A rizs őshazája odaát van, ennél fogva ott érzi magát a legjobban, tehát ott terem a legjobban - bármennyire is szeretnék ezt némelyik országban másképp hinni...
A tengerparti gazdászoknak rengeteg anyagi problémát okoz, hogy áradáskor a termőföldjüket szinte teljesen tönkreteszi a sós víz, illetve ha sós talajon termelnek, akkor a hozam sem elegendő. A tudósok már kifejlesztették azt a rizst, ami bírja a sós viszonyokat, de most először sikerült sós vízben érdemi hozamot termő fajtát nemesíteniük - azaz hasznot hoz. Ráadásul kétszer akkora mennyiségű termést hozott, mint várták: 9,3 t/ha. (Összehasonlításképp: hazánkban ennek kb. a felét érjük el.)
A fajtának a Yuan Mi nevet adták.
A növényt nem a hagyományos módon termesztették, hanem a Sárga-tenger partján, a Santung tartománybeli Csingtao város közelében. A sós vizet édesvízzel az ötszörösére hígították (6 mg/l) és ezzel öntözték a táblákat. Kínában nagyjából 1 millió km²-en (kb. Etiópia) nem tudnak termeszteni a magas sótartalmú és lúgos talajok miatt. Yuan Longping, a hibrid rizsek atyja azt mondta, ha ezeknek a területeknek nagyjából a 10%-án ilyen rizst tudnának termeszteni, akkor majdnem 20%-kal dobná meg az éves termésmennyiséget Kínában. 50 millió t rizst tudnának termeszteni, mellyel 200 millió embert lehet jóllakatni.
A fogyasztók dicsérik, ízlik nekik a különleges ízű rizs, ráadásul magas a Ca-tartalma és bizonyos, tengerben található mikroelemek száma is. Természetesen az ára sem túl baráti: 1 kg 7,5 USD-ba kerül (2010 Ft kb. 4 bögrényi rizsért cserébe). Dacára a magas árnak, 6 t-t már el is adtak nagyjából 1000 embernek. (A rendelés augusztusban indult.)
A kínai kormány az 1970-es években döntött úgy, hogy a sós talajú területeken is termeszthető rizsfajtákat kell létrehozni, hogy kielégítsék az egyre növekvő népesség élelmiszerellátását. A kezdő lökést Chen Risheng adta meg, aki egy mangroveerdőben talált rá egy vörös színű vadrizsfajra. Ezt kezdték el nemesíteni, keresztezni, és sok-sok évtized után lett belőle Yuan Mi. A Nemzeti Rizs Kutatóintézet rizsbetegségekre specializálódott csoportjának vezetője, Huang Shiwen professzor szerint a sós talaj miatt a bakteriális fertőzések száma is lecsökken majd a rizstáblákon, így csökkentheti a peszticidek és egyéb vegyszerek használatát, illetve ezek kimosódását a talajba, onnan pedig a folyóvízbe.
A kutatók szerint évekbe telik, mire sikerül azt a fajtát létrehozni, ami tisztán sós vízben is megél. Zhou hozzátette, hogy mivel a nagyobb folyók, mint pl. a Sárga-, és Jangce-folyó belemossák a tengerbe az általuk "gyűjtött" hordalékot, termőtalajt, üledéket, így egyre csak nőtt a terméketlen területek száma. Ennek az új fajtának hála, bevethetik rizzsel már ezeket a területeket is.
Természetesen az ellentábor is megszólalt, egyik képviselőjük az Eagle Green Technology Development-től Liu Guangfei, mondván, hogy a belső területeken nem lehet ezt termeszteni, mert ott a talajoknak akár a 90%-a sós, lúgos és egészen más a kémiai összetétele egy ilyen talajnak, mint a tengerpartinak. A rizs ugyanis főként a konyhasóként ismert NaCl-dal szemben ellenálló, ám a belső területeken nem ez, hanem Na₂SO₄ (nátrium-szulfát) van dögivel, ami káros lehet a rizsre. Továbbá azt is kétségbe vonja, hogy hosszú távon valóban előnyére válik-e az országnak, hogy a terméketlen területeket ezzel a fajtával vetik be. Meglátása szerint, ha elkezdenek tömegesen sós talajokon ilyen rizst termeszteni, akkor ott többé semmi mást nem lehet majd termelni.
Liu hozzátette, hogy más sótűrő növényeket is lehet termeszteni ilyen talajokon, melyek csökkentik annak sótartalmát, pl.: kínai datolya (Ziziphus zizyphus), vagy goji bogyó (Lycii fructus). Azt persze elismerte, hogy ezzel az új fajtával, többé nem szenved az ország élelmiszerhiányban.
Források:
Industrytap
South China Morning Post
A tengerparti gazdászoknak rengeteg anyagi problémát okoz, hogy áradáskor a termőföldjüket szinte teljesen tönkreteszi a sós víz, illetve ha sós talajon termelnek, akkor a hozam sem elegendő. A tudósok már kifejlesztették azt a rizst, ami bírja a sós viszonyokat, de most először sikerült sós vízben érdemi hozamot termő fajtát nemesíteniük - azaz hasznot hoz. Ráadásul kétszer akkora mennyiségű termést hozott, mint várták: 9,3 t/ha. (Összehasonlításképp: hazánkban ennek kb. a felét érjük el.)
