökéletes újításban egy olyan játszma veszi kezdetét, amiről nem értesítettek senkit. Az éjszakai Fesztiválon brutálisan megöltek három embert és akik ennek szemtanúi voltak, másnapra meg is feledkeztek a dologról, mintha mi sem történt volna. Kivéve a Játékosokat. Ők azok, akik valamiért emlékeznek - vagy emlékezhetnek - az eseményre. Csakhogy senki nem hisz nekik, amikor el akarják mondani.

Másnap mindegyik Játékos zsebében egy kártya lapul, amin a nevük és egy állat szimbóluma szerepel. Vele együtt pedig jött egy fóbia is: minden Játékost félelemmel töltött el az elméjükben hirtelen felbukkanó név: Kasumi.

Hogy miféle játszmába keveredtek a Játékosok? Mi célt szolgál a kártya és miért tölti el a szívüket a rettegés egy olyan név hallatán, aminek tulajdonosát sosem ismerték?
A játék során kiderül.


Játék célja: megfejteni a Re: Kasumi Play-t és így rájönni az okokra.

Játék hossza: 30 kör (heti egy Mesélői reag). A köröket jelezni fogom.

Játéktechnikai információk
- Jelentkezéshez elég egy karakterlapot posztolnod, amiben általánosságban írsz a karakterről. Olyan "mezei" karakter kell, akinek semmiféle különleges képessége nincs (azokra a játék során tehetsz szert). Értelemszerűen Te leszel a történetben is említett Játékosok egyike.
Példa a karakterlaphoz:
spoiler Kinyit
Név: ( XY)
Kora: (min.12 max. 80)
Melyik Negyedben él: (Válassz egy negyedet)-
Kinézete: (max. 10 mondat)
Mihez ért: (max. 3 dolog és a „minden” ebbe nem tartozik bele)
Testvére: (Abban az esetben kell kitölteni, ha valamely másik Játékossal testvérpárt játszotok) Ikrek esetében a Telepátia elfogadott, alapképesség.

Állatszimbólum: (ami megjelenik a Kártyán)
Választott reagszín: (pl: Sötétvörös)


- A bejegyzésedet (későbbiek folyamán reag), egy neked előre kiválasztott színnel írd. Ez a szín csak a tiéd, másik játékos nem veheti el tőled.
- A reag hossza legyen min. 10 sor A/5-ös oldalon, amiben mozgatod, gondolkodtatod, úgy szólván „létezésre sarkallod” a karaktered. Ha több nem baj, de óvakodj a novelláktól.
- Több reagon át tartó NJK (Nem Játékos Karakter) létrehozása a Mesélő joga, játékos öntörvényűen nem hozhatja létre.

A játék folyamán használható jelölések:
- A gondolatban megfogalmazott mondatok jelzése: ~szöveg~
- A játékon kívüli beszélgetést a reagok alján folytassátok, így: //Játékon kívüli beszéd, OFF//
- Telepatikusan küldött üzenetek esetén: Telepatikus üzenet
- Támadások, Kódok jelölése a szövegben legyen vastagbetűs, így: Támadás, Kód

- Minden válaszod, egy bizonyos szinttől minden gondolatod befolyásolja a neked szánt cselekményt. Mindenki cselekménye egyéni.

A Kártya használata:
Minden játékos maga választja meg a Kártyáján szereplő állat-szimbólumot. Mitikus lények kizárva. Az általad választott állatnak nagy szerepe lesz a későbbiekben.
Amikor a játék során megkapod a Kártyát, a posztban is megjelenik egy általam szerkesztett kártya, amit képként továbbra is belinkelhetsz, ha szükség van rá. Bármi változás történik a kártyádon, azt képként ugyanúgy megkapod.
A Kártya jelzi a szintedet, ezen lesznek a feladataid és ez jogosít fel a játékra.
A reagok során viszont elvesztheted a Kártyádat, ilyenkor 3 kör áll rendelkezésedre, hogy visszaszerezd. Ha nem sikerül, úgy számodra vége a játéknak.

A „véletleneknél”,ill. eldöntendő esetekben a Kockagenerátort fogjuk használni:
http://dobokockaszimulator.teleoldal.hu/
Az elsőre kidobott számot OFF megjegyzésként írhatod a reagod alatt.

A kezdő reagot az adatlapok beérkezte után írom meg.
Kezdő reagot beküldöm, ezzel a jelentkezést lezárom: Júni. 30-án (Vasárnap).
[ Módosítva: 2013.06.22 20:43 ]
Erodon | 2013-06-23 21:59
szerintem jobb lett volna ha új üzenetként írod le, mivel így nem jelzi az új bejegyzést a topikban

(Kérdés: a városon kívüli világról tudni valamit vagy úgy gondolkozzak, hogy csak a város?(bocs ha esetleg hülye kérdés, csak érdekelne, ha már odaképzelem magam valaki bőrében ))

Név: Merlock Risthearth

Kora: 26

Melyik Negyíedben él: Matar

Kinézete: Magas, nagydarab, rövid fekete hajú, mivel sokat van napon kicsit barnább bőrű. Jobb szeme szürke, bal szeménél vágás, maga a szem színtelen. Általában egyszínű, fekete öltönyt, nadrágot és fehér inget visel kivéve ha veszélyesebb helyzetre számít, olyankor lezserebb ruhát amiben könnyű mozogni. Eredetileg a Touh-ban született (családja nem volt), de fiatalon sikerült átszöknie a Matarba ahol néhány zsoldos befogadta. Jelenleg ő is zsoldosként dolgozik. Szeme egy tolvaj üldözésekor megsérült és majdnem teljesen meg is vakult de végül minimális szinten megmaradt bal szemére a látása (elmosódott képeket, körvanalakat még tud érzékelni vele).

Mihez ért: maroklőfegyverek használatában gyakorlott, matematikai/logikai készségek (amiket főleg a kereskedőktől tanult el)

Testvére: -

Állatszimbólum: farkas

Választott reagszín:06005E

[ Módosítva: 2013.06.24 13:48 ]
Agatha Arashy | 2013-06-23 22:09
Erodon írta:
szerintem jobb lett volna ha új üzenetként írod le, mivel így nem jelzi az új bejegyzést a topikban

(én valamikor a holnapi folyamán még ide leírom a karakterlapom. Kérdés: a városon kívüli világról tudni valamit vagy úgy gondolkozzak, hogy csak a város? értem ez alatt, hogy például bekerülhet-e valaki a városon kívülről oda, és ha igen, mi van olyankor? (nem feltétlenül felhasználás érdekében, inkább csak kiváncsiságból kérdezem ))

Valóban jobb lett volna, de a rendszer valamiért nem engedte. :S Szerkesztésre jogom volt, új bejegyzés küldésére nem, egészen a mai napig. Nem tudom az okát.

A Városon kívüli részekre, ergo országos szintre jelenleg nem szeretnék kitérni, mert azzal a lendülettel már a világot is ki kellene dolgoznom, hogy aránylag minden lyukat betömjek. Ez a lépés szerintem jelenleg csak összezavarná a játékosokat. A játék folyamán az orszég neve legfeljebb egyszer lesz megemlítve, de igazad van, azt azért célszerű lenne feltüntetnem.

Ha valaki a városon kívülről akar érkezni:
Valahol akkor is laknia kell. A reagban megemlítheti, hogy eredetileg nem Rewlandban született, csak pl. a városban kapott munkát, vagy egyéb okok arra kényszerítették, hogy a városba költözzön.
Értelemszerűen felesleges lenne olyan Játékost belevonni egy ilyen játszmábam, aki csak átutazóban van és nem ismeri magát a helyet.
Serena | 2013-06-23 22:21

Név: Carla Crowstorm (Varjú)

Kora: 21

Melyik Negyedben él: Touh

Kinézete/Története:
Hósszú fekete haja derekáig ér. Az ég szépnek teremtette, ami nem éppen volt áldás a Touhban egy család nélküli fiatal lánynak, de az átélt megpróbáltatások megkeményítették(nem szeret a gyerekkoráról beszélni) és megtanulta kihasználni a szépségét, mint "fegyvert". Egyik szeme vérvörös a másik sötét kék. Feszes fekete bőrfelsőt visel, ami jól kiemeli az idomait emellé fekete miniszoknyát.Hátán egy kopott fekete posztóköpeny, ami az apjáé volt ezért kincsként őrizi és viseli. Gyerekkorától próbált gondoskodni egyedül a kistestvéreiről és magáról. Gyakran kényszerült lopásra is a túlélés érdekében, ezért igen agilis és jól tudja álcázni magát, hogy ne kapják el. A legmagasabb nyúlketrecekre is fámászott és az ablakon keresztül tört be majd kiugorva távozott innen jön a beceneve szabadesés közben a lobogó haja és köpenye olyan, mintha 1 varjú röppenne ki az ablakon.


Mihez ért: Elbűvölés(ez férfiakon működik leginkább) Fürgeség/Rejtőzködés (tolvajlás, betörés, kihallgtás)

Testvére: Testvéreit elvesztette csak ő élte túl a Touh-ot

Állatszimbólum: Varjú

Választott reagszín: CF4242


Nem enged a fórum Double Postolni 1 napig. Remélem nem gond, hogy alapstoryt is írtam a karimhoz. Szívesen írtam volna még de féltem, hogy túl terjengős lesz...
[ Módosítva: 2013.06.23 22:26 ]
kill-o-matic | 2013-06-24 06:52
Név: Sevren Ailus

Kora: 19

Melyik Negyedben él: Renlar

Kinézete:
Sevren egy híres orvos egyetlen fia, nagy házban lakik és szinte mindene megvan amit csak egy fiatal kívánhat. Ápolt, vállig érő gesztenyebarna haja van, szemei ennél sötétebb árnyalatúak, tekintetéből kedvesség sugárzik, a legtöbb ember talán pont emiatt rögtön képes bízni a fiúban. Szép arca van, tipikusan az a nők kedvence, persze van pár kivétel, akiket pont ez zavar. Bőre szinte hófehér, tapintása selymes. Vékony alkatával és átlagos testmagasságával nemigen tűnik ki a tömegből, sőt, szinte eltűnik a sok gazdag, kövér ember között. Ruházata igényes, a városi divattal változik, kikötései csak annyik, hogy ne legyen túl színes, feltűnő és komolytalan a darab. Otthon viszont egyáltalán nem érdekli, hogy mit visel, legtöbbször elővesz valami bő, kényelmes cuccot amiben egész nap képes ellenni a ház könyvtárában, szemei hibátlanul működnek, ezért szemüvegre nincs szüksége még 4-5 óra folyamatos olvasás után sem.

Mihez ért: az apjától összeszedett Orvostudomány, Empátia, Stratégia

Testvére: -

Állatszimbólum: Bagoly
Választott reagszín: 1D3E4A

spoiler Kinyit
Remélem nem gond, hogy semmi történetszerűt nem írtam a "Kinézet" részhez.
Möraja | 2013-06-24 10:56
Név: Facto (iggen, a Möra már megint egy akrinai karit konvertál át >.>
Kora: 13 év, fiú
Melyik Negyedben él: Touh
Kinézete és rövid története: Rakoncátlan, vörös haj, csillogó zöld szemek, szeplők tömkelege és vigyori pofa. Egyike azoknak, akik mernek az utcán aludni, már csak azért is, hisz máshol nem tud. Szülei a jelek szerint rég meghaltak, azt sem tudja, mi az a testvér, az élethez mégis a lehető legpozitívabban áll hozzá. Gyakorta álmodik arról, hogy egy hajón utazik a tengeren. Korához képest eléggé okosnak mondható, mindenhez van megjegyzése, akár bolondság, akár nem. Álma, hogy egyszer bejuthasson Scylenbe és ott dolgozhasson valamilyen technikai részlegen. Ruházata egy szakadt farmer, egy még szakadtabb, koszos, fehér póló, és az elmaradhatatlan vörös kendő a nyakában.
Mihez ért: Hálózatok átlátása, bújdosás és elfutás a nagyfiúk elől

Állatszimbólum: Vörös róka
Választott reagszín: Maroon

[ Módosítva: 2013.06.24 10:57 ]
Agatha Arashy | 2013-06-24 14:08
Örülök, hogy már 4-en vagytok. 30-ig még van idő, így örömmel várom a többi jelentkezőt is.
6 hely még kiadó!

Serenaxd írta:
Nem enged a fórum Double Postolni 1 napig.
Köszönöm, akkor most már értem a problémát.

Rövid karaktertörténetek:
Semmi gond, ha pár mondatban múlttal látjátok el a karaktert. Amit eddig felvázoltatok, tökéletesek. A karakterek múltja/nézete úgy is a reagokban fog kiteljesedni.
Heyes | 2013-06-24 16:58
Név: Thom Iados
Kora: 25
Melyik Negyedben él: Scylen
Kinézete: 175 cm magas átlagos testalkatú. Haja rövid színe fekete, szeme kék távolba meredő, arca enyhén borostás.
Napközben: Világos színű öltönyt hord fehér inggel és fémes-szürke nyakkendővel.
Este: Általában sötét színű farmert hord egyszerű sportcipővel, fehér rövid ujjú inget lazán gombolva rajta sötét kapucnis melegítővel és fekete bőrkabáttal.
Háttér: A családja hamis papírokkal Matar-ból szökött át Scylen-be. Anyja ekkor már terhes vele volt vele. Nem sokkal a születése útán egy gyermektelen nevelő családhoz adták. A szülei lebuktak és vissza szállították őket Matar-ba. Viszonylag fiatalon megismerte a származását, ezért elhatározta hogy megkeresi és támogatni fogja a szüleit. Elég keményen tanult mérnök lett belőle, majd egy harmadosztályú műhelyben gyakornok lett(ami ilyen fiatalon és ezzel a származással igen jónak számít). A nevelő-szülei révén volt alkalma egy neves kutatóval találkozni, akik (pusztán dicsekvésből vagy jó indulatból vagy mert meglátták benne a tehetséget) megengedték néhány pillantást vessen a munkájukra, esetleg gyakornokként kisebb feladatokban bedolgozhasson.
Napközben a cégnél dolgozik új technológiák fejlesztéséén. Azért hogy a családját támogathassa, esténkén kiszökik Scylen-böl hogy a szülei családja után nyomozón, vagy a helyi fekete piacon eszközök terveit árusítja.
Mihez ért: Feltalálás(elektronikai eszközök és fegyverek), hackelés, szerelés/javítás
Testvére: nincs

Állatszimbólum: Patkány
Választott reagszín:272A31

spoiler Kinyit
A játékkornak annyi van írva hogy "modern". Azt szeretném mg kérdezni hogy menyire menyire modern?
[ Módosítva: 2013.06.24 22:39 ]
ishida016 | 2013-06-24 18:12
Név: Artemis Entereri
Kora: 23
Negyed: Matar
Kinézete és Története: Artemis a Scylen negyedben született mint később kiderült tehetséges technikusként aki előtt fényes jövő állhatott volna, ám 15 éves korában szülei egy munkahelyi balesetben elhunytak, és mivel nem kapott kártérítést kénytelen volt elhagyni a negyedet. Ezek után egy darabig az utcákat rótta amíg fel nem bérelték a Matar negyedben, néhány raktár védelmi rendszerének kialakítására (riasztók, kamerák, mozgásérzékelők stb.), de hamar rájött hogy jobban fizet az aki be akar jutni mint aki azt akarja hogy ne jussanak be. 170cm magas átlagos testalkatú, kissé fehér bőrű, rövid fekete hajú és szemű. Általában tornacipőben, farmerban és pólóban szokott lenni, ezen kívül ha munkája van akkor felvesz egy koponya mintás kendőt az arcára és egy egyszerű sapkát, továbbá egy hátizsákot amiben a felszerelését tartja.
Mihez ért: Betörés, Feltörés, Közelharc
Állatszimbólum:Gyík
Választott reagszín:37FF21
spoiler Kinyit
Bocsi ha kicsit hosszú lett
[ Módosítva: 2013.06.24 18:16 ]
Agatha Arashy | 2013-06-24 18:16
Heyes írta:
A játékkornak annyi van írva hogy "modern". Azt szeretném mg kérdezni hogy menyire menyire modern?

Alapavetően úgy kell elképzelni, mint a jelenlegi korunkat. Van mobil, pisztoly és áram, tehát nem több, mintha csak kimennél Budapest utcáira.
Scylen-negyedben viszont egy kicsivel bonyolultabb a rendszer, mert ott vannak olyan műhelyek, amik kifejezetten a Gazdagok elképzelését hivatottak megvalósítani. Scylen fallal körülvett része technikailag már inkább sci-fi, érzésében meg olyan, mint pl. az 51-es körzet. Onnan eredt technika pl. a Mirrold is, amit bővebben az első reagban fogok kifejteni.

A karaktered, mivel eredetileg Matarból származik legfeljebb csak többet hallhat ezekről a technikákról, de hatalmas kérdőjel, hogy oda valaha is bekerül.
hassan | 2013-06-24 18:51
spoiler Kinyit
Amarillis meg az én helyem biztos, jönni fogunk, csak még ötletelünk, szóval maradjunk a 2 kiadó helynél.
Agatha Arashy | 2013-06-24 19:00
hassan írta:
spoiler Kinyit
Amarillis meg az én helyem biztos, jönni fogunk, csak még ötletelünk, szóval maradjunk a 2 kiadó helynél.

30-a éjfélig-ig foglalhattok kettőt. Amennyiben a karaktertörténeteket a megadott időpontog nem külditek be, úgy nem tudom fogadni a jelentkezéseteket. Remélem megértitek, így is min. egy napra lesz szükségem, hogy rendes kezdőt írhassak mindenkinek.

2 szabad helyünk van még!
Amarillis | 2013-06-26 02:44
Név: Michelle V. Angel
Kora: 19 éves
Melyik Negyedben él: Renlar


Kinézete: Rikító kék szeme van, aranyló szőke haja derekát súrolja rakoncátlanul leomló tincsekben, porcelán bőre, vékony, formás alakja van, törékenylek látszó alkata mögött azonban szálkás izomzat és rendkívüli hajlékonyság rejtőzik.
Szülei a városrész legelitebbjei közé tartoztak, de több mint másfél éve 18. születésnapja után a szülők ismeretlen okból elhagyták a várost, ikerbátyjára bízták, hogy gondoskodjon róla. A bátyja midnentől óvja, azt szerette volna ha magántanuló lesz, de Ő Scylenben szeretett volna egyetemre járni, dráma szakra. Bátyja engedett kérésének, azzal a feltétellel, hogy vele tart, azonban valós származásukat titkolják. Mivel állandóan együtt vannak gyakran párnak hiszik őket. Kedves, álomvilágban élő lánynak tarják, azonban ha a szinpadra lép mintha nem is ugyanaz az ember lenne, téncával, énekével bűvöl, bájol. Elhitet bármit, amit a szerep megkíván legyen az szende szűz, díva vagy démon.


Mihez ért: bátyja befolyásolása, színészet, önvédelem
Testvére: Michael V. Angel, ikrek (8 perc van köztük) - telepátia

Állatszimbólum: Cica
Választott reagszín: A63A70
hassan | 2013-06-26 02:44
Név: Michael V. Angel
Kora: 19
Melyik Negyedben él: Renlar

Kinézete/története: Rikító kék szem, nyakközépig érő szőke haját hol hátrazselézve, hol rendezetlenül hordja, átlagos alkata és sápadt bőre, valamint szépfiús kinézete mögött azonban több van, mint ránézésre látszik. Van egy ikerhúga. Becenevei elsősorban a lányok körében „Szőke Herceg” és „Angyal”, üzleti körökben csak „V”. Szülei a városrész legelitebbjei közé tartoztak, az Angel kaszinó mellett a két felső szint lakói számára minőségi fegyvereket gyártó céget is létrehoztak. Több mint másfél éve 18. születésnapja után a szülők ismeretlen okból elhagyták a várost, ráhagyva a kaszinó többségi tulajdonát és a fegyvergyárat. A több milliós havi passzív jövedelem garantált, így a kisujját sem kell mozdítania semmiért. Húgával Scylen negyed egyik egyetemére jár (ő csak lopja a napot), a hét 5 napját itt töltik, a nevük ezen a részen kevésbé ismert (aki ismerte, annak a hallgatása meg van véve). Szinte mindig együtt vannak, testvérét soha nem hagyja egyedül menni sehova, óvja minden bajtól, azonban az üzleti életbe és önnön kegyetlen játékaiba nem enged betekintést a számára, azok a kivételek együttlétük idejéből. Hirtelen haragú és elég szadista hajlamú. Gyerekként a vívás volt a hobbija, készíttetett magának egy aranyból készült vívótőrt valamint egy arany Desert Eagle pisztolyt. Ha ezek nem is, de a sokkolója mindig nála van, hogy dühkitörését a legközelebbi szerencsétlenen is le tudja vezetni. Mindegyik városrészben vannak kapcsolatai, az alsóbb 3 negyed szinte összes fontosabb történését tudja, egyedül a felső részen vannak olyan dolgok, amikbe nincs belelátása. Ezen szeretne mihamarabb változtatni.

Mihez ért: vívás, pusztakezes önvédelem (csak végszükség esetén, nem szereti bemocskolni a kezeit, erre vannak a fegyverei), agresszív meggyőzőerő (nagyon kevesen bírnak ellenállni a követelő tekintetének és hangnemének).
Testvére: Michelle V. Angel (ikrek, 8 perc van kettőjük közt, Michael az idősebb)- telepátia
Állatszimbólum: Macska
Választott reagszín: 1663C7
Serena | 2013-06-26 03:30
Első ikerpárunk ^^ Eddig elég jó a karakterek eloszlása a város kerületeiben
danitig | 2013-06-27 15:12
Név: Sugita Yoshino
Kora: 19
Negyed: Renlar
Kinézete: Rövid szőke hajú és szürke szemű, 178 cm magas a sportos test alkatú. Pólókban és farmerekben szokott lenni. A haja legtöbbször rendezetlen.

története: Családjáé az egyik legnagyobb elektronikai cég így elvan látva mindennel amire vágyik. Eléggé távolság tartó az emberekkel barátai nincsenek így legtöbb idejét edzésel és különböző harc modorok elsajátításával és tanulással töltötte. Kedvence a kardal és a fegyverrel való harcok. Az elektronika és a számítás technika terén jártas családja révén. 17 éves koráig magán tanuló volt de elment tanulni Scylen-be mert már úgy érezte nem elég neki ez, kell neki valami izgalom egy kis változatosság. Így Scylen-ben el titkolva,hogy ki ő. Érdeklődése miatt a lakása fejlett elektronikával edző teremmel és fegyverekkel van felszerelve. Amikor csak tudja magánál tart ja kedvenc kardját. Nem igen törődik más emberek véleményével mindig azt csinálja mi éppen érdekli mindegy milyen helyzetbe kerül.

Mihez ért: Különböző harc modorok, fegyver ismeret, számítógépek feltörése készítése és programok írása.
Testvére: -nincs-
Állatszimbólum: Tigris
Választott reagszín: FF0000


spoiler Kinyit
Remélem jó lett mert most először csináltam ilyet.
[ Módosítva: 2013.06.27 17:30 ]
Agatha Arashy | 2013-06-27 16:09
30-án (inkább este felé) Kezdőreag!

Már csak 1 szabad hely van!
Erodon | 2013-06-27 16:16
danitig írta:
Állatszimbólum: Sárkány
ööö, a sárkány nem számít mítikus lénynek?
Agatha Arashy | 2013-06-27 16:18
Erodon írta:
ööö, a sárkány nem számít mítikus lénynek?
De igen, ezügyben már írtam levelet Danitignek. Remélem miharabb kijavítja a hibát.
Heyes | 2013-06-27 16:51
Agatha Arashy írta:
30-án (inkább este felé) Kezdőreag!

Már csak 1 szabad hely van!

Jó hír már várom hogy kezdődjön.
danitig | 2013-06-27 17:32
Igen bocsi már javítottam is.
hassan | 2013-06-27 19:10
Sok lesz a Renlarban élő szőke gazdagok száma, elég nekem egy iker is. xD Végén még kiderül, hogy danitig karija meg a klónom.
Agatha Arashy | 2013-06-27 20:18
A félreértések elkerülése végett (meg amiket sajna kihagytam a Szabályzatból):
- Nincsenek klónok
- Ha a játék során véletlen meghalsz (mert rosszat lépsz), nincs feltámadás! Akinél kiírom, hogy meghalt a karaktere, annak GAME OVER és a játékos onnantól legfeljebb olvasója lehet a játéknak.
Ha ilyesmi történik ne légy durcás, nem azért csinálom, mert pikkelek rád, vagy más, OOC okok vezérelnének. Mesélőként kifejezetten IC cselekszem.
spoiler Kinyit
OOC = Out-Of-Character / Karakteren kívüli cselekvés
IC = In-Character / Karakter szerinti cselekvés.
danitig írta:
mit
A későbbiekben ezt a kettőt ne tessék keverni.

danitig írta:
Igen bocsi már javítottam is.
Köszönöm szépen!
ishida016 | 2013-06-27 20:38
és amúgy hogy tervezed? csak egy győztes lesz, és mindenki más kiesik vagy nem feltétlenül csak 1 embernek kell maradnia?
Elayan | 2013-06-27 20:43
Szeretném lefoglalni az utolsó helyet. Holnapra megcsinálom a karakterlapot, ha megfelel, csak még sosem csináltam ilyet és gondolkoznom kell rajta. (Majd beleszerkesztem ebbe, ha addig nem jön újabb komment.)
Agatha Arashy | 2013-06-27 20:43
ishida016 írta:
és amúgy hogy tervezed? csak egy győztes lesz, és mindenki más kiesik vagy nem feltétlenül csak 1 embernek kell maradnia?

Hősien bevallom: sehogy sem tervezek. Van egy játékszálam, amit végigviszek, de hogy azon belül ti hogyan reagáltok, vagy "mibe nyúltok bele" az már rajtatok múlik.
De nem, nem játszanék Hegylakót, ha egy mód van rá.

Elayan írta:
Szeretném lefoglalni az utolsó helyet. Holnapra megcsinálom a karakterlapot, ha megfelel, csak még sosem csináltam ilyet és gondolkoznom kell rajta. (Majd beleszerkesztem ebbe, ha addig nem jön újabb komment.)
Kénytelen voltam válaszolni sorry, de oks, tiéd az utolsó hely.
[ Módosítva: 2013.06.27 20:53 ]
Heyes | 2013-06-27 20:47
Agatha Arashy írta:

De nem, nem játszanék Hegylakót, ha egy mód van rá.

Igen itt a végén egy se maradhat.
ishida016 | 2013-06-27 20:51
hát igen végül is a mesélővel meg mondjuk 2 emberrel nem lenne túl nagy szám a topik
Agatha Arashy | 2013-06-27 21:12
Heyes írta:
Igen itt a végén egy se maradhat.
Ha szeretnéd...

ishida016 írta:
hát igen végül is a mesélővel meg mondjuk 2 emberrel nem lenne túl nagy szám a topik
Nekem annyi a dolgom, hogy egy érdekes élményt biztosítsak nektek. Ha az elején mindenkit megölök az valóban egy élmény lenne, csak szerintem nem élveznétek túlságosan.
kill-o-matic | 2013-06-27 21:25
Egyre jobban érdekel, hogy milyen kezdést kapok! (legyen már 30.-a >.< )
[ Módosítva: 2013.06.27 21:25 ]
hassan | 2013-06-27 21:31
Hát remélem nem vérzik el drága szereplőm 2 hét után, akkor szomorú leszek. xD
ishida016 | 2013-06-27 21:36
azzal fogunk kezdeni... a fél banda vértócsában pihen---->éld túl
Erodon | 2013-06-27 21:42
mindenkit meg kell ölni akivel összefut az ember, akkor elég gyorsan végéhez érnénk a dolgoknak
amúgy ha még játékban vagyok akkor a többiek reagjait vagy, hogy mi történik velük is olvashatom vagy csak a saját történéseim ismerhetem?
[ Módosítva: 2013.06.27 21:42 ]
Agatha Arashy | 2013-06-27 21:49
xDDDD Oké, látom beindultak a fantáziák.

Erodon írta:
amúgy ha még játékban vagyok akkor a többiek reagjait vagy, hogy mi történik velük is olvashatom vagy csak a saját történéseim ismerhetem?
Mindenki történéseit olvashatod, ez csak természetes, de a Karaktered csak a saját színével jelölt részt ismerheti és tudhatja. Ergo: a karaktered nem ismerheti, vagy tudhatja azt, amit te már kiolvastál a többiektől.
MaRtiN | 2013-06-27 22:13
Agatha Arashy írta:

Mindenki történéseit olvashatod, ez csak természetes, de a Karaktered csak a saját színével jelölt részt ismerheti és tudhatja. Ergo: a karaktered nem ismerheti, vagy tudhatja azt, amit te már kiolvastál a többiektől.
Meg ha valami "common knowledge" azt szerintem a mesélő úgy is jelzi, jól sejtem? (Akár úgy is mint "városi pletyka"
Agatha Arashy | 2013-06-27 22:30
MaRtiN írta:
Agatha Arashy írta:

Mindenki történéseit olvashatod, ez csak természetes, de a Karaktered csak a saját színével jelölt részt ismerheti és tudhatja. Ergo: a karaktered nem ismerheti, vagy tudhatja azt, amit te már kiolvastál a többiektől.
Meg ha valami "common knowledge" azt szerintem a mesélő úgy is jelzi, jól sejtem? (Akár úgy is mint "városi pletyka"

Így van. Meg lesz majd lehetőség arra, hogy a karakterek összefogjanak, tehát a közös játéktól sem veszem el a kedvet.
Serena | 2013-06-28 01:00
Egymás elleni is lehet vagy csak teamwork? XD
Agatha Arashy | 2013-06-28 01:03
Serenaxd írta:
Egymás elleni is lehet vagy csak teamwork? XD
Ahogy érzitek. Felőlem szolid bandaháborúba is keveredhettek egymással a cselekményen belül, elvégre nincs szabály arra, hogy a Karaktereknek szeretniük kell egymást.
Elayan | 2013-06-28 09:32
Név: Levarine

Kor: 17 év

Negyed: Matar

Kinézet és származás: Apai ágon több generációs kereskedőcsalád kisebbik gyermeke, édesanyja Scylenből származik.
162 magas, középhosszú tengerkékszín hajú (eredetileg világos barna), zöld szemű, kreol bőrű. sportos leányzó (öltözködési stílus és testalkat egyaránt). Kedvenc időtöltése a bátyja idegesítése, valamint követése. Ha pedig nem ezzel foglalatoskodik, akkor Matart járja barátai társaságában, esetleg átlóg Scylenbe kutatni, elhagyott könyvekben, értékekben reménykedve, melyektől akár tudást, akár pénzbeli javakat remélhet. Kíváncsi természet, minden érdekli, ami körülveszi. Álma, hogy Scylenben élhessen és tanulhasson tovább.
Hobbijai a bajkeverés, a tánc és mások megfigyelése.

Mihez ért: gyorsan fut, jól kezeli a pengéket, jó a rábeszélőképessége

Állatszimbólum: kolibri

Választott szín: 2BC496

spoiler Kinyit
Háááát... Kíváncsi vagyok.
Hassan, szerintem az én leszek.
[ Módosítva: 2013.06.28 9:34 ]
hassan | 2013-06-28 11:32
Elayan
spoiler Kinyit
Az önző dögök hamarabb halnak, bár igaz, aki kíváncsi azt hamarabb utolérik a sánta kutyák, gondolom ezért jó a futóműve a karakterednek. Mondjuk személy szerint hosszútávú játékra számítok, azt szeretnék, nem gyorsa halált. xD
Agatha Arashy | 2013-06-28 12:09
Minden hely betelt!

Aki még variálni szeretne a Karakterlapján 29-ig megteheti! Utána nincs mód a karakterlap variálására.

I. kör kezdete: 30-a (vasárnap) 19h.


Elayan: A szabályzatban remélem olvastad az NJK-kre (Nem Játékos Karakterekre) vonatkozó részt. Amennyiben a karaktered bátyja NJK, úgy a játék során átadtad a jogot, hogy ha kell én alakítsam.
Mindezt a félreértések elkerülése végett írom.
Elayan | 2013-06-28 18:09
Persze, ezert is nem szantam neki nagyobb szerepet a vegso verzioban.
Serena | 2013-06-28 18:15
Agatha Arashy írta:
Minden hely betelt!

Aki még variálni szeretne a Karakterlapján 29-ig megteheti! Utána nincs mód a karakterlap variálására.

I. kör kezdete: 30-a (vasárnap) 19h.


Elayan: A szabályzatban remélem olvastad az NJK-kre (Nem Játékos Karakterekre) vonatkozó részt. Amennyiben a karaktered bátyja NJK, úgy a játék során átadtad a jogot, hogy ha kell én alakítsam.
Mindezt a félreértések elkerülése végett írom.
Na akkor mehet a 2 napos countdown
danitig | 2013-06-29 00:02
Átírtam a karakterem.

Név: Sugita Yoshino
Kora: 30
Negyed: Scylen
Kinézete: Rövid fekete hajú és szürke szemű, 178 cm magas a sportos testalkatú. Pólókban és farmerekben szokott lenni. A haja legtöbbször rendezetlen.

Története: Fiatalon távolság tartó volt az emberekkel nem igen voltak barátai ezért sokat zaklatták az iskolában. Annak érdekében, hogy változtasson ezen elkezdett edzeni, önvédelmet tanulni, hogy erősebb legyen. Később mikor már erősebb lett rá eszmélt,hogy az erejével segíthet másokon, ezáltal élet céljául az emberek megsegítését tűzte ki. Beállt a rendfenntartók hoz, több éves ott léte alatt magas rangokig jutott fel egész fiatalon, ám 28 évesen egy hiba miatt elbocsátották. Azóta testőrködéssel gyárak őrzésével tölti napjait, nem adván fel vágyát, hogy továbbra is az embereken segítsen majd az erejével.

Mihez ért: Különböző harcmodorok, fegyver ismeret
Testvére: -nincs-
Állatszimbólum: Tigris
Választott reagszín: FF0000
ishida016 | 2013-06-29 17:47
Én még annyit fűznék hozzá a sztorimhoz, hogy: A "munkahelyén" sem arcát, sem a nevét nem ismerik ezzel védve hétköznapi életét. Így aztán csak úgy emlegetik mint A Drótos.
spoiler Kinyit
danitig jó ötlet volt a végére berakni egy jófiút is a sztoriba
Möraja | 2013-06-29 18:06
Miért, Facto nem jófiú? >.> T_T
ishida016 | 2013-06-29 18:24
Nem úgy értettem. Úgy értettem, hogy Sugita az első olyan karakter akinek az a célja hogy segítse ill. védje az embereket.
Serena | 2013-06-29 20:30
Carla sem kifejezetten rossz kicjány Nem tudod definiálni a jót és rosszat (úgy, hogy mindenki elfogadja) a világon, mert minden viszonylagos ^^
[ Módosítva: 2013.06.29 20:32 ]
Agatha Arashy | 2013-06-30 17:30
Némi malőr...
lépett közbe a kezdési időponttal. Az első kör nyitása mindenképp ma fog megtörténni, de a vélt szabadnapomon a család elhurcolt a Murder-tárlatra, így a 10 jelentkezőből eddig csak 3-4-nek van meg a kezdőreagja. Ha sikerül 19h-ra végzek, ha nem, ne lepődjetek meg, max. 22-re biztosan izzíthatjátok az ujjaitokat.
[ Módosítva: 2013.06.30 17:31 ]
Elayan | 2013-06-30 17:40
Köszi, hogy szóltál.
Heyes | 2013-06-30 17:41
Agatha Arashy írta:
Némi malőr...
lépett közbe a kezdési időponttal. Az első kör nyitása mindenképp ma fog megtörténni, de a vélt szabadnapomon a család elhurcolt a Murder-tárlatra, így a 10 jelentkezőből eddig csak 3-4-nek van meg a kezdőreagja. Ha sikerül 19h-ra végzek, ha nem, ne lepődjetek meg, max. 22-re biztosan izzíthatjátok az ujjaitokat.

Előfordul az ilyen, hiába tervezel valamit el aprólékosan, ha valami közbeszól és nem úgy alakulnak a dolgok. 30.-ára ígérted (bár 7-re) de 23.59-ig még időben vagy.
Elayan | 2013-06-30 18:16
Amíg nem kezdünk... Egy gyors kérdés: Egy reag után egyetlen "interakcióm" lehet a következő reagig a mesélőtől, vagy több? Meg mi alapján akár 2-3-4, ha lehet?
Agatha Arashy | 2013-06-30 18:28
Elayan írta:
Amíg nem kezdünk... Egy gyors kérdés: Egy reag után egyetlen "interakcióm" lehet a következő reagig a mesélőtől, vagy több? Meg mi alapján akár 2-3-4, ha lehet?
A mostani kezdés után elég egy reakció, de lesznek olyan "csapatos" körök, amikor 1 hét alatt annyi reagot írtok, amennyi jól esik. Ez remélhetőleg mihamarabb bekövetkezik.

Tehát az 1 hét egy határidő, ami alatt mindenki pótolhat, átgondolhatja a válaszát. Ha 1 hétnél hamarabb születnek egyéni reagok, akkor hamarabb is kaptok Mesélőit, ez természetes.
A "csapatos köröknél" 1 hét a max. időszak amiben játszhattok. Ha ennyi idő alatt 10, vagy több reagot gyártotok, akkor kérem a Team tagjait, hogy a saját kereterük szemszögéből összegezzék a történteket nekem PM-ben.
hassan | 2013-06-30 18:50
Hülye kérdés: E/1 vagy E/3 preferált?
És ha jól értem, pl ha már ma írok egy reagot, akkor a hét folyamán lehet hogy kapni fogok egy újabbat tőled? (más szóval egy reag nem egyenlő 1 körrel?)
Agatha Arashy | 2013-06-30 18:54
hassan írta:
Hülye kérdés: E/1 vagy E/3 preferált?
Amelyik jól esik.

hassan írta:
És ha jól értem, pl ha már ma írok egy reagot, akkor a hét folyamán lehet hogy kapni fogok egy újabbat tőled? (más szóval egy reag nem egyenlő 1 körrel?)
Mindenkit bevárok, az újabb kör akkor nyílik, ha mindenki írt, legyen szó egyéni, vagy csapatos alkotásokról.
Ez a követhetőség miatt fontos. Ha mindenki után írnék egy kört, akkor az többeket bezavarna. De ennek a gyakorlati részeit meg fogjátok tapasztalani, ne aggódjatok.

UI.: szeretnék kérni egy postot valakitől, hogy ne kelljen holnapig várni a kezdéssel, mert a Double-post szabályt máshogy nem lehet kikerülni.
[ Módosítva: 2013.06.30 21:23 ]
Elayan | 2013-06-30 21:27
Köszi a választ. Post.
Möraja | 2013-06-30 21:29
Tessék, egy poszt *átnyújt egyet*

Edit: lol Kaptál egyből kettőt, oszd be
[ Módosítva: 2013.06.30 21:29 ]
Agatha Arashy | 2013-06-30 22:00
//Köszönöm! Itt a kezdés, és a továbbiakban jó játékot kívánok!//

Re:Kasumi - Prológus
Az egész város a hamarosan megrendezendő Őszi Fesztiváltól zsong. Erre való tekintettel a boltosok lejjebb vitték az áraikat, mindenből az utolsó darabokat kínálták, majd jöttek az új kollekciók, amiket még jobban ajánlottak nagyjából dupla annyiért. A Fesztiválon fellépő együttesekkel folyamatos interjúk zajlottak és ha lehet még hangosabban hirdették a Fesztiválon rendezendő versenyeket. Nincs olyan ember, aki ne készülne rá, vagy ne utálná ezt a túlzásba vitt felhajtást.
A Fesztivál középpontja a Főtér, mely valahol Matar és Scylen között terül el, kis részben Renlart is érintve. A Fesztivál este, 17.00-kor veszi kezdetét.

Touh:
A negyed lakosai átlagosan érdektelenek a Fesztivállal kapcsolatban. Természetesen itt is akadnak olyanok, akik már várják, de a legtöbb lakos ezen az ünnepen is ugyanúgy dolgozik, mintha mi sem történne.
A negyedben azonban szárnyra kapott egy pletyka, miszerint a zsernyákok különös erőbedobással keresnek egy alakot, akiről senki nem tud semmit, de még azt se mit követett el. A pletykákhoz mint egy megjegyzésként tartozott, hogy valószínűleg megint bűnbakot keresnek valami fejes ügyéhez, de a kézre kerítőt igencsak szép summával jutalmazzák. Hogy melyik az igaz és ki van ki ellen, nem lehet tudni.

Carla Crowstorm (Serenaxd)
Jól megérdemelt pihenőnapodat töltöd egy negyedik emeleti lakásban, ahová már egy ideje nem ment haza a tulaj. Szabadlakásba pedig ebbe a negyedbe bárki beköltözhet. Rajtad múlik mennyire érdekel az esti Fesztivál, ám mielőtt még beleélhetnéd magad a döntéshozatal dilemmájába egy kavics repül be az ablakon, mi fájdalmas koppanással talál el a válladon. A kavicsra nem kötöttek, nem is írtak semmiféle üzenetet, így mikor az ablakhoz rohansz, hogy megnézd ki céloz ennyire pontosan, csak azt látod, hogy a keskeny, mindössze három ember széles utcán ketten sétálnak, egy pedig az utcasarkon álldogál. Egyikükön sincs semmi különös, amire fel kellene figyelned, mind a hárman ugyanolyan negyedbelieknek tűnnek. A sarkon álló is hamar társaságra lel egy negyedik személyben. Minden a legnagyobb rendben, ahogy mindig is.
Az a kis horzsolás viszont eszedbe jutatta, hogy az egyik idős boltos, aki nem utolsó sorban elég sokszor adta le neked a drótot, merre érdemes legközelebb repülnöd a nagyobb szajré reményében, a mai napra meginvitált egy kis beszélgetésre. Nem árulta el pontosan miről lehet szó, de a program nem minősült kötelezőnek és időpontot sem beszéltetek meg.
A fali órára tekintve pedig láthattad, hogy még csak most múlt reggel 10, így még bőven akadt időd a szabadnapodon eldönteni mit is fogsz csinálni.

Facto (Möraja)
Az előző napod nem volt valami fényes és a ma délelőttödön is résen kellett lenned. Miután a bujdosás a tizenhárom éved alatt a specialitásodnak minősült ezúttal a kopók nem kaptak el, hogy rád sózzanak egy olyan ügyet, amit valójában el sem követtél. Touh egy belső utcájában pihenhettél le, az egyik rendelő mellett. Az orvos már-már jó barátodnak számít, mert a legtöbb sérülésedet ő látta el a balhék során. Pénzt nem kért, de állandó megbízód lett a szolgáltatásért cserébe. Kedves alak, amennyiben minden rendben zajlik és teljesítetted neki a feladatot, ellenkező esetben „véletlen elfelejt” a munkaideje után fogadni és nem számít neki mennyire súlyos a sérülésed.
- Elég kimerültnek tűnsz - lép melléd ezúttal is egy doboz cigivel a kezében, amiben már csak kilenc szál zörgött. - Hallottam, hogy tegnap az Ezüst Sorban ólálkodtál a bolhapiacnál. Tudhattad volna, hogy arra mostanában sok a razzia.
Cigijét meggyújtva, nyúzott arccal néz a semmibe, mint aki egész este dolgozott. Ám mielőtt bármit is mondhattál volna, vagy ha meg is szólaltál figyelmen kívül hagyva azt, tovább beszélt.
- A haverjaidból kettőt, azt a Létrát és azt a Jómadarat, tegnap férceltem össze, őket jobb ha nem is keresed. És jobb ha messzire kerülöd a kopókat is, de ezt gondolom te is tudod. A Fesztivál miatt pedig a Gyűjtők is résen vannak. Tudod azok a fickók, akik a kufároknak gyűjtik a korodbeli srácokat ingyen munkaerőnek. Csak a mai napon hármat láttam errefelé. Mit is akartam még…? - vonta össze szemöldökét, meggyötörten próbálkozna előkaparni emlékeiből azt, ami a tényleges lényeg lenne.
- Ja igen! Ma reggel volt itt egy lány. Ilyen fiatalka és közölte, hogy téged keres. Falaztam neked, mondtam nem ismerlek, mire ő csak erősködött, hogy ha látlak irányítsalak abba a hülye nevű kocsmába. Mi is a neve…? Nem a Négy Rabló… Hat Ökör… tudod mit akarok, nem? Tudom, hogy valami számmal kezdődik! Nem, nem a Nyolc Muskétás… megvan! A Szürke Patkány! Ez nem is szám… mindegy! Oda hívott meg. Ilyen bögyös, szőkefajta, mint a Rozika fiatalon.
A Doki láthatóan nem volt a toppon, hiszen a Sarki Rozival példálózni egyáltalán nem szokott, sőt, le is tagadja ha szóba kerül, hogy köze lett volna ahhoz a repedtsarkúhoz.
- És van itt még valami! - fújja ki a füstöt komótosan. - El kéne ugranod Max-hez. Épp fizetős munkaerőt keres a Fesztiválra. Most épp a Lokálban találod, egy számlatömb mögött.
Úgy tűnik ez minden, amit el akart mondani, mert ezután megcsörgött a mobilja és különféle szakmai kifejezések közepette be is vonult a rendelőjébe. Általában így szokta, ebben nincs semmi meglepő. Rajtad múlik miként használod ki az információkat, vagy miként nem veszel róluk tudomást.

Matar:
Általános közhangulat: a kereskedők be vannak zsongva. Az esti Fesztivál miatt mindenkit képesek maguk köré rendelni, csakhogy biztosítsák áruikat. A negyedben nem ritkák a Gyűjtők felfogadása, akik Touh-ból vadásznak egy napos, ingyen munkaerőt.
Pletyka szinten ide is eljutott a rendőrség intézkedése, miszerint akadt egy tolvaj, aki valahogy megszökött az ellenőrzések alól. Állítólag feltört egy igen értékes raktárat, de nincsenek megerősített információk a raktár, vagy az illető felől. A babonásabb kufárok közül sokan balszerencseként értékelik az esetet, mások szimpla riadalomként gondolnak rá.
A zsoldos csapatok, akik nem elég, hogy egymás ellen versengtek a jobb melókért, a hír hallatán úgy tűnt minden lehetőséget megragadtak, hogy bizonyítsanak.

Merlock Risthearth (Erodon):
A reggeled a többi zsoldostárs körében telt, habár kissé kótyagosnak érzed magad. Az előző estéden igencsak adtál az örömöknek, de senki nem tagadta, hogy ne érdemelted volna meg. Ezúttal csak hárman ültetek egy kocsmában, a megbízóra várva.
- Megint egy tolvaj - morgott az egyikőtök, egy kopasz fickó, majd az asztalra csapta az újságot. Őt csak Sid-nek hívtátok. - A tököm tele van a fajtájukkal!
- Mert egy idióta állat vagy! Ha ők nem lennének mi csak a szart lapátolhatnánk. - vont vállat a másik, egy nyúlánk figura, kinek egyetlen átka a rikítóan kék szemei voltak. Sokszor azzal hecceltétek, hogy éjszaka egy homályos plakát felé fordítottátok a fejét, hátha úgy jobban meg lesz világítva. A srác így kapta a Zsebi becenevet, ami a Zseblámpa rövidítésének felelt meg.
- Itt nem azt csináljuk? Mások ganéját lapátoljuk. Ráadásul ez a redvás Fesztivál is a nyakunkon van!
- Higgadj le és igyál. Majd mi Lock-kal tartjuk a frontot. Kivéve ha az a barom lesz.
Míg Sid morgott, Lámpa a mobiljáért nyúlt, hogy megnézze jött-e üzenete, így az újságot szabadon elvehetted, hogy átlesd. A tolvajokkal neked sincs jó tapasztalatod és felmerülhetett benned, hogy talán a Sors jóvoltából újra találkozhatsz azzal a rohadékkal, aki megsebesített. Az újság azonban nem írt semmi konkrétat róla, csak egy halvány sejtést, miszerint a 132-es raktár környékén bukkant fel először. A többi lapon meg a politikai viszályokat és a „cölöpök” mindennapjait taglalta, megszórva egy-két halálesettel, no meg drámával. Mindössze annyi jó hírt láthattál, hogy „Hat lombik kismókus született az állatkertben”. A cím önmagában paradoxon, de ez senkit nem érdekelt.
- Hah! Srácok, ezt nem fogjátok elhinni! - röhögött fel Zsebi, a legújabb SMS-ét olvasva. - Áthelyeztek minket a Fesztiválhoz.
Ahogy Zsebi látta/ hallotta az értetlenséget, máris kifejtette a dolgot.
- Most szólt a Főnök, hogy a tagot ne várjuk, mert lemondta. Ami furcsa, mert az a gennyláda Sirus sosem mond le semmit, vagy ha igen, csak órákkal később. Na mindegy. Este 16-ig nem kell melóznunk. 16-kor gyülekező a Fesztivál nyugati bejáratánál.
- Sirus lett volna a megbízónk? - csodálkozott Sid, majd felröhögött.
A reakciója számodra is érthető volt, hiszen Sirus sosem volt bőkezű a fizetéssel, de a munkát két kézzel akasztotta rátok. Az a fajta alak volt, aki elsőnek a botrányhoz nyúl, ha valaki nem akart vele dolgozni. Mindhárman fellélegezhettetek, hogy ezúttal békén hagy titeket, de ott volt a tény, hogy olyan „aranyosan” lemondta a dolgot.
Ugyanakkor neked is megszólalt a mobilod azzal, hogy SMS-ed jött. Csak egy rövidke üzenet állt benne: „Várlak a 3-mas raktárnál, hogy befejezzük a tegnapit. Puszi! :*”.
16h-ig szabadnapos vagy, így csak rajtad múlik miként osztod be az idődet.

Artemis Entereri (Ishida016)
A reggelt lakásod védelmében töltöd, pontosabban a számítógéped előtt ülve. Tegnap egy leendő ügyfeled, egy bizonyos Sirus, megígérte, hogy mindenképp e-mail-ezni fog neked a munkával kapcsolatban és mihamarabbi választ remél. Ám ez a levél ma reggelre sem érkezett meg, így felmerülhetett benned a gyanú, hogy valójában nincs is semmiféle munka. Ugyanakkor érkezett valami más. Az a zsoldos küldte, aki annak idején bevett a csapatba és aki még most is tartja a hátát miattad.
„Yo! Zeng a város egy tolvaj miatt. Ha jót akarsz, ma a Gyűrűben alszol. 13kor ott.”
A Kék Gyűrű Panzió nem tartozott a drága helyek közé, de nem is volt a legolcsóbb. Közepes kategóriába tartozott, de elég jól védett volt ahhoz, hogy a zsaruk ne ott keressenek. A rövid üzenet azonban némiképp hibás volt, de ezen nem tudtál sokat gondolkodni, mert a következő e-mail elég érdekesnek ígérkezett.

Feladó: Redrum
Tárgy: Munka
Dátum: 10/16… (ez két héttel ezelőtti dátum)
Üzenet: Hi! Shall we dance Drótos? Tonight… just with me.

Egyértelműen neked szánták, ráadásul olyasvalaki küldte, aki tudta az e-mail-edet és a beceneved is. Ha le is akartad nyomozni, rá kellett jönnöd, hogy az üzenet küldője számodra elérhetetlen. Nincs válasz. Nincs cím. Mintha nem is létezne.
Abban viszont biztos lehettél, hogy a Fesztivállal kapcsolatban Jade keresni fog, és ha ő keres, akkor egyértelműen azzal fog kezdeni, hogy leszedi a fejed. Jade a Barátod hatására zsoldosi munkákat biztosított neked, úgy szólván ő a főnök, aki mégis elég nyommal rendelkezett ahhoz, hogy ha kell gond nélkül kiteregessen a rendőrségnek. Épp ezért lehet egyszerűbb lenne, ha elé mennél a problémának és felkeresnéd, de akkor 13h-ra biztosan nem érsz a Gyűrűhöz.

Levarine (Elayan)
Csak egy reggel… egy átlagos, unalmas reggel. Minden ismerősöd a Fesztiválra készül, a családod is úgy döntött felvonultatja ott a portékáját. A bátyád már hajnalban elment, hogy apáddal együtt lefoglalja a helyet és elvégezzék az utolsó simításokat, édesanyád pedig szintúgy az utolsó hívásokat intézi. Mint minden nagyobb eseménynél most is csak reménykedhetsz abban, hogy lesz időd a szórakozásra.
- Drágám! Ugorj át Minihez kérlek, már egy hete csak ígérgeti azt a chip-et! - hallod anyukád szavait valahol a dolgozószoba és a nappali között, míg te a konyhába mentél valamiért.
Mini anyukád barátnője, kivel még Scylen-ben járt egy iskolába. Kissé szórakozott hölgyről van szó, gyakran hagy elől olyasmiket, amiket nem lenne szabad… legalábbis a bátyád szerint, aki mindig azzal jön haza, hogy ma is megtudott egy titkot. Hogy ebből mennyi az igaz, szinte sosem derült ki.
Ha el is indulsz félúton elkerülhetetlen az információ halmaz, ami a közelgő Fesztivállal foglalkozik. Az utcában, ahol Mini is lakik, az egyik tévébolt kirakatában láthattad a tévéműsort, ahol épp az egyik kedvenc együttesedet interjúztatták. Megtudhattad, hogy két óra múlva lesz egy verseny, amit ha megnyersz VIP vendégként bevezetnek a színfalak mögé, ahol találkozhatsz velük. A verseny persze egyszerű: meg kell tudnod hol szálltak meg, le kell fotóznod magát a helyet, majd a képet az alábbi címre elküldeni, akár mobilon, akár neten keresztül. Mindössze 4 órád maradt a feladatra, amennyiben elvállalod. Ugyanakkor Minitől a bátyád sem szabadult három óránál hamarabb. Hosszú, vagy épp rövid töprengésed idején szólalt meg a mobilod. Ismerős szám, egy barátod az.
Ahogy felvetted, a barátod idegesen kérte a segítségedet. A dolog nem várhatott, eleve halkan beszélt, alig tudtad kivenni mit akar. Állítása szerint talált egy helyet Scylen határában, ahová eddig egyikőtök sem jutott be.
A dolgok úgy fest ezen a reggelen neked is összerohantak.

Scylen:
A technikai negyedben ugyanolyan fontos pletyka volt az ismeretlen rablás, de még nagyobb érdeklődésre számíthatott az alig nyilvánosságra hozott hír, miszerint az Ardor Corp. megint alkotott, ráadásul ezúttal sokkal magasabbra tette a mércét, mint legutóbb. A műhelyekben megoszlott a vélemény, de a közelgő ebédszünetben szinte mindenki elhatározta, hogy kikérdezi az Ardor dolgozóit… amennyiben átjuthatnak a falon.

Thom Iados (Heyes)
A tárgyalóasztal mögött egy bögre kávé társaságában hallgathattad a főnököd, amint a cég jelenlegi állásáról beszél. Az Ardor természetesen ismét az élre tört, de a ti helyzetetek sem olyan rossz, mint elsőre tűnt. Gyakornokként mentorod mellett foglaltál helyet, ki láthatóan ismét egy lépéssel előtted járt: a mai napon elhagyta öltönyét és nyakkendőjét.
- A mai napon terepre megyünk. Ellenőriznünk kell az alsó szinten hogy haladnak a munkálatok. A mai fesztiválon egyértelműen az Ardornak lesz helye, de reméljük a Skyline nem marad el mögötte.
Mentorod alig néz rád, miközben beszél. A Skyline egy újfajta biztonsági rendszernek készült, melyet elsősorban a te terveid alapján raktak össze. Ez minősült az első, általad megtervezett rendszernek. Ez hatalmas megtiszteltetés és felelősség volt egyben, mert ha ezen a fesztiválon a Skyline megbukik, eddigi sikervonalad befellegzett. Ahogy az üveglift a -7-es szintre érkezett, egy folyosó után már a tesztelők szobájába érkeztetek. Három technikus és ugyanennyi tesztelő volt jelen, akik saját felelősségükre vállalták a Skyline-t.
- Minden rendben zajlik? - kérdezte kapásból Mentorod, mire az egyik fiatal felemelt jobb kezén halványkék derengés futott végig.
- Igen. Úgy fest a Skyline eddig remekül működik. Épp a hologramot teszteljük.
A fiatal fiú a csuklóján vibráló halványkék derengéshez nyúlt, mire egy miniképernyő jelent meg a bőre felett.
- A Skyline nem mutatott hibákat? - kérdezte ismét, a fiú kezét kérve el.
Te is láthattad, ahogy a Skyline, az egyetlen bőr alá ültetett kommunikációs program, amely kifejezetten a nanotechnológiára épült, láthatóan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A bőr legfelsőbb rétege alá helyezett vékony lap kékjébe hol zöld, hol sárgás pontok vegyültek. Azok voltak a vezérlők, amikkel a funkciókat elindíthattad.
- Eddig semmit. A kommunikációja tökéletes, hívásokat kezdeményez és fogad, az internet csatlakozása is hibátlan, a bele ültetett chip pedig alkalmas arra, hogy a város bármely pontján azonosíthassuk a használóját. Kompakt és biztosan nem vész el, hacsak ki nem vájják az illetőből. Az emberi energia pedig folyamatos feltöltés alatt tartja a rendszert.
- Eddig úgy fest minden rendben van. Mennyivel készültek el?
Míg a technikus válaszolt, neked üzeneted érkezett a csuklópántodba ültetett hívóról. A pánt paneljén olvashattad az üzenetet:
„Megvan, amit kerestél a családoddal kapcsolatban. Délben át is tudom adni. Lin”
Lin az egyik munkatársad, ki valahogy rájött az átszökéseidre Matarba, de nem szólt róla senkinek, sőt, úgy tűnt segíteni is akar az ügyedben. Két óra múlva dél, az egyetlen időpont, amikor egy órátok van mindent átbeszélni. Munkaidő után Lint szinte lehetetlen elkapni.
- Remek. Thom! Ezeket a papírokat vidd a főnöknek, majd gyere ide vissza, hogy lásd a továbbiakat. Gondolom te sem hagynád ki, hogy a Skyline első tulajdonosa legyél.
Ez korántsem volt kérés, vagy javaslat, viszont ha így cselekszel biztos, hogy a delet a beültetéssel fogod eltölteni… ugyanakkor ezt a megtiszteltetést sem ajánlják fel mindennap.

Sugita Yoshino (danitig)
Már hajnalban „riasztottak” a volt kollégáid. Hiába a Fesztiválra való készülődés, nekik azonnal látniuk kellett téged. Életbevágóan fontos dologról volt szó! Ám amikor odaértél a megbeszélt helyre, már magad is rájöhettél, hogy csupán a szokásos, közös edzésről van szó. Ők nevettek, majd azonnal be is toltak a kedvenc edző-pincétekbe, hogy aztán a ringben újfent kihívjanak.
- Hogy megy a sorod kapitány? - kérdezte aztán az egyik kolléga, amint akadt ötpercnyi pihenő. - Úgy hallottuk te is beálltál zsoldosnak.
A válaszod után, a többiek bólintottak, láttatván; elfogadják és megértik a helyzeted.
- Te is ott leszel a Fesztiválon? Állítólag kár lenne kihagyni, mert valami új technikát vonultatnak fel és megint a Műhelyek fognak versenyezni a nagyobb bevételért… igaz, mi megint melózunk. Nem igaz?
A másik morogva bólint, hiszen egy ilyen ünnepen ugyan kinek van kedve rendet fenntartani?
- Viszont, talán van egy módszer, hogy ismét beállj közénk. Gondolom te is hallottad, hogy van egy tolvaj, aki egyszerűen minden ellenőrzés alól kibújik. Talán ha neked sikerül elkapnod, akkor az ezredes is elfelejti azt a régi hibát.
Igen, innen is láthattad, hogy a többiekhez nem jutott el teljesen a hibáról szóló jelentés lényege. Éppenhogy valószínűleg ugyanarról a tolvajról van szó, aki miatt elbocsátottak.
- Én a helyedben megpróbálnám… no meg… van itt még valami. Haver! Idehozod a noteszt?
A harmadik tag bólint, majd az öltözők felé indul. Addig a veled maradt kolléga kifejti mire is gondolt.
- Mikor még velünk voltál elindult egy ügy. Egy gyilkosság, ami ezután nem ismétlődött meg, tehát nem sorozatgyilkossal volt dolgunk. Én voltam az egyik, akit ráállítottak, de nem jutottunk sokra. A notesz volt az utolsó nyomunk, de hősiesen megvallom neked: az utolsó bejegyzés kifogott rajtunk. Látni fogod, hogy a notesz bejegyzései először még rendezettek, aztán minden kezd szétesni. Végül az utolsó bejegyzés, csak ennyi: „Shall we dance?”.
A távozó kolléga gyors volt, hamar visszaért az ügy utolsó bizonyítékával, amiben az utolsó bejegyzés tényleg csak ennyiből állt: „Shall we dance?”. Alatta apró betűkkel pedig: „Tonight… just with you…”. A dátum pedig ezelőtt három hónapra mutatott.
- Rakd el, aztán ideje folytatnunk. Ma még vissza is kell mennünk az őrsre, de én mondom; a helyedben biztosan nekilátnék valamelyiknek. De persze… ha jó neked a mostani életed… - vont vállat, majd úgy tűnt nem akar többet beszélni a dologról.
Az elkövetkező egy órában csak egymással szórakoztatok, de láthatóan igenis komolyan gondolták a tényt, hogy vissza akarnak csábítani a rendőrséghez.

Renlar:
A közhangulat ugyanolyan, mint máskor: a felszínen békés, a mélyben borzalmas versengések éleződnek ki. A cégek vezetői a mai naptól nem várnak csodát, elvégre miért tennék, nem ez az egyetlen nap az esztendőben, de nem is céljuk elrontani az ünnepség hangulatát. Igen, a gazdagok egy része szórakozni akar, a másik szórakoztatni. Az Ardor Corp. pedig mindennek kereszttüzében helyezkedik el.


Sevren Ailus (kill-o-matic)

A Gazdagok Negyede úgy fest az elmúlt években semmiféle kalanddal nem szolgált számodra, hacsak nem számoljuk az egyetemi éveket, ahol valamit is határidőre kellett teljesítened. A mai napon viszont mindenki a városi ünnepre készülődik, de nem, nem csak az utcán kerül megrendezésre ez a jeles esemény. Nem. Az utcai fesztivál mindazok öröme, akiknek nincsenek kötelezettségeik a magasabb körök felé. Miután apád az egyik legsikeresebb orvos, így nem meglepő, hogy meghívást kapott az Ardor Corp. rendezte bálra. Egy újabb eseményre, ahol a pezsgő mellé egy külön erre a célra, lélekben felfejlesztett álarc is társul.
Számodra azonban a meghívó levél mellé érkezett valami más is: egy új e-könyv. Egy tizenöt centis toll, amit elég a hálózatra kapcsolni, hogy akár egy olvasóban, akár könyvtár falán teljes méretében olvashasd azt, amire már eddig is kíváncsi voltál. A Mirrold-dal érkezett csomagot az inasod szolgálta fel a reggelid mellé. Egy tökéletes reggel kezdete.
- Az apja megkért, hogy adjam át önnek a meghívót is. Személyesen majd csak délután tud vele találkozni, mert ismét nagyon elfoglalt - közölte az inas, mint a házban élő egyetlen jó barát. Nem először történt, hogy édesapád már kora reggel elrohant a házból.

A reggelid elfogyasztása és egyéb személyes teendőid után már csak a Könyvtár várt, akár egy jól felépített menedék. Régi vágású könyvek és egy külön polc az e-könyveknek. A mostani azonban korántsem azt taglalta, amiben reménykedtél. A várva várt témád helyett naplóbejegyzések kusza összevisszasága fogadott, tervek és vázlatok halma. Mindössze az anatómiai részek lehettek ismerősek, ahol az emberi test vágási pontjait ecsetelték, különböző lábjegyzetekkel egészítve ki. A koponya statikus felépítése, az agyban működő dinamizmus… akár egy őrült, ám mégis zseni szedett-vedett jegyzete. Sem név, sem dátum nem mutatkozott az írásokon, csak az utolsó oldalon láthattál valamit, aminek igazából semmi köze az előzőkhöz.
„Karmok… aranyló fény… sóhaj… utálat… mágnesesség… irreál…”
Ebben a pillanatban lépett be az inasod egy kézzel írt levéllel ujjai között. Címzettnek téged adtak meg, de a feladó kiléte titokban maradt, így bátorkodott kinyitni azt előtted. Ám csupán üres lapokkal találkozhattál.
- Más nem érkezett önnek, de ha megengedi ezt többnek értékelem holmi gyerekes csínynél. Kihívjam a rendőrséget? - érdeklődött, látszólagos nyugalommal.
- A Mirrold adatai szerint a levelet a Renlar keleti könyvesboltjából küldték, ahová néha elszokott járni - mondja aztán tovább, hiszen kötelessége a fel nem tett kérdéseidre is válaszolni.
De innentől rád hagyta a döntést: értesítitek a rendőrséget, vagy életed talán legizgalmasabb kalandjába vágsz bele?

Michelle V. Angel & Michael V. Angel (Amarillis & hassan)
Rezidenciátok nyugalmában, pontosabban a reggeliző asztalnál ébredtek fel igazán, amikor a levelet és a napi újságot szállítják elétek. Mondhatjuk úgy is, hogy a reggelizőbe épített Mirrold portál egy csapásra az asztal közepére halmozza a nektek szánt üzeneteket és csomagokat. Az üzenetek javarésze, amik leginkább csak pár soros e-mail-ek, kék ablakokként világítottak az arcotokba.

Michelle: a neked szánt levelek javarésze meghívókat takart a mai Fesztiválra. Az egyetemen megannyi fiú reménykedett abban, hogy párjaként jelensz meg az oldalukon és hogy majd ketten mehettek végig a meghitt és amúgy teljesen romantikus utcácskákon. Mindössze egy üzenet volt, ami messze állt a romantika rejtelmeitől: a barátnőd megkért, hogy segíts neki a ruhavásárlásban, mert ő bizony igencsak komolyan vette az egyik fiú levelét.
Az egyetemi tanárnő is rád írt, hogy miharabb szeretne veled beszélni a dráma klubban, a legutóbbi fellépéseddel kapcsolatban, ráadásul most akadt egy nagyobb szereplési lehetőség is.
A csomagok bontogatása közben pedig a kezedbe akadt egy kedves kis karkötő, amin a sok logó dísz között egy chip is helyett kapott. Egyszerű, fekete chip, semmiféle jelzéssel, vagy figurával az oldalain.
Persze rajtad múlik, hogy mit kezdesz vele, vagy épp aznap mihez lesz kedved.

Michael: neked is hasonló megszólítású levelekkel tömték az üzenetrendszered, azzal a különbséggel, hogy lányoktól érkezett mindez. Habár sokan egy párnak hittek titeket, úgy tűnt akadtok olyanok is, akiket mindez a pletyka, vagy maga a látszat is hidegen hagyott.
Ugyanakkor egy kedves Bennfentesed, akinek a befektetéseid intézése az egyik fő feladata, átküldte a jelentést a Flemia és a Skyline helyzetéről. Habár egyértelműnek mutatkozik, hogy a Flemia viszi a tőzsde ívét, a Skyline-ra is tett egy kisebb vagyont, hiszen a V. üzletág finanszírozta a fejlesztések egy részét.
Ezen kívül egy másik üzenetben említést tettek neked a kaszinó bevételének zuhanásáról, aminek értelmében sürgősen meg kellene vitatni a későbbieket.
Egy harmadik üzenet pedig csak ennyit írt: „Ismét előkerült a Napló-ügy”.
Ez elég lényeges információnak tűnt, hiszen a Napló-ügyben, hacsak részlegesen is, de érintettek voltatok és éppen hogy sikerült elkerülni a sajtó árgus szemeit. Kétség sem fér hozzá: ha ez ismét napvilágra kerül az alól már aligha fogtok tudni kibújni.
A csomagjaid között nem találtál semmi rendkívülit, mind csak azt tartalmazta, amit eleve rendeltél.

Az újság pedig mindkettőtök számára elérhetővé tette a titokzatos tolvaj esetét, az Ardor Corp. új fejlesztését. Ugyanúgy, szinte menetrend szerint megérkezett az esti bálhoz járó meghívó is, amire minden rangosabb és befolyásosabb embert meghívtak.
[ Módosítva: 2013.06.30 23:16 ]
Möraja | 2013-06-30 22:49
Úgy őszintén, miért mindig azokat büntetik meg, amik semmit nem követtek el? Ha nem így működne a világ, egész pofás kis életem lehetne. Sosem csináltam semmi rosszat, mégis mindig nekem kell bújdosnom meg lopakodnom, meg engem is vernek meg folyton. Miért?
Végül oda mentem, ahol a legjobban, egyben a leginkább nem szeretek lenni, de valami most mégis vonzott, mint... hogy is szokták mondani? Molylepkét a fény? Igen, az lesz az.
Mikor a Doki rágyújt a bagójára, kicsit odébb somfordálok. Már épp szólnék közben, hogy nem is jártam az Ezüst Sor közelében, mikor megszólal (egyébként voltam ott, de nem olyan közelben, na, értitek..)
A továbbiakban jóformán csak fél füllel hallgatok, hisz úgyis észrevettem már a dolgot, nem vagyok én bolond. Lehet, hogy hajókról álmodozom, meg kalózokról, de hülye azért nem vagyok.
Az új információra viszont csak ásítok.

-Nem tud érdekelni a Rozika sem most, sem fiatalon. Nevét legalább kérdezted?
Persze, semmi reakció, tudhattam volna. Oké, oké, elmegyek a Maxhoz is, nem probléma, őt legalább ismerem, nem úgy, mint a lányt. Doki végül elmegy, én meg megint egyedül maradok a gondolataimmal.
Tehát, valami lány keres a kocsmában, a Max meg munkaerőt. Szívem szerint Maxhez mennék előbb, de érdekel, vajon egy vadidegen mit akarhat tőlem? Talán ő is valami beépített zsernyák, arról nem is beszélve, hogy ha odamegyek, azzal a Dokit is elárulom, és hiába nem csípem száz-százalékosan a búráját, azért még nem kéne láncra veretni.
Kicsit még hátradőlök és elgondolkodom. Vajon az a hajó... merre járhat most?
Végül felpattanok, mintha friss és fitt lennék és fütyörészve elindulok a Szürke Patkány felé. Megnézem a kiscsajt, persze úgy fogok tenni, mintha nem ismerném a Dokit, csak épp arra jártam, hogy megnézzem, mennyibe kerül a víz. Hehe.


//egyébként fogalmam sincs, A5-ös lapon tíz sor mennyi, én a magam részéről maradok a nekem megszokott "minimum 250 szó" szabálynál, az biztos több a tíz sornál //
ishida016 | 2013-06-30 23:41
Ááááá öcsém, komolyan mit gondol magáról ez a Sirius fazon. Én vagyok az egyik legjobb betörő a városban ez meg szórakozik velem. Sebaj megvagyok én nélküle is.
Amúgy meg lehet nem is baj hogy nem jött össze a meló, a kopók amúgy is vérszemet kaptak mostanában. Már csak azt nem értem, hogy aki nem tud az miért akar betörni másokhoz?
Itt van még ez a fura üzenet is ettől a....Redrumtól. Ki ez? Honnan ismer? Mit akar? És mennyit is tud rólam pontosan? Túl sok a kérdés és túl kevés a válasz. Akárhogy próbáltam lenyomozni, egyszerűen lehetetlen. Nagyon érti a dolgát. Lehet a Főnök tud majd segíteni nekem, elég sok felé van füle.
Nos valószínűleg Jade "barátom" amúgy is keresni fog hamarosan, elvégre most tele van minden raktár a lehető legjobb cuccokkal, de amíg nem hív én nem erőltetem inkább megyek a Gyűrűbe Joe Papához, mert már rég dumáltam vele.
De azért küldök neki egy mailt:

-Yo! Joe Papa megyek a Gyűrűbe ahogy írtad, de hamarabb ott leszek mert egész este fent voltam és pihenni akarok egy kicsit. Nyugodtan gyere fel ha megérkeztél, lehet aludni fogok még de ha kopogsz biztos felkelek. Ha mégsem vok ott akk a Főnök tett keresztbe a talinak. Van egy olyan érzésem hogy hamarosan munka lesz. Jó lenne már egyszer újra együtt dolgozni, nem?-

Na akkor összeszedem a felszerelésem, és már indulhatok is. Áááá de jó lesz végre aludni egy kicsit....
De várjunk csak, lehet paranoiás vagyok, de ha valaki képes megtudni az e-mail címem ráadásul tud lenyomozhatatlan üzenetet küldeni akkor az se okozhat neki nagy gondot hogy más nevében írjon, ráadásul még az üzenet is hibás volt. Biztos csak túl komplikálom, de azért nyitva tartom a szemem.



// remélem nem gond hogy elneveztem a "barátom" de kicsit nehéz lett volna végig így hivatkozni rá//
[ Módosítva: 2013.07.01 21:38 ]
hassan | 2013-07-01 02:12
Fene esne ezekbe a reggelekbe, kávé nélkül már élni sem lehet. A lányoktól érkezett rengeteg üzenetet rezzenéstelen arccal törlöm olvasás nélkül, miközben a kávémat szürcsölöm. Ez lassan már a napi rutinommá vált. Egy-két levelet félreteszek, jó lesz majd későbbi szórakozás gyanánt. Mindig ez az első, ezután térek csak a lényegesebb mailekre.
Az üzleti dolgok sincsenek rám különösebb hatással, eddig minden problémát sikerült áthidalni. A befektetéssel megbízott embereimre ráhagyom a dolgot, nem véletlen választottam őket erre a feladatra. A kaszinóval kapcsolatban egy kicsit megrándul a szemöldököm, igaz csak a névleges hírverésünk miatt tartottam meg, ezért nem bontottam részekre és adtam el, pénzünk anélkül is van szinte kifogyhatatlan mennyiségben. De jó érzés a sok gazdag idiótát kicsit kifosztani, ez a gondolat saját szórakoztatásom okán a legfontosabb, ami miatt még veszteségesen is megtartom jó ideig. Majd később felhívom a megbízott igazgatót, még ráér a dolog.
A Napló-ügy…régen is csak azért akartak elővenni, mert olyan dolgot támogattam egy kis tőkével, ami nem éppen volt legális. Ismét rá kell állítanom pár embert egy-két újságra, nem mintha érdekelne a dolog, ilyen pitiáner rágalommal és bizonyítékok hiányában nem lesz esélyük, mint ahogy régen sem volt. A koholt vádaskodók pedig hamar olyan helyzetbe kerültek, hogy inkább a halált kívánták volna helyette.
A mailek végén leteszem a kávém és az újságot lapozgatom, a tolvajos ügy jobban érdekel, mint holmi fejlesztések, azokkal kell úgyis nap mint nap foglalkoznom. De ami még jobban érdekel, az a húgom reggeli arckifejezése, így a tolvajról szóló cikk felületes elolvasása után rásandítok az újság felett és megszólítom szertartásosan, mint minden ilyen reggelen.


Reggeli nyűgösségem kakaóval enyhítem, a kekszet lazán belemártogatom. Lábam magamaláhúzva kucorgok a széken. Próbáltak leszoktatni az ilyesmiről, de mióta csak a bátyó van velem, szabad pillanatainkban elnézi, hogy nem törődöm az etikettel. A fiúk levelét rezzenéstelen arccal törlöm, nem kérdéses kivel megyek a bálba, ha meg válaszolok csak tovább reménykednek. Gyorsan válaszolok a tanárnőnek, megkérdezem mikor érne rá... óh egy újabb szerep, repes a szívem, de csak egy mosollyal nyugtázom. Miközben a karkötőt az ujjamon pörgetve azon gondolkodom, mi lehet a következő darab, tesóm kérdése hirtelen visszaránt a földre.


- Neked is csak a szokásos üzenetek?
- Nem sok érdekes, de Lizzie elhívott vásárolni, ugye nem bánod ha elmegyek? - kérdezem átható tekintettel.
Összehúzom a szemem, de sok hatása nincs, túl aranyosan kér. - Tudod hogy nem bánom. De én is megyek, én akarok az első lenni, aki látja mit veszel. Nekem is kéne vennem egy új inget, szeretném ha te választanád ki melyik áll a legjobban. - nincs mit tenni, valamit ki kell találnom, hogy elmehessek vele
A válasza meg sem lep, néha azon is csodálkozom, hogy mosdóba elenged egyedül. De hát ő még is csak az imádott bátyókám és Lizzie-nek sincs ellene kifogása, így ragyogó szemmel mondok igent a dologra
Egy kis mosoly megjelenik a szám szélén nyugtázván a hallottakat, azonban hirtelen le is olvad, amint meglátom a karkötőt, és monoton hangon megkérdezem. - Azt ki küldte?
- Mit? - Aztán látom, hogy az ujjamat nézi, el is felejtkeztem róla. - Nem tudom, nem ismerem a feladót, talán egy srác a suliból. Megnézed?
- Megnézem, bár szerintem ez is a kukában fogja végezni, mint a többi. – mikor nyújtom érte a kezem, akkor veszem észre, hogy egy chip van rajta, mi a fene…jobb lesz, ha elküldöm az egyik chipszakértőmhöz vizsgálatra.
- Áh tudod, hogy nem bánom. - közben írok egy üzenetet Lizzie-nek, hogy rendben van a tali és hárman leszünk - Na és bátyó, neked valami érdekes?
- Semmi, csak a szokásos. – válaszolom, miközben a Mirrold-al átküldöm a karkötőt a szakértőnek mellékelve egy üzenettel, ha semmit nem talál dobja ki. – Szerintem indulhatunk most is, ma te dönthetsz a napi programokról. – ismét visszatér a szájszéli mosolyom, hogy újra a húgomra koncentrálhatok.
Felpattanok a helyemről, valamikor útközben elveszett belőlem az álmosság. Átölelem a bátyókámat és cuppanós puszit nyomok a homlokára. Aztán dalolászva elvonulok készülődni.
- Remélem jól fogunk szórakozni. – mondom már miután egyedül vagyok a szobában, kezemet pedig a zsebemben lévő sokkolón nyugtatom, hátha ma is akad egy-két szerencsétlen, akit pár napra kiiktathatok a köztudatból.


//ennyit tudtunk kisajtolni egyenlőre, szóval húzzon bele mindenki hogy tudjuk folytatni minél előbb //
[ Módosítva: 2013.07.01 2:22 ]
Erodon | 2013-07-01 10:53
Mi sem jobb mint reggelente Sid nyavalygását hallgatni. Legalább Sirus nem fokozza a rossz hangulatomat. Sosem kedveltem annak a fickónak a stílusát. Ezzel sok zsoldos van így, de mindenki sajnálatára ő az egyetlen akinél biztosan lehet bármikor találni munkát. Aztán még itt van ez a levél. Hiába nézem a számot, nem ismerős. Nyilvánvaló, hogy egy nő írhatta, de nem emlékszem, hogy a tegnapi munka közben találkoztam volna bárkivel akivel lezáratlan dolgom lenne. Este meg… bár, hála kis Jonnak, (, senki nem hinné mennyit tud inni, de ha ez még nem lenne elég legalább a határokat sem ismeri, engem meg folyton sikerül rávennie, hogy a kelleténél többet igyak) , az emlékeim enyhén szólva is ködösek, de nem hinném, hogy van olyan nő aki bemerészkedne a zsoldosok közé amikor részegek. Valószínűleg csak szórakozik velem valaki, vagy csak téves szám, szóval azt hiszem a munkáig inkább járok egyet a városban. Még enni is lesz időm, sőt kis szerencsével akár még aludhatok is egyet.
Ahogy felállok látom, hogy Zsebi és Sid megint valami értelmetlen dolgon veszekednek, úgyhogy csendben a pulthoz megyek és kifizetem az elfogyasztott kávém. Ahogy kiérek az utcára kellemes idő fogad. Bár a Nap süthetne kevésbé fényesen is. Megint eszembe jut a levél… Hogy a hajnali görcs állna belé… én se örülnék ha fölöslegesen várnék valakit, legalább megnézem ki küldte, plusz ha már ott vagyok és marad időm elnézek a 132-es raktárhoz is. Bár, pár hírnévhajhász zsoldoson kívül nem várok sokat attól a helytől.
Így végül komótosan elindulok a raktárak felé.

