Több, mint 6 éve annak, hogy egy cunami hatására beköveztetett a fukusimai nukleáris katasztrófa. Most már 1 millió t-ra nőtt a sugárszennyezett víz mennyisége, melyet kb. 900 tartályban tárolnak. A helyzet nem csak azért drasztikus, mert előbb-utóbb úgyis kezdeni kéne vele valamit, hanem mert ezek a tartályok nem bírnak ki egy cunamit. Ennyi sugárszennyezett víz úgy keletkezik, hogy hűtésre használják, mert bár az erőmű foltozgatása még úgy ahogy várhat, de a reaktormag hűtése nem - lévén, hogy a katasztrófa során tönkrement a hűtőrendszer.
A kormány tanácsadói azt mondják, hogy egy nagyobb területen, fokozatosan az óceán vízébe engedve kellene megszabadulni a káros anyagtól, amiről természetesen a helyi halászok hallani sem akarnak - lévén, hogy a katasztrófa óta amúgy is megcsappant a vásárlóik köre, és az ágazatot még csak most állítják helyre a térségben. A szakértők azzal érvelnek, hogy a kezelés hatására egyedül a H radioaktív izotópját, a tríciumot (³H) nem sikerült eltávolítani, mely szerintük kis mennyiségben ártalmatlan. A másik nagy aduászuk az, hogy ha ne adj' isten megint jön egy szökőár, akkor a tartályok tartalma teljesen kontrollálatlan módon jutna a közvetlen környezetbe. A halászok szerint viszont teljesen mindegy, milyen tiszta a víz, mert a fogyasztók onnantól kezdve, hogy beleöntik a sugárszennyezett vizet az óceánba azonnal faképnél hagyják őket félelmükben.
A régióból már csak a halászok fele, 1000 ember jár ki az óceánra dolgozni, ők is már csak heti kétszer, mert ennyire megcsappant az igény a halaik iránt. Szakértők vizsgálják ki őket és címkézik fel mindet a "biztonságos" jelzővel. A teszt kezdetén (2012) mindössze 3 halfaj ment át a vizsgálaton, ám ez a szám mára már 100 körül jár. Egy kutatás kimutatta, hogy a japánok fele egyáltalán nem hallott ezekről a vizsgálatokról, és inkább az egészségügyi kockázatok oldaláról közelítik meg a problémát, de a sugárzási, biztonsági tényekre vonatkozó normákat nem követik figyelemmel.
Naoya Sekiya, aki a Tokiói Egyetemen katasztrófa-szakértő és a szociálpszichológia elismert kutatója, azt nyilatkozta, hogy amíg mentálisan készen nem állnak a japánok erre, azaz nem tájékoztatnak mindenkit az alapokról, nem kéne az óceánba engedni a sugárszennyezett vizet. Szerinte ugyanis ez "csak" egy tudományos kutatás, melyben egyáltalán nem foglalkoznak a civilek aggályaival, és ez nem tolerálható egy demokratikus társadalomban. Ha úgy engedik a vizet az óceánba, hogy nem tájékoztatják erről érdemben a lakosságot, akkor az sokkal súlyosabb gondot fog okozni, mint hinnék.
A kormány egy másik lehetőséget is ajánl, mégpedig azt, hogy az 50 szeresére hígítanák a vizet, és majdnem 10 év alatt engednék lassan az óceánba, hiszen ez máshol is elfogadott eljárás.
A tarthatatlan helyzet azonban gyors megoldásra vár, mert 150 t sugárszennyezett víz keletkezik minden egyes elodázott nappal. Ehhez hozzájön, hogy a heves esőzések, illetve a szintén szennyezett talajvíz miatt gyorsabban töltődnek a tartályok. Az erőmű alatt már elkészítették az egyelőre megkérdőjelezhető hatékonyságú jégfalat, hogy lassítsák a hegyekből érkező vizek beszivárgását a csarnokokba.
A tervek szeirnt a TEPCO-nak 2020-ig kell tárolja a vizet, ám hogy ezután mi legyen vele, azt a kormánynak kell eldöntenie.
Forrás: Independent
A kormány tanácsadói azt mondják, hogy egy nagyobb területen, fokozatosan az óceán vízébe engedve kellene megszabadulni a káros anyagtól, amiről természetesen a helyi halászok hallani sem akarnak - lévén, hogy a katasztrófa óta amúgy is megcsappant a vásárlóik köre, és az ágazatot még csak most állítják helyre a térségben. A szakértők azzal érvelnek, hogy a kezelés hatására egyedül a H radioaktív izotópját, a tríciumot (³H) nem sikerült eltávolítani, mely szerintük kis mennyiségben ártalmatlan. A másik nagy aduászuk az, hogy ha ne adj' isten megint jön egy szökőár, akkor a tartályok tartalma teljesen kontrollálatlan módon jutna a közvetlen környezetbe. A halászok szerint viszont teljesen mindegy, milyen tiszta a víz, mert a fogyasztók onnantól kezdve, hogy beleöntik a sugárszennyezett vizet az óceánba azonnal faképnél hagyják őket félelmükben.