A fajtának a Yuan Mi nevet adták.
A növényt nem a hagyományos módon termesztették, hanem a Sárga-tenger partján, a Santung tartománybeli Csingtao város közelében. A sós vizet édesvízzel az ötszörösére hígították (6 mg/l) és ezzel öntözték a táblákat. Kínában nagyjából 1 millió km²-en (kb. Etiópia) nem tudnak termeszteni a magas sótartalmú és lúgos talajok miatt. Yuan Longping, a hibrid rizsek atyja azt mondta, ha ezeknek a területeknek nagyjából a 10%-án ilyen rizst tudnának termeszteni, akkor majdnem 20%-kal dobná meg az éves termésmennyiséget Kínában. 50 millió t rizst tudnának termeszteni, mellyel 200 millió embert lehet jóllakatni.
A fogyasztók dicsérik, ízlik nekik a különleges ízű rizs, ráadásul magas a Ca-tartalma és bizonyos, tengerben található mikroelemek száma is. Természetesen az ára sem túl baráti: 1 kg 7,5 USD-ba kerül (2010 Ft kb. 4 bögrényi rizsért cserébe). Dacára a magas árnak, 6 t-t már el is adtak nagyjából 1000 embernek. (A rendelés augusztusban indult.)
A sós/lúgos talajok és a szántóföldek régiókénti aránya Kínában
A kutatók szerint évekbe telik, mire sikerül azt a fajtát létrehozni, ami tisztán sós vízben is megél. Zhou hozzátette, hogy mivel a nagyobb folyók, mint pl. a Sárga-, és Jangce-folyó belemossák a tengerbe az általuk "gyűjtött" hordalékot, termőtalajt, üledéket, így egyre csak nőtt a terméketlen területek száma. Ennek az új fajtának hála, bevethetik rizzsel már ezeket a területeket is.
Természetesen az ellentábor is megszólalt, egyik képviselőjük az Eagle Green Technology Development-től Liu Guangfei, mondván, hogy a belső területeken nem lehet ezt termeszteni, mert ott a talajoknak akár a 90%-a sós, lúgos és egészen más a kémiai összetétele egy ilyen talajnak, mint a tengerpartinak. A rizs ugyanis főként a konyhasóként ismert NaCl-dal szemben ellenálló, ám a belső területeken nem ez, hanem Na₂SO₄ (nátrium-szulfát) van dögivel, ami káros lehet a rizsre. Továbbá azt is kétségbe vonja, hogy hosszú távon valóban előnyére válik-e az országnak, hogy a terméketlen területeket ezzel a fajtával vetik be. Meglátása szerint, ha elkezdenek tömegesen sós talajokon ilyen rizst termeszteni, akkor ott többé semmi mást nem lehet majd termelni.
Liu hozzátette, hogy más sótűrő növényeket is lehet termeszteni ilyen talajokon, melyek csökkentik annak sótartalmát, pl.: kínai datolya (Ziziphus zizyphus), vagy goji bogyó (Lycii fructus). Azt persze elismerte, hogy ezzel az új fajtával, többé nem szenved az ország élelmiszerhiányban.
Miért vannak árvizek?
Ok, röviden tényleg azért, mert több víz hömpölyög a mederben, mint amennyit az el bír vezetni. Na, de miért pont arra folyik, amerre a ház meg a vetés van? Miért nem a másik irányba? Roppant egyszerű...
Mert a "mederbe" építkezünk.
Ez a "meder" (becsületes nevén ártéri terület) nem állandóan van vízborítás alatt, hanem évente pár hétig, hónapig. Akinek ezen a területen található a földje vagy a háza, az Newton-törvényei alapján víz alá kerül áradáskor. Ugyanez igaz a tengerparti területekre, pl. a cunamit is elég hamar megtanulták tisztelni a helyiek, és jó messze kőtáblákat helyeztek el ott, ahol már nem kellett tartani az áradás erejétől.
Hogy miért pont ilyen helyekre építkezett az ember?... Egy völgyben kevésbé van kitéve a település a szélsőséges időjárási viszonyoknak, plusz ott csorog a folyó a város mellett, ami határozottan előnyös. A szántóföldnek meg pluszban azért is jó az ilyen hely, mert a domb alján nedvesebb a talaj: lecsorog az eső (plusz a szerves anyagot is magával hozza).
De ezek egy része ártéri területen található, és ezért kezdődtek meg anno a soha véget nem érő vízszabályozások. Ennek persze ára van: néha átszakad a gát, ugyanaz a mennyiségű víz, ami eddig erejét vesztve szétterülhetett nagy területen most a főmederben folyik, egyre jobban mélyítve azt, így meg lecsökken a talajvízszint, ami a terméshozamon köszön vissza.