[ Módosítva: 2013.07.01 11:01 ]
Serena | 2013-07-01 12:10
Éppen ébredeztem a kopottas lakásban amit nemrégiben vettem használatba, amikor valami kemény csattant vállamon. Először felszisszentem, majd inkább hálát éreztem, hogy kizökkentett a reggeli mélázásból. Kilestem a környékre, de semmi kirívót nem láttam csak a hétköznapi lepukkant várost a "támadómnak" pedig semmi nyoma. Kissé felfrissítettem magam először majd ellenőriztem, hogy hagyott-e nyomot a korábbi kődarab, mivel a melóban nagyon fontos megjelenés is. Bevillan kép amikor egy beépített zsernyák felképelt és vérző szájjal odaszaladtál pár iszákos matrózhoz azt kiabálva "Segítség meg akar erőszakolni!" majd nevetve néztem, ahogy szétcincálják a fószert aztán olajra léptem. Semmi nyoma nyugtáztam. Tegnap este az egyik kocsmában hallottam, hogy keresnek 1 fazont a kopók jó vérdíjért. Gondoltam ma utánajárok délelőtt és koradélután a dolognak, ha megint valameliyk ismerősömnek akarnak nyakába varni valamit segítek neki kicsit nem árt Touhban begyűjteni 1-2 tartozást szívességek terén... Lehet nem ismerem és züllöt alak akkor még jó pénz is ütheti a markomat a kopóktól, de persze az infót közvetetten cserélem ki velük valami kolduson keresztül kis jutalékkal, mert az én buksim sem kedvelik túlságosan. Délután benézek az öreg kufárhoz, mert elvileg van valami melója, ha jól hangzik utánajárok és még ma éjszaka lecsapok.

[ Módosítva: 2013.07.01 12:10 ]
Heyes | 2013-07-01 14:13
- Rendben indulok, elintézem a papírokat és sietek vissza ahogy csak tudok. Már én is szeretném kipróbálni a munkám gyümölcsét. - Válaszoltam, majd elhagytam a labort. Beszálltam a z üveg liftbe, majd megnyomtam a legfelső emeltet gombját. A liftben egyedül voltam, a háttérben halk nyugtató zene szolt. Hátamat a falnak döntve gondolataimba merültem.
~ Ez így nem lesz jó. Valamit ki kell találnom, mint ötletgazda nem utasíthatom vissza a Skyline beültetését. Azonban vagy egy óra mire óda-vissza megjárom a főnök irodáját a papírokért, a beültetés is eltart legalább 1 órán keresztül, így pedig nem tudnék időben ott lenni a Linnel való találkozón. Az viszont nem hagyhatom, jelenleg segít, de nem tudhatóm milyen szándék vezérli. Valahogy el kell halasztanom a beültetés mindezt úgy hogy ne veszélyeztessem a projektet és ne is bukjak le. ~
Ekkor a lift megállt és néhány másik emeletről való alkalmazót szált be mellém. Figyelmen kívül hagyva engem kedélyesen beszédbe elegyedtek. Én sem foglalkoztam velük, a helyzet megoldásán gondosodtam.
~ Az hiszem muszáj lesz használnom a Tlalok-ot, ha elindítom ezt a vírust akkor az egész 7. emeleten előszór áram ingadozást, majd áramszünetet fog okozni. A biztonsági ajtók lezárnak, így se kimenni se bemenni nem lehet majd a szintről. Legalább negyed óra még megtalálják és elkezdik hatástalanítani a programot és még egy óra mire minden ellenőrzést lefuttatnak. Ez elég időnek kell lennie hogy ha csak 10 percre is de találkozhassak Linnel. Csak megfelelően kell időzítenem, 11 órára kell előidézni az áram szünetet. Ha szerencsém van akkor, majd egy konkurens cég támadásának tekintik a Skyline ellen, de még ha fel is fedezik hogy enyém a program majd azt mondom hogy egy új projektem sült el balul. ~
A lift ekkor megállt a legfelső emelten voltunk, mind ki szálunk a liftből. Majd a főnön irodája felé vettük az irányt. Úgy látszik a többiek is oda tartanak. Ők igyekezek gyorsabban szedni a lábukat, hogy hamarabb érjenek az irodához mint én. Amint beléptek rögtön előre sietek, én nem bántam jelenleg az időhúzás nekem csak jól jön. Nem tudom hogy pontosan milyen gondjuk is volt, de volt vagy fél 11 mire sikerült megszereznem a papírokat és indulhattam vissza.
~ A liftből nem indíthatom a Tlalok-ot mert be van kamerázva és így túl gyanús lennék. A WC az egyetlen helység ahol nincsenek kamerák (legalábbis azt hiszem). ~
Mielőtt beszálltam volna a liftbe a WC fele vettem az irányt. Miután meggyőződtem, hogy senki nincs bent elővettem a kézi „kisokosomat”. Ez egy eszköz amit, a cégünk gyárt egy mini-számítógépnek és telefonnak felel meg. Nagyjából 15 cm- es nagyságú téglatest alakú és van egy kihúzható átlátszó monitor része ami olyan mint egy üveg lap. Az enyém egy egyénileg módosított darab volt, ha minden jól megy a Skyline ezt fogja leváltani.
Erről aktiváltam Tlalok-ot, majd beszálltam a liftbe. Alig voltam fél úton már jött is a hívás, hogy gondok vannak és legalább másfél óra ki/bejárás lehetséges lesz. Amíg a technikusok meg nem oldják a problémát addig nem tudjuk elkezdeni a Skyline beültetését.
~ Úgy látszik, hogy minden a tervem szerint halad. Jobb lesz ha azonnal üzenek Linnek, hogy az épület elölti parkban találkozunk. ~
Ezután és is a rak felé vettem az irányt.

[ Módosítva: 2013.07.01 14:27 ]
Elayan | 2013-07-01 16:02
Nem értem, hogy miért mindig akkor jön be valami jó, amikor időm sincs rá... A telefonhívás után teljesen elvesztem az önsajnálatban, mivel le kellett mondanom. Megpróbáltam meggyőzni a barátomat, hogy a Fesztivál forgatagában el tudnék tűnni egy időre, hogy anya ne vegye észre, de azt mondta, hogy akkor inkább hagyjuk. Pont ő!

Mivel anya megígérte, hogy meggyőzi apát, engedjen el Scylenbe tovább tanulni, ha jól sikerülnek az évzáró vizsgáim és részt veszek ezen a vacak Fesztiválon, így kénytelen vagyok elmenni... Pedig hogy utálom. Millió meg egy dologgal el tudnám foglalni magam, ami még érdekel is. Viszont anya nagyon be van zsongva, főleg, hogy telebeszélték a fejét történetekkel a megbízhatatlan munkaerőkről, így ragaszkodik ahhoz, hogy én is ott legyek kisegíteni.
Persze nem azt mondom, hogy nem próbálom majd kicsit élvezni a dolgot. Hátha megakad a szemem valamin, vagy valaki elhagy egy értékes holmit. Na meg a felfordulást, amit a bátyám új csaja elleni legújabb "merényletem" - ahogy bátyám hívja - fog okozni, de azért mégsem lesz az igazi. Ahogy mondják: “Az élet nehéz.”

Az utca közepén állva a tervezet lassan körvonalazódik a fejemben. Muszáj leszek pontosan időzíteni, mert nem akarok lecsúszni még egy lehetőségről.
Az egyik barátomtól hallottam, hogy a mostanii kedvenc együttesem a nagybátyja szállodájában fog megszállni – szeret dicsekedni a kis rohadék -, így piskóta lesz eljutnom oda és elkészítenem a képeket, majd a verseny elindulta után elküldeni őket. Szerencsére az a kis majom nem vehet részt a versenyben, mert hozzátartozó. Meg is érdemli...
Közben valahogy el kell hozom azt a chipet Mini “nénitől”. Ah, de az a nő... Folyton beszél és állandóan próbálja simogatni a hajamat vagy épp a kezemet -, amire piszok allergiás tudok lenni – és olyan kérdéseket tesz fel, amikre eszem ágában sincs válaszolni. Mégis ki ő nekem? Mindegy, lerendezem fél óra alatt. Majd megmondom neki, hogy sietnem kell, mert segítenem kell még anyának, így kénytelen lesz elengedni.


//Remélem elég ennyi, ha nem, szóljatok és kibővítem.//
[ Módosítva: 2013.07.01 22:02 ]
kill-o-matic | 2013-07-01 20:55
Sok emberrel ellentétben én vártam a mai Fesztivált, de sokkal szívesebben mentem volna ki oda, ahol az alsóbb kerületek emberei ünnepeltek egy Ardor party helyett. Apám nem volt egy szigorú ember - amíg az elvárásoknak megfeleltem - de mindig is féltett a szegény és irígy emberektől, de ez még hagyján! Anyámhoz képest ő a Patharadale legfelelőtlenebb embere, ha rólam van szó. Aki nem ismeri a családunk, azt hinné erről az aprócska nőről, hogy a barátnőm, annyit lóg rajtam egy-egy városi séta közben. Na meg a féltékenységi reakciói...na, azok aztán legendásak. Ha nem tudnám, hogy mennyire imádja édesapámat, azt hinném, hogy komplexusa van. Elvigyorodtam egy-egy gondolat bevillanása miatt, aztán nyújtóztam egy akkorát, hogy vissza is dőltem az ágyamba. Elbóbiskoltam, de nagyjából negyed óra múlva jelzett a gyomrom, hogy ideje lenne kimásznom az ágyból. Így is tettem, mosakodás nélkül mentem az étkezőasztalhoz a bő, pihe-puha pizsamámban. Széles mosollyal fogadtam az Inasom, de ő mindig megelőzött a köszönésben.
-Jó reggelt! - válaszoltam.
Kedvenc Inasom rögtön értesített az "ajándékom" milétéről, én pedig csak bólogattam nyugtázásképp és köszönetképp is egyben, mert már csócsáltam a zsömlém. A szabad kezemmel felváltva cincáltam a csomagolás szélét és bögrém, amiben kedvenc kakaóm gőzölgött. Étkezés után sort kerítettem a reggeli mosakodásra is, de mivel túl kíváncsi vagyok, a tusolás kimaradt. A könyvárba siettem a tollat szorongatva, hálózatra kapcsoltam és normál könyvméretben kezdtem az olvasgatást. Már az első oldal után vonogattam a szemöldököm...
~Miért küldött volna ilyet nekem az Ardor? Egyáltalán ki küldte? Egy kukkot se értek ebből...~ Egymás után váltottam a számomra kínaibbnál kínaibb oldalakat, amiket képtelen voltam megérteni, néha csak játszadoztam, felnagyítottam szobaméretűre, összezsugorítottam, pörgettem, mert azzal is többet értem el, mintha csak olvasnám a hablatyot. Valaki túl sokat várt el tőlem és csalódni fog, de legközelebb majd szótárat is küld az e-book mellé. Már épp egy nagyobbat akartam ugrani az oldalak közt, hogy megnézzem, végig erről van-e szó, de jött az anatómiai rész. Innentől értettem a tartalmat, viszont azt már végképp nem, hogy milyen céllal küldték el nekem ezt a "remekművet". Kész káosz - gondoltam az utolsó oldalra lapozva, ahol rábukkantam a mégértelmetlenebb szókavalkádra.
~Karmok... aranyló fény... sóhaj... utálat... mágnesesség... irreál. Mi van?~
Időm se volt elgondolkodni a jelentésén, mert az ajtó kattanása kizökkentett. Oda kaptam a fejem és azzal a lendülettel ki is kapcsoltam az épp fél falra felvetített e-bookot.
Han elém hozta a levelet, a fejem fölött képzeletbeli kérdőjelek jelentek meg amikor nem találtam rajta a feladót, a levélbontás után pedig sokszorozódott a kérdőjelek száma. Én is kételkedtem a gyerekes csíny című feltevésben, inkább arra gondoltam, hogy ez valami Mirroldos hiba. De címzett az van rajta, így az se lehet, hogy valahogy törlődött róla az összes tinta.
-Ha minden fura dolog miatt beavatnám a rendőröket, hetente járnának hozzánk - nevettem fel. Két óra múlva elindulok a könyvesboltba, kérlek készítsd elő a fürdőm és a ruháim, de csak valami egyszerűt.
Ezzel otthagytam őt a könyvtárban, kíváncsi voltam az e-book végén lévő kuszaságra, ami valamiért nem hagyott nyugodni. A szobámba mentem és egy papírt vettem kézhez, hogy le tudjam írni a fejemben megmaradt szavakat. A lapon ott volt az eredeti verzió, amiből kombinálni kezdtem.
~Karmok az aranyló fényben sóhajtják az utálatot mágnesesen és ez az egész irreális - ...ez...valóban irreális és értelmetlen.~
Máshogy álltam neki, ezúttal visszafelé próbáltam, de rájöttem, hogy bizony egy rejtvénnyel állok szemben. Így már tisztán érthető volt számomra az eredmény:

K|armok
A|ranyló fény
S|óhaj
U|tálat
M|ágnesesség
I |rreál

KASUMI

Stimmelt. Ez egy név...talán az író neve, így akarta elrejteni? Erre még egy óvodás is rájönne! - gondoltam magamban vigyorogva, de újra kizökkentett az anti-gondolkodás mechanizmussal felszerelt Inasom. Mindig mindenhol ott volt, ahol én épp elmélyültem volna a gondolataimban, de nem volt mit tenni, elkészült a fürdőm!
A készülődés után útnak indultam, Han jókívánságai és hosszas búcsúzkodása nélkül ez nem is történhetett volna meg, én is elköszöntem a magam módján, pár méterre a kaputól megigazítottam a ruhám és ekkor jöttem rá, hogy az e-bookkal kapcsolatban is meg akartam kérdezni Hant, hogy pontosan ki is küldte nekem. Már mindegy, úton vagyok a könyvesbolt felé. Végül mégis visszafordulok, mert nem hagy nyugodni a dolog. Ennyi furcsa dolog után egy napon még Renlar-ban se mászkálhat szabadon az ember. Először is ki fogom deríteni, hogy ki küldte az e-bookot és a levelet, aztán átnézem az e-bookot, hátha az eleje is tele van szórejtvényekkel. A visszaút csak két-három percig tartott, de legalább egy órának tűnt, annyi gondolat járta át az agyam. Megdörzsölöm a halántékom a fejem mindkét oldalán és használom a kapucsengőt, gond nélkül bejutok a házba, persze jönnek is rögtön a kérdések, de nekem most fontosabbak vannak. Felteszem őket szépen sorjában Hannak, aztán visszamegyek a szobámba és előveszem az e-bookot meg a borítékot a lapokkal.
~Amikor kérdeztem az e-bookom küldöttjéről, azt mondta, hogy kideríti, és a könyvesboltba is elmegy helyettem...remélem, hogy gyors lesz. Addig is lesz időm újra átolvasnom ezt az őrültséget.~


//(színmódosítás: 30677A)//
[ Módosítva: 2013.07.02 1:48 ]
danitig | 2013-07-03 19:40
Úgy határoztam, hogy először a tolvajjal fogok foglalkozni, aki miatt akkor jól meg szenvedtem, így a noteszt egy kicsit hanyagolom. Rögvest haza mentem az edzésről hogy neki lássak fel készülni. Mikor hazaértem felhívtam az egyik volt társamat, hogy küldje el e-mail-ben az új rablásról írt jelentést. Míg meg jött addig elő kerestem a régi rablásokról eltett jelentéseket. Ez után az új és a régi rablásokról írt jelentéseket össze hasonlítva már nekem sem volt kétségem hogy ő lehet az. Amennyire ki ismertem őt az alatt az idő alatt, amíg üldöztem, valószínűnek tartottam, hogy fel fog bukkanni a fesztiválon, hogy megszerezze az Ardor Corp új fejlesztését. Fel is hívtam a biztonsági céget mely felügyelte az eseményt, hogy elvállaljam a munkát, amelyre már korábban felkértek, hogy segédkezek az őrzésben. Az indokomat hogy mért vállaltam el így hirtelen miután előzőleg nem fogadtam el, nem fedtem fel nekik, hogy magam kaphassam el, így pénzhiányra hivatkoztam. Gondoltam mivel sok időm van még mielőtt el kéne mennem, le pihenek hogy felkészüljek az estére. De akkor eszembe jutott a notesz így pihenés helyett neki is álltam el olvasni mi is áll benne, hátha ezzel is előrébb jutok.
ishida016 | 2013-07-03 21:22
//nos akkor az első körrel meg is vagyunk . am erről a mirrold-ról még tudnál meséli, kb hogy képzeljük el meg ilyenek...//
kill-o-matic | 2013-07-03 21:39
//Én kb úgy képzeltem el, mint a fénypostát a Mézga Családban. xD//
ishida016 | 2013-07-03 21:45
//XD. az én fejemben kb mint egy tányér néhány felálló karral. ami kábelen küldi az infót. ezért is kérdezem mert mindenki máshogy gondolja//
Agatha Arashy | 2013-07-03 22:29
//Remek, hamarosan várható az 1. kör.
Mirrold: kinézetében egy vékony képernyőnek tűnik, ahol az adatok beállítása után teleportként működik.
De ha most nem kérdeztétek volna, eszembe se jutott volna leírni a kinézetét. x$//
kill-o-matic | 2013-07-04 03:13
//Grrr Agatha...elrontottad a Mézgacsaládos elképzelésem! //
Serena | 2013-07-04 09:33
Összeomlott a fantázia világod, oda a gyerekkorod
Agatha Arashy | 2013-07-04 11:29
//Ti kérdeztétek hogyan néz ki.

Jövőhét pénteken (07.12-én) jön a következő Mesélői reag!
Hamarabb sajnos munka miatt nem megy. :S//
kill-o-matic | 2013-07-04 15:30
//Egy...hét... Ez rosszabb, mint amikor animékre várok! xD//
ishida016 | 2013-07-04 15:31
//Jaja, nekem is ez volt az első gondolatom. De ez van majd csak kibírjuk addig //
hassan | 2013-07-04 17:29
//Én is már itt dörzsöltem a tenyerem tegnap, de úgy látszik hiába. xD Sebaj, addig letolok 2-3 sorozatot xD//
Agatha Arashy | 2013-07-04 17:44
//Sajnálom srácok, valamikor dolgoznom is kell. És most a hétvégéim sem lesznek szabadok. De nyugtasson mindenkit a tudat, hogy a Kártyáitok már készen vannak és már mindenkinek kitaláltam egy méltó löketet az "angyalok termében". //
kill-o-matic | 2013-07-04 18:04
//Angyalok terme? Ezekszerint tényleg mindenkit a mennybe küldesz!XD//
ishida016 | 2013-07-04 18:04
//Ez egy nagyon aljas húzás volt //
Elayan | 2013-07-12 09:37
//Már alig várom a mai reagot. //
Agatha Arashy | 2013-07-12 15:00
Ím az első kör reagja, ahogy ígértem. Sajnos félúton elszállt a netem, így túl sok időm nem volt az itteni szépítésére... remélem ez nem jelent nagy gondot.
A kockagenerátort a Szabályzatban találhatjátok.

Re:Kasumi Play - 1. kör

Facto (Möraja)
A Szürke Patkány felé vezető utadon senki és semmi nem zavar meg. Csak az általános közhangulat vesz körbe, így nyugodtan álmodozhattál tovább. Touh szélénél már egyre több kereskedő vett körül: minden színesben pompázott, a zöld, a kék és a vörös árnyalataiban. Nem tűntél ki a tömegből, így senki sem vetett rád egy kósza pillantásnál többet.
A Patkány előtt, jártál, jóformán be sem kellett lépned, mikor finom ujjak érintették a vállad. Ezt a gesztust egy kedves hang követte:
- Örülök, hogy újra láthatlak Facto! Azt hittem már örökre eltűntél.
Megfordulva egy veled egyidős lányt láthattál, pont úgy, ahogy a Doki leírta. Egyedül a szemeit találhattad furcsának, mert három szín vegyült az íriszekben: a vörös, a zöld és a szürke. De a színek ellenére is meleg, barátságos fény csillant bennük. Vidám arca csak akkor komorult el, mikor látta/hallotta zavarod.
- Ezek szerint tényleg nem emlékszel rám… tényleg nem tudod ki vagyok…
Elszomorodott, barna hajának egy tincsét birizgálta. Teljesen magába roskadt.
- Sajnálom. Sajnálom, hogy így alakult. Őszintén… bocsáss meg nekem!
Szavai egyre halkultak, majd sarkon fordult és gyors léptekkel távozott. Nem volt nehéz szem előtt tartanod, nem fordult be egyetlen sarkon sem és nem futott el.
Rajtad múlik, hogyan döntesz. Követed, vagy hagyod elmenni és inkább Max-nél vállalsz szolgálatot.

Ha követed dobj a kockagenerátorban egy 6 lapú kockával. Ha az eredmény páros, úgy sikerül utolérned, de aztán eltűnik az orrod előtt, akár egy szellem és nem marad utána más, mint egy Kártya.
Ha az eredmény páratlan, úgy szem elől téveszted és bárhogy is keresed, nem találod.

Artemis Entereri (ishida16)
Nyugodtan juthattál el a Gyűrűhöz, bőven a találkozó előtt egy fél órával. Jade sem keresett még. A szobádban minden szükségest biztosítottak neked: egy asztalt, egy ágyat, a szobához tartozó fürdőszobát. Túl nagy térrel nem rendelkeztél, de ahhoz, hogy eltűnj egy kis időre, ez is tökéletesnek tűnt.
Az idő pedig egyre csak múlt. Joe meglehet sosem volt pontos, de olyan ritkán adódott, hogy több, mint két órát késett volna. Üzenetet sem küldött a késésével kapcsolatban és a hívásaidra sem reagált. Két órán át pihenhettél a panzióban, mikor Jade felhívott és szokásához híven leszedte a fejedet, amiért napok óta nem jelentkeztél. Az ordibálás közepette azonban közölte, hogy a ma esti Fesztiválon jelen kell lenned a B szektorban, ami a Touh-felöli oldalt jelenti. A munka egyértelműen a "védelmi rendszer megerősítése".
Ha Joe papára kérdeznél, Jade értetlen hangon adná tudtodra, hogy a barátod nagyjából két hete a kórházban lábadozik, bordatöréssel és erről bizony szóltak is neked, de te akkor elérhetetlennek bizonyultál.
Estig van még időd, így szabadon dönthetsz mihez kezdesz a jelenlegi helyzetedben. A panzióban dolgozó lány elég kedvesnek és segítőkésznek mutatkozott, magyarán bármilyen pletykáról képes tájékoztatni, ha erre lenne szükséged.

Michelle V. Angel (Amarillis)
A leveleidre gyors válasz érkezik: barátnődnek nincs kifogása a hármas vásárlás ellen, eddig is gond nélkül tudott pletykálni a bátyád előtt, de a témája általában csak sablonos dolgokról szólt, beleértve a suliban le nem jegyzett hierarchiát, az aktuális trendeket, nem beszélve a legújabb filmekről, amiket majd feltétlen meg kell néznetek.
A tanárnő mindössze egy időpontot jelölt meg: Holnap kora délután, 13h tájékában lenne aktuális a számára. A mai napot meghagyja neked a Fesztivál kiélvezésére.

Készülődésed közben semmi nem zavar meg, mindössze egy furcsa érzés ragad magával, miközben a ruhádat aggatod magadra. Nem fájdalmas, inkább olyan, mintha egy pillanatra valamiféle álomban lennél. Egy babaházban, egy rózsaszín, bájos kalitkában, a lábad mellett pedig egy fehér macska árnyéka suhan el, de mire odakapnád a pillantásod, a jelenés eltűnik a furcsa érzéssel együtt.
Ezt leszámítva minden rendben zajlik és teljesen felkészülhettél a szinte egész napos vásárolgatásra.

Michael V. Angel (hassan)
Ha volt valami, amit az elmúlt évek alatt célszerű lett volna megtanulnod, hogy a fiatal korod ellenére megörökölt vagyon nem tetszik mindenkinek… legalábbis ez a hivatalos pletyka.
A Mirrold-dal elküldött chip annak rendje és módja szerint megérkezett a laborba a leveleddel együtt. A chip-en lefutatott program, azonban számodra aligha jelentett volna bármit is, míg ez lent egyfajta felhívásnak minősült. Az egyik alkalmazottad szinte gondolkodás nélkül bólintott „igent” a chip-en található program futtatására. Sem a ház automatizált rendszerét, sem mást nem érintett a Mirrold-on kívül. A kérdés pedig egyértelmű volt a program indításakor: „Shall we dance?”

Ebből a kis malőrből semmit sem érzékeltél. Miután egyik hivatalos levélre sem válaszoltál (sem a tőzsdei állásra, sem a Napló-ügyre, és még kevésbé a kaszinó bevételének zuhanására, a meghívó levélről nem is beszélve), így a várakozás, amíg a húgod elkészül egyhangúan telik. A chip-pel kapcsolatos levelet a szokásos módon hamar megkapod: „Leellenőriztük, nem találtunk rajta semmi lényegeset”. Alatta a szakértő aláírásával hitelesítve. Várható volt, a karkötő a kukában végezte, ahogy azt előre eltervezted.

Ezek után már nem volt más dolgod, mint a húgodat megvárni, majd vele együtt elindulni a Plázasorra, ahol a barátnő nagyon is megörül nektek, de a találkozó egyhangúan telik. Nem történik veletek az ég világon semmi.

Merlock Risthearth (Erodon)
A raktárak környéke minden, csak nem a legkellemesebb részlege Matarnak. Sokszor voltál itt, szinte betéve ismered a legkeskenyebb kisutcákat is, ahol nem egyszer tolvajt, hecker-t, vagy egy krutizánt hajkurásztatok.
A 3-mashoz közel harcos ösztönöd óvatosságra int, bár magad még nem látod a célpontot. Közel sem hat abszurdnak, hogy valaki verőfényben támadjon, a 3-mas környéke eleve félhomályban úszik még ilyenkor is.
- Számold ki nekem szívem, hogy ha üzenetet írok neked és te el is jössz, akkor vajon mi lesz belőle. Nem hittem volna, hogy igaz a pletyka.
Az alak, akit te nőnek hittél korántsem volt az. A hangja irritálóan nyávogós volt, az alakja törékeny, de minden nőiesnek ható mozdulata és hanghordozása ellenére is látszott, hogy egy férfi közeledik feléd, arcán maró gúnnyal. Annyiban biztos vagy, hogy ezt a személyt még sosem láttad. Egyetlen furcsa dolgot azonban hamar észrevehetsz rajta: a szemeiben három eltérő árnyalat keveredik egymással: sárga, lila és mohazöld… no meg, hogy elég magabiztosan közeledik feléd, tehát korántsem védtelen, annak ellenére, hogy hirtelen nem látsz nála fegyvert.
- Kérlek, te is tudod, hogy hiába rántanál fegyvert velem szemben… vagy is hogy nem tudod. Én balga! - tárta szét karjait drámaian. - Két héttel ezelőtt még égre-földre kerestelek, de úgy fest csinifiú, az embereim ritkán hazudnak. De! Ne is fecséreljük a szót feleslegesen!
Úgy tűnt hamar a tárgyra tér, bár fölényét (bármiben is legyen) nem tudja leplezni.
- Egy munkával bízlak meg. Ma este lesz a Fesztivál és én azt akarom, hogy zsoldosi kötelezettségeid mellett szakíts időt a Touh felőli oldalra is. Bőségesen megjutalmazlak majd, ha átadod azt, amit ott találsz. Rendicsek?
Pajkosnak tetsző hangjában valós fenyegetés is helyet kap, majd a válaszodat meg sem várva fordult, hogy egyszerűen eltűnjön a szemed elől. Nyomában nem maradt semmi, csak a szokásos kosz, ami eleve a negyed része.

Bárhogy is legyen, az ürge úgy fest nyom nélkül tűnt el, de talán van rá lehetőség, hogy ezt az illúziót átlátva a nyomába eredj. //Ha így döntesz, használd a kockagenerátort és dobj egy 6 oldalú kockával. Ha az első eredmény 3 vagy kisebb, úgy hiába kergetted, nem lelsz a nyomára, ha 3-nál nagyobb, akkor a következő sarkon egy Kártyára bukkansz.//
Ha mégsem kockáztatsz, akár 132-es raktár felé is elmehetsz.

Carla Crowstorm (Serenaxd)
A kavics jellegtelen volt, első nyomnak is kevés a szakmádban. Bárki is dobta, nagyon jó célzó lehetett. A szemközti ház ugyan nincs olyan messze, de mozgást biztosan nem rejteget. Kanyarban dobni, meg eddig senkinek sem sikerült.
Miután ezen túltetted magad, a reggeli körutad aránylag sikeresnek bizonyult. Ismerőseid a lehető legtöbbet elárulták a tolvajról: Matarban a 132-es raktárt találta meg, amiben semmi értékesnek látszót nem vitt el. Szakmai szempontból legalábbis úgy tűnt, a semmiért törte fel.
- Állítólag egy vetítőgömböt vitt el.
- Csak egy ócska T-22-es típust. Azért talán potonpénzt ha kap.
- Mit vitt el? Hmmm… nem tudom. Tökre úgy tűnt, hogy a raktár kifosztatlan. Szerintem beparázott, mielőtt csinált volna valamit, vagy nem iktatta ki a riasztót. De az tény, eltűnni nagyon tud!
Az ismerősök véleménye a szajréról megoszlott, de abban mindenki egyetértett, hogy a rendfenntartók egyelőre vaktában üldözik. Semmi konkrétum, de úgy fest egy ismerősödet sem érinti a dolog.
Kora délután tudsz beesni az Öreghez. A bolt zsúfolásig volt antiknak hitt tárgyakkal, csecsebecsékkel, amit legfeljebb egy kezdő fosztana ki. Semmi értékes, semmi nagyszabású. Az Öreg hátra hív a bolt végében lefüggönyözött részlegre. Többször ültél, feküdtél már az ott lévő puha párnákon és miután ma reggel lejártad a lábad, ez most egész jól eshet neked.
- Van egy raktár, amit csak a fesztivál ideje alatt nyitnak ki - kezd bele az Öreg, ahogy a szokásos formaságokon túlestetek. - Scylen és Matar határában van, és az ott rejtegetett áru állítólag az Ardor tulajdona. Ugyan Renlarban másodszériás holmiknak számítanak, de te is tudod, hogy a Piacon sokat kaphatsz értük. De ez kissé bizonytalan infó. Ami biztos, az a 132-es raktár tartalma. Most, hogy az a tolvaj feltörte sokan fognak vadászni az ottani holmira. Veszélyes, túlságosan is, de megéri. A sok lom között ugyanis van egy olyan dobozka, amit ékkövekkel raktak ki. Ezt csak neked árultam el, úgyhogy így használd ki a lehetőségeidet.

Az Öreg infóit átlagosan legalább 60%-ra lehet értékelni, így eldöntheted, hogy hiszel neki és felméred az esélyeidet valamelyiknél, vagy a mai napot pihenéssel töltöd és majd Fesztiválon lecsapsz valakire.

Thom Iados (Heyes)
Terved, miszerint elindítasz egy vírust, hogy ezzel blokkold a központi részt és nyerj egy kis időt, sikerrel járt… a magad részlegén. Ahogy kijutsz az épületből, hogy a találkahelyre igyekezz, Lin újabb üzenetet küldött azzal, hogy nem tud jelen lenni, mert valami féleszű vírust szabadított a központi rendszerre, így az ő részlegén teljes zárás van.
A Tlalok hamar megtalálta a legkézenfekvőbb megoldást arra, hogy a másodperc töredéke alatt elterjedjen. Alighogy kiértél az épületből, vissza már nem mehettél. A vírus minden szintre elterjedt… pedig a Tlalok mikor még megtervezted nem volt ennyire erős.
- Egész jó - lép melléd egy alacsony, szemüveges férfi, ki veled egyidősnek tűnik. - Ahhoz képest, hogy állítólag nem ölsz meg senkit… ez azért túlmutat a rátán. Nem telik bele öt percbe és a szellőzők lezárulnak, a levegő bennreked és mire az automatikus zár felold, a fél bagázst megfullasztottad. Zseniális!
Úgy fest őszintén örül a problémának, mintha fel sem fogná, hogy itt emberéletekről van szó. Ott áll a közvetlen közeledben és egész addig nem találsz rajta semmi furcsát, amíg egy pillanatra le nem veszi a szemüvegét, hogy megtörölje. Az íriszeiben három különböző árnyalat mosódik egybe a pupilla körül: világosszürke, éjkék és fehér. Mi tagadás, még a tudomány ma ismert állása szerint is meglehetősen furcsa egy rendellenesség. De a férfi nem hagyja annyiban a dolgot és továbbra is barátságos hangnemben társalog tovább.
- Ahogy elnézem minderről nem tudtál… vagyis _már_ nem tudtál. Hát hiába, amire az ember nem emlékszik, azt nehéz lenne észben tartani. De ha elfogadsz egy javaslatot: vagy most kezded meg a megszüntetését, vagy megvárod, amíg végeznek. Ne aggódj, Lin amúgy se hozott volna értékes információkat. - legyint lemondóan, majd órájára néz és szórakozottan búcsút int.

Az egyre sűrűbb tömegben hamar szem elől tévesztheted, de ha úgy döntesz a nyomába eredsz, van lehetőséged egy bizonyos pontig biztonságosan követni. //Ha így teszel a reag írásod kezdeti időpontját (óra-perc) add össze egészen addig, míg egyetlen számot kapsz. Ha ez a szám páros, az ürgét ugyan elveszíted, de a hűlt helyén megtalálod a Kártyád. Ha páratlan, úgy felesleges kitérőt tettél.//
Azonban az idő folyamatosan ketyeg és a Tlalok másodpercenként tesz tönkre valamit, vagy valakit. //Ha mégsem követed az idegent, hanem helyette megpróbálod megfékezni a vírust, akkor dobj a kockagenerátorban egy 6 oldalú kockával. Ha a dobott szám összege 4 vagy több, a vírust az utolsó pillanatban sikerül megfékezned, ha kevesebb, mint 4, úgy nem találod a megfelelő átírást, a vírus blokkolja a rendszert és te nem tehetsz mást, mint megvárod amíg mindenkivel végez.//

A döntés rajtad áll. Vagy az egyik, vagy a másik, mindkettőre nincs időd.


Levarine (Elayan)
A jól kigondolt terved gépezetébe már az első lépésnél homokszem került, bár ez nem volt teljesen nyilvánvaló. Miután a barátod hívását elutasítottad, a versenyre és anyukád kérésére összpontosíthattál.
Az ismerősöd által kapott információnak utána eredve - miszerint a nagybátyja szállodájában szálltak meg -, mindent tökéletesnek láthattál. Sikerült képet készítened a helyről, mely Matar és Scylen határában található, ráadásul az ablakban feltűnő homályos folt pont olyan, mint a frontember, így biztosan érvényesnek fogják találni. Egy órádba került, amíg ide eljutottál és így is a legrövidebb utat választottad. Már fordultál volna vissza, hogy lelkierőt végy magadon és Minihez is beugorj a chip-ért, amikor egy veled egyidősnek tűnő fiú ugrott le melléd. Úgy tűnt, mintha az égből pottyant volna le, mert a környezetedben a legkisebb épület is minimum hat emeletes.
- Ilyenkor ezen a környéken? Ez nem vall rád - támad le rögtön, széles mosollyal. Láthatóan úgy viselkedik, mint aki ismer téged, holott egészen biztos lehetsz benne, hogy sosem láttad. Azt sem tarthattad kizáró oknak, hogy egy másik banda tagja, de erre semmiféle jel nem utalt rajta, másrészt ritkán akadnak olyan személyek, akiknek szemében három szín olvad egybe: a zöld, a rózsaszín és sárga.
- Megint bajba keveredtél? Várj, kitalálom! Te is épp a tolvajt üldözöd. Mit szólnál ha segítenék? Elég gyors vagyok hozzá ezt te is tudod!
Beszéd közben erőteljesen hadonászik, de ez a lelkesedés egyre csak csökken, mikor eljut hozzá, hogy ő csak egy idegen számodra.
- Szóval… nem? - keresi a szavakat, zavartan. - Biztos, hogy nem? Semmi? Kérlek mondd, hogy Athal hazudott! Miért nem emlékszel rám?
Az utolsó kérdése már-már hisztibe hajlott, de hamar megtalálta magában a megoldást, amitől egyenesen levert lett.
- Értem - vakargatta tarkóját. - Szóval mégis igaz. A többiek is mondták, hogy ennek ilyenek kell lennie. De… talán hamarosan. Most… jobb, ha sietsz. Mini elég türelmetlen - azzal búcsút int és elrohan az egyik keskenyebb utca felé.
Még van időd a nyomába eredni, de a kötelességeidről sem feledkezhetsz meg.

Ha a nyomába eredsz használd a kockadobót és dobj egy 6 oldalúval. Ha a dobott érték páros szám, úgy a következő utcasarkon utoléred, de már csak egy pillanatra, ahogy átad neked egy Kártyát, már el is tűnik. Ha a dobott érték páratlan szem elől téveszted és sehol sem találod, ráadásul félúton a telefonodat is elvesztetted.

Bárhogy is alakul, utána Mininél kellett legalább másfél órát eltöltened, mire sikerült kicsikarnod belőle a chip-et. Nem is meglepő: teljesen lefárasztott.

Sevren Ailus (kill-o-matic)
A napló láthatóan megkavart, így nem is volt csoda, hogy az inasod elvállalta helyetted a könyvesboltban kutakodást. Szobád csendjében nem találkozol újabb szórejtvénnyel a napló lapjain, ám minél alaposabban nézed a lapokat, hirtelen beugrik egy szó, mintha csak hátulról súgták volna.
Automation - egy automatikus működés, egy rendszer, ami mintha ismerősen csengene.
- Már azt hittem sosem küldöd el - hallod valaki hangját az ablakodban, ami ha csukva is volt, most biztosan ki lett nyitva. Az alak, aki a párkányon üldögél, láthatólag a legnagyobb nyugalommal viseltet esetleges döbbeneted iránt. Nálad idősebbnek látszik, de nem sokkal. A szemei viszont… nem elég, hogy láthatóan tisztában van a helyzeteddel, meg a sajátjával is, de elég furcsa összképet alkot az a három szín: az arany, a barna és a sötétszürke egyvelege.
- Hidd el nekem, mikor visszajön nem fogja tudni ki a feladó, de majd megnyugtat egy semleges válasszal, ahogy azt hosszú éveken át tette. És te meg fogsz bízni benne, mert őrá mindennap emlékszel, míg engem elfelejtettél. Ez így van rendjén. Ugyanígy elfelejtetted a saját naplódat is, amit most forgatsz. Mert így van: minden bejegyzés, minden szó, amit ott olvasol, azt te írtad bele.
Az esetleges tiltakozásod nem rendíti meg, okoskodó hangnemben, teljes magabiztossággal állítja mindazt, ami elhangzott, mintha tényleg évek óta ismerne.
- Mindazonáltal a csomagot nem én küldtem, ahogy a leveleket sem. Csak azon töprengek, hogy a jó öreg gyertyafényt valahogy mindenki elfelejti. De már nem is fontos! Ha rám hallgatsz… amit lehet meg fogsz bánni… akkor a mai fesztiválon elszöksz itthonról. Magad mögött hagyod az inasod, az anyád és az apád is, nekivágsz az éjszakai életnek és… és lőn, emlegetett szamár!
Nevet fel egy pillanatra, aztán még gyorsan hozzáteszi.
- Ma este még találkozhatunk a Fesztiválon! Aztán csak ügyesen azzal a könyvvel!
Ezt követően leugrik és egyszerűen eltűnik. Ha utána is nézel, már az utcán sem tudod szemmel követni. Egyszerűen felszívódott.
Nem sokkal ezután lép be Han és közli, hogy járt a boltban, de ott is csak azt mondták, amire eleve számítani lehetett: valószínűleg egy csomagolási hiba, miután ma reggel helyettesítés volt a boltban. Ha most visszaadod nekik a tollat, biztosan kiszállítják a helyes kötetet. A levél pedig minden bizonnyal egy csíny, amit a helyettesítő gyereke játszott el.
- Mindezért mélységes bocsánatát kérik és még a mai napon leszállítják a valós megrendelést teljesen ingyen - fejezi be Han a beszámolót, mindössze egy fél pillantást vetve a nyitott ablakra.
- Ezen kívül az édesanyja üzente, hogy mihamarabb adjon tájékoztatást miként dönt az estével kapcsolatban… amihez még hozzátette, hogy lehetőleg az Ardor rendezte bálra a legjobb öltönyét készítsem elő.

Ezután az inas mindent rád hagyott. Tőled függ mit választasz és kinek hiszel.

Sugita Yoshino (danitig)
A tolvajról szóló jelentések kezdtek egyértelmű alakot ölteni. Már annak is gyanítottátok, hogy nem egyedül dolgozik a mocsok, ám most csak annyit kaphattál a volt kollégádtól, hogy valóban a 132-es raktárnál történt az eset, de a hírekkel és híresztelésekkel ellentétben nem a raktárt érte a támadás, hanem a raktár egy hátsószegletét, egy kisebb sufnit, ha úgy tetszik. Onnan mindent kirámoltak, de senki meg nem tudná mondani mit vittek el pontosan. A 132-es tulajának állítása szerint nem is tudott arról a részlegről. Egy nyilvántartásban sem szerepelt.
A Zsoldos főnök, akivel beszéltél ugyan valóban furán nézett rád a telefonon keresztül, amiért mégiscsak velük tartasz, de végül ugyanúgy rábólintott a dologra. Neki nem fáj, hogy eggyel többen vagytok a csapatban egy ilyen necces időszakban. 16.30-kor számít rád a fesztivál nyugati bejáratánál.
Addig még van időd, így a naplót is volt időd áttanulmányozni, de semmi értelmeset nem tudtál kiszedni belőle, legalábbis semmi olyat, amihez jómagad értesz. Lábjegyzetek, számítások, majd a vége felé az a bizonyos bejegyzés, amit mintha nem is a tulajdonos írt volna. Felhívás táncra… ilyen szedett-vedett ostobaságokkal utoljára az őrsön találkoztál. Fél- és teljesen őrültek irkáltak ilyesmiket a falakra, félelemből, vagy elfojtott dühből. Az irónia végzetesebb változatának is betudhattad.
18.30-ig békésen telt az időd, volt alkalmad kipihenni magad és felkészülni a nagyobb bevetésre.

A Fesztivál kezdetén // A reagok második fele//
17.00-kor az egész város forrni kezdett. Valakik jóval előbb ott voltak, ahogy azt a főnökség elvárta tőlük, valakik később érkeztek meg a városi forgatagba. Égetett cukrok, fűszeres borok és megannyi vásári finomság illata keveredett a levegőben. A fesztivál jelképesen el volt kerítve, járművel tilos volt behajtani. Csak és kizárólag gyalogszerrel lehetett körbejárni a bódékat, a sátrakat és kizárólag lábon lehetett táncolni a felvezető koncertek alatt. A hangulat pihent és emelkedett volt.
Az Ardor rendezte bál később kezdődik, így a meghívottaknak volt ideje felkészülni, vagy épp leruccanni az utcákra.

//A reagotok végén vegyétek bele az időugrást, hogy mit csináltok a fesztivál kezdetén.

A legutolsó bejegyzésetek spoilerként, vagy dőlt vonalak között, a következő minijáték végeredménye legyen:
Nézz el a géped jobb oldalára és egy cetlire jegyezd fel az első tárgy nevét, amit meglátsz. Minden magánhangzó 2 pontot, minden mássalhangzó 1 pontot ér. Add össze a betűket és az így kapott összeget oszd el 2-vel. Ha nem egész szám a végeredmény, kerekítsd.
Akiknek ugyanaz a szám jött ki… majd megtudják mi lesz velük.

Természetesen mindenki egyéni számot ad meg, nincsenek összevonások!

A dobásoknál pedig lehetőség szerint senki ne csaljon a jobb eredményért, mert az nem biztos, hogy célravezetőbb lesz. //
[ Módosítva: 2013.07.12 19:15 ]
Möraja | 2013-07-12 15:43
//Ezzel a kockával egy bajom van: lehet vele csalni, hogy annyit dobsz, amíg a kellő eredmény nem jön ki. Szóval ha nem bánod, én a SAO szerepjáték kockáját használom, mert ott ha bedobom, utólag már nem változtathatok a végeredményen
És meg is van

Erodon: Nem, itt dobás után nem változtathatsz rajta, és nem is tudod előre az eredményt, szóval én maradok ennél //

Útközben mosolyogva, majdhogynem sasszézva ugráltam a köveken, kerülgettem az embereket, és néztem az eget. Fülemben a tömeg zaja mellé vegyült idővel a sirályok éneke, a hullámok moraja és jókedvű tengerészek részeg kornyikálása, orromban pedig éreztem a só illatát. Gyakran álmodok egy elképzelt kalózhajóról, a fekete lobogóról, és egy furcsa lányról. Mivel mindenki, a palánktól kezdve az emberekig rendkívül magas hozzám képest, el tudom képzelni, hogy nagyon pici koromban lehettem azon a hajón, és azok az emlékeim rég elvesztek, sok minden mással együtt.
Mikor a kérdéses hely elé érek, kicsit elgondolkodom, hogy miként találhatom meg a lányt... aztán valaki megérinti a vállam és megszólít.
- Örülök, hogy újra láthatlak Facto! Azt hittem már örökre eltűntél.
-He?
Nem tudok többet kinyögni, úgy elvarázsol a látvány. A lány sokkal szebb, mint aminek a Doki leírta, legalábbis egy magamfajta koszos csavargó számára. Nem is tudok többet mondani, fáj a szívem, mikor látom, hogy elszomorodik, és próbálok kedves mosollyal közelíteni felé.
-Én sajnálom, nem tehetek róla, csak... tudod. De megköszönném, ha segítenél.
Ám a lány megfordul és sietve távozik. Na, ezt nem hagyhatom, én bizony most kiderítem, ki ő! Sietve utánaszaladok, és tán a sok-sok menekülésnek hála, sikerül is utolérnem... de alighogy megérintem, a lány ugyanúgy köddé válik, mint álmaim hajója. A kezemben pedig egy furcsa kártya lapul a karja helyett...

Viszont pechjére nem vagyok az a típus, aki könnyen feladja. Zsebre vágtam a kártyát, de percenként ellenőriztem, hogy megvan-e még, miközben tovább kerestem a lányt a forgatagban. Mire eljött a 17 óra, már teljesen feladtam a reményt, hisz ebben a forgatagban, amit a fesztivál okoz, esélytelen, hogy megtaláljam. A történtek után viszont semmi kedvem mulatozni. Nem bírom kiverni a fejemből a szemeit és a hangját... és szinte epedem utána, hogy újra megtaláljam.


spoiler Kinyit
5
[ Módosítva: 2013.07.12 18:05 ]
Erodon | 2013-07-12 17:43
~Mégis... mi a fene volt ez?~ Bár már elment, de még mindig megfeszülve állok egy helyben. Megrázom magam, hogy elmúljon végre a feszültség.
~Nem sokszor volt eddig ilyen érzésem egy beszélgetés után, és akkor se egy szál szál ember ember miatt. Az alapján amit mondott egyértelműen ismer engem. Sőt, még külön kerestetett is, vagyis egyértelmű, hogy velem van valami dolga. Ám hiába próbálok rá emlékezni, továbbra is semmi. Pedig az biztos, hogy egy ilyen fazont nem lehet elfelejteni egykönnyen.~
Itt van ez a furcsa érzés, amit hagyott maga után, plusz az ismeretlen szállítmány, ismeretlen feladótól ismeretlen feladónak, ismeretlen átadási hellyel és idővel. ~Még ha nem is verték volna belém zsoldosként, hogy óvakodjak egy ilyen ködös ügyektől, akkor is egyértelmű lenne, hogy ebbe nem kéne belemásszak. Ugyanakkor... túlzottan is érdekel, hogy ki lehetett ez. Nem szeretem, ha lefedetlen dolgok vannak a múltamban. Ha elvállalom akkor valószínűleg megint belefutok, nem beszélve az említett magas fizetségről. Nem mintha sokra mennék vele, ha meghalok, de az életem amúgy is sokszor veszélyeztettem már (ami nem hinném, hogy változna), és a fegyvereim is elkezdtek porosodni az elmúlt időben (talán a feszültség is csak azért volt, mert már kezdek elgémberedni), úgyhogy itt az ideje egyszer engednem a kíváncsiságomnak. A Főnök úgy is jön még nekem egy szívességgel, úgyhogy majd elintézem, hogy elmehessek.~
Némi plusz információ reményében még átkutatom a környéket, és találok is egy furcsa kártyát amit talán ő hagyott hátra. ~Azért a személyleírását inkább leadom az illetékes informátornál. Emlegette az embereit, szóval ha valami csoportot vezet kell legyen valami nyoma. A kártyát is megmutatom, hátha kapcsolódik hozzá.~
Ahogy elindulok hazafelé hirtelen eszembe jut a tolvaj és a 132-es raktár. ~Úgy sincs semmi közöm hozzá. Nem beszélve arról, hogy a fesztivált is nézve ennyi izgalom már bőven elég lesz egy napra.~
Így végül 16-ig pihenéssel töltöm az időt...
Mint kiderült természetesen a kiállított illetve az fesztiválra szállítandó áruk őrzése lesz a feladatunk. Az elején a szállítások miatt különösen sok a feladatunk így a Főnök azt mondta, hogy később megoldja, hogy elmehessek. ~Jobb lesz ha minél gyorsabb elintézem ezt. Nem szeretnék gondot okozni neki és amúgy se szeretnék sokáig Touh-ban lenn.~ Az informátor egyenlőre nem jelentkezett. Se a leírás se a kártya nem mondott neki semmit elsőre így utána kell nézzen.

Elválasztó

//dobott szám: 4
A kockával még dobás nélkül is lehet csalni, csak éppen szerintem nincs sok értelme (pl így sokkal izgalmasabb lehet, hogy nem mindig az történik amit te akarsz ). Aki meg úgy dönt, hogy csal az számolja el magával azt. Az ellen amúgy se lehetne mit tenni. Valószínűleg amúgy is találna rá módot.//
spoiler Kinyit
7
[ Módosítva: 2013.07.12 19:44 ]
Elayan | 2013-07-12 18:05
Miután sikerül elküldenem a szerintem nyertes képet, gyorsan sarkon fordulok, hogy túlessek a mai nap legrosszabb részén Mini néninél. A hátam közepére sem kívánom, viszont csak így érhetem el a célomat.
Már éppen kezdenék lendületet venni egy kis sprinthez, amikor hirtelen elém ugrik egy srác. Megtorpanok és végigmérem. Olyan korombeli lehet, kicsit magasabb, kisportolt, egész helyes. Viszont a szakadt göncök csak úgy lógnak rajta. Körülpillantok gyorsan, hogy mégis honnan jöhetett, de csak magas falakat látok, sehol egy erkélyt a közelben. Mégis hogy jutott ide ilyen gyorsan és hangtalanul?
Ahogy rám pillant észreveszem a szemeit. Még sosem láttam ilyen sokszínű szempárt. Vajon kontaktlencsét hord?
A srác rám mosolyog és megszólít.
-Ilyenkor ezen a környéken? Ez nem vall rád.
Értetlenül bámulok rá. Mégis honnan veszi, hogy ezen a környéken szoktam bóklászni? Mindig vigyázok, hogy nehogy rajtakapjanak, ha erre a környékre tévedek. Mégis ki ez? Látva zavartságom, valószínűleg, hogy oldja a felgyülemlett feszültséget, tovább beszél.
-Megint bajba keveredtél? Várj, kitalálom! Te is épp a tolvajt üldözöd. Mit szólnál ha segítenék? Elég gyors vagyok hozzá ezt te is tudod!
Már megint úgy beszél, mintha a legjobb haverok lennénk. Erre már összehúzom a szemöldököm. Ki ez a srác? Honnan ismer? Merthogy ismer, az fix. Csak a barátaim tudják, hogy újabban erre fele szoktam zsákmányra “vadászni”. Mégis miből gondolja, hogy kellene a segítsége?
Szótlanságomra válaszként lehervad az arcáról a mosoly.
-Szóval… nem? Biztos, hogy nem? Semmi? Kérlek mondd, hogy Athal hazudott! Miért nem emlékszel rám?
Az utolsó szavak már szinte sírásnak tetszettek.
-Értem - vakargatja tarkóját. - Szóval mégis igaz. A többiek is mondták, hogy ennek ilyennek kell lennie. De… talán hamarosan. Most… jobb, ha sietsz. Mini elég türelmetlen.
Ezzel hátat fordít és távolodni kezd. Csak akkor kapok észbe. Mini! Honnan a fenéből tud róla?
-Várj! – kiáltok utána, de rám se bagózik.
Futásnak eredek, hogy utol érjem. A fejemben zakatolnak a kérdések. Alighogy utolérem és sikerül megragadnom a kezét, egy papírfecnit ad át, kiszabadul a szorításomból és eltűnik a következő utcasarkon. Mire felocsúdok, már sehol sincs.
Lenézek a kezemben tartott papírdarabra. Hisz ez nem egy fecni! Ez egy kártya. De mégis mit jelent? Miért adta nekem?


//Mivel 6-ost dobtam, bátorkodtam picit tovább írni a történéseket.//

A Mini nénis agyzsibbasztás után sikerült végre hazaesnem, de persze nem sokáig örülhettem, hisz egy kiadós zuhany után készülhettem anyával a Fesztiválra. Még mindig jobb, mint Mini néni, de semmi kedvem elmenni.
A tömeg most nem olyan idegtépő, mint képzeltem, vagy lehet csak túl fáradt az agyam, hogy észrevegyem. Alig várom, hogy vége legyen ennek az egésznek. De még azelőtt meg kell találnom bátyót a tömegben. Vagyis inkább a libát, aki vele van! Aztán, ha az megvolt, lehet sikerül rávennem Gavint, hogy táncoljon velem.


//Gavin egy gyerekkori barát, teljesen rád bízom, kedves Mesélő.
Mellesleg felvetődött bennem egy kérdés: lehetséges a játék folyamán, hogy egy karakternek több személyisége legyen? Értem ezt, hogy inkognitóban “beépülve” valahova? Csak hogy tudjam, lehet-e ilyen csavarra is számítani...?//
spoiler Kinyit
4
[ Módosítva: 2013.07.12 18:37 ]
Serena | 2013-07-12 19:33
Egy vetítőgömb, úgy tűnik nem csak rendezők készülnek valami nagy dobásra a fesztivál alatt -gondolom magamban mikor egyik informátorom mesél a lopott "szajréról"...
Mások szerint nem vitt el semmit, de ez szerintem hülyeség maximum megzavarták és nem találta meg amit keresett, de ha kivetítőt elvitte, akkor meg valami nagyobb dolog része volt csak a betörés esetleg figyelem elterelés, de feles ezen agyalni ideje menni a vén kufárhoz. Viszont szépen elslisszolt az ürge vagy hölgyemény. Lehet, hogy hamarosan konkurenciám lesz a nagyobb ügyességeket igényelő betöréseknél, ezért még utánajárok, ha tehetem. Az öreg szokásos mézes-mázos mosolyával fogad és bevezet a limlomos bolt hátsó részébe. Kérdezés nélkül befúrom magam a párnák közé a díványom, mint egy macska és élvezem, ahogy az öreg legelteti a szemét a kivillanó fehérneműmön. -megkaptad a fanserviced vén kéjenc most mesélj gondolom magamban. Kis mélázás után magához tért az öreg lesütötte a szemét mintha szégyelné, de ugyan haladjunk már.
-Nos mesélj azt mondtad van valamid nekem ezeken a kénylemes párnákon kívül. -mondom kedveskedő hangon mosolyogva.
"-Van egy raktár, amit csak a fesztivál ideje alatt nyitnak ki - kezd bele az Öreg, ahogy a szokásos formaságokon túlestetek. - Scylen és Matar határában van, és az ott rejtegetett áru állítólag az Ardor tulajdona. Ugyan Renlarban másodszériás holmiknak számítanak, de te is tudod, hogy a Piacon sokat kaphatsz értük. De ez kissé bizonytalan infó. Ami biztos, az a 132-es raktár tartalma. Most, hogy az a tolvaj feltörte sokan fognak vadászni az ottani holmira. Veszélyes, túlságosan is, de megéri. A sok lom között ugyanis van egy olyan dobozka, amit ékkövekkel raktak ki. Ezt csak neked árultam el, úgyhogy így használd ki a lehetőségeidet."
-Csak nekem mi, honnan tudná, hogy mi van egy ilyen jól őrzött raktárban elzárva amit ráadásul nemrég törtek fel. Az az ékköves láda egy vagyont érhet és "lomok közt" van nemár.
1, Kiadna a rendőröknek (ez nem valószínű)
2, Ismeri a betörőt és velem akarják elhozatni második körben egy profi betörő elég ha nincs biztonsági rendszer, de biztos több az őr, de ez is hülyeség, ha akkora ramazuri közepette meglépett a legutóbbi betörésnél nem okozhatna gondot neki a visszajutás. Lehet megsérült.
3. Valaki fizetett neki, hogy rácuppantson ügyre külső megbízó szóval, ha meg is szerzem a ládát nála kell értékesítenem esetleg már otthon várnak kigyúrt gorillák, hogy elvegyék tőlem.

Ez a tuti a veszély pörget fel. De azért óvatosan rákérdek honnan a ládás infó.
- Ez a láda nagyon jól hangzik mondom csillogó szemekkel, (mint aki elkábult a szajré hallatán). Honnan van az infó ez nagyon nagy esély papus!
(majd a válasz érdekelne)

Eztán elmgyek a 132eshez a szomszéd épületre felmászva leterítek egy plédet és figyelem az őrséget/útvonalaikat megvárom az esti váltást(ha van) azt is feljegyzem. Még jó, hogy hoztam naptejet gondolom miközben a jeges teám szörcsölöm és napozok a szoszéd épületet figyelve egy mangát lapozgatva. Ez meg is volt. Ellépek kizsebelek pár buxát a fesztiválon, aztán visszajövök a dobozkámért, de előtte még átcuccolok az egyik vészlakásomba lopás után ott húzom meg magam pár napig amíg elül a por.



spoiler Kinyit
modem 7/2 kerekítve 4
Nem jöt hozzám furaszemű fickó Q-Q
[ Módosítva: 2013.07.12 21:36 ]
Elayan | 2013-07-12 20:12
//Serena, még. //
ishida016 | 2013-07-12 20:14
Amint megérkeztem a Gyűrűbe és kivettem szobámat azonnal le is pihentem kicsit, de amikor Joe már két órát késett elkezdtem aggódni, és mintha nem lett volna elég Jade is hívott épp.
-Üdv....Igen, tudom....Bocsi...Oké....Aha...Muszáj?... Rendben....Am Joeval ott van?....Mi csoda? Az lehetetlen!.... Oké ott leszek. Cső.
~Mi a fene folyik itt? Mit is csináltam 2 hete? Ja tudom egy új projektbe fogtam bele: a Mirrold rendszert kezdtem el "tesztelni". De attól elérhető voltam. És ha Joe papa kórházban akkor mégiscsak vadásznak rám.~
Mérhetetlenül felhúzott a tudat, hogy valaki képes kijátszani és manipulálni engem. Pillanatokon belül a külön nekem varratott táskám mellett voltam amiben minden szerszámnak, műszernek és kütyünek külön kialakított helye volt. Ezáltal helyet takarítottam meg és nem is zörgött annyira, meg amúgy is szeretem ha minden felszerelésem tiszta és rendben van.
Azonnal elővettem egy pár gumi borítású kesztyűt és egy a "nappali melómból" nálam maradt rejtett kamerát amit felszereltem a szoba egyik sötét sarkába az ajtóval szembe. Miután szépen megtöröltem és elraktam a szerszámaimat, elindultam lefele a recepció felé.
Mivel a kamerát a netről is el tudtam érni nem volt gond leülni az előtérben és várni a "vendégemet" betoppanni a tőlem jobbra eső bejárati ajtón.
Illetve csak ezt hittem mert néhány perc után észrevettem, hogy az itt dolgozó lány elég gyakran nézeget felém. Mivel nem volt jobb dolgom odahívtam magamhoz és meghívtam egy colára némi infó reményében. Próbáltam finoman infót szerezni egy új "SMS spamről" a Shall we dance-ről. illetve a 2 hete történt nagyobb balhékról és sérültekről. Jadét már csak azért sem faggattam mert azon kívül hogy hülyének nézne a sztori felét elhallgatná a másikat meg megmásítaná.
Ezután már csak reménykednem kellett hogy a vendégem időben meg fog érkezni ha már ennyit bajlódott az ide csalásommal.


spoiler Kinyit
6 Am a leírásban benne volt az is hogy horror... Azt szeretném kérdezni hogy ha esetleg valaki ki szeretné engedni magából a pszichopatát az belefér?
[ Módosítva: 2013.07.12 20:31 ]
Serena | 2013-07-12 21:39
Rendezz vérfürdőt a fesztiválon kell az akció
ishida016 | 2013-07-12 21:50
//XD azt azért nem akarok, csak kíváncsi voltam, hogy ha esetleg bekattanok akkor mi lesz //
[ Módosítva: 2013.07.12 22:04 ]
Elayan | 2013-07-12 22:21
//Van egy olyan érzésem, hogy mivel 30 körösre lett beígérve, még bőven lesz alkalmunk akciózni.//
ishida016 | 2013-07-12 22:22
// Ja de ahhoz képest már alig bírom kivárni a köv kört //
Erodon | 2013-07-12 22:23
//bennem az merült fel, hogy lesz e rá lehetőség, hogy megszerezd mások kártyáját könnyű út egy Játékos irányítására vagy likvidálásához //
ishida016 | 2013-07-12 22:24
//Na akkor téged kell kerülni //
Erodon | 2013-07-12 22:53
//ugyan kérlek, én soha nem tennék ilyen gonosz dolgot Nem én voltam! amúgy jó ezt pont a potenciális pszichopatánktól hallani //
Amarillis | 2013-07-13 00:15
Kicsit késve érünk a plázasorra, ráadásul folyamatosan rossz érzésem van, mintha valami sötét erő megpróbálná tönkretenni a viszonylagos nyugodt mindennapjainkat…ezeket a napokat nem áldoznám fel semmiért, és nem fogom hagyni, hogy bárki vagy bármi tönkretegye. Lehet, hogy a negatív események tobzódása reggel már egy előjel volt?
„Fene ebbe a Napló-ügybe…lehet kicsit komolyabban rá kéne állni és körbeszimatolni, hogy ki és miért akarja újra elővenni.” Nem is figyelem milyen boltokba megyünk, mikor húgomék éppen a próbafülkében vannak, felhívom az informátort, aki az üzenetet küldte és megkérem, hogy nézzen utána a miérteknek, és rögtön értesítsen, ha bármi apró részletet megtud. Ott van még az esti bál is, nem kérdéses, hogy a húgommal fogok menni, az már más tészta, hogy a fesztivált meg akarja-e nézni, mint tavaly. Múlt évben is ez az időszak volt a legzsúfoltabb, akkor a nemtörődömségem árát majdnem csúnyán megfizettük, nem szabad hibáznom. Valamint itt van ez a tolvaj az újságból, nem is lenne olyan rossz ötlet magam mellé állítani valahogy és a rivális cégeknél körbeszimatoltatni vele, esetleg ellopni pár tervet. Ha az ottani zsaruk kezei közül sikerült elszöknie, van benne potenciál. Felhívok néhány ismerős zsoldoscsapatot Matarban, hogy küldjenek pár megbízható embert a tolvaj megkeresésére, és ha véletlenül sikerrel járnak, szóljanak. Alig teszem le a telefont, ekkor veszem észre, hogy már csak ketten vagyunk Shellyvel, ráadásul jóval lemaradtam mögötte. Teljesen magával ragadott az aggodalom és megfeledkeztem a vásárlás minden részletéről, ő pedig láthatóan nem túl boldog, lehet párszor szólított is, fogalmam sincs, mert egyáltalán nem érzékeltem a környezetem.



Készülődés közben nyugtázom a válaszleveleket, aztán valami furcsa látomás kerített hatalmában, de nincs most időm foglalkozni ezzel, gyorsan magamra kapok valamit, és máris úton vagyunk. Egész végig bátyám felhős arcát nézve hallgatom barátnőm csacsogását, és kedvesen mosolyogva társalgok vele miközben a ruhákat próbálgatjuk boltról-boltra. Látom, ahogy testvérem félrehúzódva telefonokat intéz... És egyre csak komorabb lesz, fejben már szinte ott sincs. Tudom, hogy ilyenkor jobb ráhagyni. Azt pedig nem akarom, hogy ez Lizzienek feltűnjön, így inkább vele foglalkozom. Hihetetlen, szinte egyszerre találjuk meg a tökéletes darabot, de a bátyó végül nem vett semmit, csak szó nélkül fizetett és udvariasan elbúcsúzott Lizzietől. Biztattam barátnőm, hogy remek estéje lesz azzal a fiúval és csodálatosan fog kinézni, majd elindultunk vissza. Ekkor már nem bírtam tovább:
- Valami baj van, bátyó?


Nem akarom, hogy Shelly is aggódjon, így természetesen csak rázom a fejem, bár úgyis ismer annyira, hogy mindent lásson rajtam. – Nincs semmi, ne aggódj, csak kicsit bal lábbal keltem fel. Ami viszont fontosabb, a bál előtt szeretnél elmenni a fesztiválra is? – reménykedem, de sajnos biztos vagyok benne, hogy el akar menni.

- Ez komolyan kérdés? Hisz még sosem mulasztottuk el... na meg olyan csodálatos az árusok közt sétálni és nézelődni. - válaszolom mosolyogva. "Jajj bátyó, bár elmondanál dolgokat, így csak aggódva figyelhetem, ahogy küzdesz, hogy boldoggá tegyél. Pedig az én boldogságom itt van mellettem." De már megszoktam, hogy azt hiszi tudja mi tesz boldoggá és mindennél jobban kímél és vigyáz rám. Most nem akarok összeveszni vele, de alkalom adtán próbálok többet megtudni. Hiába győzköd, hogy üljünk le, ebédeljünk meg rendesen én csak bekapok valamit és rekordsebességgel öltöm magamra azt a ruhát, mely az álmaimból lépett ki és akár egy kisgyermek rángatom testvérem, hogy menjünk már, nem akarok vesztegetni az értékes időt.

Mit tehetnék, ha akarnék se tudnék ellenkezni, így hagyom, hogy ő irányítson. A fesztiválkezdés előtt odaérünk, de a húgom csak vonszol maga után, végül megragadom a kezét és kéz a kézben sétálunk tovább kicsit nyugodtabban. Továbbra is aggódok, hogy vajon mikor fog megcsörrenni a telefon és megy tönkre ez az idilli kép, próbálom elterelni a figyelmem a folyamatos rossz érzésről és a húgom mosolygós arcából erőt meríteni.

Minden aggodalmam ellenére nem tudok ellenállni a fesztivál forgatagának. Önfeledten rohangálok ide-oda, nézelődök mindenfele, majd a bátyó kézen ragad és úgy haladunk tovább, látja mennyire boldog vagyok, így engedékenyen követ és néz meg velem mindenfélét. Aztán megpillantok valamit, egy apró ezüst medalion, ami egy cicát ábrázol, és hirtelen eszembe villan a reggeli látomás. Ugyan az a furcsa érzés kerít hatalmába. "Szólnom kell neki."
- Bátyó mutatok valamit. - suttogom egész halkan. Először nem érti, de ahogy szorítani kezdem kezét, csak bólint és becsukja a szemét. Erősen a reggeli látomásra koncentrálok, hogy ő is láthassa. Kiskorunk óta képesek vagyunk megosztani a gondolatainkat egymással, nem kell más hozzá, mint egymás kezét fogni és koncentrálni. Így láthatja, amit én akkor... úgy érzem jobb, ha tudja.


Vajon mi lehet ez a látomás? Shelly egy babaház kalitkájában van, majd egy macska árnyéka suhan el. Kinyitom a szemem a látomás végén, tanácstalanul vakarom az állam, majd eszembe jut, hogy kiskorunkban nekünk is volt egy fehér macskánk. Lehet hozzá valami köze? A rossz előérzetem egy csapásra visszatér, az ilyenkor szokásos düh helyett azonban az aggodalom ül ki az arcomra, húgom kezét pedig érezhetően kicsit erősebben fogom, mint eddig.

spoiler Kinyit
tányér: 4

spoiler Kinyit
asztal: 4
Serena | 2013-07-13 13:51
Erodon írta:
//ugyan kérlek, én soha nem tennék ilyen gonosz dolgot Nem én voltam! amúgy jó ezt pont a potenciális pszichopatánktól hallani //
Elveszik a "kártyáckámat", amit még meg sem kaptam -Könnyes maci szemekkel néz pszihopata "bácira"
spoiler Kinyit
Milyen ördögi dolgokra készülnek itt egyesek
[ Módosítva: 2013.07.13 13:52 ]
Heyes | 2013-07-14 17:38
~ Ki lehetett ez a fickó ? Utána kellene mennem hátha tud valamit amivel meglehet akadályozni hogy bent megfulladjanak. ~ Elkezdem fürkészni tömeget, de eddigre már szem elöl tevéztettem.
~ Mégsem lesz jó ha elkezdem követni kifutok az időből és akkor már nem tehetek semmit. Inkább a Tlalok megállítására kellene koncentrálnom. ~ Elől veszem a „kisokosomat” szétnyitom és csatlakozom a cég hálózatára. Ezután sikerül a beazonosítanom a vírust, ekkor látom hogy elégé belepiszkáltak. ~ Eredetileg egy olyan programnak szántam, ami széterjed a elektromos rendszerekben, majd elellenőrzi az energia felhasználást. Ha ez megtörtént megpróbálja a lehető legjobban optimalizálni a fogyasztást, így spórolva. Amikor aktiváltam úgy állítottam be bármilyen elektromost rendszerben állítson le fogyasztás fügétlenül mennyi áramot használ fel.~ Próbálom Keresni a megoldást hogyan állíthatnám meg a Tlalok-ot, de az idő egyre csak jóban fogy. Már csak alig egy perc van hátra.
~ Nem tudom időközben megcsinálni ha lenne még néhány percem, akkor talán...
Vége lejárt az idő. A most már nem tehettem semmit. - Mostanra valószínűleg mind halottak és ez az én hibám.- A kezemben lévő kütyüt elejtettem, majd elindultam. Nem volt célom a lábam vagy vitt előre a gondolatok kavarogtak a fejemben. Az idő szinte megszűnt számomra. Mire feleszméltem már a fesztivál javában folyt én pedig a kellős közepén álltam.


spoiler Kinyit

dobás:1
A "szó szám":10

spoiler Kinyit

//Annak a félre magyarázásából indultam ki hogy "én nem tehetek semmit" szóval valaki más igen.
//
[ Módosítva: 2013.07.15 7:06 ]
Serena | 2013-07-14 23:02
Egy hermetikusan zárt környezetben egy percnyi levegőjük épp volt és robbantottak rlly?
[ Módosítva: 2013.07.14 23:02 ]
Agatha Arashy | 2013-07-14 23:34
Heyes:
Serenához hasaonlóan furcsállom a reagod, már csak azért is, mert nem írtam ilyesmit a mesélőibe. Konkrétan ez állt benne: "ha kevesebb, mint 4, úgy nem találod a megfelelő átírást, a vírus blokkolja a rendszert és te nem tehetsz mást, mint megvárod amíg mindenkivel végez."

Nem mentél az idegen után, a dobásod kevesebb volt, mint négy, így értelemszerűen a jónép meghalt. Ennyi. Nincs hirtelen robbantgatás.

Mindenki figyelmébe ajánlom:
Ezt már pár júzerrel megbeszéltük, de a biztonság kedvéért ide is kiteszem.

Mesélőként a karakter lényegét nem változtathatom meg, csak a körülötte zajló eseményeket. A karakter teljes egészében a tiétek. Úgy képzeld el, mint egy RPG játékot: te vagy maga a karakter, a Mesélő az élet, amely lehetőségeket, okokat kínál egy adott helyzetben.
Ergo, a felkínált okokból tudsz választani, nem írhatod át a programot. Kevés dologra vagyok allergiás, felőlem a karakter mészárlásba is kezdhet, vagy leírhatja, hogy a Kártya birtokában arra fog törekedni, hogy ellopja más Játékosok kártyáját... az ilyesmi nem gond, mert ez a karakter döntése. De mindenkit arra kérek, hogy NJK-kat ne mozgasson saját eszűleg (ha jól tudom ezt a Szabályzatban is kikötöttem).
Serena | 2013-07-14 23:42
Meg azért a fizikát is vegyük figyelembe

+
Ha a vírus elektromos rendszereket állítja meg és átterjedt a teljes belső hálózatra csak külsőleg lehetne leállítani, DE ha miután mindnent befertőzött a leállásban ő maga is leállt mindennel együtt tehát logikusan menthetetlen a szituáció vagy kölső erőkkel esetleg manuálisan kifeszített liftajtó stb

ebben a környezetben kicsit földhözragadt vagyok sorry
danitig | 2013-07-15 17:15
A naplót elolvasva sem jutottam közelebb a megfejtéshez, amit írnak benne azt nem nekem találták ki érthetetlen dolgok. Ez az idézet, meg hogy „Shall we dance?”, szerintem halottam már, valahol de az istenért nem jut eszembe, talán mikor valahol felügyeltem őrként, egy olyan helyen halhattam véletlenül. Miközben azon gondolkodtam, hogy hol is halhattam 15:00-kor jelzett a telefonom hogy készülni kell ezért későbbre halasztottam az ügy meg oldását. Gyorsan elkészültem és útnak is indultam. Ahogy gondoltam oda értem még előbb három negyed négy – négy között hogy kelően felmérjem a terepet, hogy olyan helyeket keresek, amelyeket ő általában használni szokott a betöréseihez. Találván néhány rést szóltam a főnőknek és helyeztünk ki még pár embert. Az őrizendő tárgy közelébe kértem magam, hogy ha jön, legyen esélyem elkapni. A fesztivál indulásakor mindannyi an a helyünkön figyelve vártuk, hogy lesz e akkor valami történés-e.

spoiler Kinyit
Hangszoró: 6
kill-o-matic | 2013-07-17 14:33
Automation... - Ízlelgettem a szót, de mielőtt elgondolkodhattam volna, egy ismeretlen hang szólított meg. Rémülten fordultam a hangja irányába és amint megláttam, érthetetlen módon lenyugodtam, ahelyett, hogy kitört volna rajtam a pánik. Felnéztem az arcára és rögtön észrevettem a furcsán színezett szempárt, kissé oldalra billentett fejjel kezdtem bámulni, még soha nem láttam ezeket a színeket senki íriszében. Olyan szép... - gondoltam, és már kérdeztem volna tőle, hogy mit keres itt, de ő megelőzött.
- Hidd el nekem, mikor visszajön nem fogja tudni ki a feladó, de majd megnyugtat egy semleges válasszal, ahogy azt hosszú éveken át tette. És te meg fogsz bízni benne, mert őrá mindennap emlékszel, míg engem elfelejtettél. Ez így van rendjén. Ugyanígy elfelejtetted a saját naplódat is, amit most forgatsz. Mert így van: minden bejegyzés, minden szó, amit ott olvasol, azt te írtad bele.
Egyet értettem vele, Han mindig azt mondta, amit én hallani akartam...aztán folytatta egy, majd két annyira abszurd állítással, hogy még szavakat köpni se voltam képes ezek hallatán.
~Pont én felejtenék el egy számomra fontos embert? Meg ez a napló...? Semmi közöm se ehhez az alakhoz, se a naplóban szereplő Kasumihoz. Én nem felejtenék el ilyen fontos dolgokat! ...De akkor miért próbálja rám varrni?~
Ő tovább folytatta a monológját, hisz meg se szólaltam.
- Mindazonáltal a csomagot nem én küldtem, ahogy a leveleket sem. Csak azon töprengek, hogy a jó öreg gyertyafényt valahogy mindenki elfelejti. De már nem is fontos! Ha rám hallgatsz… amit lehet meg fogsz bánni… akkor a mai fesztiválon elszöksz itthonról. Magad mögött hagyod az inasod, az anyád és az apád is, nekivágsz az éjszakai életnek és… és lőn, emlegetett szamár!
Nem értettem, hogy ilyen komoly dolgok elmondása után miért nevetgél, de azt hittem, hogy végre esélyem lesz nekem is kérdezni, mert ezzel befejezte. Szóra nyitottam a szám és a kezemet kissé megemelve jeleztem neki a szándékom, mire félbeszakított:
- Ma este még találkozhatunk a Fesztiválon! Aztán csak ügyesen azzal a könyvvel!
Erre leugrott, én meg mint akit puskából lőttek ki úgy vetődtem neki az ablakpárkánynak, majdnem kifordulva az ablakon. Egy halk "Hé!" is elhagyta a szám, de az idegen úgy tűnt el, mint valami bűvész.
Nyugodtan ültem vissza a székembe, hogy összegezhessem a történteket, de Han miatt ennek várnia kellett.
A zár kattan, Han belép és elmondja amit már az ismeretlen is elmondott.
Talán nem volt szép dolog tőlem, de nem igazán foglalkoztam azzal, amit az inas mondott. Talán az idegen hatására, de kicsit megharagudtam rá, amiért az őszinteség helyett mindig kedvem szerint szólt.
- Köszönöm, hogy elmentél helyettem, most távozhatsz. Egy kis egyedüllétre van szükségem.
Elég meggyőzően néztem rá ahhoz, hogy esetleg válaszoljon erre és mire újra egyedül voltam a szobámban, már tudtam mit fogok tenni. Teljesen besötétítettem a szobámban, felkapcsoltam az asztali lámpát és eltávolítottam a búráját, egyenként emeltem a fény fölé az üres lapokat. Ha a sima lámpa nem adott eredményeket, az édesanyám szobájában található UV fényes bőrgyógyászati lámpával próbálkoztam.
Bármi is volt, vagy nem volt a papírokon, olyan helyre tettem őket a naplóval együtt, ahol senki nem találhat rájuk, ha valami csoda folytán mégis így történne, a zárrendszerbe beletörne minden fejszéjük.
A széfből kivettem az egyetlen számomra is egyszerűen használható önvédelmi eszközt, egy nemfémes anyagból készült, álcázott (ha ránézel nem rögtön az jut eszedbe róla, hogy ez veszélyes) késekhez hasonlóan használható fegyvert, amit apám tukmált rám, akár hányszor kitettem a lábam a kerületből...így nálam maradt, ő pedig nem kérte vissza. Állítólag könnyű szerrel megsebesítheti az embert még bőrkabátokon keresztül is, de soha nem vettem hasznát, amúgy se vagyok túl ügyes, se bátor az olyan dolgokhoz, mint mások bántása. De biztos ami biztos, nem tudom, hogy mit rejt számomra még ez a nap. Kicsit félek is...
Amikor otthonról elindultam, Hannak meghagytam, hogy nem mondhat semmit a szüleimnek legalább két napig és neki se mondtam semmit arról, hogy hova megyek, de jobb, mintha szó nélkül szöktem volna meg. Tudnom kell, hogy ki ez az idegen aki bogarat ültetett a fülembe. Reméltem, hogy meg fog találni...addig is élvezni fogom, hogy végre én is láthatom a Fesztivált! A ruházatom egyszerű volt, nem akartam kilógni az ottani emberek közül, csak egy sötét színű kapucnis pulóver és halászgatya volt rajtam egy olcsó tornacipővel hozzá.