A régióból már csak a halászok fele, 1000 ember jár ki az óceánra dolgozni, ők is már csak heti kétszer, mert ennyire megcsappant az igény a halaik iránt. Szakértők vizsgálják ki őket és címkézik fel mindet a "biztonságos" jelzővel. A teszt kezdetén (2012) mindössze 3 halfaj ment át a vizsgálaton, ám ez a szám mára már 100 körül jár. Egy kutatás kimutatta, hogy a japánok fele egyáltalán nem hallott ezekről a vizsgálatokról, és inkább az egészségügyi kockázatok oldaláról közelítik meg a problémát, de a sugárzási, biztonsági tényekre vonatkozó normákat nem követik figyelemmel.
Különböző színű víztartályok
Naoya Sekiya, aki a Tokiói Egyetemen katasztrófa-szakértő és a szociálpszichológia elismert kutatója, azt nyilatkozta, hogy amíg mentálisan készen nem állnak a japánok erre, azaz nem tájékoztatnak mindenkit az alapokról, nem kéne az óceánba engedni a sugárszennyezett vizet. Szerinte ugyanis ez "csak" egy tudományos kutatás, melyben egyáltalán nem foglalkoznak a civilek aggályaival, és ez nem tolerálható egy demokratikus társadalomban. Ha úgy engedik a vizet az óceánba, hogy nem tájékoztatják erről érdemben a lakosságot, akkor az sokkal súlyosabb gondot fog okozni, mint hinnék.
A kormány egy másik lehetőséget is ajánl, mégpedig azt, hogy az 50 szeresére hígítanák a vizet, és majdnem 10 év alatt engednék lassan az óceánba, hiszen ez máshol is elfogadott eljárás.
A tarthatatlan helyzet azonban gyors megoldásra vár, mert 150 t sugárszennyezett víz keletkezik minden egyes elodázott nappal. Ehhez hozzájön, hogy a heves esőzések, illetve a szintén szennyezett talajvíz miatt gyorsabban töltődnek a tartályok. Az erőmű alatt már elkészítették az egyelőre megkérdőjelezhető hatékonyságú jégfalat, hogy lassítsák a hegyekből érkező vizek beszivárgását a csarnokokba.
A tervek szeirnt a TEPCO-nak 2020-ig kell tárolja a vizet, ám hogy ezután mi legyen vele, azt a kormánynak kell eldöntenie.
Téma: [2018.01.19] Fukusima: Mi legyen a vízzel?
Offline
|
|
Reki írta: Szurokércből? Jééé, köszi! Ezt nem is tudtam!Ezeket amúgy tanitják gimiben. Háttérsugárzást, elemek előállítási módjait, felhasználásukat és még millionyi dolgot. Ha az ember odafigyel órán, akkor sok újat nem tudnak mondani ezek a mainstream ismeretterjesztő sorozatok. |
|
2018.01.21 19:12 / utoljára módosítva: 2018.01.21 21:18 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Biztos lehetsz benne, hogy odafigyeltem órán, mert eléggé érdekelt a téma és nem volt róla szó. Más kérdés, hogy ez a tanáron vagy a tanterven múlott-e.
|
|
2018.01.21 19:17 00 / | |
|
|
Szerintem ahány iskola, ahány tanár és tanterv, mindenhol eltérő. Nekem például nem rémlik, akár figyeltem, akár nem, hogy speciel az urániummal foglalkoztunk volna-e részletesebben. Csak nagyon érintőlegesen, nagyon minimálszinten, és inkább általánosban. Gimibe nem jártam, mert én szakközépbe jártam, és ugye, már ilyen téren is vannak különbségek a tanintézményekben. (Mert egy időben nem volt egy és ugyanaz a középiskola a gimnáziummal, most meg sokszor a gimi alatt minden olyan tanulót értenek, aki az elemi után továbbtanult...) Középbe már tényleg csak olyan ímmel-ámmal tanítgattak valamit, mivel 9-10. osztályban volt kötelező tantárgy, utána csak választhattad, ha abból akartál érettségizni, ugye...