Ok, röviden tényleg azért, mert több víz hömpölyög a mederben, mint amennyit az el bír vezetni. Na, de miért pont arra folyik, amerre a ház meg a vetés van? Miért nem a másik irányba? Roppant egyszerű...
Mert a "mederbe" építkezünk.
Ez a "meder" (becsületes nevén ártéri terület) nem állandóan van vízborítás alatt, hanem évente pár hétig, hónapig. Akinek ezen a területen található a földje vagy a háza, az Newton-törvényei alapján víz alá kerül áradáskor. Ugyanez igaz a tengerparti területekre, pl. a cunamit is elég hamar megtanulták tisztelni a helyiek, és jó messze kőtáblákat helyeztek el ott, ahol már nem kellett tartani az áradás erejétől.
Hogy miért pont ilyen helyekre építkezett az ember?... Egy völgyben kevésbé van kitéve a település a szélsőséges időjárási viszonyoknak, plusz ott csorog a folyó a város mellett, ami határozottan előnyös. A szántóföldnek meg pluszban azért is jó az ilyen hely, mert a domb alján nedvesebb a talaj: lecsorog az eső (plusz a szerves anyagot is magával hozza).
De ezek egy része ártéri területen található, és ezért kezdődtek meg anno a soha véget nem érő vízszabályozások. Ennek persze ára van: néha átszakad a gát, ugyanaz a mennyiségű víz, ami eddig erejét vesztve szétterülhetett nagy területen most a főmederben folyik, egyre jobban mélyítve azt, így meg lecsökken a talajvízszint, ami a terméshozamon köszön vissza.
Minek van sós talaj? Minek azt védeni?
Mert olyan élőlények is élnek ott, melyek sehol máshol nem találhatóak... Ha megszűnik az élőhelyük (azaz drasztikus mértékben megváltozik a talajban bármi (ez lehet a víz-, vagy a sótartalom is), akkor ezek eltűnnek onnan, márpedig visszaállítani a számukra kedvező talaj állapotát borzasztó nehéz feladat - ezért is külön tudományág.
Mert olyan élőlények is élnek ott, melyek sehol máshol nem találhatóak... Ha megszűnik az élőhelyük (azaz drasztikus mértékben megváltozik a talajban bármi (ez lehet a víz-, vagy a sótartalom is), akkor ezek eltűnnek onnan, márpedig visszaállítani a számukra kedvező talaj állapotát borzasztó nehéz feladat - ezért is külön tudományág.
Industrytap
South China Morning Post
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
Téma: [2017.12.09] Újabb sótűrő rizst termesztenek
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.12.09. 12:48
|
|
2017.12.09 12:48 00 / | |
Offline
|
|
"1 kg 7,5 USD-ba kerül (20 000 Ft kb. 4 bögrényi rizsért cserébe)."
Ez mégis hogy jött ki? Egy bögre rizs kb 20-25dkg, tehát az 1kg a 4bögre, ami 7.5 USD*268=2010 HuF. Ami, annyira nem vészesen drága, kb kétszerese a drágább rizsek árának. |
|
2017.12.09 14:35 / utoljára módosítva: 2017.12.09 16:38 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Megmutatnám a bögrémet, de téglafonom van.
|
|
2017.12.09 16:36 00 / | |
Offline
|
|
Reki írta: Megmutatnám a bögrémet, de téglafonom van.Szerintem egyszerűbb lenne javítani az elírást. |
|
2017.12.09 16:41 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Jaj, most nézem, te nem a bögreszámra értetted, hanem az árra! Oks, köszi, hogy szóltál. (Bocsi, csak épp szexi listát csinálok ide karácsonyra, és az valamiért nagyon leköt.)
|
|
2017.12.09 16:51 / utoljára módosítva: 2017.12.09 16:51 00 / | |
|
|
Legalább nem kell megsózni, amikor főzöd...
|
|
2017.12.09 23:14 00 / | |
Offline
|
|
Köszi a hírt!
Ahogy nézem a térképet marad még elég élőhely a sótűrő ás/vagy szikes élőhelyeknek (A Tarim medencében már a vízhiány miatt sem lehet termelni semmit). Ezt a fajtát inkább csak partközelben lehet használni. |
|
2017.12.10 22:00 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Nem ismerem az ottani élővilágot, de ha nálunk, sokkal kisebb területen vannak unikális fajok, akkor egy akkora területen... Azért mert elvileg alkalmas egy élőhely egy fajnak, még nem biztos, hogy él is ott, vagy képes megtelepedni. Borzasztó sok tényező befolyásolja ezt, nem is lehet fajonként haladva megoldani az ilyen helyzeteket.
Nem tudok ennek örülni. Az lesz a vége, hogy majd a tenger felé terjeszkednek, mint a Hollandok, mert az önmérséklet nem a legjobb tulajdonságunk. |
|
2017.12.10 22:27 00 / | |
|
|
Tetszett a cikk összeszedettsége, hogy (leendő)mérnökként az olvasás közben felmerült kérdéseimre a végén külön bekezdésekben választ kaptam.
|
|
2017.12.10 22:54 00 / |
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7