A Fesztivál kezdetekor még úton voltam, de már a negyeden belül, így talán problémamentesen el is értem az úticélom, próbáltam tartani az iramot az egyik barátságosnak tűnő családdal, a kapucnim nem volt a fejemen, nehogy valami gyanús alaknak tartsanak.
~Alig várom már, hogy ott legyek!~



//2//
Agatha Arashy | 2013-07-17 19:56
Heyes: elfogadom, az én hibám volt, hogy félreérthetőáen írtam. De a szabályaimat nem szeghetem meg. Köszönöm, hogy javítottad a reagod!

2. Kör:
Mesélői reag várható: Júli. 23 (vagy előbb, de jobb biztosra menni)

Öröm látni, hogy még mindannyian megvagytok és lelkiismeretesen reagoltok. Az ötletek külön tetszettek, amiket közben felvetettetek egymásnak. A kockagenerátor terén pedig mindenki azt használja, ami jobban beválik, ezen a téren nincsenek megkötések.
[ Módosítva: 2013.07.17 20:42 ]
Heyes | 2013-07-17 20:33
spoiler Kinyit

//Azért annyira nem volt félre érthető a fogalmazás csak kerestem a kiskaput. //
kill-o-matic | 2013-07-17 23:18
//Nekem csak a dolgok memorizálásával van problémám, de azzal túl sok. xD//
Serena | 2013-07-22 09:06
Már csak egy nap és tovább robogunk ^^
Serena | 2013-07-23 15:48
Mikorra várható a friss?
Agatha Arashy | 2013-07-23 17:55
A netem azóta sem javult meg, a szüleim gépéről írok, így a Kártyákat minél hamarabb próbálom ide linkelni, de ez olyan holnaputánra várható). :S

2. kör

17.00 - A fesztivál kezdetét vette. Ezt már csak abból is le lehetett szűrni, hogy egyre többen nyüzsögtek az utcákon, egyre több zsoldos strázsált a raktáraknál, ráadásul a rend őrei is sűrűbben mutatták meg magukat, mint máskor.
Mindegyikőtökben egyfajta várakozás kezdett eluralkodni, alig tudtatok egyhelyben maradni. Jogosan, vagy jogtalanul, ezt rajtatok állt. Keresni kezdtetek valakit, vagy valamit. Ez egy belső kényszer volt, nem több, minek vagy engedelmeskedtek, vagy nem. Céltalan kószáltok a tömegben, egészen alkonyatig, mielőtt felgyulladhattak volna a fények. A beharangozásról már értesültetek: ezen a rendezvényen az Ardor Corp. által többszörösen letesztelt Flemia szolgáltatja a fényt és az effektek többségét, ezzel erre a napra felváltva a hagyományos áramot.
Ez az érzés egészen 20.10-ig maradt veletek.

Facto (Möraja):
A lányt továbbra sem találtad meg, a Kártyád azonban megmaradt, rajta a választott szimbólumoddal. Különös köteléket érzel iránta, mintha az a furcsaszemű lány még mindig veled lenne, annak ellenére, hogy nem látod. Mintha csak egy karnyújtásnyira állna tőled…

Merlock Risthearth (Erodon)
16.00-kor történt az eligazítás, ahol minden a legnagyobb rendben zajlott. Touh közelébe még nem engedhetett a Főnök, de azt már tudtad, hogy másik két társaddal hova leszel beosztva. Ugyanakkor már azt is sejthetted, hogy az informátorod még egy jó ideig semmit sem fog tudni a fickóról, vagy a Kártya mibenlétéről… legfőbbképp azért, mert már nincs nála.
Az általad talált Kártyát elvesztetted.
17h környékén viszont egy szemüveges alak lépett oda hozzád, valamiféle rágcsát majszolva. Ugyanolyan háromszín szeme volt, mint annak, akivel nem is olyan régen találkoztál.
- Bocs haver, ha jól tudom te vagy az, aki a 3-masnál befürdött. Szép kis balesett volt, bár nem csoda, hogy életben maradtál. Tessék! Erre még szükséged lesz.
Az utolsó mondatánál átadott neked egy Kártyát, amin teljesen más név és teljesen más szimbólum szerepelt, mint az előzőn és ugyanolyan vidáman, mint jött, elballagott.

Levarine (Elayan)
A Kártyát magadnál hordva, bátyád barátnője után, a szállodánál látott fiút is önkéntelen keresni kezded, mintha bármi esély lenne arra, hogy itt megtaláld. Azonban a munka túlságosan is leköt: pakolsz, miközben apád a zsoldosokkal egyezkedik és készültök a tényleges forgalomra, ami olyan 20h felé fogja elérni a tetőpontot. Természetesen bátyád legújabb áldozatát nem nehéz kiszúrnod, a közeletekben illegeti magát, fivérednek tetszelegve. Semmi sem állíthat meg abban, hogy meg ne mond neki a magadét, vagy meg ne tréfáld.
Viszont Gavint megtalálnod kész művészet volt, mindannak ellenére, hogy két évvel idősebb nálad és teljes tudatában volt annak a ténynek, hogy ő már felnőttnek számít… még akkor is, ha jogilag nem. Egy sátornál találtad meg, amint vodkás-sört ivott pár cimborával, akiket te is jól ismersz. Felkérni egy táncra… megér egy próbát, de a kezdetben biztosan nemet fog inteni.
- Addig nem, míg a sörömet meg nem ittam - jelenti ki ellenvetést nem tűrve, de te is tudod, ha egyszer iszik, már sosem szabadulsz meg tőle.

Carla Crowstorm (Serenaxd)
Az öreg sosem szégyellte magát, ha megláthatott egy-egy kivillanó alsóneműt. Ilyen idősen az apró örömöket is értékelni kell, mert ahogy Matarban vallják a kereskedők: „Az életben két dolog biztos: a halál és az adóbevallás”. Az öreg mindkettőben hisz és mindkettőt egyre közelebb érzi.
A dobozra kérdezve ismét lehunyja a szemeit, ugyanolyan bűnbánóan, mint az előbb, aztán a ruhája alól előhúz egy levelet, amit neked címeztek.
- Ez neked jött, erre a címre. Azt hittem valaki szórakozni akar veled, de ismersz: a nagy szajrékból élek én is. - azzal átadva a levelet, amiben valóban részletesen leírják a 132-es tartalmát. Egy komplett árukészlet nyilvántartást kaptál, de sem a cég, sem a dátum nem volt rajta feltüntetve. Az alján aláírás helyett pedig ez a név állt: „Redrum”.
Ennek fényében ülhettél a tetőn, figyelhetted a lentiek mozgolódását, ugyanakkor annyira el voltál foglalva a dolgoddal, hogy észre sem vetted a mögötted csendben figyelő alakot. Amikor te mozdultál, ő is ugyanezt tette. Aztán ott hagyott, mikor látta, hogy jelenleg képtelenség veled kapcsolatba lépni. Hagyta, hogy átcuccolj, hagyta, hogy lemenj a fesztivál forgatagába. De nem, nem tévesztett szem elől egyszer sem. Te pedig hiába érezted a tarkódon a pillantását, nem tudtam felmérni kitől származik.

A fesztiválon minden ment a maga rendjén, elvégre nem vagy ügyetlen, így nem esett nehezedre néhány óvatlant megfosztanod. Épp egyik győzelmednek örülhettél, mikor halk, hideg hang szólított meg az oldaladon.
- Még három óra és csapdába esel. Megint - nem volt a hangjában semmi fenyegető, és pont úgy viselkedett, mintha mindig is ismert volna. Bő ruhát viselt, de sem az arcvonásai, sem a hangjából nem tudtad megállapítani, hogy fiú-e vagy lány. Viszont nálad idősebbnek tippelhetted. A szemei pedig első látásra teljesen feketének tűntek, mindössze a fény játékából láthattad, hogy a sötétkék, a sötétzöld és a szürke szín keveredik az íriszeiben.
- Ráadásul menekülési útvonalad sincs. Mégis mikor lettél ennyire óvatlan? Red hamar megtalál, amikor csak akar, elég csak a láda közelébe menned. De nem szólok bele a dolgodba. Úgy is megint megkapom, hogy látni sem akarsz - vont vállat könnyedén, majd sarkon fordult és ugyanolyan hangtalanul olvadt a tömegbe, mint ahogy feltűnt. Csak egy Kártya könnyed súlyát érezhetted magadon, az egyik zsebedben.

Artemis Entereri (ishida16)
A lány készségesnek bizonyult, de végül nem szedtél ki belőle sokkal többet, mint remélted. A spamról nem tudott semmit, vállát vonva közölte, hogy ő még nem kapott ilyet és még eddig sosem hallott róla. A két hete történt balhék kapcsán pedig potom ügyekről számolt be, megemlítve egy bandaháborút, amit aztán a közeli zsoldosok és a zsaruk cincáltak szét. Igen, több sérültje is volt az ügynek és a hírekben is bemondták, épp ezért furcsállt, amikor rájött, hogy te erről semmit sem tudsz. Aztán csevegve bevallotta, hogy valójában azért bámult rád, mert nagyon hasonlítasz az előző vendégre, aki nem sokkal előtted távozott. Ezután vissza kellett térnie dolgozni, de talán nem is kellett több idő, mert a kamerán mozgolódás támadt. Pontosabban, egy lap takarta el, az előbb még éles képernyőt. Egy bankkártyaszerű anyag. A megszerzése nem követelt ügyességet, mert mikor visszatértél a szobádba, már egy teremtett lélek sem volt ott. Minden úgy maradt a szobában, ahogy hagytad, csak a kamerára volt feltapasztva a Kártya, akárha szellem tette volna oda.
18h-kor Jade várt a B szektorban, így oda is sietned kellett, de azt még te sem tudhattad, hogy a munkádat már sosem fogod elvégezni.

Michelle V. Angel (Amarillis) & Michael V. Angel (hassan)
Michelle: A napod tökéletes, a bátyád lehangolt és bár te érzed az őrlődését, azt is tudod, hogy nem tehetsz sokat a dolog ellen… még. A reggeli látomás megosztása könnyített szíveden, így ismét az árusok portékáira tudsz koncentrálni. Ugyanakkor azt is tudod, hogy az a fehér macska, amit láttál egyáltalán nem is hasonlított a régi macskátokra… mégis valahonnan ismerősnek tetszett.

Michael: gondok, gondok hátán, de ugyan hova bújhatnál előlük? Az egész napod ráment a telefonálásra, de az embereid mintha meg sem hallották volna. Egy hívás se érkezett vissza, senki nem keresett téged a részletekkel, egyik üggyel kapcsolatban sem. Egy gondolat hatolt át a tudatodon, amit szinte egyidőben melletted valaki szavakba is öntött:
- Magadra hagytak. Így jártál.

Nem sokkal ezután veszitek csak észre, hogy társaságotok akadt: ugyanolyan testvérpár, mint ti, ugyanolyan elegánsak és minden mozdulatuk arról árulkodott, hogy igen; tisztában vannak saját maguk határaival, no meg előnyeikkel. Magabiztosság és valamiféle erő ragadott magukkal titeket, amit már jó ideje nem éreztetek. Sárgás-zöldes-kékes szemeik átható pillantással méregettek titeket, miközben tejfelszőke hajuk frissen mosottan borzolódott.
- Eltelt x idő és te most is úgy viselkedsz, mint egy dadus. A végén szegény lány összetörik, hacsak egyszer magára hagyod - szólalt meg a fiú kedveskés, de érezhetően gúnyos hangnemben.
- Ugyan hagyd már őket. Szerencsénkre elfelejtették, hogy annak idején mi hagytuk ott őket - szólalt meg a lány, hasonló hangnemben, ki közvetlen Shelly mellett bukkant fel.
- Igaz is. Talán pont azért, mert életképtelenek. De sajnos ez mostanra sem változott semmit.
- Talán most van esélyünk. Gondold végig: nem emlékeznek ránk. Ez jó… azt hiszem. Nem igaz Kisasszonyka?
A lány Shelly-t kérdezte, a legkevésbé sem zavartatva magát, amiért az előbb levegőnek nézték őket. Fivére azonban büszkébbnek bizonyult és már fordult volna, hogy ott hagyja őket.
- Gyengékkel nem foglalkozom!
- Mert gyáva vagy - marasztalta húga. - Ja, amúgy ti nem emlékeztek, úgyhogy egyet se féljetek. A lényeg, hogy ismét terepre mehetünk együtt és külön-külön, mint annak idején. És remélem, hogy most már győzelemre vezettek minket, különben a saját kezünkkel szedünk szét titeket.
A lány negédes, széles mosolyú szavai nyomán átnyújtott nektek két kártyát, majd egy búcsúintést követően bátyja után rohant, mit sem törődve azzal, hogy talán utánuk szóltok. Egyszerűen ott hagytak titeket.

Thom Iados (Heyes)
Mindannyian meghaltak. Elmédbe is ugyanolyan vákuum került, mint az épületbe: csak egy valami keringett a lelkedben, hogy ez a te hibád. Az önzőséged, a zsenialitásodnak vélt idiótaságod… talán még tovább is sorolhattad volna a dolgot, ha nem ütközöl bele valakibe, aki egy halk bocsánatkérés után már rohant is tovább, mit sem törődve a lábad elé hullott Kártyával. Rajtad áll felveszed-e, vagy ott hagyod.
Nem sokkal 18h után ismét feltűnik a közeledben az a szemüveges alak, ezúttal valami vásári rágcsát szorongatva. Lelki marcangolásodról tudomást sem véve tolta az orrod elé.
- Kérsz? Ja, bűnbánatod van? Felesleges. Időben elhagytad a süllyedő hajót, jól döntöttél. Ezen nincs mit rágódni. Az élet kegyetlen és a túlélésre ösztönöz. Nem? Dehogynem! Rólam például megfeledkeztél annak idején, mert egy egoista barom vagy. És élek! Szóval fel a fejjel, ha jól viselkedsz még segítek is neked.
Azzal vidáman megpaskolt és ott hagyott.

Sugita Yoshino (danitig)
Történés, az mindig van. A Főnök megfogadta a tanácsodat, így kihelyezett pár embert az általad tanácsolt helyre, de akadt egy rész, ahová már nem jutott tag. Rád maradt a járőrözés feladata, ami csökkentette az egy helyre való figyelmedet. Pontosan ezért vált lehetségessé, hogy egy harcedzett alak jöjjön veled szemben, kezében a Naplóval. Erőteljes, mégis ruganyos férfinak tűnt, vöröses hajjal és baljós szemekkel, amikben a sárga, a bíbor és a piszkos fehér szín keveredett. Keveset szólt, amíg eléd nem ért, nem is fecsérelte az idejét felesleges szavakra.
- Ez legyen nálad. Nem akarok még egyszer a figyelmetlenséged miatt elbukni. És mivel elfelejtetted: az ellent Redrum-nak hívják. Ez a mocskos tolvaj, meg egy aljas rohadék, aki bevisz a bozótosba… megint. Kapd össze magad! - mordult rád, miközben szinte hozzád vágta a naplót, majd ment, hogy a hátad mögött jobb elfoglaltságot találjon magának. Mivel nem mondott semmit, így csak annyit szűrhettél le, hogy talán egyszer együtt dolgoztatok valamin, de az ürge teljesen ismeretlen alanyként villant fel benned.
A könyvet, ha átlapozod, akkor te is megtalálod a Kártyád, pontosan a fenyegető kérdésnél.

Sevren Ailus (kill-o-matic)
A fesztivált hamar elérted, Han sem érdeklődött különösebben a célod felől. Megszokta már, hogy olykor bizony szeszélyes tudsz lenni. Talán az egyetlen csalódottságod az lehetett, hogy az üresnek hitt papírokon édesanyád orvosi lámpái alatt csak egy teleírt papírt, egy térképszerű, kilenc blokkra osztott vázlatot és egy olyan oldalt találtál, amin egyetlen kérdés éktelenkedett: „Shall we dance?” alatta pedig az aláírással: Redrum. Megint csak alatta: „Athal a kulcs”. Ezek újfent nem mondtak újat… még.
A fesztiválon gyülekezők forgatagában nem kellett sokáig keresgélned, hogy egy kávézó teraszán megtaláld az idegent, aki az ablakodban ülve magyarázott nem is olyan rég.
- Nocsak, mégis eljöttél - mosolyog rád, de érezhetően tudta, hogy ez fog történni. - Nem félsz attól, hogy meg fogod bánni? Az elválásunk előtt azt mondtad nem akarod még egyszer ugyanezt végigvinni.
Ezúttal illedelmesen végigvárja a válaszod, és a kérdéseid is. Addig ő teázgat.
- Sajnos még túl sok mindent nem árulhatok el. Ez egyrészt benne van a Szabályzatban, másrészt ostoba vagy, ha azt hitted az inasod nem tart külön megfigyelőket, hogy minden lépésedről tudjon. De annyit célszerű lenne átlátnod, hogy nem véletlenül halásztalak elő. Athal hála az égnek mindent megtett, hogy kapjunk még egy esélyt és végig vigyük azt, amit legutóbb abbahagytunk. A Kasumi kegyetlen és halálos méreg mindenki számára… talán ezért is szálltál ki félúton. Ezt nem tudom megmondani. De ezt tartsd magadnál és semmiképp se add át másnak.
Azzal kabátja zsebében túrva végül átadta a Kártyádat. Emlékeid továbbra sincsenek az ügyről, de úgy érezheted, hogy az alak, kinek még a nevét sem tudod, valóban segíteni akar. Még úgy is, hogy az arcán egy pillanatra szomorúság futott át.
- Innentől nincs más dolgunk, mint a legjobbakat remélni. Most pedig indulj előre, aztán fordulj jobbra. Ott elég nagy a tömeg ahhoz, hogy eltűnj a megfigyelők szeme elől. Hidd el, később még találkozni fogunk.
Ezzel búcsúzott, miközben valóban idegenként kortyolta tovább a teáját, teljesen kizárva téged az atmoszférájából. Mintha egy leplet húzott volna le rólad, ismét az általad ismert valóságban találtad magad.

20.10-kor…
Mindent elsötétítettek, az elektromos áramot lekapcsolták. Ahogy a Flemia fellobbant, akár az élő láng, egy újfajta varázslat kezdődött. Mindannyian arra lettetek figyelmesek, hogy ebben a különös megvilágításban a nálatok őrzött kártya forrósodni kezdett, de ha felé kaptatok, vagy ránéztek olyan, mintha mi sem történt volna. Ez csak 5 percig áll fenn, aztán visszahűl eredeti állapotába.

20.15-kor - a közvetlen közeletekben kés villan, akár egy villámcsapás, és mindenki, főleg a ti szemetek láttára a mellettetek álló első ember vére fröccsen rátok. A halottak ebben a félhomályban pont úgy néznek ki, mint azok, akik figyelmeztettek titeket. Az elkövető minden esetben egy fekete csuklyát viselő alak, kit egy nyugodt pillanatotokban papnak is nézhettetek volna. Ott áll előtted, farkasszemet néz veled, miközben felemeli a haldoklót a hajánál fogva, majd egyenesen feléd hajítja. Érzed a friss vér szagát, magadon érzed a ragacsosságát, és ha félre is lépsz, vagy ha le is blokkolsz a látványtól, hagyva, hogy a hulla rád essen, a fegyver újra megvillan ezúttal a közvetlen közeledben. Eszméletlenül gyors és te tudod, érzed a testedben: itt és most meghalsz, mindegy mit teszel.
//Vastag betűvel kérem kiemelni a karakter utolsó gondolatát, mindegy mi az.//

Hideg acél fúródik a bőrötök alá. Végigfolyik rajtatok a kiszökött vér. Többek döbbent, riadt sikolya keveredett körülöttetek, a távolból valaki mentőért kiáltott, miközben testetek ernyedten dőlt a betonra. A fények játéka homályos pontokká fakult a szemetek előtt… hideg volt… lecsukódó szemetek mögött, mégis folyamatosan futó kódokat láttok.

* * * * * *

Mini Game (bővebben a Szabályzat 4. oldalán)
Mindenkinek 1 hete van van megoldani a feladványát (reagsorrendet, majd tartsatzok). Ha 1 hét altt nem sikerül, a Mini Game-t elvesztettétek. A megfejtések Kódoknak minősülnek, így annak szabályait kövessétek. Ebben a játékban a nyolc oldalú dobókocka lép érvénybe.

Heyes, kill-o-matic:
Romos helyen ébredtek, kényelmetlen törmelékeken. Arcotokat lágy szellő simogatja. Nedves föld illata, madarak csicsergése vesz körbe titeket. Akármilyen az állapototok azt mindenképp felfogjátok, hogy nem Rewlandban vagytok. Mindenhol oszlopok, telekarcolt falak emelkednek, amiket már benőtt a növényzet. Akár egy ősi rom egy tere. Mindössze a Kártyáitok vannak nálatok, a padlón pedig két kihegyezett kőrudat találhattok. Mindkettőnek van egy súlya, hosszútávon a kezetek elfárad tőle.
Mindössze egy benyílószerű rész van, amit lián fed, de ha azt széthúzzátok a következő feladvánnyal találkoztok:
A falba a következőt karcolták: „Én vagyok a végzet fordítottja, a halálnak tükörképe”. Alatta 6 db üres vonallal. Akasztófa, egy veszélyesebb formája. Ha rossz betűt karcoltok az egyik vonalra, a betű eltűnik a falak pedig legalább 30 centit tolódnak felétek. Valószínűleg azzal a szándékkal, hogy összelapítsanak titeket.
//A megfejtéseteket Kódként kell kiírnotok, amit én ellenőrzök. Nektek szánt Mesélői posztban hagyom jóvá a kódot, vagy mozgatom a falakat.//

Ha sikerül megfejtenek, a teremből egy folyosón találjátok magatokat. A kőfolyosó hasonlóan romos, látszik, hogy felettetek is fut egy, szint, alattatok viszont csak sűrűn gomolygó párát találtok. A hőmérséklet is hűvös. Több féle irányba indulhattok, mert - ahogy arra hamar rájöttök - ez egy labirintus.

//Használjátok a dobókockát. A jó irányt abban az esetben találjátok meg, ha reagonként az egyikőtök 6-ot, 7-et vagy 8-at dob. Ilyenkor a Játékos 1 reagon keresztül védve van a lezuhanástól.
Ha a dobott érték ennél kevesebb, az út megreped a Játékos alatt, ezzel bizonytalanná téve a haladási pályát.
Ha az 5 kör alatt az egyikőtök folyamatosan alacsony számot dob, a másiknak döntenie kell, hogy megmenti társát a zuhanástól, vagy kinyitja az előtte megjelenő ajtót, amin kijuthat innen.
Minden dobásnál kanyarodtok, vagy jobbra, vagy balra. Egyenesen haladtok, ha a dobott értéketek egyforma.//

Elayan, Serenaxd, Hassan, Amarillis:
A borzalmas élmény után mindenetek átázott. Egy beszakadt betonút mélyén fekszetek, mindenütt drótok, törött betontömbök, acélrudak állnak ki, ahová folyamatosan lefolyik a víz. Feljutni nem tudtok, de azt látjátok, hogy az ég tiszta, csillagokkal teleszórt. A látási viszonyok a helyzethez képest meglepően jók. A tározó oldalain zöldesen fénylő jelek villannak fel, meghatározhatatlan sorrendben. A jelek nem tesznek bennetek kárt, de úgy fest ahol megjelennek, ott hiába látjátok a kiálló részeket, teljesen sima falként érzékelitek azt. Az egész hely, amúgy szép lenne a maga módján. A lábatoknál álló vizet két irányba csatorna vezeti el, mindkettő ráccsal lezárt.
Az egyik rácson egy szárnyas oroszlán domborodik, a másikén egy koronás kígyó. Bármelyiket is választjátok, vagyis megérintitek a szimbólumot (mindegy milyen körülmények között), a másik utat abban a pillanatban befedik a zöld villódzások, amik átlátszó, bár tükörsima felületet biztosítanak. Onnantól csak egy irányba mehettek tovább… és imádkozhattok, hogy nem egy szörnyet szabadítotok magatokra.
Egyedül a kártyáitok és a magatoknál tartott önvédelmi fegyverek vannak nálatok.

//Dobjatok a kockával. A számaitokat adjátok össze.
Ha az így kapott érték páros: sikeresen ki tudjátok nyitni a csatornát, anélkül, hogy gond lenne, de aztán döntenek kell, hogy jobbra, vagy balra haladtok tovább. A terep csúszós, nyálkás és gusztustalan, a szagról nem is beszélve. Az általatok választott irány Kódként értékelendő.

Ha páratlan: a csatorna kinyílik és egy szárnyas egér szökik ki belőle. Apró és halálos.
Azok, akik páratlan számot dobtak az elsők közé tartoznak, akiket az egér megharap. Csúnya, de túlélhető seb keletkezik a harapás helyén, ami reagonként egyre gennyesedik.
A győzelemhez az kell, hogy legalább az egyikőtök nagyobbat dobjon, mint hat. Utána a csatorna járható lesz.//

Ha az 5. kör előtt sikerül elpusztítani az ellenséget, vagy sikerül elkerülni, az általatok választott irány egyike a kivezető út, a másik egy csatorna labirintus bejárata. Választásotok helyességét egy Mesélőiben közlöm.

Möraja, Erodon:
Esőre ébredtek. Ahogy a víz az arcotokat éri, azonnal felébredtek, még ha csurom vizesen is. Egy hatalmas, fényes gomba alatt hevertek, egy erdő kellős közepén. Mohán pihentek, mintha az egész világ megnőtt volna, vagy épp ti mentetek össze egy pillanat alatt. Fénylő spórák szállnak körülöttetek. Idilli kép, a közelben egy tenger morajlásával. Azonban, hogy elindultok a moháról, mindegy merre, rá kell döbbenetek, hogy nem egy erdőben, hanem raktárok sokaságában találtátok magatokat, amik mindegyikére már egy-egy fa nőtt. A fák mászhatók, de a tetejükön a tejködön kívül nincs más. A raktárok némelyike nyitható, de némelyikből halk motoszkálás tör elő, mintha belülről valami kapargatná. A négy égtáj felé bármerre haladhattok, akár a tenger felé, vagy át a raktárok között, vagy akár be is leshettek egybe.
Akadályok a földön kúszó indák, amik egy óvatlan pillanatban önálló életre kelnek és egy szerencsétlen pillanatban megragadják, majd minden igyekezetükkel megfojtják áldozatukat.

//Dobjatok a kockával. Aki a kisebbet dobta kettőtök közül, azt kapják el az indák, de az áldozat csak akkor kerül életveszélyes helyzetbe, ha egyben páros számot is dobott. Ha az áldozat száma páratlan, csak az egyik karját-lábát kapták el. Tárgyakat, amik segíthetnek a legyőzésében csak azokban a raktárakban találhattok, ahonnan kaparászó hangot hallotok. Ott bármilyen tárgy megtalálható, de a megszerzéséért a karakternek a legnagyobb félelmével kell megküzdenie.
A félelem leküzdésének sikerét a reagonként dobott páros számok jelzik. Ha a Megmentő úgy érzi a kocka ellene van, más módszerhez is folyamodhat társa kiszabadításához, bár azok reagonként sérülést okoznak az Áldozatnak… feltéve, ha ki akarja szabadítani. Ha sorsára hagyja, úgy ismét páros számot kell dobnia ahhoz, hogy biztonságosan haladjon a választott irányba.
Segítséget hiába hívtok.//

Ishida, Danitig:
Egy sötét helyen ébredtek, aminek falait vörös festékkel, vagy vérrel festették össze. Érthetetlen jelek halmaza, bár egy hecker-nek, felismerhetők a kódok részletei. Négy fal, a fejetek fölött, az árnyékba veszve egy csapóajtóval. A szoba három és fél méter magas, létra nincs. Az egyetlen fényforrás egy olajlámpás kettőtök között. A lábatok alatt száraz szalma található. A szalmát, ha feltúrjátok csak egy régi laptopot találtok, amit felnyitva a képernyő asztalán négy féle képet találtok, mindegyiknek értelmetlen nevet adtak. Nektek át kell őket számozni a helyes sorrendbe.
Az egyik képen a csillagos égbolt van, a másikon egy csigalépcső, a harmadikon levelek halmaza, a negyediken egy fehér róka. A feladat egyszerű: helyezzétek őket a megfelelő sorrendbe ahhoz, hogy kijussatok a szobából.
//A sorrend Kódnak minősül, amit egy Mesélőivel hagyok jóvá, vagy törlök.//

Ha sikerült megfejteni a feladványt, biztonságban távozhattok a szobából, hogy egy másik szintre érjetek, ami nem más, mint egy végeláthatatlan sivatag. A kijáratnak itt kell lennie, de ahhoz, hogy megtaláljátok, előbb fel kell kutatnotok a homok alatti ösvényt. Ötleteljetek bátran!
[ Módosítva: 2013.07.23 20:24 ]
ishida016 | 2013-07-23 21:35
-Oké, menj csak. Örülök hogy ilyen jól elbeszélgettünk.
Mielőtt elment volna még rákacsintottam.
~Tehát akkor akárki is nyomoz... nem is, inkább manipulál engem az már legalább 2 hete játszik velem, mert egyébként én lettem volna az első akinek szólnak Joe-ról.~
Ekkor észrevettem hogy valami eltakarja a kamera képét. Azonnal visszatekertem a felvételt de egyszerűen semmi nem látszik rajta. Nem tartott soká és rájöttem hogy valaki, aki a közelben volt feltörte és tükrözte a kamerám képét ezért nem vettem észre a zaklatómat. Amint erre rájöttem a fusztrálcióm, idegességem helyére öröm és izgatottság került.
~Hahaha nem tudom ki vagy te, de az biztos hogy egyszer még elkaplak te kis zaklató~
Fülig érő mosollyal felrohantam a szobámhoz hátha találok valami nyomot de csak egy különös kártyát találtam a kamerámra ragasztva. Nem is tudom miért de késztetést éreztem arra, hogy gondosan elrakjam a táskámba a szerszámaim mellé a kártyát, pedig ki nem állhatom ha valami oda nem illő van a táskámban, de ez valahogy kivétel volt. Nem volt sok időm elgondolkodni ezen mert amint összeszedtem a kamerát már mennem is kellett Jade-hez.
~Biztos megint egy unalmas meló... Pedig mennyi érdekesebb programom lenne. Ott van még a Mirrord is na meg az új "barátom" is. Mindenképp meg fogom tudni ki lehet az. Akár még barátok is lehetünk~
Erre a gondolatra megint-csak elmosolyodtam.

20:10
Már éppen a szerszámaimat tisztítottam és raktam el a Flemia fényei mellett amikor arra lettem figyelmes, hogy a kártya amit nemrég raktam el felizzott.
~Ez meg mi a fene? Mindenképp el kell majd vinnem egy hamisítóhoz, hogy infót kapjak tőle a kártyáról~

20:15
Hirtelen nyögéseket és halk sikolyokat hallok a hátam mögül. Mikor felnéztem csak hullákat és néhány reverendás alakot láttam késsel a kezükben.
~Mi a fene folyik itt? Rajtaütés? A francba gyorsan le kell lépnem.~
Ekkor a hozzám legközelebb álló felém hajította egyik halott társamat amit sikerült elkerülnöm.
-Jól van na vágom mi a szitu. "Ne menekülj" Vagy valami hasonló mi? De nehogy azt hidd hogy könnyen adom magam.
Még be se fejeztem a mondatom de már kezemben volt a selejtvágó késem (ezentúl szike), a másikkal pedig nyúltam a táskámért, hogy mint egy pajzsot tartsam magam elé, de már késő volt. Mire rájöttem mi történt már a földön feküdtem a hátamban egy késsel.
~Áááááá ha legalább egyet felvagdalhattam volna.
Úgy néz ki mégse fogunk összebarátkozni a Zaklatómmal... Kár érte~

A "Szoba":
~Micsoda? Hogy lehetek életben? Hol vagyok?~
Kérdések tucatjai suhantak át az agyamon miközben felültem. Miután körbenéztem láttam hogy a felszerelésem hiányzik csak ez a különös kártya van nálam. Társaságom is akadt, bár ő még nem ébredt fel. Nem keltettem fel mivel gondoltam hogy ő is elég kalandos úton érkezhetett. A falakon első ránézésre vérrel, de miután alaposabban megnéztem csak festékkel írt kód töredékek voltak, a szalmában pedig volt egy laptop amin 4 furcsa kép volt.
~Mi lehet ez? Valami kirakós talán? Mindegy megvárom még felkel az új társam és megbeszéljük mi legyen. Addig legalább rendezhetem a gondolataim~
Leültem a szoba egyik sarkába és vártam hogy felébredjen a társam.


// Bocsi ha hosszú//
[ Módosítva: 2013.07.24 17:28 ]
Serena | 2013-07-23 21:44
A fesztiválra kiérve zsebelgetem ki békésen a gazdagabbnak tűnő nézelődőket. A szegényektől nem lopok, mert a gazdagoknak ez meg se kottyan szerintem, de azért a családi ereklyéket, fényképes nyaklánc vagy gravírozott ékszereket többnyire visszacsúsztatom tulaj zsebébe. Csak annyit veszek el amennyi szükséges és a túlélésemhez kell. A nagyobb szajrékat úgyis olyan komolyabb betörésekből szedem ahol károsultat úgyis kifizeti a biztosító... Bár mióta olvastam levelet és a Redrum név valahogy nem ismerős. Beigazolódott a gyanúm, hogy valami külsős akarja velem elvégeztetni a melót lehet tényleg ő volt a korábbi betörő, de így nagyon nagynak tűnik rizikó. Napozás közben ezen morfondíroztam meg a manga olvasásomat is megzavarta, mint az figyelő szempár akit próbáltam egész nap ignorálni, mert nem tudtam kiszúrni megfigyelőt és nagyon csőrömbe volt. Éppen nekiálltam felbecsülni a megtartott ékszereket és a KPt összeszámolni, amikor egy rideg hang megszólított:

~Nicsak csak nem a megfigyelőm fedte végre fel magát. Gondolom ő lehet Redrum a megbízó először és aggódik, hogy nem mentem még a ládikája után és már alkudozni is akar.

- Még három óra és csapdába esel. Megint...

~Ez nem nyert.Mikor megfordultam és szenvtelenül a szemébe néztem szinte fekete rideg szembogár egy pillanatra lefagyasztotta a mosolyom, de egyből felvettem szendébb pironkás arckifejezést, hogy leplezzem, bár tuti kiszúrta.A szembogara sötét volt, mint egy csillagtalan és rideg téli éjszaka elsőre, mikor fény kicsit erősebben arcára vetült vettem észre inkább mély sötét színek árnyalatai láthatók az íriszében. Már kisugárzása és a beszédstílusa, hatalmat és erőt sugárzott.Az ilyen alakotokat mindig szerettem az oldalamon tudni vagy messziről elkerülni. Ideje megfontolni a mondataid kislány, mert ezen az életed múlik...

-Ráadásul menekülési útvonalad sincs. Mégis mikor lettél ennyire óvatlan? Red hamar megtalál, amikor csak akar, elég csak a láda közelébe menned. De nem szólok bele a dolgodba. Úgy is megint megkapom, hogy látni sem akarsz...

Mire válaszra nyitnám a szám elszublimál az illető szó szerint és úgy érzem a miniszoknyám hátuljába valaki 1 kártyalapméretű papírlapszerűséget csúsztat. Megfordulnék, hogy a perverzet egy kis jó modorra tanítsam, de nem áll mögöttem senki... Előkapom hát a papírt , ami egy varjú szimbólumos kártyalap. Érdekes a tapintása és mivel, mintha vezetéknevemre utalna ezért elrakom, mert később még fontos lehet. Ki lehetett ez "Kámforfószer" az előbb és miért ilyen intim módon adta át, eme kártyalapot(valószínűleg ő adta). A legzavaróbb az, hogy úgy viselkedett, mint valami régi barátom. Ráadásul a "Red", szerintem Redrumra utalhat, aki elvileg a jelenlegi megbízóm. Akárki is ez a Mr. Kámfor, én szeretem rizikót, de nem ennyire, ha ez a Red ismeri az informátoraimat és tudja hol lakom, valamint ma le akar csapni és fele ilyen jól tud lopakodni, mint "Kámfor Pityu" az gondot jelenthet(túl sok a kérdőjel ebben a melóban). A mondatában a "megint" főleg vészjósló. Mikor kaptak el? Miért nem emlékszem rá? Tényleg elkaptak? Ki ez a Red"rum"? Ki ez a Pityu? Látni sem akarom és megint? Mi ez a kártyalap? Jaj nekem megint a kérdések túl sokat filózol kislány nyugtatgatom magam.
Tatyómban mindig ott van ami fontos a szerszámaim betöréshez, 1-2 váltás ruha és az édi plüssmackón.
spoiler Kinyit
amit én tömtem ki a dugipénzemmel kekeke
A lényeg az nem itt kellene az utcán filózom. Keresek egy új kérót, ahol elgondolkodhatok és odafelé lopok egy UV lámpát és kis citromlevet amivel majd bevizsgálom a kártyalapot. Ma éjszakára vadi új zugomban húzom meg magam és gondolataimba mélyedve szunnyadok el.

20:10
Gondoltam én, amikor észrevettem, hogy lekapcsolnak a fények körülöttem. Először kissé bepánikoltam főleg, hogy a kártyalap is felforrósodott a kezemben és kigyúltak ezek a Flemiák vagy mi a szöszök. Kísérteties túlvilági fény amitől felállt a szőr a hátamon, érzem hogy ideje kereket oldanom. Jól elmélázhattam, eltelt vagy öt perc mire elindultam volna, de erre valami csuhás szektatag jelenik meg melettem a félhomályban és egy méretes bökőt mártogat meg ritmusosan a korábbi Furaszemű Pityuba.
*Fröcs... fröcs...*
Érzem, ahogy az arcomra fröccsennek a még meleg vércseppek majd könnyeimmel vegyülve szétfolynak arcomon.
~Na ez nagyszerű szegény ürge figyelmeztetett erre ki is csinálták. Jó nagy slamasztikában lehetek~
Na iszkiri van kicsi lány, de mire mozdulnék a szektás előttem áll, mintha csak teleportált volna és megcsapja az orrom a halál szaga.
-Asszem kifutottam az időből... mosolygom gyilkosom arcába ^^
Megállt számomra az idő, ahogy a szakavatott kéz lecsap testemre háromszor is mindegyik létfontosságú szervet ért és mindegyik külön külön is végzetes lett volna. A cikázó fájdalom, ahogy a hideg acélpenge sebesen cikázott testemben mint, egy lesújtó villámcsapás. Kinyúltam, hogy megmarkoljam gyilkosom, de nem volt hozzá erőm. Miközben elszáll testemből az élet és összerogyok ezt suttogom és próbálom tekintetem a gyilkos szemébe fúrni:
-Üzenem Redru...mnak, ho...gy sz*rjon sünt... éésssshhhhrggggh...............
Nem tudtam befejezni, mert legyőzött a sötétség és csak fura kódokat látok, ami egy régi filmre emlékeztetett, ahol emberiséget legyőzték a robotok és virtuális világban éltek a robotok felügyelete alatt, mert a föld szinte lakhatatlanná vált. Végül teljesen elveszítem az eszméletem és magával ragad a kaszás.

Méghogy lepörög az emberek előtt az eddigi élete, lótúrót csak valami hülye kód pörög le. Isten ha létezik , akkor tuti hülye a humora... Fut át a fejemen majd eszembe jut "bakker holnap jött volna ki a friss JUMP", de el akartam volna olvasni a friss mangákat. Végül, de jó lett volna megtaposni nemi tájékon ezt a RED csókát...


spoiler Kinyit
nem igazán vannak zsebeim csak rejtettek a dzsekim ujjaiban ezért kicsit érdekesebben kaptam meg a lapot ha nem gond

A Szobáról majd akkor írok, ha Amáékkal konzultáltam
[ Módosítva: 2013.07.24 17:26 ]
Elayan | 2013-07-23 21:58
Az idő múlásával párhuzamosan tobzódik a tömeg is.
Kiszolgálás közben folyton azon kapom magam, hogy a tömeget fürkészem és csalódottan konstantálom, hogy nem látom az idegen srácot.
Hat körül megérkezik bátyó és húzza maga után a legújabb árnyékát is, aki itt illegeti magát előttünk. Mégis minek bújtatja ilyen cuccba magát? Akkora a segge, hogy nem látom normálisan a színpadot tőle. Oda fordulok hozzá és egy félmosollyal az ajkamon megszólítom:
-Hé , félhold, húzz már arrébb, nem férnek ide a vásárlók.
Erre válaszként abbahagyja a nyáladzást, rám bámul és sértetten arrébb vonul. Hála az égnek.
Anya hétkor elenged egy órára, hogy „Érezd jól magad” , aminek biztos van valami jelentősége, mivel rám kacsint közben. Mégis mire számít? Hazahozok egy udvarlót? Mindenesetre megköszönöm illedelmesen és eltűnök a tömegben. Tudom merre kell mennem, hisz már messziről hallom a fiúk kiáltozását és nem nehéz kitalálnom, hogy már megint vedelnek. Jellemző. Most vagy kereshetek egy másik jelöltet, aki táncol velem, vagy elviselhetem Gavin piaszagú leheletét és nyomulását, ami jellemző ezen állapotára…
Megint körbepillantok, hátha megtalálom azt a fura szemű srácot, de csalódottságomra nincs sehol. Pedig szép lett volna. Lehet megkérdezem Gavint, hogy nem tudja-e kiről van szó.
Amikor odaérek, a srácok végigmérnek és kaján vigyor terül el a képükön. Na igen, nem szoktam kiöltözni, de anya ragaszkodott a ruhához. Lenyelem a késztetést, hogy megrugdossam őket és megkérem Gavint, hogy táncoljon velem.
- Addig nem, amíg a sörömet meg nem ittam – mondja. Szívem szerint behúznék neki egyet, mert addig húzza, amíg csak tudja.

Imádok táncolni, szeretem érezni, ahogy átjár zene, hogy szabadon elmerülhetek benne. Viszont mint minden jó dolognak, ennek is túl hamar vége szakad. Lenézek az órámra, majd elköszönök Gavintől és visszavonulok a standunkhoz.

20:10-kor, ahogy vártuk, elalszanak a fények, mi pedig várjuk a beharangozott attrakciót. Ahogy megkezdődik a műsor furcsa melegséget érzek a mellemnél, ott, ahol a belső zsebemben ott lapul a kártya. Előkapom, de nem látok és nem érzek semmit. Mégis mi volt ez az előbb?
Ahogy a Flemia egyre inkább kibontakozik előttem, furamód bizseregni kezd a kártyát tartó karom, de ránézésre megint nem történik semmi különös. Ahogy felpillantok, egy villanást kapok el a szemem sarkából, majd valami folyékony csapódik a karomnak. Odakapom a fejem és mintha egy pillanatra a fura szemű fiút látnám. Mögötte egy csuklyás alak áll, de semmit nem látok belőle, csak azt, ahogy a fiú testéből kirántja a pengéjét. Sikolyra nyitom a számat, de ekkor hozzám vágja a srác élettelen testét, majd felém veti magát, késsel a kezében.
~ Ez nem történhet meg, igaz? ~
Ahogy belém döfi, csak egy éles szúrást érzek, majd kirántja és eláraszt a fájdalom. Nem látok, mert a szemeimből patakzanak a könnyek, de érzem, hogy valaki megemel és hallom a hangokat is, de nem értem őket. A szemeim előtt ismeretlen jelek villannak fel, majd minden elsötétül.
~ Mégis hogy kerültem ilyen helyzetbe? ~


spoiler Kinyit
Szám: 8
//Serena, meglett a fura szemű fickód. //
[ Módosítva: 2013.07.25 19:53 ]
Serena | 2013-07-23 22:08
spoiler Kinyit
Meg neki "több színű a szeme", mint nekem kicsit ijesztő is, de jó arcnak tűnik Szóval Shall we dance?
[ Módosítva: 2013.07.23 22:09 ]
Möraja | 2013-07-23 23:41
Kettős érzés kavarog bennem, és a furcsa kártyát is hiába vágom zsebre, jóformán percenként veszem elő újra, hogy megnézzem, rendben van-e, nem gyűrődött-e meg, megvan-e még, avagy hogy jelentkezik-e rajta valami új nyom, amin elindulhatok. Úgy érzem, valami fontos dolgot tartok a kezemben, és szeretném tudni, mi az. Idegesen toporgok egyhelyben egy ideig, bámulva a rajzot, majd megfordulok és elindulok találomra egy irányba.
A Fesztivál még mindig hidegen hagy, de ez is egy olyan dolog, ami elől úgyse lehet menekülni, az ember belemászik. Gondolkodom, elmenjek-e most Maxhoz, de feltételezem, hogy már javában bugizik valahol. Tekintetem újra és újra a különös lányt keresi, de nem találom, pedig bizsereg a tarkóm, mintha figyelne. Érzem, hogy ő az, de még sincs sehol.
Órák telnek el így, végül feladom. Már indulnék haza, már amit otthonomnak nevezhetnék, de a fények hirtelen kikapcsolnak egy rövid pillanatra, hogy valami másnak adják át a helyüket. Döbbenten nézem ennek a zizének - Flemia? - a varázsát, vagy nem is tudom, minek nevezzem. Kezemben a Kártyával követem a birka tömeg reakcióját, egészen addig, amíg sziszegve nem realizálom, hogy valami egyre melegebbé válik a testemen; a Kártya maga. Ösztöneim azt súgják, dobjam el, de képtelen vagyok rá, úgy érzem, nem eshet bajom, és mintha egy nyugtató szellő libbenne végig a tarkómon, amitől olyan érzésem van, egy szellem súgja: ne féljek. Öt perc múlva érzem, hogy a Kártya hűlni kezd, én meg csak nézem, nézem a rajzot, és töprengek, ez vajon mi volt az imént.
Fel sem ocsúdok, újabb forróság ér, ezúttal az arcomon, és valami furcsa szag üti meg orrom, amitől feláll a szőr a hátamon. Zsebre dugom a Kártyát, gyakorlott mozdulattal, immár ezredszerre, de körbe sem kell néznem, hogy mi történt. Végigfut rajtam a hideg, mikor szemeim előtt kibontakozik a csuklyás alak.
Csuklya az sosem jelent jót.
Az arcomra helyezem a kezem, érzem, hogy valami rátapad. Nem kerül nagy észmunkába, hogy rájöjjek, annak az embernek a vére szárad rajtam, akit a Csuklyás tart szinte félkézzel a hajánál fogva. Már fordulnék meg és rohannék, mikor a kétes alak felém hajítja a hullát.
Felkiáltok a döbbenettől és két kezemet magam elé tartva lököm el a nehéz testet, hogy aztán ténylegesen elfussak, de nem tudok. Hiába voltam gyors a menekülőképességemről eddig, úgy tűnik, ez most fabatkát sem ér.
Szóval ilyen érzés, ha megszúrnak. Mikor kifolyik a véred. Különös, meleg érzés, kellemes, csak a gondolat borzaszt el. Elhalkul minden és még érzem, hogy elzuhanok.
A Kártya! Ugye nem gyűrődött meg...?

---
/Kocka: 5-ös (nincs 8-as kocka a fórumos szimulátorban)/
És akkor ha jól értem, nem kell rögtön lereagálnom. Megvárom Erodonnak minimum a dobását (ha dob), és majd az alapján írok

spoiler Kinyit
Ez mondjuk picit vacak reag lett, de ismerem magam, elfelejtenék reagálni, ha halasztanám. Egy kis ideje Chancery-n kívül nem tudok más bőrébe bújni, de ez csak átmeneti, kövi kőrre már biztos visszaébred a rókám is
Erodon | 2013-07-24 09:50
Épp egy kijelölt posztunk felé ballagtunk amikor odalépett hozzám egy fura alak.
- Bocs haver, ha jól tudom te vagy az, aki a 3-masnál befürdött. Szép kis balesett volt, bár nem csoda, hogy életben maradtál. Tessék! Erre még szükséged lesz.
-Mi... - alig nyitom ki a számat már a kezembe is nyom valamit, majd láthatólag a környezetét teljesen figyelmen kívül hagyva tovább ballag. Ahogy megnézem mi is az ami a kezemben van, látom, hogy egy, bár a korábbihoz hasonló, de nem ugyanolyan, kártya az. ~Ezúttal inkább magamnál tartom. Lehet köze van ahhoz a különös feladathoz amit Szivárványszemtől kaptam.~
Ezt az egy incidenst leszámítva minden rendben zajlott.

20 óra környékén az egyik standnál voltam szolgálatban. A feladat elég egyszerű: figyelni, hogy a nézelődök közül senkinek ne jusson eszébe fizetés nélkül távozni egy áruval.
~Remélhetőleg a tolvajok kivesznek mára egy szabadnapot. Élvezzék inkább a fesztivált...~ Valamiért nagyon kifárasztott a mai nap, így már csak pár piti tolvaj után való szaladgálás hiányzott a legkevésbé.
~Igaz is, ma mutatják be azt a Flemiat, vagy micsodát. Olcsóbb áramnak hála több marad a kereskedők kezében. Amilyen paranoiás legtöbbjük lehetőleg ez a többlet pont a zsoldosokhoz fog befolyni.~ A sok idióta gondolata akik minden árnyékban tolvajt látnak megmosolyogtat. ~Mihez is kezdenénk mi ezek nélkül.~ Hirtelen a zsebemben egy furcsa meleget érzek. Ahogy odakapok a kártyát húzom elő. Szinte már el is felejtkeztem róla. Bár máshonnan nem jöhetett, de hiába nézem nem látok vagyok érzek semmi különöset rajta. ~Biztos csak képzelődtem.~ Ahogy visszarakom a zsebembe, megint olyan, mintha felforrna. ~Nem, ez egyértelműen nem csak a képzeletem. Mégis mi van ezzel a kártyával? Meg ezzel a két furcsa figurával?~ Bár megnyugtatom magam azzal, hogy biztos valaki szórakozik velem vagy csak összetévesztenek valakivel, de belül valahol érzem, hogy itt többről van szó.
Gondolataimban elmerülve szinte fel se tűnt, hogy már az új fények világítanak az utcán. Ami felráz végül az a belém hasító éles érzés. A testem megfeszül ~Ez... Ugyanaz amit a raktárnál is éreztem.~ A vészharang nem hiába szólalt meg. Egy pillanattal később ezüst villanást látok, majd valami folyadék éri az arcom. ~Ez a szag és érzés, vér?~ Elég magam mellé pillantanom és láthatom a forrását is, bár nincs időm azzal foglalkozni mivel a villanás eredete is egyértelmű. Egy csuklyás alak áll késsel a kezében. Reflexszerűen fegyver után nyúlok, de ahogy a szemébe bámulok valamiért leblokkolok.
-Mégis ki... - Alig nyitom ki a szám a csuklyás megragadja, az egyértelműen halott, tester és felém hajítja. Bár azt könnyűszerrel félrelököm, de alighogy megindulnék felé ismerős érzés kerít hatalmába. ~Ilyet már éreztem. Ahogy a kés a húsomba hatol. De, ez mégis más.~ Erőtlenül dőlök előre. Egyetlen tiszta vágás a torkomon. Az artériára célzott. Ahogy a földön fekszem észreveszem a mellettem lévő tetemet. ~Olyan ismerős. Heh, csak nem Mr. Szivárvány?~ Valaki megfogja a testem. Zsebi világit az arcomba. Valamit kiabál. ~Idióta. Nekem már késő...~ Az érzésem beigazolódni látszik ahogy lassan elsötétülnek a dolgok. Túl sok különös dolog történik ma... ~Mégis... mi folyik itt?~

...Víz?... A szemem amilyen hirtelen kinyílik úgy is zárul vissza a hirtelen fénytől. Ahogy hozzászokok a fényhez lassan felülök. A szívem túl gyorsan ver. Még a végén szívrohamom lesz. ~Mégis hol...~ Hirtelen minden átvillan az agyamon. A raktárak, a furcsa emberek, és... ~Én meghaltam. Ez nem lehet. Vagy... Ez valamiféle túlvilág lenne? Mégis mi a fészkes fene folyik itt?~ Tenger morajlását hallom a közelből. Ahogy körülnézek észreveszem, hogy egy kölyök fekszik nem messze tőlem. Láthatólag alszik. ~Valahogy elegem van már a rejtélyekből. Ha ennek a kölyöknek bármi köze van a dolgokhoz, istenemre mondom nem megy sehová innen. Ha kell erővel szedem ki belőle a válaszokat.~ Ezzel oda is megyek hozzá, készülvén arra is, ha esetleg futni támad kedve.
-Héj! Öcskös! Ébresztő! - ~Ajánlom, hogy legalább a szemedben ne legyen a kelleténél több szín.~


//dobott szám: 6 bár ez a két szám 6-os kockával is kijöhetne, de neked esélyed sem volt 6-nál nagyobbat dobni
ja és bocs ha esetleg akaratod ellenére tituláltalak "még eszméletlen"nek //
[ Módosítva: 2013.07.24 16:34 ]
Serena | 2013-07-24 10:22
ezért jobb közösen megbeszélni reagot mi 4n próbálunk együtt alkotni valamit ^^
Erodon | 2013-07-24 10:30
//arra már én is gondoltam, de mivel itt a közös rész még csak kb 1 mondatnyi így nem láttam még értelmét. De ha Möraja benne van a továbbiakban én szívesen csinálnám úgy.//
Serena | 2013-07-24 10:40
Ennyi még ok szerintem is, csak javasoltam. Együtt nagyobb muri ^^
Möraja | 2013-07-24 11:33
//Hát, létezik olyan, hogy PÜ, és eddig senkinek nem haraptam le a fejét, ha küldött Előre megbeszélt játékom meg még sosem volt, szóval most leszek betörve XD//
[ Módosítva: 2013.07.24 11:33 ]
Erodon | 2013-07-24 12:52
//én ez előtt még frpgben se vettem részt, nem, hogy ilyesmiben úgyhogy ezzel nem leszel egyedül igazándiból azt se tudom, hogy, hogy kéne ez zajlódjon (gondolom egymást közt nem egy teljes reagot írunk hanem mondjuk csak egy reakciónkat amire aztán reagál a másik, és így tovább?Mi? erre mondjuk gyorsabb (bár nem feltétlenül egyszerűbb) lenne mondjuk skype-on (ugyanúgy írásban) intézni ezt)//
Agatha Arashy | 2013-07-24 16:47
Egy kis segítség a reagolásoknál:
Lehet úgy is, hogy egy reagba válaszoltok egymásnak, de mivel egy hetetek van rá, így hagyományos módon is megoldhatjátok a dolgot, RT-ben (Real Time) (egyikőtök ír, aztán a másik).
Möraja | 2013-07-24 17:06
Agatha Arashy írta:
Egy kis segítség a reagolásoknál:
Lehet úgy is, hogy egy reagba válaszoltok egymásnak, de mivel egy hetetek van rá, így hagyományos módon is megoldhatjátok a dolgot, RT-ben (Real Time) (egyikőtök ír, aztán a másik).
//Jóformán épp ezt kezdtük el PÜ-ben, és majd egyikünk bemásolja RT azért necces, mert én, mint a manapság a legtöbb munkaszerződés, határozatlan időre ülök gép elé, pláne ilyen forróságban //
Agatha Arashy | 2013-07-24 17:10
Möraja írta:
//Jóformán épp ezt kezdtük el PÜ-ben, és majd egyikünk bemásolja RT azért necces, mert én, mint a manapság a legtöbb munkaszerződés, határozatlan időre ülök gép elé, pláne ilyen forróságban //

Így is lehet, de a dobásokhoz tartozó reagok kerüljenek külön, ha kérhetem, hogy jobban átláthassam én is.
Erodon | 2013-07-24 20:21
//Akkor itt lenne részünkről (ha minden igaz) a 2. reag://
Valaki szólítgat, de nem ismerős a hangja. Ez sem Max, sem a Doki, a lány meg pláne.Vajon a Kártyán levő róka szól hozzám, vagy maga a Halál?
Tényleg... én... akkor most meghaltam?
A hang mellé vízcsöpögés is vegyül, de alig bírom kinyitni a szemem. Mikor sikerül, a világ elmosódott, beletelik pár pislantásba, mire minden kitisztul. Az arcom, a ruhám, mindenem csupa víz, fúj. Amennyire a fejemet mozgatni tudtam, körbenéztem, hogy hát ha képzeletem hajójára kerültem, de nem így volt, helyette mintha a Mario-ba csöppentem volna.
-Hee...? -próbálok szavakat kinyögni a fura srácnak, aki szólongat, de nem megy elsőre. Elszorul a torkom és köhögni kezdek, de csak a kiszáradástól, így hamar elmúlik, amint sikerül némi nyálat nyelnem. -Bocs.
Most, hogy végre feleszméltem teljesen, végigmérem a fickót, de nem emlékeztet senkire azok közül, akiket ismerek. Kérdőn vállat vonok és mutatok körbe. -Izé... tudod, hogy hol vagyunk, esetleg? -kelek fel a földről és porolom le a ruhámat. Ez bizony nem hajó, de nem is a város a Fesztivállal. Megtapogatom a zsebem, de szerencsére a Kártya a helyén van. Huh.


Lassacskán magához tér és végül a szemét is kinyitja. ~Láthatólag nem Szivárvány családtagja. Sőt, jobban megnézve már inkább vélek felfedezni benne hozzám hasonló meglepettséget.~ Valamit mondani próbál, de elsőre csak valami elhalló hangot produkál.
-...
-Igazság szerint én is épp ezt akartam tőled kérdezni. Nekem fogalmam sincs hol vagyunk. - A hangomban érezhető a csalódottság. ~Ez se tud semmit. Remek...~ A fiúnak hátat fordítva kicsit arrébb sétálok reménykedve, hogy látok bármit ami elárulná, hogy hol vagyunk.
-De az biztos, hogy pár perccel ezelőttig egy fesztiválon voltam...- mondom ezt már inkább csak motyogva. Semmi ismerőset nem látok, inkább csak csupa furcsaságot. Egyszer csak megbotlok és lenézve látom, hogy különös indákkal van tele a föld. ~Az biztos, hogy nem sok ember jár vagy járt erre. De ezek... az indák... mozognak?~


-Én is... fesztiválon voltam... -mondom elhűlve, de akármennyire töprengek, nem jut eszembe, mi történt pontosan. Inkább csak rémlik, de az sem sokáig. Megütögetem a lábam fejével a földet tehetetlen dühömben, majd megint az ismeretlenre nézek, aki pont megbotlik egy indában.
-Vigyázz. -mondom neki utólag, ösztönösen, hisz értelme úgyse lenne sok, mert már megbotlott, az incidens megtörtént. Körbenézek újra, de nem változott a környék semmit az elmúlt másodpercek alatt, végül hallgatok a késztetésre és egy irányba bökök az állammal. -Szerintem induljunk arra, valamerre csak kilyukadunk.
Akár követ, akár nem, én elindulok, és nem is kell sokat menni, a gomba eltűnik a látóterünkből, helyette fura raktárakkal vagyunk körbevéve és égig érő fákkal. Príma, húzom el a szám, még különösebb dolgok. Mit sem törődve a kaparászással megyek tovább, mikor én botlok meg az egyik indában és terülök el a földön.
-Hoppá. -bukik ki belőlem és szégyenlős nevetgélés közepette feltápászkodom. -Bocs. Jól vagyok.
Bár felállnom már nem sikerül. Az a vacak rátekeredik a lábamra, két újabb kacs pedig a karjaimra csap le.
Mi ez?
Újból a torkomba ugrik a szívem és nekiáll tamtam-dobot játszani. Kiver a verejték és kétségbeesetten igyekszem valahogy kiszabadulni az indákból, de nem sikerül.
-Izé, kérhetek egy kis apróságot? -nézek tanácstalanul újdonsült társamra, akinek, döbbenek rá, még a nevét sem tudom. Ha kiszabadulok, első dolgom lesz megkérdezni, ha nem, akkor meg úgyis mindegy.


~Fesztiválok, mi? Ez legalább közös. Nem mondanám biztosra, de mintha a ruházata stílusa alapján ő is rewlandi lenne. Ha jól tippelek, akkor ahogy meg kinéz az alapján Touhból. Biztosabb ha megkérdezem. Jó lenne kideríteni hogy is kerültünk ide.~ Már épp fordulnék felé és kérdezném, amikor hallom: ,,..." ami után csak úgy nekiindul. ~Az alapján, hogy csak így nekivág az ismeretlen vidéknek amiről az ég világon semmit nem tudunk nem hinném, hogy tényleg touh-i. Vagy éppenséggel a kelleténél több vakmerőség van benne. Bár... jobban belegondolva nincs is nagyon más választásunk.~ Végül én is utána indulok. ~Ha legalább valamiféle fegyver lenne nálunk. Nem sok, de kicsit nyugodtabb lehetnék.~ Alighogy elhagyjuk az óriásgombár újabb furcsa helyre érkeztünk és egyszer-csak a fiú elterül. -Heh - tör fel belőlem akaratlanul is a nevetés.
-Láthatólag gyorsan felejtesz. Nem ártana a lábad elé nézni. - Hiába a kis jó kedv, gyorsan elszáll amikor látom, hogy felállni már nem állt fel.
,,-...." - A segítségkérésre gyorsan odafutok hozzá és látom, hogy az indák tartották vissza a talpra állástól. Megpróbálom kézzel szétfeszíteni, de láthatólag semmi nem történik. Sőt, mintha csak jobban belegabalyodott volna.
-Ez így nem fog menni...Ezek a nyomorult indák tényleg maguktól mozognak. - Körülnézek, hátha van valami...
-A raktárak! Valamelyikbe kell legyen valami használható! Tarts ki kölyök körülnézek és sietek vissza.
El is indulok a legközelebbi raktárhoz. Ahogy oda érek valami különös zaj szűrődik ki. ~Valami vagy valaki van benn?~ Bár minden érzékem tiltakozik ellene, mégis benyitok.

//dobott szám: 5
Ha nem nagy gond itt kihagynám a legnagyobb félelem leírást //
...
Nem sokkal később halál sápadtan vánszorgok ki az ajtón és csukom be sietve majd egyből utána le is rogyok a földre. Nehézkesen ülő helyzetbe tornázom magam. ~Mégis mi volt ez? mit keresett Az itt? Ez az érzés... nem félelem... inkább rettegés...vagy még mélyebb. Soha nem tapasztaltam még ilyesmit. Mintha minden életerőt és életkedvet kiszívott volna belőlem...~ Ahogy felnézek látom a nem messze fekvő fiút. Nem úgy tűnik, mintha azok az indák terveznék az egész teste behálózását vagy komolyabb kár okozását. És lehet nem túl kedves, de az adott pillanatban nem is akarok túlzottan vele foglalkozni...
Möraja | 2013-07-25 00:30
-Oké, én kitartok. Itt leszek és várok, nem megyek sehova. -próbálok én is megint poénkodni, olyan jó volt látni, mennyire felderült, mikor én is eltanyáltam a földre. Most a dolog nem olyan poénos, de sebaj. Aggódón figyelem, ahogy elindul az egyik raktár felé, majd mikor eltűnik, megpróbálom újból saját erőből leszedni magamról az indákat, de nemigazán sikerül. Még a Kártyát is próbálom szólítani, hátha az a megoldás, de semmi reakció.
Nem sokkal később kitántorog a társam is, de még én magam is megijedek attól, mennyire megváltozott.
-Úramatyám! Jól vagy, haver? Mindjárt kidobod a taccsot... -kiáltok felé. Jelen pillanatban magasról teszek az indákra, szemmel láthatólag a másikkal is történt valami borzalom, ami csak-csak jobban megviselte, mint engem ezek a hálók. Amúgy is, nem tudom, van-e okom félni, amíg nem nyújtóznak a nyakam felé.


~Mintha mondana valamit a srác. Semmit nem értek belőle.~
Szép lassan visszatér belém az élet és át tudom gondolni, hogy mi is volt odabent. Bár nem voltak épp tökéletes látásviszonyok, de egyértelmű, hogy Azon kívül még voltak ott használható dolgok. ~De mégis... visszamenni oda. De az indákat nem lehet kézzel leszedni... Akár egyszerűen itt is hagyhatnám. Nem sokkal ezelőttig még csak nem is ismertem, és igazándiból most sincs túl sok közöm hozzá.~ Bár a gondolat számomra teljesen ésszerűen hat mégis valamiért gyorsan leteszek róla. Nem tudom honnan jön az érzés de valamiért úgy érzem inkább maradnék ezen a helyen valaki más társaságában, még ha az illető teljesen ismeretlen is. ~Valamiért úgy tűnik megbízom a srácban. Bár a vak bizalom inkább hoz rosszat, mint jót és ez még az életembe kerülhet. Másik oldalról viszont amennyire tudom én már halott vagyok. Vagy legalábbis az kéne legyek. Azért ha ebből kimásztunk és úgy tűnik semmi kósza növény, vagy isten tudja mi nem vadászik végtagjainkra akkor jobb ha kikérdezem a kölyköt, hogy ki is ő illetve mi történt vele mielőtt ide került.~ Lassan feltápászkodom a földről. Első kísérletből egyből vissza is esek, mert semmi erő nincs a lábamban. ~Mély levegő. Emlékeznem kell, hogy mit tanított a Főnök, hogy irányítani tudjuk a testünk még a leghúzósabb körülmények között is.~ Másodjára már talpon maradok. Erőt veszek magamon és még egyszer benyitok, hogy szembenézzek Azzal...
//dobott szám: 6//
Bár ezúttal tudtam mire számítsak bent, így is rettenetes volt szembenézni Azzal. Bár ezúttal sikerült felülkerekedni Rajta így is teljesen megviselt mind testileg mind szellemileg. ~Muszáj összeszednem magam. Elég szánalmasan festhettem ahogy legutóbb kitámolyogtam innen.~ A legutóbbi megfigyelésem igaznak bizonyult. A raktár végében egy kisebb fajta lángszóró és egy machete hevert. Ám valami azt súgta, hogy nem vihetem magammal mindkettőt és ha valamit megtanultam az elmúlt nap furcsaságai között az az, hogy bízzak a megérzéseimben. ~Jelen helyzetben az inda ellen a lángszóró hasznosabb lenne, de ugyanakkor a machetevel is ki tudom szabadítani, már ha nem acélból vannak azok az indák. Plusz ha kifogy a gyújtófolyadék akkor az előbbi használhatatlan lesz. Meg kétlem, hogy a fiú tudná kezelni ha én nem lennék ott.~ Végül a machetet veszem magamhoz. Alighogy felemelem a megérzésem beigazolódik, mivel a másik eltűnik. ~Különös... Bár Az után már rájöhettem volna, hogy ezen a helyen aztán bármi megeshet.~ Mielőtt kimennék még megpróbálok erőt venni magamon, hogy kívülről lehető legkevésbé látszódjon a megviseltségem. Bár az arcomba sehogy se akar visszatérni a vér. Amikor elhagyom a raktárat egyenesen a fiú felé megyek. Magamban konstatálom, hogy látszólag nem történt semmi komolyabb baja.
-Áh hát még itt vagy. Jó, hogy nem kószáltál el még elvoltam. Ki tudja milyen veszélyek vannak itt. - Az arcom színtelenségét egy mosollyal próbálom elfedni. - Bocs a késésért, de kis segítőtársunknak nem akaródzott velem jönni - közben mutatok a machete-re.
danitig | 2013-07-25 00:41
A főnök hallgatott rám így ki tudtunk helyezni még pár embert, de még így is maradt egy rés. Bevállaltam, hogy figyelek arra a részre is így elkezdtem járőrözni. Közben eltelt 2óra körülbelül történés nélkül már kezdtem gondolni, hogy még sem jön el mikor meg hallottam, hogy valaki közeledik. Fegyvert rántottam és áll j-t parancsoltam, de nem állt meg ismét mondani akartam, de láttam rajta az egyen ruhánkat, de őt ez előtt még nem így megint szólni akartam mikor észrevettem a naplót a kezében, arra gondoltam, hogy a napló hogyan jut hatot hozzá, a nevemen szólított és azt mondta ezt neked hoztam. Mikor oda ért kérdezni akartam, hogy ki vagy de hozzám vágta a naplót és leesett a földre. És mondta, hogy el ne hagyjam megint. Mikor kérdezni akartam, hogy mi van? egy nevet mondott Redrum. És a tolvajról beszélt úgy, mint ha ismerne. Közben felvettem a naplót, de mire felnéztem elment. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mi történt ki volt ő, mert a beszéde alapján biztos, hogy ismert, és ki ez a Redrum, akiről beszélt, gondoltam a napló hoz, van köze és belenéztem, de mikor ki nyitottam a naplót annál a fura idézetnél találtam benne egy kártyát, amit eddig még nem láttam. Mikor közelebbről meg akartam nézni meg szólat a rádió hogy kinél mi a helyzet. Így zsebre raktam a naplót és a kártyát és mentem vissza őrködni. Később mikor jöttek az Ardor Corp - ósok az új találmányukért hogy elvigyék és beüzemeljék akkor velük mentem ki a fesztiválra kíséretként.

20:10-kor a Flemia aktiválásakor minden rendben zajlott, amikor is egyre nagyobb melegséget éreztem a zsebemben, a kártya volt az elkezdett izzani. Nem értettem, hogy hogyan külsőleg sima kártyának tűnt. Néhány perc után abba is maradt. Miközben raktam el a kártyát egy sikolyt hallottam oda fordultam és egy fekete ruhás ember volt előttem véres késsel előtte meg egy vérző ember feküdve. Mikor fegyvert akartam rántani ő gyorsabban lehajolva felém dobta a vérző személyt, nyúlni akartam, hogy, elkapjam, amikor egy erős fájdalmat éreztem a hátamban oda akartam kapni, de azaz ember, akit dobott rám esett és hanyatt vágódtam.
Rögtön éreztem mi a helyzet hogy, ezt nem élem túl de még ezek után is csak arra tudtam gondolni hogy elkapjam ezt a rohadékot.

"Szoba"
Hirtelen felébredvén fel ültem. Nem értettem hogy, mi történik miért nem vagyok halott miután ott le szúrtak és hogy, hol lehetek mi ez a sötétség. Még gondolkodni sem volt időm rajta mikor egy hangot hallottam.
Möraja | 2013-07-25 17:24
Társam nemigazán hajlandó válaszolni, mintha nem is ezen a bolygón lenne. Nem tudom, mi van az ajtó mögött, de véleményem szerint semmi jó, ha ennyire megviselte. Hiába kérdezgetem, kiáltok utána, csápolok, teszek bármit, ismeretlen ismerősöm visszamegy. A bolondja! Előbb-utóbb lerohadnának ezek az indák, akkor mit erőlködik? Miattam? Egy idegen miatt? Megható dolog, az biztos, de igazán nem kéne így törnie magát, meg tudnám érteni, ha csak itt hagyna, akármennyire is nem esne jól.
Megint percek telnek el, aztán kijön, immár mosolyogva, kezében valami villanással. Fegyver, kard, nemt'om, de jól néz ki. A diadal az arcán kicsit megnyugtat, de a sápadtsága láttán még mindig úgy érzem, ezt igazán nem kellett volna.
-Na, örülök, hogy rendesebben látlak. -mosolygok vissza és nyújtózni kezdek, amennyire azt az indák engedik. -Hát, nem volt semmi dolgom, gondoltam, ejtőzök kicsit. Amúgy jobban vagy? Az imént eléggé le voltál strapálva.


-Persze, semmi komoly - mondom ezt még számomra se teljesen meggyőzően. -Korábban se volt nagy gond csak kicsit sok volt mára a meglepetésekből. - ~Remélhetőleg ennyivel megelégszik.~
-Most viszont jobb lenne ha tovább állnánk innen, mielőtt az indák úgy döntenek, hogy inkább marasztalnának. - Óvatosan lehámozom róla azokat amik rátekeredtek majd megnézem nem e tört el valamelyik végtagja. ~Szerencsére pár zúzódáson kívül nem látszik sérülés.~ Ahogy felállok körülnézek.
-Most, hogy ezzel megvolnánk, merre induljunk? Én személy szerint a raktárakat semmiképp nem ajánlanám. Egy fára esetleg felmászhatunk. Elég magasak, úgyhogy lehet fel tudnák mérni a környezetünk valamennyire, de lehet inkább nem kéne kockáztatnunk vagy időt pocsékolnunk vele. Te mit gondolsz, öcskös? - ~Tényleg, még a nevét se tudom. Bár úgy érzem az ismerkedéssel most már ráérünk amíg legalább valami biztonságosabb helyre érünk. Már ha ez lehetséges...~


Nyugton megvárom, amíg lehámozódik rólam minden, nem akarom az izgés-mozgással nehezíteni Megmentőm dolgát. Mikor mindezzel készen vagyunk, kicsit megmozgatom a vállaimat, majd felpattanok és enyhe meghajlással fejezem ki hálámat.
-Köszönöm. -mondom, majd a kérdése hallatán megint körbenézek, hogy találok-e valamit, ami változott a tájban, de semmi. Tanácstalan vagyok, hogy mit kéne tenni, bár a fáramászás lehetőségére kissé megszédülök. Nem, én nemszívesen kapaszkodnék fel olyan nagyon magasra, hogy őszinte legyek.
-Szerintem egyszerűen induljunk erre. -mutatok egy irányba, pontosabban arra, amerre eredetileg is tartottam. -Ha téged kapnak el az indák, majd én mentelek meg.
Majd idejét látom, hogy bemutatkozzunk, kezemet nyújtom az ismeretlennek. -Amúgy Facto vagyok, örvendek. Benned kit tisztelhetek?


~Úgy tűnik mégis csak itt fogunk túlesni az ismerkedésen. Végül is jobb mintha síri csendben sétálgatnánk.~
-Merlock Risthearth szolgálatodra. Szólíts csak Locknak. - Kezet rázok vele. -Mivel jobb ötletünk nincs akkor menetiránynak marad az előre.
Ahogy elindulunk a környék kezd kicsit békésebbnek tűnni, de nem hinném, hogy lankadnia kéne a figyelmünknek ezen a helyen bármikor is. ~No meg itt vannak még ezek az indák. Az se lenne jó ha megint elkapnák valamelyikünk.~
-Jut eszembe, ez inkább legyen nálad. Minden rosszindulat nélkül, de úgy érzem nekem jobb esélyem van pusztakézzel megvédeni magam, ha bármi történne. - ezzel átnyújtva Factonak a machetet.


//elméletileg megvagyunkXD//
Serena | 2013-07-25 19:42
Mi is haladunk. Most vagyunk túl egy hangulatos 3-4 órás skype konferencián ^^
ishida016 | 2013-07-25 20:50
-Yo! Látom végre felébredtél. A nevem Entereri. Nem tudom hol vagyunk. Valószínűleg ki kell jutnunk. És hát... valamiért úgy érzem te is egész kalandos úton kerültél ide.
Előveszem a laptopot és felé fordítom.
-Ezt itt találtam míg aludtál. Látod a képeket meg a neveiket? Szerintem ez egy kód, csak 4 darabban. Ha sikerül összeraknunk, talán kijuthatunk. Értesz hozzá?


- Helló én Sugita vagyok. Mióta vagyunk itt és mi ez a falon, és hogy kerültünk ide, tudod?
- Bár előbb inkább nézzük a kódot hogy, ki jussunk, de nem igazán értek az illyes mihez.


-Nos én körülbelül egy órája ébredtem. Ezek pedig azok aminek látszanak a falon.
~Nem valami bőbeszédű gyerek.... Mondjuk az is biztos hogy oka van a hallgatásának. Én is okkal hallgatok el magamról a dolgokat~
-És azt nem tudom hogy hogy kerültünk ide, de az biztos hogy nekem nem itt kéne lennem. Na de a képek. Szerintem úgy kéne csinálni hogy....


Kód: 3 4 2 1
[ Módosítva: 2013.07.25 20:51 ]
Elayan | 2013-07-25 20:56
//Ja, Skype konferencia. Már csak azon kéne túllépnünk, hogy Serenat vagy Hassan nyírassuk ki előbb.Kuncog//
spoiler Kinyit
Viccet félretéve, én piszok jól szórakoztam.
[ Módosítva: 2013.07.26 8:54 ]
Serena | 2013-07-25 22:49
Dettó elhülyéskedtünk 4 órát és alig haladtunk, de hangulat nagyon adta
Azt mondtátok, hogy Hassant mi "lányok" összetartunk Pityergő baba
[ Módosítva: 2013.07.25 22:49 ]
Heyes | 2013-07-25 23:41
Önmagam árnyékaként bolyongok a tömegben, egyetlen gondolattal a fejeben. : „ÉN Tehetek róla” , „ha másképpen csinálom, akkor talán...”. Nem figyelem mi történik körútölem, a tömeg egyetlen masszává folyik össze. Egyszer csak valakinek neki ütköztem. Ez kizökkent a melankóliából Valamit halkan mond, de nem igazán értem. Megszólalni sincs időm, de már megy is tovább. Amikor magam elé nézek egy kártyát látok a földön. Lassan érte-nyúlok és felveszem. - Biztos az ejtette el akivel az előbb összeütköztem. - fordulok próbálom megtalálni, de már eltűnt a tömegben. Kezemen a kártyával és elindulok hátha sikerül még utolérnem. Ahogy elindulnék utána egy ismerős alak tűnik fel előttem. - Ez az a fura szemű fickó korábbról. - Alig hogy észere vettem elindult felém, kezében vásári kaját szorongatott, amit nagyban majszolt. Amint a közelembe ért kedélyesen megszólalt.
- Kérsz? Ja, bűnbánatod van? Felesleges. Időben elhagytad a süllyedő hajót, jól döntöttél. Ezen nincs mit rágódni. Az élet kegyetlen és a túlélésre ösztönöz. Nem? Dehogynem! Rólam például megfeledkeztél annak idején, mert egy egoista barom vagy. És élek! Szóval fel a fejjel, ha jól viselkedsz még segítek is neked.
~ Mégis miről beszél? Biztos ö piszkálta meg a Tlalok-ot is. ~ Mielőtt kérdőre vonhattam volna vidáman megpaskolt és ott hagyott. Úgy döntöttem üldözőbe veszem, a korábbi kártyát a farzsebembe tettem és a nyomába indultam. Azonban ő felszívódott a tömegben. Órákon át keresetem, de nem bukkantam a nyomára.
Valamivel nyolc után egyszer csak elsötétítetek, amikor lekapcsolták az áramot. Aztán mintha egy elő láng lobbant volna fel. Olyan volt mint egy varázslat. Ha nem ilyen állapotban lennék biztos megpróbálnám megérteni hogyan is működik. Aztán az vettem észre hogy a kártya elkezdet felfodrosodni a zsebemben. Azonban amikor előhúztam nem láttam rajta semmi különöset. Egy rövid ideig még forró volt, de aztán elkezdet elhűlni. Ekkor egy fémes villanást láttam a közelemben, egy kés volt. A mellettem álló vére az arcomra fröccsen, a tömeg körülütünk sikítozni kezd. Egy lépést teszek hátra, ekkor látom meg az elkövetőt, egy csuklyás alak. ~ Talán valamiféle pap. ~ Ekkor a tekintetük találkozik. A korábbi áldozatát felém lökni megpróbálok kitérni előle, de csuklyás alak már ott áll előttem. Felém szúr a késével, érzem ahogy a penge a húsomba hatol. A fájdalom végig fut az egész testemen, a számban fémes ízt érzek. ~Biztos vér.~ a tekintetem elhomályosul, egyre halkabban hallom a sikolyokat körülöttem.
~Biztos megérdemeltem.~

[ Módosítva: 2013.07.25 23:42 ]
hassan | 2013-07-26 01:32
//Mi az hogy engem? Pedig még nem is szóltam be senkinek, csak némán csúnyán néztem. Ezek szerint csak kamu, hogy a mai nők a külsőségre mennek. xD Node itt a mi részünk is 20:15-ig bezárólag.//

Az árusokba merülve terelem gondolataim bátyám aggódó arcáról, és egészen magával ragad a fesztivál hangulata. De ez nem meglepő, szeretem az emberek fogatagát, a színes villódzó fényeket és a mindenféle csecsebecséket. Csak az a macska nem hagy nyugodni, honnan ismerhetem?