Szóval valaki lehet, hogy tanulta ezeket a dolgokat is, de nem feltétlen mindenki... |
|
2018.01.21 19:22 / utoljára módosítva: 2018.01.21 19:24 00 / | |
Offline
|
|
Na ja, szakközépben 1-2 év után már sok szakmai cucc van, másra meg kevés idő jut. Szóval ha mondjuk 11.-es fizikához tartoznak a korábban emlitett dolgok, akkor nem sok esély van hallani róluk olyan helyeken, ahol adott évfolyamban már nincs is fizika tantárgy.
Nálunk gimiben végig csak az alaptantárgyakkal foglalkoztak, emellett minden osztály valamilyen szakos volt. Pl. az én osztályom angolos volt, ami azt jelentette, hogy 6 angolórám volt hetente, plusz emellett még szabadon fakultációt is lehetett választani valamely tantárgyból, ami nálam pl. biosz volt, emiatt abból is annyi órám volt, mint pl. egy bioszos osztálynak. Volt matek-fizika, kémia-biosz, vagy magyar szakos osztály is, ott meg nekik volt 4-6 órájuk az adott tantárgyból. |
|
2018.01.21 21:33 / utoljára módosítva: 2018.01.21 21:35 00 / | |
|
|
Sinesol írta: Na ja, szakközépben 1-2 év után már sok szakmai cucc van, másra meg kevés idő jut. Szóval ha mondjuk 11.-es fizikához tartoznak a korábban emlitett dolgok, akkor nem sok esély van hallani róluk olyan helyeken, ahol adott évfolyamban már nincs is fizika tantárgy.Nálunk gimiben végig csak az alaptantárgyakkal foglalkoztak, emellett minden osztály valamilyen szakos volt. Pl. az én osztályom angolos volt, ami azt jelentette, hogy 6 angolórám volt hetente, plusz emellett még szabadon fakultációt is lehetett választani valamely tantárgyból, ami nálam pl. biosz volt, emiatt abból is annyi órám volt, mint pl. egy bioszos osztálynak. Volt matek-fizika, kémia-biosz, vagy magyar szakos osztály is, ott meg nekik volt 4-6 órájuk az adott tantárgyból. Nálunk volt 0. osztály, sokan utána máshová mentek továbbtanulni, vagy folytatták ott a tanulmányaikat. Én nem jelentkeztem rá, 8. osztály után mentem rendesen tovább ugye 9-be, és így tovább. Azt viszont tudom, hogy ez a 0. osztály is olyasmi volt, mint neked, ott heti több órában a nyelv volt hangsúlyos, mellette pedig volt egy-két óra számítástechnika. Más tantárgy nem rémlik. Látod, az ilyen tudományos műsorok mégis csak tudnak újat nyújtani. Mondjuk, amennyi új dolgot felfedeznek, vagy módosítanak korábbi dolgokat, mindig van új a nap alatt. |
|
2018.01.21 22:32 00 / | |
Offline
|
|
Köszi a cikket Reki!
Elméletben a nemzetközi természet/környezetvédelmi szabályok tiltják a hígítást, de ebben az esetben én is ezt tenném, legfeljebb nem a partközelben, hanem mélyebben a Csendes-óceán Japánhoz tartozó részén. (Esetleg ahol az USA már amúgy is végzett kísérleteket.) Atom: Nem tudom mért vagytok úgy oda tőle, ez az 'Akkor jó ötletnek tűnt' tipikus esete. A kimerült fűtőelemekből csinálják az atombombákat. Eleve ezért csinálták az erőműveket. Maga az erőművi technológia 70 év alatt lényegében nem változott semmit. A kiégett fűtőelemek deaktiválása, a sugárszennyezett anyagok (hűtővíz, védőruhák, alkatrészek, és maga az erőmű) tisztítása nemhogy nem megoldott, hanem egy lépést sem tett előre a tudomány. A Macron kormány is le fog állni az atomról, pedig a franciáknál 70%-os az aránya. A zöld (szél/nap/hullám/ár-apály) energia már versenyképes, csak nagyon ingadozó, itt ez a nem megoldott. Remélem nemsokára megfogják. |
|
2018.01.21 22:57 00 / | |
Offline
|
|
McAce írta: Komolyan fel kellene hagyni mindenféle atom alapú energia termeléssel, és rá állni a többi tiszta energia forrásra.Bár ugye a pénz beszél, szóval előb pusztul el a bolygó, mintsem ez bekövetkezzen sajnos... És, ha leállunk az atomenergiáról, mert úgy döntünk, nem kell nekünk áram, akkor kevesebb hulladékot dobnak a tengerbe? Kevesebb szemetet öntenek a folyókba afrikába és indiába? Kevesebb lesz a szén-monoxid kibocsájtás a világon? Kevesebb erdőt és állatot írtanak ki? |
|
2018.02.02 18:04 00 / |