A vidámnak aligha nevezhető este lassan folyik a maga medrében, a nyugalom és az idegbaj kettősége keveredik bennem, ha a húgom nem lenne mellettem, már biztos egy-két boldog páron teszteltem volna a sokkolóm. Az aggodalom idővel elszáll, bár egyik emberem se jelez vissza, de megkapják majd méltó büntetésüket a tehetetlenségükért. Kénytelen leszek ezek után magam a végére járni a dolgoknak, úgy tűnik túlságosan is sok bizalmat fektettem olyan emberekbe, akikbe kár. A fesztivál hangulata egyáltalán nem ragad magával, a puccos bál képe is csak nyűgként jelenik meg a fejemben, mint az este aligha méltó lezárása. Ám az még messze van. Magamon kívül maximum Shellyre számíthatok, több mint egy év után lehet hogy kénytelen leszek a segítségét kérni olyan dologban, amiben eddig sosem tettem? Nem álltathatom magam tovább, hisz eddig is ki volt téve a veszélynek, gyakran csak a szerencsén múlott, hogy nem keveredett bele a dolgok sűrűjébe. Rágódásom közepette valaki szavakba önti a félelmem.

- Magadra hagytak. Így jártál.

Hirtelen megtorpanok, húgom kezét fogva még mindig, aki ennek köszönhetően szintén kénytelen megállni. A fejem lassan a hang irányába fordul, a szemem világoskék árnyalata pedig vészesen összeszűkül és elsötétedik. Végigmérem a testvérpárt, akik nagy valószínűség szerint kommentáltak az imént, az ő elganciájuk messze felülmúlja az enyém, a pórnép között soha nem viselkedek elegánsan, csak felesleges látszat, erre az álarcra ezen a fesztiválon nincs szükségem. Valamiféle furcsa erő árad belőlük, egy olyan erő, amire most nekem is nagy szükségem lenne. Meglepő szemszínük ezt csak tetézi, azonban tekintetem mit sem változik.


- Nahát ikrek! – szólalok meg meglepetten. Ritkán látok hozzánk hasonló testvérpárt. Mintha csak magunkat látnánk… vagyis nem egészen. Micsoda erős kisugárzás… Vajon milyen emberek lehetnek?

Egyetlen megjegyzést eresztek csak el a srác felé, feltehetőleg ő szólt be.
- Nem vagyok egyedül, a húgom velem van és ez így is marad.

- Eltelt x idő és te most is úgy viselkedsz, mint egy dadus. A végén szegény lány összetörik, hacsak egyszer magára hagyod.

- Cöh – a szemem mellett már a szám is keserűen húzódik, főleg hogy valaki megpróbál beleszólni abba, hogy mit hogyan csinálok. Furcsa mód kevésbé lep meg az, hogy úgy beszél, mintha ismerne. Ahogy tovább beszélnek, belegondolok, hogy ez a fura srác nem is különbözik tőlem olyan sokba. Bár fogalmam sincs miről beszélgetnek, a fintor eltűnik az arcomról és inkább Shelly reakcióját figyelem szótlanul.


- Ismernem kellene titeket? – mosolygok meglepetten, „Biztos emlékeznék egy hozzánk hasonló ikerpárra…”.
- Elárulod a neved? Én Michelle… - kezdeném a bemutatkozást, de a lány már fivére felé figyelt. Majd valami nagyon furcsát mondott…
- Győzelem? Széttéptek? Nem értelek… - Erre vigyorogva kezembe nyom egy kártyát. Meglepetten meredek rá. „A fehér cica…!” Teljesen ledöbbentem. Hirtelen azt sem tudom mit kérdezzek, erre a lány csak int egyet és testvére után indul…
- Várj… - kiáltok utána, de mit sem törődve velünk eltűnnek a tömegben.


Mikor a lány egy – egy kártyát nyújt át, eszembe se jut, hogy megnézzem a húgomét, vagy hogy nem-e egy csapda vagy valami trükk, önkéntelenül is elveszem és egyetlen pillantással nyugtázom, hogy egy fekete macska van rajta. Rögtön az ingem zsebébe csúsztatom és szótlanul nézem, ahogy a két szerzet távozik. „Mi a fene…ilyen szintű sértéseket se sűrűn engedek el a fülem mellett, főleg nem idegenektől. Kik lehetnek ezek?”

Megszorítom bátyám kezét, nem tudom szavakba önteni, amit érzek, de így talán megérti. Ugyan abban a pillanatban ragadja meg ő is kezem kicsit erősebben.
- Utánuk menjünk?


Shelly megszorítja a kezem, pont mikor én is az övét. A kérdésére szó nélkül is egyértelmű választ adok, elkezdem magam után húzni az ellenkező irányba. Az aggodalmam érezhetően önkéntelenül is szivárog át telepatikusan, fogalmam sincs mi a fene van ma, de biztos hogy nem véletlen semmi, ami itt történik. Gyorsan le akarom tudni a fesztivál hátra levő részét és a Flemia bemutatása után lelépni innen.

- Ha így gondolod, legyen. – kistáskámba csúsztatom a kártyát és gondolataim egyre csak az ikrek körül kavarogtak. „Kik voltak ezek? Mit akarhattak tőlünk? Mi ez a kártya? Mi van a macskával? Fogok még velük találkozni?” Hiába követték egymást a kérdések, válasz egyikre sem akadt. „Talán csak meg akart tréfálni valaki?” Nos erre az egyre sajnos tudtam a választ, ez nem tréfa…

20:10 a Flemia bemutatásának ideje. Még én sem láttam saját szememmel a technikát, így kíváncsian figyelem a prezentációt, ám a furcsa melegség miatt nem bírok rendesen koncentrálni. Kirántom a kártyát a zsebemből, abból érkezett a meleg, azonban csak az érzés marad meg, semmi szokatlan nincs vele. Összeszűkül a szemöldököm, közben veszem csak észre, hogy valami ráfröccsent az ingemre… vér.

- Végre láthatjuk milyen is a Flemia… - de gyönyörködés helyett valami más történik, hozzám simuló kistáskámból melegség árad, hirtelen indíttatásból kikapom a kis kártyát, azonban semmi furcsaság nincs vele. Az egyetlen érdekes dolog, hogy bátyám ugyanebben a pillanatban rántotta ki saját kártyáját… ez azért gyanús. Épp megszólítanám, de elakad szavam… vér.

Felnézek és látom, hogy az előttünk álló párból fröccsen ide, akik pont úgy néznek ki, mint az ikerpár úgy egy órával ezelőttről. Egy csuklyás alak, aki feltehetőleg leszúrta őket felénk löki a testüket, Shellyt meglököm a másik irányba így pont kettőnk közé zuhannak. Így viszont túl nagy lett a távolság közöttünk, és mihelyst szembefordulnék a támadóval, az már a késével a húgom mögött van. A szám ordításra nyílik, de egy hang sem jön ki rajta, próbálok felé ugrani és jól képen törölni a pasit, még nincs minden veszve…

Még fel sem fogtam a történeket, hirtelen lökést érzek. A világ lelassul, látom, hogy a gyönyörű szőke lány zuhan közénk. Bátyám kétségbeesetten ismét felém nyúl, a szája szóra nyílik… egy hasítás… melegség árad szét testemben… a földre hanyatlok… látom, ahogy saját vérem szivárog körülöttem…

Ez nem lehet igaz… miért történik ez… nekem még el kell mondanom… bátyám, tudnod kell… én…

Mikor látom, hogy a tőr végigvágja a húgom, lefagyok. A kezem nyújtva remeg a levegőben, a szám nyitva, de egy szó sem jön ki rajta, a szemem pedig elkerekedve hitetlenkedést tükröz. Annyira lelassul minden, hogy szinte észre se veszem a számból kicsorduló vért és a mellkasomból kiálló tőrt. Térdre esek, majd arcra és utolsó erőmmel testvérem kezébe kapaszkodok. Fura kódok táncolnak a lecsukódó szemem előtt, ez lenne a vég?

Hogy lehetek ennyire balszerencsés…legalább Shellyt meg tudtam volna védeni. De biztos nem halt meg…nem…adhatom fel…a reményt…

[ Módosítva: 2013.07.26 3:40 ]
Serena | 2013-07-26 15:18
Este jön a mi közös kis esszénk délelőtt befejeztük ^^ Megúsztam Hassan sokkolóját ő meg megtartotta a szemeit micsoda happy end
Amarillis | 2013-07-27 03:22
Kinyitom a szemem a hirtelen sokk után és rögtön a húgom keresem, szerencsésen tapasztalom, hogy csak eszméletlen és mellettem fekszik. Kisimítom a haját az arcából, majd elkezdem halkan szólongatni.
- Shelly...Shelly ébredj!


Csukott szemmel fekszem, távolról egy hangot hallok, ami engem szólít. "Csak még öt percet..." gondolom, de nem akarja abbahagyni. Lassan kinyitom a szemem, látom bátyám kétségbeesett arcát.
- Mi az bátyó?


- Jól vagy? - felsegítem a földről és elkezdem leporolgatni a ruháját, csak ekkor veszem észre, hogy nem vagyunk egyedül. A szemem sarkából két lányt látok, de egyikőjüket se szólítom meg, lerí róluk, hogy nem az elitek közül jöttek.

- Persze, minden rendben. De hol vagyunk? - kérdezem, miközben körbenézek, egy lányt veszek észre, aki a sarokban ücsörögve minket figyel és egy másikat, aki a földön fekszik, épp a szemét nyitogatja.

Víz csöpögő hangjára ébredek. Fáj az oldalam, de nem tudom miért. Kinyitom a szemeimet, de még fekve maradok. Hangokat hallok, fülelek. Felpillantok, hogy lássam az egyetlen fényforrást, az eget. Egy mély lyukban vagyok. Lassan oldalra fordítom a fejem. Két oldalt rácsozott átjárók terülnek el, így arra nem mehetek. Érzékelem, hogy nem vagyok egyedül. Feltápászkodom, észlelve, hogy csurom víz és vér vagyok. Mégis mit keresünk itt mindannyian?

Vízcsobogásra ébredek, és eléggé lucskos vagyok, de a szúrt sebeimnek semmi nyoma. Gyorsan ellenőrzöm a táskám és megnyugszom, hogy a cuccaim megvannak. Körbenézek a veremben először a falakon lévő villódzó jelekre leszek figyelmes és a két kőszoborra, ami egy szárnyas oroszlánt és egy kígyót mintáz. Felnézek, látom, elég mély veremben vagyunk és már javában éjszaka van. A sikamlós és sima falon képtelen lennék kimászni. Mikor lenézek, a földre észreveszem a földön három szintén lucskos illető fekszik. Ketten ikreknek tűnnek és felsőbb osztálybelinek, míg a másik fiatal lány átlagos középosztálybelinek tűnt. Kíváncsi vagyok, hogy reagálnak, ha felébrednek, ezért elhúzódok egy sötét sarokba, előveszem a múlt heti JUMPot és lapozgatni kezdem, közben megfigyelem őket fél szemmel, de úgy teszek, mintha igazából hidegen hagynának.

Nekiindulok felderíteni a terepet. Látom, hogy 4-en vagyunk, rajtam kívül 2 lány és egy fiú. Két gazdag kölyök és egy helyes kis fekete. Róla lerí, hogy nem halmozták el pénzzel. Miután veszélytelennek ítélem meg őket, remélve, hogy nem tévedek, elkezdek körülnézni. A falak érdekesek, hasonló jelek villannak fel rajta, mint amikre emlékszem, csak nem tudom honnan. Megérintem az egyiket és mintha egy sima üvegfelületet tapintanék. Zavartan húzom el a kezemet.
~ Ki kell jutnom valahogy, hogy kiderítsem, a családomnak nem esett baja! Mégis mi történt a Fesztivál alatt? ~


A földön fekvő lány lassan feláll, körbenéz. Majd szó nélkül elindul felfedezni a terepet. A mocskos falat tapogatja és szemében aggodalom tükröződik. Zavartan visszahúzza a kezét és egy pillanatra elveszti az egyensúlyát. Azonnal odasietek, megragadom a karját, miközben térdre esik.
- Jól vagy? Fáj valamid?


Hirtelen megszédülök, térdre esek és csak azt érzem, hogy valaki megfogja a karom.
- Jól vagy? Fáj valamid?
Ahogy felpillantok, látom, hogy a szőke lány az.
- Igen, köszi – válaszolom. – Hol vagyunk? Tudod, hogy mit keresünk itt?


- Sajnos nem. De talán ő igen... - mondom, miközben a sarok felé nézek. - Ne haragudj... - szólítom meg a sarokban lévő lányt, de ide sem figyel. Ezért közelebb megyek és oda hajolok hozzá. - Ne haragudj...

Összeráncolt szemöldökkel nézem a párbeszédet, nem szívesen szólok bele, elvégre Shelly mindig is szeretett szocializálódni… négyen mégis többre megyünk, mint egyedül. Ránézek megint a sarokban gubbasztó lányra és felé sétálok, ekkor látom, hogy a húgom is odamegy és meg is szólítja, így inkább csak szimplán megállok és a falnak dőlve várom a fejleményeket.

Érdeklődve követem a szöszit, hátha kideríthetünk valamit.

Látom, ahogy a féltő bátyócska ébresztgeti a dédelgetett kishúgát. És figyelem, ahogy a földön fekvő kislány fél szemmel szintén követi az eseményeket. A srác sanda tekintettel felmér minket közben, süt belőle az arrogancia és szinte becsmérel, hogy lenéz rám. Legszívesebben megrendeztem volna, de nem akartam a húga előtt bántani a kis ficsúrt. A középosztálybeli hölgyemény megunja az alvót színlelést és elindul felfedezni a kis vermünket, de közben megszédül a kislány és a gazdag lány odafut hozzá, hogy elkapja. Váltanak pár szót, majd megszólít a kis szöszke: "- Ne haragudj... - Ne haragudj..."
Fel sem nézek a mangámból és közlöm: - Én nem haragszom. Kellene


- Nem így gondoltam - mosolygok kedvesen. - Te tudod, hol vagyunk és hogy kerültünk ide?

- Nem, de nem az fontosabb, hogy miként jutunk innen ki? Észrevettek valami fontosat? Én megláttam a kőszobrokat két oldalt a kígyóst és az oroszlánost valamint a fura vibráló jeleket a falon. Aztán vártam a ti reakciótok a szituációra és közben mangát olvastam.

A falak tükörsimák, és ahogy nézem nincs kijárat. Más nem tűnt még fel. - válaszolom.

Körbenézek én is, odasétálok az egyik rácshoz, majd a másikhoz, de az állatszimbólumokat kivéve nem tűnik fel semmi különleges. Odamegyek az oroszlánhoz és önkéntelenül is megérintem, hirtelen eltűnik onnan a rács. – Hát akkor induljunk erre. – elkapom húgom kezét és húzom magam után a szabaddá vált úton, ami rögtön elágazásba torkollik.

- Várj már bátyó! Nem indulhatunk el csak így! - állok meg hirtelen. - A többiek is ki akarnak jutni szerintem... na meg, azt se tudjuk, hova vezet ez az út és mi vár ott ránk. Össze kellene beszélni.

- Most mi van? - nézek rá a kislányra, akit szintén megleptek az események. - Mi is menjünk?

Értetlenül bámulok vissza rá, rápillantok a megszeppent szöszire, akit a fiú rángat maga után, majd intek a fejemmel.
- Akkor menjünk mi is erre. Többen nagyobb eséllyel találjuk meg a kiutat.


- Vagy harapunk fűbe egyszerre..... - mondom hűvösen.

- Ha itt maradunk, akkor úgyis mindegy, nem? - kérdezek vissza.

"Nekem 8 majd előreküldjük azt az öntelt hólyagot kutyatápnak" gondolom, majd utánuk megyek
- Amúgy, hogy hívnak? - kérdem a kislányt miközben baktatunk (a nagyon incestnek tűnő testvérpár) pár után.


- Levarine vagyok. És te?

- Szia Levarine! Carla vagyok, Varjúnak becéznek. Neked van valami egyszerűbb neved?

- Örvendek - válaszolom. - Nincs, ez a legegyszerűbb. Odafordulok a szöszkéhez, aki éppen vitázik a sráccal. – És te ki vagy?

- Én Michelle vagyok, a bátyám pedig Michael. - Bátyó, lehetnél kedvesebb kicsit... jelzem neki telepatikusan.

- Szia Michelle!- a fiúról tudomást se veszek, mert rühellem az ilyen ficsúrokat, akik ennyire elnyomják a másikat.

Megszorítom húgom kezét és telepatikusan küldöm a fejébe: Nem kéne idegenekben megbízni. Ha már saját bizalmasaimra se számíthatok, mit várjak olyanoktól, akiket nem is ismerek? Bár ezt biztos nem értette, hiszen a telefonálgatásokról és a mai eseményekről mit sem tud.

- Sziasztok - mondom, de a srácra csak rásandítok, lerí róla, hogy tudomást sem akar venni rólunk.

- Bemutatkozás helyett inkább azt kéne eldönteni, hogy merre induljunk. - fordulok feléjük és próbálok olyannyira normális hangon beszélni, amennyire ebben a szituációban szükséges.

- Mész előre? - kérdezem kihívóan.

- Egyszerűbb megszólítanunk a másikat, mint te "kislány" meg "szöszke" és "csúnyán néző srác". Nem?

Szó nélkül hagyom a megjegyzést, ennél azért több kell, hogy bárkire is időt pazaroljak. – Akkor menjünk. – elindulok balra, magammal húzva a húgom.

- Asszem megkaptuk a válaszunk...

- Ti emlékeztek mi történt veletek, mielőtt idekerültünk? Én elvileg meghaltam... vagyis az utolsó emlékem, hogy leszúrnak. Nem értem... csak álom lett volna? Vagy most álmodok? - fordulok kérdőn a többiek felé.

- Először megölték a furaszemű fazont, aki a napokban követett. Aztán a csuklyások olyan gyorsan végeztek velem is, hogy nem volt időm reagálni... Majd egy laboratóriumban ébredtem ilyen fura szerzetek matattak körülöttem fura gépekkel, majd mikor végeztek bedobtak ide. - mondom, majd magamban kiröhögöm őket.

- Én tiszta vér voltam. De minden homályos. Nem hallhattam meg, hiszen itt vagyok. És hogy álmodnánk! Mind ugyanazt?

- Én nem értem ezt az egészet. De most, hogy mondod, mi is találkoztunk egy furcsa testvérpárral, akik érdekes dolgokat magyaráztak és mintha őket láttam volna meghalni... csak valami illúzió lett volna? Hiszen ti sem tűntök halottnak. Ez valami kísérlet lehet akkor? Vagy csapda? - gondolkodok hangosan.

- Lehet bedrogoztak minket és hallucináltunk!

- Én a családommal voltam azelőtt. Ital sem került a kezembe, hogy bármi ilyesmi megtörténhetett volna. Én is láttam egy szivárványszemű fiút. Lehet, hogy ugyanazokat láttuk?

Szótlanul hallgatom a beszélgetést, feleslegesnek érzem a beleszólást. Csak minél előbb ki akarok jutni innen és hazamenni, már totál elegem van ebből a napból. És úgy tűnik ezzel a gondolattal nem vagyok egyedül.

- Haladjunk és figyeljünk az útra, hátha észreveszünk valami fontosat, esetleg egy kijáratot! - zárom le a beszélgetést. Majd előveszem a JUMPot és ballagok tovább a sor végén az lapozgatva.

spoiler Kinyit
//Ide összefoglalom a kódjainkat.//
Választott állat: szárnyas oroszlán
Dobásaink: 2, 2, 4, 8
Választott irány: bal
[ Módosítva: 2013.07.27 3:24 ]
Elayan | 2013-07-27 08:52
//Szépen összeszedted Amarillis. És csak belekerült a kutyatápos rész. Habár csak gondolatként.Kuncog//
Serena | 2013-07-27 11:00
//Jah mindennapi hülyeségeim megvannak Hassan lesz az kutyatáp Nem is lett hosszú, pedig 6 óra végeredménye//
[ Módosítva: 2013.07.27 11:03 ]
Möraja | 2013-07-27 12:44
//Most nézem, mi kihagytuk a kód összesítését >.> Gomenne
Szóval:
5, 6, 5, 6
Na, egész könnyű megjegyezni//
Amarillis | 2013-07-27 15:21
// Köszi, igyekeztem. Gondoltam, Szerit ne fosszuk meg a stílusától... Fel sem tűnt, h ilyen sokat konfoltunk... csak úgy repül az idő, ha jól érzi magát az ember.^^//
kill-o-matic | 2013-07-27 21:08
A fesztiválra megérkezve még mindig a lapokon járt az agyam, de kellően nyitva tartottam a szemem ahhoz, hogy esetleg észre vegyem a Színesszeműt. Egy kávézó teraszán pillantom meg őt...
~Ideje feltennem a kérdéseim!~ - Indultam meg felé kissé durcásan, haragudtam rá, amiért ott hagyott. De mire odaértem, ennek nyoma veszett.
- Nocsak, mégis eljöttél.
Mondta egy "Á, már vártam rád." féle mosollyal és folytatta.
- Nem félsz attól, hogy meg fogod bánni? Az elválásunk előtt azt mondtad nem akarod még egyszer ugyanezt végigvinni.

Kényelmesen helyet foglaltam a vele szembe levő széken és rendeltem egy forró kakaót remélve, hogy ez a beszélgetés elég hosszú lesz ahhoz, hogy azt el is fogyaszthassam.
-Sajnálom, ha elfelejtettelek téged...Emlékeim szerint mi még soha nem találkoztunk és a "betörésed" után se jutott eszembe semmi, se rólad, se a naplóról, vagyis arról egy dolog, az "Automation" szó. Tudsz erről valamit? - Kíváncsian vártam válaszát, de eszembe jutott, hogy talán a lapokkal kapcsolatban is mindentudó, így arról is elmondtam mindent, nem is kicsit éreztetve azt, hogy bizony az én memóriámmal nincs probléma! (Pedig tudtam, hogy ő se hazudik...) A teleírt lap nagy részét visszadiktáltam, a térképszerű lapot is felvázoltam szóban, és a maradék két rövid üzenetet is megemlítettem. (Shall we dance?; Athal a kulcs.)
- Sajnos még túl sok mindent nem árulhatok el. Ez egyrészt benne van a Szabályzatban, másrészt ostoba vagy, ha azt hitted az inasod nem tart külön megfigyelőket, hogy minden lépésedről tudjon.

~Ha annyira ismernél tudhatnád, hogy szándékosan szóltam neki, így ha bármi is történik velem, arról tudni fognak.~
De annyit célszerű lenne átlátnod, hogy nem véletlenül halásztalak elő. Athal hála az égnek mindent megtett, hogy kapjunk még egy esélyt és végig vigyük azt, amit legutóbb abbahagytunk. A Kasumi kegyetlen és halálos méreg mindenki számára… talán ezért is szálltál ki félúton. Ezt nem tudom megmondani. De ezt tartsd magadnál és semmiképp se add át másnak.
-Ez micsoda? - Kérdeztem, miután a kezembe nyomta a kártyát, majd a nadrágzsebembe süllyesztettem.
-É-és...mit csináltunk mi együtt, mi ez a Kasumi és mi közöm hozzá? Mi történt a múltban? Kérlek áruld el, hadd emlékezzek! - Kértem szomorú hangon, mert már bűntudtatom volt emiatt az egész miatt. Semmire sem emlékszem és ez idegesít, elszomorít, megőrülök tőle. Még ha csak azt mondaná, hogy elfelejtettem amikor kölyök korunkban együtt labdáztunk, hát na, van ilyen! De ezek a dolgok túl fontosnak tűnnek. Az arcára pillantva láttam, hogy megint szomorú miattam...emiatt én már inkább meg se szólaltam. Szerencsére nem alakult ki a kínos csend, mert újból beszélni kezdett.
- Innentől nincs más dolgunk, mint a legjobbakat remélni. Most pedig indulj előre, aztán fordulj jobbra. Ott elég nagy a tömeg ahhoz, hogy eltűnj a megfigyelők szeme elől. Hidd el, később még találkozni fogunk.
Az volt a tervem, hogy végig a megfigyelőim szeme alatt maradok, de úgy éreztem, hogy jobb rá hallgatnom. Később talán tisztázhatjuk is az egész múlt témát. Megittam a maradék kakaóm és útnak indultam...

20.10:
Egy padon ültem, meleg péksüteményt majszolva, újra fesztiválos hangulatban. Végre lekapcsoltak a fények, már egy ideje vártam erre. ~Na, jön a nagy bumm!~ Bekapcsolták a Flemiát, de egy percig se gyönyörködhettem benne, a nadrágzsebem felforrósodott, felálltam a padról, ijedtemben odakaptam, de semmit nem éreztem...kivettem a kártyát a zsebemből, forgattam, a fény felé emeltem, a két tenyerem közé vettem, de a forróságnak semmi nyoma nem volt. Amikor visszatettem a zsebembe, a kártya már teljesen lehűlt.
Épp beleharaptam a perecembe, amikor vér fröccsent az arcomra. Mindenki sikoltozni kezdett, de én naivan felnéztem az égre, hátha csak eleredt az eső, majd magam mellé...ekkor teljesen lesokkoltam, a perec kiesett a kezeim közül, utolsó pillanataiban még farkasszemet néztem a földre hulló Színesszeművel. Tudtam, hogy el kell innen tünnöm, de a testem nem akart szót fogadni.
~FUSS! MENEKÜLJ!!!~
A fiú gyilkosa immár előttem állt, a tekintetétől teljesen megbénultam, esélyem se volt kitérni a felém szálló hulla elől. Nem érzékeltem a csuklyás alak mozgását, de hátulról nyilallt belém a fájdalom, önkéntelenül is a földre estem, vér ízét éreztem a számban és levegőt már alig-alig kaptam...
~Mondja valaki, hogy ez csak egy rossz álom...~
A földön még körbepillantottam és láttam a sorstársam arcát, a gyilkosom pedig már sehol nem volt. Lassan elsötétült minden, én pedig már tudtam, hogy ez nem álom. Ez itt a vég...
Sajnálom...

[ Módosítva: 2013.07.28 11:12 ]
Serena | 2013-07-28 23:21
Agathanak úgy tűnik még mindig nincs netje
kill-o-matic | 2013-07-28 23:46
Pedig szükség volna rá az egyes pénztárnál.
Agatha Arashy | 2013-07-29 15:47
//Agatha az egész hétvégét végigidegeskedte, mert a nete mindenhogyan elszállt. :S A mai napon hívtuk a szolgáltatót, mire úgy fest minden gond megoldódott. De egész hétvégén el voltam vágva, ezer bocsánat! Máris válaszolgatok és remélem innentől naponta tudlak titeket nyomon követni. //
ishida016 | 2013-07-29 16:01
//elhiszed ha azt mondom ennyi ember még nem örült annak hogy neked neted lett //
Serena | 2013-07-29 16:43
//Ha hiszi, ha nem ez van XD//
Agatha Arashy | 2013-07-29 17:27
//Valahogy el. xD De látom azért szerzett a játék néhgány jó pillanatot nektek. Heyes és Kill később írnak (az én hiányzásomból kifolyólag :$), de sebaj, még tart a Mini Game.//

Danitig - Ishida
A Kód: hibás.
Ahogy átneveztétek a fájlokat a falakon felderengtek a kódrészletek, hogy egy egésszé álljanak össze, de ez félúton megszakadt. Éles sikoly és egy vészriasztó szirénája hangzik fel fülsüketítőn, egészen három percen keresztül. A szoba közepén lévő lámpás üvege ebbe bele is reped. Még talán két ilyen rohamot bír ki, de utána eltörik, ezzel felgyújtva a szalmát. A bennégés veszélye fenyeget titeket.

Möraja - Erodon
Szabadulásotok sikeres volt.
Az irány amarre tartotok nuygodtnak tűnt. Mindenhol ugyanazok a raktár-fák magasodtak és ugyanolyan közelinek éreztétek a tengert is. Egyre közelebb. Utatok során veszitek észre a fákra szögezett mohos táblákat, amik valamiféle irányt határolnak be, de csak egy pontig. Az írás rajtuk kódrészletnek tűnnek. Utána minden fán háromféle jelzést találtok: egy csillagot, egy keresztet és háromszöget. Amint az egyikhez hozzáértek, az sárgásan derengeni kezd.
Facto: elmédben az ismeretlen lány hangját hallod, de elég szakadozottan, akár egy rossz rádióadás: "Csak az egyik jel vezet ki innen... hat amelyik világít... nyomd be őket és kijutsz!"

Hat jelet kell megtalálnotok az általatok választottból.
Dobjatok a kockával: ha párost dobtok megtaláltok egy jelet, ha páratlant, akkor még keresgélnetek kell.
//Mivel összevonva reagoltok, így 1 reagban 4 dobásotok szerepelhet.//

Elayan, Serenaxd, Hassan, Amarillis:
//Mivel nagyon élveztétek a Skype-csevejt, íme itt a következő témája. //

"A Szárnyas Oroszlán Terme" - jelzi egy krétaírás a balravzeteő úton. Talán egyszer, egy régi mesében volt szó erről a mítikus lényről, amely igazságot hirdetet, ha megválaszoltad egy kérdését. Ősi mende-monda csupán, de amelyikőtök fél az igazságtől, vagy megretten a kérdéstől, ami rá várhat, még mindig visszafordulhat.

Amennyiben tovább haladtok valóban egy kör alakú terembe jutottok, ahonnan négy ajtó vezet tovább. Egy zöld, egy fekete, egy vörös, egy kék.
A terem közepén egy aranyszínű, szárnyas oroszlán mered rátok, rubinszín szemekkel. Büszke és nemesi nagyvad, kit először szobornak nézhettek, de ahogy három lépéssel beljebb merészkedtek, ez a szobor megmozdul, szárnyait kitárja, majd újra összecsukja. Aki belépett, az vissza már nem mehet a bejáratot ugyanolyan zöldes jelű fal fedi, mint a Vízvermet.
Mehettek egyenként, vagy csoportosan, lényegtelen, fejetekben hangzik a kérdés, és mindenkinek más. Ha egyenként mentek a fal senkit nem enged be, vagy ki, és csak akkor tűnik el megint, ha az illető helyes választ adott.

Levarine:
"Minek szárnya oly' hatalmas, hogy átjárja a világot, mégis kevesen tudnak vele repülni?"

Carla:
"Éjbenszálló árnyamat a Hold világítja, szavaimmal holtakat szólítok. Ki vagyok?"

Michael:
"16-an indulunk csatába, 16 ellenféllel harcolunk mégsem győzünk vagy vesztünk sosem. Kik vagyunk?"

Michelle:
"Először puha, idővel változik, de bárhová visszük sosem látjuk egészen. Mi ez?"

//Kimondott válaszotokat vastagon jelöljétek//
[ Módosítva: 2013.07.29 17:33 ]
Elayan | 2013-07-29 19:41
//Akkor a válaszadási limit meddig tolódik ki?//
Agatha Arashy | 2013-07-29 19:49
//Jogos a kérdés.
IRL okaim miatt, Szombat éjfélig hagyok időt reagolni. Szerintem ennyi idő elegendő ahhoz, hogy megfejtsétek a feladványokat.

És ami még fontos:
Átreformáltam a Szabályzatot a mostani helyzetekhez. Remélem így már mindenkinek minden világos lesz a Kártyákkal és a Kódokkal kapcsolatban.
Egységesen mindenki a Mini Game végén kapja meg a Kártyáit, remélhetőleg már egy kis plusszal. //
Elayan | 2013-07-29 21:40
//Igen, én már azt olvasgatom. Remélem hasznosnak bizonyul.

Még egy kérdés a Mini Game kapcsán: A megoldás ugyanaz mind a négyünknek avagy mindenkinek más?//
Agatha Arashy | 2013-07-29 22:18
Elayan írta:
//Igen, én már azt olvasgatom. Remélem hasznosnak bizonyul.

Még egy kérdés a Mini Game kapcsán: A megoldás ugyanaz mind a négyünknek avagy mindenkinek más?//

Mindenkinek más. Ezek szimpla, egyéni fejtörők.

//Szabályzat (vége) frissítve egy új funkcióval//
[ Módosítva: 2013.07.30 0:33 ]
Möraja | 2013-07-30 13:03
A további utunk jóformán eseménytelenül telt, hála a magasságosnak. Fél kezemben a machetével lépkedtem át az itt-ott felbukkanó indákon, néha fütyörésztem egy keveset, már amennyiben társamat ez nem zavarta, és úgy döntöttem, hogy engem mégpedig ez az egész nem fog többet izgatni. Kikerültünk a városból? Na és aztán? Szerintem király. Én legalábbis szerettem álmodozni arról, hogy majd ismeretlen vidéken kalandozok, és lám, mit ad a sors.
Vetek olykor egy-egy pillantást a fura táblákra, a gyanús raktár-fákat pedig igyekszem elkerülni, de ezen kívül semmi érdemlegeset nem tudnék említeni. Csak egy idő után, mikor észrevesszük, hogy a fákon immár nem olyan fura kódok vannak, hanem három jel.
-Hátemmeg? -lépek oda a hozzánk legközelebb esőhöz és véletlenszerűen megnyomom a csillagot. Az derengeni kezd, és valaki megszólal a fejemben.
"Csak az egyik jel vezet ki innen... hat amelyik világít... nyomd be őket és kijutsz!"
Ismerős, de vajon honnan? Szemeim elé szinte bevillan a Kártyám képe, a rajz a rókáról, és máris tudom, kié az a hang.
-A lány... -motyogom, majd a társamra nézek, hogy ő is hallott-e valamit. Ha nem, elmondom neki, amit tapasztaltam, majd a csillagra nézek. -Tehát ilyeneket kéne keresnünk?
Körbenézek a fákon, hogy mennyi van a jelekből. -Ooo, hogyaza....


A sétánk eseménytelensége láthatólag jó hatással van újdonsült utazótársamra. Nyugodtnak tűnik és mintha egyszerűen beletörődött volna az eseményekbe. Ennek bizonyítékaként fütyörészni is elkezd. Én valahogy mégsem tudok teljesen megnyugodni. Folyton ott motoszkál bennem az érzés az előttről, hogy idekerültem. Ahogy az élet lassan elhagyott. ~Mi történt akkor? Miért nem haltam meg? Ez az egész csak egy rossz álom lenne?~ A fejemben kérdések ezrei cikáznak aminek köszönhetően a környezetemre alig figyelek. ~Sok mindenre fölkészítettek. Még a halálra is, de arról elfelejthettek szólni, hogy utána egy furcsa helyen találjuk magunk minden magyarázat nélkül...~
A gondolataimból kiragad amikor a fiú megszólít. ...
-Egy hang? Én nem hallottam semmit. - ~Bár lehet csak a saját gondolataim miatt nem hallottam.~ Miután elmondja mit tapasztalt én is körülnézek.
-Mivel ugyanannyi esélyünk van a többivel is akkor már keressük azokat amit először megnyomtál. Gondolom ha találunk egyet azt is meg kellene nyomni amíg nem lesz 6 világítónk. - Valami hirtelen eszembe jut ami amit már korábban is észrevettem. ~A fiú... úgy beszélt a hangról, mintha tudná kitől származik...~ Mielőtt elindulna megragadom a karját és magam felé fordítom.
-A hang. Tudod ki mondta azt neked? Ismersz valakit akinek köze van ehhez a helyhez? Tudsz bármit amit esetleg elfelejtettél volna megemlíteni? ~Vagy elhallgattál...~ - mondom, talán hangosabban és kicsit ingerültebben, mint akartam.


-Jól van. -vonok vállat és oda is lépek a legközelebbi, nem világító csillagos fához. Megnyomom a csillagot, de nem történik semmi. Hát, ez eddig nem vált be, talán majd a következő. Indulnék is, de a koma ekkor megszólal. Kérdőn nézek hátra.
-Hát... igazság szerint gőzöm nincs, mi a neve. Egyszer találkoztam vele, az ő elmondása szerint már többször, de nem emlékeztem rá. Szerintem a helyhez sincs köze... inkább ehhez. -veszem elő a kártyát és mutatom meg a társamnak.

//dobott szám: 3//

-Egy kártya? - Erről eszembe jut az ami az én zsebeben is ott van. Előveszem és megnézem. ~Alapjában ugyanúgy néznek ki. Csak más írás és szimbólum. Plusz valaki akivel, állítása szerint, már találkozott, de ő nem emlékszik rá...~ Lassan leülök a földre.
-Facto... igaz? Nem bánnád ha egy kicsit pihennénk mielőtt nekiállunk csillagokat keresni? Békésnek tűnik ez a hely és kicsit jobban megismerkedhetnénk, ha már így összehozott minket a sors. Még a helyről is talán megtudhatunk valamit. Kezdésnek, egészen véletlenül annak az illetőnek, akinek szerinted a hangját is hallottad az előbb, nem volt furcsa szeme?


-Háhá, szóval neked is van! -derülök fel, hogy nem vagyok egyedül. Vetek még egy pillantást a rókára, majd visszadugom a zsebembe. Már mennék a következő fához, mikor Lock leül a földre és ott is akar maradni. A fákra nézek, majd vissza, végül vállat vonok és leülök mellé én is.
-Jól van, eddig számlálót úgyse találtam, ami sürgetne minket. -szögezem le és karjaimmal támaszkodva hátradőlök. Hümmögve magam elé idézem a lány gyönyörű képét, és bólintok.
-De, határozottan, olyan sokszínű volt. Csodálkoztam is, egy ilyen lányra miért nem emlékezhettem korábbról. Elfutott előlem, és alig értem utol, köddé vált. Szó szerint. A Fesztiválon is kerestem, de nem láttam. Amúgy miért kérdezted?


-Szóval tényleg közük van a történtekhez... Azért kérdeztem, mert azon a napon mielőtt idekerültem volna én is találkoztam egy különös figurával, aki váltig állította, hogy már találkoztunk, de én egyáltalán nem emlékeztem rá és, a te esetedhez hasonlóan, egyszerűen eltűnt miután elmondta amit akart. Nem mellesleg neki is sok, konkrétan három, színű szeme volt. Más szokatlan vagy furcsa dolog nem történt veled mielőtt ide kerültél? Vagy... - ~Lehetséges lenne, hogy ő is...? Ha így van nem kellett volna felemlegetnem... Nem. Talán az is egy része a válasznak. Arra, hogy, hogy kerültünk ide.~ - Esetleg azzal a lánnyal?

Erősen töprengek, de semmi sem jut eszembe és fogalmam sincs, mire gondolhat.
-Nézzük csak... a lány elfutott... épphogy utolértem, köddé vált... akkor találtam meg a kártyát is. Utána jött a fesztivál, bóklásztam, kerestem, töprengtem... aztán volt valami... -hümmögök és az államat vakarom, de nem bírom felidézni, hogy mi lehetett. Nagy káosz volt, az biztos és villan is be egy kép valami csuklyásról, de semmi más. Sőt, inkább elkezd hasogatni a fejem, úgyhogy egy torzabb vigyorral csak a fejemet ingatom. -Biztos volt valami, de nem tudom, mi. Mintha... villant volna valami meg... olyan meleg lett hirtelen... aztán arra ébredtem, hogy keltegetsz.


~A leírása alapján egyértelműen vele is ugyanaz történhetett mint velem. Ez pont elég. Nem szükséges, hogy emlékezzen rá. Tapasztalatból mondhatom, hogy nem olyasmi, amire emlékezni akar az ember.~
-Ennyi elég is mostanra. Ha valami fontos biztos eszedbe jut, ne törd rajta a fejed. Jelenleg amúgy is fontosabb lehet, hogy ,,kijussunk" innen. Bár fene se tudja, hogy mi van ezen kívül. Bocs, hogy ennyit faggattalak, de nem szeretem, ha ennyire zavarosak a dolgok, mint ahogy most is. Főleg, ha azok velem történnek. Neked van bármi kérdésed?


-Oké-zsoké. -válaszolom, és megmondom őszintén, örülök is neki, hogy nem kell tovább törnöm a fejem. Legyintek, miközben újra körbenézek a fák sűrűjén. -Semmi gond, megértelek. Nekem is zavaros ez az egész, de előbb-utóbb majd kialakul valami. Mondjuk tény, hogy a városba sem kívánkozom vissza valami baromi hamar. -fintorodom el, közben azon töprengek, felkeljünk-e tovább keresgélni, vagy sem.
-Hmm... nem vagyok a kérdezős típus. De ha már én elmeséltem a történetem, akkor szívesen hallom a tiédet is. Persze csak ha szabad, nem vagyok sértődős. -mosolygok. Nem is a kíváncsiság hajt, egyszerűen csak ki akarom tölteni az időt valahogy, és erre mi alkalmasabb, mint hallgatni a másikat. Persze ha nem szeretne mesélni, akkor egy nagy nyújtózással felkelek, hogy "menjünk csillagokat vadászni".


-Nem jelent különösebb gondot elmondani. Azon a napon mielőtt idekerültem volna reggel egy különös üzenetet kaptam amire találkára hívtak. Amikor elmentem a leírt helyszínre egy elég feltűnő, a már említett, szivárványszemű fickó fogadott. Miután eltűnt találtam egy ehhez hasonló kártyát amin más írás meg szimbólum volt. Azt a kártyát odaadtam valakinek, hogy utánanézzen, de a fesztiválon egy másik szivárványszemtől kaptam egy másikat. Ezen kívül én se nagyon emlékszem másra, csak az után, hogy felébredtem itt. Ez a fesztivál, meg a kinézeted alapján, egész véletlenül, hozzám hasonlóan, nem te is Rewlandből származol?
Miután felállunk javasolom, hogy maradjunk együtt, hiába tűnik egyenlőre veszélytelen ez a csillagkeresgélés


Bólogatva végighallgatom a beszámolóját, a "szivárványszem" elnevezésnél még el is nevetem magam, annyira tetszik. Nem is rossz. Szivárványszem. Tehát ezek szerint nem csak az a lány volt olyan, de akkor azok vagy rokonok, vagy valami nagyobb van a háttérben.
-Ja, Rewlandból, a kócerájos részéből. -válaszolom és nagyot nyújtózva most már tényleg felkelek a földről. Útközben is lehet végülis beszélgetni, a lényeget meg már tudjuk egymásról. Ideje csillagot keresni.
-No, és szerintem maradjunk együtt. Nehogy megint elkapjon valakit az inda, és hoppon maradjunk. -lendítem meg a machetét, persze távol Locktól, nehogy megsebezzem. Ezek után találomra el is indulok egy fa felé és rábökök a csillagra.
-Na, haladás. Eddig akkor 2-nél tartunk. -vigyorodom el, mikor derengeni kezd a dolog. Hehe.

//dobott szám: 4 //

-Bár Matar is elég kócerájos, de gondolom Touhra céloztál. Nem lehetett könnyű életed ott.
Ahogy tovább keresünk meglátok egy nagyobb facsoportot ahol elég sok tábla van. Amikor odaérünk sajnos a táblák nagy részén háromszögeket meg kereszteket látok, de ahogy elmennénk onnan észreveszek egy csillagot amit meg is nyomok. Szerencsére ez is derengeni kezd.
-Ez lenne akkor a harmadik.

//dobott szám: 8//

-Matar Touh-hoz képest egy afféle Menyország 0.5 verzió. Igaz, Touh sem egy pokoli hely, de már eléggé elegem van belőle. -vonok vállat mosolyogva, visszagondolva mindarra, amire emlékszem egyáltalán.
Felmutató hüvelykujjal gratulálok a következő csillag megtalálásához Locknak, majd odalépek a következő fához és rátenyerelek a csillagra. Nem történik semmi. Ellenállok a kísértésnek, hogy megérintsek valami mást, és tovább indulok, enyhe fintorral, miszerint ez most nem jött be. Viszont: már félúton járunk.

//dobott szám: 5//
ishida016 | 2013-07-30 15:05
Amint sorba raktam a képeket, a falakon lévő kódtöredékek felizzottak, de félúton hatalmas zaj közepette az egész folyamat leállt. A zajtól még a lámpánk is megrepedt amin lehetett látni hogy már nem bír ki sok ilyet.
-Nos láttad mit kell csinálni most te jössz. Reméljük másodszorra sikerülni fog mert nem tudom hány "életünk" van még.
Ezzel odafordítottam a laptopot a másik "játékosnak".


- Az előbb a falon a felénél szakadt meg a kód, feltételezhetjük hogy,a kód második fele a rossz így azt felcserélve próbáljuk ki megint a kódot. Remélem most így jó lesz mert szerintem sem bírunk ki már sokat ebből a hangból.

-Nekem is csak ez jutott eszembe, egy próbát mindenképp megér.
Még be se fejeztem teljesen a mondatot de már elkezdtem beállítani az új kódot...

Kód:3 4 1 2
Erodon | 2013-07-30 15:19
-Az biztos, hogy ezzel nem sokan vitatkoznának. Könnyen megérthető, ha megelégeli valaki azt a helyet.
Viszonylag gyorsan rátalálunk a következő csillagra ami világít az érintés után. ~Még kettő van hátra.~


//dobott szám: 8 (valami nem stimmel ezzel a kockával)//

Mormogva bólintok egyetértésem jeléül, miközben megérintem a csillagot a következő fán is. Újabb villanás, így már ötnél tartunk. Fürgén odalibbenek a következőhöz is, és ha szeretné, Lockal közösen érintem meg, majd örömmel konstatálom, hogy ez is megvilágosodott.
-Na, akkor ezek szerint megvan mind a hat. És most? -nézek körbe kérdőn és közelebb húzódom Lockhoz is, hogy lehetőleg ne veszítsük el egymást, ha most valami hirtelen földrengés vagy akármi más katasztrófa következne be. Szívdobogással várom, mi lesz... vajon a lány újból megszólal?


//dobott számok: 4, 6. Szerintem csak azt akarta, hogy minél előbb végezzünk//

//úgy tűnik a kocka szeret minket, úgyhogy részünkről viszonylag gyorsan befejeződött//
[ Módosítva: 2013.07.30 15:24 ]
Heyes | 2013-07-30 18:56
~Mi történt? Emlékszem hogy leszúrtak. Hol lehetek most? Talán kórházban? Nem ez nem lehet kórház. ~ Éreztem hogy valami nyomja a hátam, olyan mintha kavicsokon feküdnék. Az arcomat lágy szelő fújja. ~ Ez biztosan nem egy kórház. ~ Ekkor a törmelékes talajon lépéseket hallók. ~Valaki van itt ? ~ Lassan kinyitom a szemem, majd felülök. Kicsit kábán szét nézek, de nem látok senkit. ~ Tényleg a seb.~ Ekkor megnézem a szúrás helyét, de még csak heg sincs. A fejem kezd ki tisztulni, lassan elkezdem megérteni hogy nem Rewlandban vagytok. Körülöttem romos falak amiket már benőtt a növényzet. Hirten mozgolódást hallok a közelből.
Egy titokzatos csuklyás alak tűnik fel a közelemben. Az arcát nem látom. Amint közelebb ér megszólít.

-Üdv a palotámban, halandó. A nevem Hádész. Már vártam, hogy felébredj!
~ Ez lenne az alvilág? ~ Megérdemelném bár nem hiszem hogy ott vagyunk.
-Palotának kicsit lepukkant a hely és te sem úgy nézel épen ki mint ahogy elképzelnénk egy „alvilág urát.” Szóval hol is vagyunk ki vagy te és hogyan kerültem ide ?
Nagy sóhajtás közepette levette a csuklyáját, láttam hogy egy fiatal fiú volt.

-Én se vagyok okosabb mint te, ott keltem fel nagyjából három perce. - pár méterre arrébb mutatott. Aztán a szeme mintha megakadt volna valamin. Nem mesze attól a helytől ahova mutatott egy pár kihegyezte kőrúd volt. ~ Azok fegyverek? Most talán arra készül hogy megtámad velük. Bár ha megakarna ölni már meg tette volna amikor eszméletlen voltam. Azért jobb óvatosnak lenni.~ Felkészülve arra hogy esetleg felveszi a körutad és megtámad, lelkeztem feltápászkodni. Ekkor azonban hirtelen megszólalt.
-De a nevem elárulom, Sevrennek hívnak. Figyeltelek, amikor ébredtél...elkezdted tapogatni a tested...véletlenül nem egy nyílt sebet kerestél?
-Igen azt kerestem honnan gondoltad?

-K-komolyan? Hát... - Nekidőlt a falnak. -...Nem fogod elhinni, de a Fesztiválon este amikor felvillant a Flemia fénye, pár percre rá megöltek valakit, aztán engem is. Késsel. Persze meghaltam, de most semmi nyoma a szúrásnak...
-Értem, egyébként engem Thom Iados -nak hívnak, szólíts csak Thom-nak. Akkor te sem tudod, hogy hol vagyunk és hogy kerültünk ide. Velem is valami hasonló történt. Nézünk szét hátha találunk valamit.
-Szóval Thom...Igen, valahogy úgy. Menjünk. De előtte valamiben egyezzünk meg...azokat a kőrudakat hagyjuk a helyükön! - Közben a kőrudakra mutatott.
-Renden. Akkor én meg nézem ezen az oldalt, te meny a másikra, ha találsz valamit szólj. - Oda mentem a hozzám közelebbi falhoz és elkezdtem vizsgálni. Ö is így tett a saját oldalán. - Mond csak te nem találtál egy furcsa kártyát.- Módom oda fordulás nélkül miközben, miközben a falról szedem le a növényzetet. Egy kis gondolkodás után válaszolt.

[ Módosítva: 2013.07.30 19:02 ]
kill-o-matic | 2013-07-30 19:01

Ébredeztem...mégis álom volt? Úgy érzem nyitva az ablak is...de most olyan jól esik ez a szellő.
~Mi ez az erős földillat...esett az eső?~
Mocorogni kezdtem és a hátamnak nyomódott az egyik törmelék, nagyjából oda, ahol megszúrtak...ennek hatására úgy ugrottam fel, hogy megszédültem. A hátamhoz kaptam, de nem éreztem fájdalmat, se sebet...és főként vért nem.
~Tényleg álom volt! Hála a teremtőnek!~ Hunyorogtam még a fénytől, de lassan hozzászokott a szemem. Vissza is vontam az előző gondolatom, mert pont ez a hely tűnik álomvilágnak. Észrevéve a másik fiút megijedtem, elsőre halottnak hittem, de mocorogni kezdett. Én pedig "bátor" úrfilétemre a legközelebbi falhoz préselődtem, mintha kaméleon lennék és rajta tartottam a szemem a zombin.
Egy kerek percig se vártam ebben a pózban és a zombi megmozdult, de korántsem tűnt zombisnak, miután felült, úgyhogy, mielőtt még észrevenne leváltam a falról és közelebb sétáltam. Ebben a helyzetben mindegy, hogy mennyire vagyok elővigyázatos, úgy sincs mit veszítenem, úgyhogy inkább odamentem hozzá. Jobb, ha barátságos hangon szólítom meg...vagy nem is! Inkább megviccelem! - Tanakodtam pár másodpercen keresztül.
Mivel csuklyás pulóver van rajtam, felhúztam...szerencsére még így se hasonlítottam azokra, akik megöltek, de legalább titokzatosnak tűntem tőle. Már amennyire ez hiteles egy halászgatyával kombózva...
-Üdv a palotámban, halandó. A nevem Hádész. Már vártam, hogy felébredj! - Kezdtem erőltetett mély hangon.
Elgondolkodott, úgyhogy kezdtem azt hinni, hogy bevette, amikor megszólalt.
-Palotának kicsit lepukkant a hely és te sem úgy nézel épen ki mint ahogy elképzelnénk egy „alvilág urát.” Szóval hol is vagyunk ki vagy te és hogyan kerültem ide ? - Elég határozottnak hangzott ahhoz, hogy rájöjjek, nem hitte el. Sebaj, így legalább megvolt a belépőm!
Sóhajtva húzom le a csuklyát a fejemről és megbarátkozom a ténnyel, hogy ma se kapok Oszkár-díjat.
-Én se vagyok okosabb mint te, ott keltem fel nagyjából három perce. - Mutatok a saját "fekvőhelyemre" és megpillantom az egyik hegyezett kőrudat.
~Hát azt meg fegyvernek készítették oda? Ahogy elnézem neki is van egy...mi ez, valami aréna? Remélem, hogy nem...~
-De a nevem elárulom, Sevrennek hívnak. Figyeltelek, amikor ébredtél...elkezdted tapogatni a tested...véletlenül nem egy nyílt sebet kerestél?
-Igen azt kerestem honnan gondoltad? - Meglepődtem, amikor igent mondott rá...csak egy tipp volt.
-K-komolyan? Hát... - Nekidőltem a falnak. -...Nem fogod elhinni, de a Fesztiválon este amikor felvillant a Flemia fénye, pár percre rá megöltek valakit, aztán engem is. Késsel. Persze meghaltam, de most semmi nyoma a szúrásnak...
-Értem, egyébként engem Thom Iados -nak hívnak, szólíts csak Thom-nak. Akkor te sem tudod, hogy hol vagyunk és hogy kerültünk ide. Velem is valami hasonló történt. Nézünk szét hátha találunk valamit.
~Mi történik velünk? Ez az egész valami rossz vicc lehet...mindegy, ezt kideríteni úgy tűnik, hogy még bőven lesz időm. Szerencsére az új társam nem tűnik rossz embernek.~
-Szóval Thom...Igen, valahogy úgy. Menjünk. De előtte valamiben egyezzünk meg...azokat a kőrudakat hagyjuk a helyükön! - Mutattam rá az én fekvőhelyem mellett lévő igencsak veszélyesnek tűnő fegyverre és magamban reméltem, hogy semmi esetre se kerül sor a használatára.
-Rendben. Akkor én meg nézem ezen az oldalon, te meny a másikra, ha találsz valamit szólj. - A hozzá közelebbi falat kezdte vizsgálni, én is így tettem. - Mond csak te nem találtál egy furcsa kártyát? - Jött a kérdés, ami kicsit elgondolkoztatott.
~Ez az jelenti, hogy nála is feltűnt az ismeretlen alak?~


//Bocs, hogy ebben nincs megkülönböztetve mindenhol színkódokkal, de vacakol a fórum és nem akarja az igazságot. xD//
Heyes | 2013-07-30 19:03
-De, itt van nálam. Szerinted mire jók a kártyáink?- Mielőtt válaszolhattam volna, szólt hogy talált valamit, és menjek oda megnézni. A falón egy felirat volt. Amit ő hangosan olvasott.
-Én vagyok a végzet fordítottja, a halálnak tükörképe.” ~valójában mit jelenthet ez a felirat.~ Ekkor válaszoltam. -Pontosan nem tudom mik lehetnek, de különös módon viselkedett a fesztivál alatt. -Az enyém forróvá vált, de közbe mégsem...és aki adta az egy fura alak volt...egy NAGYON fura alak. - Mondta miközben jól kihangsúlyozta a mondat közepét, majd össze húzta a szemöldökét össze húzta a szemöldökét. -De hagyjuk ezt most, a hideg is kiráz, ha arra az érzésre gondolok, amikor meghaltam! Örülök, hogy élek! Szerintem ez itt egy rejtvény, és ide kell beírnunk a választ. Azt hiszem rájöttem, hogy miért van ott az a két rúd.- Monda mosolyogva miközben elindult a rudak felé ?
-Talán ha megfejtjük, kijutunk erről a helyről... - enyhe bizonytalansággal a hangjában.
-Nem úgy volt hogy hagyjuk azokat a rudakat ? - vontam kérdőre – Szóval nem világosítanál fel mire készülsz.
-Ott van a falon az a hat vonal és mivel filctollunk nincs, ami valószínűleg nem is működne, ezekkel véshetjük bele a tippünket. Játszottál már szerencsejátékot?

- Nem hiszek a szerencsében. -~ A mai nap után biztosan nem.~ Mondtam komoran. Eközben ö oda ért a kőrudakhoz felvet az egyiket és elindult vissza fele. Amikor vissza ért A falhoz támasztotta a rudat majd így szolt. -Gondolkoztál már, hogy mit jelenthet? Nekem lenne egy ötletem. -Most már kezdem érteni mire gondolsz. Nekem elsőre a remény jut eszembe, mi a te ötleted ?- -Én a "kezdet" szóra tippelek. Az mindkettőre igaznak tűnik. "Végzet fordítottja..." kezdet-végzet. A másik fele, "...a halálnak tükörképe" képzelj el egy öreget és tükrözd meg mondjuk egy időtükörrel, fiatallá válik. - így érvel és várta a válaszom.
- Mivel a te ötleted volt próbáljuk meg a "kezdet" először és meglátjuk mi lesz.-
-Akkor...csinálom. - mondta majd felemelte a rudat és elkezdte a vonalakra rávésni a KEZDET szót. Amikor fejezte hirtelen...
[ Módosítva: 2013.07.30 19:12 ]
kill-o-matic | 2013-07-30 19:04
-De, itt van nálam. Szerinted mire jók a kártyáink?
A keresgélés végül eredményre vezetett, egy benyíló részt találtam a növényzet mögött, szóltam Thomnak és hangosan felolvastam a mondatot.
-Én vagyok a végzet fordítottja, a halálnak tükörképe. Annyira ismerős ez a mondat, mintha már találkoztam volna vele valahol...
Thom is idejött, így már ketten voltunk.
-Pontosan nem tudom mik lehetnek, de különös módon viselkedett a fesztivál alatt.
Válaszolt utólag, miközben nézte az írást.
Összehúztam a szemöldököm és elgondolkodtam, még mindig a falat bámulva.
-Az enyém forróvá vált, de közbe mégsem...és aki adta az egy fura alak volt...egy NAGYON fura alak. - Hangsúlyoztam ki érezhetően, közben végighúzva a kezem a hat vízszintes vonalon.
-De hagyjuk ezt most, a hideg is kiráz, ha arra az érzésre gondolok, amikor meghaltam! Örülök, hogy élek! Szerintem ez itt egy rejtvény, és ide kell beírnunk a választ. Azt hiszem rájöttem, hogy miért van ott az a két rúd. - Mosolyodtam el felé fordulva és elindultam az újdonsült ceruzáink irányába. A mosolyom ellenére viszont nem éreztem magam túl jól...valaki idehozott bennünket és most játszik velünk, ez pedig soha nem jó előjel. Még egyszer körülnézve rájöttem, hogy nincs volt más választásom, mint belemenni a játékba.
-Talán ha megfejtjük, kijutunk erről a helyről...
Amilyen bizonytalanul mondtam ki, annyira voltam benne biztos. A bokámon éreztem a fal alatt átbújó szellőt.
~Remélem, hogy ez nincs időhöz kötve. Ki tudja, hogy mennyi ideig voltunk álomban...
-Nem úgy volt hogy hagyjuk azokat a rudakat ? - Kérdezte meglepve, de gyorsan megnyugtatom, hogy ez nem az, amire gondol.
-Ott van a falon az a hat vonal és mivel filctollunk nincs, ami valószínűleg nem is működne, ezekkel véshetjük bele a tippünket. Játszottál már szerencsejátékot?
Felvettem az egyik kőrudat, a vártnál valamivel nehezebb volt...biztos nem vésném vele tele a falat.
- Nem hiszek a szerencsében. - Mondta Thom borúsan...én pedig ezek után meg tudtam érteni.
Visszamentem hozzá a rúddal, amit aztán a falnak támasztottam.
-Gondolkoztál már, hogy mit jelenthet? Nekem lenne egy ötletem.
-Most már kezdem érteni mire gondolsz. Nekem elsőre a remény jut eszembe, mi a te ötleted ?
Ránéztem, majd vissza a falra.
-Én a "kezdet" szóra tippelek. Az mindkettőre igaznak tűnik. "Végzet fordítottja..." kezdet-végzet. A másik fele, "...a halálnak tükörképe" képzelj el egy öreget és tükrözd meg mondjuk egy időtükörrel, fiatallá válik. - Így próbáltam őt logikával meggyőzni, visszafordultam felé és egy "Nos?" tekintettel vártam a válaszát.
- Mivel a te ötleted volt próbáljuk meg a "kezdet" először és meg látjuk mi lesz. - Jött a várva várt beleegyezés, de ettől függetlenül én aggódtam. Ha nem találjuk ki, mi lesz?
-Akkor...csinálom. - Felemeltem a rudat és szépen sorba bevéstem a betüket, amikor végeztem eldobtam a kőrudat és vártam az eredményt. A falon tisztán olvashatóan állt a megfejtésünk: KEZDET
Már csak remélhettem, hogy történik valami. Valami jó...

[ Módosítva: 2013.07.30 19:05 ]
hassan | 2013-08-02 00:01
Csendben haladunk a bal oldali elágazáson, mikoris feltűnik egy hanyagul krétával firkált felirat a falon "A Szárnyas Oroszlán Terme". Csak a fejem tudom csóválni, érdekes vicceik vannak a mai kölyköknek elhagyott csatornákban. Megyek tovább egy fél lépéssel a többiek előtt , ahogy eddig egészen míg be nem érünk egy kör alakú terembe, ahol kisebb meglepetés fogad: Egy szárnyas oroszlán és mögötte 4 ajtó. Ráncolom a szemöldököm és vakarom az állam, hogy mi ez a cirkuszi oroszlán eszkábált szárnyakkal, de egy kérdés hangzik fel a fejemben: "16-an indulunk csatába, 16 ellenféllel harcolunk mégsem győzünk vagy vesztünk sosem. Kik vagyunk?" - Mi a... - mondom ki hangosan - valakinek visszhangzik a hangja a fejemben. - ~Megőrültem volna?~

A piperkőc elindul balra, mi meg követjük.
~ Biztos jó lesz így? Hisz lehet, hogy a vesztünkbe rohanunk. ~
Oldalra sandítok, a mellettem haladó lányra, Carlara. Egy képregényt olvas, és néha el-elmosolyodik.
- Hé, Carla, figyelj... - próbálom megszólítani, de csak elfordítja a fejét és olvas tovább. Bár néha körülkémlel, szóval lehet csak tetteti.


Odasuttogom: - Mit szeretnél?

- Kicsit fura ez az egész, nem? Mind meghaltunk, és mind itt ébredtünk. Emlékszel, hogy mit műveltek veled, amikor feleszméltél?


Olyan fejet vágok, mint akinek szörnyű traumában volt része és ennyit mondok: -Te azt nem akarod tudni...- és szomorúan lenézek.

Meghökkenek, de inkább nem szólok semmit. ~ Remélem most csak hülyéskedik. ~
Visszanézek az előttünk haladó testvérpárra. A srác hirtelen megáll, Michelle pedig nekiütközik a hátának. Próbálom kivenni, hogy mi okozta a felhajtást és meglátom, hogy egy írást bámulnak a falon.
"A Szárnyas Oroszlán Terme"
~ Mi a szösz? ~
Ezután egy terembe érkezünk. Előttünk egy hatalmas oroszlánfejes szobor áll, egy szfinx, ha jól emlékszem a régi mesékre. Gyönyörű rubin szemei vannak. Szívesen odamennék, hogy megsimogassam, de ekkor megmozdul. Ijedten hőkölök hátra. A mozdulatával párhuzamosan egy kérdés fogalmazódik meg a fejemben:
"Minek szárnya oly' hatalmas, hogy átjárja a világot, mégis kevesen tudnak vele repülni?"
~ Mi lehet az? ~
Újra rápillantok útitársaimra és látom, hogy mindegyikük értetlen arccal néz. Vajon ők is hallják?


Az események és saját kavargó érzelmeim feldolgozása egészen lefoglalnak, miközben bátyám irányításában bízva ballagok. Mikor megáll és a falat figyeli én is oda pillantok. "A Szárnyas Oroszlán Terme”. ~Hmmm... érdekesen hangzik, talán arra van a kijárat?~ Egy kör alakú terembe lépünk, ahol megpillantok egy szárnyas oroszlánt, szoborszerű... de mégis, mintha élne... álmodni se mertem volna, hogy létezik ilyesmi... Szívem szerint közelebb merészkednék hozzá...
"Először puha, idővel változik, de bárhová visszük sosem látjuk egészen. Mi ez?" - hangzik fel fejemben a kérdés. ~Egy találóskérdés, ez egy szfinx lenne? Persze, az ajtók... a kijárat... ha megfejtjük... szólnom kell a bátyámnak!~ még ki sem mondtam, máris szorítom kezét és telepatikusan közvetítem felé gondolataimat.


Érzem húgom gondolatait, csak annyit küldök neki vissza, hogy miféle kérdés? Valahogy túl valószerűtlen ez az egész, nem is értem a kérdés lényegét és hogy mire akar kilyukadni, inkább beszélek az oroszlánhoz, hátha megérti, már ezt is kinézem belőle. – Hé te, hol vagyunk és ki a fene szórakozik velünk? – tényleg arra a kérdésre kéne válaszolni?

Megrántom bátyám karját. Bátyó! Ez egy szfinx, nem jutsz semmire, ha beszélgetni próbálsz vele... azt mondod valószerűtlen, hogy találós kérdésre kell felelni, de reálisabb egy szárnyas oroszlánhoz beszélni? Figyelj már ide!

A háttérben állok és figyelem mi történik a testvérpár között, közben a fejemben újra meg újra felhangzik a kérdés. Mi van, ha nem jól válaszolunk?

- Fene essen akkor bele, tuti hogy mindannyiunkat bedrogoztak, és azért látunk ilyenek. Szóval válaszolnom kéne? - az első dolog, ami eszembejut erről a kérdésről az a sakkfigurák, ezért beleordítom az oroszlán képébe.

Mikor beérek a terembe, egyből kiszúrom a termetes nagymacskát, ami egy szfinx, de nem veszek róla tudomást, amíg nem hangzik fel a fejemben a találós kérdés: "Éjbenszálló árnyamat a Hold világítja, szavaimmal holtakat szólítok. Ki vagyok?"
Elkezdek gondolkodni, majd rájövök ez a kérdés annyira nem tárgyilagos, hogy nagyon sok dologra igaz... Egy szfinxtől többet vártam. Lehet ez nem is szfinx csak egy troll szfinx álruhában. Felesleges gondolkodni egy ilyen abszurd talányon. Bekiabálom a nagymacska arcába: - Kuvik! - és mint aki jól végezte dolgát, odafordulok a lányokhoz. - Tőletek mit kérdezett?


Felkapom a fejem a gazdag srác erőteljes hangjára. Sakkfigura? Majd Carla kiabálja, hogy "kuvik". Érdekes...
- Mert mi volt a tied? - kérdezek vissza.

- Egy nagy blődség. Szerintem szegény nagymacska beszívott és hülyéket beszél...

Elgondolkodom a találós kérdésemen és csak fél füllel figyelem a kiabálást az oroszlán felé, teljesen mást mondanak, és ebből sejthető, nem ugyanazt kaptuk. Ennyire különböző tipp nem lehet...
- Az enyém valami puha és változó... és akárhova viszük nem látszik teljesen... - gondolkodom hangosan.


- Szerintem az enyém a szél lesz. - motyogom, bár kétségek gyötörnek, de odafordulok a szfinxhez, és a szemébe nézek - Szél - mondom hangosan.

- Azt hiszem meg van! - mélyen a szfinx szemébe nézek. - A fejünk teteje. - mondom bizakodva (kutacs).

//Azt azóta se vágom miből látszik hogy piperkőc vagyok, mikor egy normál ing meg egy rövdgatya van rajtam, de jó. xD A továbbiakban pedig maradunk egy irány orientáltak, bár a válaszadás helyességéről ugyebár nem esett szó, gondolom majd kiderül. Legalább most már nem csak Serena az egyetlen aki beszívva érzi magát, hanem én is. xD//
Serena | 2013-08-02 00:05
Én nem vagyok beszívva -.-
Teljesen ura vagyok a szituációnak
[ Módosítva: 2013.08.02 0:07 ]
hassan | 2013-08-02 00:11
//Akkor most már én is ura vagyok ezek szerint. //
Serena | 2013-08-02 00:12
Jah megkímélted a szegény nagymacskát a sokkolós erőszaktevéstől Gentleman!
hassan | 2013-08-02 00:14
//You got a disznópörzsölő in your pocket! Wanna use it? Yes/No
Disznópörzsölő is not very effective...//
Elayan | 2013-08-02 00:17
//Eddig abban a tévhitben voltam, hogy attól kímélte meg, hogy nyárson sütve megegyük. :o
Hassan, a viselkedéséből is lerí sok embernek, hogy milyen típusú és a karaktered felhúzott orra és irányítási vágya... Hm...//
[ Módosítva: 2013.08.02 0:46 ]
Serena | 2013-08-02 00:51
//Most menstruált mert el lett nyomva
spoiler Kinyit
Én akartam (megenni, legyantázni, elevenen megégetni) Hassan csak szadizni akarta
//
Elayan | 2013-08-02 01:03
//Te is menstruáltál.Kuncog Lehet tőled kapta el.Hahotázik//
[ Módosítva: 2013.08.02 1:04 ]
Serena | 2013-08-02 11:31
A hímek közt a menses ragályos miket meg nem tudok o-O
Möraja | 2013-08-02 13:06
//Ha valakinek még a játék alatt hosszabb időre (egy héten túl) el kell tűnnie, az automatikusan kiesik?
Mert nem hiszem, hogy szeptember elejére végeznénk, akkor viszont megint megyünk családdal nyaralni két hétre, mint kiderült, és azalatt nem lesz internetem //
Agatha Arashy | 2013-08-02 14:04
//Hamarosan írom a válaszokat mindenkinek, csak kis türelmet, amíg kiröhögöm magam. xD

Möraja:
Nem, nem esik ki. Amikor menned kell, üzenesz nekem és én jegelem a száladat. Elájulsz, vagy valami hasonló, de nem halsz meg. Csak majd előre szólj.//
Serena | 2013-08-02 14:36
Bétbózütővel elaltatunk 2 hétre
Agatha Arashy | 2013-08-02 16:28
//Annak sem vagyok az elrontója, hogy egy másik játékos vágjon le neked egy akkorát, hogy utána két hétig KO-ban leszel. Ezt majd döntsd el.

És akkor folytassuk, különben sosem végzünk. *előre felkészül a zaklató levelekre amikben nagybetűvel jön a MIÉRT????... ezeket előre meg is válaszolva: "Sajnálom, ha valaki hibás választ írt, így járt. Nem pikkelek senkire, de nem is kedvelek senkit, teljesen pártatlanul osztom az igát... izé, igét. ^.^".

Heyes - Kill-o-matic
A Kód: helyes.

Az ajtó kinyílik és a teremből egy folyosón találjátok magatokat. A kőfolyosó hasonlóan romos, látszik, hogy felettetek is fut egy szint, alattatok viszont csak sűrűn gomolygó párát találtok. A hőmérséklet is hűvös. Többféle irányba indulhattok, mert - ahogy arra hamar rájöttök - ez egy labirintus.

//Használjátok a dobókockát, minden reagotoknál (Lásd: Mörajaéknál). A jó irányt abban az esetben találjátok meg, ha az egyikőtök 6-ot, 7-et vagy 8-at dob.
Ha a dobott érték ennél kevesebb, az út megreped a Játékos alatt, ezzel bizonytalanná téve a haladási pályát.
Ha az egyikőtök egymás után 3-szor alacsony számot dob, a másiknak döntenie kell, hogy megmenti társát a zuhanástól, vagy kinyitja az előtte megjelenő ajtót, amin kijuthat a veszélyes folyosóról.
Minden dobásnál kanyarodtok, vagy jobbra, vagy balra. Hosszan egyenesen haladtok, ha a dobott értéketek egyforma.

Mivel összevonva reagoltok, így 1 reagban max. 4 dobásotok szerepelhet. Lásd Mörajáék esetében.//

Danitig - Ishida
A Kód: hibás.
Ahogy átneveztétek a fájlokat, a falakon felderengtek a kódrészletek, hogy egy egésszé álljanak össze, de ez félúton megszakadt. Éles sikoly és egy vészriasztó szirénája hangzik fel fülsüketítőn, egészen három percen keresztül. A szoba közepén lévő lámpás már csak egy ilyen rohamot bír ki, utána eltörik, ezzel felgyújtva a szalmát. A bennégés veszélye fenyeget titeket.

Möraja - Erodon
A választás: hibás

Ahogy mind a hat jel felvillan, rengeni kezd a föld a lábatok alatt. Egy ember széles hasadékok keletkeznek, amikbe jó eséllyel bele is zuhanhattok. Még át lehet őket ugrani, hogy újra próbálkozzatok.
Azt is láthatjátok, hogy tovább azonban már nem mehettek. Ahol a jelképes fák véget érnek, ott már túl nagyok a szakadékok ahhoz, hogy tolóerő nélkül átugorjátok.
A csillagjel eltűnt a fákról. Maradt a kereszt és a háromszög.

//A szabályok ugyanazok, mint eddig. Dobjatok a kockával: ha párost dobtok megtaláltok egy jelet, ha páratlant, akkor még keresgélnetek kell. //

Elayan, Serenaxd, Hassan, Amarillis:

Az oroszlán nem felel, hiába kérdezitek másról. Szoborként várja a választ, nem törődve azzal a kérdést mennyire tartjátok ostobának, vagy érdekesnek. Amikor kimondjátok a választ, az oroszlán újra megmozdul, ezúttal mennydörgés szerű hangján felelve.

- Levarine... Michael... a válaszotok helyes. Válasszatok egy ajtót és lépjetek tovább. Egy ajtón, csak egy valaki mehet át.
Hirtelen elszeparálódtok a többiektől. Köztetek és a többiek között ugyanaz a zöldes fal jelenik meg, mint a Vízveremben. Csak előre, az ajtók felé mehettek tovább, ráadásul hangszigetelt is, nem halljátok hátramaradt társaitokat.
A fal a Telepátiát nem veri vissza, de maximum kétszer használható. Harmadik esetben az egyikőtök elájul, mert a falon villódzó jelek magukba szívják a mentális képességeket.
A Szfinx innentől nem foglalkozik veletek, ha meg is támadjátok az olyan lenne, mintha egy ezeréves szobrot püfölnétek.

- Carla... Michelle... a válaszotok hibás. - ebben a pillanatban térdig süllyedtek a padlóba, különösebb figyelmeztetés nélkül. A hiedelemmel ellentétben a szfinx nem esz meg titeket, de nem is engedi, hogy szabaduljatok. Társaitok sem tudnak kiszabadítani titeket.

Ezután a szfinx ismét mozdulatlanságba dermedt és elmétekben újabb kérdést tesz fel.

Carla: "Én hozom a fényt, én hozom a szerelmet. Nappal én búcsúzom utoljára, éjjel én jelenek meg először. Ki vagyok?"

Michelle: "Elhagy, majd visszatér, ha úgy tartja kedve, sorsod kockáit dobja folyton, nevetve. Ki ő?"

//Válaszotokat ismét vastagbetűvel kérem//
Elayan | 2013-08-02 16:44
//Gondolom, ha megvárjuk a többieket, akkor is külön ajtón kell kimennünk...?
Meg az ezer éves szobornak ki lehet lopni a rubin szemeit?FlörtölKuncog//
[ Módosítva: 2013.08.02 16:45 ]
Agatha Arashy | 2013-08-02 16:54
Elayan írta:
//Gondolom, ha megvárjuk a többieket, akkor is külön ajtón kell kimennünk...?
Meg az ezer éves szobornak ki lehet lopni a rubin szemeit?FlörtölKuncog//

Így van. Mindenkinek külön ajtón kell majd távoznia.
Loptál már szoborból ékkövet pusztakézzel? Én a helyedben nem próbálnám meg. ^.^ *régi szép idők*
De természetesen, ez ne tartson vissza attól, hogy a karaktered esetlegesen megpróbálja.
[ Módosítva: 2013.08.02 16:55 ]
Serena | 2013-08-02 17:09
Szedj ki a betonból kölcsön adom a tolvaj felszerelésem
Agatha Arashy | 2013-08-02 17:16
Serenaxd írta:
Szedj ki a betonból kölcsön adom a tolvaj felszerelésem
Ebbe lehetőség szerint ne éljétek bele magatokat, mert a karakterek között ott a fal.
Serena | 2013-08-02 17:20
//Nem értékeled a poénokat //
spoiler Kinyit
Te nagyon nem kedveled a karkaterem vagy engem
Agatha Arashy | 2013-08-02 17:37
Serenaxd írta:
//Nem értékeled a poénokat //
spoiler Kinyit
Te nagyon nem kedveled a karkaterem vagy engem

Értékelem, de csak óvatosan velük. Nem szeretném, ha bármely kolléga komolyan venné.
Nyugtasson a tudat: deeee, nagyon kedvellek. ^.^ Ha nem kedvelnélek titeket, nem csinálnék ilyen pályákat.
Elayan | 2013-08-02 17:58
//Ez ijesztő.
Van nálam fegyver, amúgy. Csak úgy kaparászni.//
Agatha Arashy | 2013-08-02 18:00
Elayan írta:
//Ez ijesztő.
Van nálam fegyver, amúgy. Csak úgy kaparászni.//

Ijesztő, hogy szeretlek titeket? Muhahahaha!
Tényleg, tőletek nem vettem el a fegyveretek... akkor ha gondolod, kaparássz nyugodtan. ^.^
Serena | 2013-08-02 18:53
Mocsárrá válik a padló hirtelen és dörgő/kárörvendő hangon a nagymacska közli, hogy "elbactam". Mikor térdig belesüllyedtem újra megszilárdul és pont rossz pozícióban volt a lábam és talpam is viszket. "Kocsog" macska jól kitoltál velem most örülsz mi... (gondolom) Megjelenik újra ez fura zöld fal, de jobban leköt, hogy valahogy megvakarjam a lábam ezért reménykedve közlöm a tippem a macskával: Esthajnalcsillag! Ha nem tartana vissza a beton már rég megcsapkodtam volna a pofátlan jószágot... (puffogok magamban)
spoiler Kinyit
eredetileg HOLD volt csak átszerkesztettem remélem ez volt a jó és rosszra
[ Módosítva: 2013.08.02 19:04 ]
Elayan | 2013-08-02 21:49
Mindenki bemond mindenféle választ a szfinxnek, de csak az enyém és Levariné helyes, Shellyéké pedig helytelen, belesüpped a lábuk a talajba.

A szfinx megszólal:
- Levarine... Michael... a válaszotok helyes. Válasszatok egy ajtót és lépjetek tovább. Egy ajtón, csak egy valaki mehet át.
Eddig fel sem figyeltem a mögötte lévő ajtókra. Lehet túlságosan elfáradtam. Négy szín képviselteti magát: piros, fekete, kék és zöld. Vajon mit rejthetnek?
A pillanat törtrésze alatt megjelenik Michael előtt és előttem a zöld villódzó fal.


Megpróbálok odamenni, de a láthatatlan fal csak az ajtók felé enged. Kétségbeesésemben hangosan szólalok meg: - Nem hagyom így itt a húgomat! Valamit csak tehetünk!

Próbálnék a többiek felé mozdulni, akik rémületemre belesüllyednek a talajba, de mintha üvegfalnak ütköznék, megint. Próbálom a kezemmel ütni, de meg sem mozdul. Hallom, hogy a srác felkiált mellettem:
- Nem hagyom így itt a húgomat! Valamit csak tehetünk!
Látom, hogy a szobor a mi oldalunkon van, de ránk sem bagózik, hanem a padlóban ragadt társainkra bámul és mond valamit, amit nem hallok.
~ Vajon, ha most teszek valamit az segít a társainkon vagy ront a helyzetükön? ~
Nem fogom itt hagyni őket, határozom el magam és odafordulok a ficsúrhoz, amikor hozzám szól.


Elkezdem ütögetni a falat, de látom nem csak én vagyok eredménytelen vele, idegességemben pedig képtelen vagyok tiszta fejjel gondolkodni. Így az egyetlen ésszerű lehetőség marad, odafordulok Levarinehez és normális hangon megkérdezem: - Van valami ötleted, hogy mit tehetnénk?

- Mi lenne, ha magunkra vonnánk valahogy a szfinx figyelmét? - kérdezem. - Esetleg egy próba a kihúzásukra, ha az öved átmegy a falon?

Az öv dolog reálisabbnak tűnik, mint megtámadni az oroszlánt, de ha minden kötél szakad, akár az is szóba jöhet. Leveszem az övem és megpróbálom áthajítani a falon…majd még egyszer…ám mindhiába. Csalódottan csatolom vissza, így marad a másik ötlet. Odarohanok az oroszlánhoz és egy jó nagyot rúgok a hátsójába, ám nem úgy tűnik, hogy meghatja vagy bármi baja lett volna. Tanácstalanul fordulok Levarine felé és csak a vállam rángatom, látszólag nem tehetünk semmit. Kénytelen leszek végignézni, ahogy a húgom elnyeli a föld? Soha nem kerültem még ilyen helyzetbe, hogy nem tudtam neki segíteni, mikor ilyen közel volt hozzám. Érdekes módon azonban ismét nem a düh, hanem a tehetetlenség kerít hatalmába… ~ Ma már másodszor, mi a fene? Kezd elegem lenni. ~

Látom, hogy Carla nyitja a száját és mond valamit, de nem hallom mit. ~ Újabb találós kérdés lenne? ~
Tanácstalanul nézek szembe Michaellel. - Sajnálom. Neked valami ötlet?


Csak szótlanul ránézek a húgomra, bólintok felé, majd hűvös nyugalommal válaszolok: - Igen, menjünk tovább, nem lesz bajuk. – odasétálok a kék ajtó elé, kinyitom, ám mielőtt belépnék rajta, visszafordulok Levarine felé: - Sok szerencsét, odakint találkozunk. – majd választ sem várva belépek.

Én még vívódok, amint látom, hogy megragadja a kék ajtót és átlép rajta, majd eltűnik. ~ Remélem igazad lesz. ~ Visszapillantok megint ott ragadt társainkra, majd elindulok a zöld ajtó irányába.

//A választott ajtó színét emeljem én is ki vagy az csak a két fejtörős kollégára vonatkozott?
Serena, azért, ha kiszabadulsz, ragadd már meg a rubinokat légyszi, nem akarom kicsorbítani a pengémet. //
[ Módosítva: 2013.08.02 21:51 ]
Serena | 2013-08-03 10:08
//Az első dolgom lesz //
spoiler Kinyit
de megtartom és eladom őket jópézé
Möraja | 2013-08-03 15:10
~Facto gyorsan megtalálta az utolsó két jelet.~ Ahogy odalép a hatodikhoz egy pillanatra előjön belőlem a félelem, hogy vajon mi fog nyakunkba szakadni ezúttal, de ezt az érzést gyorsan elhessegetem és megfeszülök, készen arra, ha esetleg valami ránk támadna. Amikor világítani kezd a jel nem történik semmi. Legalábbis egy rövid ideig. Aztán... ~Mintha mozogna a föld?~ Alig hogy átsuhan a gondolat a fejemen a föld rengeni kezd, majd nem messze tőlünk egy hasadék keletkezik a földön. Ösztönösen elhátrálok tőle, de akkor észreveszem, hogy már mögöttünk is van egy. Amikor végre abbamarad a rengés nyugodtan körül tudok nézni. A fák között elszórva szinte mindenhol embernyi széles hasadékok vannak.
-Úgy tűnik nem a jó jelet választottuk... Hacsak nem ezeknek a lyukaknak az alján van a kijárat. Amit inkább nem próbálnék ki. A csillagok is mintha eltűntek volna. - Állapítom meg, inkább csak magamnak mondva.
-Legalább most már több esélyünk van eltalálni a jó jelet. Bár annak nem örülnék, ha ezúttal a hatodiknál hirtelenjében alattunk nyílna ketté a föld. - Odalépek a legközelebb jelhez, egy kereszthez, ami el is kezd világítani amikor megnyomom. -Egyébként tulajdonképpen mi állít meg minket abba, hogy mindkét jelből összegyűjtsünk hatot? Bár az is lehet, hogy akkor előbb jön a büntetés, mint a kijárat...

//dobott szám: 8//

Se nem lányhang, se semmilyen dicsfény, hogy megcsináltuk, csak a rengés és a keletkező hasadékok. Vazzeg,ez príma. Tehát a csillag nem jött be.
-Nem hiszem, legalábbis, az ösztöneim nem súgnak semmi ilyesmit. -vakargatom a fejem, miközben lenézek a hasadék szélén. Nem látok semmit, csak az üres sötétséget. Minden idegszálam tiltakozik a gondolat ellen, hogy leugorjunk oda.
Én is odalépek egy fához, hogy megnyomjam a keresztet, de semmi sem történik. -Talán megér egy próbát a dolog, nem tudom... -vonok vállat és nézem mereven a két jelet, hogy vajon melyik lehet a helyes.

//dobott szám: 7//

-Nem érkezett esetleg megint valami segítség a rejtélyes hölgyeményedtől? Nem tudom ki akarjuk-e próbálni mi lesz, ha megint rosszat választunk.
Az egyik rés túloldalán meglátok egy keresztet. Szerencsére elég szűk ahhoz, hogy átugorjam, ám amikor odaérek a jelhez nem történik semmi miután megnyomom. A közelben feltűnik még egy, de sajnos azzal sincs szerencsém. Mikor visszanézek észreveszem, hogy közben kicsit eltávolodtam a fiútól. ~Mintha kezdenék megnyugodni ezen a helyen. Ez nem jó. Nem engedhetem le a védelmem.~ Visszasétálok hozzá, hátha közben talált valamit.

//dobott szám: 5, 7//

/Sűrűn fogunk jönni, sűrűn fogunk dobni /
[ Módosítva: 2013.08.03 15:10 ]
Erodon | 2013-08-03 17:59
-Nem, semmi. -rázom a fejem tanácstalanul a kérdés hallatán és újabb fához lépek. Ezúttal fevillan a jel, amit egy boldog levegő-boxolással díjazok.
//dobott szám: 8//

A keresgélésben a következővel sincs szerencsém. ~Úgy tűnik nem kedvelnek ezek a jelek. Ha még sokáig folytatódik még a végén kifogyunk a keresztekből.~ Ezt megcáfolandó, pár fával arrább már világít a jel miután megnyomom.
-Ennek a felével is megvagyunk. Bár ez láthatólag lassabban megy mint a csillaggal. Remélem csak azért, mert ez lesz a helyes de azért még teszteli a türelmünket. - ~Most, hogy így belegondolok... Aligha nőnek ilyesmik csak úgy a természetben. Meg ott vannak a Szivárványszemek is. Valaki ide hozott minket és most csak úgy szórakozik velünk? Mégis miféle rossz játék lenne ez? Meg még mindig ott a kérdés, hogy hogy vagyok életben... Vagy az is csak a képzeletem játéka lett volna? Lehet ez az egész csak a fejemben játszódik, és valami őrült teszteli rajtam a szerkentyűjét? Lehet meg kéne kérdeznem a fiút, hogy mit gondol. Bár...~
-Ezek a táblák, meg a jelek. Vajon ki tehette ide? - Végül csak ennyit mondok, azt is inkább motyogva.

//dobott szám: 1, 4//

-Több, mint felével. -mutatok büszkén az újabb világító keresztre, majd nagyot nyújtózom. Kezdem unni lassan ezt a helyet meg a fanyomkodást. Tiszta perverznek érzem magam, hogy törzseket taperolok.
Lock kérdésére sem tudok mit felelni, csak a vállamat vonogatom. -Én abban is kételkedem, hogy a Valóságban vagyunk.

//dobott szám: 4//
Möraja | 2013-08-03 21:49
-Lehet, hogy igazad van. Bár ezt továbbvíve akár egymás létezését is megkérdőjelezhetnénk. Honnan tudjam, hogy nem csak a képzeletem, vagy ennek a helynek, a szüleménye vagy? - A balszerencsém folytatódni látszik ahogy a következő két kereszt se kezd el világítani. ~Most már kezd ebből sok lenni. Ez a nagyjából semmittevés rákényszerít, hogy mindenféle hülyeségen gondolkodjak. Ha ez még nem lenne elég ezek a lyukak a földben már a szimpla sétálgatást is veszélyessé teszik.~
//dobott szám: 3, 7//

-Ha az vagyok, akkor az vagyok. -mosolygok vissza, karomat széttárva. -Ugyanezt én is gondolhatnám rólad, de nem gondolom. Min változtatna az, ha egymás képzelgései lennénk? Ugyanúgy taperolnánk a fákat és segítenénk egymást, szerintem.
Nézem, hogy szegénynek ezúttal nincs szerencséje a fáknál; igaz, ez rám is ugyanúgy elmondható. Gyorsan megérintek két, egymás mellett álló fán levő keresztet, de csak az egyik villan fel.
-Hö, mennyinél is tartunk? 4? -nézek körbe, hogy összeszámoljam.

//dobott szám: 6, 3//

A válasza megmosolyogtat.
-Ott a pont. Bár ha már képzelgek legalább lehetne valaki aki több információt tud szolgáltatni. Egyébként az már ötödik. Vagyis ezzel együtt ha minden igaz, akkor... - Ám a világítás ezúttal is elmarad a ,,taperolás" után. -Huh... Ez a jel valahogy ellenünk van. - Még a remény utolsó szikrájával odasétálok a következő kereszthez ami, csodák csodája, világítani kezd.
-Akkor ezzel megvolnánk. - Megfeszülve körülnézek, megbizonyosodva róla, hogy Facto közvetlen közelemben van, és készen arra, ha történne valami. Legalábbis én így gondoltam.

//dobott szám: 7, 6//

//Másfél posztot kaptál, mert így szeretett minket a kocka Kész vagyunk//
[ Módosítva: 2013.08.03 21:50 ]
danitig | 2013-08-03 23:50
- Uh! A fülem. Úgy tűnik tévedtünk és megint nem jött össze.
Akkor próbáljuk meg azt a sorrendet amiről még beszéltünk, remélem be jön mert nem biztos hogy ki bírunk még egyet.

Kód: 4,3,2,1
[ Módosítva: 2013.08.03 23:51 ]
Serena | 2013-08-05 00:05
Nagyon csönd van megint elment a net hétvégére? XD
Agatha Arashy | 2013-08-05 16:50
//A részemről nem ment el, csak hétvégén melóztam. De még várok a srácokra, mert utána visszatérünk a Főszálra. //
Elayan | 2013-08-05 17:41
//Serena, Amarillis még nem is reagált semmit... Vagy lemaradtam valamiről?
Bár haladnék már én is. //
Agatha Arashy | 2013-08-05 17:42
Elayan írta:
//Serena, Amarillis még nem is reagált semmit... Vagy lemaradtam valamiről?
Bár haladnék már én is. //
Serena reagált, Ame nincs gépnél. És ne aggódj, haladni fogunk.
Serena | 2013-08-05 17:47
//Ama ma írt skypon kérdezte, hogy mi beszélgethetünk-e a karaktereink vagy minket is elválaszt a fal?
Meg kaptam fejmosást, hogy nem vártam meg reaggal //
Agatha Arashy | 2013-08-05 17:50
Serenaxd írta:
//Ama ma írt skypon kérdezte, hogy mi beszélgethetünk-e a karaktereink vagy minket is elválaszt a fal?
Meg kaptam fejmosást, hogy nem vártam meg reaggal //
Ti beszélgethettek, az nincs megtiltva.
Elayan | 2013-08-05 18:44
//Serenat nem vettem a nem reagálók sorába, hanem neki írtam a türelmetlenségre. //
Serena | 2013-08-05 19:14
Én nem vagyok türelmetlen aggódtam, hogy nincs nete nem ugyanaz o-O
kill-o-matic | 2013-08-06 13:51
Nagy kő esett le a szívemről, amikor megpillantottam a szoba falán nyílt átjárót.
Beléptem rajta intve Thomnak is, hogy jöjjön és magabiztosan indultam előre a folyósón, de mozgásom egyre csak lassult, megálltam és a falnak dőltem elgondolkozva valami olyanon, ami eddig nem tűnt fel. Mi van, ha Thom az ellenségem? Semmi bizonyítéka nincs rá, hogy nem az! Lehet, hogy szándékosan akarta elrontani az előző teszt megfejtését is. Lehet, hogy ő hozott ide. Ahogy így elgondolkoztam, a Thom felé táplált csepp bizalmam is elszállt. Nem bízhatok meg benne...Rápillantottam, majd sietve indultam tovább a hosszú folyósón (remélve, hogy lehagyom)...amíg el nem értem az első útelágazáshoz.


//7//

Itt újra visszapillantottam rá. A föld megrengett valahol mögöttem, de nem foglalkoztam vele. Thomot pedig még nem tudtam lerázni, túl gyors volt...így inkább próbáltam tartani a tisztes távolságot tőle. Sietősen fordultam be balra, ő pedig úgy látszik, hogy követett. Kezdtem frusztrálttá válni és még csak most tűnt fel a lábaink alatt gomolygó ködszőnyeg. Miféle helyre csöppentünk mi valójában?
~Nyugodj meg...gondold át a helyzetet. Ha ő az ellenségem lenne, biztosan elérte volna, hogy ne jussak ki arról a helyről. De az is lehet, hogy csak első sorból akarja végignézni, ahogy szerencsétlenkedem. Jobb, ha nem is gondolok erre a lehetőségre. De attól még, hogy neki is van kártyája, lehet, hogy színjáték az egész. Talán ebben a labirintusban lehagyhatnám őt...ez még akkor se lenne különös tőlem, ha ő nem gonosz, végül is, nem ismerem és semmi közöm hozzá!~
Ezzel a tempóval egyhamar megérkeztem a következő elágazáshoz...újra egy hármas elágazás. A falat követve megint balra indulok, a sarokról még visszanézek rá. Csoda, hogy eddig nem szólított meg. Vagy csak nem hallottam?


//6//
[ Módosítva: 2013.08.06 19:28 ]
Heyes | 2013-08-06 14:01
Felemelte a rudat és elkezdte a vonalakra rávésni a kezdet szót. Amikor befejezte hirtelen a betűk felfénylettek és egy ajtó kinyílt. Sevren magabiztosan megindult majd szótlanul intet hogy kövesem. Ahogy beléptünk egy kőfolyosón találtuk magunkat. A falai romosak hasonlóan ahhoz a helyhez ahol ébredtünk. A lábunk alatt sűrű köd gomolyog. Sevren magabiztossága fogyni látszik ahogy egyre beljebb haladunk a félhomályos folyóson. Mozgása lassul majd megáll és a falna dől. ~Talán rosszul érzi magát, remélem nem beteg vagy sérült meg. ~ Azonban mielőtt megkérdezhetném hirtelen rám pillant majd sietve tovaindul. ~Elég rosszul festet, de úgy néz ki nincs baja. ~ Hamarosan elértük az első útelágazódást.
//2//
Sevren jó pár lépéssel járt elöltem, így ő valamivel hamarabb ért az elágazáshoz. Akkor hirtelen vissza pillantott tekintete zavart volt, mintha félne valamitól. A bal oldalt lévő járatot választotta és arra ment tovább. Alig hogy én is az elágazáshoz értem volna az egész hely enyhén megremegett a lábam alatt repedések keletkeztek. Amiken sikerült is megbotlanom, de nem esetem el. ~Jobb lesz vigyáznom, ez a hely veszélyes. ~ Egyre jobban nőt köztünk a távolság . ~ Ha nem sietek le fogok maradni és még a végén az egyik elágazásnál elszakadunk egymástól. Együtt valószínűleg jobbak az esélyeink, hogy kijussunk innen. ~ Mivel mindketten elég gyorsan haladtunk így hamar elékeztünk a következő elágazáshoz.
//6//
Amarillis | 2013-08-06 15:49
//Bocsánat, nem tudtam előbb írni.//

A bátyám és Levarine válasza helyes, a szfinx elválasztotta őket tőlünk. Miközben én és Carla a padlóba süllyedünk, kétségbeesetten nézek a lányra. "Most meghalunk...".
- Bátyám~ - kiáltom kétségbeesetten, de ő ebből semmit nem hall. Nem akarom, hogy elválasszanak tőle... nem akarom, hogy itt hagyjon... létezik valami megoldás? Ekkor újabb kérdés hangzik el fejemben. "Elhagy, majd visszatér, ha úgy tartja kedve, sorsod kockáit dobja folyton, nevetve. Ki ő?" Ha ez az, amire gondolok, remélem most mellém szegődik és újra drága testvéremmel lehetek!
- Szerencse! - kiáltom remegő hangon a szfinxnek, miközben csak bátyámra tudok gondolni...
Serena | 2013-08-06 16:49
//Michelle elméjében //
[ Módosítva: 2013.08.06 16:51 ]
ishida016 | 2013-08-06 17:03
//XD//
kill-o-matic | 2013-08-06 17:16
//Chrono wtf xDDD//
Serena | 2013-08-06 17:50
//tehetek róla, hogy ez jutott eszembe?//
hassan | 2013-08-06 17:56
//szegény húgi észre se vette hogy mi történt és már rég lelépett a bátyja...végre kezd megjönni az esze és próbál szabadságot meg bizalmat adni a húgának, erre kiderül hogy a húg nagyobb brocon, mint amennyire a báty siscon xD//
Elayan | 2013-08-06 17:59
//Szerintem csak hozzá van szokva az elnyomáshoz és nem tud mihez kezdeni nélküle. //
[ Módosítva: 2013.08.06 18:00 ]
Serena | 2013-08-06 18:05
//Stockholm-szindróma //
[ Módosítva: 2013.08.06 18:05 ]
kill-o-matic | 2013-08-06 21:24
~Bárcsak itt lenne Han, a családom, vagy...vagy az az ismeretlen, akinek a nevét se tudhattam meg. De ő meghalt, nem? És...én is meghaltam. Akkor miért próbálkozom egyáltalán? Biztos csak egy utolsó álom. Nem, nem szabad ilyenekre gondolnom, nem adhatom fel. Kíváncsi vagyok a végére! Amúgy is, túl valóságosnak tűnik ez a hely! Szedd össze magad, Sevren!~
Körülnéztem a hosszú folyósón, miután így sikerült megnyugtatnom magam. Hátranéztem a vállam fölött, Thom még mindig követett. Ez valójában félig megnyugtatott, de közben a frászt is hozta rám.
Menet közben újra elővettem a kártyám, néztem az állatszimbólumot. Most teljesen más érzés volt a kezembe fogni, mint a Fesztiválon, vagy azelőtt. Talán képzelődök. Kicsit megdörzsölgettem a baglyot és visszacsúsztattam a zsebembe.
~Csak legyen vége ennek a hosszú labirintusnak...mintha már órák óta sétálnék benne, pedig az lehetetlen. Csak unatkozom.~
-Hmmm, egy újabb elá---!
A föld megrepedt a lábaim alatt, én pedig egyensúlyomat vesztve vállal csapódtam a falnak. Szerencsére semmi bajom nem esett, úgyhogy folytattam az utam balra, a fal mentén.


//3//

~Veszélyes ez a hely...jobban kell vigyáznom, nehogy legközelebb megsérüljek.~
Thom már messze a hátam mögött volt, néha-néha ha hátrafordultam, már nem is láttam őt. Sietett beérni a távolságot, de szerencsére, ha erős nem is vagyok, az állóképességem még jó. A családi túrák megteszik a hatásuk...
Újabb rengést hallottam, de hangosabb és erősebb volt, mint az előző. Most már tudtam a forrását...talán megsérült, és azért követ ennyire lassan. Kezdett furdalni a bűntudat, hogy talán egy ártatlan embert hagytam magára...de soha nem lehetek elég óvatos. Amúgy is, már halottak vagyunk...Na jó, egy kicsit megvárom...legalább amíg észreveszem, hogy emberien mozog még.
Megálltam az egyenes folyósón, Thomnak pedig semmi baja nem volt, csak jobban sietett, mint előtte. Én is megiramodtam és nemsokára a újabb elágazáshoz érkeztem. Bal bal bal. Persze hogy balra. Lehetne akár egy út is, előbb-utóbb úgy is a végén lyukadok ki!
Kezdek kicsit megéhezni, és egy korty víz is jól jönne.


//7//
Heyes | 2013-08-06 21:28
Tovább róttuk a végetlenek tűnő folyósokat. A korábbi botlásom miatt és a Sevren sietsége miatt már szinte túl nagy volt a távolság köztünk. Már csak a homályos alakját láttam magam előtt. ~Jobb lesz ha kicsit gyorsabban szedem a lábam mert a következő kanyarnál mér nm tudom megmondani merre ment.~ Elkezdtem gyorsabban szedni a lábamat.~Nem lesz jó ha sokáig ilyen tempóban kell haladnunk, így hamar ki fogunk fáradni. Ki tudja mikor lesz még itt jobb volna tartalékolni az erőnket. A korábbi rengésekből ítélve ez a hely nem túl stabil . ~ Ekkor egy újabb rengést éreztem és láttam hogy Sevren végre megállt. ~Csak nem ö is elfáradt ? Vagy feltűnt neki hogy nagyon lemaradtam?~ Amikor azt hitem, hogy ebérem végre újra elindult. ~Csak ki lehet fáradva. ~ mert végig a falnak támaszkodva halat. Pár pillanat múlva szem elöl is vesztettem amikor is, befordult a következő sarkon. - Jobb lesz ha utána megyek, nem lenne jó ha ö is meghalna.
//2//
Ekkor még egy rengés történt a padló elöltem helyenként leszakadt. Majdnem bele esetem, de még az utolsó pillanatban sikerült egy ki álló kőben megkapaszkodnom. -Ha nem vigyáz én fogok idő előtt fűbe harapni.- ~Ma már másodszor.~ Miután folytattam sikerült átjutnom a meredések felet, folytattam az utam.

Már kezdet szúrni az oldalam, az északi kiruccanások az utóbbi időben elmaradtak. A sok északázás és a görnyedés a tervek felet megtette hatását. ~Régebben az ilyen iram meg sem koccant. Azt hiszem jobb lesz kicsit többet mozognom. Legalábbis ha ki jutok innen. ~ Sevren végre megint látó távosságra került. Mögötte ismét egy elágazódás volt. ~Vajon megint balra fodrul. Ennyi bal kanyar után nem oda fogunk vissza jutni ahonnan indultunk ? ~
//6//
Amarillis | 2013-08-07 01:23
//Háhá, jobb színésznő vagyok, mint gondoltátok //
Serena | 2013-08-07 11:02
//Sorry, de már nem magyarázod ki //
Agatha Arashy | 2013-08-07 17:34
//*Na most nagyon gondolkodik, hogy mennyire legyen szemétláda... de ez még kiderül*

A következő egyénekkel szeretnék levelezni, mielőtt reagolnak, vagy ma, vagy 8-án vagy 9-én 15h-tól, szigorúan RPG formátumban:
- Kill-o-matic
- Serena
- Hassan
- Elayan
- Möraja
- Amarillis

És itt vannak a reagok: //

Danitig - Ishida:
A Kód: hibás.
A zaj újra felsikolt és ezúttal a lámpás eltörik. Semmit sem tehettek ellene, a száraz szalmán gyorsan terjed a tűz. Mindketten bennégtek...

Serena - Amarillis:
Alighogy társaitok beléptek az ajtón az eltűnik a nyomukban. Nem tudjátok követni őket. Már csak két ajtó vár rátok:
Fekete vagy vörös.

A Szárnyas Oroszlán ismét zengő hangján szólalt fel, amiben közölte, hogy a válaszotok helyes. A padló már nem akadályoz titeket a szabad mozgásban, az oroszlány ismét szoborként várja következő áldozatait.
Rajtatok múlik melyik ajtót választjátok...

Elayan - Hassan:
Ahogy beléptetek az ajtón a kezdetleges sötétségben először valamiféle körvonalak mosódnak össze a szemetek előtt, majd beborít titeket a fényesség...

Möraja - Erodon

A kód ezúttal: helyes.
A keresztek újfent világítani kezdenek, majd fényükben az egész hely leomlik körülöttetek, akár egy fal. Mögötte nincs más, csak a meleg fényesség, ami felkúszik a bőrötökön és lassan elnyel. Akár egy anya, egy fénylény ölelése...

Kill - Heyes:
Balra... balra... egy idő után észrevehettétek, hogy de bizony: ugyanúgy a teremnél kötöttetek ki. Mindössze egy hatalmas kört tettetek, semmi többet. Ám ahogy visszaértek a kiindulási ponthoz mindkettőtök lába alatt megtörik a folyosó és ti zuhanni kezdtek a fehér ködben...

3. kör

Danitig:
Csatakosan ébredsz, bőrödön még mindig érzed a tűz okozta égéseket. Itt-ott valóban fáj is. Miután jobban meg tudtad nézni a helyet, rájöhettél, hogy egy kórház szobájában vagy, immár egyedül, és csak részlegesen emlékszel a tegnap estére. A feladatod teljesen törlődött, mintha tegnap nem is kaptad volna kézhez a naplót, vagy a Kártyát. Nem is tudtál a létezésükről. Mindössze a zsoldosi kötelességed és a tolvaj elfogása maradt meg a rémálmodon kívül.
- Áh, látom felébredt - húzta el a függönyt egy középkorú nővér. - Jól érzi magát?
Miközben te mesélsz/vagy hallgatsz ő megméri a vérnyomásod és elvégzi rajtad a szokásos teszteket.
- Úgy tűnik minden rendben, de néhány órát még bent kell maradnia. A munkatársai szedték össze egy sikátorban, ki tudja mi történt önnel. Emlékszik valamire a támadás során?
Bármit is mondasz, azt a nővér feljegyzi, majd fordul és elmegy. Ahogy ismét behúzza a függönyt, a Kártyád találod a földön, az ágyad mellett. Emlékszel a támadásra, hogy halottnak kellene lenned.
Ahogy megpillantod a nővér már egy másik beteghez beszél.
- Áh, Kasumi-san. Jól aludtunk?
A hölgy valószínűleg válaszol valamit, de te nem hallod meg, mert tested egészét elönti a félelem. Izmaid megfeszülnek, az adrenalin menekülésre sarkall. Rettegsz.

El kell döntened mihez kezdesz most: megpróbálsz lenyugodni, vagy engedsz ennek a belső késztetésnek?

A nálad lévő Kártya:
spoiler Kinyit

Ishida:
A panzió szobájában ébredsz az asztalodra dőlve. Bőrödön még mindig érzed a felcsapó lángokat, holott már semmi nyomuk... ahogy annak az emléknek sem, hogy miféle munkával bíztak meg az este. Az még dereng, hogy Joe papa a kórházban fekszik, már vagy két hete, de a telefonbeszélgetés után, mintha csak egy álomba léptél volna. Az e-mail-ek viszont a helyükön vannak, a Kártya, amit a szobádba rakott valaki, szintúgy az asztalodon pihen. De az egész olyan, mintha semmi sem történt volna. Az utcán ugyanolyan nagy a zsongás, ha hallasz is hírt a Fesztiválról, azok csak a szokásosak. Nincs nyoma a gyilkosságoknak. Nincs nyoma annak, hogy meghaltál volna.
Az asztalodon mindössze egy cetlit találsz, valakinek a kézírásával. Csak egyetlen név áll rajta: Kasumi.
Magad sem tudod miért, elfog a rettegés.
Innentől rajtad áll mihez kezdesz, vagy hogyan lépsz tovább.

A nálad lévő Kártya:
spoiler Kinyit

Serena:
Kijutottál a Szfinx terméből, de alighogy átlépted az ajtó küszöbét, szemeid felpattantak és a reggeli égboltot látod magad előtt. Hideg kövön fekszel és nem kell hozzá sok, hogy rájöjj: egy tetőn vagy. Mindened nálad van //kivéve az, amit a Teremből hoztál volna el// és alig hogy körbenézel nem messze tőled az a különös szemű fiú támaszkodik a falnak, akit a Fesztiválon láttál meghalni. Semmi baja nincs, ahogy neked sem.
- Kasumi - mondja egy halvány mosollyal az arcán, amikor észreveszed, de ahogy kiejti ezt a nevet téged elönt a dermesztő félelem.
- Még messze van, hogy ez elmúljon - jegyzi meg, mintegy magának, már korántsem vidáman. Kezében ott a Kártyád, amit még szoknyádból halásztál elő.

A Kártyád:
spoiler Kinyit

Amarillis:
Kijutottál, de a bátyád nyomát már nem követhetted, egy másik ajtót kellett választanod, de alighogy átléptél rajta, előbb fényesség, majd puha párnák öleltek körbe. Szemeid felnyíltak és egy idegen, de kényelmes szobában találtad magad. Mindenre emlékszel, de semmi nyoma nincs annak, hogy meghaltál volna, vagy elhagytad volna ezt a szobát.
- Jó reggelt hercegnő! - köszön rád egy vidám hang, amit a fesztiválon hallhattál.
Mindössze ekkor veszed észre, hogy furcsaszemű ikrek közül a lány, az ágyad szélén ül, játékosan lóbálva a Kártyát, amit még neked adott. De rajta kívül nincs senki a szobában.
- Játszunk egy kicsit - hajol hozzád közel, majd szellőként odasúgja neked. - Kasumi.
Már korántsem olyan vidám, amikor látja, hogy tested önkéntelenül is menekülni akar, lelked pedig megremeg a név hallatán. Olyan érzés önt el, mintha csak a bátyád halál híréről értesített volna.
- A félelem szagát senki sem tudja lemosni - sóhajtja, az ágyra dobva a Kártyát.

A Kártyád:
spoiler Kinyit

Elayan:
A zöld ajtón túli fény lassan verőfényes napsütéssé élénkül és lassan rájössz: felébredtél. De nem a szobádban, vagy más, biztonságos helyen, hanem Matar legszínesebb közegében, egy kávézó teraszán, ahol sok a virág. Egy asztalon hasalsz, és csak hosszú percek múltán ébredsz rá, hogy valaki figyel. Ahogy magadhoz térsz, és gyorsan rendezed az emlékeid, rádöbbensz, hogy az a fiú ül veled szemben, akivel előző nap találkoztál és akinek láttad a halálát. De semmi nem utal arra, hogy az valóság lett volna, mert éltek. Mindketten.
- Üdv kicsi lány - köszön kedvesen, kezében tartva a Kártyád, amit aztán le is rak az asztalra. - Ne haragudj, de ezt meg kell kérdeznem. Mond neked valamit az, hogy Kasumi?
Ha nem is mondasz semmit, az önkéntelen reakciód, a mélyről előbukkanó, sokkszerű félelmed, mindent elárul neki.
- Tényleg bocs - néz félre szomorúan, de szerencsére a következő megnyilvánulásodnál újra magára talál.

A Kártyád:
spoiler Kinyit

Hassan:
Az ajtón túli látvány csak egy pillanatra ér el, utána szemeid felnyílnak, mintha csak egy álomból ébrednél. A hely nem ismeretlen: az irodád kanapéján fekszel. Először úgy fest egyedül.
- Kasumi - hallod a hangot valahonnan mellőled, de mielőtt beazonosíthattad volna, elönt a görcsös félelem. Mintha csak azt mondták volna, hogy a húgod odalett a Szfinx Termében.
Aztán rájössz, hogy az irodád védett falain belül az a fiú üldögél, akivel még a Fesztiválon találkoztatok és aki olyan gúnyos megjegyzéseket tett rád. Most is ugyanolyan különös jelenség, ugyanolyan magabiztos erővel és szabadságtudattal, mint legelőször. Ujjai között a Kártyáddal az irataidat lapozgatja, éppenhogy rád sandítva. Tudatosult benne a félelmed, amitől el is komorult.
- Csak tudnám minek vesződöm még mindig veled? - morogta inkább saját magának, az asztalra dobva a jelentéseket. Mintha csak üres papírok lennének, messziről láttad, hogy nem szólnak semmiről. Nincs bennük a tegnapi gyilkosság, nincs bennük semmi, ami alátámaszthatná az emlékeidet. Egyedül a rájuk dobott a Kártya az egyetlen, ami bizonyítja, hogy mégsem hallucináltál.

A Kártyád:
spoiler Kinyit

Möraja:
Most először érzed magad igazán nyugodtnak, akár kisgyerekként, mikor még mindened megvolt, mikor nem kergettek idegenek feleslegesen. És jelenleg is biztonságban érzed magad valamiért... aztán rájössz, hogy ki tudod nyitni a szemed és a már jól ismert lopott nyúlketrec szürke falai öleltek körbe. Az ideiglenes szállás, Touh nyomorú jelképe, egy pokrócok bélelte ágyon. Magad mellől, egy kis asztalnál mégis lágy dallamot hallasz. Valaki dúdolgat. Ahogy odafordulsz a lányt látod, akit a Fesztiválon halottnak hihettél és aki után nem maradt más, csak a Kártya.
- Jó reggelt! - int feléd vidáman, másik kezében a Kártyával. Majd játékosan, mintha csak egy varázslatot próbálgatna, kimondja azt, amit sosem akartál hallani. Az öntudatlan félelem igéjét: "Kasumi". És ő kivárja a hatást. A lány egyre növekvő szomorúsággal látja, hogy ez a szó, még mindig félelemmel tölt el.

A Kártyád:
spoiler Kinyit

Kill-o-matic:
Tejfehérség ölel körbe, majd azon kapod magad, hogy révülten a Városi Könyvtár mennyezetét bámulod. A madártej színű plafon alól pedig vidám, reggeli fény árad be. Egy kis asztalnál ülsz, két könyvespolc között, az emeleti szinten. Mindenhol könyvek vesznek körbe, jól megfontolt alapossággal rendezve őket. Ismered ezt a helyet, bár ritkán látogatsz el ide, mert a Könyvtár közvetlen szomszédságában található azaz egyetem is, ahová a szülők iratni akartak.
Az asztalon néhány könyv sorakozott kusza rendetlenségben, köztük a napló is. Veled szemben pedig az a férfi ült, akivel eddig is olyan rejtélyes volt a találkozásod. Épp egy könyvet lapozgatott, aztán felnézett rád és egy összehajtogatott jegyzetlapot nyújtott át.
Megvárta, míg kibontod, és figyelte, ahogy a ráírt üzenet olvastán elönt a félelem. Pedig csak egyetlen szó volt: "Kasumi". De ez a szó, mintha az egész családod kiirtásával fenyegetőzött volna.
- Ne haragudj - tette le végül a könyvet, könyvjelzőnek használva a Kártyát, amit még ő nyújtott át neked.

A Kártyád:
spoiler Kinyit

Heyes:
Zuhansz és szédülsz, de végül anélkül érsz földet, hogy bármi bajod eshetne. Szobád talaján érsz földet, azzal az érzéssel, hogy csak az ágyról estél le. Mert így is történt. Koppansz, de ezen kívül nem utal rá semmi, hogy bárhol, vagy bármikor is megsérültél volna. A telefonod rezeg csupán, hogy ideje felkelni. Reggel van. Te élsz és a kijelző szerint a főnököd is. Már egyszer hívott azzal, hogy nyolckor megbeszélés. Mintha nem is tudná, hogy az már tegnap lezajlott egyszer. Mintha csak tegnap lenne és az egész labirintus csupán álom... csak a telefonod melletti Kártya árulkodott arról, hogy mégsem így van. Emlékszel mindenre: a halálodra, arra, hogy előtte felszedtél egy kártyát, arra a fura alakra, akivel aznap kétszer is összefutottál... de csak most volt időd rendesen megnézni mit is vettél magadhoz előző nap.
Rajtad múlik mihez kezdesz, annak tudatában, hogy egy óra múlva megbeszélés a Skyline-nal kapcsolatban.

A Nálad lévő Kártya:
spoiler Kinyit

Erodon: //Szabadságon van, jövőhéten már biztosan lesz. //
Lebegsz és boldog vagy, de mintha... a mellkasodat folyamatosan ütlegelnék. Mindössze hangfoszlányok jutnak el hozzád. Izgatott, siettető hangok. Klór és tisztítószerek maró illata. A fény helyét feketeség öltötte fel, miken tompa fények szúrnak át néha. Aztán ez az egész lecsillapodik. Befektetnek valahová, ami puha és meleg. Valahová, ami teljesen más, mint ahol eddig voltál.
- Vajon ez a kártya miért van nála? - hallatszik valahonnan egy foszlány. Mintha Zsebi lenni. - És ki az a Thom Iados? Egy másik megbízója?
- Mit tudom én! Hagyd ott. Amíg fel nem ébred, nem húzunk ki belőle többet. A többit hagyd a dokikra. Gyere! Holnap majd újra eljövünk.
- Csak tudnám mit keresett Touh-hoz közel? Nem is arra volt szolgálatunk. Hallod Sid! És ha a maffiával kavar?...
A hangjuk egyre távolodik, de már tudod, hogy valószínűleg a kórházban fekszel. Már nincs más dolgod, mint felébredni.

A Nálad lévő Kártya:
spoiler Kinyit

//A 4. kör kezdete: 11-én várható//
[ Módosítva: 2013.08.07 17:35 ]
Heyes | 2013-08-07 17:46
//Biztos ezt a kártyát kaptam nincs keveredés ?//
spoiler Kinyit
//Bocsi úgy néz ki hamarabb írtam mielőtt mindent rendesen végig olvastam volna. Most már értem.//
[ Módosítva: 2013.08.07 17:52 ]
Agatha Arashy | 2013-08-07 17:52
//Biztosan. Az előző Mesélőiben ott van, hogy a fesztivál idején egy elejtett Kártyát vettél fel a földről, Erodon meg egy másikat kapott. Tulképpen nálatok Kártyacsere volt, a Szabályzatban meg ott áll, hogy:
- Ha a Kártya a Mini Game idején nem a Tulajdonosánál van (vagy a Tulajdonos által megbízott Birtokosnál), akkor a Játékos csak beléphet a Mini Game Pályáira, de annak eredménye nem befolyásolja a Kártya Kódját.

Tehát végigjárhattátok a Mini Game-t, de az eredmények nálatok semmisnek minősülnek.
---------
Rendben.
[ Módosítva: 2013.08.07 17:54 ]
Serena | 2013-08-07 19:37
Végül csak kitaláltam ennek a láma nagymacskának a kérdését. Érdekes volt én a Holdra tippeltem, de miközben kiejtettem volna egy külső erő arra sarkallt, hogy mégis mást mondjak és az lett a jó. Hálás vagyok ennek a külső sugallatnak megszabadított 10 mázsa betontól, ami fogva tartotta a lában és hála neki végre megvakarhattam a viszkető talpam. Ránézek a fiatal lányra mellettem, aki szintén eltalálta a talányát némán biccentek és távozok a fekete kapun át.

Ezen is túl vagyok, vajon mi várhat rám eztán, de legalább megszabadultam ficsúrtól. Gondolkodom magamban, amikor az az érzés kerít magába, hogy majd megfagyok. Kinyitom a szemem és a kék eget látom csak magam előtt. Felülök, majd lenézek és látom, hogy rideg kőpadlón feküdtem valami általam eddig ismeretlen épület tetején.
„Mikor aludhattam el? Az egész egy álom lett volna?... „
Miközben ezen rágódom, magamban észreveszem, hogy Kámfor Pityu támaszkodik az egyik falnak és engem néz és azzal hülye meleg kártyalappal játszik, amit becsempészett a szoknyámba korábban… A kis kéjenc lehet bedrogozott vele. Halottam már olyan drogokról, amikkel szövetet vagy papírt itatnak át majd az érintéstől/fizikai kontaktustól bőrön át felszívódik, és kiüti, esetleg végez az áldozattal. Kezdi elönteni a vér az agyamat már épp készen, állok, hogy rávessem magam és utolsó leheletemig harcoljak vele és bosszút álljak, azért amit velem tett.
Hirtelen megszólal:
„- Kasumi
-Még messze van, hogy ez elmúljon”
Eloszlik a vörös köd és helyette rám tör a félelem, ami pár másodperce még meg is bénít. Behipnotizált volna, hogy bizonyos szavak érzelmi reakciót váltsanak ki belőlem? Pörögnek a kérdések a fejemben, de végül úgy döntök, nem teszek semmi meggondolatlant és beszélgetek, vele kicsit mielőtt kasztrálom ^^

Miközben beszél, fanyar mosolyt ereszt meg miközben kiejti a „nevet” már, ha ez egy név majd komorabb szinte szomorúan folytatja mondanivalóját. Észreveszem, hogy arra vár én mondjak valamit, hát nem váratom meg le is bombázom a kérdéseimmel.

- Szóval Pityu! Mivel elfelejtettél bemutatkozni, ezért Pityu leszel, és mivel úgy tűnik, te ismersz, én nem is húzom a bemutatkozással az időt.
Kis hatásszünetet hagyok szavaim után, de mielőtt szóhoz juthatna, folytatom is.
-Mit adtál be nekem és mit tettél velem, amíg kiütve feküdtem? Jól fontold meg a válaszod, mert a tű fokán táncolsz kiskomám… mondom élesen majd pislogás nélkül a szemébe fúrom a tekintetem és nem is pislogok míg nem válaszol!

A fiú felsóhajt, majd felugrik a tető szélére és dacolva a gravitáció okozta félelemérzettel egy kis ideig úgy tesz, mint aki arra játszik, hogy a másiknak kiszáradjon a szeme.
- Nem csináltam veled semmit - feleli végül végtelen könnyelműséggel a hangjában. - Feladatomhoz híven átadtam neked a Kártyát, aztán meghaltam. Mi mást tehettem volna? Nem emlékszel a nevemre. Anélkül meg nem tudok neked segíteni.
Közben megáll és zsebre teszi a kezét. Lezserül kigombolt, fekete ingét a magaslati szél borzolja, tarkójánál összefogott fekete hajával együtt.

-Rajoskodsz itt nekem azt majd jól leszédülsz onnét és nem lesz ki válaszoljon a kérdéseimre. Mássz le szépen és beszélgessünk. Szóval azt állítod, hogy nem drogoztál be és tényleg ledöftek mindkettőnket a ministránsfiúk... mondom ércesen
- Akkor mindketten elég jól bírjuk ha éles fémtárgyakkal bővítik a "testréseink" számát...
kicsit elgondolkodom majd folytatom
- Akkor azok szerencsétlenek a csatornában is hasonló balszerencsések, akiket megkörnyékeztél te és a bandád?

A fiú ismét vállat vont, de azért leugrott, hogy utána Carla további kérdéseit tűrje rezzenéstelen arccal, olykor megejtve egy félmosolyt.
- Nincs olyan drog, ami a Szintekre vinne - tette hozzá csendesen, aztán rátért a lány tényleges kérdésére.
- Hozzájuk nincs közöm. És nincs bandám. Többen vagytok, akikre így vadásznak, ezt nem vitatom. De mást nem tudnék megvédeni. A Kártya a tiéd, másnak nem tudtam volna átadni... hacsak nincs hibám.
Ezt az utolsó szót csendesen tette hozzá, mintha lényegtelen dolog lenne.

Miféle "Szintekre"? Mi az Szint? Ki/Mi az Redrum? Mi/Ki az a Kasumi? Van köztetek egy hibás, aki "rossz embernek" adta a kártyáját, ha igen ez miért baj? Pontosan, hogy éltük túl a tegnapot? Kik Vadásznak ránk? Miért "védelmezel"?
hadarom le levegővétel nélkül majd maciszemekkel figyelek rá

"Pityu" a kérdésekre ugyanolyan egyszerűen reagált, mint eddig bármire. Nem volt oka arra, hogy mást tegyen. Egy pillanatig várt, majd vett egy mély sóhajt. Egy pillanatnyi habozás után döntött, megmakacsolta magát.
- A Szintek... valójában egy emlékhalmaz, ahová csak azok léphetnek, akiknek engedélyezve van. De nektek elég egy fatális hiba és ugyanúgy jársz, mint most. Egyelőre elég ennyi - felelte ellenvetést nem tűrő hangon. - Ez a kódom. Nem tehetek mást és addig védelmezlek, amíg le nem mondasz rólam.
Azzal feléd dobta a Kártyát. A vonalakon már megjelent egy betű.
- Annak idején azt hitted pusztán egy bájos mosollyal, vagy tágra nyílt szemekkel mindent elintézhetsz. Emlékezz a nevemre és mindenbe beavatlak. Ez az egyezség. Egy betű, öt percnyi idő. A Szintek miatt meg ne aggódj. Lesz még alkalmad bejutni oda.
Megint felpattant a tető szélére, továbbra is szemben Carla-val.
- Ebben a játékban csak tegnapok vannak. Ezt jobb, ha most nem felejted el. Bye!
Intett búcsút két újjal, hogy ezután leugorjon a tetőről. Tíz emeletnyi magasság. A fiú félúton eltűnt.

Pityu ismét ködösített egy kört aztán próbált menőzve köddé válni, de szokás szerint nem sikerült neki. Elég béna egy őrangyalt kaptam... gondoltam
Akkor summázzunk ^^
- Szal 5 percet beszélgethettünk. mert csak 1 betűt ismerek nevéből
- Ha kijátszom ezt a hülye akasztófát a nevével kapcsolatban akkor végre elárulja mi a lótúró a Kasumi és Redrum és kik üldöznek
- Kizökkent az idő ó kárhozat, hogy én... ja ez nem tartozik ide
- Nem tetszik neki a mosolyom és cuki szemem szóval meleg, bár ezt sejtettem ahogy pózolgatott, mintha adta volna az "adoniszt". Szép nap a mai alig 1 óra alatt 2 csákó is bekerült a nem kedvelem halmaz és rajoskódó láma halmaz metszetébe
- Szóval ezekbe a talányokba vannak elzárva emlékeink/m a többi szerencsétlennel és ha végigszenvedjük őket megkapjuk a "kódot"
- A Kód mintha valamilyen program lenne lehetséges, hogy csak én látom tehát belém installálták, mint valami segítő interfészt valami küldetéshez és valamit eltúrtam azt ez lett vége... Áh nem vagyok én valami titkos ügynök megyek eszek egy hambit aztán alszok egy jót.


[ Módosítva: 2013.08.07 21:51 ]
Möraja | 2013-08-07 19:54
//Én úgyse fogok tudni folyamatosan a gép előtt ülni a levelezéshez, de majd igyekszem. Anyum pont itthon van szabadságon a héten, és ha tapsol, hogy segítsek neki, akkor pattogás van Egyébként mindig visszaírok, mikor fel tudok szabadulni AA-ra, abból ne legyen vész, játékostársam már ismeri a dörgést //
Agatha Arashy | 2013-08-07 19:58
Möraja írta:
//Én úgyse fogok tudni folyamatosan a gép előtt ülni a levelezéshez, de majd igyekszem. Anyum pont itthon van szabadságon a héten, és ha tapsol, hogy segítsek neki, akkor pattogás van Egyébként mindig visszaírok, mikor fel tudok szabadulni AA-ra, abból ne legyen vész, játékostársam már ismeri a dörgést //

Ha úgy csináljuk, hogy folyton bővítve lesz a bejegyzésed, az is jó, a lényeg most úgy is az, hogy lehetőségetek nyílik kérdezni a Furaszeműektől. Nem tartottam fair-nek, hogy nem tudtok beszélni velük valamennyit.
Amúgy a helyzeted meg ismerős.
ishida016 | 2013-08-08 17:22
Amint beírtuk a kódot harmadszorra is, újra felhangzott a sziréna....
~Ééééssss itt a vége! Nem bánok semmit az életemben, max annyit hogy nem rángathattam le ide magam mellé azt aki ezt művelte velem. Ha van Isten és ad nekem egy harmadik esélyt is az életre akkor esküszöm felgyújtom azt aki felelős ezért a csapdáért...Esküszöm.
Mivel ebben a helyzetben fölösleges volt bármit is csinálni ezért leültem a sarokba és próbáltam a körülményekhez képest nyugodt maradni és várni a véget.
Kellemetlen ébredésben volt részem, olyan érzés volt mintha az egész testemet lángok borították volna. Amint sikerült egy kicsit észhez térnem és abbahagynom a zihálást, valamiért, nem tudom miért annyira eluralkodott rajtam a düh, hogy az asztalt ami korábban párnámként szolgált félkézzel felborítottam.
~Mi történt? Mi folyik itt? Hogy kerültem ide? Semmire nem emlékszek a tegnap estéből~
Miután sikerült megnyugodnom kicsit elkezdtem rendet pakolni magam után amikor is megtaláltam a kártyámat, aminek a táskában kéne lennie. Amint megláttam ellenállhatatlan késztetést eresztem hogy összegyűrjem és azonnal elégessem, de szerencsére sikerült elnyomni magamban ezt a késztetést és visszarakni a kártyát a helyére.
Ahogy folytattam a pakolást észrevettem egy papírfecnit amire csak egy szó volt írva: "Kasumi".
Már csak a szó hallatára is megfeszült minden izom és azonnal az ajtót kezdtem el keresni.
~Ó hogy az a... Kívánhat az ember még ennél is jobb reggelt? Nem emlékszem mit csináltam az este de mintha Joe kórházban lenne és azt hiszem Jade hívott volna egy meló miatt. A cím pedig....~
Amint összepakoltam elindultam a recepcióhoz ahol megint összetalálkoztam Lucy-val a recepcióssal akivel tegnap este olyan jól elbeszélgettem.
-Yo hogysmint így reggel? Nem tudod kb mikor értem vissza tegnap? Kicsit ködösek az emlékeim az estéről.
Ezután még egy kicsit beszélgettem vele majd elindultam meglátogatni Joe Papát a kórházba, de útba ejtettem egy boltot hogy vegyek Joe-nak egy kis sört és pusztán kíváncsiságból a raktárt is útba ejtettem amire halványan emlékeztem.
~Aranyos kiscsaj ez a Lucy... legközelebb elkérem a számát~ Ezzel a gondoltattam léptem ki a szállodából és indultam utamra.


//Úgy néz ki ezt a karaktert is én neveztem el //
[ Módosítva: 2013.08.09 12:24 ]
kill-o-matic | 2013-08-08 18:05
Fel se tűnt, hogy körbe-körbe kergetőzünk. Nem hiszem el, hogy még egy ilyen helyen is képes vagyok elmerülni a gondolataim közt...(de)
Ahogy egyik lábam teszem a másik után, csak azt veszem észre, hogy nem stabil a talaj, lenézve a repedt földre pedig teljesen megrémültem.
Zuhanni kezdtem a ködben. Féltem, hogy mi van az alján, de mégis megnyugodtam az esés közben, lehunytam a szemeim és mély levegőt vettem.
Egy kis idő eltelt és a zuhanás érzése megszűnt...leértem volna? Mi ez a zaj? A szemeimet kinyitva egy ház plafonja fogad, bambultan néztem pár másodpercig, majd jött ez a "várjunk csak..." érzés, felemeltem a fejem és körülnéztem. Ez Rewland Városi Könyvtára...én pedig...élek? Kijutottam a labirintusból? Hol van Thom? H...hé. Ez az alak velem szemben isme-...A színes szemű! Ahogy észrevettem, ő abbahagyta az olvasást és elővett egy összehajtott lapot, amit nekem nyújtott át. Elvettem tőle, óvatosan bontottam ki, nehogy felszakadjon a széle. Elolvasva kivert a víz, levegőt se kaptam, csak remegő szemekkel néztem fel az üzenetet átadó férfira. Nem jött ki szó a torkomon, és ez így is maradt valameddig. Ezzel a szóval már találkoztam. A Napló végén, amit elvileg én írtam. Végre kaptam levegőt. Elmúlt a félelem...számtalan kérdésem volt az ismeretlen felé, amikre azóta se kaptam választ. Hittem, hogy most már tényleg beszélgetni fogunk. Észrevettem az asztalon a Naplót is, de most nem foglalkoztam vele.

- Ne haragudj - tette le végül a könyvet, könyvjelzőnek használva a Kártyát, amit még ő nyújtott át neked.

-Te! - Szólaltam fel dühösen, ökölbe szorított kezekkel, azonban nem tudtam folytatni a mondandóm, sóhajtottam és a következő szavak már nyugodt hanggal hallatszottak.
-Választ akarok kapni a kérdéseimre. Mindenre.

Egy halvány mosoly jelent az arcán, mikor a félelem elmúlt és a helyét a düh számtalan, fejben lejátszott formája vette át. Úgy fest kicsit sem lepődött meg a dolgon.
- Mindenre sajnos nem lehet. Öt perc úgy gondolom kevés lenne rá. Ez az egyezség - felelte már láthatóan vidámabban.

Újabb sóhaj hagyta el a szám. Öt perc alatt csak mégtöbb kérdés halmozódna fel. Egyezség? A fenébe az egésszel. Ki nem állhatom, ha visszautasítanak. Felálltam a székemből és elvettem a könyvet az asztalról, amiben a Kártya is volt. Ha akar, a Naplóról pedig majd gondoskodik ő. Én megpróbáltam elrejteni, ha pedig ott megtalálta valaki, mindenhol rátalálna...betoltam a székem és elindultam a könyvtár kijárata felé. Utálom ezt a helyet.

- Szóval kilépsz - sóhajtott fel a fiatal férfi, némiképp csüggedten. - Annak idején se tettél mást. Ott álltunk a végső megoldásnál és te úgy döntöttél, hogy végeztünk. Nos… láthatóan nem változott semmi. Öröm volt újra dogozni veled, még ha ilyen rövid ideig is. Három nap múlva majd kapsz egy csomagot, amit jó esetben neked adnak át.
Ezeket a szavakat te is hallhattad, hisz akkor még nem járttál messze. A férfi még várt egy kicsit. Talán arra, hogy megfordulsz, talán arra, hogy kellően eltávolodj, hisz a Könyvtárnak csak egy kijárata van.

Megálltam és kihúztam a könyvből a kártyát, a könyvet pedig egy mellettem lévő asztalra tettem. A kártyát anélkül, hogy megfordultam volna, kissé felemeltem és lapjával fordítottam felé.
-Nem léptem ki, akkor nem hoztam volna ezt magammal. De amíg nincs több időd rám, nem akarok beszélgetni. Nem értek semmit abból amit mondasz és ennyi idő nem elég arra, hogy bármit is elmagyarázz...főleg úgy, hogy rébuszokban beszélsz. Viszlát.
A kártyát mélyen zsebembe csúsztattam, de nem engedtem el az után sem és kiléptem a könyvtár ajtaján.

Az alak felsóhajtott, de már nem mondott mást. Nem volt értelme.
- Három nap - dünnyögte magának, majd a naplóval a hóna alatt kilépett könyvtár ajtaján... de onnantól már senki sem látta.

~Talán jobb lett volna, ha mégis kérdezek ezt-azt...de miért mondja valaki, hogy én lépek le mindig, amikor lehetetlenség vele beszélni, mert semmibe vesz és elsétál? Még csak be se mutatkozott, egy mondatot se szólt magáról, én pedig ennek ellenére is bíztam benne, elmentem a Fesztiválra, holott nem lett volna rá szükség. Meg is öltek, ahonnan egy fura helyre kerültem, ahol gyakorlatilag másodszor is meghaltam. Vakon bízok benne és neki áll feljebb. Ez sehol sem fair! Ha ennyire elfoglalt, legalább üzenetben válaszolhatna a kérdéseimre, vagy összeírhatná, hogy egy következő alkalommal átadhassa.~
Sóhajtoztam, teljesen elrontotta a kedvem ez az egész. Amikor hazaértem, szó nélkül mentem fel a szobámba és lefeküdtem az ágyra. A kártyát a párnám alá rejtettem és szorongattam, amíg el nem nyomott az álom.

[ Módosítva: 2013.08.08 18:06 ]
Serena | 2013-08-08 18:31
//de te kísérőd legalább nem homár feelinges //
hassan | 2013-08-08 20:07
Éppen az ajtó csukódásával együtt hallom az oroszlán megnyugtató válaszát a húgoméknak, így biztos lehetek benne, hogy nem döntöttem rosszul és remélhetőleg nem fog baja esni. Ezeket az érzéseket azonban rögtön elnyomja egy hihetetlen erejű fény, ami közben eltakarom a szemeim, mert a szimpla lecsukás nem elég a kivédésére. Amilyen hirtelen jött a fény, abba is marad, és amint kinyitom a szemeim, az irodámban találom magam. Elkezdek feltápászkodni a fekete bőrkanapéról, körülbelül úgy, mint aki másnapos és közben a teljes meggyőződés reményében vagyok, hogy élek és ez már biztos a valóság, akarva-akaratlanul is megszólalok. – Mi a fene volt ez az egész?

Egy nem várt választ kapok egy nem várt „embertől”: - Kasumi.

Rögtön odakapom a fejem és nem csak a szó, de annak a kiejtője láttán is végigfut rajtam a hideg és egyfajta megmagyarázhatatlan rettegés is, aminek hála visszarogyok a kanapéra kikerekedett szemekkel, remegve és lebénulva. Lapozgatja az irataim azzal a kártyával játszadozva, ami ő maga adott és eddig az ingem zsebében lapult.

- Csak tudnám minek vesződöm még mindig veled? - kérdezi szinte már lenézően, majd a papírokkal együtt a kártyát is ledobja az asztalomra.

Valamilyen szinten sikerül felülkerekedni a sokkon és hirtelen kérdésekkel bombázom a srácot. - Mi…mi a fenéről beszélsz? Mit akarsz tőlem? Hogy jutottál be ide? Hiszen meghaltál a húgoddal együ... – hirtelen elharapom a szó végét, eszembe jut a húgom...hol lehet? - Hol van a húgom? – ordítok rá a csávóra, a hirtelen indulat felülkerekedett az iménti negatív élmények tömkelegén.

Egy kicsit megrezzen az ordítozástól, de más jelét nem mutatja annak, hogy bármiféle hatást elért volna nála. Szemeiben a színek megvillannak, majd kezével int, hogy "nyugi van".
- Ugyanazt akarom, amit azelőtt akartam, hogy elfelejtettél volna. És nyugalom, a húgaink jól vannak. Elég nagyok ahhoz, hogy ne essen bajuk - felelte unottan, mint aki harmadjára ismétli el ezt a mondatot.
- De kezdjük az elején. Hogy jutottam be? Egyszerűen bejöttem. Azt hiszed ez a szánalmas egérjárat majd megakadályoz? - vonta fel szemöldökét kérdőn, továbbra is kényelmesen ülve az asztalon túli fotelben.
- Persze semmi nem akadályoz meg abban, hogy kimenj az ajtón és átkutasd a házat a húgodért. Nem mintha az enyém idehozta volna, de kit tudja. Most is csak az egyezség miatt vagyok itt.

Az indulat kissé lecsitul, mikor megszólal, bár még mindig nem értem mi folyik itt. Miközben elkezd magyarázkodni, odamegyek az asztalhoz és felveszem a kártyát, feltűnik rajta sok kis vonal és egyetlen betű. - Ez mi a fene? - mutatom felé a kártyát a vonalakra bökve. - És miféle egyezség? Valami bővebb tájékoztatást nem szándékozol adni, hogy mibe is keveredtem? Nagyon örülnék, ha már egyszer tudod miről van szó, akkor el is mondanád. És mi volt az gödör meg szfinx és kik voltak azok az emberek? Egyáltalán nem tűnt valóságosnak. - vonom meg a vállam, majd a válaszra várok, hogy információkkal ellátottan indulhassak a húgom keresésére.

Csak egy pillantást vet a Kártyára, már tudja mire irányult a kérdés.
- A nevem. Ha teljesítesz egy Szintet, akkor megkapsz egy betűt a nevemből. Ha tudod a nevem, akkor talán lesz olyan szerencsém, hogy emlékezni is fogsz rám. Bár ezt erősen kétlem…
Fanyar félmosollyal nyugtázta a többi, számára unalmas kérdést. Látszott rajta, hogy már unja, hogy megint ismételnie kell magát, hogy megint egy ilyen gyenge alakkal kell közösködnie. De nem tehetett mást.
- Öt perc. Ennyi ideig lehetek itt. És nem, nem szándékozom adni. Minek, ha egyszer úgy is elfelejted? - felelte higgadtan, a faliórát lesve. Még három perc.
- Az nem az én dolgom, hogy te mit hiszel valóságosnak. Akikkel ott voltál, itt is megtalálhatóak. A többi nem érdekel és lényegtelen is. Cöh… az a baj, hogy csupa felesleges dologra kérdezel rá.

Elengedve a fülem mellett a lenéző hangnemet és arckifejezéseket hangosan összegzem az eddigieket visszaülve a kanapéra:
- Szóval ha jól értem a neved betűit kell megszereznem ilyen valótlannak tűnő események után, amit te "szintnek" nevezel, hogy kiderítsem pontosan mi is folyik itt. Te pedig a magad módján próbálsz segíteni, már ha ezt az össze-vissza beszélést annak lehet nevezni. És mégis ki vagy mi az a Ka... - elakad a szavam, képtelen vagyok kimondani ezt a nevet, vagy bármi is legyen. Az agyam leblokkolja a kiejtését.
- Ki áll az egész hátterében? Hol kéne elkezdenem, hogy lezárhassam ezt az egészet és visszatérjek a húgommal a megszokott életünkhöz? És miért segítesz nekem? Mi van, ha nem akarok részt venni ebben az egészben? - kíváncsian nézek rá, várva az újboli leszólást, de mivel szeretném, hogy minél előbb vége legyen az egésznek, így szimplán elengedem a fülem mellett a stílusát.

A fiú egy pillanatra ledöbbent. Talán attól, hogy a „gazdag ficsúr” teljes lehiggadt, vagy attól, hogy végre értelmeseket kérdezett. Ám a döbbenet után egy elismerő mosoly jelent meg a szája szegletében.
- Ha kiejtem a nevét, még midig félni fogsz, így őt egyelőre hanyagoljuk… de a többi stimmelt. A legjobb kérdés az, hogy „kik”, de ha utánuk akarsz nyomozni, akkor még sokszor meg fogsz halni. Főleg, hogy a csuhásokra csak azok emlékeznek, akik jártak a Szinteken. De jelen helyzetedben… talán ők az egyetlenek, akik bővebb infókkal szolgálnak.
Úgy tűnt megeredt a nyelve pusztán attól, hogy jól feltett következtetésekkel indult a beszélgetés ezen szakasza.
- Ugyanakkor… - itt tartott egy pillanatnyi szünetet. - Fel is adhatjátok. Athal ötlete volt, hogy az egész rendszer újrainduljon, de ki is léphettek. Még úgy se tudtok sokat. Csak fogod, és hamuvá égeted a Kártyát. Semmire sem fogsz emlékezni utána. Minden olyan lesz, mint azelőtt…
Szavai ugyanolyan lekezelően hatottak, ám ezúttal már nem volt olyan magabiztos. Egy pillanatra összeszűkültek a szemei, ahogy végigfuttatott valamit, ami talán az ő sorsával kapcsolatos.
- Ha ez megvan, három nap múltán kapsz egy csomagot, amit jóesetben te kapsz meg. Ennyi az egész. Még van egy perced.

Ahogy megered a srác nyelve, az eddigi kérdésekkel teli és értetlen arckifejezésem hirtelen szájszéli mosollyá változik, majd amikor mindenre válaszolt és kijelenti, hogy egy percem van, felállok ismét a kanapéról még mindig a fura és enyhe nagyképűséget sugárzó félmosolyommal és az ablakhoz sétálok és kinézve rajta, háttal a csávónak kezdek beszélni.
– Érdekes, nagyon érdekes. Remélem te sem gondoltad komolyan, hogy elégetem a Kártyát és csak úgy kiszállok, feltételezem ha a te neved van ezen a kártyán, neked sem lenne túl előnyös. Amúgy is, ezek után, amit velem és a húgommal tettek…megbocsájthatatlan. Begyűjtöm az összes információt, megkeresem aki ebbe belerángatott és a képébe dörgölöm az öklöm. – nevetve fordulok felé és széttárom a karjaim
– És ha jól sejtem, te segíteni fogsz nekem, hiszen te is a bőrödet viszed a vásárra ezzel. Együtt fogjuk visszakapni a testvéreinket, mit szólsz „barátom”. – erősen megnyomva az utolsó szót mosolyogva nézek rá és a kezem nyújtom felé. Végső kérdésként ha kezet ráz velem, ha nem, csak egy dolgot teszek fel: - Ki Athal?

Figyelte a reakciókat és a drámainak ható „amit velem tettek” felszólalásnál ismét csak felhúzta a szemöldökét. De nem mondott semmi mást. Ő ült nyugodtan, míg a „Kis Herceg” neki háttal, az ablakkal kifelé magyarázott. Aztán amaz megfordult és a lelkes hangnem egy újabb falnak ütközött.
- Felejtsd el - állt fel a fiú, ugyanolyan unottan, ahogy megérkezett. - Azért segítek, mert ez a Kódom. De még van mire emlékezned. Nos, lejárt az idő. Ideje mennem.
Azzal kézrázás nélkül megindult az ajtó felé. Ha eddig volt is némi baráti viszony, úgy tűnt Athal-ról nem akart beszélni. Ahogy megérintette a kilincset, semmivé vált.

A pánik és félelem utáni hirtelen érzelemhullámok fura egyvelegének hála tele vagyok adrenalinnal, mikor a srác eltűnik, nevetve veszem elő és csatolom fel a pisztolyt a fiókból, a kártyát az ingem zsebébe csúsztatom, majd elindulok hazafelé a kardomért és valami váltásruháért. A fura találkozás és ez a túl sok hirtelen történés kicsit kifordítottak önmagamból, hirtelenjében a húgomról is megfeledkezek és beteg vigyorral az arcomon szaladok az utcán egészen hazáig, ebben a percben szinte bárkit képes lennék eltenni láb alól, aki az utamba áll.

[ Módosítva: 2013.08.08 20:10 ]
Elayan | 2013-08-09 17:10
Ahogy megindulok és kinyitom az ajtót, hirtelen beborít a fény. Bambán pislogok bele, semmit nem látok. Aztán egy örvénylő forgatag jelenik meg a szemeim előtt, de semmilyen formát nem tudok kivenni, majd hirtelen minden még fényesebbé válik, én pedig lehunyom a szemem, és az arcom elé teszem a kezem, hogy védjem a fakító fehérségtől.

Amikor újra kinyitom, zavartan veszem tudomásul, hogy idegen helyen vagyok. ~ Álmodtam volna? ~
Kicsit felemelem a fejem, hogy jobban szemügyre vegyem a környezetemet. Egy nagy, kerek asztalon fekszem, fejem a karjaimon nyugtatva. Körülöttem hallani a madarak csicsergését és mintha virágok illatát érezném. Amint még jobban felemelkedek és körbekémlelek, rájövök hol vagyok. Hogy is felejthetném el ezt a helyet, hiszen itt szoktuk megünnepelni a születésnapjaimat!
Velem szemben a szivárványszemű srác ül, kezében a kártyám, amit tőle kaptam és várakozva tekint rám. Vajon mire vár?
Bevillannak az emlékképek... Vagy inkább álomképek lennének? Nem... Az biztos nem. Ahhoz túl valóságos volt. A fájdalom, a félelem. Még sosem volt ennyire élénk álmom, nem lehetett az.
Amikor megint rápillantok és rajta is hagyom a tekintetem, kedvesen megszólal.
- Üdv kicsi lány – mondja, majd elmosolyodik. Kellemes mosolya van. De vajon mit keres itt? És én?
Veszek egy nagy levegőt, majd megpróbálok feltenni egy kérdést neki, de ekkor újra megszólal.
- Ne haragudj, de ezt meg kell kérdeznem. Mond neked valamit az, hogy Kasumi?
Megint az az indokolatlan rettegés. Libabőrös lesz a karom, így leveszem az asztalról, felegyenesedek, majd elrejtem az asztal alatt.
- Tényleg bocs - néz félre szomorúan.
Megint feltolulnak bennem a kérdések. Mégis ki ez a fiú? Mit akar tőlem? Mit csinálunk itt? Hova tűntek a többiek és nem utolsó sorban, miért vagyunk még mindig életben?
- Ki vagy te? – kérdezem.
A fiú erre a kérdésre kedvesen elmosolyodik. Úgy fest abszolút nem bántja a kérdés, sőt, örül neki, hogy a hirtelen jött sokk ilyen hamar elszáll.
- Nos… ez egy igen hosszú történet… - vakarja meg tarkóját bizonytalanul. - Az lesz a legjobb, ha ezt nem most kezdem el elmagyarázni, mert csak öt percig lehetek itt. De röviden úgy tudnám megfogalmazni, hogy a Kísérteted. Bár… azt hiszem ez még nem sokat jelent neked.
Szavai vidáman peregnek, látszik rajta, hogy tényleg igyekszik a lehetőségeihez képest válaszolni a kérdésekre.
Szellem? És miért csak öt perc? Az mégis mire elég? Na mindegy, ha csak ennyi van, akkor megpróbálom kihozni belőle a legtöbbet.
- Mi történt az előbb? Álmodtam? Vagy valóság volt?
Szeretnék minél többet megtudni erről a fiúról, hiszen biztosan köze van a nemrég történtekhez.
- Áh… megint olyat kérdezel, amire igen hosszú lenne a válasz - túr szőkésbarna hajába zavartan. - Most tényleg csak röviden tudok válaszolni. A lényeg, hogy ebben a Játékban igen vékony a határ az álom és a valóság között. Sajnos anno se nagyon tudtam elmagyarázni, de nem is kellett, mert Athal mindenről tájékoztatott titeket. Szóval… hogy is fogalmazzam… amiben voltál az valóság volt. Elvégre úgy tervezték, hogy az legyen. De innen nézve csupán álomnak tűnik, míg a Szinteken ez az életed az álom… összezavartalak, igaz?
Közben mutogat és hadar, de már érezhető, hogy ez az egész túl bonyolult ahhoz, hogy öt percbe beleférjen. Lehet egy nap is kevés lenne hozzá.
Nem tetszik, amit mond, de úgysem fog olyat elárulni, amit nem akar. Akkor próbáljuk meg máshogy. Kérdezés közben a két karomat visszahúzom az asztalra, felkönyökölök és a fejemet a két tenyerem közé fektetem, majd talányosan ránézek. Vajon milyen kérdésekre adhatja meg a választ, ami fontos lehet még?
- Ha a… Szinteken… Ugye? – kérdőn pillantok rá és megvárom, amíg bólint – Szóval, ha ott meghalok, akkor valóban meghalok?
A fiú bólint, miközben lerí az arcáról, hogy kettejük közül talán ő az, akit a legjobban zavar az időkorlát. Annyi, de annyi mindenről szeretne beszélgetni, annyi mindenben szeretne még benne lenni, de van valami, vagy valaki, aki ezt nem teheti lehetővé.
- Nos… részben - feleli egy sóhaj után. - Úgy vélik a halál csupán átmeneti állapot, vagyis inkább nézőpont kérdése. A Játék szempontjából te újra feltámadtál, míg ebben a valóságban meg sem haltál, ha úgy nézzük. Ugyanakkor… van rá esély, vagy inkább mód, hogy tényleg meghalj és ne csak az emlékeidet veszítsd el. Mi elsődlegesen azért vagyunk, hogy megvédjünk titeket…
Az utolsó szavait egy száguldó mentőautó és szirénázó kísérete miatt nem hallod tisztán. Ezután pedig az órájára néz. Megvárja, míg a felvonulás elmegy, de ekkor sem szolgál jó hírrel.
- Egy percünk van még.
Egy pillanatig csalódottan tekintek rá. Szóval komolyan mondta.
- Egy perc… - motyogom. – Akkor árulj el valamit, amit te fontosnak tartasz elmondani.
Bátorítóan rámosolygok, nem mintha szüksége lenne ilyesmire.
- Nos… ööö… - gondolkodik, bár láthatóan nem tud dönteni, mi lehet jelenleg a legfontosabb. Végül egy hosszúnak tűnő 10 másodperc után megszólal.
- A Kártyád mindig legyen nálad. A Szintekre csak ezzel juthatsz be és minden jól teljesített próba után megkapsz egy betűt a nevemből. Minden betű után találkozhatunk, így tényleg csak annyit, hogy… ne felejts el újra - tolja eléd az asztalon hagyott Kártyát, amin egész idő alatt rajta volt a keze.
- Talán én vagyok az egyetlen, aki nem haragszik rád azért, amit akkor tettél, mert tudom, hogy nagy volt rajtad a nyomás és… és… jobb ha megkeresed a többieket, akik itt még élnek. Athal valami ilyesmit is mondott, de… nem tudom. Túl sok mindent szeretnék egyszerre. Főleg újra, együtt játszani, mint a legelején.
A mosolya, bár kedvesnek szánja, őszinte szomorúságot tükrözik. Ám ezt hamar feledi, elvégre talán nem ez lesz az utolsó alkalom.
- Örülök… hogy újra találkozhattunk.
- Örülök, hogy találkozhattam veled – válaszolom neki kedvesen.
Azzal feláll és mindkét kezével búcsút int. Alig egy pillanat műve alatt köddé válik, akár csak legelőször.

Újabb sor kérdés sorakozik a fejemben és egyikre sincs válaszom. Mit tettem? Ez egy játék? Kik azok, akik itt még élnek? Csak itt? A velem csapdába esett srácok lennének? És ki az az Athal?
Legközelebb jobban ki kell használnom ezt az időt.
Gyorsan felállok, amikor látom, hogy egy pincérlány felém sétál, intek neki, hogy nem kérek semmit, majd elindulok hazafele. ~ Mi lesz most? Vajon anyáék tudják, hogy élek? Biztonságos hazamennem? ~
Kicsit megijedek erre a gondolatra, de úgyis ki kell derítenem, hogy mi folyik itt, szóval miért ne kezdjem otthon?

[ Módosítva: 2013.08.10 9:45 ]
Möraja | 2013-08-10 18:32
Lassan nyitom fel a szemem, az arcomon üde mosoly, és eltelik egy időbe, mire képes vagyok rendesen mozgatni az izmaimat. Mikor körbenézek, az első gondolatom az, vajon hol lehet a Lock...? De sehol sem látom.
Ezek után zuhan át rajtam minden más. Ilyesmi, mint hogy 'mi volt ez az előbb' meg 'hogy kerültem ide'. Szóval a szokásos, amit ember elképzelhet. Picit még fáj a fejem, de egyébként egész jól érzem magam, sőt, úgy érzem kicsattanok. A szívem akkor ugrik még nagyobbat, mikor meglátom Szivárványszem-et, vagyis a lányt, akit időközben így neveztem el Lock egy szava után.
-Nahát, szia! -vigyorodom el és legszívesebben ugranék oda megölelni, de ekkor egy olyan szót mond, aminek hallatán egy jeges marok ragadja meg a szívem és úgy érzem, menten meg fogok dögleni. Az sem érdekel, hogy a kártyám is ott a kezében, vagy hogy végre láthatom, csak könyörgöm... ezt ne mondja ki többé.
-E-E-Ezt inkább ne, kérlek... -hebegem, miután visszatér a hangom és úgy érzem, a sápadtságom is kezd múlni, majd nekidőlök az asztalnak, ahol ül. -Ha lehet, inkább ne. Nem tudom, miért, de ezt... nem akarom hallani. Amúgy, azt az előbbit meg sajnálom, de... tényleg nem rémlik, ki vagy. Doki szerint amnéziám van, szóval érted. Ugye nem haragszol? Nem akartalak megsérteni. -mosolyodom el bátorítóan.


A lány pontosan tudja mit tett, különben miért mondta ki volna azt a nevet? Végül komoran bólint, de egyhamar nevetésbe tör ki a magyarázkodás hallatán.
- Valóban nem emlékszel semmire, de ezt a Doki aligha tudta volna megállapítani - feleli, majd se szó, se beszéd átölelt. - Annyira jó, hogy még élsz.

Meglepett a dolog, de egyben örültem is neki nagyon. Magamhoz szorítottam a lányt, megillatoltam a haját és reméltem, hogy ez a pillanat sosem fog véget érni. Nem értem, a Lock-gyerek miért volt olyan ellenszenves, mikor szóba került, de talán már nem is tudom meg soha.
Persze mindennek vége szakad egyszer, így a lányt is elengedem és zavartan körbenézek. -Hát, megkínálnálak valamivel, de nem tudom, van-e itt egyáltalán valami. De azért foglalj csak helyet. -nevetek és úgy érzem magam, mint valami szerelmes kiscsoportos srác.
-És, ha nem veszed tolakodásnak, hogy szólíthatlak? Meg persze, miben segíthetek, ha segíthetek.


- Ugyan hagyd csak! - engedte el végül ő is, vidáman. - Amúgy már csak három percünk van beszélgetni. Ez az egyezség, ami alól nem bújhatunk ki. És úgy hívsz, ahogy neked tetszik, elvégre a valódi nevemre nem emlékszel. Még. De remélem hamarosan arra is sor kerül, főleg ha továbbra is ilyen ügyes leszel a Szinteken!
Kedvesen csacsog, teljesen baráti hangulatban és láthatóan még az időkorlát ellenére is örül, hogy végre beszélgethet.

-Csak három? T_T -biggyesztem le a szám, de hogy őszinte legyek, még ennek a három percnek is örülök. Az ugyan bánt kicsit, hogy nem hajlandó elárulni a nevét, de ha már ilyen vidáman megengedte, hogy szólíthatom akárhogy, elfogadom a döntését és mosolyogva a szemébe nézek. -Akkor egyenlőre maradok a Szivárványszem-nél. Nekem tetszik ez a szó, olyan szép és illik hozzád. Persze ha nem tetszik, majd kitalálok mást, de azért ki fogom kutatni az igazi neved
-Na, akkor élvezzük ki ezt a három percet. -tárom szét a kezeimet. -Kérdezz, amit csak szeretnél. Amúgy jól sejtem, hogy nem vagy egyedül? Az a Lock-gyerek is említette, hogy találkozott olyannal, akinek ugyanolyan szeme van, mint neked.


A lány egy pillanatra megdöbben, majd egyszerre ragyogni kezd a boldogságtól, bár egyelőre még csak átvitt értelemben. Újfent ugrik, hogy átöleljen és nevetve rád kapaszkodjon, hiszen számára a kitárt karok ilyesmit jelentenek.
- Nekem megfelel. Habár… így nehezen fogok tudni segíteni. De nagyon helyes, hogy utána nézel a nevemnek! Elvégre, a nevek mind kulcsok! Vagy nem? - kérdezi, megjátszott sértődéssel, amit aztán hamar félre is dob.
Ezután figyelmesen hallgat, és egy pillanatra összehúzza szemöldökét.
- Ugyanolyan szeme lenne, mint az enyém? Az kizárt! Mindegyikünk szeme egyedi! Elvégre ti sem vagytok egyformák. De… most nem az jönne, hogy te kérdezel tőlem? Hiszen nekem az a dolgom, hogy segítselek ebben a Játékban. Fordítva elég muris lenne.
Nevet halkan, továbbra is nyakad köré fonva a karjait, majd lehuppan az ágyra, hogy te mellé ülj. Semmiféle gátlással nem rendelkezik ilyen téren, így nem is fog elhúzódni tőled.

-Azt nem tudom, a nevemmel még egy ajtót sem sikerült kinyitnom. -nevetek, mutatva, hogy csak viccelődöm. Mégis miféle ajtó lenne az, ami minden névre kinyílik? Viszont szívemet elönti az izgatottság, hogy kinyomozzam, hogy hívják én Szivárványszemű kis angyalkámat. Újra a karjaim közé veszem, mikor odaugrik hozzám, és megpörgetem a levegőben, had hallhassam a kacagását.
Hmm, még a végén kiderül, hogy ő a menyasszonyom, akit a szüleim akarnak összeadni, vagy hasonló. Jó lenne :3
Viszont látszólag kérdéseket vár, így leülök mellé és hümmögök egy sort. Nem sok kedvem van a kedélyes légkört széttörni, de van pár dolog, komoly dolog, amit tudnom kell. Kapásból fel is teszek kettőt.
-Először is: mi az a Kártya? -bökök a kérdéses tárgyra, ami jobban megnézve változott némiképp, mióta utoljára láttam. -Másodszorra pedig... az az iménti hely a fákkal meg a raktárakkal... az valóság volt?


Kacag, hiszen ebben a boldog légkörben mást szinte felesleges lenne tenni, így mikor megpördül is csak kislányként viselkedve ölel át újra. Aztán figyel, hiszen az idő pereg és a találkozónak is hamar vége szakadhat.
- Ez a Kártya igazolvány és belépő egyszerre. Ez a Kártya jelzi, hogy a Játékban vagy, másrészt ezek a szaggatott vonalak jelzik a nevemet. Látod? A Szinteken, ahol az előbb jártál próbákba ütközöl, és ha jól teljesíted őket, megkapsz egy betűt a nevemből. A Szintek pedig… nos… - itt elgondolkodik egy kicsit, láthatóan elég nehéz neki összeszednie, hogy pontosan mi is az a hely.
- Ahol voltál, az egy része volt az összesnek. A Szintek formája és mintája változik, de egészen addig hiheted álomnak, amíg a Kártya nálad van. Ha a Szinteken elveszeted a Kártyád, akár örökre is ott ragadhatsz. Így igen, nevezhetjük valóságnak is, hiszen onnan nézve ez az életed az álom.
Magyarázza, de a homlokráncolása tanúsítja, hogy igencsak nehéz neki pontosan leírni, hogy mi is az a hely, vagy hogyan működik.
- Sajnálom, a legutolsó alkalommal, mikor még emlékeztél rám és már a Játék végén jártunk megsérültem, így már nem tudok annyi mindent - csóválja fejét némiképp letörten.

Jóformán döbbenten hallgatom végig a magyarázatot, mégis furcsa, hogy nem lepődöm meg annyira, mint amennyire mások tennék a helyemben. Tehát a Kártyán meg fog jelenni a neve: ezzel ki is pipáltam, hogy miképp nyomozzam ki. Addig pedig marad Szivárvány.
Lockal pedig ezek szerint valóban találkoztam, ő is ugyanolyan személy, valóságos, és ő is részt vesz ebben a játékban.
-Értem én. Még is meglepődöm, hogy hogyan, de értem. -bólogatok és megsimogatom a lány fejét, hogy ne aggodalmaskodjon. -De örülök, hogy rendbejöttél. És amúgy mi ez az egész Játék pontosan? Mi a lényege?
Bár van egy olyan érzésem, hogy ezt vagy nem akarom tudni, vagy nem is fogom megtudni még.


A buksisimi láthatóan némiképp megnyugtatja a lányt.
- Még szép, hogy el tudod fogadni. Érteni, még nem értheted, de tudom, hogy el tudod fogadni, elvégre egyszer már benne voltál - mosolyog kedvesen. Azonban, hogy az ágy melletti órára néz ismét elszontyolodik.
- Alig egy perc… - motyogja, aztán gyorsan feléd néz, hogy amíg lehet válaszoljon.
- A lényege, hogy kijavítsd a hibát, amit a bukásotokkal okoztatok. Vagy lehet már előtte elkövettétek… ezt nem tudom pontosan. Athal tudná megmondani, de ő még nem fog nektek megjelenni. Még veszélyes. Ismét a szintekre kell jutnod, úgy, ahogy nemrég tetted… vagy máshogy. De kérlek… ne felejts el újra.
Ismét átölel, azzal feláll és az ajtó felé veszi az irányt, de ahogy hozzáér, köddé válik.

Na, ezt a részét már nemigazán értem, de lelkesen bólogatok és igyekszem megjegyezni minden szót. Főleg a nevet, amit mondott, mert valószínűleg még találkozom vele. Mire a végére ér, már lejár az időnk, ezért nem traktálom többel, nem akarom, hogy idegeskedjen. Pedig nem tudom, miként értette, hogy menjek vissza úgy, ahogy tettem... mert azt sem tudom, az elsőt hogy csináltam.
-Jól van. Köszönöm. -mosolygok és ha hagyja, megpuszilom a homlokát. -Nem foglak elfelejteni. Cserébe vigyázz magadra!
Majd ismét köddé válik, ahogy az utcán is. Szememet a Kártyára vetem, megsimogatom a róka rajzát, majd elteszem a zsebembe a kis tárgyat.
Yoshi, szorítom ökölbe a kezem. Akkor játszunk.

Ideje kimenni a szobából. Vajon Touh melyik részén járhatok?

[ Módosítva: 2013.08.10 22:55 ]
Erodon | 2013-08-10 20:48
A rengés ezúttal elmarad. Helyette a keresztek világítanak be mindent majd minden összedől. ~Megint rosszul választottunk volna?~ Ahogy gyorsan körülnézek, a fiú és egy esetleges kapaszkodó után csak a fényt látom. De ahogy ránézek minden aggodalmam elszáll és csak a hihetetlen melegség marad. ~Ezúttal úgy tűnik tényleg véget ért...~
...
Tompa fények és hangok keltenek fel. Mintha valakik beszélnének mellettem. ~Facto? Nem. Ez Zsebi. Mit keres ő itt?~ Ahogy kinyitom a szemem már nincs senki a szobában. ~Szoba? Egy kórház? Mit keresek én itt? Szóval mégis csak egy álom lett volna az egész? Az nem lehet. Ahhoz túl valóságos volt. Főleg Az a dolog abban a különös raktárban. Nem mellesleg egy álom emléke sem marad meg ilyen élesen. De akkor az a csuklyás is valós kellett, hogy legyen. Márpedig láthatólag életben vagyok és nem érzem, hogy lenne bármi komolyabb bajom.~ Körülnézek még egyszer, hogy van-e valaki még a szobában. Amikor meggyőződök róla, hogy senki sincs lassan felülök. ~Egy mód van, hogy kideríthessem, hogy mennyire volt valóság ami történt. Meg kell keresnem Factot. Szerencsére a Touhban nem nehéz beszédre bírni az embereket ha van némi pénze az embernek.~ Ahogy rátámaszkodok az ágy mellett lévő polcra, hogy felálljak kezembe akad a kártya. ~Thom Iados. Ha összefutnék valaki jobban informált egyénnel, utána is kérdezősködhetnék. Lehet ő is benne van a dolgokban. Ám jelenleg fontosabb, hogy a kórházat tudjam elhagyni, márpedig kétlem, hogy az orvosok elengednek annyival, hogy én nem érzem, hogy bármi bajom lenne.~ Zsebre rakom a kártyát. ~Zsebi azt mondta Touhnál találtak meg... Hogy kerültem én oda? Ha tényleg megöltek volna akkor is a kijelölt posztomon kellett volna megtaláljanak. Mi történhetett valójában?~ Végre felállok és miután megszabadultam a felesleges huzaloktól elindulok az ajtó felé. ~Ne haragudjatok Zsebi, Sid, de ébren se mondhatnék több információt nektek. Legalábbis semmi hihetőt. És nem is lenne szerencsés bárkit fölöslegesen belekeverni ebbe.~ Ahogy megteszek pár lépést még eszembe jut valami. Vagyis valaki. ~Szivárványszem. Elvileg őt is megölték. Lehet ő is csak megsérült és kórházba vitték? Lényegtelen. Első találkozásunkkor is olybá tűnt, hogy elég szűkszavú ha a szükséges információkról van szó. Most elsődleges, hogy meggyőződjek arról, hogy mi is valós, és mi nem. Megemlegeti még azt a napot amikor úgy döntött, az aki ezt kitalálta, hogy ennyi fejfájást okozzon nekem egy nap alatt...~
Amarillis | 2013-08-11 14:06
Láttam, ahogy a többiek más más ajtón távoznak. Megpróbáltam bemenni a bátyám után az ő ajtóján, de az oroszlán nem engedte. Így kimentem a vörös ajtón és csak reménykedni tudtam benne, hogy újra egymásra találunk.
Aztán hatalmas fény és puhaság ölelt körbe, egy ismerős hang ütötte meg fülem "Jó reggelt hercegnő!" de nem a testvérem megnyugtató hangja volt. Lassan kinyitottam a szemem és megláttam azt a lányt. Hiszen ő... Ekkor a fülembe súgta az a félelmetes s valahogy mégis ismerős szót. A hideg szaladgált tőle a hátamon és elöntött a fájdalom. Csalódottnak tűnt ettől és az ágyra dobta a kártyát, amit korábban adott. A kezembe veszem a kártyát és mivel úgy érzem ez a lány nem akar rosszat, remélem segítségemre lesz.
- Úgy látom, te többet tudsz nálam. Megtudhatom ki vagy te és mi ez az egész?


- Öt percünk van - emelte fel a kezét, nyitott ujjakkal. - Ennyi időbe sajnos nem fér bele, hogy mindent elmagyarázzak. Legyen elég annyi, hogy egyelőre életben maradtál és jelenleg is biztonságban vagy… habár… nem pont abban a valóságban, amiben ébredni szerettél volna. Ja! És nevemet a Kártyán találod.
Az utolsó mondatát mosolyogva tette hozzá, mintha ez az egész csak egy ostoba semmiség lenne.

- Öt percünk? - lenézek a kártyára, vonalak és egyetlen betű. - Te most komolyan akasztófázni szeretnél velem?

A lány előbb felvonja a szemöldökét, majd elneveti magát, kezét a szája elé tartva, ahogy az úrinőknél adott.
- Ugyan hercegnő, hová gondolsz? Mintha én tehetnék arról, hogy nem emlékszel a nevemre - nevet továbbra is. - Amúgy ezt ne én találtam ki, hanem az, aki a Kártyát készítette. A kezdetben még emlékeztél a nevemre, így a név a helyén is volt. De mivel már nem emlékszel semmire, így a Szintektől függsz. Ha jól teljesítesz egy próbát, emlékezni fogsz a nevem egy betűjére. Így már világos?
Hangja továbbra is vidáman, társalkodón cseng, ugyanakkor az is világos, hogy elég egyetlen rossz lépés és ez a kedveskés nyitottság, hamar bezárul.

Mivel szorít az idő, igyekszem nem bájcsevegéssel tölteni.
- Az világos, hogy nem árulod, vagyis nem árulhatod el a neved és az is, hogy valaki irányítja ezt a helyzetet. Ki ő? És miért kerültünk bele a bátyámmal? Arra pedig rájöttem, hogy jobb ha komolyan veszem a dolgot, mert nem úgy tűnik ez mint egy játék. Hiszen... elvileg megöltek minket, nem? Akkor hogy lehetünk életben? Nem térhetek vissza a korábbi az életembe, üldözni fognak?



A lány egy pillanatra elkomorodik, majd olyan mosolyt ölt, mint egy anya, aki rémült gyermekét próbálja megnyugtatni.
- A legfőbbképp kérdés az, hogy kik, de itt nem konkrét irányításról van szó. Hanem egy hibáról. Legalábbis amit én tudok, ám sajnos… a legutolsó közös együttműködésünk idején, én is megsérültem a többiekkel együtt.
Ez az emlék újfent arculatváltással járt nála, de ezt a zavart azzal leplezte, hogy a vállára húzta tündérszőke, már-már fehér haját.
- De, visszatérhetsz. Egyszerűen fogod a Kártyát és hamuvá égeted. Ezzel kilépsz a körből, feldobsz mindent és visszatérsz ahhoz az állapothoz, amikor nem emlékszel semmire. Onnantól senki sem fog üldözni, hiszen minek tennék? Ez egy játék, nem a bölcsőde.
Hangjában, főleg az utolsó szavaknál leplezetlen megvetés csendült.
- Tudod hercegnő… azt, hogy miért kerültetek bele, nem fogom elárulni. Már csak azért sem, mert jobb, ha végre felnősz a feladathoz. És ezt még te kérted tőlem. Meg akartad mutatni a bátyádnak, hogy nem kell rád örökösen vigyázni… óh, nem is. Az egész azért volt, mert akár egy tündérmesében örökkön, örökké vele akartál lenni. És ez odáig vezetett, hogy nem láttál mást rajta kívül. Ismerős?
Gúnyos szavak, mégsem olyan maróak, mint a fivére esetében. Érződött, hogy legszívesebben itt hagyná az egészet, vállalva ezzel mindazt, amit következményként ismert.

- Bocsáss meg, hogy ennyit kérdezek és köszönöm a kedvességed. Úgy látom ez az egész neked is rendkívül fontos. Szóval meg tudnád mondani, kik állnak az egész mögött? Ha megtudom a neved akkor te is megmenekülsz? Vagy mi fog történni? Várj... mi már csináltuk ezt? És elbuktunk? Ne haragudj, de semmi nem rémlik... - nem tudom miért, de érzem, hogy igazat mond, látsziik rajta, hogy sok mindenen ment keresztül... talán miattam is sokat szenvedett, segíteni akarok neki - Csodálkozol, hogy annyira szeretem a bátyám? Hisz mindent megtesz a boldogságomért... De szerinted nem tudnék megállni a lábamon?

Még mindig az ágyon ül, és ahogy hallja a szavakat, az arca egyre inkább közönyös lesz. Pár hosszú másodpercig nem is reagál.
- Tudom, hogy nem emlékszel. A legegyszerűbb, ha Athal-t keresed meg ezügyben, bár jelenleg a Csuhások az egyetlen biztosnak nevezhető pontotok - fonta össze a karjait maga előtt. - Tulajdonképpen Athal hozott vissza minket, amikor mindenki elbukott. Mert igen, elbuktatok. A Végső Próbán. Ezért féltek ettől a névtől.
Egy mély sóhajjal nyugtatta le magát, mikor a fivér és a saját lábra állás szóba került.
- A boldogságodért, mi? Elvakult vagy, mint mindig. Akkor is csak az utolsó pillanatban jöttél rá erre, mikor már mindketten otthagytunk titeket. Nem véletlenül. Az utolsó percben pedig arra kértél, hogy ha újra indítanák a rendszert… valahogy segítsek neked lábra állni. Én meg… nem tehetek mást…
Kezeit ökölbe szorítva állt ellen egy belső kényszernek, ami a felszaporodott emlékektől vált erősebbé.
- Egy percünk van… - sóhajtotta kissé lehangoltan. - Ha véget is ér a Játék, csak ti menekültök meg. Velünk nem tudom mi lesz, az a kódom még nem állt helyre. Athal szerint akkor fog, ha már tudod a nevem. Csak ezért fontos, hogy emlékezz rám.

- Ki az az Athal? És az a K... ölt meg minket? A csuhások, kik? Hogy lehetne velük beszélni... mert a múltkori után nem hinném, hogy beülnének velünk egy teára, ha szépen megkérjük őket. De tudod mit? Nem adom fel, csak úgy! Erős akarok lenni, szeretnék egyszer végre én is hasznos lenni... hogy én is segíthessek neki... na meg, ne kelljen folyton miattam aggódnia. - szegény lány, azt hiszem alapos oka van neheztelni ránk. - Szóval egy körforgás... amiből csak akkor szabadulok, ha kiállom a szinteket, amiket korábban említettél? Ez olyasmi mint a szfinxes? Sajnálom, hogy ennyi csalódást okoztam, nem akarom, hogy rossz legyen neked miattam... Szeretném, ha enyhíthetnék bánatodon... Segíteni szeretnék... meg akarom tudni a neved!!! - kicsit elragadtattam magam... de valahogy kezd egyre fontosabb lenni számomra ez az egész. Meg akarom tudni mi folyik itt. Szerettem az életünket, de nem tudnék úgy élni, mintha mi sem történt volna. - Segíts, kérlek.

Az elragadtatás még inkább elfelhősítette a lány arcát.
- Egy perc nem elég ennyi kérdésre - felelte aztán. - És ez nem körforgás. Hanem egy hiba. Csak akkor szabadultok, mind, ha kijavítjátok. A szintek az emlékeitek. Mindenki mást kap vissza és máshogy. Például ahol most vagyunk, az is az emlékedhez tartozik.
Végig mutat a szobán, ami egyáltalán nem tartozik a házatokhoz. Leginkább olyan, mint egy külön épített vendégszoba valakinek.
- Azt kell megtudnod, hogy mi a hiba… és egy dologra jó, ha emlékezni fogsz: ebben a játékban csak tegnapok léteznek... lejárt az idő.
Azzal felállt és búcsút intett. Alighogy az ajtó kilincshez hozzáért köddé vált.

- Várj, látlak még? - kiáltok utána. De a lány csak úgy eltűnt. Valami ismerős után kutatva körbenézek a szobában.

A szoba leginkább vendégszoba szerű, egyetlen ablakkal, ahonnan a reggeli fény áramlik be. Ha kinézel úgy tűnik Renlar negyedéből Matarba csöppentél, legalábbis az épület környékén nincs semmi, amit hirtelen ismerősnek találhatnál.
A szobában egyetlen asztal áll, kulcsra zárható fiókkal. Zárva van és a kulcs sincs sehol. Ezen kívül más minden normálisnak tűnik.

"Az én emlékeim. De hiszen nincs itt semmi, azt a fiókot leszámítva, jó lenne kinyitni." De hiába keresem a kulcsot... "Egy hiba...? Bár csak többet tudhatnék meg... Sajnálom azt a lányt, és azt is, hogy csak a gondja van velem. Azt hiszem többet várt tőlem, de mit kellett volna mondanom? Szeretnék emlékezni rá... Végül azt sem mondta meg kit keressek... Hova tovább? Legjobb lesz, ha elindulok..." s ezzel elhagyom a szobát.

Az ajtón kilépve egy irodaház földszinti folyosóján találod magad, a legközelebbi kijárat pedig arra az utcára vezet, amit az ablakból is láthattál. Úgy fest ezen a folyosón senki sem jár, az irodák ajtajai is zárva vannak.
Az utcán aztán rájössz, hogy valójában Matar és Scylen határában vagy, nem messze az iskolától. Ekkor döbbensz csak rá, hogy neked 13h-ra az egyetemen kell lened, hogy találkozhass a tanárnőddel a szerep miatt.

"Vajon a következő 'szintig' vissza kell térnem a hétköznapi életemhez? Vagy koncentráljak most csak erre? De ki tudja mi következik..." Végül úgy döntök bemegyek az iskolába, beszélni a tanárnőmmel. Addig is lenyugszom kicsit. Az iskolából pedig felhívom bátyámat, érzem hogy jól van. Szeretném, ha eljönne értem. Beszélni akarok vele erről az egészről!
[ Módosítva: 2013.08.11 14:08 ]
Serena | 2013-08-11 20:10
Várható még mára a 4. kör?
Agatha Arashy | 2013-08-11 21:11
//Ha a mai napon 23h-ig nem lesz reag, akkor már csak holnap várhatjátok. :S Sajnos a mai napon valami kiütött (valszeg az új munka szervezése és a vitaminhiány), de még bízom magamban, így valamit biztosan fogok alkotni. //
Serena | 2013-08-11 21:18
Agatha Arashy írta:
//Ha a mai napon 23h-ig nem lesz reag, akkor már csak holnap várhatjátok. :S Sajnos a mai napon valami kiütött (valszeg az új munka szervezése és a vitaminhiány), de még bízom magamban, így valamit biztosan fogok alkotni. //
Akkor hajrá, de azért ne hajtsd túl magad jó az holnap is. Lehet még jobban is sikerül kipihenten ^^
Heyes | 2013-08-11 22:44
Ahogy bolyongtunk egy kis fény jelent meg elötlünk a sötét folyosó végén. ~Végre kijutunk innen.~ Sevren még mindig elöltem járt. Ö hamarabb ért ki a labirintusból, hallottam ahogy egy nagy morajlás közepette megreped a föld. Lekezdtem szaladni hogy megnézem mi történt. Amikor én is ki értem a labirintusból láttam hogy ez az a hely ahonnét indultunk. ~Nem gondoltam komolyan hogy tényleg ide lyukadunk majd ki.~ Azonban Sevren nem volt sehol és egy hatalmas lyuk tátongót a hely közepén. ~Csak nem eset le? ~ gyorsan közelebb mentem, hogy megnézem. Alig hogy közel értem talaj az én lábam alatt is beszakadt és zuhanni kezdtem. ~Ha Sevren is leeset akkor lesz mi felfogja az esésem.~
Láttam a talaj közeledését, hallattam ahogy a talajba csapódom. Éreztem ahogy a testem a gödör aljához ér. Azonban nem volt fájdalom. ~Talán azonnal szörnyet haltam?~ Ekkor kinyitóm a szemem és látóm hogy a szobámban találóm magam. Az ágyam mellet a padlón. -Csak álom lett volna ? Vajon mikor aludtam el? - értetlenül ülők a földön. Ekkor a telefonom jelez hogy ideje felkelni. Amikor kinyomom a csörgést látóm hogy van rajta egy üzenet. A főnököm hívott hogy 8-ra menyek be, mert megbeszélésem van. ~Neki nem halottnak kellene lennie? Mondjuk nekem is, legalább kétszeresen. Bitzósan csak álom volt, amúgy is túl hihetetlen hogy igaz legyen. Ideje elkezdeni készülődni mielőtt elkések.~ Ahogy elkezdek levetkőzni, hogy egy zuhanyt vegyek, találok a zsebemben egy kártyát. Egy név van rajta:„Merlock Risthearth” és egy farkast ábrázó kép.
~Akkor még sem csak álmodtam ?~ álltam döbbenten. ~ Ezek szerint minden megtörtént, amire emlékszem. Ennek utána kell járnom, de előtte meg kell bizonyosodnom hogy mindenki jól van -e a cégnél. Jobb lesz ha bemegyek a munka helyemre és megnézem hogy ott pontosan mi is a helyzet. Ha ott minden rendben van akkor utána nézek ki is ez a Merlock Risthearth.~ gyorsan elszültem és elindultam a munka helyemre.
Agatha Arashy | 2013-08-12 23:16
Köszönöm a türelmet, máris folytathatjuk. ^^

4. kör

Serena:
Az általad választott mód jóvoltából semmi nem akadályozott meg abban, hogy kedvedre „meghamburgerezz” és utána lepihenj. Békés, nyugodt álmod volt, mikor elaludtál, és - talán most egyszer - nem álmodtál semmiről. Délután három felé ébredtél fel.
Rajtad múlik innen hogyan mész tovább.

Kill-o-matic:
A találkozó után békésen aludtál, álmodban újra élted a tegnapot, a furcsa kalandokat. Mindössze töredékekben jelent meg a férfi, akit a Könyvtárban hagytál. Mikor felébredtél, a kora délutáni órákban, már nem úgy feküdtél, mint ahogy az ágyra vetetted magad. Úgy fest egész idő alatt forgolódtál.
Kopogtak. Pár, néma másodperc után pedig Han lépett be hozzád.
- Jó reggelt, uram! - mosolygott rád szelíden. - Előkészítettem a fürdőjét, mert a nagyságos édesanyja látni kívánja. Úgy láttam igencsak neheztel önre, amiért tegnap nem jelent meg a céges bálon.
Han szelíd hangon tájékoztat téged, figyelembe véve, hogy bizonyosan fáradt vagy az előző esti fesztiválozás miatt.
Nem messze tőled állt, ugyanott, ahol eddig is szokott, amikor felkelt. Ám amikor újra a párnád alá nyúlnál a Kártyádért, azt már nem találod ott.
- Valamit elvesztett, uram? - érdeklődik inasod döbbenten és ha kell, ő is beszáll a keresésbe.

//Dobj egy hatoldalú kockával.
Ha páros: a Kártyádat a takaród alatt találod meg.
Ha páratlan: az egész szobát felforgathatod, a Kártyádnak nyoma sincs. Innentől 3 köröd (Játék időben 3 napod) van, hogy ismét visszaszerezd.//

Hassan:
Az adrenalin felpörget, megdobogtatja a szíved és új kalandokat ígér. Ahogy mész, ahogy vigyorogsz… a hazafelé tartó úton azt érezheted, hogy valaki folyamatosan figyel. Valaki követ téged és bárhogy szeretnéd, nem tudod lerázni. Végül egy mellékutcában kerül hozzád a legközelebb.

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha páros: éppenhogy ki tudod kerülni a feléd süvítő golyót, mi így megkarcolta a füled. Az összecsapást nem tudod elkerülni, de abban biztos lehet, hogy ezek nem a papok.
Ha páratlan: a téged követő egyén hamar lelepleződik, így tiéd a kezdeményezés. Látod, hogy egy fiatal suhanc az, nálad fiatalabb, kinél pisztoly is van. És nem olyannak tűnik, akinek remegne a keze, ha ölnie kell.

Elayan:
A hazafelé tartó utad békés, Matar egésze a tegnapi fesztiválról beszél, megemlítve jót és rosszat egyaránt… de gyilkosságokról nem esik szó. Semmi nem utal arra, hogy tegnap fekete csuhás papok öldököltek volna. A Flemiáról is csak keveset hallasz, pedig hatalmas szenzációnak kellene lennie.
Mikor hazaérsz, a családod örömmel fogad, biztosítanak téged arról, hogy aggódtak érted, a bátyád például a Főutat járja, hogy megtaláljon, a barátaidat is már felhívták, de senki sem tudott semmit.
- Azt hittük elraboltak és már a rendőrséget akartuk értesíteni - újságolja az édesanyád, két ölelés között. - Tegnap csak úgy eltűntél, de aztán az egyik barátod biztosított minket arról, hogy csak a kedvenc együttesed koncertjére mentél el. Mennyit ittál? Nem vagy másnapos?
Zárporoznak feléd a kérdések, de láthatóan mindenki jól van, mindenki túlélte a tegnapot… és nem is tudnak arról, ami ott történt.

Innentől tiéd a döntés hogyan reagálsz.

Amarillis:
Előbb értél az iskolába, mint 13 óra, így bőven maradt még időd ott körbejárni a fontosabb osztályokat, beszélgetni a barátnőddel, akivel még előző nap vásárolgattatok. Hallod az új pletykákat, melyik fiú mit csinált, melyik lány milyen otromba módon keveri a stílusokat és persze, azt is megkapod, hogy melyik egyetemi tanár milyen irreálisan sokat követel a következő vizsgára. És ezen kívül persze a beadandókat sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert azoknak is hamarosan lejár a határidejük.
Mindezek után, ahogy a színházterem felé igyekszel, a lépcsőfordulóban egy fiatal lánynak ütközöl. Az egyetlen, amit hamar észrevehetsz rajta, hogy a haja hófehér, benne egy vastagabb sötétszürke csíkkal, pedig nem lehet nálad idősebb. Szemüvegét igazgatva, vidáman kér tőled bocsánatot, majd hóna alá kapva mappáját rohan tovább.
A színház teremben pedig megcsap egy ismerős szag. Pont olyan, mint a Fesztiválon. A félelem, a tanácstalanság és a vér fémes valósága. A félhomályban, a színpad közepén négyen álldogálnak, köztük a tanárnőddel.
- Igazán sajnálom kisasszony, de a darabbal… most nem igazán tudok foglalkozni. Lizzie… - elcsuklik a hangja és igyekszik nem a hullára nézni.
A többiek, az a kettő, aki képes mozogni, megpróbálnak eltolni a tetemtől, de még így is láthatod, hogy a barátnőd az, akivel az előbb még beszélgettél. Ráesett egy lámpa.
A tanárnőd jelenleg a mentőket próbálja tárcsázni, így tőle nem tudsz érdeklődni. Láthatóan sokkos állapotban van. Ekkor melegséges érzel ott, ahol a Kártyádat tartod.

Ez áll a Kártyád hátoldalán:
spoiler Kinyit

Rajtad áll, hogyan reagálsz.

Möraja:
Elég csak kitekintened az ablakon, hogy belődd melyik részen vagy: az Ezüst Soron. Ahol tegnap reggel téged kergettek. Innen egy köpésnyire futnak a vasúti vágányok, amik kivezetnek a városból. Azonban nem ért óvatosnak lenni, mert valószínűleg még most sem vagy teljes biztonságban.

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha a dobott szám 4, vagy nagyobb: sikeresen békén hagynak, így bátran haladhatsz célod felé, ahol sejtésed szerint többet tudhatsz meg arról, ami történt. Másokat is megkérdezhetsz, ők is készségesen fognak válaszolni, de a tegnapi eseményekhez csak a Matarban történt 132-es raktár kirablását társítják, mint egyetlen, furcsa eseményt.

Ha a dobott szám kisebb, mint 4: nincs szerencséd, azok, akik tegnap üldöztek, most is rád találnak és ismét kezdődhet a fogócska. Innentől rajtad múlik, hogy hagyod magad elragadni, vagy futsz a teljes tudatban, hogy téged meg akarnak ölni.

Erodon:
A kórházat valóban nem egyszerű elhagyni, és főleg nem a te állapotodban. Alighogy, hogy megszabadultál az infúziótól, talán az nevezhető az első szerencsédnek, hogy nem tört beléd a tű, amin keresztül megkaptad. De a helyén maradt egy szúrásnyom, ami lassan szivárogni kezdett (mivel ezeket ált. elég mélyre szúrják).
Amennyiben azzal foglalkozol, hogy valahogy bekötözd, időt vesztesz és már az ajtóban meglát az ügyeletes orvos. Ha viszont így hagyod, egyértelmű nyomokat hagyhatsz magad után, másrészt más, a folyosókon kószáló betegek felfigyelhetnek rád és riaszthatják az egyik dokit.

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha a dobott szám 3, vagy kisebb: így is, úgy is egy orvosba ütközöl, aki megpróbál téged visszatuszkolni az ágyadba, mondván, még nem vagy jól.
Ha nagyobb: szerencsédre a folyosón alig lézeng valaki, így nagyobb esélyed lehet a szökésre, amennyiben az egyik kérdezősködőnek mondasz egy jó kifogást.

Heyes:
Heyes:
Amikor beérsz a céghez, láthatóan mindenki jól van és láthatóan mindenki a Fesztiválon hozott eredményekkel van elfoglalva. Egyedüli halottnak a dolgozókat láthatod, akik már a harmadik napon tizenkétóráznak az irodaasztal mögött.
- Ez a megbeszélés hosszú lesz- sóhajtja mentorod lemondóan, mikor már a liftben álltok. - A tegnapi fesztiválon csak a töredékét hoztuk annak, amiben mindenki irreálisan reménykedett. Szóval, ma készülj fel. De a Skyline nem bukott meg és ez legalább jó hír. A bevételt a pénzügyisek még dolgozzák, de ha minden igaz ma pontos adatokkal szolgálnak. Ez neked is jó hír, ha úgy vesszük. Szóval? Ma már beültethetjük? Tegnap azzal hárítottad el, hogy még várod a tesztelők eredményeit. Aztán felszívódtál. Talán történt valami?
A lift ezúttal nem állt meg, gond nélkül feljutottatok az emeltre és már semmi sem akadályozhatta meg a többi részleg vezetőjét, hogy a főnök jelenlétében vitatkozzanak, egymást okolják a bevétel kiesése miatt és a pénzügyisek egy olyan mérhetetlen bevételről beszéljenek, amilyet álmodban hallhattál talán, a cég mégis kevesli. Csoportból csupán egy valakit hiányolhatsz: Lint, de ha rá is kérdezel merre van, senki sem tud pontos választ adni. Már az is kétséges, hogy tudják kiről beszélsz.
- A Skyline hozta a formát, sőt, talán jobb is lett, mint azt vártuk. Nem kell hozzá sok idő és gond nélkül felváltja a kommunikációs rendszereket - hallod mentorod érvelését, de ahogy levitte a hangját, már jöttek is a támadások.
- Mégis mennyi időre gondolsz? Az Ardor kétségkívül aratott a Flemiával, ráadásul a napokban várható a Mirrold újabb verziója is. A Skyline egyetlen esélye, a marketing, de azt ne várd, hogy egy jól megírt kérvény miatt túllépjük a keretet - érvelt a Marketinges Főasszony, kit a Pénzügyis támogatott.
- Egyszerűen nincs rá keret, hacsak nem tud mást azon kívül, hogy a bőröd alá lehet ültetni.
- Mégis milyen keretet akartok még? Mindenki tudta, hogy a Flemiával nem tudunk versenybe szállni.

A tanácskozás kezdett eldurvulni, és a Skyline láthatólag vesztésre állt az érvelésekben. Rajtad múlik, hogy csendben hagyod, hogy ilyesmit mondjanak a találmányodról, vagy felszólalsz… ám hacsak nem mondasz valami igazán jó okot és érvet, aligha fognak a pártodra állni, ráadásul csak gyakornok vagy, ami azt jelenti, hogy egy ilyen felszólalással pengeélen táncolnál a továbbiakban, arról nem is beszélve, hogy a Mentorodra is szégyent hozhatsz.

Rajtad áll hogyan döntesz.

Ishida:
Lucy ezen a reggelen is ugyanolyan készségesnek bizonyult, mint az előző napon, de igencsak megdöbbenve hallgatta a kérdésed.
- Tegnap? Nem, azt hiszem nem hagytad el a szobád. Felmentél valamiért és utána nem jöttél le, hacsak nem az ablakon közlekedtél - teszi hozzá nevetve, ezzel is elütve a kérdés kellemetlen élét.
Ezután természetesen könnyedén társalgott bármiről, amit csak kérdeztél tőle, mindenben a pozitívumot látva.
Ahogy kiléptél a panzió ajtaján és becéloztad a vegyesboltot még mindig a legnagyobb rendben volt, azonban a raktár felé nem mehettél, mert arra jelenleg a rendőrség útlezárást rendelt el és akadt pár fakabát, akik ott járőröztek. Természetesen megkísérelheted, hogy ott is körbenézel, beleolvadva a tömegbe.

//Ha így teszel dobj egy hatoldalúval.
Ha páros: nincs szerencséd, a Mirrold megfigyelője kiszúrt téged és rögtön három zsernyák vetette rád magát, bűnösnek ítélve téged.
Ha páratlan: nem történik semmi, de lényegében senki sem tudja mi történt, vagy miért van útlezárás. Pletykálnak csupán olyasmiről, hogy mintha egy gyilkosságról lenne szó.//

Ha a fenti kitérőt túlélted, vagy meg sem kísérelted, a kórházba érve a recepción kérve útba igazítást egy szörnyű hírt kapsz az arcodba:
- Az ön által keresett férfi tegnap este meghalt. Sajnálom. Szívelégtelenség volt az okozója. Hozzátartozója lenne?

Rajtad áll hogyan döntesz.

Danitig:
//Mivel tőled nem kaptam reagot, így az előző körben írtak maradnak érvényben. //
---------------------------------
//Azt kérem mindenkitől, hogy amikor a Kártyáról van szó, anyagában tekintsetek rá úgy, mint egy bankkártyára. A többi a Szabályzatban megtalálható.//

Következő reagkör várható: Aug. 16-án (vagy 17-én, attól függ mennyi leszek fáradt ^^. De inkább számoljatok a 16-tal.)
[ Módosítva: 2013.08.12 23:19 ]
hassan | 2013-08-12 23:44
A gyilkos mosoly még futás közben sem olvad le az arcomról, egy két ember talán el is tudja kapni az arckifejezésem, de nem veszek tudomást a reakcióikról. Egészen addig sprintelek, míg kiélesedett veszélyérzetemnek hála meg nem érzem, hogy valaki egy ideje figyel, feltehetőleg nem jószándékból. Gondolkodás nélkül befutok az egyik mellékutcába, majd hirtelen lendületből megfordulok és hátraugrok a sokkolóval a kezemben kihasználva a meglepetés erejét, csak ekkor vetek a követőmre egy fél pillantást, aki egy fiatal kölyök pisztollyal a kezében. A gyilkos mosoly semmit sem változik, sőt még kacaj is társul hozzá, látszólag a srácnak esélye sincs kitérni előle. Ebben a másodpercben eszembe se jut beszélni, vagy bármit is kérdezni, szimplán ki akarom engedni a felgyülemlett adrenalin egy részét, hogy kicsit észhez térjek. Ennek a suhancnak úgy tűnik ma fájdalmas napja lesz.

spoiler Kinyit
dobott szám: 1
[ Módosítva: 2013.08.12 23:45 ]
Serena | 2013-08-13 10:41
Úgy döntöttem tartok egy világvége partit, mert a feltámadáson már túl vagyok. Megsütöttem a kedvenc a szilvás buktámat, mert azt szeretem és békésen vártam a zombiapokalipszist. Betettem valami pörgős zenét, mint a Molytól az EDDAblúzt és ráztam hajam, ha már az épületen belül a szél nem lobogtatta. Ezt követően elmentem a legközelebbi templomba és elmondtam 20 miatyánkot majd meggyóntam bár erős kétségeim voltak az egyházi tagokkal szemben mivel a legutóbbi szerzetes forma meglékelt háromszor egy bökővel. Miután az utcán elverekedtem magam a tömeghisztéria közepette haza, amit a macskametorok potyogása váltott ki, ami az időjárás jelzés által előrejelzett jégeső helyett következett be. Bár ezt lehet csak én képzeltem , mert templom melletti díler rám sózott valami olcsó hallucinogént, amit persze kérdezés nélkül elfogadtam és bevettem, mivel jól nevelt "kiscsillagok" nem utasítják az ilyesmit vissza. Amikor úgy éreztem hazaértem úgy gondoltam még nem csináltam eléggé hülyét magamból szóval egy kézen állva szökdécseltem addig amíg a fejembe nem szökött a vér és elájultam.

spoiler Kinyit
Ha amit eredetileg kigondoltam nem lehet máshoz nincs kedvem szóval tartok 1 troll napot ^^
ishida016 | 2013-08-13 16:09
Amint kiléptem a panzió ajtaján egyből elkezdtem agyalni, azon amit Lucy mondott.
~Mégis mi a fene van ezzel a világgal? Tisztán emlékszem hogy miután megkaptam a kártyámat elindultam egy meló miatt. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Röviden... Itt az üzenet, a hasonmásom, a zaklatóm, a kártyám és most már az emlékeim se stimmelnek. Remek.~
Amint megvettem a sört Joe-nak elindultam a raktár felé ahol az emlékeim szerint a meló lett volna.
Számítottam rá hogy zsaruk lesznek a környéken, de hogy ennyi.... Ahogy sikerül közelebb kerülnöm a nézelődők közt hallok pletykákat miszerint gyilkosság történt arra fele.
~Mégis mi történhetett itt tegnap. Mi az ami nem jut az eszembe?~ Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal a fejemben kászálódtam ki a tömegből, és indultam a kórház felé.
-Jó napot Rowland Joe-t keresem. Egy nagydarab mosolygós férfi, akit 2 hete hoztak be.

- Az ön által keresett férfi tegnap este meghalt. Sajnálom. Szívelégtelenség volt az okozója. Hozzátartozója lenne?
-De az mégis hogy lehet? Nem törésekkel hozták be? Mégis mi történt?
~Ő volt az egyetlen akiben bíztam. Ő volt az aki felkapart az utca betonjáról amikor a szüleim meghaltak. Ő volt az aki új életet adott nekem. És most őt is elvesztem?... Itt valami nagyon nem stimmel. Kiderítem mi a fene folyik itt~
-Elnézést de megnézhetném esetleg?... Ja és a cuccait is szeretném magammal vinni.
Miután megnéztem hogy nem-e találok valami nyomot Joe testén illetve a cuccai között elindultam a kórház kijárata felé. Mikor odaértem elővettem a telefonom és kikerestem Jade számát, de mikor megtaláltam meggondoltam magam.
~Nem... Ez most nem a töketlenkedés és a gyász ideje. Kifogom deríteni mi történt Joe-val. Személyesen megyek Jade elé és ha nem megy szép szóval és üzleteléssel akkor fenyegetőzéssel kényszerítem rá, hogy segítsen nekem~
És így egyenesen elindultam a Főnök "irodája" felé, készen bármire.


spoiler Kinyit
dobott szám:3
Erodon | 2013-08-13 20:51
A nagy sietségben elfelejtkezem az infúzióról, így amikor kihúzom a mélyebben lévõ tût, az egy szivárgó sebet hagy maga után. Gyorsan körülnézek valami után amit rátehetnék, de az egyetlen használható amit látok, némi géz a szoba másik végében. ~Nincs erre most idõm. Az orvos bármikor visszajöhet ellenõrizni.~ Az ajtó felé menet letakarom a sebet a ruhaujjammal és amennyire lehet takarom a ruhán megjelenõ vérfoltot, hogy minél kevésbé lehessen észrevehetõ. Ahogy kilépek a folyosóra az teljesen kihalt, de a szerencsém csak a következõ fordulóig tart, ahol belefutok egy orvosba. Vélhetõleg az lehet aki korábban kezelt, mert egy rövid meglepettség után egybõl elkezd ingerülten magyarázni, hogy hogy képzelem, hogy egybõl sétálni indulok miután felébredtem, meg még meg kell vizsgálni, hogy minden rendben van-e... Én csak bólogatok és, mivel nem tehetek mást, hagyom, hogy visszatereljen a szoba felé. Bár nem veszem túl sietõsre a dolgot. ~Ezek után valószínûleg egybõl értesítik Zsebiéket, hogy felébredtem. Remek. A nagy szökés helyett csak közelebb hoztam a kellemetlen beszélgetést. Nem hülyék, szóval ha nem mondok semmit az legalább annyira gyanús, mintha azt a, másoknak valószínûleg eszementnek tûnõ, sztorit mondom el nekik. Nem szívesen kerülnék ki a csapatból azért, mert azt feltételezik, hogy belekeveredtem valamibe a maffiával, vagy nekik dolgozok. Ugyanakkor lehet, hogy ha mesélek nekik arról, amire én emlékszem csak õk is belekeverednek.~ Már a szobában vagyunk. ~Már ha valóban nem csak egy álom volt.~ Ahogy visszaemlékszem a történtekre, bevillan az, ami a raktárban történt. A rettegés megint átjárja a testem és kiráz a hideg. ~Nem! Ha csak kicsi esély is van arra, hogy az valóság volt nem várhatom, hogy csak legyen, aminek lennie kell. Amennyire lehet kezembe kell vegyem a saját életem irányítását, és ha visszakerülök arra helyre, ha nem is sokkal de, ezúttal felkészültebb kell legyek.~ Ahogy a doktor becsukja az ajtót és letessékel az ágyra, az elhatározás tettben is megnyilvánul. Egy gyors mozdulattal leütöm. ~Sajnálom...~ Az ütés nem túl erõs, épp csak akkora, hogy elveszítse az eszméletét. A szobában szerencsémre ott van az épület alaprajza, vészkiürítés esetére. Megkeresem a legközelebbi (vész)kijáratot, majd miután meggyõzõdtem róla, hogy az a kártya még a zsebemben van, és a folyosón nincs senki a közelben, kilépek, becsukom magam után az ajtót, és azzal a tudattal, hogy ha bárki bemegy abba a szobába most már úgy is biztosan utánam indulnak, a lehetõ leggyorsabban haladok a kinézett kijárat felé nem törõdve azzal, ha esetleg valaki hozzám szól. ~Ha biztos távolba jutok innen minél hamarabb kell szereznem egy telefont vagy találni valami módot arra, hogy üzenjek a Fõnöknek. Amilyen szigorú, legalább annyira megértõ, és könnyen átlátja a dolgokat, plusz már kölyök korom óta ismer, szóval valószínûleg annyival meg fog elégedni, hogy ,,El kell intéznem egy személyes ügyet. Ne keressetek egy ideig és ne aggódj, nem keveredtem semmi sötét dologba ami gondot okozhat a csapatnak."
Möraja | 2013-08-13 21:27
//Anoo... engem melyik körben üldöztek? O.o
Vagy még az első körös kopókra gondoltál?
Azért kérdem, mert hármast dobtam >.>//
[ Módosítva: 2013.08.13 21:28 ]
Agatha Arashy | 2013-08-13 21:31
//Még a Prológusban történt, mielőtt a Dokival találkoztál volna.
Így hangzott:
"Az előző napod nem volt valami fényes és a ma délelőttödön is résen kellett lenned. Miután a bujdosás a tizenhárom éved alatt a specialitásodnak minősült ezúttal a kopók nem kaptak el, hogy rád sózzanak egy olyan ügyet, amit valójában el sem követtél."//
Möraja | 2013-08-13 21:39
//Tehát a kopók, okéXD
mondjuk most úgyis rövidre fogom, erre nem is lehet nagyon sokat írni, meg napok óta nincs is rá késztetésem, határidőt viszont nem akarok csúszni >.>//

Tehát az Ezüst sor, tiszta sor, rendben. Legalább ismerős a terep. Mosolyogva lépek ki az ajtón és indulok az utca felé.
Nem jutok túl messzire. Alig pár lépést teszek vidáman fütyörészve, mikor egy erős kéz markolja meg a vállam. Megfordulok, megnézem magamnak az ipsét, majd vissza az eredeti irányba és SPRINT!
Hogy miért is?
Hát mert ezek a zsernyákok még tegnapról. Már megint ki a jó édes rézfánfütyülős akármit akarnak rám kenni? Na nem mintha kíváncsi lennék rá, inkább futok, amilyen gyorsan csak tudok, hogy lerázzam őket magamról.
Agatha Arashy | 2013-08-13 22:03
//Ide most nem is várok hosszúakat, a reagok direkt úgy születtek, hogy hamar kipörgessük őket. //
Elayan | 2013-08-15 10:04
Ahogy hazafele baktatok, elkapok egy-egy szófoszlányt a mellettem elhaladó járókelőktől. Beszélnek szerelmi bánatról, munkáról, gyerekekről, de alig esik szó a tegnapi Fesztiválról, amitől pedig napokig zsongott a média. Fura, eddig szinte másról sem hallottam, most meg semmi? Ekkora bukás lett volna? Valahogy nekem nem így rémlik. Amikor felvillant a Flemia, mindenki ujjongott, majd minden elcsendesedett. Aztán pedig…
Megborzongok az emlékek miatt. Miért nem esik szó a csuhás gyilkosokról? Hisz több embert lekaszaboltak a tömegben! Odasasszézok az egyik lányhoz, aki a barátnőjével épp a kaján elégedetlenkedik és rákérdezek a gyilkosságra, de értetlenül néz rám és tovább vonul, mintha valami bolond lennék. És persze annak is érzem magam. Csak nem az is a Játék része lett volna? De mégis hogyan, ha annyian voltak körülöttünk. Lehetetlen, hogy mindenki részt vett volna az egészben. Mindenesetre rákérdezek otthon, anyáék biztos többet tudnak mondani.

Amint nyitom az ajtót és kattan a zár, a konyhából dobogó lépteket hallok a padlón és anya a nyakamba ugrik, ölelget és mond valamit, de úgy magához szorít, hogy képtelen vagyok kivenni mit akar. Eltolom magam és felnézek rá. Ekkor már apa is megjelenik az ajtóban, némileg rosszallva néz rám. Mégis miért haragudhatna?
- Anya, a gyil… - kezdeném, de félbeszakít.
- Azt hittük elraboltak és már a rendőrséget akartuk értesíteni.
Elraboltak? Miről beszél? A szemük láttára szúrtak le!
Apa elmozdul a faltól. – A bátyád az utcákat rója, hogy megleljen. Már a barátaidat is felhívtuk sorban, hogy megtaláljunk. Szólhattál volna, hogy elmész. Anyád halálra aggódta magát.
Anya az értetlen arcomat látva folytatja.
- Tegnap csak úgy eltűntél – mondja -, de aztán az egyik barátod biztosított minket arról, hogy csak a kedvenc együttesed koncertjére mentél el.
De hisz még meg sem érkezett az értesítő, hogy megnyertem volna. Na meg, hogy mentem volna, ha meghaltam? Melyik barátom mondhatott ilyen ökörséget?
Apa elindul a másik szobába és hallom, hogy telefonon beszél valakivel, valószínűleg bátyóval, hogy tudassa, épségben hazaértem. Valamiért úgy sejtem, amint megjön, kapok egy alapos fejmosást. És szerintem ugrik a scyleni suli is… Ezen majd aggódok később. Inkább rá kell jönnöm, hogy mi történt.
Arrébb lépek anyutól és odafordulok az előtérbe visszalépő apához. – Szeretnék leülni – mondom – Nem mehetnénk a nappaliba? Úgyis akartam kérdezni pár dolgot.
Anya az arcához kap, szabadkozik, majd kézen fog és bevezet a nappaliba. Mintha nem tudnám, merre van… Leülök, majd ők is helyet foglalnak egy-egy fotelben. Látom, hogy anya kérdezgetni akar, de feltartom a kezem, jelezve, hogy nekem is lenne pár kérdésem.
- Bocs, hogy félbeszakítalak, ígérem, utána bármit kérdezhetsz, de ezt fontos lenne tudnom. – a hajamba túrok idegesen, majd veszek egy nagy levegőt, kifújom és belekezdek. – A Fesztiválon… Mi történt a Fesztiválon? Nem emlékszem egész pontosan a Flemiara… - Látom, hogy apa türelmetlenül pillant rám, mert tudja, hogy ki akarok hozni valamit az egészből, de még nem tudja pontosan, hogy mit. – Meg… Nem emlékeztek furcsa, csuhás alakokra és sikoltozásra? Lehet, csak a fények miatt, de mintha leszúrtak volna valakit, nem?
Annyi kérdésem van, de hogy tegyem fel őket, hogy ne nézzenek tök hülyének, mint az a csaj az utcán? Az értetlen arcokat látva lelohad a kedvem. Mi a fene van? Kimosták az agyukat? Vagy én hallucinálok újabban? A szüleim pár kérdésének megválaszolása után – amire természetesen nem felelhettem őszintén, hisz nem voltam koncerten – felteszek én is még egyet.
- Ki mondta el, hogy koncerten voltam?
Várva a választ, elhatározom, hogy amint el tudok szabadulni, meglátogatom a jómadarat és kifaggatom, hogy mi ez az egész, hátha tud valamit. Közben hallom, hogy csukódik a bejárati ajtó. Szuper, a bátyám hazaért.


//Serena, te önpusztító kis troll.
Hassan meg Superman lett a sokkolójával. //
[ Módosítva: 2013.08.15 11:17 ]
Amarillis | 2013-08-16 00:58
Visszatérve az iskolai élet mindennapjaiba azon tűnődök, kívülről nézve mintha semmi nem változott volna az életemben. Benézek néhány ismerősömhöz, mindenki vidáman üdvözöl én pedig mosolygok és hallgatom, ahogy a semmiről csacsognak és kedvesen felelgetek. De bárkinek mesélném el a történteket valószínűleg teljesen bolondnak néznének... "Még te is." - mosolygok Lizzie-re, miközben ő teljesen belefelejtkezve magyaráz valamit... "Bárcsak tudnád..." S gondolataim egyre csak a gyönyörű lány szavai körül keringenek.
- Ne haragudj kedves, még meg kell néznem valamit, az egyik beadandómmal kapcsolatban. - szabadkozom, miközben tovább indulok. - Aztán, beszélnem kell a dráma tanárnővel.

A folyosón hívom a bátyám... de nem veszi fel... Ekkor megint összefutok pár ismerőssel, de aztán rájövök kicsit elszaladt az idő, sietek a színház terembe... "Bátyó, hol vagy most Szükségem van rád!!! Na majd a megbeszélés után felhívom megint... vagy ha nem érem el, hazavitetem magam a sofőrrel. Mielőbb beszélni akarok vele!" Sietve haladok a színház terem felé, miközben kíváncsi vagyok mi lehet a bátyámmal. Teljesen elkalandozom, így csak egy hirtelen ütközés ránt vissza a földre. A lány mosolyogva kér elnézést, majd gyorsan tovább siet. Én is elnézést kérek, bár fogalmam sincs hogy került oda, az ösztöneim jók szoktak lenni ilyen helyzetekben... Nézem, ahogy távolodik, bár nem lehet idősebb, mégis a haja hófehér, benne egy vastagabb sötétszürke csíkkal, milyen furcsa...

"Jajj, a megbeszélés!" gyorsan a terembe sietek. Még be se léptem, de a hideg végig szalad a hátamon. Látom, hogy a tanárnő és még páran valamit körbeállnak a színpadon, így elindulok feléjük.


- Igazán sajnálom kisasszony, de a darabbal… most nem igazán tudok foglalkozni. Lizzie… - elcsuklik a hangja és igyekszik nem a hullára nézni.

Egy sikoly fagy torkomra, miközben ketten elhúznak onnan. "Lizzie... Mi ez az egész Egy baleset? De miért? Mi történt? Hogy került ide?" a fejemben csak úgy cikáznak a gondolatok. Bárcsak ez is egy rossz álom lenne... "Bátyó!" Bárcsak itt lenne most...

Ekkor melegséget érzek a kis táskámban. "A kártya...!" Előrántom és látom a hátoldalán megjelent feliratot.
"Fehér"

"Ez meg mi? A cica...? Mire utalhat ez? Csak nem? Az a fehér hajú lány lenne, talán tudhat valamit, vagy...?" Azonnal kirohanok a teremből.
Elayan | 2013-08-16 18:52
//Lesz ma folytatás?//
Serena | 2013-08-16 19:10
// Maj' "megöl" a kíváncsiság mi lesz a doomsday partym vége kekeke...//
Agatha Arashy | 2013-08-16 21:17
//Még hárman nem írtak, hétfőig (19-e) várunk rájuk.
Meg nekem is közbejött 2 meló, amit nem tudok lemondani. :S Elnézést, hogy most szólok, eddig nem tudtam géphez ülni.

Serena: az a gond, hogy ezzel a reaggal nem velem szurtál ki. //
Serena | 2013-08-16 21:48
// Ejnye, de paranoid valaki én nem terveztem szurkálni sehová... A "kiscsillag" elfogadta a nagy testvér parancsát ^^//
Heyes | 2013-08-17 14:33
~Kíváncsi leszek mi fogad majd bent.~ Gondoltam magamban miközben a cég épülete előtt álltam. Össze szedtem minden merszem és beléptem. A portám szóltak hogy tegnap az épület előtti parkban megtalálták a „kisokosomat”. Miután átvettem beszálltam a liftbe hogy találkozzak a főnökömmel. Az épületben vidám hangulat uralkodott, nyoma sem volt annak hogy egész részlegek haltak volna kínhalált. Mindenki a vásári élményeiről beszélt, egyedüli kivételek azok akik már harmadik napja roskadnak az íróasztalok felett. A lift megáll az ajtó kinyílik velem szemben pedig a főnököm van.~ Olybá tűnik hogy nagyon is életben van.
- Jó hogy itt vagy, úgy is beszélni akartam veled.- mondja miközben beszáll a liftbe.- Ez a megbeszélés hosszú lesz- sóhajtja lemondóan, mikor már a liftben álltok. - A tegnapi fesztiválon csak a töredékét hoztuk annak, amiben mindenki irreálisan reménykedett. Szóval, ma készülj fel. De a Skyline nem bukott meg és ez legalább jó hír. A bevételt a pénzügyisek még dolgozzák, de ha minden igaz ma pontos adatokkal szolgálnak. Ez neked is jó hír, ha úgy vesszük. Szóval? Ma már beültethetjük? Tegnap azzal hárítottad el, hogy még várod a tesztelők eredményeit. Aztán felszívódtál. Talán történt valami? -Valami igen váratlan történt, de már nm számi. Mihelyt vége a megbeszélésnek készen állók a beültetésre. Meg kell mutatnom hogy bitózom a saját projektemben. A lift békésen haladt továbbra is felfelé, nem is állt meg egészen a céljáig.
Ahogy belépünk az irodába láttam hogy ott már javában káoszba fulladt minden. A részlegek vezetői vitatkoztak és egymást okolják a bevétel kiesése miatt. Miközben a pénzügyisek egy olyan mérhetetlen bevételről beszéljenek, amilyet álmomban sem hallottam, de ezt cég mégis kevesli. Mindezt a nagyfőnök jelenlétében. A nagy kavalkádban alig veszem észre hogy egy valaki hiányzik. Lint nem látom sehol sem, pedig neki is itt kellene lennie. Amikor megkérdezem róla a főnökét ö csak furcsán néz rám és nem érti miről beszélek, majd folytatja a vitatkozást. Sokat nincs időm rágódni ezen mert kezdetét veszi a megbeszélés.
- A Skyline hozta a formát, sőt, talán jobb is lett, mint azt vártuk. Nem kell hozzá sok idő és gond nélkül felváltja a kommunikációs rendszereket - A mentorom érveléssel próbálja védeni, de folyton újabb támadások jönnek.
- Mégis mennyi időre gondolsz? Az Ardor kétségkívül aratott a Flemiával, ráadásul a napokban várható a Mirrold újabb verziója is. A Skyline egyetlen esélye, a marketing, de azt ne várd, hogy egy jól megírt kérvény miatt túllépjük a keretet - érvelt a Marketinges Főasszony, kit a Pénzügyis támogatott.
- Egyszerűen nincs rá keret, hacsak nem tud mást azon kívül, hogy a bőröd alá lehet ültetni.
- Mégis milyen keretet akartok még? Mindenki tudta, hogy a Flemiával nem tudunk versenybe szállni.
A helyzet egyre kezd eldurvulni ha így folytatódik a végén a skyinet bukásnak fogják kikiáltani. A rengeteg munka és támogatás kárba fog veszni. Jobb lesz ha teszek valamit. - Elnézést ha szabad szólnom. - állok fel határozottan. Mindenki elcsendesül és ráfigyelnek. - A skyine még messe nem érte el végső formáját.- Már minden figyelem csak rám szegeződik kíváncsian várják mit is készülök mondani. - Az idő rövidsége miatt bizonyos funkciókat ki kellet hagyni. - Néhányan kételkedve néznek rám vagy össze súgnak. A mentorom sem érti mit mire is gondolok.- A nanotechnológiára épülő rendszerekben sok lehetőség rejlik. Egy egyszerű program betöltésévél a skyinet képesé teszi a hordozóját hogy kommunikáljon a gépekkel. Persze ez nem úgy kell elképzelni hogy beszélgetni tudunk a kávéfőzővel. - Próbálók viccelődni, de a hangulat továbbra is fagyos.- Már vannak hangvezérélt gépek,. Azonban skyinnal segítségével egy egyszerű gondolat is elég lenne. A nanogépek az agyban létre hozzák a megfelelő eszközt amiken segítségével irányíthatjuk a gépeket. Mind ezt úgy hogy kepések leszünk irányítania a elektronok áramlását. - A teremben néma csend lett. - Persze ennek meg vannak a veszélyei. Így túl könnyű lenne feltörni a biztonsági rendszeneket. Meg kell majd határozói hogy milyen gépet engedjünk majd irányítani.
Ezért is nem mutattam be ezt a lehetőséget a fesztiválon. A nanogépekben egy öntanuló program van ami meghatározza hogy melyik gépel hogyan kell kommunikálni és „fordít” a felhasználó fele. A program már teljes egészebben készen van csak arra vár hogy feltöltsük és tesztéjük. Amint megvannak a szükséges engedélyek már kezdethet is a teljes tesztelés, ami legalább egy hétig fog tartani. Ez idő alatt készíthetünk egy tiltó listát ami szabályozza melyik gépekkel menyire tudunk kommunikálni. Én pedig önként vállalom hogy jelentkezek a tesztalanyok közé mivel ezután a tárgyalás után készülök magamba ültettetni a skyint. Ez még így is csak a jég hegy csúcsa. Van lehetséges még közvetlen kapcsolat az internetre. Folyamatos figyelés a test egészségének és baj esetén automatikus riasztás a kórháznak. Persze ezek előtt még jó pár hónap felijeszti idő áll. - A teremben továbbra is néma csend volt. Amikor is a Nagy főnök köhécselt egyet majd megszólalt. ~Ezek a szavak fognak most mindenről dönteni. ~
spoiler Kinyit
//Bocsi a késésért.//
[ Módosítva: 2013.08.17 14:39 ]
Elayan | 2013-08-17 16:00
//Serena...Facepalm
Pedig már örültem, hogy végre folytatjuk. //
Serena | 2013-08-17 17:16
Elayan írta:
//Serena...Facepalm
Pedig már örültem, hogy végre folytatjuk. //
//Mi a gond? o-O//
kill-o-matic | 2013-08-17 18:41
Az éjszaka újraálmodtam mindent ami velem történt a napokban, ébredésem után pedig percekig csak ezeken gondolkodtam. A Naplóról, amiben az a bizonyos szó szerepel, amitől még álmomban is kitört a frász. Pedig amikor először olvastam fel, még nem volt ezzel a hatással rám. A vázlatok, tervek...kezd tisztulni a kép. Talán valami fontos szerepet töltöttem be valahol, ahonnan az az idegen is jött, ahol én feladtam valamit, pont a végén. De sajnos semmire nem emlékszem...és tegnap nem használtam ki az alkalmat arra, hogy egy kicsit is megértsek a részletekből. Túlságosan feldúltak a labirintusban történt dolgok. Visszagondolva talán Thom se volt az a rosszfiús típus, csak bemeséltem...
"Automation" - ugrott be újra a szó, de még mindig nem értettem a jelentését. Csak próbálhattam összerakni az apróbb részletekből...talán a project neve lehetett, amiből kiszálltam. De miért szállhattam ki? Mindegy. Ott volt még az a pár darab papírlap, az egyiken a térkép, a másikon egy Redrum - feltételezhetően - álnevű fazon üzent, a harmadikon pedig Athalról volt szó, akiről később Ő is mesélt...pár szóban. Ő a kulcs...mihez? Talán azzal a térképpel megtalálhatnám a helyet. De ki ért ehhez? Han-nak biztos gyerekáték lenne, de őt ebbe nem vonhatom bele újra...amíg nem tudom, hogy milyen súllyal bír a dolog. Márpedig úgy fest, hogy a fele életem elfelejtettem. Egyetlen egy embert ismerek, akivel beszélhetek erről az egészről, ő pedig Thom. Kizárt. Az után, hogy csak úgy hátrahagytam a labirintusban mindenféle magyarázat nélkül, biztos haragszik rám. Az a Színesszemű pedig valami olyasmit is emlegetett, hogy a Ka... - mélyet sóhajtok és közben a másik oldalamra fordulok - Ezt nem értem...miért jön rám ekkora rettenet már a szó gondolatától is? Méreg...halálos méreg. Mindenki számára. Ezt mondta róla Ő, akinek még mindig fogalmam sincs a nevéről. Én pedig ezért szálltam ki a projectből. Annyira zavar, hogy nem akarja elárulni...
Kopogtak az ajtón, amin kisvártatva Han lépett be és mosolyogva üdvözölt. Felültem az ágyamon.
- Jó reggelt, uram! - mosolygott rád szelíden. - Előkészítettem a fürdőjét, mert a nagyságos édesanyja látni kívánja. Úgy láttam igencsak neheztel önre, amiért tegnap nem jelent meg a céges bálon.

~Teljesen kiment a fejemből, hogy ő is ott lesz!~ A fejemben sorra jelentek meg a képek, hogy is fog édesanyám "megkínozni" ezért, de csak elmosolyodtam.
-Jó reggelt, Han! Azt hiszem most jól fog esni egy jó meleg fürdő...hisz tegnap még az is kimaradt.
Betúrtam a párnám alá, hogy előhalásszam a Kártyám.
~Tényleg, a Színesszemű valamiért azt is mondta, hogy ne adjam oda senkinek a Kártyát. Nem is szándékoztam, és ha tehetném, most idehívnám...túl sok kérdésem van, remélem, hogy legközelebb több ideje lesz rám. ~
- Valamit elvesztett, uram? - érdeklődik inasod döbbenten és ha kell, ő is beszáll a keresésbe.
Én csak bólintottam, de semmi egyéb.
A Kártya nem volt ott, ettől legalább annyira megijedtem, mint a Szótól. Teljesen leesett a vérnyomásom és még a szám is zsibbadni kezdett. Han jelenlétét figyelembe se véve dobtam félre a párnám, de hűlt helye volt...Szerencsére nem láttam, hogy épp milyen arcot vág. Kiugrottam az ágyból, a takarót az ágy végébe dobtam. Szerencsére megtaláltam, diadalittas vigyorral az arcomon ültem le az ágy szélére, a Kártyát pedig a kezembe vettem. Kilenc vonalka volt rajta, az egyiken pedig egy "t" betű ékeskedett. Ez nem volt itt legutóbb, amikor megnéztem...
Hanra nézve zavarba jöttem, ilyennek még nem biztos, hogy látott engem. De már mindegy.
-M...megvan! - A kártyát a levegőbe emeltem, nem túl lelkesen és vörös arccal. Persze örültem neki, de Han-nak amúgy se kéne tudnia róla. - Azt hiszem megyek is fürdeni...

Elayan | 2013-08-18 22:50
//Kezdenek elvonási tüneteim lenni.Gondolkozik//
Serena | 2013-08-18 22:54
Elayan írta:
//Kezdenek elvonási tüneteim lenni.Gondolkozik//
Ejnye
spoiler Kinyit
[ Módosítva: 2013.08.18 22:56 ]
Elayan | 2013-08-18 23:00
//Igen, szerintem is nagy a hasonlóság.
De most tényleg, ma vagy 5x lõttem már be telón az oldalt, hátha megjött az utolsó hiányzó reag és Agatha megkönyörülve a szenvedõkön, bepostolta a következõ körét. Folytatást!Hisztizik//
Serena | 2013-08-18 23:14
Szörnyű,de
spoiler Kinyit

Ezért,
spoiler Kinyit

[ Módosítva: 2013.08.18 23:15 ]
Elayan | 2013-08-18 23:29
//Nagyon odavagy ma a gifekért. Kis meany. Inkább éreznél együtt velem. Behúz egyet//
Serena | 2013-08-18 23:35
spoiler Kinyit
[ Módosítva: 2013.08.18 23:36 ]
Elayan | 2013-08-19 20:25
//Tudom, hogy hiányzik még egy személy válasza, de azért ugye ma már lesz új kör?Aggódik//
Serena | 2013-08-19 20:35
a remény hal meg utoljára
spoiler Kinyit
[ Módosítva: 2013.08.19 20:35 ]
Elayan | 2013-08-19 22:25
//Te meg először. Majd feldoblak a rendőröknél. //
Möraja | 2013-08-19 22:50
//Nyugalom, gyerekek, nyugalom Majd jön a kövi kőr is valamikor, a türelem KasumiPlay-t terem //
Elayan | 2013-08-19 23:06
//De ha a türelmetlenség is megteszi ugyanezt, akkor miért ne...?Kuncog//
spoiler Kinyit
Egyébként nem akarom siettetni Agathat - túlzottan -, csak már várom a folytatást.
Serena | 2013-08-19 23:32
Elayan már végsőkig kiéhezett helyedben vizsáznék Agatha

spoiler Kinyit
Agatha Arashy | 2013-08-19 23:53
Két napja fáj a fejem, bocs, ha rövidek a reagok. :S De a lényeg így is bennük van. ^^

5. kör


Hassan:
A küzdelem elkerülhetetlen, ám a meglepetés itt még nem ért véget. A Fiú éppenhogy kitért az első támadásod elől, így még nem eresztett felé egy golyót sem, de a sokkoló lebénította az egyik karját. Az adrenalin elöntötte az agyad, de pontosan ebben a vörös ködben bontakozott ki a Fiú körül három, zölden villogó szám. Feltűnésük hasonló ahhoz, amiket a Vízveremben is láthattál.
A számok: 4 5 5
A fiú pár centire menekül tőled, majd rád szegezi fegyverét és lő.

//Dobj egy hatoldalúval.
A Fiú körül látható számokat kell túlszárnyalnod, tehát most 3x kell dobnod. 1 reagodban háromszor támadhatsz a Fiúnak, amennyiben szükség van rá. Tartsd magad a sorrendhez, a számok nem felcserélhetőek.
Ha a dobott számaid alacsonyak: a lövése eltalál, de csak horzsol.
Ha dobott számok egyenlőek: patthelyzet alakult ki. Kellő távolságba kerültetek egymástól, ahol a következő dobásod dönti el, ki szerzi a következő sérülést.
Ha valamely számod 1-es: golyót kaptál.
Ha valamely számod 6-os: A Fiút érte a találatod, a sokkoló sikeresen megégette a bőrét, de még tartja magát egy lebénult karral is.
Ha mindegyik számot túlszárnyaltad: nyertél. A Fiú a földön fekszik előtted. Azt csinálsz vele, amit akarsz.


Serena:
Touh-ban veszélyes az ilyesmi, de nem meglepő. A kedvenc ételedhez szerzett alapanyagok közül nem volt mind tiszta, így nem csoda, ha félúton hallucinálni kezdtél. Jókedvednek az ájulás vetett végett, minek következtében már semmit sem tudtál magadról. A negyedben élő éhezők és nincstelenek pedig kihasználták az alkalmat. A sütiknek illata van. És ez az illat egyeseknek mindent megér.

Mikor felébredsz, csurom víz vagy és egy székhez vagy szíjazva. A tekinteted még kába, de azt fel tudod mérni, hogy egy szobában vagy, ahol van egy lavor, egy cső és egy tölcsér... no meg azt, hogy nagyjából négyen állnak körülötted.
- Eszméleténél van! - szólt oda az egyik fehér köpenyes pasas a másiknak.
- Helyes, akkor bele is kezdhetünk. Figyeld a reakciókat és tanuld meg, hogy hogyan _nem_ vetjük bele magunkat az esetbe - magyarázott az, akinek szóltak. - Először mindig tájékoztatjuk az urat a műveletről, hosszan és körülményesen, hogy ne tudjon mást tenni, csak bólogatni. Miután bólintott, és miután a szondát síkosítottuk, levezetjük a torkán. Majd ha ez sikerül, felszólítjuk, hogy préselje a hasát...

És a magyarázás így ment addig, amíg benned nem tudatosult: gyomormosásra vagy ítélve, Touh egy kórház kirendeltségében. Ez az a hely, ahová normális esetben senki sem akar bejutni, főleg nem a Detox részlegére, ahová most te lettél ítélve.
Ha ellenkeztél szájterpeszt kapsz, és még ketten le is fognak. Egy síkosított csövet dugtak le a torkodon, egészen a gyomrodig, aztán langyos vizet töltöttek bele. A csövön aztán a te gyomrod tartalma is kifolyt, azonban komplikációk is felléphettek, mert szilárdat fogyasztottál.

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha a dobott szám 3, vagy nagyobb: a cső eldugult egy félig megemésztett maradéktól, így ki kellett húzni, kimosni a csövet, amit aztán újra ledugtak a torkodon.
Ha kisebb, mint 3: szerencsédre a cső nem dugult el, így nem kellett többször ledugni a torkodon. Pontosan ezért 30 percen belül végezhettetek is.//

- Na ezzel meg is vagyunk - mondja az orvos, amikor végeztek veled, de még nem vették a pecket (amennyiben nagyon hadakoztál). - A következővel te fogsz foglalkozni, fiam. Nem a legjobb dolog, de itt legalább megtanulod miként kell csinálnod. Ha meg belehal a beteg: nem számít. Touh-ban úgy is sok a nincstelen.

Majd nevetve szólt a nővéreknek, hogy vegyék ki a szádból a pecket és dobjanak ki az utcára. A gyomrod üres lett, a tested legyengült, a cuccaid eltűntek. Mindened. Úgy fest a jótét lélek, aki ájultan talált rád, nem csak kifosztott, de még kedvesen kísérleti alanyként is beutalt a kórházba.
Ez Touh sötét arca. És még nincs délután hat óra.
A Kártyád elvesztetted.

Ishida016:
A nővér fásult arccal közli veled, hogy de igen, bordatörésekkel szállították ide az illetőt, de úgy fest előtte sok szteroidot tömött magába, amitől a szíve legyengült, majd a kezelések kapcsán leállt. A kérésedre szólt a kollégájának, hogy Joe egy hozzátartozója van itt és kísérjen el téged a fagyasztóba. Vagyis arra a helyre, ahol a hullákat szokták tárolni. A betegágyat csak egy hétig tartják fenn látogatási célból. Két hét hosszú idő és a szagot nem lehet egyhamar eltüntetni.
Mivel Matarról van szó, itt egy fokkal jobban ügyelnek a rendszerre, mivel elég sok jómódú kereskedő is van itt. A hulláját látva nem látsz rajta semmi érdekeset, a cuccait pedig már leszállították Jade-nek, mint Joe főnökének és tényleges hozzátartozójának, így azokat nem tudod magaddal vinni, vagy meglesni.

Jade-t ezúttal is a Matar és Scylen szélén álló irodaházban találtad meg, amint kávéját iszogatva beszélgetett és dohányzott az erre kijelölt helyen. Az ablak nyitva és rajta kívül csak egy személy volt jelen: egy másik zsoldos cég vezetője. Láthatóan mindketten jó hangulatban voltak. Egy titkár irányított feléjük, így találhattad meg őket.
- Üdv! Mi történt veled a tegnapi napon? Vártam volna, hogy ott legyél a megbeszélt helyen - köszöntött, bár ez inkább volt jogos számonkérés.
Miután vázoltad neki a problémádat (legyen az bárhogy), felsóhajtott, elnyomta a cigit, majd intett a másik Főnöknek, hogy most ideje mennie.
- Gyere az irodámba és mond el, miről van szó.


Erodon:
Miután sikeresen kijutottál a kórházból, Matar egyik sikátoránál találod magad, ahonnan csak két-három utca a főnökséged irodája, és kábé ugyanannyi a saját szállásod is. Sietned kell, mert hamar megtalálják a leütött orvost és onnantól ez már rendőrségi ügynek számít. Nem kell fél óra és a zsaruk a nyomodban lesznek.
Rajtad múlik merre mész.


Möraja:
Az utat ismered és nem telik sokba, hogy elég messzire lehagyd őket ahhoz, hogy elkezdj bújkahely után nézni... vagy talán nem is kell keresned. Az egyik benyílónál, valaki elgáncsol, majd mikor megugrasz, még az arcaesés előtt beránt és húz maga után. Érezhetően nem Szivárványszem mentette meg az életedet, de a fiú veled egyidős lehetett és egészen egy lebujig ráncigált téged, ahová aztán gyorsan betuszkolt.
- Teljesen hülye vagy - fakadt ki rád, mire biztosan tudhattad, hogy egy másik sorstársad, Létra az. Elég magas és vékony volt ahhoz, hogy ezt a becenevet kapja. Az ajtónál nem mentetek tovább, hiszen onnan úgyis már csak lentre vezet út, ahol egy újabb illegális buli készülődött.
- A kopók téged kergetnek és te eléjük riszálod magad? Szerelmes vagy, vagy mi bajod? Örülhetsz, hogy tartoztam neked és nem úgy háláltam meg, hogy feldoblak! Ecsém, te nem vagy józan!
Bosszankodott, miközben lefelé haladt a többiek felé.
Nem várta, hogy kövesd, így rajtad áll, hogy utána mész a többi utcagyerekhez és a Megbízóhoz, aki minden bizonnyal valamit rád fog sózni, vagy meglépsz és folytatod magad a kutatást.


Elayan:
A beszélgetés először aggodalmas, aztán fagyos hangvételt vesz. A szüleid komolyan kezdenek aggódni miattad. Apád először ideges lett, mert nem tudta mit akarsz, aztán csak sóhajtott.
- Nem öltek meg tegnap senkit sem, ezt nem tudom honnan vetted. Csuhás alakok pedig mindig is voltak az ilyen rendezvényeken, elvégre az egyháznak is szabad standja van, ahová adományokat és egyéb dolgokat leadhatsz. Komolyan kérdem tőled, mit ittál tegnap?
- Koncerten voltál, onnan emlékezhetsz sikolyokra - magyarázta aztán anyád is, mielőtt a bátyád befutott volna.
Ezután anyád kiszaladt és megnyugtatta, hogy visszatértél. A nappali bejáratánál láthattad a testvéred, amint leellenőrzi, hogy tényleg így van-e. Fáradt volt, de leginkább dühös. Végül nem szólt semmit, csak közölte, hogy most felmegy a szobájába. Nem kérdezett, nem ölelt, elég ha egy percig vett rólad tudomást. Tényleg nagyon haragos volt, mert csak olyankor vonult el, nehogy valakiben is kárt tegyen. Másik esetben lement az edzőterembe, kiereszteni a gőzt.
- Menj és dőlj le, majd beszélsz vele, ha kipihented magad - nyugtatgatta az édesanyád, mire ő csak morgott valamit, azzal az emeletre ment.
- Amíg el nem varrjuk a szálákat a mai napot itthon töltöd - hallod apád határozott hangját. - Nincs kedvem még egyszer miattad aggódni.
Azzal ő is felállt és kiment a konyhába. Egyedül az édesanyád jött vissza, hogy ismét szembeüljön veled.
- Mindannyiunkat megviselt, hogy az este eltűntél. Gavin barátod mindenről beszámolt nekünk, ezért nem értettük a dolgot teljesen. Elmondta, hogy felkérted őt táncolni, majd amikor nemet mondott te elmentél a koncertre. Apád ezután a bátyádat okolta, amiért nem figyelt rád. Rendesen összerúgták a port - mesélte töretlenül, abban reménykedve, hogy ennek örömére valamire emlékezni fogsz.
- Szeretném ha a mai napot itthon töltenéd. Tényleg nem akarunk még jobban aggódni miattad. De áruld el: drogoztál, igaz?
Szomorúan nézett rád, mint aki biztos az igazában, de reménykedik ennek ellenkezőjéről. Ismét csak rajtad múlik miként oldod meg ezt a kényelmetlen helyzetet.


Amarillis:
A lányt már nem éred utol, de a nyomát egészen a zeneteremig követheted. Megfordult alakok, a hajakról való beszélgetés és egy furcsán édesen-fűszeres illat lengi körbe a helyet, ahol a lány megfordult. A zeneteremben, aztán ismét találkozhatsz vele. A zongora mögött ül és érdeklődve tekint rád.
- Valami gond van? - kérdez rá, mint aki semmit sem tud az egészről. Szemüvegét igazgatva tekintett rád, kékeszöld szemeivel.
- A tanár jelenleg nincs itt, a mai napon nem lesz órája. Csak én jöttem be gyakorolni - magyarázza neked kedvesen.


Heyes:
A cégvezető valóban köhécselt, majd ennyit mondott:
- Valaki hozzon egy kávét.
Nem, koránt sincs eldöntve a dolog és ez a mondat újabb terepet adhatott volna a marketinges és a pénzügyis kirohanásának, mikor is a cégvezető felemelte a kezét és csak egyetlen kérdést tett fel:
- Kyotaka! - szólt a mentorodhoz, aki abban a pillanatban lehúzott a székre és helyetted állt fel. - Ha a Skyline, a feltalálója szerint nincs kész, akkor mit finanszírozott a cég az elmúlt egy évben? Egy félkész kommunikátort?
Mentorod egy hosszú percig nem mondott semmit. Nem is kellett, ez az egy kérdés, csak még több mondanivalót szült a cégvezetőnek.
- Az Ardor a Flemiával demonstrálta a nanotechnológia jelenlegi csúcsát. Egy olyan fénnyel párosított energiaszolgáltatás, ami nemcsak olcsóbb, mint az elektromos áram, de hosszabb távon is működik. A teljes működése még titok, de ezt nézve a Skyline egyetlen esélye, ha ezeket a nanókat kontrolállni, vagy sokkal inkább fejlettebben lenne képes irányítani. Ezáltal fúziót köthetnénk az Ardorral, erre az egy project-re.
- De főnök ez... - kezdett bele mentorod, de egyhamar le lett állítva, mindössze azzal, hogy a cégvezető leintette.
- Halljuk Mr. Iados. Képes lenne a Flemia technológiáját a javunkra fordítani?

Mentorod ismét leült a székre és összepréselte a száját. Ő már kiszámolta mi lesz akkor, ha a válaszod igen és azt is, ha nemet mondasz. A többiek szintúgy némán vártak rád. Egy szó... de azzal vagy a találmányodat, vagy magadat ítéled halálra.


Kill-o-matic:
Inasod felvont szemöldökkel figyelte, ahogy feltúrod az ágyad, majd megtalálod a Kártyádat. nem szólt, csak bólintott arra, hogy valóban, ideje lenned fürödnöd.
- Azt tegnap szerezte a Fesztiválon? - érdeklődött kedvesen, mintha kicsit sem kémkedett volna utánad, amikor elhagytad a házat.

Végül hagyott fürdeni és ezzel ismét egyedül hagyott a gondolataiddal. Azonban nem merülhettél el örökre a langyos víz ringatásában, mert édesanyád szigora fojtogatóan lengte körbe a házat. Apád okosan elment dolgozni, ezzel kihúzta magát a dolog alól, aminek majd úgy is a végére fog hazaérni.

Miután végeztél a fürdéssel, Han dolga volt, hogy lekísérjen a nappaliba, ahol a nagyságos asszony, épp egy magazint lapozgatott. Egy magazint, ahová havonta egy-egy cikket ír, az anyaság mibenlétéről, meg más témákról, amikre felkérik.
- Han, kérem hagyjon magunkra - zavarta el az inast, majd szigorú barna szemeivel feléd fordult. - Felelj nekem egyenes válasszal: hol voltál tegnap este?
Úgy fest hamar bajba sodorhatod magad, ha most valahogy nem jársz túl édesanyád eszén.
---------------------------------------

Danitigre ráírok, hogy számíthatunk-e rá a továbbiakban.
Következő reagkör: 24-én.
[ Módosítva: 2013.08.20 1:11 ]
attila123 | 2013-08-20 00:01
Agatha Arashy | 2013-08-20 00:05
attila123 írta:
//Ennyire brutálisat alkottam? xD//
Elayan | 2013-08-20 00:06
//Köszi, megmentõm.Puszit küld
Látod, Serena? A nõvérkéd meghallgatott. //
Agatha Arashy | 2013-08-20 00:12
Elayan írta:
//Köszi, megmentõm.Puszit küld
Látod, Serena? A nõvérkéd meghallgatott. //

//Azt hiszem le vagyok maradva, de igazán nincs mit. Általában igyekszem tartani magam a megbeszélt időpontokhoz. ^.^ *kezdi elhinni, hogy vannak a játéknak rajongói xD*//
hassan | 2013-08-20 01:02
//Öreg vagyok és szenilis, vagy csak vak? Páratlannál az előző körben elvileg én kezdeményezek...ilyen szar lennék, hogy még a meglepetés erejével se bírom eltalálni? Akkor tökre meglepődhetett, lényegében m1 volt a kocka eredménye, mert így is meglőtt.

A vízveremben voltak számok? Nagyon be lehettem állva, mert nem rémlik.Hahotázik//
Agatha Arashy | 2013-08-20 01:12
hassan írta:
//Öreg vagyok és szenilis, vagy csak vak? Páratlannál az előző körben elvileg én kezdeményezek...ilyen szar lennék, hogy még a meglepetés erejével se bírom eltalálni? Akkor tökre meglepődhetett, lényegében m1 volt a kocka eredménye, mert így is meglőtt.

A vízveremben voltak számok? Nagyon be lehettem állva, mert nem rémlik.Hahotázik//

//Nem te vagy öreg, nekem fáj a fejem két napja. De úgy, hogy az algopirin is éppenhogy segít.
A támadást módosítottam a sztorinak megfelelően, a számok meg nem, nem voltak a Vízveremben, de a jellegük hasonló, mint a zöld villanások. Magyarán ugyanúgy látod őket, de más funkciókkal nem bírnak.//
hassan | 2013-08-20 01:20
Agatha Arashy írta:
//Nem te vagy öreg, nekem fáj a fejem két napja. De úgy, hogy az algopirin is éppenhogy segít.
A támadást módosítottam a sztorinak megfelelően, a számok meg nem, nem voltak a Vízveremben, de a jellegük hasonló, mint a zöld villanások. Magyarán ugyanúgy látod őket, de más funkciókkal nem bírnak.//

//Semmi gond, köszönöm a módosítást, nem érzem magam full bénának. Most viszont nem rögtön reagolok, bár ez is hasonlóan rövid lesz, mint az előző ahogy nézem.
Viszont megveregetem a saját vállam ha nem gond, mert egyszer végre tényleg nem felejtettem el valamit. xD
Fejfájásra én aspirint szedtem anno, bár évek óta semmit...pedig pl. tegnap estétől reggelig ment a tuctuctuc zene valahol pár kilométerre, de már a fejem is dobogott. -.-" //
Agatha Arashy | 2013-08-20 01:31
hassan írta:
//Semmi gond, köszönöm a módosítást, nem érzem magam full bénának. Most viszont nem rögtön reagolok, bár ez is hasonlóan rövid lesz, mint az előző ahogy nézem.
Viszont megveregetem a saját vállam ha nem gond, mert egyszer végre tényleg nem felejtettem el valamit. xD
Fejfájásra én aspirint szedtem anno, bár évek óta semmit...pedig pl. tegnap estétől reggelig ment a tuctuctuc zene valahol pár kilométerre, de már a fejem is dobogott. -.-" //

//Jogos, eredetileg nekem sem az a célom, hogy a játékos teljesen hülyének érezze magát... na jó, néha az. xD
Nem is kell rögtön reagolni, ezt senkitől sem várom el.
Ha elsőre nyersz, akkor tényleg rövid lesz, de oda írtam, hogy legalább 3x próbálkozhatsz. A legrosszabb esetben 3x kapsz golyót, ami már valszeg elég vészes ahhoz, hogy lejjebb menjen benned a pumpa. ^.^

Esélytelen. Az aspirin nekem szinte cukorka, sose használt igazán. :S Az eseted viszont ismerős, mert nekünk meg közvetlen a szomszédban van ilyesmi, de most "hálelúja" csak a stressztől van ilyen bajom. xD Szóval megnyugszom és ez is elmúlik, de azért köszönöm a tippet.
*vállon veregeti Hassant, amiért fejlődik a memóriája*//
hassan | 2013-08-20 01:44
Agatha Arashy írta:
//Jogos, eredetileg nekem sem az a célom, hogy a játékos teljesen hülyének érezze magát... na jó, néha az. xD
Nem is kell rögtön reagolni, ezt senkitől sem várom el.
Ha elsőre nyersz, akkor tényleg rövid lesz, de oda írtam, hogy legalább 3x próbálkozhatsz. A legrosszabb esetben 3x kapsz golyót, ami már valszeg elég vészes ahhoz, hogy lejjebb menjen benned a pumpa. ^.^

Esélytelen. Az aspirin nekem szinte cukorka, sose használt igazán. :S Az eseted viszont ismerős, mert nekünk meg közvetlen a szomszédban van ilyesmi, de most "hálelúja" csak a stressztől van ilyen bajom. xD Szóval megnyugszom és ez is elmúlik, de azért köszönöm a tippet.
*vállon veregeti Hassant, amiért fejlődik a memóriája*//

//Serena esetében már lehet a célod, ő alapból annak érzi magát folyamatosan. xDD A rögtön reagolás szokásom (ha egyedül kell persze), szóval ez nem annak szólt, hogy kényszerítenél, félig magamnak is megjegyzés, hogy most meghazudtolom eme beidegződést, hogy csak frissen lehet a legjobb. Nomeg utánna nem fogok ezen agyalni alvás helyett, ami így valószínű bekövetkezik, de fene vigye.
Ha elsőre nyerek, dobás után fogom magam és veszek egy lottót. xD Mondjuk ha megvan a 3 dobás és adok-kapok van, akkor a kemény 3 sorom után rád kell bíznom magam mi? Mert harc közben nem áll szándékomban a lengedező szellőről és hasonlókról írni.

"Csak" stressztől...hát szerintem az a legrosszabb, mert arra tényleg nem ér semmit a gyógyszer. =/ Itt az a baj, hogy a Balaton hozza a hangot, főleg ha szélcsend van (esélyes, hogy a túlpartról jött valamelyik dicoból a zene) szóval még csak odamenni és lekapcsolni az áramot se lehet olyan könnyen.
És köszönöm a vállveregetést! Elpirul

Ahogy nézem reag helyett kiírom magam offokba, így az nembaj, ha soványka lesz Kuncog//
Agatha Arashy | 2013-08-20 01:58
hassan írta:
//Serena esetében már lehet a célod, ő alapból annak érzi magát folyamatosan. xDD A rögtön reagolás szokásom (ha egyedül kell persze), szóval ez nem annak szólt, hogy kényszerítenél, félig magamnak is megjegyzés, hogy most meghazudtolom eme beidegződést, hogy csak frissen lehet a legjobb. Nomeg utánna nem fogok ezen agyalni alvás helyett, ami így valószínű bekövetkezik, de fene vigye.
Ha elsőre nyerek, dobás után fogom magam és veszek egy lottót. xD Mondjuk ha megvan a 3 dobás és adok-kapok van, akkor a kemény 3 sorom után rád kell bíznom magam mi? Mert harc közben nem áll szándékomban a lengedező szellőről és hasonlókról írni.

"Csak" stressztől...hát szerintem az a legrosszabb, mert arra tényleg nem ér semmit a gyógyszer. =/ Itt az a baj, hogy a Balaton hozza a hangot, főleg ha szélcsend van (esélyes, hogy a túlpartról jött valamelyik dicoból a zene) szóval még csak odamenni és lekapcsolni az áramot se lehet olyan könnyen.
És köszönöm a vállveregetést! Elpirul

Ahogy nézem reag helyett kiírom magam offokba, így az nembaj, ha soványka lesz Kuncog//

Senkinél sem célom, de néha jó érzés. És ha úgy vesszük mindegyikőtökből hülyét csinálok egy reag alatt, szóval Serena csak kontráz a dologra... bár a legjobban nem őt sajnálom. ^.^

Még mindig nem értem mit lehet ezen agyalni, mikor szerepjátékoztam sem agyaltam egy reagon sem annyira, hogy ne tudjak aludni. Mondjuk Mesélésnél esélyes, hogy kattog rajta az agyam, hogy mit szórjak el, merre vigyem a csapatot, hogy az jó legyen, stb. De ha én vagyok a játékos, akkor ilyesmi meg sem fordul a fejemben.

Vegyél is, mert akkor tuti nyerő vagy! xD
Ha az megnyugtat nyugodtan rám írhatsz, hogy "pls, mozgasd már azt a fiút, mert 3 sort nem éri meg reagolni". És akkor fogjuk magunkat és levelezünk egy sort. Nekem nem fáradtság, sőt, szívesen teszem, mert így a játék is halad.

Az akkor tényleg szívás. :S Én ezt csak akkor tapasztaltam, amikor Siófokon voltunk Meeting-en az egyik volt cégemmel. Jó is volt, hogy három oldalról három különféle zenét nyomattak és persze mindegyiket egyszerre, hogy ne tudj aludni. :S Másnap meg frissen, üdén ment a bájolgás és a "Jól aludtál ebben a 4 csillagos szállodában?" "Hogy a jó büdös p****a ne aludtam volna jól" című beszélgetés. Szóval átérzem a problémád.

Lüke! xD Off-ot nem számolok a reagba. //
[ Módosítva: 2013.08.20 2:00 ]
Elayan | 2013-08-20 09:03
A beszélgetés kicsit sem úgy alakul, ahogy én azt vártam és szerettem volna. Apa tombol, ami jogos is lenne, ha a dolgok úgy történnek, ahogy felvezetik előttem, de nem ez történt. Bátyó hozzám sem szól, amivel lehet most jobban járok, de mindenképpen megkeresem, amikor kicsit lehiggadt és beszélek vele, jobb ha nem ő jön hozzám.

A beszélgetés folyamán rájövök, hogy hiába várok bármilyen választ is a szüleimtől, ők sem emlékeznek arra, ami történt, szóval felesleges még jobban belemennem. Viszont Gavint nem hagyhatom annyiban, ő „falazott” nekem, szóval biztos tud valamit. Bár ezen a ponton már ebben sem vagyok biztos.

Amikor apa kivonul a nappaliból, anya pedig mellém ül és megkérdezi, hogy drogoztam-e, az elég rosszul érint. Életemben nem nyúltam anyaghoz, nem mintha nem lett volna lehetőségem rá, csak egyszerűen nem mozgatott a dolog… Jó, azt aláírom, inni iszok elég sokszor, mert milyen buli az, ha nem jön a képbe egy kevés, de mindig figyelek arra, hogy ne részegedjek le. Szóval nem tudom hova tenni anya kérdését.
- Anya, ismerhetnél annyira, hogy tudd, nem anyagozok – mondom, a szemébe nézve, de ő elfordítja a fejét. Teljesen meg van győződve az igazáról. Nagyszerű, szuper…
Anya, a mondandója végére érve, kimegy apa után, amit általában szívmelengetőnek tartok, most azonban úgy érzem, hogy az egész világ összeesküdött ellenem. Mintha csak…

Lassan cammogok fel az emeletre, a szobámba. Elhaladok a bátyóé mellett és hallom, hogy fel-alá járkál odabent. Vajon kopogjak be? Talán ő az egyetlen, aki el is hiszi, amit mondok. Neki még sosem hazudtam és szerintem tisztában van vele. Mindenesetre nem veszítek vele semmit. Dühösebb már nem nagyon lehet, ahhoz meg már kezdek hozzászokni, hogy mindenki hülyének néz.
Bekopogok, majd megszólítom és választ sem várva belépek, behúzva magam mögött az ajtót.
Ahogy gondoltam és hallottam, a szobát rója fel-alá és iszonyat pipa. ~ Na essünk túl rajta. ~
Ahogy közelítek az asztalához és leülök a tetejére, kétszer szólít fel, hogy menjek ki, ha jót akarok magamnak, de rá se bagózok. Ki kell derítenem, hogy mi folyik itt.
Elkezdem neki felvázolni, hogy mire emlékszem, egyedül a Szivárványszeművel történt beszélgetést nem osztom meg vele, csak azt, hogy láttam, amikor felébredtem, majd hozzáteszem, hogy lehet csak álom volt, de nekem nem annak tűnt. Megszorítom a zsebemben hordozott kártyát és várom a bátyám reakcióját. ~ Kérlek add, hogy higgyen nekem. ~
Ha nem, akkor egyedül kell elmennem Gavinhez.


//Szerintem mindannyian jól szórakozunk, szóval nem kell minket sajnálni. Bár én sajnálom kicsit Serenat (vagy az orvosokat) a gyomormosás miatt, de azért túlzottan nem.Flörtöl//
[ Módosítva: 2013.08.20 9:09 ]
Serena | 2013-08-20 11:07
// Nem is kell drogra gyomormosás nem és semmit(drogra, ha felszívódott) és még után jól le is fogom hányni őket, mert maradt 1 kicsi még bent csak nekik //
hassan | 2013-08-20 11:14
Agatha Arashy írta:
bár a legjobban nem őt sajnálom. ^.^
// Akkor kit? Ha nem nyilvános, majd privátban. xD//

Agatha Arashy írta:
Még mindig nem értem mit lehet ezen agyalni, mikor szerepjátékoztam sem agyaltam egy reagon sem annyira, hogy ne tudjak aludni.
//Bocsánat, hogy élek. xD Ez csak azt jelenti, hogy bele tudom magam élni a játékba, szóval mondhatjuk egyfajta pozitív minősítésnek is.//

Agatha Arashy írta:
Ha az megnyugtat nyugodtan rám írhatsz, hogy "pls, mozgasd már azt a fiút...
//Megnyugtat, szóval ezt is fogom tenni. //

Agatha Arashy írta:
Lüke! xD Off-ot nem számolok a reagba.
//Naaa, szegény embert az ág is húzza, morzsányi örömöm is szétzúzod.Kuncog//
Serena | 2013-08-20 11:21
hassan írta:

Agatha Arashy írta:
Még mindig nem értem mit lehet ezen agyalni, mikor szerepjátékoztam sem agyaltam egy reagon sem annyira, hogy ne tudjak aludni.
//Bocsánat, hogy élek. xD Ez csak azt jelenti, hogy bele tudom magam élni a játékba, szóval mondhatjuk egyfajta pozitív minősítésnek is.//


Ezt nekem írta nem csak amiatt nem tudott aludni a "kisangyal". Amit privátban írok megszellőztetni meg mindegy lehet nálatok módi, dé én nem haragszom ^^
ishida016 | 2013-08-20 15:10
~Mégis mi az hogy szteroidozott? Ez hülyeség, ő sosem lőtte magát. De ha lőtte is volna akkor se annyit hogy az káros legyen.~
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal indultam el felkeresni a Főnököt. Mikor oda értem, egy titkárnő fogadott és rá akart venni, hogy várjak mert Jade-nak éppen dolga van, de miután az értésére adtam hogy nem azért jöttem ide hogy várjak félreállt az utamból és megmondta hol találom.
- Üdv főnök beszélhetnénk egy percre?

- Üdv! Mi történt veled a tegnapi napon? Vártam volna, hogy ott legyél a megbeszélt helyen.
- Nos igen... Erről is szeretnék veled beszélni... Négyszemközt.
- Gyere az irodámba és mond el, miről van szó.
Miután bementünk az irodába Jade leült de én a sarokban lévő kamera felé vettem az irányt és kihúztam azt, majd én is leültem a főnökkel szembe.
- Joe meghalt. És nem baleset volt. Maga legalább annyira tudja mint én, hogy mennyire büszke volt a testére. Sose kokszolt volna. Ki fogom deríteni mi történt vele, de ebben a maga segítséged is kell. Minden elérhető infó kell az utolsó melójáról, a haragosairól és a kórházi jelentések illetve a cucca. Ami pedig a melót illeti... Azért nem voltam ott mert valószínűleg bedrogoztak. Az egész este kiesett. Ráadásul, nem tudom mióta de legalább 2 hete figyelnek. Azért is nem tudtak elérni. Arra szeretném megkérni hogy járjon utána még két dolognak. Az egyik ez.
Azzal átnyújtottam a papírt amit reggel találtam az asztalomon.
- Talán egy név, lehet nem tudom. De reggel ez volt az asztalomon. A másik pedig egy üzenet. Nem tudtam lenyomozni de magának hátha sikerül kideríteni valamit.
Elővettem a mobilomat és azt is megmutattam.
- De ne aggódjon nem ingyen kérem. Ismeri a mirrold rendszert? Már egy ideje dolgozok rajta és úgy néz ki fel tudom törni.. Illetve részben. Magát a hálózatot lehetetlen kívülről feltörni. Nemhiába ellenőrzi a rendőrség az egészet. De a terminálok már más tészta. Sikerült szereznem egyet és hozzá tudtam férni a program magjához ahol megtaláltam az algoritmust ami a hálózatokat azonosítja. Tehát már csak annyi a dolgom hogy írok egy egyszerű programot ami felülírja ezt az algoritmust és létrehoz egy új hálózatot. Illetve nem újat csinál de hagyjuk. Röviden az a lényeg hogy miután elkészítettem a programot, csak annyi dolgunk lesz hogy bemegyünk a raktárba megkeressük a terminált rádobjuk a progit és akár az egész raktárat is ki tudjuk pakolni. De ez valószínűleg csak egyszer fog sikerülni mert amint rájönnek a titokra olyan szintű tűzfalat fognak tenni az összesre hogy még egy szuperszámítógép se tudja feltörni.
~Remélem ennyi elég lesz fizetségnek, mert amúgy csak a fenyegetőzés marad, de az rosszat tesz az egészségemnek.~

[ Módosítva: 2013.08.20 15:12 ]
Möraja | 2013-08-20 23:33
-Jó'van. Kössz. -motyogom válaszul, és mikor hátat fordít, még a nyelvemet is kinyújtom rá, de remélhetőleg nem veszi észre. Beképzelt hülyegyerek. Oké, hogy most hálás lehetek neki, de igazán kihagyhatta volna a gáncsolós részt >.>
Megfordulok, aztán egyből meg is torpanok. Hallom a felszűrődő zajokat, a készülődést, és eszembe jut a Doki megjegyzése, hogy Max akarhat tőlem valamit. Igaz, azóta olyan sok minden történt, hogy nem igazán foglalkoztatott a dolog. Szívem szerint indulnék valami más elfoglaltság után nézni, de úgy érzem, jobb ötlet lenne a hülye Létra után menni. Egyrészt hátha Max valami értelmeset sóz rám, ami tovább visz a történetben - egy "Szintre", például, másrészt hát ha a többiek, a hasonszőrűek tudnak valamit a tegnapi érdekes eseményekről.
Újfent megfordulok és határozott léptekkel megyek az ismerős, de utált világ irányába.


//Én sem agyalok sokat, most egy picit gondolkodtam, hogy merre menjek, de végül Facto döntött helyettem is szokás szerint Ez a legjobb amúgy a dologban, mikor a fejedben érzed, hogy a karid az egy teljesen másik ember, és szép lassan megismered.
Rövidségért gomenne, talán holnap kipótlom, attól függően, SAO-ba mennyit kell írjak. XD//
[ Módosítva: 2013.08.20 23:34 ]
Agatha Arashy | 2013-08-21 20:45
Serena írta:
hassan írta:

Agatha Arashy írta:
Még mindig nem értem mit lehet ezen agyalni, mikor szerepjátékoztam sem agyaltam egy reagon sem annyira, hogy ne tudjak aludni.
//Bocsánat, hogy élek. xD Ez csak azt jelenti, hogy bele tudom magam élni a játékba, szóval mondhatjuk egyfajta pozitív minősítésnek is.//


Ezt nekem írta nem csak amiatt nem tudott aludni a "kisangyal". Amit privátban írok megszellőztetni meg mindegy lehet nálatok módi, dé én nem haragszom ^^

Serena: Nagyon kérlek ne tévedj el, de amit írtam, egyedül Hassan-nak írtam, erre a mondatára:
"Nomeg utánna nem fogok ezen agyalni alvás helyett, ami így valószínű bekövetkezik, de fene vigye. ".

Amúgy ennyi erővel magadba is nézhetsz, mert te kezdtél "kiscsillagozni", holott csak PM-ben hívtalak így, egyszer.

Hassan: Holnap több időm lesz és válaszolok neked mindenre, csak engedd meg, hogy a mai napon többet aludjak 3 óránál. ^^
hassan | 2013-08-21 21:17
Agatha Arashy írta:
Hassan: Holnap több időm lesz és válaszolok neked mindenre, csak engedd meg, hogy a mai napon többet aludjak 3 óránál. ^^

Premission granted!Kuncog
Elayan | 2013-08-23 09:46
//Azért vicces, hogy mindjárt megint határidõnél tartunk és még csak 3-an reagoltunk. A többiek ennyire megunták volna? Mert sztem, ha valaki heti 30 percet (ma nem tud rászánni valamire, az már nem akarás.//
Möraja | 2013-08-23 10:53
Elayan írta:
//Azért vicces, hogy mindjárt megint határidõnél tartunk és még csak 3-an reagoltunk. A többiek ennyire megunták volna? Mert sztem, ha valaki heti 30 percet (ma nem tud rászánni valamire, az már nem akarás.//
Nem, azt olykor (!) úgy hívják, hogy egyszerűen nem ér rá. Azért ne felejtsd el, hogy augusztus vége van, most már indulnak a munkák, az iskola, az anyámtudja. SAO-s szerepjátékban is már rengeteg nyáron aktív játékos mondta be a törölközőt, mert elindult a munka és már nem ér rá annyira, átmegy inaktívba vagy még rosszabba, kilép.
Mire eljön a szeptember, ez még rosszabb lesz. Így jártunk. Tapasztalatból tudom, hogy ez a "mindenkinek arra van ideje, amire szánja" dolog baromság XD
Serena | 2013-08-23 11:03
Möraja írta:
Elayan írta:
//Azért vicces, hogy mindjárt megint határidõnél tartunk és még csak 3-an reagoltunk. A többiek ennyire megunták volna? Mert sztem, ha valaki heti 30 percet (ma nem tud rászánni valamire, az már nem akarás.//
Nem, azt olykor (!) úgy hívják, hogy egyszerűen nem ér rá. Azért ne felejtsd el, hogy augusztus vége van, most már indulnak a munkák, az iskola, az anyámtudja. SAO-s szerepjátékban is már rengeteg nyáron aktív játékos mondta be a törölközőt, mert elindult a munka és már nem ér rá annyira, átmegy inaktívba vagy még rosszabba, kilép.
Mire eljön a szeptember, ez még rosszabb lesz. Így jártunk. Tapasztalatból tudom, hogy ez a "mindenkinek arra van ideje, amire szánja" dolog baromság XD
Yepp, én meg elfogadtam, hogy nem kell rajta "agyalni", ha véletlen ihletet éreznék a jelenlegi témámmal kapcsolatban akkor megírom, de nem érzem "oszt" inkább regényemmel foglalkozok mostanában, mint ezzel ^^
hassan | 2013-08-23 11:30
//Nana, én csak azért válaszolok lassan, mert haladok a sztorival, ezt Agatha is alátámaszthatja. Ráadásul még csak 23.-a van, szóval bőven határidőn belül. ^^//

A mellékutcát elönti a ruha és bőr égett szaga, amit a sokkoló okozott a srác bal karján. A találattól újult erővel és hangos nevetéssel indulok meg felé, bár kicsit hátrébb mozdul és célra emeli a pisztolyt. A hirtelen felvillanó számok kicsit megzavarnak, de szerencsére a lövés így is csak súrol, amit lead. Észre se veszem a horzsolást a karomon, nekifutok és meglendítem a sokkolót, azonban a srác még egy lövést lead szinte közvetlen közelről. Kibillen az egyensúlyából, így ez a golyó is célt téveszt, és az oldalam horzsolja, azonban képtelen kitérni a csapás elől és igaz felületesen, de sikerül eltalálnom a mellkasát. Még mindig fogalmam sincs, hogy ki ez és miért támadott meg, de hála a bevitt és kapott találatoknak kicsit kezdek lecsillapodni, így a pillanatnyi szusszanás közben, míg mind a ketten erőt gyűjtünk, megszólalok még mindig mosolyogva: - Ennyire meg akarsz halni kölyök?

A fegyvert célra tartja, arcán grimasz jelenik meg a fájdalom hatására és torkából is előtör egy-egy halk, de annál fájdalmasabb nyögés. Abban a kis időben, amikor kellő távolságba tudott menekülni, ismét felkészült a támadásra, pisztolyát maga elé emelte, majd rekedtes hangján válaszolt.
- Mondja az, aki már nyolcszor megtette ugyanezt.
Azzal célzott és lőtt.

A srác válasza kicsit meglepett, de a figyelmem nem lankadhat. Mikor látom, hogy céloz a pisztollyal, félreugrok, de feltűnik, hogy ha ezt nem teszem meg, akkor sem talál el...szándékos lenne? Reflex szerűen előrántom a hónom alá erősített tokból az arany Desert Eaglet, a sokkolót pedig magam mellé ejtem. Csak egyetlen kérdést teszek fel, miközben rá célzok a fegyverrel. - Szeretnéd esetleg megbeszélni a dolgokat, vagy - előrebillentem a fejem és a tegnap még szépen belőtt hajam csapzottan lóg az arcomba. Ismét mosoly jelenik meg a szám sarkában - inkább némán egy hullazsákban akarod végezni?

Egy hosszú pillanatig mozdulatlanul néz, mintha a fenyegető szavakat meg sem hallotta volna. Végül halkan felnevet, fegyverét továbbra is készenlétben tartva.
- Alaposan megbánnád, ha megölnél... megint - tette hozzá, mintegy mellékesen. - De amúgy mindegy hányszor lőnénk le egymást, utána úgy is visszatérnénk, mintha mi sem történt volna. Te is észrevetted, nem igaz? Senki nem mond semmit arról, amibe ismét benne vagy.
Miközben beszél, kezében egy pillanatra megremeg a fegyver. Fárad, elvégre több és súlyosabb sérülést szenvedett nálad. Fél karjának bénulása nem fog egyhamar elmúlni, ahogy a mellkasát ért égést is egyre fájdalmasabbnak érzi, minél inkább megnyugszik.

Lehervad a mosoly az arcomról és szimplán szó nélkül elteszem a fegyvert. Az ölési kedvem semmivé lett. - Ennyi...elég volt. - mondom halkan és hátrasimítom a hajam, közben folyamatosan a szemébe nézek. - Fogalmam sincs, hogy ki használ sakkfigurának a beteges játszmájához, de ki fogom deríteni. A húgom...haza kell mennem felhívni, remélem jól van. - lehajolok a sokkolóért, majd ismét ránézek a kölyökre. - Jobban tennéd, ha te is inkább a saját életeddel és gondjaid megoldásával foglalkoznál ahelyett, hogy idiótaként lövöldözöl az utcán. Mindenesetre kösz, legalább kiadtam magamból a feszültséget. - zsebre tett kézzel felé sétálok, vissza a mellékutcából a főút felé semmilyen támadó szándékot nem mutatva, de folyamatosan a szemébe nézve.

A Fiú, miután elraktad a fegyvert, fáradtan leengedte a sajátját is.
- Cöh! Mondja az, aki az előbb eszeveszett őrültként támadott rám! És hogyan fogsz belevágni a kiderítésbe? Nem emlékszel semmire és nyomod sincs - mondja, miközben felé sétálsz. Ő sem kerüli a tekinteted.
- Amúgy... nem is zavar, hogy tök "normálisan" majdnem kinyírtuk egymást? Renlarban vagyunk.
Teszi fel a kérdést, ami valóban nem egy elhanyagolható szempont. Renlarban a gazdagok miatt majdnem minden utcasarkon áll egy rendőr, vagy ha más nem, akkor egy Mirrold térfigyelő. Most viszont ez a mellékutca is csendes, mintha csak egy csendes szóváltás hangzott volna el. Az emberek jönnek és mennek a főutcán. Máskor bezzeg a legapróbb sajtóhír miatt is riasztják a zsarukat, vagy épp ők veszik észre a dolgot. De most... semmi.

Odaérek mellé és megállok a kérdésre vele párhuzamosan, még mindig zsebre tett kézzel. - Remélem nem bánod, ha nem kérek bocsánatot, elvégre egy pisztollyal a kezedben szaladtál utánam és már jó ideje követtél. Hogy fogok belevágni? Először is megpróbálom megkeresni a húgomat, gondolom ő is belekerült az események sűrűjébe, ketten talán többre megyünk. A többi meg majd jön magától. Egy biztos - mondom elfordulva és lenézve a földre - a flemiának köze lehet ehhez az egészhez...és ha igaz ez a többszöri nekifutás, amit már nem tőled hallok először, lehet, hogy idővel nekem is beugrik valami fontos információ...vagy inkább emlék. - egy vállrándítással jelzem azt, hogy a kettő valószínűleg egyet jelenthet.
- Renlarban ilyesmi nem történhet meg? - nyugodt tekintettel fordulok vissza felé - Ugye tudod, hogy kivel beszélsz épp? - rázom a fejem hitetlenkedve - Egyedül az lep meg, hogy úgy nincs itt senki, hogy nem az én rendezésemben zajlanak az események. Ráadásul az embereim is mintha a föld nyelte volna el tegnap óta. Nem gondolod, hogy egy elég nagy fejes állhat a dolog mögött, ha mindezt a tudtom nélkül el tudja intézni? Talán maga az Ardor Corp... - szándékosan próbálkozok ezekkel a morzsákkal, hátha a sráctól többet megtudhatok.


Makacsul fordította el a fejét, mikor a bocsánatról volt szó, de ezután ismét rád nézett.
- Talán. De ezt miért nem Red-től kérdezed?
Egy gúnyos, bár esetlen félmosollyal véleményezte a tényt, hogy tudja kivel beszélget éppen. De egy cseppet sem érdekli... feltéve, ha tényleg tudja ki áll előtte.
- Öreg, Renlarban egy légy se***ben is mirrold van - fűzte hozzá az elegancia sosem látott jelét söpörve félre. - De váltig állítom, ha beszélni akarsz erről valakivel, aki ért is hozzá, akkor menj Red-hez. Ő pontos válaszokat fog neked adni. Már csak azért is, mert ő a fejes ebben a játékban. A francba...
Fogai között szűrte a levegőt, amikor megmozdult és vele együtt a sérülések is.
- K****a életbe! Legalább két hónapig nem mehetek melózni! Ez gáz - nézett végig magán, mint aki most fogta fel igazán mit is művelt az előbb.

Felnevetek a zsörtölődésén. - Ha csak a pénz miatt dolgozol, ezt könnyen megoldhatjuk, írd le a számlaszámod és kedves segítségedért - félreérthetetlenül nézek végig magamon, majd rajta a szünet közben - megkapod a jutalmad. Már csak egy kérdés: hol találom Red-et jelenleg? - kérdezem úgy, hogy ne nézzen teljesen hülyének, hogy még azt se tudom ki az.

A Fiú olyan arcot vágott, mintha egy idiótát mérne végig. Talán a gondolatai sem álltak messze a feltételezett valóságtól.
- Hagyjál! A pénz egy dolog, de én nem csak ezért melózom. Szerinted csak te akarsz kikerülni ebből az ördögi körből?
Teljesen komolyan kérdezte, látszott, hogy az erős kezdés ellenére, ő sem több egy áldozatnál.
- Ott, ahol a Csuhásokat is - azzal felnézett az égre, mintha keresne valamit. - Hamarosan jár erre egy-kettő, akik a terepért felelősek és akik engem is felügyelnek. Én itt megvárom őket, hogy jelentsek. Majd ők helyreraknak - pillantott a sérülésére.
- Majd mondom nekik, hogy Redhez akarsz menni és ők érted jönnek. Alapjáraton nem fognak megölni, de valahogy a Szintekre kellett téged küldeniük. Magadtól még nem mentél volna - magyarázta lazán, azon igyekezve, hogy a legkevesebbet mozogjon. Ezért nem is ült le, és öt centinél még biztosan nem mozdult többet.

Ám bármi is legyen a válaszod, elég egyszer félrenézned és már csak a dördülést hallod a közeledből. Húsodba kétségtelenül egy golyó hatolt, majd pillanatnyi meglepettségedet kihasználva, a Fiú hátra is lökött, hogy a falnak tántorodj. Azonban a kemény felület helyett azon kapod magad, hogy egy bő, fekete kabát vesz téged körbe. Pont olyan, mint a Csuhásoké. Ott áll mögötted és különösebb ok nélkül olvaszt magába...

Kérdőn megemelkedik a szemöldököm és jön mindjárt utána a kérdés is. – Azok a csuhások, akik mészároltak tegnap? – ismét a földre nézek, ám pont mikor újra a fiú felé fordulnék, érzem, hogy eltalálnak és egy golyó fúródik az oldalamba. – Mi a… - ránézek a srácra, először kikerekedett szemekkel, ám mikor érzem, hogy valami magába szív, csak elkezdek őrülten nevetni továbbra is a srácra nézve. Semmi mást nem teszek, nem próbálok kiszabadulni, egyszerűen a kíváncsiságtól vezérelve megadom magam a dolognak.
Elayan | 2013-08-23 11:39
//Holnap jön a köv. reagkör, de igy megint tolva lesz. Ez a visszamegy mindenki dolgozni dolog meg már csak azért is sántít, mert átlagembere a nyarat is végigdolgozza. Szerintem meg igenis mindenkinek arra van ideje, amire hagyja. Csak saját példából.
Engem igazából nem érdekel, csak így feltartják a többit is folyamatban. Legalább beírnák, hogy mi van, vagy legalább, hogy nem érnek rá ezzel foglalkozni.//
Erodon | 2013-08-23 12:11
A kórházból kilépve ismerős környék fogad. Valahol félúton lehetek a lakásom és a Főnökség között. Miután körülnézek egyből elindulok a lakás felé. ~A történtek után valószínűleg kerestetni fognak. Így utólag belegondolva talán kicsit elhamarkodott voltam. Bár úgy tűnik az előttem álló be nem tervezett szabadságon lesz időm lenyugodni és rendesen átgondolni a dolgokat. A Főnök le tudná állítani a zsarukat, de őrültség lenne tőle ilyesmit kérni anélkül, hogy mondanék bármit is a miértjéről. Azért a neki szánt üzenetbe belefoglalom valahogy. Egy próbát megér.~
~A lehető leggyorsabban meg kell járnom ezt a kerülőt, aztán pedig mehetek az eredeti célomhoz, Touhba. Vissza oda ahonnan indultam... Nem szívesen látogatom meg kedves szülőhelyem, de legalább nem lesz teljesen ismeretlen és, azon kívül, hogy ott találhatom meg a fiút, a rendőrökkel is így minimális lesz az esélye, hogy problémám lesz.~ Gyors léptekkel haladok a ház felé. ~Remélem a tartalék telefon nem keveredett el túlzottan, nem szeretnék sok időt tölteni a keresgélésével. Ami fontos, hogy, valami ruhát, kellő készpénzt és valami fegyvert biztos össze tudok szedni. Van nekem egyáltalán valami csuklyás, vagy olyan kabátom ami takarja az arcom legalább? Nem mintha nem szúrnának ki könnyen a termetem miatt... ha rejtőzni akar az ember nem jön jól, ha kiemelkedik a tömegből.~


//ímé, máris felé gyarapodott a reagok száma én személy szerint még egyáltalán nem untam meg. Sőt.
de amúgy tekintve a fél órát, az a hátralévő egy (már inkább fél) nap elég soknak, vagy legalábbis bőven elégnek, számít. Egyébként is, minél később írom meg annál kevesebb ideig kell várjak a következő körre (bár ha csak az enyém hiányozna akkor megírnám, de amíg nem hajt a tatár addig nem sietek vele nagyon és megvárom amíg megjön hozzá a tökéletes hangulatom )//
[ Módosítva: 2013.08.23 12:12 ]
Möraja | 2013-08-23 13:02
Elayan írta:
//Holnap jön a köv. reagkör, de igy megint tolva lesz. Ez a visszamegy mindenki dolgozni dolog meg már csak azért is sántít, mert átlagembere a nyarat is végigdolgozza. Szerintem meg igenis mindenkinek arra van ideje, amire hagyja. Csak saját példából.
Engem igazából nem érdekel, csak így feltartják a többit is folyamatban. Legalább beírnák, hogy mi van, vagy legalább, hogy nem érnek rá ezzel foglalkozni.//
//Átlagembernek van két-három hetes szabadsága, akinek nincs, annak szemét a főnöke
Hát, nem tudom. Mikor iskolás voltam, örültem, ha volt napi két órám szabadon Aki meg dolgozik, annak meg nem mindegy, mióta. Párom a három évével már nyelvét lógatja, mert van egész évre két hét szabadsága, azt sem ő döntheti el, mikor, plusz gyárdolgozó lévén nincsenek az ő naptárában ünnepnapok, max ha pontjuk pont aznapra esik a szabadnapja. Anyukám viszont dolgozik 20 éve, jóval több szabadnapja van, amivel gazdálkodhat.
Saját példám nekem is más, mivel munkanélküli lévén én is ráérek bármire, amire időt szánok (egy dolgom van csak, tanulni-tanulni, mert akkor októberben végre talán munkám is lesz).
Engem nem zavar, ha feltartanak, megtették már sokszor. Jönnél SAO-ba játszani, végén immunissá válnál rá Ott például van olyan játékom, ami még valamikor júniusban vagy július elején indult, mikor csatlakoztam, és haladtunk talán négy kört benne Az én mesélésem is csúszott már párszor (többször, mint a Kasumi). Azzal viszont egyetértek, hogy ilyenkor írhatnának. Ha majd én tűnök el hamarost, meg fogom írni, mikor, medtől-meddig, hogy ne várjatok rám

Amúgy még az is eszembe jutott, hogy talán önhibájukon kívül maradnak ki. Mondjuk valamelyik neadjisten balesetet szenvedett és most kórházban fekszik - ilyenre is olvastam példát. Szerencsére eddig mindenki visszatért... Befogja //
Heyes | 2013-08-23 22:14
Ismételten én kerültem a rivalda fénybe. A teremeben mindenki várta mit fogok mondani. Felálltam vettem egy mély lélegzettett. - Előszór is szeretnék tisztázni valamit.- kezdtem bele. - Mert úgy vettem észre van itt egy kis félreértés. A skyin teljesen kész van. Elkészítésével az eredeti tervek szerint haladtunk és az előre bejelentett funkciók kerültek bele. Egy állandó kommunikációs eszköz, ami nem merül le, a világon bárhol működik, segít azonosítani a használóját, ráadásul olcsóbb az előállítási költsége mint bármely más kommunikációs eszköznek. Ha piacra dobjuk egyedórakódú termék lesz. -Ezután sóhajtottam egyet. - A korábban említett funkciók extrák. Azokra a lehetőségekre a közben jöttem rá miközben a skyin programoztam, majd szabad időben kezdtem bele a fejlesztésükbe. Nem már félig-meddig kész verziókkal akartam elől állni, hogy lássák érdemes velük foglalkozni. Sajnálom a kirohanásomat csak szeretem volna tisztáznia félreértést.
Azonban vissza térve a kérdésére. A fesztivál alatt gyengélkedtem kicsit. ~Elméletben meg is haltam.~ Ezért nem tudtam rendesen megfigyelni a Flemiat működés közben. Azonban biztos vagyok benne hogy ha kicsit is hasonít az elektromosságra, akkor a skyin készítése közeben szerzett tapasztalatoknak hála. Igen képesek leszünk hasznot húzni a Flemiából.

[ Módosítva: 2013.08.23 22:31 ]
Agatha Arashy | 2013-08-23 22:35
//A magam részéről szintúgy nem csodálkozom, hogy vannak csúszások, vagy valaki nem ír időre. Ez beletartozik a Játékba, sőt, azt is el tudom fogadni, ha valakinek nincs hozzá hangulata, vagy ötlete, esetleg időhiányban szenved.

A Kasumi (valljuk be) nem a legkönnyebb FRPG-k közé tartozik, így a csapat hullásában jómagam is nagy szerepet játszok, már csak azzal, hogy ilyen irreális helyzetbe keverem a játékosokat. Őszintén megvallom, mikor elkezdtük azt hittem a 3. körben már mindenki felteszi a kezét, hogy "Bocs, de ezt nem csinálom tovább".

És jelzés terén: Kill-o-matic 25-re ígérte magát, IRL elhavazódás miatt. Őrá ezért ebben a körben nem kell várni.//
Serena | 2013-08-24 00:00
PAMPARAMPAMAPAM!
Ritmusra dobolnak patáikkal a csillámpónik szivárvány rókázással egybekötve a fejemen. Lüktet, mint az istenverése emellett, még homályosan 4 alakot is látok sündörögni körülöttem. Az egyik magyaráz valamiről valószínűleg nekem miközben valami méretes kígyóféleséget keneget valamivel. Mire ez tudatosult egyre közelebb jön felém a f*szi azt próbálja belém tömni a kígyót.

~HŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ há, apukám ne olyan gyorsan!!!!~ -reflexből úgy tökön rúgom, hogy még a télapó is hallotta északi sarkon ahogy diói csörömpölve darabora törnek, mint 1 jénai rossz kezekben...
Eztán jött 2 benga azt jól lefogtak, meg letaperoltak, de velük már nem bírtam el és leszorítottak.
~Látszott, hogy kivételesen még élvezik is a munkájuk és várták, hogy lefoghassanak...~

Közben rájöttem, hogy ezek gyomormosást végeznek rajtam a drog miatt. Ennyit érnek a helyi orvosok a felszívódott drogot kimosni, agyhalott nyomik. Mit vártam itt még annak is orvosi papírja van, aki saját ujjait nem tudja végig számolni... Elengedtem magam, mert akkor hamarabb túl vagyok rajta gondoltam. Miközben a pocim telt a langyos vízzel eldöntöttem, hogy azért megjutalmazom őket egy kicsit a munkájuk gyümölcsével. Miközben már kifele ment a cuccos a "kígyón" számok jelentek meg előttem 1-6ig majd elhalványultak és csak a 6os maradt ragyogva ellőttem,de végül az is elhalványult vele együtt a kiáramlás is megszűnt a pocimból a lavórba, ami előttem hevert a földön.
~Itt az esélyem köcsögök.~
Amint kiért a "kígyó" ráfeszítettem a hasizomzatomra teljes erőmből és telibe rókáztam a népet akkora sugárban amennyire a fejemet el bírtam forgatni.
-Gyerekek, alig maradt már cucc a kövi körre. - mondtam hörögve fanyar mosollyal a szám szélén.
Úgy tűnik nem díjazták az előző akciómat. Elég durván letolták még egyszer a "kígyót" és kipréselték belőlem a maradékot majd kivágtak az utcára, mint a macskát sz*rni.

Lazán felkeltem. majd csekkoltam, hogy mindenem eltűnt, de erre számítottam is.
Nincs meg a kártyám.
spoiler Kinyit
Hát, hogy fogok újra találkozni az én EDWARDOMMAL (twilight 2. rész mikor ki akar menni a Vulturihoz). Na kb. azt a feelinget éreztette mikor legutóbb ott verte magát a ház tetején nekem, bár volt 1 enyhe elton john beütése is... Mivel ezek a személyek nem léteznek Kasumi világában nyugodtan találj ki helyettük valami fake nevet azt majd beteszem azt, ha szeretnéd.

~Asszem Pityu egy ideig eltávon lesz.~
Megyek Matarba zsebelek valami kajára valót aztán alszok kicsit míg visszatér valamennyi erőm. Ha ezekkel megvolnék vissza megyek és bucira verem a templom előtti díler fejét, aki azt trágya cuccot adta. Majd addig rugdosom míg a belét is kihányja, mint én az előbb és közben megkérdem szépen tőle, hogy merre van lenyúlt cuccom. Ha van infó, akkor elindulok a nyomon, ha nincs akkor elmegyek ahhoz a raktárhoz, amit az öreg emlegetett és elkapatom magam Redrummal, ha már lúd legyen kövér!


23 : 59 pont időben
[ Módosítva: 2013.08.24 0:04 ]
Elayan | 2013-08-24 12:54
//Edward.Hahotázik//
Amarillis | 2013-08-24 16:45
- Nem a tanárt kerestem, hanem téged. - válaszolok mosolyogva. - Tudod, van egy olyan érzésem, nem véletlenül botlottunk egymásba az előbb.

A lány ártatlan, csodálkozó szemekkel nézett rád, pont ahogy mások tennék ebben a helyzetben. Egész testével elfordult a zongorától, majd zavartan szólalt meg újra.
- Lehet. Az életben nincsenek véletlenek... vagy valahogy így tartja a mondás. Mesélj, mit szeretnél tőlem.
Egy bátortalan mosolyt öltött magára a végén, és megvárta, amíg beljebb kerülsz és becsukod magad mögött az ajtót.

Ekkor Lizzie-re gondolok. Még mindig alig hiszem el a történteket, ha nem kaptam volna időben észbe, kibuggyantak volna a könnyeim. De erőt vettem magamon, most nem lehetek gyenge... semmiképpen. "Lássuk mire jutok", nagy levegőt veszek és behúzom magam mögött az ajtót.
- A drámateremből jövök. Mivel találkozásunk előtt te is arról jöttél, szeretném megkérdezni, hogy nem láttál vagy hallottál arrafelé valami érdekeset? - kérdezem komolyan, miközben reakcióit fürkészem.


- Arról, vagy onnan? - kérdez rá egyre nagyobb nyugalommal, ahogy kettesben maradtatok. - Mert sok érdekességet lát az ember lánya, főleg hall is, ami azt illeti. De gondolom téged valami más érdekel. Mondjuk olyasmi, ami a lelkedig hatolt és fájdalmat okozott.
A reakció közben alig változott. Zavart, kedves, a háttérben mégis megbújt egy halovány árnyék. Olyasmi érzés, mint amikor az ember egy cirkuszi artistával kerül szembe.

Úgy érzem, nem volt hiábavaló utána jönni. Az a furcsa érzés ismét átjár, pont mint az után, mikor beleütköztem.
- Jól sejted. A drámateremben történtekre gondolok... - mondom, s közelebb hajolok, s jeges hangon, szinte suttogom. - Ki akarom deríteni, mi történt valójában.


A jeges hangra kicsit hátrahőkölt, de utána ártatlan mosolyt öltve nézett szembe veled.
- És hol akarod kezdeni? - tette fel a legnyilvánvalóbb kérdést, aminek válaszát gyerekkori cinkostársak osztják meg egymással, egy holdfényes éjszakán, mikor a szülők aludni tértek.
- Ugyanakkor... a drámaterem nem arról szól, hogy minden csupán egy színdarab kelléke és szerepköre? - gondolkodott látványosan. - De talán kezdheted az elején is. Mit is láttál egyáltalán?

Látom megtettem a kívánt hatást, s már egy mosollyal oldom is az előbbi feszültséget. "Most komolyan ő kérdez?" De úgy döntöttem beszállok a játékába. Mivel még mindig a zongoraszéken ült, lazán melléhúztam egyet, biztos távolságba, és rossz szokásomhoz híven felhúztam a lábam. Belegondolva még inkább egy baráti csevejre kezd emlékeztetni a hangulat, csak a téma nem lesz oly édes, mint kellene.
- Tudod, a próbák és a megbeszélések alatt belehelyezkedünk abba a világba, szerepbe, hangulatba, melyet az előadásban valóságként akarunk bemutatni... de mi történik akkor amikor valami olyasmi kerül a színpadra, ami már nem játék, nem a varázs része, hanem véresen komoly?


A Lány a széken ülve hagyta, hogy végül beszélgetőpartnere is helyetfoglaljon és megkezdődjön egy másfajta mutatvány. Egy olyan, amit úgy hívnak: társalgás.
- Olyasmi nem létezik - feleli aztán teljes meggyőződéssel. - Minden az adott színdarab része még akkor is, ha elsőre nem tűnik annak. Egy színésznek az a dolga, hogy a közönségnek élővé tegyen egy játékot. Ha a közönség megsejti, hogy valami megtörte a varázst, akkor egy irányíthatatlan dráma veszi kezdetét.
A gondolaton halkan felkuncogott.
- Sokkal inkább az a kérdés, hogy mit akar maga a színész és mennyire erős ahhoz, hogy azt, amit valóban akar valóra is váltsa? Egy varázslat fenntartásához erőre van szükség, nem?

- Valóban. - a szavai elgondolkodtattak. "Mire akar utalni?" Egészen magával ragad ez, a helyzet másfajta szemlélete. Aztán elmosolyodok. - Szóval szerinted ez valami nagyobb darabnak volt egy jelenete? Talán ismered is a darabot?

A Lány mosolya úgy fest nem hervad le, és annak ellenére, hogy ő is a huszonévesek sorait bővíti, egészen kislányos csillogás jelenik meg a szemeiben.
- Senki nem ismerheti az összes darabot, így ezt sem. A jelenetek folyamatosan követik egymást, egészen addig, amíg a függöny le nem hull. Tudod mikor hullik le a függöny, nem? Amikor véget ér valami, amit a közönségnek nem kell látnia. Te színésznek készülsz, vagy legalábbis tanultál dramaturgiát. Így tudhatod, hogy minden színdarab egy forgatókönyvet követ, ami meghatározott időben válik valóra a színészek jóvoltából. Ha ez az idő elmúlik, a színész ledobja a szerepet és visszatér abba a világba, amiből egy rövid időre kiszakadt. Ez veled is így van, nem igaz?
Az utolsó kérdésnél felállt és nyújtózott egy kicsit.

- Ha azt nézed, valamilyen szinten mindenki játszik. De nem jó egy olyan darabban, aminek nem ismered a részleteit, akkor nehéz átadni magad a szerepnek. A valóság maga is egy játék néha, nem igaz? - válaszolok, kissé elkalandozva. Nem tudom, unja vagy tereli a témát, vagy csak szimplán elgémberedett, de visszatérek a tárgyra inkább. - Mondd, mit tudsz a történtekről?

- Ebben igazad van. Minden, amiben benne vagy egy játék, egy színdarab része - feleli, aztán ismét felnevet.
- Nem sokat. De abban biztos lehetsz, hogy én is részese vagyok ennek a darabnak. Bár... egyelőre nem több, mint egy statiszta, aki elkísérhet téged Athal-hoz. Gondolom már hallottál róla.

"Athal Róla beszélt a gyönyörű lány is, neki köszönhetjük az esélyünket... Komolyan ismerheti?"
- Tudod, számomra a legfontosabb, hogy sikeres legyek a darabban, amibe kerültem. - felelek mosolyogva. - Igen, hallottam róla, de mi a biztosíték, hogy nem csapdába akarsz csalni? De ha tényleg elvezetsz hozzá... veled tartok.
danitig | 2013-08-24 22:29
Mikor harmadszorra is be ütöttük a kódot, a falon megint elkezdet akód megjelenni, gondolva hogy most jó lesz, de miközben vártunk a sziréna megint meg szólalt, a lámpás hoz kaptam a fejem és látva, hogy be igazolódott a gyanúnk az nem bírta és az szét tört lángra lobbantva az egész szobát.

Zavarodottan kábán ébredek, nem tudom, hogy mi folyik itt és hogy hol vagyok. Miközben ülök föl az ágyon, hogy körbe nézzek, és nagyobb mozdulatot teszek, érzem meg a testem fájdalmát. A gondolat hogy olyan érzés a fajdálom, mint ha meg éget volna a testem juttatta eszembe az előző éjszakát és jöttem rá hogy nem csak egy álom volt az egész. Nem értettem hisz halottnak kéne lennem, de mégis hogy lehet ez gondoltam, mert jobban meg nézve a testemen sérülés sincsen. Miközben próbáltam összeszedni a gondolataim, hogy mégis pontosan mi történhetett, meg szolalt valaki.

- Látom felébredt, jobban érzi magát?
- Igen jól csak a testem fáj, de elviselhető. Mi történt, és hogy kerültem ide?
- A munkatársai találták meg és hozták be ide a korházba. Emlékszik bármire is az éjszakával kapcsolatban?
- Nem semmire. ~Gondoltam nem ebből inkább nem mondok semmit el a nővérnek, míg még én sem tudok semmit erről.~
- Rendben kérem. A doktor úr szerint nincs komolyabb baja, de azért még pár órára bent tartanánk egy kis meg figyelésre. Akkor jó pihenést viszlát.
- Köszönőm. Viszlát.

Jobb, ha erről a dologról nem beszélek senkinek, míg ki nem derítem még is mi történhetett itt. Kiszállok az ágyból és fel öltözök, a telefonomért megyek, mikor észre veszem azt a különös kártyát a földön. Már megint a kártya ez akkor is nálam volt és valami fura is benne, biztos fontos gondoltam így elraktam. Fel akartam hívni a főnökömet, hogy tudnak e valamit, az estével kapcsolatban. Mikor épp tárcsáztam, hallottam a nővér hangját.

- Áh, Kasumi-san. Jól aludtunk?

E név hallatán hirtelen elfogott a félelem és a rettegés, olyan erősen éreztem, mint még ezelőtt soha, a lábaim elkezdtek remegni és össze rogytam. A nővér meg halva oda siet és kérdezgetett, de ebből nem hallottam semmit. Mikor hozzám ért tértem magam hoz. Nem figyelvén a nővérre fel álltam és az ablak hoz sietve szellőztettem ki a fejem, és próbáltam magam összeszedni.
Elayan | 2013-08-26 15:03
//Most akkor bevárjuk a hiányzót?//
Erodon | 2013-08-26 21:51
//úgy tűnik színes kis társaságunk elnyelték a Szintek (lehet elbuktak és ezért elfelejtették még a topik létezését is) a hiányzó elvileg tegnapra ígérte magát, de nem hibáztatható ha van más dolga
ellenben nekem kezdenek komolyabb elvonási tünetek előjönni, úgyhogy mesélő-san legyen szíves folytatni (könyörüljön meg az ittmaradottakon) //
[ Módosítva: 2013.08.26 21:52 ]
Agatha Arashy | 2013-08-27 23:28
Én könyörülnék, amint végre lenyugszom. -.- 24-én az áramszolgáltatás megadta magát, 25-től kezdve pedig hajnalban megyek, éjszaka jövök. Remélem most már mindent tudok posztolni. :S És tényleg, őszinte bocsánat a hosszú késésért!
-------------

6. kör


Elayan:
Miután másodszori felszólításra sem mentél ki a szobájából, bántani meg nem akar, bátyád a falba boxolt, hogy valamennyire levezesse a feszültségét. Miután ez megtörtént, leült az ágyára, veled szembe és némán végighallgatta a mondandódat. Egyszer sem szólt közbe.
- És most mit akarsz, mit csináljak veled? - kérdezte, amikor befejezted. - Az is lehet, hogy bedrogoztak, vagy túl sokat ittál. Ki tudja miket művelsz, amíg nem figyelek rád. Meg amúgy, ha halott lennél, akkor nem is lehetnél itt!
Első ránézésre tényleg nem tud mit kezdeni az üggyel, de néhány szótlan másodperc után aránylag nyugodtabban szólalt meg.
- És most? Mihez akarsz kezdeni? Ismerlek, addig nem nyugszol, amíg ennek utána nem jársz. És talán ismerek tagot, akik tudnak valamit ezekről a látomásokról. Bár ennyi erővel a templomnál is kezdhetnénk - vonta meg vállait nyeglén, ugyanakkor később sem tágított az ötlettől és hajlandóvá vált beadni a szüleiteknek, hogy elkísér a templomba gyóntatni, hogy kijuss a házból.
- De cserébe nem mozdulsz mellőlem, világos?

Ezek után különösebb választásnak nem adott helyet. Ennek hála biztonságban kijutottál a házból és bátyád oldalán a helyi templom felé veszitek az irányt, ami valahol Matar és Touh határánál található.
- A helyi papnövendék jó barátom és tartozik nekem - magyarázta már az utcán. - Ha bárki az egyház keretein belül csinál valamit a városban, arról ő tud. Csak ne nézz rá boci szemekkel. Az a barom a krumplit is elkapná, ha elgurítod előtte.

Alig húsz perc alatt értetek a templomhoz, aminek most valamiért zárva voltak az ajtajai.

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha páros számot dobsz: szerencsétekre a hátsóajtót nyitva hagyták és azon be tudtok surranni a paplakba. Bent azonban semmi nem utal arra, hogy bármi fontos dolog történne. Mindent beborít a csend.
Ha páratlant: egyik ajtó sincs nyitva, és a bátyád telefonon keresztül csak jó tíz perc múlva éri el a tagot, aki pár nyögdécselt szó után le is teszi. Ezen a szálon nem tudtok elindulni. //

Ishida016:
Látszólag faarccal hallgatott, néha hümmentve egyet, máskor csak a szemöldökét ráncolva.
- Nézd! - dőlt hátra a székében, kezében a papírral, a lehető legnyugodtabban kezelve a dolgokat. - A mirrold valóban sokat ér nekünk és volna is egy raktár, amiben elég nagy szajré van ahhoz, hogy megérje a kockázat. De… kezdjük az elején. Mert nem kell sokat keresgélnem ahhoz, hogy tudjam a válaszokat.
Megvárta, amíg te is kellőképp figyelsz, majd, mint akinek a fogát húzzák előre hajolt és igyekezett kipréselni magából a magyarázatot.
- Joe-val valóban nem szteroidok végeztek, ezt én is tudom. Valami olyan ügybe mászott bele, amit nem támogattam, igaz, nem is nagyon kért segítséget, miután közöltem vele, hogy pihennie kellene. Valamiféle szektáról beszélt, lidérces álmokról. Össze-visszahordott mindent, aminek nem sok értelmét láttam. A lényege azt hiszem az volt, hogy van egy szekta, akik megölik, majd feltámasztják az embert. Ez önmagában baromság. Végül belekeveredett egy bunyóba, ahol mindenét eltörte. Így került a kórházba és kiderült, hogy valóban drog került a szervezetébe. Lóadagnyi, ahogy ezek az alakok dolgoznak. A te eltűnésedről nem tudok sokat, erről neked kellene mesélned. Az a biztos, hogy megpróbáltuk Joe-t törölni a rendszerből, minden szálát eltörölni, ami hozzánk vezeti. Kell a francnak egy éhes horda, akik darázsként közlekednek és szórják az anyagot. A rendőrséget értelemszerűen értesítettük, persze névtelen bejelentőként. Szóval azt tanácsolom, hogy Joe ügyét hagyd békén. Valószínűleg te is kaptál az anyagból, ezért esett ki azaz időszak. De még egyszer mondom: szállj le róla. És jobban teszed, ha te is pihenni mész.
Ezek után szótlanul eléd tolta a papírt, amit még reggel kaptál. Üres volt. Mindkét oldala. De amint Jade erről beszélt, kezdett benned körvonalazódni a múlt éjszaka. Emlékfoszlányok, amik homályosak ugyan, de a segítségükkel már érezted annyira elveszettnek magad.
- Az üzenetet pedig nem ismerem, csak azt tudom, hogy Joe egyszer hasonlóval jött. „Shall we dance?”… - megrázta a fejét. - Beteg az, aki ilyeneket küldözget, vagy csak szimplán unatkozik. Hagyd a fenébe! Komolyan mondom, hogy nem célom tőled is megválni.
Úgy veheted észre, hogy nincs oka hazudni, sőt, az utolsó mondatát, meglehetősen komolyan mondta. De abban már biztos lehetsz, hogy Joe a Csuhások nyomára akadt. Talán ezért is kellett meghalnia.

//Rajtad áll a döntés: megpróbálsz még valamit kicsikarni Jade-ből, vagy más tervhez folyamodsz, aminek kapcsán megtudhatod, Joe hol járt utoljára.

Möraja:
Az ismerős világ szivacsként szippant magába, és a többiek láttán ismét csak tudatosul benned, hogy nem vagy több egy koszos utcagyereknél, akinek se családja, se élete… vagy csak ez voltál Szivárványszem előtt.
Max mankóra támaszkodó alakja nem tölt el szép emlékekkel, de ezúttal sem csalódhattál benne: pontosan úgy tesz, mintha el sem mentél volna.
- Facto! Remek, akkor mind megvagyunk! - mosolygott rád, aztán a többiekre. - A mai napon nagy fába vágjuk a fejszénket és a játék ugyanaz, mint eddig: az nyer, aki előbb visszatér a szajréval. Három raktár van célkeresztben, de ezúttal három chip-et kell ellopni. Pontosan ilyeneket.
Azzal felmutatja mindenkinek a szajré másolatát. Egyszerű szürke, tenyérnyi dobozok, akár egy két évvel ezelőtti mini zenelejátszó, csak épp bemenet nélkül.
- A feltörést bízzátok rám, nektek egyelőre meg kell szereznetek. A felderítők szerint a kettes, a nyolcas és a húszas raktárakban őrzik őket, Scylen határában. Most is csak egyéni eredmények számítanak.

Ez a játék, amiről Max beszélt korántsem volt ugyanaz, mint amibe nemrég belekeveredtél. Ez a játék az „élni vagy sínylődni” elvét követte. Max felvette a rendelést a Megbízótól, akit sosem nevezett nevén, aztán annak ígérte a bőséges élelmet és a pénz egy részét, aki előbb teljesített. Nem egyszer volt olyan, hogy a cél érdekében egyesek csapdába csalták, vagy megölték a másikat, csakhogy ők nyerhessenek. Nincsenek szabályok, csak a szajré, csak a túlélés. Akár egy arénában. A csapatmunka onnantól vált érdekessé, amikor Max nagy kegyesen megengedte nekik, vagy az ő tudta nélkül tevékenykedtek. Olyankor sincs rossz zsákmány, de Max nem is a pitiáner dolgokat kapta elő, ha összehívta a bandát.

- Mindenkire számítok és kiesést csak akkor fogadok el, ha az illető halott - fejezte be fenyegetően, majd maga elé tartotta a zsákot. Mindenki véletlenszerűen húzott egy számot, hogy megtudja melyik raktárba kell betörnie. Ez is a játék része volt.

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha 3-mas, vagy 2-es a kettes raktárba kellett betörnöd, rajtad kívül még négy gyerekkel együtt. Technikailag a legkönnyebb helyszínnek számított, egyedül a zsarukkal, és más bandákkal kellett vigyázni, akik bármikor razziázhattak a környéken.

Ha 4-es, vagy 5-ös: a nyolcas raktár a célpont. Matar közepénél állt, aránylag új megfigyelőrendszerekkel, amiket neccesen, de ki lehetett játszani… de ehhez legalább egy társra szükség van, mert egyedül lehetetlen a kivitelezés.

Ha 6-ost vagy 1-est dobsz: a húszas raktár. A legnehezebb terep, főleg mostanában. Nem messze áll a hírhedt 132-estől, ami köztudottan a balfék tolvaj miatt egy aknamezővé vált. Ugyanakkor valamiért úgy érzed itt a legvalószínűbb, hogy ismét összefutsz egy Csuhással. És valóban nem tévedsz.
Ha ezt a raktárat célzod be, ismét szembekerülsz egy olyan árnyékkal, ami az életed egy részét követeli.

Hassan - Mini Game:
Az érzés ismerős, mint legelőször, a terep azonban idegen. Bárhová is nézel, mindent pókháló borít, így hirtelen nem tudod eldönteni, hogy egy barlangban, vagy egy erdőben vagy. Ragacsos fonalak vesznek körül, üres félhomályban. Ismét egy Szintre kerültél.
Amint hozzáérsz a járat falához ismerős, zöldes derengés villan fel a kezed alatt. A jelek. Amik legutoljára számokat hordoztak a Fiú körül. Most üresek, nincs bennük útmutatás.

Előtted három folyosó nyílik, három különböző irányba:
- A baloldaliból meleg, sárga fény sugárzik,
- A középsőből vöröses,
- A jobb oldaliból zöldes.

A hátad mögött ott a Kék ajtó, amin legutoljára átléptél, de már nincs rajta kilincs, hogy visszajuss a terembe.

Erodon:
A lakásodhoz aránylag könnyen eljutsz, semmi nem állja utad, inkább csak furcsálló tekintetek kereszttüzében találod magad. Az érintetlen környezetben gyorsan megtalálod a ruháidat, de a telefonod megkeresésével eltöltesz némi időt. Az utolsó távozásod innen elég sietősnek tűnt… vagy járt valaki a szobádban?

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha páros: egészen biztosnak tartod, hogy valaki kutatott nálad. A szobád egy feltúrt pontján egy félpár, női fülbevalót találsz. Egy apró vörös kő fénylik benne, ami lehet egy darabka rubint is.
Ha páratlan: nem találsz nyomot, így kétes érzelmekkel hagyod el a lakásodat. //

A Touh-ba jutásod azonban nem megy olyan gyorsan. Matar egy utcáján haladva ismerős alakokat pillantasz meg. Úgy tűnt, mintha Zsebiék fordultak volna be az egyik sarkon. Ám ilyenkor a tömeg elég sűrű, nem lehetsz benne teljesen biztos.
A döntés rajtad áll, hogy követed őket, vagy haladsz tovább a célod felé.

Heyes:
Megvárják, amíg befejezed, de elég bátran fogalmazol ahhoz képest, hogy egy hajszálon függ a karriered, ami jelenleg az életedet is jelenti. A többi vezető összesúgott és hallod, amint halkan megkérdezik:
- Az előbb nem azt mondta, hogy „A skyline még messze nem érte el végső formáját”? Bármiben lefogadom, hogy ha ezt tovább hagyjuk, a cég veszteséges lesz.
- Most mégis mit vársz egy gyakornoktól? Azon csodálkozom, hogy még mindig beengedik.
Ezt a pesszimista hullámot egyedül a nagyfőnök tudná eloszlatni, de abban a súlyos egy percben, nem úgy tűnt, mintha ez lenne a célja. Mentorod hátradőlt a székben és összefonta a karjait. Nem mondott semmit, de nagyon nem is kellett. Látszott rajta, hogy nem akar mást, mint kilépni innen, meginni egy kávét és szétverni valakinek a fejét.
- Két hete van rá, hogy bizonyítson - szólalt meg a főnök. - Nem több. Ha késik, vagy nem mutat fel érdemi eredményeket, a projectet leállítjuk.
Ezek voltak a végső szavai.

A megbeszélés végén, mentorod nyugalmat erőltetve magára megragadta a karod és elvonszolt a liftig, ami ahogy megérkezett be is tolt rajta, majd azzal a lendülettel be is csukta. Nem nyomott emeletet.
- Mindannyiunkat meg akarsz ölni? - fordult felé ideges arccal. A nyaka teljesen vörössé változott. - Épp arra bólintottál rá, hogy törjünk be az Ardorhoz és lopjuk el az adatait. Elég egyszer hibáznod, a Mirrold kiszúr és így lesz oka kirúgni és kisemmizni minket! Egy egész részleg van a Skyline-ra és te azt a nagyjából ötven embert helyezted pengeélre!
Fojtott hangon ordított veled, majd amikor kiadta magából végre benyomta a gombot, ami az első szintre vitt.
- Te tervező vagy, ráadásul gyakornok ennél a cégnél. Bármit csinálsz, bármilyen baromsággal állsz elő, én viszem el a balhét. Nem te, hanem én és a részleg dolgozói. Szépen hangzik, hogy ezt a főnök rád testálta, de ez akkora hülyeség, hogy azzal ölni lehetne.
Az első emeletre érve kiszállt és az aktacipelésen és fénymásoláson kívül mást nem bízott rád. Kiszámolhattad, hogy a főnök rajtad keresztül fogta meg a mentorodat… valamiért.

Ahogy egy szerződést fénymásoltál, az a furcsa alak, aki előző nap megdicsért a többiek megöléséért, majd a fesztiválon hátba veregetett, nem messze tőled állt és visszafojtott, gunyoros nevetésbe tört ki.
- Ismét ugyanaz a hiba - jelentette ki végül. - Szép nézni a szenvedésed.

Serena:
A templomhoz érve a dílert már nem találtad meg, de mást igen. Tőled jó ötven méterre a halálod utáni helyen látott ismerőst pillanthatsz meg. Mintha Levarine lenne egy magasabb fiúval.
Rajtad múlik, hogy a nyomába eredsz //ez esetben párba is rendeződhettek//, vagy maradsz a B tervnél és inkább elmész a raktárhoz.

Amarillis:
A lány lágyan elmosolyodott, ám ez egy olyan pillanatot teremtett, amikor azaz érzésed támadt: ez a lány, már rég elmúlt húsz éves. Csak ahogy nézett, ahogy abban a pillanatban feléd nyújtotta a kezét egy bő negyvenes nőt láttatott.
- Előbb találd meg a kulcsot, utána kapásból Athalhoz kerülsz - mondta szelíden, és ahogy megérintett a szoba szétesett körülötted. Ugyanaz a meleg fényesség ölelt körbe, mint az Oroszlánnál.

Mini Game:
A fényesség elmúltával egy sivatag kellős közepén találod magad. A monszun a bőrödet perzseli, homokot fúj az arcodba, de ahogy ez csillapodik láthatod, hogy három irányba is elindulhatsz.
- Nem olyan messze tőled egy kiszáradt fa áll, összegubancolódott ágai alatt árnyékot találhatsz a tűző nap elől. Mellette egy gémes kút áll, de azt semmi nem garantálja, hogy víz is van benne.
- Jobbra, még jól láthatóan egy romos épületsor emelkedik.
- Balra egy fényűző várost vehetsz ki, bár elég aprónak tűnik onnan, ahol most állsz.

Mögötted pedig az a vörös ajtó van, amin legutoljára kimentél, azonban kilinccsel nem rendelkezik, amivel visszajuthatnál az Oroszlán Termébe. Sejtésed beigazolódott: ismét egy Szinten vagy.

Danitig:

A nővér próbált kérdezgetni tőled, de lényegében csak azt szajkózta, hogy inkább dőlj vissza, mert még nem vagy jól és azonnal hív egy orvost, aki téged megvizsgál. Ám amíg az ablaknál álltál, lent csak azt láthattad egy pillanatra, hogy valaki, aki hasonlóan ápoltnak tűnik, sietve, orvosi felügyelet nélkül távozik.

Neked kell eldöntened, hogy a nyomába eredsz //ezesetben neked kell kitalálnod milyen módszerrel//, vagy a nővérre hallgatsz és inkább visszafekszel az orvosra várva.

---------------------------------
Következő reagkör ideje: 1 hét múlva. Pontos időpontot nem merek ígérni, mert valahogy az Ég nem akarja, hogy veletek legyek. :S
[ Módosítva: 2013.08.28 0:02 ]
hassan | 2013-08-28 00:59
Mikor minden elsötétül, ugyanaz a halálközeli élmény (vagy tán maga a halál érzése?) leng át, mint a tegnap esti vérengzés után. Majd hirtelen egy másik közegben vagyok, eltűnik a sötétség, a sikátor és a srác is a szemem elől. Mikor felpattan a szemem, furcsa pókhálók tömkelegét látom magam körül, azt hogy pontosan hol is vagyok, nem tudom kivenni. ~Ezek szerint ezek a szintnek nevezett helyek bárhova vihetnek véletlenszerűen, bár úgy tűnik ez valami módon az előző folytatása.~ Ahogy hátranézek, látom magam mögött a tegnapi kék színű ajtót. A falhoz hozzáérve a zöldes fények ismét megjelennek, kezdem megszokni. Az út három felé ágazik, megállok és az államat vakarva gondolkodok. ~Elvileg azt a Red nevű alakot jöttem megkeresni...vörös járat optimálisnak tűnhet. Azonban a zöldes színek végig elkísértek, van egy zöld irány is...de a harmadik...lehet hogy egy csapda?~ Előveszem a kártyát a zsebemből, hátha találok valamiféle útmutatást rajta, de ránézésre semmi különleges nem tűnik fel. Visszateszem, kicsit rángatom a vállam, majd elindulok a csapdának tűnő fényes sárga út felé. Mosolyogva paskolom meg a pisztolyom a tokjában. ~Hisz mit ér az élet kockázat nélkül!~
Serena | 2013-08-28 10:14
// Ha Levarine felé megyek akkor vele kell beszélgetnünk vagy csak írjam, hogy felé indulok azt kifújt a heti adag? //
ishida016 | 2013-08-28 11:11
Amint Jade megemlítette a Csuhásokat beugrott néhány dolog az estéről.
~Úgy féltem hogy ez lesz. De ahogy korábban már eldöntöttem ez most nem a töketlenkedés ideje
Ráadásul én találkoztam a Csuhásokkal sőt... le is szúrtak. De akkor hogy lehetek még mindig itt?~
Vettem egy nagy levegőt, kicsit benntartottam majd kifújtam és megkezdtem a tárgyalás új alapokra tételét.
- Féltem hogy ezt fogja mondani. Mondja emlékszik még a VI-ra
(virtuális intelligencia) amit vagy egy éve hoztam? Tudja amikor segítettem korszerűsíteni a kecót. Elő tudná hívni nekem egy pillanatra?
Megvártam még elhúzza a kezét egy zöldes kő felett amiből egy kis ember alak vetítődött ki.
- VI aktiváld az "Ultimátumot" hangazonosítás és jelszó: Jade basz/6.
Ekkor az egész épület elektromos hálózata leállt.
- Nos mivel lekapcsoltam az épületet a villamos hálózatról ezért már csak az UPS
(szünetmentes táp) hajtja a szervert. És úgy állítottam be a szerverünket hogy miután megkapta ezt a parancsot egy esetleges leállás esetén küldjön el minden infót a rendőrségnek. Elméletileg 15 percig kéne bírnia a tápnak, de mivel már nem ma vettük menjünk a biztos 10 percre. Tehát van 10 perce elfogadni a feltételeim. Akkor visszakapcsolom az áramot és beírom a parancsot amivel hibernálom az Ultimátumot.
Kicsit előre dőltem és próbáltam elrejteni a fanyar arckifejezésem és helyette valami fenyegetőbbet felvenni, de nem hiszem hogy sikerült. Igazából még ha nyavalyogtam is szerettem Jade-nak dolgozni. Rendesen megfizetett és ahhoz képest nem is volt rossz ember.
- Az "ajánlatom" a következő... Nem kérek se védelmet, se embereket. De mindennek utána néz amit mondtam. Különös képen a Csuhásoknak, ugyanis ahogy említette beugrott néhány emlék...és... nos engem tegnap megöltek. Egész pontosan leszúrtak.
Hagytam neki egy kis szünetet, hogy megeméssze amit mondtam ugyanis nekem is nehezemre esett elhinni.
- De most mégis itt vagyok. Úgyhogy Joe-nak igaza volt. És én bosszút fogok állni rajtuk. Nos akkor megegyeztünk? Még van 4 perce dönteni.
Megvárom a válaszát de attól függetlenül folytatom tovább.
- Holnap 10-re itt leszek addigra befejezem a mirrold feltörőjét is. Maga pedig összeszedi nekem az infókat... Hacsak nem akarja lecserélni az öltönyét valami egyszerűbbre. Ne aggódjon csak a szemére és a fülére van szükségem, a többit majd én megoldom. Ja ami pedig a nevet illeti...
Elvettem a papírt és bár kissé remegő kézzel de leírtam a nevet "Kasumi". Majd átnyújtottam Jade-nak.
- Plusz még akkor a Csuhásokról az infó, meg ami Joe után maradt, meg az üzenet... Ja igen meg egy új kártya amin az illető neve és egy állatszimbólum van, ami néha felizzik. Annak is kérdezzen utána. Holnap 10-re.
Elővettem a mobilom gyorsan beírtam a jelszót, mire visszajött az áram, aztán felálltam és elhagytam az irodát. Utam Joe Papa lakása felé vitt...

[ Módosítva: 2013.08.28 11:14 ]
Möraja | 2013-08-28 12:58
//Engem nem szeret a kocka most >.>
6-ost dobtam //

Lépésről lépésre volt olyan taszító érzésem, amitől úgy éreztem, mindjárt felfordul a gyomrom. Mindig is utáltam ebben a negyedben élni, de nem tehettem mást. Már az elejétől fogva olyan társaságban kellett sürgölődnöm, amiből nincs kiút, és érzem, hogy ez a jövőben sem lesz másképp, hacsak Szivárványszem...
Max képes láttán is az undor és az öröm különös egyvelege tölti meg a számat. Annak mindenesetre örülök, hogy tegnapi (vagy előtte?) kimaradásom nem okozott nála lelki traumát. A koszos falnak dőlve, karba tett kézzel hallgatom végig a munka lényegét, és határozott léptekkel megyek a zsákhoz, hogy kihúzzam, amit a Sors szánt nekem.
A húszas.
Rendben, nem lesz itt probléma, remélhetőleg. Egy fejbólintással jelzem, hogy megértettem mindent, majd sarkon fordulok és az első között hagyom el a helyszínt. A szokásos taktika: ha sietsz, sokkal kevesebb esélye van annak, hogy valaki megtámad a társaid közül. Egyedül kell dolgozni, a lehető legfeltűnésmentesebben. Mégis, mikor a kihúzott számra néztem, úgy éreztem, hogy ma meg fogok halni...
Hacsak nem haltam meg már egyszer.
Sietve, ám a legártatlanabb kisugárzással haladok a cél felé, út közben néha elcsípve egy-egy új pletykát a 132-esről, ahonnan elloptak valamit. Szemem elé villan Lock képe, és a machete, amivel kiszabadított az inda fogságából. A hajamba túrok és nyugalmat parancsolok zakatoló szívemnek. Ami történt, megtörtént, és Szivárványszem szerint idővel majd fény fog derülni mindenre: aka semmi értelme most stresszelnem rajta.
Vajon hogy van Lock? Már ha létezik egyáltalán.
Bár erős késztetést érzek rá, hogy megnézzem a 132-est, ezt a lépést inkább kihagyom. Előbb megszerzem a chipet, amit Max kér, aztán talán egy pillantást vetek rá, hogy lássam, igazam van-e. A tarkóm ennek ellenére bizsereg, mintha jelezné, hogy valami szörnyűség fog velem történni.
A húszas raktár bejáratát elállja valami.
A bőröm alatt végigfut rajtam a hideg, miközben visszaemlékszem a vér forróságára az arcomon.
A Csuhás. AZ a Csuhás. Akkorról.
Mit tegyek? Meneküljek? Lapuljak meg? A chipről valószínűleg lemondhatok, mert annyit nem ér a dolog, hogy szembe kelljen néznem a Halállal miatta.
Ha a Csuhás észrevesz és nekem támad, megfordulok és rohanok, teljes sebességgel. Elvégre, ehhez értek a legjobban.
Ha nem vesz észre, akkor meglapulok az árnyak között és figyelem, mit csinál.
Erodon | 2013-08-28 14:19
A lakásomba belépve egy rövid ideig nyugodtság tölt el, de annak helyét hamar átveszi egy másik érzés. ~Valami nem stimmel.~ Gyorsan ki is derül mi az miután elkezdem keresni a telefont. ~A szoba... valahogy más. Tény, hogy nem a rendszeretetemről vagyok híres, de mintha néhány dolog nem lenne a helyén.~ Ahogy benyúlok egy elszórt ágyneműkupac alá valami kis fémtárgy akad a kezembe. ~Egy fülbevaló? Nem emlékszem, hogy újabban lett egy szobatársam.~ Miután zsebre teszem az ékszert elindulok a lakásból. ~Szóval tényleg járt itt valaki. Még ha így is van jelenleg nem tudok mit kezdeni ezzel. De mit kereshetett itt bárki? Nem tudok róla, hogy lenne mit elvinni tőlem. Tartok némi készpénzt otthon, de ahhoz láthatólag nem nyúltak. Ennek is utána kell majd járjak, de most fontosabb, hogy arról a kis álomvilágról kiderítsem az igazságot.~
Az utam zavartalannak tűnik egészen addig amíg nem pillantok meg pár ismerős alakot. Bár csak egy pillanatra látom őket, ahogy befordulnak egy sarkon. ~Zsebi? Még ha ő is volt nem úgy tűnt mintha itt lenne dolga. Talán beszélnem kéne velük... Nem. Velük csevegni azután is ráérek, hogy kiderítettem, hogy valójában csak kiütöttek, bedrogoztak, vagy tudom is én mi történt.~ Amennyire lehet a tömegbe vegyülve folytatom az utam és figyelem a környezetem, hogy nehogy olyasvalaki aki engem keres vegyen észre előbb, mintsem én őt.


//dobott szám: 2
már másodjára ajánlod föl, hogy tegyem meg azt amiért tulajdonképpen elmentem a kórházból bár csalogató a tény, hogy esetleg lenne ott valami történés, ha követni akarnám őket

egyébként ez legyen az utolsó dolog ami miatt fő a fejed, hogy nem tudod kielégíteni a fogyhatatlan türelmetlenséget és kíváncsiságot //
Elayan | 2013-08-28 17:26
Serena írta:
// Ha Levarine felé megyek akkor vele kell beszélgetnünk vagy csak írjam, hogy felé indulok azt kifújt a heti adag? //
//Akkor ezt ugy vegyem, hogy kozoskodni akarasz? Mondjuk tuti a bratyomra akarsz ramozdulni.Nem néz oda//
Serena | 2013-08-29 02:58
//Nyugi Mandarin majd meglátod //
Elayan | 2013-08-29 12:08
Serena írta:
//Mandarin//
Mi?
Serena | 2013-08-30 13:29
Kiadós étkezés és szunya után fitten ébredtem és a kuruzslók emléke már homályba is veszett az emlékeim tengerében, de egy dílert még meg kell látogatnom. Elindultam a templom felé. de ott csak hűlt helyét találtam. Gondolom már másik platzon terít. Épp indultam volna a raktár felé, amikor megláttam: Evelint, ~nem hm..... valami hosszú neve volt tudom nem -lin, hanem -rinre végződött~ de mire elgondolkodtam már közel kerültem hozzájuk, ezért habozás nélkül odaköszöntem neki:
-Szasz Mandarin! Voltál azóta késelős partin a szerzetes UFOkkal?
~A mellette álló csókának megeresztettem egy laza biccentést, hogy jelezzem azért téged is észleltelek, mint tereptárgyat~ majd folytattam...
-Csak nem a szerzetes UFOkra vadásztok itt a paplaknál, szerintem azok nem a vallási úton ügyködnek, akik ezt tették velünk.
Közben melléjük értem leültem a fal mellé, elővettem egy szendvicset meg a friss JUMPot és lapozgatni kezdtem miközben a szendvicset majszolgattam és vártam a válaszát.


//Mivel korábbi kérdésemre nem érkezett válasz, ezért megírtam így oszt' jóvan //
[ Módosítva: 2013.08.30 13:31 ]
Agatha Arashy | 2013-08-31 16:58
//Egészen mostanáig konkrétan senkinek sem írtam, mivel 30-án éjfélkor estem haza a munkám miatt. 25-től kezdve nem is voltam gépnél, így azt sem tudhattam, hogy mik a kérdések.

RT-zni (NJK-kat mozgatni) vagy holnap, vagy hétfőn délután tudok, akik igényt tartanak rá. Az eddigi reagokat rögzítettem, a válaszok készülőben.//
Amarillis | 2013-09-03 09:26
//Bocsánat a csúszásért tőlem, ma meglesz az én reagom is, valamikor az éjjel.//
Elayan | 2013-09-03 13:09
Bátyus csendben végighallgat, bár az arcán látom a hitetlenkedést. Mindegy, nem is nagyon vártam mást. Ha nekem mesélne valaki hasonlókat, biztos beutaltatnám a bolondok házába.
- És most mit akarsz, mit csináljak veled? – néz rám lemondóan, majd sóhajt egyet és folytatja - Az is lehet, hogy bedrogoztak, vagy túl sokat ittál. Ki tudja miket művelsz, amíg nem figyelek rád.
Egyre többet hallom ezt mindenkitől és már kezd felhúzni. Kicsit zsörtölődök miatta, majd elgondolkozom. Mégis mi van, ha tényleg ez történt? Újabban egyre többet hallani a legfrissebben kifejlesztett hallucinogénekről. Nem mozgatott sosem a téma, így nem is figyeltem oda, amikor a haverok erről beszéltek, de rémlik valami új… Mi is volt a neve? Nem jut eszembe.
Bátyó mondja tovább, amit gondol, én pedig jó kislány módjára úgy teszek, mint aki megszívleli, amit kiejt a száján. Amikor odaér, hogy beszél apáékkal és eljön velem utánanézni a dolgoknak, felkapom a fejem és tegnap óta először boldog mosoly terül el az arcomon.
Nem tudom miért épp a templomhoz ragaszkodik. Próbálom lebeszélni róla, de hajthatatlan. Mintha egy farönkkel veszekednék. Mindenesetre a tudat, hogy próbál segíteni nekem, megnyugtat.
Vajon miért a templom az első választás? Sosem voltunk igazán oda az istenhívőkért, sem vallásos tagja nincs a családunknak – legalábbis, amennyire én tudom. Elég fura alakokkal barátkozhat, ha ilyen helyekről hall tőlük. Vajon mi lesz? Ördögűzést akar végrehajtatni rajtam, vagy mi a fene?
Erre felkuncogok, ő meg odafordul és értetlenül pillant rám.
- Semmi, semmi – mondom és leballagok a nappaliba, ahol valahogy sikerül rábeszélnie anyáékat erre az őrült ötletre, ők meg helyeselnek. ~ Mi a franc? ~
Mindenesetre útban vagyunk a templom felé. Hurrá. Még nem szóltam neki Gavinről, de útközben mindenképpen megemlítem.


Az utcákon a délelőtti tömeg gyűlt össze, étkezdék és boltok sokasága fogadja vendégeit… tehát minden egy városi hétköznapra hasonlít.
- Az egyik helyi papnövendék jó barátom és tartozik nekem - magyarázza már az utcán Leonard, némiképp engedve eddigi haragjából. - Ha bárki az egyház keretein belül csinál valamit a városban, arról ő tud. Csak ne nézz rá boci szemekkel. Az a barom a krumplit is elkapná, ha elgurítod előtte.
Talán direkt, talán puszta feledékenységből nem jelentette ki, hogy esze ágában sincs egy Csuhás karjaiba dobni téged. Bár a legvalószínűbb ok, hogy természetesnek veszi a védelmezésedet.


Felpillantok az arcába és várom, hogy a szemében megcsillan-e a huncut fény, ami az ugratásomkor jelenik meg, viszont nem tudom eldönteni, hogy komolyan mondta-e. Mégis egy papnövendék? Jesszus. Hallottam már cifra dolgokat, de azért...
- És akkor mit csináljak, bújjak a hátad mögé vagy nézzek rá dühösen, hátha megijed tőlem és elszólja magát? - kérdezem viccesen.



Leo egy hosszú percig csak komoran néz rád, majd inkább az előttetek húzódó úttestre fordítja figyelmét. A lámpa pirosra vált a járdánál.
- Legyél láthatatlan - vágja rá a fekete humor legsötétebb hangján, megállva. - Azért viszlek oda, hogy körbenézz és sikolts, ha felismersz valamit.


- Na persze - válaszolom - aztán neked kéne beadni anyáéknak, hogy mi történt velem, mivel a te gondjaidra bíztak.
Ahogy távolodunk a házunktól, egyre inkább megnyugszom. Biztonságban érzem magam vele, ez mindig is így volt.
Egy darabig csendben ballagunk tovább, de ahogy közeledünk a célunkhoz, megtorpanok.
- Tudod, én egy kicsit... Tartok ettől a helytől - nyelek egyet és a szemébe nézek. - Nem mehetnénk inkább máshova? Szerintem sokkal jobb lenne, ha Gavint látogatnánk meg, mert az a kis szemét hazudott, szóval biztos tudja mi folyik itt.
Ha már másnál nem vethetem be a bociszemeket, nála azért bepróbálkozom.



A templom két utcasaroknyira van, a tornya magasan az ég felé tör, mikor megtorpansz. Leo nem vonja kétségbe, hogy Reena fél az előző este miatt, de… itt többről van szó.
- Majd ha végeztünk - jelenti ki egy rövid szünet után. - Max tartozik nekem és ő az egyik legjobb informátor a bandában. Ha azt akarod, hogy minden rendben legyen, akkor ez a leglogikusabb lépés. És honnan veszed, hogy Gavin hazudott? Azt mondtad meghaltál, most meg itt vagy. Nem hiszek az ezoterikus marhaságokban, de lásd be, a haverod valszeg csak magát védte. És ez így korrekt.
Úgy tűnik ennél többet is mondana, de nem viszi rá a lélek, hogy megtegye.
- Szóval gyere és nyugi! Ezen a helyen csak Max és én ránthatunk fegyvert - nyúl feléd, hogy a válladra tegye a kezét.


Nem akarok tovább ellenkezni, mert tudom, hogy felesleges. Konok és ha megmakacsolja magát, akkor a végén még odáig vonszol.
Megindulok megint, de már nem mellette haladva, hanem kicsit mögötte kullogva.
- Onnan veszem, hogy hazudott, mert nem ez lenne az első - motyogom, majd hangosabban - És igenis meghaltam, legalábbis úgy érzékeltem és éreztem.
Kicsit előrébb masírozok, közelebb hozzá.
- Most anyagról akarsz beszélni vele vagy miről?



Erre inkább nem mond semmit. Leo egyik alapelve, hogy mindenki hazudik, amíg pisztolyt nem tartanak a fejéhez. Másrészt most inkább azzal van elfoglalva, hogy a húga ne maradjon le nagyon. Így lassít a léptein, ha kell, meg is áll, hogy testvére ne maradjon le.
- Azokról is. Meg a Csuhásokról. Ha ott voltak a Fesztiválon, ő tudni fog róla. Vagy ha ő nem is, akkor tud valakit, aki biztosan. Amúgy… - néz rád - van valami nyomod róluk az emlékeiden kívül?


- Az egyik velünk ragadt lány, mintha valami laborról beszélt volna, mielőtt odakerült, bár nem tudom mennyire higgyem el. - válaszolom. - Túl sötét volt, hogy kivegyek bármi jellegzetességet rajta, ami utalhatott volna a hovatartozására.
Azt már nem teszem hozzá, hogy nem is vagyok benne biztos, hogy volt egyáltalán arca, mert csak rontana a helyzetemen.
- Viszont a csuhája mintha nem a szokásos anyagból lett volna. És tudta hova szúrjon, szóval lehet ért a pengeforgatáshoz. Bocs - szabadkozom -, de az emlékeimen kívül semmi nem ugrik be. Nem hallottam csuhás gyilkosokról, meg egyáltalán gyilkosságokról sem az elmúlt... Hosszú időben. Viszont egy rablásról igen - csillan fel a szemem - Lehet, hogy köze van a dologhoz? Úgy emlékszem valami értékes fejlesztést loptak el, ilyesmit emlegettek. Hallottál róla?


A templom egy forgalmi kereszteződés után volt, így míg azon átjuttok, vagy inkább átrohantok, Leo nem mond túl sok mindent. Utána pedig homlokát ráncolva gondolkodik.
- Az a 132-es lesz. Senki nem tudja mit vittek el onnan, vagy egyáltalán tároltak-e ott valami értékeset. A legfurcsább az egészben, hogy a 132-es még zsoldos körökben is ismeretlen tartalommal bír. A másik ilyen A Raktár. Neki nincs száma, vagy már csak lekopott róla. Cöh…
Zavartan csettintett egyet maga mellett.
- Sose gondoltam volna, hogy te is belekeveredsz ilyesmibe.
A templom már csak egy köpésnyire van, de úgy fest zárva.


A templomajtók zárva vannak és amikor nekiindulunk, hátha találunk egy másik bejáratot, fura módon, ismerős hangot hallok. Amikor felnézek Carla száguld felém halandzsázva. Beszívott vagy mi?
- Hogy mandarin? Carla? Mi van veled? – végigmérem, majd megjegyzem – Ramatyul nézel ki. Mi történt miután eljöttünk Michaellel? – és remélem ad valami támpontot a válasza, hisz nem lehet véletlen, hogy emlékszik rám.


- Mondtam is, hogy túl hosszú a neved az én rövid memóriámhoz... Csak egy kis megfázás biztos a Szinteken kaptam el, amúgy semmi bajom. Szóval eltaláltam vagy mit kerestek itt?

- Szinteken? Akkor nem csak nálam jelent meg megint a szivárványszemű srác? Mármint nekem ő mesélt erről – sóhajtok egyet, majd folytatom – Ő a bátyám, Leo – fordulok oda hozzá, majd visszanézek – ő pedig Carla – habozok egy kicsit – A szfinxnél találkoztam vele is.
A bátyám biccent, de nem szól egy szót sem, hallgat minket.
- Ki akarjuk deríteni, hogy mi történt, azért vagyunk itt – válaszolom a kérdésre utólagosan – és bátyus úgy gondolta, hogy innen elindulhatunk. De úgy néz ki, zárva a templom. Van kedved körbenézni?


A kismuki akiről azt hittem a barátja és eddig csak nézett ránk, mint a gázálarc, nem akarja megtörni eme jó szokását.
- Nem igazán érdekel a templom. Csak megnéztem mi van veled, de épp Redrum felé indultam. Téged érdekel a fószer?


- Redrum? – kérdezem érdeklődve – Először mindenképp benézünk ide, bátyó ragaszkodik hozzá. Ennek a Redrumnak köze van a Szintekhez?

- Akkor menjünk ide először. Elvileg Redrum a helyi Chuck Norris, szóval meg kéne ruházni.

Rápillantok a bátyámra, hátha hozzá akar fűzni valamit, de most is csak hallgat, nem szól közbe. Ha így, akkor legyen így.
- Rendben. Hol kezdjük? Mondjuk a paplaknál? Aztán ha végeztünk, megbeszélhetjük ezt a Redrumos dolgot – elindulok a paplak felé, hátrapillantva, hogy követnek-e. – Személyes problémátok van egymással vagy köze van a velünk történtekhez? – kérdezem már nyomatékosabban.


- Redrummal elvileg még nincs, de lehet majd lesz - mondom kuncogva. - Nekem nyolc hol kezdjük - közben kattan a zár.

A bátyám elénk furakodik és elsőként lép be az ajtón, engem maga mögött tartva.

spoiler Kinyit
Dobott szám: 4
[ Módosítva: 2013.09.03 13:21 ]
Amarillis | 2013-09-04 11:31
Csodálkozva nézem a lányt, aki most egészen másmilyennek tűnt. Mintha egy érett nő lenne, aki sejtelmesen mosolyog rám.
- Te... Milyen kulcsot? - de még be sem fejeztem a gondolatot, a lány ujjai lágyan megérintettek, s a szoba szétesett körülöttem, először kétségbeesetten néztem mi történik, aztán eszembe jutottak a gyönyörű lány szava a "Szintek".

Egy sivatag közepén találom magam, a monszun égetően fájdalmas, érzékeny bőröm felkarcolja a homok, szemem takarom, amennyire lehet. "Na tessék, van ízlésük ezeknek a Szinteknek, múltkor egy csatorna, most meg ez... nem lehetne egy wellness fürdő vagy valami puha párnákkal teli hely" Eszembe jut egy történet egy lányról, aki a perzselő sivatagba zuhant le űrhajójával és mivel nem szegődött rabszolgául, úgy tűnt az lesz a sorsa, hogy a roncsok és a homok lesz nyughelye. Már sokkal jobban megértettem, min mehetett keresztül akkor.
A vihar csillapodik, látom mögöttem az vörös ajtót, melyen most nincs kilincs, de amúgy se mennék vissza, ha lenne is, előre akarok haladni nem hátra. Körbe nézek, s látom három irányba is mehetek. Az egyik lehetőség egy kiszáradt fa és egy kút, nem hoz lázba, oda eldugni se érdemes semmit egy sivatagban, mert ki tudja a viharok közt mennyi ideig lelhető fel, szóval azonnal elvetem, hogy arra tartsak. Mi van még? Jobbra romok, balra egy fényűző város. "Ha el akarnék rejteni valamit melyiket választanám? Azt hiszem az utóbbit, könnyebb elrejteni oda dolgokat, ahol sok minden van, kihalt helyeken kitartó keresgéléssel előbb utóbb megkerülnek a dolgok... és ha nem járok sikerrel a városban még mindig visszajöhetek erre." Bár távol van, de nem vagyok se szomjas se éhes, szóval lehet hosszabb az út, de neki vágok az útnak balra és meglátjuk mi vár rám.
danitig | 2013-09-04 20:39
Ahogy kezdett ki tisztulni a fejem kezdtem hallani az ápolónő hangját. Mondogatta, hogy feküdjek, vissza még pihenjek. Mondtam neki, hogy már jól vagyok nincs gond. De ő megint mondta, hogy még pihenjek, és hogy el megy egy orvosért. Így elment.

Miközben néztem csak ki fele a semmibe, meg pillantottam valakit sietve távozni. Őt látva egy fura érzés fogott el hogy beszélnem kell vele, hogy valamit tudhat erről az egészről még magam sem értettem, hogy mégis mi lehet, ez az érzés vagy mért gondolom, így de elindultam utána. Gondoltam, hogy a rendes úton nem érném utol így a folyóson kezdtem el futni a bejárat feletti szinten így látva merre megy ő. A bejárat vonalához ér ve ki ugrottam a bejárat fölötti nagy boltívre és onnan az útra. Futottam gyorsan ahhoz a sarokhoz, amelyiken láttam befordulni az emeletről. Egy kicsit messzebb járt, de még mindig lehettet látni. mikor közelebb értem kezdtem szólni neki, hogy várjon egy pillanatra, észre vett mire elkezdett futni. Mondtam, hogy nem akarom bántani csak beszélni, akarok d e nem állt meg. Két utcán át üldöztem mikor be fordult egy zsákutcába és utolértem. Az zsákutca végén állt én meg az elején, enyhén lihegve mondtam neki.

- csak… beszélni akartam… magával.

Agatha Arashy | 2013-09-06 12:23
//Ma este jön a következő kör//
Elayan | 2013-09-06 12:37
//Már legalább hárman tükön ülve várjuk.Rock`n Roll//
[ Módosítva: 2013.09.06 12:37 ]
Möraja | 2013-09-06 15:02
//Akk én már kimaradok, mert este indulunk (Nyolckor jönnek értünk és zsupsz, már csorgunk is elfele)//
Elayan | 2013-09-07 00:17
//Hiú ábránd volt megint.
Vagy mégsem. //
[ Módosítva: 2013.09.07 0:52 ]
Agatha Arashy | 2013-09-07 00:42
7. kör


Hassan - Mini Game:
A sárga fényt követve a pókhálók nem szűnnek, olykor bele is gabalyodsz egybe-kettőbe, de még sikerült átjutnod rajtuk. A sárga fény egyre erősödik, majd mikor szemed már hozzászokott, akkor tudod csak felmérni hová is tartottál.
A terem egészét sárga fényű, nagyobb, majdnem ember méretű golyók töltik ki. Hálók tartják a falakon, némely csak egyetlen szálon függ a mennyezetről. A plafont nem látod a gömbök halmazától. Lábad alatt, a padlón egy furcsa jel vésett körvonalait veheted ki.
spoiler Kinyit
További útvonalat nem találsz. Ahogy beljebb lépsz a terembe, az egyetlen ki is bejáratodat a zölden villogó jelek befedték, ebből a teremből kell valahogy kijutnod.

Kártyád forrón bizseregve jelez neked:
spoiler Kinyit

Tüzetesebben körbenézve észreveszed, hogy a jelkép közepétől induló négy ágazásnál négy mélyedést is találsz. Kéttenyérnyi széles golyóforma, bennük olyan vonalakkal, mint egy chip hálózata. Amint hozzáérsz az egyikhez egy pillanatra az idegen segítőd tűik fel melletted, homályosan és szakadozottan, akár egy rossz kivetető.
A feladat tehát egyszerű: négy követ kell megtalálnod a teremben, de fel csak a falhoz tapasztott golyókon juthatsz. Két irányba indulhatsz el, jobbra vagy balra.

//Dobj egy négy oldalúval.
Irányonként csak 3x dobhatsz a kockával (egy irány - 3 dobás). Kulcsgolyót akkor találsz, ha 2-est vagy 4-est dobsz. 1-es és 3-as esetén a fénygömb megreped a súlyod alatt, mire lüktetni kezd.//

Ishida:
Miután nem sok választást hagytál Jade-nek, kénytelen, de belement a feltételekbe. Elvette a névről szóló cetlit, és biztosított téged arról, hogy utána jár a dolgoknak. Természetesen neki sem célja, hogy a hajszálcsíkok helyébe egy glóriát kapjon, vagyis olyan kínzóeszközt, ami nem öl olyan gyorsan, mint a villamosszék, de a szervezetre gyakorolt hatása érzésileg ugyanaz.
Mikor visszajött az áram és te távoztál, még várt egy kicsit. Nem sokkal ezután a mobiljához nyúlt, egy olyanhoz, amit sose adott a kezedbe és tárcsázott. Kis vártatva a hívott személy jelentkezett.
- Itt Jade. Az alanyod szagot fogott. A Drótos gyerek. A Kasumi nem végzett jó munkát, iktasd ki mielőtt rájön ki is volt. Értem - gonosz vigyor terült szét az arcán. - Meglesz.
Ezután letette, maga elé emelte a papírt, majd összegyűrve a kukába dobta. Kár lenne a Drótosért, ha újfent elveszítené.

Joe lakásához a cégtől két út is vezetett: a földalatti, amivel 5 perc alatt a helyszínhez érhetsz, vagy megteszed ugyanazt a távot háromnegyed óra alatt.

Ám bármelyiket is választod félúton, mikor a fal mellett haladsz, azon kapod magad, hogy az árnyékodon valami megváltozott. Ugyanúgy jár, mint te, de még ha a földön is fekszik valami nem stimmel vele. Egyelőre nem akadályoz meg a haladásban és egy gyors mozdulattal a telefont mutatta. Ezután már csak téged és a te mozzanataidat utánozta.

//Dobj egy hatoldalúval.
Ha páros: amíg mentél valaki hátulról neked ment. Nincs benne semmi meglepő, egy zsúfolt főúton az ilyesmi előfordul, de egy kis idő után a tarkódon bizsergést érzel. Ahogy odanyúlsz valami dudort fedezel fel… fémből. Felismered, hiszen ez az, amit legutoljára lenyúltatok. Egy MIM (Mesterséges Ideg Manipulátor). Ötven méteren belül irányítható és bár az elsődleges feladata a telepatikus úton való kommunikáció létrehozása, rájöttél, hogy ez egy minibomba, ami csápjaival a gerincre csatlakozik. Csak egyetlen szúrást érzel és tudod: bármikor megölhetnek.
Kiszedni kézzel nem tudod és az utca közepén vagy útban célod felé. Mit teszel?

Ha páratlan: az árnyékod félúton átveszi rajtad az irányítást és lépteidet egészen másfelé tereli. Bekanyarodsz jobbra, egy pláza felé és egészen a férfi mosdóig meg sem állsz. Nem tudsz ellenkezni, ám ahogy beértél és sorba álltál, ezzel elvegyülve a többiek között, az ajtóból visszafordulva egy ismerős arcot pillantasz meg: Sid. Egyszer dolgoztál vele, még hónapokkal ezelőtt… legalábbis így emlékszel rá. A zsoldos láthatóan keres valakit.
Mit teszel?

Möraja:
Gyors reakciódnak hála egyelőre nem vett észre, úgy fest nem is miattad van itt. Az árnyakba olvadva állt és várt és úgy tűnt társaid sorra lopakodnak egyre közelebb hozzá, mintha ott se lenne. Észrevehetted, hogy valami ilyesmi következett be. Más, aki szintúgy a húszast húzta egyszerű gyerekként mérte fel a terepet, közvetlen a Csuhás mellett haladt el és az meg se rezdült.
Ezeknek fényében rajtad múlik mihez kezdesz.

Erodon:
Utad további részét nem gátolja semmi, Touh egy köpésnyire van csak tőled. Egy belső megérzés szerint talán megint érdemes lenne ellátogatnod a 132-es felé, de rajtad múlik erre az érzésre hagyatkozol-e.

//Ha így döntesz dobj egy négyoldalúval.
Ha páros: sikeresen belefutsz Facto-ba. Ha páratlan: nem azt az utat választod, ahol láthatnád, de a Csuhás jelenlétét így sem kerülheted el. Mintha csak az árnyakból lépett volna elő, újabb támadást intéz feléd.//

Ha elhessegeted ezt a furcsa érzést nincs más dolgod, mint Touh-ban felkutatni egy informátort.
Tiéd a döntés miként találsz rá az emberedre.

Serena, Elayan:
Leo elétek furakodva tör be a templomba és a kezdetben minden a legnagyobb rendben látszik. A paplak valójában egy ajtóval leválasztott rész, ahol a papok öltöznek és pihennek. Rendetlenségnek nyoma sincs, így bátran mentek az ajtó felé, ami mögött már maga a templom tárult elétek.
Az ókori forma álcája mögött a templomban kék derengésű huzalok futottak a falakon és az egész sejtelmesen kék derengésbe borult, mintha máris éjszaka lenne, a rózsaablakokon beáramló fény pedig isteni jelenésként vetítette üzeneteit a kékes világba.
Hatásvadász jelenség, ezt Leo is elismerte, pedig már nem egyszer járt itt.
- Max! - kiáltotta el magát, jóval előttetek haladva. - Max!
Hangja visszhangzott, de válasz nem érkezett.

/Mindketten dobjatok egy hatoldalúval.
Ha dobásotok összege 10-nél nagyobb:
furcsa, hörgésszerű hangra lesztek figyelmesek, mi az egyik gyóntató fülkéből eredt. Mikor felnyitjátok, egy fiatal, véres test borul ki belőle. Leszúrták, de nem olyan ponton, hogy azonnali halálhoz vezessen. A pap szájából véres hab tört elő.
- Úristen - dünnyögte Leo, majd felétek fordult. - Húzzátok el a csíkot!
Ebben a pillanatban szirénák hangja törte meg a néma led-csendet. Úgy fest valaki értesítette a zsarukat. Filmekben előforduló jelenet, kifejezetten csapda, amibe belesétáltatok.
- Már megint. Ha itt látnak nem úszom meg. Gyerünk, fussatok, vagy bújjatok el valahol!
Az épületet minden bizonnyal több oldalról is zsaruk védik, öt perc se kell, hogy bejussanak.
Rajtatok áll hová bujtok el, vagy miként menekültök.

Ha a dobásotok összege 10-nél kisebb:
A hosszú szünet után egy fiatal pap lép ki a gyóntató fülkéből, elcsigázott léptekkel, megtépett reverendával. Nem volt vékony, olyan tipikusan mackóalkat.
- Max! - szólt rá Leo, de az érintett csak kábultan pislogott felé. - Mi a frász van veled?
Alighogy közelebb lépett hozzá, Max megrohamozta Leot és azzal a lendülettel kis híján feldöntötte.
- Ember! Szállj le rólam! - próbálta lekaparni magáról barátját, ki párás szemekkel nézett rá, dzsekijébe markolva.
- Meleg vagyok Leo! Érted? Egy ki***szott homokos vagyok! - ráncigálta meg, mire végre elengedte. - Olyan gyorsan történt! Azt hittem csak tesztel, erre betuszkolt és megerőszakolt. Próbáltam menekülni, de ő erősebb volt… én meg élveztem! Pedig azt hittem…
Max hangja egyre sírósabb lett, akár egy hisztis örömlányé, egészen addig, míg Leo egy ütéssel ki nem fektette. Ezután végre csend lett.
- Francba! Rohadt gina. Az egyik pap biztos rákapott. Nézzetek körbe, hátha találunk valamit azokról az alakokról. Ilyenkor elméletileg csak Max van itt, de legyetek gyorsak. Addig én foglalkozom ezzel - rúgott egyet a kiütött ürgébe.
A keresést végezhetitek lent, a főhajóban, de lépcsőn fel tudtok jutni a karzatra. Utatok során három zárt ajtót találtok. A zár nem bonyolult.
Rajtatok múlik mihez kezdtek.

Amarillis - Mini Game:
A fényűző város, röpke gyaloglás után inkább tűnik délibábnak, mint kézzel fogható jelenségnek. Előtted volt a lehetőség, hogy visszafordulj, de ha még bírod a napot és a folyton erősödő szelet kitartásodnak köszönhetően először egy oázist pillanthatsz meg, mögötte egy arab várossal. Az oázisnál azonban négy tevét pillantsz meg, a vízben pedig négy, fürdő alakot. Az már világossá válhatott számodra, hogy az oázist megkerülve értékes időt vesztesz a keresésben, de ha egyenesen az oázis felé tartasz nem tudhatod, hogy az alakok miféle reakcióval fognak fogadni.
Rajtad múlik miként döntesz és miféle módszerrel jutsz el a városig.
A fürdő alakok mindenképp értik a nyelvedet és egyáltalán nem tűnnek szégyenlősnek.

Danitig:
Az alak egyre csak futott, mögötted meg az ápolónő kiabált feléd, de nem figyeltél rá, így egyértelmű szökésnek vélte a reakciódat. A fickót, bár sikerült utolérned, mire beszélhettél volna vele, felszívódott. A zsákutcában. pedig egy pillanatra néztél másfelé. Csak három ablak nyílt ezen a helyen, mint menekülési útvonal. A jobb és a bal oldali nem voltak olyan magason, de csak a harmadik volt nyitva, amihez már a falat kell megmászni, ami legfeljebb egy póknak menne zökkenőmentesen.
Az orvosok azonban a nyomodban vannak, mint szökött ápolt, így ha nem akarsz visszakerülni a kórházba döntened kell melyik ablakon mászol be és melyikben húzod meg magad... amennyiben sikerül.

//Dobj egy négy oldalúval.
Ha a jobb/bal oldali ablakot választod:
Ha 2-est dobsz a szoba nem volt üres, ám lakója a beérkezésed pillanatában még nem vett észre. Nagyot halló öreganyám szerencsédre pont háttal állt neked, de jelenlegi helyzetében nem lehetett eldönteni, hogy merre is akar haladni. Abban azonban biztos lehetsz, ha meglát, riasztani fogja a szomszédokat.

Más esetben szerencsédre a szoba üres volt.

Ha a középső, magasabban lévő ablakhoz akarsz felmászni, az idegent követve:
Ha 3-ast dobsz sikerrel jártál, de ennél az ablaknál a lakás üres volt, így áldozatod bármerre mehetett. De ahogy elindulsz, a második lépésnél hátulról kést szorítanak a torkodhoz.

A többi lehetőségnél, kezed megcsúszik a falon és te visszaesel, pont mikor az orvosok utolértek. Nem maradt más választásod, mint visszakerülni velük a kórházba, ezúttal egy zárt szobába, téged pedig ennek méltóan öltöztettek fel egy zubbonyba. Annyit hallhatsz a téged kísérő orvostól, hogy "már megint ez van".
-------------------
Bocsánat, Kill-nek vártam a reagját, hátha őt is be tudom rakni ebbe a körbe. :S De az IRL ismét közbe szólt.

Möraja és Heyes IRL okok miatt kimaradnak, később fognak pótolni.
Következő Mesélői: egy hét múlva.
[ Módosítva: 2013.09.07 0:43 ]
Serena | 2013-09-07 01:11
És ha pont 10 akkor?
spoiler Kinyit
Kapunk 1 kiló "pálizertet"
[ Módosítva: 2013.09.07 1:12 ]
Agatha Arashy | 2013-09-07 01:15
Serena írta:
És ha pont 10 akkor?
spoiler Kinyit
Kapunk 1 kiló "pálizertet"

Jó a kérdés. Akkor választhattok, hogy melyik úton mennétek tovább.
spoiler Kinyit
Mit parizert! Hangszórót kaptok, márkásat. Nem fogjátok észrevenni, hogy "Made in C... Chat. ^.^
Serena | 2013-09-07 10:49
Dolby mától Stereo!
spoiler Kinyit
Harry Kóklerben volt az egy "ilyen"(elég béna) Harry Potter paródia a Dobby nevű házimanót parodizálták. A paródiában "Dolby a házimOno" volt és felszabadulás után stereo lett...
Agatha Arashy | 2013-09-07 13:10
Serena írta:
Dolby mától Stereo!
spoiler Kinyit
Harry Kóklerben volt az egy "ilyen"(elég béna) Harry Potter paródia a Dobby nevű házimanót parodizálták. A paródiában "Dolby a házimOno" volt és felszabadulás után stereo lett...

xDDDD Azt a könyvet egyszer kaptam kézbe, de csak az első öt lapig jutottam. Enyhén lefárasztott Rotling-ék humora.
Amarillis | 2013-09-07 17:16
//Agatha azt látom, hogy ffiak vagy nők pancsiznak a vízben? Ha odamegyek akkor keresselek interakcióra vagy kinyírnak azonnal és úgyis mindegy?//
Agatha Arashy | 2013-09-07 17:22
Amarillis írta:
//Agatha azt látom, hogy ffiak vagy nők pancsiznak a vízben? Ha odamegyek akkor keresselek interakcióra vagy kinyírnak azonnal és úgyis mindegy?//

Távolról még nem tudod kivenni, csak ha közelebb mész hozzájuk.
És jogos, a nemüket tekintve először nőknek nézed őket (igen, van mellük). De azt egy szóval sem mondtam, hogy kapásból meg akarnának ölni.
De ha megnyugtat, nyugodtan keress fel és a reagod alapján megoldjuk a problémát.
Elayan | 2013-09-12 16:54
Keresztülhaladunk az apró tornaöltözőszerű helyen és követjük Leot. Amint belépünk a templomba, eláll a lélegzetem. Még így az oldalajtóból nézve is gyönyörű ez a kék pompában fürdő terem. Lassan haladunk és akárhányszor indulok meg, hogy gyorsítsak az iramon, Leo visszafog és maga mögé int. Kicsit már zavar. Nagylány vagyok, tudok vigyázni magamra.

Bátyó újra elkiáltja magát a barátjáért, amire furcsa hörgést hallunk és megindulunk a hang forrása felé. Vajon épp megraknak valakit a padsorok között?

A gyóntatófülkéhez érve megállunk, kinyitva azt, egy vérző, vergődő test borul elénk. Visszafogom a sikolyom, mert süketítő lenne ebben a csendben, de kimeredt szemekkel bámulok le rá. Bátyó rám szól, hogy szedjem össze magam és iszkoljak innen, én pedig gondolkodás nélkül követem az utasítást. Megragadom Carla karját, aki vonakodik, majd amikor indulok, meghallom a szirénák hangját. Mintha valaki csapdát állított volna nekünk. De ki és hogyan? Egy órája még az sem volt biztos, hogy ide jövünk. Mégis honnan…?

Bátyus átkozódik, én pedig körülnézek, kijáratot keresve. Ha ki tudnánk jutni észrevétlenül, simán lefutnám őket. De vajon a többiek is? Bátyó jó erőben van, Carla pedig szerintem hozzá van szokva, de mi van, ha fegyverrel jönnek utánunk? Mivel nincs sok időnk, megrántom bátyó karját, majd a főoltár felé mutogatok. Ha jól emlékszem, ott szoktak ki-be járkálni a papok, szóval biztos van ott egy ajtó és mivel messzebb van a főbejárattól, valószínűleg a zsernyákok is később jutnak el oda. Ott alán megléphetünk.


- Ti menjetek csak arra én a tetőkön át lépek, ha találkozni akarsz újra holnap innen egy utcányira a kávézóban leszek délben! Csáó Mandarinkák! - intek majd elindulok felfelé.

Egy pillanatig nézem, ahogy ügyesen lavírozik, hogy feljusson, majd elindulok úticélom felé, remélve, hogy Leo is jön utánam.

Miután felérek az emeletre az első nyitható ablakon át kilépek a tetőre, kiszemelem a legközelebbi körülbelül azonos vagy közeli magasságban lévő háztetőt, majd lendületet veszek és ugrok. Érzem, ahogy szél lobogtatja hajam és néha hozzáérinti a fülemhez, majd landolok. Kicsit rosszul sikerült az érkezésem tompítása, ezért még bukfencezek előre egyet és lehorzsolom a jobb könyököm. A nehezén túl vagyok. Mély lélegzetet veszek és kifújom azt, majd a templom hátulja felé tekintek, ahol a Mandarin família készül távozni. Várok egy kicsit hátha meglátom, hogy az ő akciójukat is siker koronázza-e, bár amilyen simlis feje volt annak kölöknek tuti belerángatta valamibe azt a szegény kislányt. Amikor már túl közel hallom a szirénákat sprintelve lenyomok egy háztömböt tetőről tetőre majd lemászom az egyik tűzlétrán és elvegyülök a tömegben.

Amint kijutunk a templomból, látom, hogy a temetőbe érkeztünk. Szerencsére alacsony kerítés veszi körül, emellett a sírkövek és az aljnövényzet megfelelő fedezékként szolgálnak a meneküléshez, ezért hát sprintelünk tovább.

spoiler Kinyit
Dobások: 6+6=12
Serena | 2013-09-12 16:59
/valamivel jobb, mint a "NINJAA" mi, bár a másik verzió jobban tetszett Q-Q /
Serena | 2013-09-14 14:30
Lassan itt a kövi reag ideje és eléggé elcsúszott a nép ^^
Erodon | 2013-09-14 14:40
Touh-hoz közeledve a tekintetem a raktárak felé téved. Átsuhan a fejemen az első találkozásom Szivárványszemmel. ~Ott kezdődött ez az egész zavaros ügy. Talán elnézhetnék arrafelé. Ezen a részen nem ismerek informátorokat, de az utcagyerekek gyakran kapnak a raktáraknál munkát. Bár az valószínűtlen, hogy pont belefutok abba akit keresek, de egy kis pénzzel nem lesz nehéz rávenni őket, hogy elmondják kitől kapnak munkát, és hol találom őt. A munkaadókon keresztül meg elég jó eséllyel meg tudom találni Factot. Már ha tényleg létezik.~
A raktárakhoz közeledve egyre kevesebb az ember, egészen amíg csak néhány járókelő, meg egy-egy raktárat őrző zsoldost látok. ~Jut eszembe, a 132-es is valahol erre van. Elég nagy balhé volt körülötte így a zsaruk miatt jobb ha távolabb maradok. Bár valami azt súgja, hogy a körül a hely körül sincs minden rendben. De valahogy mostanában nem lett túl jó vége amikor csak mentem a fejem után. Az is igaz, hogy anélkül, hogy tudnám mi is zajlik körülöttem nincs nagyon más választásom mint az ösztöneim követni, de jelenleg odamenni semmiképp se lenne jó ötlet. Főleg, hogy más céllal jöttem ide.~ Egy ideig céltalanul sétálok a raktárak között az elhagyatottabb helyeken, míg meg nem látok egy csapat fiatalabb fiút ahogy befutnak két raktár közötti szűkebb utcába. Követem őket, de amint befordulok már nem látom egyikőjüket sem a sikátorban. Ahogy kiérek a másik végére egy nagyobb üres hely fogad egy raktár előtt. Valami hangtalanul mozdul mögöttem. Épp csak a szemem sarkából látom, és ahogy reflexszerűen hátrafordulás közben távolabb ugrok a sikátortól valami elsuhan a szemem előtt. Egy ismerős alak áll előttem késsel a kezében. ~A csuhás!~ Egy pillanatnyi gondolkozási időt se hagy, egyből rám támad. Most kevésbé ér váratlanul így sikerül kicsit távolabb kerülnöm tőle. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy hova céloz a késével. ~Most is az életemre pályázik. Nem mintha hagynám, hogy megint elkapjon!~ Ezúttal én indítom a támadást. Pár gyors lépéssel elég közel kerülök hozzá, hogy minél kisebb téren tudjon kitérni, de még időben ki tudjam kerülni a kését. Hiába a sok éves tapasztalat ilyen harcokban, úgy tűnik könnyedén kikerüli az ütésem, majd megint támad. Ezúttal éppen csak kikerülöm a kést. Ezután továbbra is hiába próbálkozom, hogy akár egy ütést is bevigyek, végül mindig én végzem a védekező oldalon, és már nem egyszer sikerült is megvágnia. Szerencsére egyik seb sem mélyebb. Egy alkalommal amikor oldalról támad sikerül egy rúgással távolabb küldeni és pár lépéssel tovább növelem a távolságot. Mielőtt megint megindulni felém, gyorsan előkapom a pisztolyt, amit eddig nem volt lehetőségem használni, és rá szegezem. Egy pillanatra megáll.
-Mi lenne ha csak besz... - Alighogy elhagyják a szavam a szám megint felém indul. Habozás nélkül rálövök, de ügyesen oldalra ugrik majd tovább jön. Túl gyors! Már alig két lépésnyire lehet mikor rájövök, hogy a fegyver is hasztalan volt. Túl későn. A kés ezúttal egyenesen a húsomba hatol.
-Nem lehet... már megint... - Mielőtt teljesen elhagy az erőm még megpróbálom elkapni, de az is sikertelen. A földre rogyok. Ahogy a földön fekszem lassan elvesztem az eszméletem. -Ezúttal vajon milyen érdekes helyeket fogok látni. Talán most már tényleg a túlvilág lesz?


//dobott szám: 1

nálam mivel suli van így valószínűleg maradandó lesz, hogy max pénteken tudok írni//
[ Módosítva: 2013.09.14 14:42 ]
Elayan | 2013-09-14 17:05
//Hol az újdonság, Serena? Igazából már én is úgy állok hozzá, hogy majd valamikor jön a folytatás - mondjuk úgy, meggyőztek róla. Szóval majd jön.//
[ Módosítva: 2013.09.14 17:05 ]
Serena | 2013-09-14 17:10
//"eccé csak..." mi?//
Elayan | 2013-09-14 17:12
//Egyszer volt... hol nem volt... az Óperenciás-tengeren is túl... ahol a kurta farkú malac túr...Kuncog//
Agatha Arashy | 2013-09-14 21:32
//A szabályzatban írtam, hogy a következő kör idejére min. 4 játékosnak írnia kell, hogy folytatni tudjam. Én nem aggódom, sajnos a suli idő sok energiát kivesz a játékosokból. //
Möraja | 2013-09-14 22:14
//Én közben visszatértem, szóval holnap a saját reagomat is összedobom, csak most átnézek közben mindent is meg a saját kalandomban is mesélek (plusz összerakom az egeret, mert úgy tűnik, anyámék a sok bejeweleddel szétb*szták...)//
hassan | 2013-09-14 22:30
//Bocsánat a csúszásért, 0 ihlet, 0 kedv, talán holnap alkotok valami felvállalhatót, bár nem fűzök hozzá túl sok reményt, hogy értelme is lesz.//
Möraja | 2013-09-15 10:40
Egy ideig megbújva nézem a Csuhás minden mozdulatát (ami nem valami sok), miközben én magam még lélegezni is alig merek, nehogy lebukjak. Láthatólag nem is vesz észre, pedig nem vagyok túl messze tőle, és mikor látom, ahogy a többiek megindulnak a szajré felé, a köcsög meg nem vet rájuk egy pillantást sem, kicsit elszorul a torkom.
Hogy őszinte legyek, inkább az életemet választom, mint a pénzt. Max most menjen a tudjahova, de nem leszek hajlandó a raktár közelébe menni. Majd arra fogom, hogy feltartottak, azt majd később kitalálom, hogy kik. Ha úgy vesszük, ezzel nem is hazudok sokat.
Már fordulnék meg, hogy ellopakodjak tőle, mikor eszembe jut valami. Mi van, ha nem engem vár, hanem valaki mást? Érdemes lenne vajon a helyemen maradnom és hallgatóznom, hogy megtudjam, mire készülhet? Talán választ is kapok, amit Szivárványszem nem adott meg...
Folytatom bevált taktikámat: nem moccan, kevés levegőt vesz, és fülel. Kényelmetlen dolog, de sosem lehet tudni, megéri-e a várakozást.Ha meg mégis észrevesznek, majd futok, mint a nyúl. Vagy róka ^^


//Aka maradok a fenekemen és kivárom, történik-e valami érdekesség :3 A türelem rózsát terem, általában//
ishida016 | 2013-09-15 10:48
Miután végeztem Jade-nál, és kijöttem az épületből sóhajtottam egy nagyot.
~ Ha végeztem a felelősökkel, majd vállalom a tetteimért a következményeket, bár örülhetek ha Jade nem falaz be valahova.~
Igazából nem gondoltam arra, hogy valakit is utánam küldene tudván, hogy bármikor lesittelhetem de valami nem hagyott nyugodni, ezért körülnéztem mielőtt lementem volna a metróba ami a leggyorsabb út Joe papa lakásához de nem láttam senkit, csak mintha a árnyékom viselkedne furán. Tisztára olyan mintha nem velem mozogna hanem csak utánozná a mozdulataimat... mintha kicsit késne. Az egyik pillanatban amikor odanéztem, hirtelen elkezdett magától mozogni, és kezével egy telefont formált amit a fejéhez tartott.
~ Ez meg mi a fene lehetett... Bár lassan már meg se lepődök. Még a végén kiderül hogy a saját árnyékom a zaklatóm~
Miután megérkeztem a megfelelő megállóhoz leszálltam és folytattam utamat... illetve csak folytattam volna de a testem nem engedelmeskedett nekem. Először megpróbáltam küzdeni ellene, de miután észrevettem, hogy most én kések az árnyékomhoz képest elengedtem magam és csak hagytam had vezessen. Ez egészen a pláza egyik mosdójáig vezetett ahol beálltam.. vagy tunk egy sorba. Éreztem ahogy a testem ellazul és visszakapom az irányítást.
~ Nah végre. Nem tudom mire volt ez jó de ha itt vagyok akkor annak biztos jó oka kell hogy legyen.~
Ahogy körülnéztem megláttam Side-et, egy zsoldost aki pénzért akár a saját anyját is eltüntetné, és ekkor leesett.
~ Az árnyákom mindvégig velem volt és segített nekem, ugyanis Jade-nak volt egy telefonja amire mindig nagyon vigyázott és senkit nem engedett a közelbe. Ez az egyetlen amit nem tudok megfigyelni. Sid pedig azért jött mert Jade el akar tenni engem láb alól. Bocsi de ezt még nem engedhetem.
Mivel még Sid nem vett észre engem ezért elővettem a mobilom, felléptem a szerverre és elküldtem a rendőrségnek az egyik kisebb raktár címét. Ez még nem elég, hogy elkapják Jade-t de arra elég, hogy Ő viszont rájöjjön, hogy nem jár jól ha szórakozik velem.
~ Nos akkor még a másik probléma...~
Zsebembe csúsztattam a kezem és megszorítottam szikémet ami mindig nálam volt, és azzal elindultam felé, hogy egy kicsit elbeszélgessünk. Persze először még csak adom a hülyét
- Yo Sid ezer éve nem láttalak, keresel valami?


spoiler Kinyit
Dobott szám: 1
bocsi a késésért csak közbejöttek dolgok.
most először sajnálom a játékban hogy szerencsém lett, kíváncsi lettem volna mi történik ha párosat dobok
[ Módosítva: 2013.09.15 10:55 ]
Elayan | 2013-09-15 10:49
//Vagy egy újabb halált és szintes élményt.
Ishida, nálunk is elég nagy hepaj lett abból, hogy nem a meleg szerzetest dobtuk.Kuncog De azzal megyünk tovább, amit összehoztunk.//
[ Módosítva: 2013.09.15 11:08 ]
Serena | 2013-09-15 17:18
// 4 napig erőszakolt skypon mire hajlandó voltam megmozdulni És nem kaptam a meggyes rétesből sem szóval ezt megjegyeztem ám!//
[ Módosítva: 2013.09.15 17:18 ]
Elayan | 2013-09-15 18:21
Serena írta:
// 4 napig erőszakolt skypon mire hajlandó voltam megmozdulni És nem kaptam a meggyes rétesből sem szóval ezt megjegyeztem ám!//
//Mi az, hogy nem kaptál!? Küldtem képet, hogy csorgasd a nyálad.Kuncog
Plusz 4 napig nem erőszakoltalak. Annyit vártam, hogy meggyőzhető legyél.Szerelmesen kacsint//
Agatha Arashy | 2013-09-15 18:29
hassan írta:
//Bocsánat a csúszásért, 0 ihlet, 0 kedv, talán holnap alkotok valami felvállalhatót, bár nem fűzök hozzá túl sok reményt, hogy értelme is lesz.//

Hassan: ne aggódj, engem leamortizáltak idegileg, a hozzáállásom hasonló, mint most neked, úgyhogy ha nem is lesz értelmes, nem baj! Felőlem tőmondatokból is összerakhatod, már az sem zavarna. ^^
Serena | 2013-09-15 18:40
Elayan írta:
Serena írta:
// 4 napig erőszakolt skypon mire hajlandó voltam megmozdulni És nem kaptam a meggyes rétesből sem szóval ezt megjegyeztem ám!//
//Mi az, hogy nem kaptál!? Küldtem képet, hogy csorgasd a nyálad.Kuncog
Plusz 4 napig nem erőszakoltalak. Annyit vártam, hogy meggyőzhető legyél.Szerelmesen kacsint//
//A kis taktikus kivárásra játszik//
spoiler Kinyit
Az valami random, nők lapja café főzőrovatos kép volt még be is vallottad
Elayan | 2013-09-15 19:31
Serena írta:
...
//A saját művemet csak az arra érdemesek láthatják. De isteni volt! Hármunk szerint is (ennyien ettünk belőle)Kérlel//
Serena | 2013-09-15 20:22
// Addig nem hiszem el amíg nem kapok! //
hassan | 2013-09-16 01:46
A sárga fényes járatban a pókhálókkal való küzdelem tűnt az egyetlen harcnak, mikor beérek a gömbökkel teli terembe, lemondóan sóhajtok és rázom a fejem. Miközben körbenézek, érzem a kártya izzását, előkapom és az áll a hátulján "Fel". ~ Szóval menjek felfelé?~ - pásztázom a mennyezetet, amit eltakar a sok lelógó gömb. A padlón levő fura mintázat mélyedéseiben kis golyók vannak. Hozzáérek az egyikhez, amint meglátom a segítőm képét, kicsit hátrahőkölök a meglepetéstől, bár azon mód el is tűnik. Elindulok jobbra
spoiler Kinyit
dobások: 4, 4, 1
. Majd balra menve
spoiler Kinyit
dobások: 2, 1, 4
.

//Nem nagyon értettem, hogy mit kéne pontosan csinálni, vagy hogy az irányok most lényegében felfele visznek, vagy hogy van ez. Egyáltalán nem sikerült a termet vizualizálnom. Ezek a kulcsgolyók mik? Hogy néz ki? Irányonként 3 dobás feltételeztem azt jelenti, hogy mindkét irányba eljuthatok, de majd javíts vagy magyarázz, vagy valami. xD//
[ Módosítva: 2013.09.16 1:47 ]
Amarillis | 2013-09-16 07:39
Csalódottságot érzek, mikor rájövök, hogy a fényűző város csak egy hiú ábránd... "lehet mégis a romok közt kellett volna kotorásznom?" Semmi kedvem visszamenni oda, egyáltalán nem tűnt biztatónak, még csak egy szfinx sem volt sehol. Aztán megpillantok egy arab várost, végül is ez reálisabb, mint egy cifra palota, ezért most bizakodóbb vagyok. Amúgy is, azt mondták legyek bátrabb, szóval nem lenne értelme visszafordulni. Ha ez valóban egy "Szint" akkor semmi nem véletlenül van itt. A város és köztem egy oázis terül el, ahol jól láthatóan négy alak fürdőzik. Én is szomjas vagyok, de nem ezért választom az egyenes irányt, hanem abban bízok talán tőlük megtudhatok valamit, ami segítségemre lesz. Így egyenesen feléjük tartok.

//Bocsánat, de most tőlem is csak ennyi telt. De ne add fel Agatha, attól még várjuk a folytatást!!! //
Elayan | 2013-09-16 22:01
//Remélem ma jön a következő reag.Kérlel//
Agatha Arashy | 2013-09-17 00:47
//A következő reag holnap (vagy már ma) este várható, a mai napon IRL okok miatt (idegtépésből fakadó dühroham egy szervezői hülyeség miatt), nem tudtam eleget tenni a játék követelményeinek, ezért megkímélve titeket a különféle, továbbiakban értelmetlen mondatok hadától inkább elhalasztom.
Megértéseteket köszönöm!//
Elayan | 2013-09-17 09:05
//Rendben, lődd le a szemetet. //
Serena | 2013-09-17 12:16
//Gitárhúrral sétálj csak mögé ne pazarold a muníciót.//
Agatha Arashy | 2013-09-18 02:21
A tanácsotokat elraktároztam, mert egy szép napon biztosan be fogom vetni. ^.^ *csak kicsit vannak szétcincálva az idegszálai*

Akiknek szükséges Mesélői NJK mozgatás, PM-ben megtalálnak, akinek tartozom levéllel, kérem szóljon rám, mert nagy a valószínűsége, hogy én abban a hitben élek, miszerint válaszoltam. -.-

8. kör


Elayan:
Bátyád nem sokkal utánad lép le, szorosan a nyomodban. Egy biccentéssel veszi csak tudomásul, hogy bajtársnőd másik útvonalon távozik. Ti kijuttok a temetőbe, ahol megragadja a kezed és maga után húz, az egyik családi kriptába. Nem marad más lehetőséged, mint követni őt. Mikor bent vagytok, ő egy kóddal bezárja az ajtókat, aztán csak vár. Hosszú pillanatokig nem tesz mást. Ekkor veheted észre, hogy a jobb keze véres, ráadásul valamit szorongat benne, de azt csak a zárt ökléből szűrheted le.
- Francba - morogja végül fáradtan. - Ez nem szerepelt a tervben.
Ezután feléd fordulva néz a szemeidbe és próbálja kiolvasni a hozzáállásodat. Minden, amit láthatsz rajta a megbánás. Valóban nem így akarta és talán valóban nem akart téged ebbe belevonni. Vagy ha igen, nem ebben a formában.
- Várnunk kell, amíg elül a por. Ez akár órákba is telhet. Amíg itt vagyunk, ne csapj nagy zajt - suttogta, a fal tövébe csúszva. - És tényleg bocs. Bármit megadtam volna, hogy ne kerülj megint ebbe a helyzetbe. Mert igen, minden szavadat elhittem… mivel én még emlékszem az első ilyen esetedre.

//Rajtad múlik mit válaszolsz, vagy hogyan kérdezel tőle ebben a szorult helyzetben//

Serena:
Sikeresen el tudtál szökni a zsaruk elől és még sikeresebben olvadtál bele a városi tömegbe. Azonban néhány méter után, egyik pillanatról a másikra úgy érzed: nem tudod merre sétálsz,vagy mit keresel a város ezen részében. Rövidtávú amnézia lesz úrrá rajtad. Kiesnek helyek és események az eddigi életedből.
- Jól vagy? - lép feléd egy magas, középkorú férfi, mikor önkéntelenül is megálltál az utca közepén. - Azt hiszem ez a tiéd.
Meglepetésedre átnyújtja a Kártyádat.
- Az előbb hullott ki a zsebedből. Legközelebb vigyázz rá jobban, ha még játékban akarsz maradni.
Kedvesen mosolyog rád, kék szemeiben, ahogy reakcióiban sem látsz rajta semmi támadószándékot.
- Azt javaslom innen menj egyenesen Matarba, az öreg kereskedőhöz, és alaposan kérdezd ki. Valószínűleg többet tud, mint hinnéd - mondja még, majd elfordul tőled és a varázs megtörik.
Ha innentől meg is szólítod nem fogja tudni ki vagy és mit akarsz tőle. Úgy fest egyáltalán nem emlékszik arra, amit az előbb mondott, vagy tett, mintha az egészet csak álmodtad volna.

//Rajtad múlik innentől mihez kezdesz: megfogadod a látomásszerű javaslatot, vagy továbbra is Redrum-hoz akarsz eljutni.//

Erodon - Mini Game:
A Csuhás ezúttal is egy szintre küldött téged a végleges túlvilág helyett. Egy fehér térbe kerültél. Nem tudtad igazán felmérni, hogy egy helység közepén, vagy szélén állsz, esetleg a fehér semmibe vitt ezúttal az utad. Azonban az első lépésednél már tudhattad: talajon állsz, a talpad alatt pedig pepita padló kezdett feltűnni, hogy a végtelenbe nyúljon körülötted.
- Szép a látvány? - tűnt fel előtted a Szivárványszemű alak, akivel nemrég még a raktáraknál találkoztál és akinek hála másodjára kerültél a halálozási listára.
Ezúttal azonban korántsem tűnt annyira épnek; több helyen is kötések borították a testét, beleértve az egyik szemét is. Sérült, bár nincs vér, ami friss sebekről árulkodna.
- Ez itt a Második Elosztó. A Kasumit beleértve bárhová eljuthatsz - magyarázta, majd egy bűnbánó mosollyal nyugtázta, hogy ez a név még mindig félelemmel tölt el.
- Bocs. Még szoknom kell, hogy ez a második nekifutásod. Megint egy Csuhás küldött ide? Sejtettem. Sajnos ez is csak Redrum-ot erősíti. Annak a fickónak az elsődleges célja, hogy szétzúzza a csapatot. „Oszd meg és uralkodj”. Régi elv, de még mindig beválik… főleg, ha az alanyok nem emlékeznek semmire.
Ahogy beszélt úgy jelent meg mögötte 9, különböző színű ajtó: Zöld, Kék, Fekete, Vörös, Fehér, Szürke, Rózsaszín és Sárga.
- Áh, ahogy elnézem hamarosan itt a játékidő. Sajnos még nem lehetek melletted, mert a Szabályzat bizonyos pontjait nem tudom megszegni - nézett a háta mögé, majd ismét rád.

//Rajtad múlik, hogy belépsz-e az egyik ajtón, vagy még a Kísértetteddel szeretnél szót váltani//

Möraja:
Várakozásod sikerrel jár, mert szemtanúja lehetsz, ahogy a Szinten látott ismerősöd, Merlock egy rövid, de annál tartalmasabb küzdelemben veszít. Ugyan először nem mondhatod biztosra, de a hangját minden bizonnyal felismered. A teste összecsuklik, mintha csak elájulna és látod, ahogy az egész testet zöldes villódzások, idegen szavak fel- és eltűnő részei fogják közre. Ezt követően a Csuhás beleolvad az árnyakba, sorsára hagyva áldozatát.

Rajtad múlik mihez kezdesz a helyzettel, de annyiban biztos lehetsz, hogy nem tudod felébreszteni. Ráadásul, ha közelebb mész hozzá, a Kártyád ismét égetni kezdi a tested, mint egy teljesen feltöltött akkumulátor, de ezen kívül mást nem mutat, vagy tesz.

Ishida:
A rendőrségre valóban befutott az eset arról a raktárról, de ez egy a sok közül, így nem ugrottak rá kapásból. Miért is tennék, van ezen kívül még dolguk épp elég. Jade pedig ugyan nem értesült a dolgodról, de nem is volt fontos. Nagyobb játékosnak bizonyult annál, hogy egy ilyen pitiánereset miatt aggódjon. Az aggódását pontosan te magad képezted, még ha erre nem is adtál különösebb okot.

Sid, amint meglát, először nem érti mit akarsz tőle, legalábbis az arcáról nem az süt le, hogy most feltétlen veled lenne dolga. Zsoldosként sosem volt jó színész és ezt te is tudod róla.
- Helló öcsi! - biccent feléd, de ezen kívül nem igazán érdekled. Tovább fürkészi a terepet, keresve valakit. - Ja, valami olyasmit. És te?
Alighogy válaszoltál beugrik neki ki is vagy és mikor is dolgoztatok együtt. Jó, hogy a lámpa nem gyulladt fel a feje felett.
- Figyelj csak! Te törted fel azt a raktárat, nem? Máshová is be tudsz jutni? Két tagom elveszett és a főnök lenyakaz, ha nem kerítem elő őket. Benne vagy?

Rajtad múlik ebben a helyzetben hogyan döntesz. Segítesz Sidnek felkeresni a tagokat, vagy továbbra is gyanút szagolva megpróbálod visszamondani.
Az árnyékod nem mozdul, úgy fest ebből a helyzetben nem akar helyetted dönteni.


Hassan - Mini Game:

//Ha nem érted, nyugodtan kérdezhettél volna. xDD Na várj, igyekszem jobban kifejteni a helyzetet.//

A teremben - mely inkább hasonlít egy kerekre vájt szakadékhoz - megannyi sárgán fénylő, nagyjából 130 cm átmérőjű, pókgubóhoz hasonló gömb található egymás hegyén-hátán a falakon körbe és némelyik a plafonról lóg le. Az elhelyezkedésük lehetővé tette, hogy megfelelő fizikai erőnléttel megmászd, esetleg lépcsőként használd őket a feljutáshoz, mint az egyetlen kiút felkutatásához erről a helyről. Innen nyerhetett értelmet a Kártyán találhat üzeneted, mert a felfelé vezető út az egyetlennek tűnő esélyed a szökésre.
A padló közepén található mintát valamiért ezek a gubók érintetlenül hagyták, csak a por lephette el az idő folyamán. A minta teljesen átszelte a terem talapzatát, de az feltűnhetett, hogy amilyen ősinek tűnik, olyannyira alkották emberi kezek, pláne az általad ismert technológiával. A négy irányba tekergőző minta egy körbe csatlakozik. A csatlakozási pontoknál pedig négy, egy tenyérnyi széles, gömb alakú mélyedésekre lehettél figyelmes, mintha ezekről a helyekről kivettek volna négy kislabdát, amire egy chip hálózatát aplikálták. Legalábbis ezekhez hasonló mintázatot láthattál az egyik mélyedésben, amit közelebbről is megnéztél, majd megérintettél. Az érintésed hatására jelent meg melletted a Kísérteted, egy kósza pillanatra, szakadozva, akár egy rossz film. Ez az állapot nem tartható fenn sokáig, beszélni nem tud hozzád, de talán, ha összegyűjtöd a gömböket ismét kérdezhetsz tőle, vagy számon kérheted arról hová is kerültél.

A dobásaid alapján a lépcsőzés eredményeképpen három kislabdát is találtál, amiket már csak a megfelelő helyre kellett illesztened, ugyanakkor két alkalommal egy gubó megtört a lábad alatt, majd vészesen lüktetni kezdett, akár egy visszaszámláló. Mert így is történt.
Alighogy a zsákmányaiddal, a kislabda méretű fémgolyókkal ismét padlóra léptél, furcsa recsegést hallasz a hátad mögül, olyat, mint mikor feltörnek egy tojást. Csak ez most két tojás volt egyszerre és a belsejükből korántsem olyasmi kelt ki, ami nyugalommal tölthetne el: két nyolclábú, skorpiótestű pók igyekezett azon, hogy teljesen ledobják magukról a gubó maradványát is. Egyenként közel 120 cm magasak voltak és ezzel arányosan hosszúak.
Öt perced maradt, hogy kitalálj valamit a túlélésre.

Ha a golyókat a helyükre is illeszted, a Kísérteted még mindig nem lett a legtisztább formátumú, ergo fizikailag nem tudott melléd állni, mert ahhoz talán mind a négy gömbre szükség lenne.
- A negyedik… az egyikben… - közölte szakadozott hangon, és kissé idegesen is, amiért normális kommunikáció és jelenlét még nem lehetséges.

A fegyvereid nálad vannak, így tőled függ mihez kezdesz.
Az utolsó golyó megtalálásának feltétele, hogy egy hatoldalú dobókockával, egyszeri dobással 6-t dobj. Bármely kisebb szám eredménytelen keresését mutat… ugyanakkor abban a pillanatban az egyik kiszabadult lény feléd masírozik.

Amarillis - Mini Game:

Ahogy közeledsz az oázis felé, egyre biztosabb lehetsz benne, hogy ez nem egy illúzió: friss permetet sodor feléd a száraz szél és a tó melletti fák levelei is lágyan susognak. A tóban első ránézésre négy fiatal nő fürdőzik önfeledten, nevetve, de nem kell sok hozzá, hogy észrevegyenek. Ám ekkor sem tesznek semmi támadót, mindössze az egyikük kimászik és bő nadrágot húz magára. Mikor a közelükbe érsz, nyitott tenyerének feltartásával üdvözöl.
- Salem, vándor! Eltévedtél? - kérdezi kissé karcos hangján, továbbra is félmeztelenül állva a közeledben. Majd jobban megnéz magának.
- Nocsak, egy Szintvándor - szűri le végül, és bár kedve töretlen, érezhetően kissé máshogy viszonyul hozzád. - Rég nem járt erre hozzád hasonló. Ezúttal mi a kód?

Ha tudod a kódot, a társalgás továbbra is önfeledt, és felajánlják, hogy elkísérnek célodhoz, vagy legalábbis elterelnek a helyes irányba és bevezetnek a városba, hogy ott keresgélj tovább.
[ Módosítva: 2013.09.18 2:22 ]
Möraja | 2013-09-18 11:57
Facto lő, és gól - gondolom magamban, mikor egy emberke végül odalép a Csuklyáshoz, és valami történés... történik. Úgy lesem az eseményeket, mintha az életem függne rajta, mert érzem, hogy most talán valóban választ kaphatok valamire. A megdöbbenés akkor ér, mikor meglátom a támadó arcát.
Ez Lock? Emlegetett szamár.
Legszívesebben felpattannék és segítenék neki, de mire megtenném, már vége is a párharcnak, és Lock tehetetlenül zuhan össze. Egy pillanatra a szívverésem is megáll, a furcsa látványtól pedig leesik az állam. Hihetetlen, ilyesmit max mesében hallottam eddig, de hogy létezne is, azt sosem gondoltam volna. Figyelem, ahogy a Csuklyás eltűnik a színről, várok fél percet, majd felpattanok és odaszaladok az elvtárs teste mellé.
-Oucs... -realizálom a zsebem egyre növekvő forróságát, de kivételesen nem törődöm vele. Lock egyszer már megmentette az életem, ki tudja, mi mindenen mentünk keresztül eddig, nem hagyhatom csak úgy ott heverni mindenki kénye-kedvére. Ha képes vagyok rá, megragadom a vállainál és behúzom egy biztonságosabb helyre, mondjuk egy eresz alá, fal mellé, vagy bárhova (a raktárba nem). Egy ideig ébesztgetni is próbálom, de nem járok sikerrel, így jobbnak látom, ha egyszerűen csak mellette maradok és megvárom, hogy életre keljen ismét, hisz a jelek szerint nem halt meg. Remélem.
Szint...
Vajon most ő is egy Szinten botorkál, megint?
Elayan | 2013-09-18 20:01
Amint kiérünk a templomból, Leo elém szökken, megragadja a kezem és maga után húz. Ez nem újdonság, de a kóddal záródó kriptaajtó igen. Miért jöttünk ide ahelyett, hogy elmenekültünk volna? Miért zárt be ide minket?
Körülnézek, de nem látok másik kijáratot. A derekamra teszem a kezem és ijedten nézek le, amikor valami nedveset érzek a tenyeremen átszűrődni. Vér. Mitől véres a kezem? Vajon bátyó megsérült? Rápillantok, de nem látok rajta semmit, csupán a jobb keze véres, amit emellett még ökölbe is szorít.
Végighallgatom a monológját, döbbenetemben nagyra nyitom a szemeimet és egy kicsit elhátrálok tőle. Így már értem, hogy miért ragaszkodott a templomhoz. De ha tud a dologról, miért mondta, hogy nem? Mit akar csinálni itt velem?
Mivel nincs más kiút, az üldözőink figyelmét pedig nem akarom a rejtekhelyünkre irányítani, odasétálok mellé, bár kissé félve, és lecsúszok a fal mellett.
Miért hagyta, hogy bárki belevonjon ebbe az egészbe? Miért játszik össze velük, ha tényleg ez a helyzet?
Ránézek fél szemmel, mert még nem merem odafordítani a fejem és suttogva kérdezek.
- Megsérültél vagy a haldoklótól vettél el valamit?


Leo először a véres öklére néz, majd megejt egy félmosolyt. Még nem nyitja ki, csak kicsit enyhít a szorításon.
- Maxtől vettem el - feleli végül, tömören. - Ezért jöttünk ide elsődlegesen.

Nem mondok semmit, csak bólintok és várakozóan nézek rá, jelezve, hogy folytassa.

Leo-t nem kellett kétszer kérni. A kripta csendjében, megmaradva a suttogásánál, beszélni kezd. Kusza érzésekkel fog bele, mert egyrészt megnyugtatja a tudat, másrészt nem igazán tudja miként fogjon hozzá.
- Az egész talán másfél éve kezdődött. A bolt jól ment, de akkor nagyon keményen adóztunk, az elmaradásaink miatt, amiket folyamatos adóterhelésekkel bombáztak. Engem akkor rúgtak ki a melómból. Nem voltak könnyű idők. Aztán egyszer csak azzal jöttél haza, hogy van egy tesztelési lehetőség az egyik cégnél, ami igen jól fizet. Nem igazán akartam elhinni, de ebben igazad volt. Pontosabban a Flemia rendszerének tesztelésére kerestek jelentkezőket. Egy hónapnyi munka, jó fizetéssel, meg miegymás. A paletta vegyes volt, de nem számított. Téged beválogattak. Mai napig nem tudom mi alapján döntöttek.
Itt kicsit megáll és fülelni kezd, majd a múltba révedve a földet bámulja. - Annyi minden történt azóta, amit nehéz rendesen megfogalmazni.

Veszek egy mély levegőt és kifújom. Próbálok megnyugodni, de csak arra tudok gondolni, hogy végre van valami a kezemben. Ha nem is sok, és nem pont attól, akitől vártam, de kiindulópontnak jó.
- Egy hónapos projekt, azt mondod…? És mikor kezdődtek a furcsaságok?
Hallom a fékcsikorgásokat, tudom, hogy a zsaruk ideértek, lassan körbeveszik a templomot és ha nem találnak minket, átkutatják a temetőt is, úgyhogy közelebb fészkelődök bátyushoz, felhúzom a lábam, a vállára hajtom a fejem és próbálok minél jobban beleolvadni a falba.


Nem kell sok, hogy a rendőrség ide érjen, hogy átkutassák a terepet, de a kriptákat csak az egyház tagjai tudják kinyitni. Ebből származik az előnyük. Az egyik. Leo figyeli a kinti zajokat, teljes tudatában annak, hogy meg fog védeni, mindegy mivel kell szembeszállnia.
- Már a legelején. Mindent nem sikerült kiderítenem, de a Flemia rendszere nem kicsit furcsa. Amikor meséltél róla azt mondtad, hogy a tesztelők felelősek a Flemia védelmi körzetéért a hackerekkel szemben. Tízen kezdtetek bele, de neveket nem mondtál, csak állatokat. Mint patkány, gyík, róka, holló, vagy farkas. Az elején mindennek örültél, azt mondtad az egész olyan, mint egy mese. Egyszer kolibri vagy, másszor ott van melletted és van saját személyisége, tudtok beszélgetni az úgynevezett Szinteken, játékokat oldotok meg, vagy újakat találtok ki, amiket a programozók vagy jóváhagynak, vagy nem. Egyszer meséltél olyat is, hogy mindegyikőtök csak egy Szintet tesztel és azok hibáit küszöbölitek ki, vagy tesztelitek annak nehézségét. Csakhogy… ez a program magát az elmét támadja. A furcsaságok akkor kezdődtek, mikor nem emlékeztél a tegnapra. Miután este fáradtan mesélted, hogy volt egy kód, amivel szemben vesztettél… másnapra nem emlékeztél rá. Az egész előző nap kiesett nálad. Először azt hittem fanatikusságot okoz, mert olyan, akár egy videójáték, de az csak az egyik mellékhatás. Aztán… nem tudom mi történt.
Ismét megakad, mert még ő maga sem hisz el teljesen az akkor történteket. Ismét összeszorítja az öklét, amin lassan megszáradt a vér.

- Valamiért én is úgy érzem, hogy az elmém játszik velem – suttogom. - Senki nem emlékszik gyilkosokra a Fesztiválon, de ott voltak. Mi van, ha maga a Fesztivál is csak a játék, a tesztek része volt? – elhallgatok egy pillanatra, majd felpillantok a bátyámra. – Mi van, ha ez is az? Nem emlékszem semmire – itt már síróssá válik a hangom -, semmire abból, amit most elmondtál. Tízen – gondolkozom el, majd hirtelen felkapom a fejem. – Akkor nem csak Carla, Michael és Michelle vannak benne, hanem mások is. Meg kell találnunk őket – rántom meg a pólója szélét. – A Szivárványszín szemű fiú is ezt tanácsolta.
Megérintem a dzsekimet, amiben ott lapul a kártyám, de nem szólok róla Leonak. Én sem tudom miért, de nem tudom teljesen elengedni magam, még most sem.


Leo úgy fest nem lepődik meg ezen. Lehet ő maga is hasonlóan vélekedne, ha részt vett volna a project-ben, de nincs kézzel fogható bizonyíték arra, hogy kinek is van igaza. Mikor hallja, hogy kezdesz síróssá válni, egy régi emlék hasít belé, ezek szerint cselekszik.
- Nyugodj le! - ölel át óvón, kicsit erősebben. - Nyugi. Megtaláljuk őket, amint rájövünk, mi alapján tudtok kommunikálni. Egyszer azt mondtad, hogy a Tesztelők folyamatos kapcsolatban vannak egymással, mivel maguk a Szintek is összekapcsolódnak. A Csuhásokról azt mondtad a védelmi rendszer részei. Olyanok, mint egy főellenség egy játékban. Ezt nem tudom mire értetted, mert a hónap végére nekem is lett állásom, te pedig egyszer csak úgy jöttél haza, mintha csak suliban lettél volna. Egyszerűen… nem emlékeztél semmire. Én meg… nem tehettem semmit.
Közelebb húz magához, teste megremeg az emlék hatására.
- Max-el beszélgettem erről, ő volt a másik, aki szintúgy tenni akart az ügyben, mert egy ministráns is belekeveredett a dologba, akit azóta nem látott. Fiatal fiú. Sosem akart pap lenni, mert csak utazni akart és a tengerről álmodott. Azt mondta kicsit kezelhetetlen volt a szülei halála után, de őt nem zavarta. De most…
Homlokát a fejedhez érinti, hogy lenyugtassa magát. Érződik rajta, hogy bármennyire is szeretné átvenni tőled a terhet nem tudja miként tehetné.
- Én csak mint külsős lettem a részese, így nem tudom mit mondhatott neked a szivárványszemű kolibrid. Tudom, hogy ő tetszett neked a legjobban az egész játékban. Egyszer azt mondtad róla: „Ha tudnám kiről mintázták, már rég hazahoztam volna!” . Mondtam neked, hogy „hozd csak, régen ettem madarat!” - fájdalmas mosollyal emlékszik vissza erre a kis apróságra. - De ne aggódj, anyuék nem tudnak erről. Amikor belementél nem mondtam nekik semmit, mert meglepetésnek szántuk. Aztán nem is kellett. Ők is felejtettek. Én is csak ennek köszönhetem, hogy emlékszem - nyitja ki a tenyerét, amiben egy kabátgomb méretű érme lapul, rajta két betűvel: AL. - És Max is ennek köszönhette.

- AL - hajolok közelebb, hogy lássam. - Talán egy monogram? És ez segített Maxnek is emlékezni? – ekkor elakad a lélegzetem. – De Max meghalt. Mi van, ha ez a csapda nem is nekem szólt, hanem neked? Így már lenne értelme az előre elrendezettségnek. Nem akarom, hogy elvigyenek – szorítom magamhoz a bátyám.
Ő csendben simogatja a hátam, amíg zokogok halkan, mert semmit sem tud tenni. Amikor léptek hangját hallom közeledni, visszafogom magam, próbálok nem hüppögni, csak hagyom, hogy a könnyeim csendben leperegjenek az arcomon.


Leo nem válaszol a kérdésre. Legfőképp azért, mert ez a feltételezés igaznak tűnik. Még rengeteg dolog van, amit el akar mesélni és rengeteg mindenből ki akarja hagyni az egyetlen testvérét, de már nem számít. Már mindegy. Max meghalt, ők meg egy csapda kellős közepén találták magukat. És léptek közelednek.
- Figyelj rám hugi! - nyomja kezedbe az érmét. - Ha ez nálad van Athal hamar megtalál. Ő volt az egyik, aki felügyelte a Tesztelőket, vagyis titeket. Amint kijutsz innen, menj egyenesen tovább, a Vörös Házig. Ott keresd meg Lorelai-t. Ha segíteni nem is tud, rám hivatkozva biztosan elszállásol egy ideig, amíg Athal érted nem megy. Oké?
Közben tenyerét a falnak szorítja és az, ahogy kékesen dereng fel, a virtuális billentyűzeten bepötyög egy kódsorozatot. Tőletek nem messze, a jobb oldali fal halkan megnyílik, akár egy lift ajtaja.
- Ez a pincejáratba vezet. Menj! Addig én eljátszom a zsarukkal. Te pedig vigyázz magadra!
Azzal elenged és megvárja, amíg beszállsz a liftbe, hogy ezután lejuss a legalsó szintre.

Kék derengés, mint a szinten, habár az zöld volt, Athal és Lorelai, ezeken forog az agyam. Habár nem mindent értek egyenlőre, egy dolog biztos: Leo csaliként akarja felhasználni magát, hogy kijussak. Próbálom magam után húzni, de látom mennyire eltökélt, nem hagyja magát. Nem fog velem jönni és ettől a tudattól csak még levertebb leszek. Viszont tudom, hogy nem adhatom át magam megint az önsajnálatomnak, mert minden másodperccel közelebb kerülnek az üldözőink. Most még van esélye meglépni bátyusnak is. Meg akarom kérdezni tőle, hogy hova visz az alagút pontosan, de a lift ajtaja bezárul az orrom előtt.

Koromsötét és dohszag tárul eléd, amit csak a mobiloddal leszel képes megvilágítani. A falak még a gyér fényben is nyirkosak, de az út egyenesen megy előre, majd utána jobbra, végül balra fordul. Aztán egy T elágazáshoz érsz. Mivel a bátyád nem mondott ennél többet a megérzésedre kell hagyatkoznod.

Jobbra indulok, mert eszembe jut a szóvicc, amit mindig bátyó vágott a fejemhez, amikor bizonytalan voltam. Nem vagyok egészen biztos magamban, de úgy érzem, benne megbízhatok. Valahogy meg kell találnom a többieket és véget vetnem ennek az egésznek, mielőtt még valaki megsérül. Megszorítom az érmét és a bal zsebembe rejtem, a kártyával ellenkező oldaliba.

Miután elválsz tőle, Leo ismét a tarkójához nyúl, hogy egy másik érmét érintsen meg. Egy pittyenés jelzi a kapcsolat létrejöttét.
- Elküldtem a Vörös Házba a Kolibrit. Ha minden jól megy két órán belül ott lesz.
- Elkaptak? - hallotta fejében a kérdést.
- Ja. Úgy fest Red egy lépéssel előttünk jár. Ja és Athal! Kérlek, vigyázz rá. Nem akarom még egyszer elveszíteni.
- Nem fog még egyszer meghalni, ebben biztos lehetsz. Senki sem fog.
- Úgy legyen. Nincs másik testem, amit odaadhatnék neki.
- Meséltél neki az emlékekről?
- Nem mondtam el mindent. Nem tudtam elmondani.
- Értem. Légy óvatos.
A kapcsolat megszakad. Leo egy hosszú pillanatig ülve marad. Hallja, ahogy a rendőrök tovább köröznek a területen.

//Möraja, asszem meg lettél említve.Kuncog//
[ Módosítva: 2013.09.18 21:49 ]